Háborúk és járványok
Irta dr. Pálos László Ádám egyetemi tanársegéd
A
HÁBORÜK felidézte ször- nyűségek között, amelyek győzőt és legyőzöttet egy- aránt sújthattak, talán- a j á r v á n y o k voltak a legkegyetle- nebbek. A háborúk mindig^ jár- ványokkal j á r t a k a legrégibb időktől kezdve napjainkig is, bár méreteikben nem hasonlíthatók össze. A régebbi évszázadokban az egészségügyi viszonyok és azorvostudomány tehetetlensége tet- ték lehetővé a járványok okozta irtózatos pusztulást. Nem volt védekezés és nem volt gyógyítás,
— hiszen azt sem tudták, mi ellen kellene védekezni és mit kellene gyógyítani. Az orvostudomány halhatatlan hősei, az embermifi- liók megmentői még nem sokat
segíthettek embertársaikon és sok küzdelmükbe került, m í g á mnlt szörnyű j á r v á n y a i megszelídül- tek az emberi tudás hatalma előtt. .
Minden idők legnagyobb járvá- nyait a pestis, vagy más néven a fekete halál okozta. Története az ókorba nyúlik vissza és nem túlzás^ ha azt mondjuk, hogy el- terjedését a^ háborúknak köszön- hetjük. Állítólag pestis pusztí- totta a Trója falai alatt táborozó görögöket is. Kr. e. 700-ban pedig az asszírok és zsidók között kitört - háborúban. 185.000 ember esett áldozatául. Történelmi neveze- tességű az athéni pestis, mely a peloponnezoszi háborúk idejében dühöngött és Athén egyhar- m a d á t irtotta ki.
A középkor első n a g y pestis- j á r v á n y a az úgynevezett J u s - tinianus-pestis 531-ben kezdődött és tulajdonképpen nem is szűnt meg hét évtizedes tombolása
után sem, legfeljebb megcsende- sedett, hogy a középkor minden háborúja után ú j u l t erővel fel- lobbanjon.
A 16. században érte el al pestis- j á r v á n y a tetőfokát és azt a j á r - ványhullámot. mely az akkori egész földrészre kiterjedt, méltán nevezhetjük a történelem leg- nagyobb járványának. Ázsiából indult végzetes ú t j á r a , ahol a la- kosság ^ kétharmadát, 37,000.000 embert és Európában a lakosság- nak csaknem a felét, 25,000.000 em- ber életét követelte áldozatul. Fel- lángolását nem t u d j u k egy bizo- nyos háborúhoz kapcsolni, de ez talán felesleges igyekezet volna, mert ebben az időben Ázsiában is, Európában is állandóan folyt
& háborúskodás és hogy terjedé- sében, megerősödésében ezek sze- repet játszottak, az vitán felüli.
IPANTÁZIÁNKAT a végtelenségig F . kell fokoznunk, hogy elkép- zeléseinkben megközelítsük azt a szörnyű földi' poklot, amit a fe- kete h a l á l . kiváltott. Boccaccio Decameronjában és az akkori le- írásokban megrázó részleteket ol- vashatunk. Többnapi járóföldre nem lehetett embert látni, ország- részek, városok váltak lakatlanná és virágzó városok helyét ú j r a a vadonság hódította el. Magában Németországban 200.000 falu halt ki teljesen... Áz emberek elvesz- tették lelküket is. A családi, ba- ráti' . kapcsolatok felbomlottak.
Anyák elhagyták gyermekeiket, gyermekek szüleiket, testvér a testvért, barát a barátot, min- denki mindenkitől, még önmagá- tól iis rettegett. Akiket megtáma- dott a kór, lemondtak minden re-
Pálo ' ' ményről. Voltak, a k i k b e v a r r t á k m a g u k a t két lepedőbe, m i n t e g y életükben elkészültek s a j á t teme- tésükre. A n é p a v i l á g végrom- l á s á t vélte közeledni, egyesek v a d orgiákban tobzódtak, mások val- lási f a n a t i z m u s b a estek.
. M a g y a r o r s z á g r a a z elsőnek biztosan pestisnek nevezhető j á r -
• ványt, a leprával egyetemben, I I . E n d r e kereszteshadai hozták.
Különösen a t a t á r j á r á s és a tö- rök háborúk idejében pusztított, de m é g a kurue-íabanc h á b o r ú k - ban is előfordult, hogy hol az egyik, hol a m á s i k sereg f u t o t t meg a pestis elől, anélkül, hogy ellenséget látott volna.
A j á r v á n y o k történetében a ki- ütéses, v a g y foltos tífusz méltó t á r s a á pestisnek. Szintén a há- borúk kísérője, a m i t népies m a - g y a r neve is igazol, a hagymáz, illetve b a d m á s elnevezésben, — értendő alatta, h o g y a h a d n a k a mása), — azaz olyan ' pusztítást okozott, m i n t m a g a a fegyveres had. Valóban, h a e g y t á b o r b a be- vette magát, sokszor a sereg szét-
zülléséhez vezetett, m i n t a h o g y 1566-ban a K o m á r o m alól távozó osztrák sereg is szétszaladt a so- r a i b a n pusztító' foltos t í f u s z miatt. Ebben az időben különösen a M a g y a r o r s z á g o n tartózkodó németek és zsoldosaik h a l t a k el
n a g y számban és ekkor t e r j e d t el a m o n d á s : „Magyarország a németek temetője." Miksa csá- szár seregei hurcolták el á tí- fuszt Németországba, és_ te- kintve hogy tőlünk vitték, a r á n k nézve egyáltalán n e m hí- zelgő „morbus bungaricus", m a - g y a r betegség nevet a d t á k neki.
A n a g y európai' j á r v á n y o k Olaszországból eredtek és a 16. és 17. században értek el jelentős fokot. E u r ó p á b a n való elterjedé- süket a 30 éves háború n a g y m é r - tékben elősegítette és különösen
s László Adám: Háborúk és járványok ' 136 n a g y volt a p u s z t u l á s Német-
országban. W ü r t t e m b e r g 400.000 lakosa közül például csak 48.000 m a r a d t életben. A 16. században is a háborúk n y o m á n h a l a d t a
tífuszveszedelemi, r é m e s j á r v á - n y o k követték a spanyol örö- kösödési háborút, a hétéves h á - borút tés a f r a n c i a f o r r a d a l m a t . Még a következő században, i s rettegett hadibetegség és N a p o - leon oroszországi seregéből is h a - t a l m a s tömegeket r a g a d o t t eL A későbbi háborúk f o l y a m á n i s m i n d i g felütötte fejét, jelentő- sebb mértékben a multszázadbeli k r í m i és az orosz-török h á b o r ú k - ban, sőt az első és a m o s t lezaj- lott második v i l á g h á b o r ú b a n i s komoly vámot szedett.
Valószínűleg kiütéses tífuszhoz hasonló betegség volt az a n g o l izzadásnak nevezett rejtélyes be- tegség is, m e l y 1486-ban V I I . H e n r i k angol k i r á l y seregében jelentkezett először és _ 1551-ig E u r ó p a több részén j á r v á n y okát
okozott, m a j d n y o m t a l a n u l el-, tűnt.
A hastífusz, a 19. században különült el részben a kiütéses tífusztól, részben egyéb lázas be- tegségektől. E z a betegség . is méltán viseli a hasi' h a g y m á z nevet, b á r számos, h á b o r ú t ó l f ü g - getlen j á r v á n y t i s m e r ü n k . H á - borúhoz t á r s u l v a különösen a _. francia-porosz és spanyol-ameri-
k a i háborúk a l k a l m á v a l okozott - jelentős veszteségeket.
M á r Kr. e. 1000 évvel h a t a l m a s j á r v á n y o k a t okozott a hólyagos himlő. Pontos leírások a 6. szá- zadból származnak, m i d ő n 570- ben a Mekkát ostromló abesszin csapatok között komoly mérete- ket öltött. A 711. évi himlő j á r - v á n y a spanyol h á b o r ú k k a l j á r t karöltve, a h o n n a n egész N y u g a t - E u r ó p á r a á t t e r j e d t .
Amerikában, Columbus p a r t r a -
Pálos László Adám: Háborúk és járványok ' 137 szállása u t á n p á r évre olyan ke- volna róluk hosszabban megem-
gyetlen emberirtást végzett, hogy lékezni. N e m h a g y h a t o m el azon- egyes i n d i á n törzsek az utolsó ban az influenzát, mely m á r a emberig kihaltak, h a r é nélküli 14—16; században is j á r v á n y o - a d v a helyet az európai g y a r m a - k a t okozott, de a legsúlyosabb a z tosoknak. A 16. századbeli j á r v á - első v i l á g h á b o r ú utáni' 1918—
nyok a l k a l m á v a l egyedül Mexi- 19-es j á r v á n y volt, mely j ó f o r - kóban. több m i n t 3,000.000 ember m á n az egész földön elterjedt. A vesztette életét. A 17. és 18. szá- j á r v á n y súlyosságát a színes csa- zadban még j a v á b a n tombol és patok európai megjelenésével különösen A n g l i á b a n okozott magyarázzák, akik i m m u n i t á s n a g y pusztulást, ahol 1667—69-ig h i á n y á b a n könnyen m e g k a p t á k több angol alattvaló h a l t el, és felerősítették. Nagyobb pusztí- min.t A n g l i a a d d i g i összes há- tást okozott fél év alatt, m i n t a borúiban. A h i m l ő j á r v á n y o k világháború 4 éve.
M a g y a r o r s z á g o t is szorgalmasan
látogatták, b á r korántsem okoz- M Í N PE I? K I elkepzelheti, h o g y a t a k olyan m é r v ű pusztulást, m i n t ! Járványokhoz t á r s u l t szen- N y u g a t - E u r ó p á b a n . vedesek, az emberek millióinak
pusztulása n e m múlott el követ- A SEREGEK e l m a r a d h a t a t l a n tár- kezmények nélkül, amely alól a
sa volt a kolera is, amely t a r s a d a l m i rend, a g a z d a s á g i 1817-ben jött Ázsiából és az egész elet, sőt a politika sem m a r a d t 19. század j á r v á n y t ö r t é n e l m é t mentes. Hiszen számos hadvezér, uralta. H a t n a g y j á r v á n y h u l l á m politikus,, tudós, sőt k i r á l y vesz-
ismeretes a m ú l t századból ós tette életét a j á r v á n y o k alatt. A ezek mindegyike Indiából indult kipusztult embertömegek helyére el. ö t h u l l á m E u r ó p á r a , sőt Ame- megindultak a telepítések. Létre- r i k á r á is átterjedt. Az európai jöttek a kisebbségi népcsoportok j á r v á n y o k mindegyike eljutott azok minden politikai következ- hozzánk is, h á r o m bizonyítottan ményével. Sok. helyütt a n n y i r a h á b o r ú k segítségével, v mégpedig kipusztult és elpusztult az o r - az 1813-as lengyelországi, a 48-as szágrész, hogy helyét ú j r a a v a - m a g y a r o r s z á g i szabadságharcok donság. foglalta el és az emberi és az 1866-os. osztrák-porosz há- k u l t ú r á k teljes megsemmisülése ború alkalmával. Az utóbbi j á r - azok visszahódítását is lehetet- v á n y h a z á n k b a n 70.000 ember lenné tette. A z ilyen területek életét oltotta ki. k l í m á j a is megváltozott, előmoz-
• Az 1494-es nápolyi h a d j á r a t n a k dítva . a' j á r v á n y o s betegségek köszönhető a vérbaj, szinte rob- terjedését, m i n t e g y az okozatból
b a n á s s z e r ű . európai elterjedése, okozó lett.
A t r a c h o m á t pedig először 1798- Az a n y a g i pusztulással pár- ban Napoleon egyiptomi hadai, huzamosan h a l a d t a lelkek r o m - másodszor 1801-ben a z Egyiptom- lásia is. Lelki j á r v á n y o k n a k n e - ban fertőzött angol seregek hoz- vezhetjük azokat a középkori, kü- t á k E u r ó p á b a . lönös és m a m á r szinte érthetet- Hosszú sorát lehetne még fel- len jelenségeket, m i n t amilyen a z sorolni azoknak a fertőző beteg- önostorozók menete és a gyer- ségeknek, melyek terjedésükben mekek kereszteshadjáratá volt.
a háborúkkal is vonatkozásban N a g y háborúk, j á r v á n y o k u t á n állottak, anélkül, hogy módom ezrek vándoroltak, m a g u k a t os-
Pálos t o r o z v a a vezeklés célzatával, b á r
a z á j t a t o s vezeklés sokszor or- g i á k b a fulladt. Hasonló tömeg- psychosis volt a gyermekek ke- r e s z t e s h a d j á r a t a is, amit a ke- reszteshadjáratokkal kapcsola- t o s lelkesedés váltott ki. A f i ú k tízezrei szöktek m e g hazulról, h o g y a Szentföldre vándorolja-
nak. Sok felnőtt is csatlakozott, ú g y h o g y számuk a 30.000-et is elérte. A h a d j á r a t t r a g i k u s véget é r t . Marseille-ból hét ingyen szál- l í t á s t ígérő h a j ó v a l indult ú t n a k
László Adám: Háborúk és járványok ' 138 a sereg. Ebből kettő elsüllyedt, a többi gyermeket p e d i g a z á r u l ó kereskedők rabszolgaként a d t á k el keleten.
Visszatekintve az elmondot- takra, t a l á n m i n d e n k i b e n felöt- lik, hogy most is h á b o r ú u t á n vagyunk. Kétségen kívül, m i n d e n vonatkozásban érezzük a há- borús évek súlyát, de a 20. szá- zad o r v o s t u d o m á n y a a h á b o r ú s évek alatt és u t á n u k is kordá- ban t u d t a t a r t a n i a z emberekre leselkedő vészeket.
ILEMRÉG jelent meg modern könyoalakbanaz a hatalmas, bár általánosan nem igen ismert növénytani munka, amelynek szerzője Rufinus olasz szerzetes, aki a tizenharmadik század vége felé élt. Az eredeti kézirat elveszett, egy századdal• később készült máso- lata fennmaradt egyetlen példányban a firenzei Lorenzo-könyv- tárban, ha ugyan a világháború forgatagában el nem kallódott.
Ennek a példánynak egy fotografikus másolata, Prof. Thorndike (Columbia-egyetem) neves kultúrhistórikus birtokában volt. E másolat nyomán készült a chicagói egyetemi nyomda kiadása.
Rufinus Herbarium-a — épúgy, mint a többi középkori, sőt még későbbi botanikai munkák is, elsősorban a növények orvosi vonatkozásaival foglalkozik. Azonban a többi korai szerzőtől eltérően, akik a növények részletes leírását mdlőzték, szinte föl- tételezve, hogy azokat mindenki ismeri} -Rufinus a legnagyobb részletességgel írja le őket, annyira, hogy a jelenkori botanikus előtt e meghatározások nyomán felismerhetők. A könyv általános használhatóságának mindeneseire útjában áll, hogy középkori, úgynevezett „konyha-latinsággál" íródott, amelyneka megértése a Cicero és Vergilius eleg ínsan klasszikus nyelvén nevelődött ol- vasóközönség részére csak további tanulmányok alapján lehetséges.