j ó f o r m á n s e m m i erkölcsi és művészi-esztétikai nevelés n e m folyik".
A fenti két, elsősorban szépirodalmi írás a r r a h í v j a fel figyelmünket, hogy a jelenleginél s o k k a l j o b b a n és sokkal differenciáltabban kellene i f j ú s á g u n k a t megismerni. Semmiféle- k é p p e n n e m n y u g o d h a t u n k bele abba, hogy a szépirodalmat súroló — különben értékes — írások legyenek j ó f o r m á n egyetlen forrásaink az i f j ú s á g megítélésében.
Az i f j ú s á g és a n n a k nevelésével foglalkozó cikkek között igen örvendetes, hogy MURÁNYI MIHÁLY a pszichológia segítségével közelíti m e g a világnézeti nevelés problémáit. (Érzelmi fejlődés és vallásosság. A gyermekkori lelki fejlő- dés néhány problémájáról. Világosság, 1962.
12. sz.) E t a n u l m á n y b a n oly hosszú idő u t á n először t ö r t é n i k kísérlet a világnézeti nevelés t u d o m á n y o s megalapozására.
U g y a n c s a k a világnézeti neveléssel kapcso- latos Az ateista nevelés kérdései a Szovjetunióban (Világosság, 1962. 9. sz.) című — a Voproszi filoszofii 1962. 7: számából á t v e t t — közle- m é n y is, mely igen értékes felmérési adatokat' is t a r t a b n a z .
Az iskolaegészségügy kérdéseivel foglalkozó k é t t a n u l m á n y elsősorban adatközlő jellegű.
LINKA ZOLTÁN (A fiatalkorúak szeszesital fogyasztásának iskolaorvosi vonatkozásai, Nép-
egászségügy, 1962. 10. sz.) az alkoholfogyasztás m é r t é k é t vizsgálja a táborozó i f j ú s á g körében.
Vizsgálatai és évek óta szerzett tapasztalatai szerint a t a n u l ó k nyári táborozás alkalmával rendszeresen f o g y a s z t a n a k szeszesitalt, s a
fogyasztás évek óta emelkedő jellegű. A Bala- ton körüli táborok ellenőrzése során 42 üveg pálinkát, 23 üveg r u m o t és 8 üveg bort koboz- t a k el a tanulóktól, melyet általában a „csen- des" pihenőben szoktak elfogyasztani. Az anya és csecsemővédelem, az iskolaorvosi és iskola- fogászati a d a t o k a t 196 l - r e vonatkozóan a Népegészségügy 8. száma közli (Statisztikai adatok Magyarország 1961. évi egészségügyi helyzetéről). Neveléstörténeti t a n u l m á n y o k rész- ben a ROUSSEAU évfordulóval kapcsolatosak, részben helytörténeti k u t a t á s o k kisebb adat- feltárásai. Az előző csoportban jelentősebb SZÁVAI NÁNDORnak: Rousseau vallomásai című megemlékezése az Ü j írás 1962. 10. számában.
A helytörténeti k u t a t á s o k eredményeit tük- röző közlemények között jelentősebb KRAHMER JENŐ: A nyolcvanéves kismartoni polgári iskola (ma Hauptschule) múltjából (Soproni
S z e m l e , 1 9 6 2 . 4 . s z . ) , F R I S N Y Á K S Á N D O R :
Ballagi Károly élete és földrajzi munkássága (Borsodi Szemle, 6. sz.), v a l a m i n t V. KOVÁCS SÁNDOR: Gergely Ferenc deák tankönyvei (Magyar Könyvszemle, 1962. 2—3. sz.). Mind- bárom közlemény színvonala messzemenően bizonyítja a helytörténeti k u t a t á s o k jelentő- ségét neveléstörténeti k u t a t á s a i n k b a n .
A 'nem pedagógiai folyóiratokban meg- jelent, t é m a v á l a s z t á s u k b a n gazdag, színvona- l u k b a n igényes cikkek és t a n u l m á n y o k sokban h o z z á j á r u l h a t n a k megoldatlan pedagógiai kér- déseink tisztázásához. -
J Á K I LÁSZLÓ
T H E B R I T I S H J O U R N A L O F EDUCATIONAL P S Y C H O L O G Y X X X I I . köt. 1962.
Az évente háromszor megjelenő nevelés- lélektani folyóirat — a Brit Pszichológiai Tár- s a s á g és a „College-ekben és Nevelési Bizott- s á g o k b a n m ű k ö d ő t a n í t ó k t á r s a s á g á n a k " közös k i a d v á n y a — elsősorban cikkeinek igen magas t u d o m á n y o s igényességével t ű n i k fel. E z főleg a z a l k a l m a z o t t módszerekre vonatkozik; az e g y é b k é n t rövidre fogott t a n u l m á n y o k szinte kivétel nélkül gondos m a t e m a t i k a i alátámasz- tással, a l e g ú j a b b statisztikai számítások fegy- verzetében jelennek meg. T é m a szerint sok o l y a t t a r t a l m a z n a k , ami r e n d k í v ü l érdekes és s z á m u n k r a is felhasználható; e tekintetben a z o n b a n t ö b b m o z z a n a t z a v a r j a a m a g y a r t u d o m á n y o s élethez szokott olvasót. Á m b á r a kívülálló erről csak f e n n t a r t á s s a l nyilatkozhat, az embernek nincs az az érzése, hogy a cikkek többsége a pedagógiai problematika fókuszá- b ó l f a k a d . Mintha a t é m a v á l a s z t á s b a n sokszor illetéktelenül n a g y szerepet k a p o t t volna a szerző v a g y a munkaközösség egyéni érdeklő- dése. E z természetesen m é g n e m volna b a j , h a egyrészt centrális kérdések is kellő súllyal j u t n á n a k szóhoz, másrészt nem érintené néha
az e m b e r t az „ezt is lehetne vizsgálni', „ezzel m é g nem sokan foglalkoztak, érdemes volna megnézni" keletkezési indítéknak a gyanúja.
A másik — az előbbitől nyilván nem független m o m e n t u m — a t a n u l m á n y o k n a k , hogy úgy m o n d j u k , ezotérikus volta. Szinte egytől egyig. egyetemi tanszékekről származnak, a g y a k o r l a t b a n m ű k ö d ő pedagógusok még m u n - k a t á r s a k k é n t sem igen szerepelnek. Ugyancsak összefügg ezzel, hogy az erősen kísérleti beállí- . tású folyóiratban pedagógiai kísérletekről alig olvashatunk.
A kötet egyébként érdekes alkalmat n y ú j t arra, hogy e- kérdésekben az o t t a n i nevelés- pszichológiai k u t a t ó k álláspontját is meg- ismerjük. A pedagógiai kutatásról szóló szim- pozion keretében egyik észrevételünket a m u n k a t á r s a k is vallják, és a pedagógiai k u t a t á s
„siralmas helyzetéről" szólva, elég élesen bírál- j á k az á t nem gondolt, p é n z t és m u n k á t fel- emésztő felméréseket és az ötletszerű kísérle- tezést. Ezzel szemben a k u t a t á s n a k tudomá- nyos k u t a t ó k r a való korlátozása tudatosan képviselt álláspont: az egyik cikk írója, aki
-ti t a n í t ó k bevonásának még csak a lehetőségé- ről ír, a következő közleményekben szigorú kritikában részesül.
Ü g y gondoltuk, hogy első alkalommal nem
•érdektelen, h a az évfolyam valamennyi cikké- nek a t é m á j á t ismertetjük.
I. rész. — B. W. SUMOTIRTO: Social Atti- tudes Arnong High School Students in Indo- Jiesía (Főiskolai diákok szociális magatartása
Indonéziában). A felelősségtudat megállapí- t á s á r a bizonyos társadalmi o b j e k t u m o k k a l szemben (önmaga, család, barátok, iskola, társadalom, a „becsületesség" elvont fogalma) 512 főiskolai diákot Indonézia különböző váro- saiból az ún. páros összehasonlítás módszerével vizsgáltak. A vizsgálat során 15 m e g a d o t t
^helyzetben 2—2 viselkedési lehetőség között kellett választani, mégpedig a normatív visel- kedés („mit kellene N.-nek tenni") és a reálisan v á r h a t ó viselkedés („mit tenne N. valójában") megadásával. A társadalommal szemben való felelősségtudat igen jelentősen felülmúlta az individualista szempontot, ami szerző szerint,
A L L P O R T é s G I L L E S P I E v i z s g á l a t a i r a v a l ó h i v a t - kozással, h a t á r o z o t t ellentétben áll a „ n y u g a t i "
(amerikai és részben európai) diákok indivi- dualista, s a j á t „világi sikerekre" irányuló beállításával. (Egy másik idézett m u n k a
— H U G H E S é s THOMPSON — s z e r i n t , a z U S A északi államainak fehér gyermekei alacso- n y a b b értékeket t u l a j d o n í t o t t a k az „igazságos- s á g n a k " , m i n t a déli államok néger gyermekei.) A z eredményt a szerző részben a kölcsönös segítés indonéz falvakban élő h a g y o m á n y á - v a l , részben a gyarmatosítás elleni harcok
közösség-összekovácsoló hatásával hozza össze- függésbe.
0 . C. SAMPSON: Reading Skill a t Eight Years in Relation to Speech and other Fac- tors (Olvasási készség 8 éves korban a beszédhez és egyéb tényezőkhöz való viszonyában). Longi-
tudinális vizsgálat, amelyben 50 gyermeknek 1 1/2, 2 1/2, 5 és 8 éves korában vizsgálták beszédkészségét mind a szókincs, mind a nyelvi kifejezés szempontjából, és a n y e r t
•eredményeket összehasonlították a 8 évesek olvasási készségével,„utóbbit egyrészt az olva- s o t t szöveg megértésének, másrészt az olvasás pontosságának szemszögéből nézve. Az olva- sási készség — m i n d k é t szempontból — igen .magas korrelációt m u t a t o t t a gyermek beszéd- fejlődésével, kevésbé m a g a s a t a nem-verbális intelligenciával. Összefüggött az olvasás meg- értési tényezője az otthontól nyert indítékok- kal is. J ó olvasási készség nem volt inkompa- tibilis a gyermek rossz alkalmazkodási képes- ségével. A beszédmechanizmus és az olvasási készség összefüggése n e m m u t a t o t t világos képet, mivel a beszédhibás gyermekeknél e g y é b zavaró tényezők (alacsony intelligencia, rossz családi környezet) is szerepeltek.
G . E . R . B O R R O U G H é s J . N . M O R R I S : J a c t o r s involved in Learning a Simple Musical
Theme (Egy egyszerű zenei téma megtanulásá- ban szereplő tényezők). E g y 8 ismétlésben a d o t t egyszerű dallam megtanulásának faktor-analí- zise a muzikalitást vizsgáló és egyéb tesztek segítségével. A folyamat komplex és egyes tényezői nem követik a tanulási görbét (pl.
m a x i m u m u k a 3. ismétlésnél v a n és onnan esnek).
I. R. J . PETRIE: Residential T r e a t m e n t of Maladjusted Children. A S t u d y of Somé Fac- tors Related to Progress in A d j u s t m e n t (Rosz- szul alkalmazkodó gyermekek állami gondozása.
Tanulmány egyes, az alkalmazkodásban való fejlődéssel összefüggő tényezőkről). — Huszon- h á r o m 7—12 éves, speciális intézetben elhe- lyezett, rosszul alkalmazkodó gyermek fejlő- dését másfél év leforgásán beiül a periódus elején, közepén és végén lefolytatott vizsgála- t o k k a l (WECHSLER-féle intelligencia-teszt, olva- sási és számolási tesztek, a viselkedésnek a
„Bristol Guides" mércéjébe való besorolása és projekciós tesztek segítségével) állapították meg. E t t ő l függetlenül az iskola is besorolta a gyermekeket a viselkedés, a t ü n e t e k súlyos- sága és az észlelt javulás foka szerinti kategó- riákba. A javulás minden vizsgálat átlagos eredményében megállapítható volt. Egyénileg a fejlődés egyenetlensége volt t a p a s z t a l h a t ó : az első 9 h ó n a p b a n erősebb javulást f e l m u t a t ó gyermekek ezt nem feltétlenül f o l y t a t t á k a következőkben. A javulásban bizonyos sze- repe v a n a t ü n e t e k súlyosságának és a gyermek intelligencia-fokának, de legnagyobb a jelentő- sége a családi környezetnek ill. a családi kör- nyezetben beállt javulásnak. (A 7 legkisebb fejlődést felmutató gyermek közül 5-nek az otthoni körülményei különösen rosszak v o l t a k , feltételezhető, hogy ezek bizonyos fokig elvesz- t e t t é k képességüket a felnőttekkel való pozitív kapcsolatra.)
M. E. HEBRON: A Factorial S t u d y of Learn- ing a New N u m b e r System a n d its Relation t o A t t a i n m e n t , Intelligence a n d T e m p e r a m e n t (Egy új számrendszer megtanulásának fakto- riális elemzése képességre, intelligenciára és vér- mérsékletre való vonatkozásban). Tizenkét éves.
t a n u l ó k n a k 1—1 1/2 óra alatt különböző fel- a d a t o k során meg kellett tanulniok a számolást a 8-as, m a j d ennek alapján az 5-ös számrend- szerben. A faktoriális vizsgálat nemcsak az intelligenciával és a m á r t a n u l t anyaggal m u t a t o t t ki összefüggést, h a n e m a tanulók- n a k — egy szociometrikus teszt („melyik paj- t á s t választanád egy t á b o r b a n együttes szóra- kozásra, kutatásra, ápoló szerepre") segítségé- vel megállapított — e x t r a v e r t á l t ill. intro- vertált egyéniségével. Az e x t r a v e r t á l t a k köny- nyebben s a j á t í t a n a k el ú j és szokatlan isme- reteket.
R. L. CURRY: The effect of Socio-Economic S t a t u s on t h e Scholastic Achievement of Sixth Grade Shildren /A társadalmi-gazdasági hely- zet hatása VI. osztályos tanulók iskolai teljesít-
menyeire). 360 tanulón végzett vizsgálat azt m u t a t t a , hogy magas intelligencia-szint mel- lett a társadalmi-gazdasági helyzetnek nincs befolyása az iskolai teljesítményre. Az intellek- tuális képességek csökkenésével ez a befolyás nagyban növekszik, főleg a nyelvi, kevésbé az aritmetikai teljesítmények vonalán.
D. R. P. WILLIAMS: Abstract and Concret Modes of Classification in a Primitiv Soeiety (Az osztályozás absztrakt és konkrét módjai egy primitív társadalomban). Szemben az eddigi kutatókkal, akik primitív népek megismerési folyamatainak vizsgálatához nyugati típusú teszt-anyagot használtak és ebből kiindulva állapították meg, hogy az afrikai népekből hiányzik' az absztrakció képessége, a szerző, aki hosszabb ideig élt Afrikában és beszéli a bennszülöttek nyelvét, Nigéria egyik törzsének 6 1/2—11 éves gyermekeit általuk ismert anyagon — ismert állatok modelljeinek és ott t e r m ő növényeknek a segítségével — vizsgálta.
A vizsgálat feladatai voltak 1. egy sorba he- lyezni az összetartozókat, lehetőleg minél t ö b b módon; 2. kivenni a sorból a nem oda tartozót. Értékelésre került az osztályozások száma és szempontja. A vizsgálat eredménye szerint, ahol a kellő motiváció — az érdeklődés az a n y a g iránt — megvolt, o t t az absztrakció- képesség bizonyos foka m á r a 6 1/2 éveseknél is m e g m u t a t k o z o t t és a korral növekedett.
Különös — a szerző által sem magyarázható — módon, iskolába járó és nem járó gyermekek absztraháló képességében nem volt kimutat- h a t ó különbség.
L. E. KEATING: A Pilot Experiment at the Hospitál School Lingfiekl 1957—1960, ( Az olvasás kisegítésének egy úttörő kísérlete a ling-.
fieldi kórház-iskolában 1957—60). Az epilep- sziás gyermekek számára berendezett kórház ápoltjai közül azokat a gyermekeket, akik (feltehetően sok iskolai hiányzás miatt) nem t a n u l t a k meg olvasni, vagy akiknek az olva- sási szintje erősen az átlag mögött m a r a d t , először 20-as, m a j d 10-es, végül 5-ös csopor- t o k b a n t a n í t o t t a k olvasni. J ó eredményt csak az utóbbi próbálkozás hozott, mégpedig az
„egy gyermek — egy t a n í t ó " rendszerrel, „az a n y a térdén való olvasás" m ó d j á n . Az ered- m é n y feltételei bizonyos fokú általános intelli- gencia, a gyermek igyekezete a munkában, a vizuális és motorikus technikák elsajátítását akadályozó agysérülés hiánya.
K . L O W E L L , F . J O H N S O N , 0 . P L A T T S : A S u m m a r y of a S t u d y of the Reading Ages of Children who had been given Remediai Teaching /E g y kisegítő tanításban részesült gyermekek olvasási koráról szóló tanulmány ösz- szefoglalása). Szerzők kb. 2 évvel azután, hogy a körzet Gyermekvédelmi Központja legalább .3 hónapig t a r t ó kisegítő olvasás-tanításban
részesítette az arra rászoruló 9—10 éves tanu- lókat, megfelelő tesztek (Schonell ill. Vernon) segítségével újra megállapították olvasási koru-
kat. Megállapítható volt, hogy a gyermekek olvasás-szintje a tanítás óta eltelt időben is jelentősen emelkedett.
II. rész. — A füzet megemlékezéssel kez- d ő d i k A R N O L D GESELLRE ( 1 8 8 0 — 1 9 6 1 ) , a k i egyike volt a legismertebb amerikai gyermek- pszichológusoknak. Álláspontja, hogy az em- beri viselkedés meghatározott struktúrában és időbeli sorrendben fejlődik, amit a környezeti hatások érintenek és módosítanak, de nem alakítanak, a megemlékezésnek a Gesell-inté- zetben dolgozó írója szerint is sok ellentmon- dásra talált. Kétségtelen azonban, hogy óriási munkásságának sok köszönhető, főleg az egyes életkorok megnyilvánulásainak pontos — sze- rinte mérhető és skálába fogható — felmérése terén.
D . CASE é s J . M . COLLINSON: T h e D e v e l o p - m e n t of Formai Thinking in Verbal Compre- hension (A formális gondolkodás fejlődése a verbális megértésben). 11—18 éves tanulóknak történelmi, földrajzi' és irodalmi szövegek elolvastatása után bizonyos, a szövegre v o n a t - kozó kérdéseket tettek fel, az adott feleleteket az intuitív, konkrét ill. formális gondolkodás kategóriáiba sorolták. Az eredmény nagyjából (időpont előbbrebozással) megerősítette PIAGET elméletét, amely szerint formális műveletek (a lehetőségeket hipotetikus-deduktív módon megközelítő gondolkodás) 12 év után kezdőd- nek. Regressziók az intuitív fokra elég gyako- riak voltak, itt a szerzők, mint további ténye- zőre, a kulturális háttérre, a tapasztalat és a verbális készség hiányára következtetnek.
J. MCLEOD: The Éstimation of Readibility of Books of Low Diffioulty (Kevés nehézséget okozó könyvek olvashatóságának megítélése )l Elsősorban olvasási nehézségekkel küzdő gyer- mekek szempontjából vált szükségessé köny- nven olvasható könyvek kiválasztása a külön- böző osztályok' számára. A kiválasztás a köny- vekből vett szövegrészek olvasásának s t a n d a r - dizált olvasás-tesztekkel való összehasonlításá- val történt, egyrészt a szöveg olvasásában ej- t e t t hibaszám, másrészt a szövegnek utólagos kérdésekkel ellenőrzött, megértése alapján.
S. JONES: The Wechsler Intelligence Scale for Children Applied to a Sample of London P r i m a r y School Children (A Wechsler intelli- gencia skála alkalmazása londoni elemi iskolád gyermekekre). Az Amerikában igen elterjedt WECHLEB-féle skála (WISC) London különböző kerületeiből származó gyermekeken való kipró- bálása és a BINET—STANFORT-teszttel való összehasonlítása n teszt felhasználhatóságát m u t a t t a , de mivel — különösen magasabb i n t e l l i g e n c i a k o r n á l — a B I N E T — S T A N F O B D - tesz magasabb értékeket m u t a t , egyik teszt nem helyettesítheti a másikat.
R. R. SKEMP: The Need for a Schematic Learning Theory (Egy sémán alapuló tanulási elmélet szükségessége). Kiindulva PIAGET meg- határozásából, amely szerint új ismeretek szer-
zése egy séma beolvadása egy fennálló sémába (asszimiláció), szerző bizonyos rajzok segítsé- gével szó-szimbólumokat t a n í t t a t o t t meg középiskolás fiúkkal egyrészt úgy, hogy az ú j szimbólumok jelentése alkalmas volt a már m e g t a n u l t a k által való asszimilálásra, más- részt úgy, hogy ilyen asszimilálásra nem volt lehetőség. A kikérdezés 1 ill. 28 nap múlva n a g y m é r t é k b e n igazolta PIAGET elméletét.
M. D. VERNON: Specific Dislexia (Specifikus olvasási képtelenség). Az olvasási képtelenség különböző típusait az a d o t t irodalom alapján tárgyalja. Megkülönböztetésük annál fonto- sabb, m e r t a kisegítő tanításra különböző mér- t é k ű javulással, stagnálással ill. visszaeséssel reagálnak. A környezet kultúrálatlansága vagy nemtörődömsége és az értelmi zavarok okozta dislexiáktól meg kell különböztetni a specifikus
„ dislexiát. Utóbbi jelentkezhet normális intelb- gencia mellett és mégis rendkívül rezisztens a kisegítő tanítással szemben. Űn. „szó-vakság"
állhat fenn, az egyes b e t ű k szintetizálásának képtelensége. E g y ü t t j á r ó t ü n e t k é n t megfigyel- t é k az alakfelfogás, a rend- és irányappercepció nehézségét, egyes esetekben jobb-bal bizony- talanságot. Öröklődési tényezők előfordulnak, de nem szükségszerűek. Neurológiai alapként egyesek a parietális lebeny veleszületett defek- t u s á t tételezik fel.
H . B . Y O U N G , R . T A G I U R I , G . T E S T , G. MONTEMAGNI: Influence of Town and Country upon Children's Intelligence (A város és a vidék befolyása a gyermek intelligenciájára).
A m u n k a , amely a Harward-egyetem és a firenzei egyetem kutatási p r o g r a m j á n a k egy része, Firenzéből és a környék falusi területéről kb. 1100 V. osztályos gyermeken (életkor 9,6—14,6) a r á n y l a g „ k u l t ú r a m e n t e s " intelli- gencia-tesztekkel végzett vizsgálatokat ismer- t e t . A vizsgálat a z t a meglepő eredményt a d t a , hogy míg fiúknál jelentős intelligencia-különb- ség m u t a t k o z o t t a városiak javára, lányoknál ez nem volt t a p a s z t a l h a t ó . Több lehetséges ok (vegyes osztályok a városban, a szülők társa- dalmi-gazdasági helyzete, a t a n u l m á n y o k foly- t a t á s á n a k vágyából eredő erősebb motiváció stb.) a számszerű vizsgálatok alapján megdőlt, úgyhogy szerzők i t t m é g ismeretlen, valószínű- leg a családok helyzetéből eredő tényezőket tételeznek feli
H . ROYDS: Intelligibility of Schools Tele- visions P r o g r a m m s (Az iskolai televízió prog- ram érthetősége). Elemi iskolában a d o t t tele- vízió programok érthetőségének és oktatási hatékonyságának megállapítására 383 8—14 éves gyermekkel, Anglia minden részéből, negyedórával az adás u t á n szabad dolgozatot í r a t t a k a látottakról. Az érthetőség megállapí- tása az adás szövegében és á tanulók dolgoza- t a i b a n v é g r e h a j t o t t szó-számlálás, t o v á b b á a t a n í t ó k o k t a t ó h a t á s szempontjából való érté- kelésének és a tanulók dolgozatainak össze- hasonlítása a l a p j á n t ö r t é n t . A vizsgálat
m i n d k é t szempontból pozitív e r e d m é n y t a d o t t .
J . A. DAVING: The Relationship between Reading A t t a i n m e n t and t h e Inconsistency of English Spelling a t t h e I n f á n t School Stage (Az olvasási képesség és az angol kiejtés változékony- sága közötti kapcsolat az előkészítő osztály fokán). — Már sok kísérlet t ö r t é n t , hogy az angol kiejtésnek az olvasás t a n u l á s t rendkívül megnehezítő esetlegességét kiküszöböljék. • Szerző egy ilyen kísérletet ismertet, amely az olvasás t a n í t á s t a „ k i b ő v í t e t t " latin ABC-vel kezdi, és csak az olvasási készség elsajátítása u t á n tér á t a hagyományos angol kiejtés sze- rinti olvasásra.
Szimpozion a mai nevelési kutatásról. I. — E . A. PEEL: Priorities in Educational Rese- arch (Elsőbbrendűségek a nevelési kutatásban.) Szerző szerint meg kell változtatni a k u t a t á s o k s ú l y p o n t j á t : a mai nevelés — a modern i p a r követelményei, a komplexebb világ n a g y o b b igényei f o l y t á n — az egyénnel szemben a m e g nem válaszolt problémák tömegét a d j a fel.
Túlságosan sok m u n k á t f o r d í t o t t a k a t a n u l ó k kiválasztásának problémájára, túlságosan sok az átgondolt cél nélküb ftelmérés. A k u t a t á s n a k egyrészt a folyó gyakorlat, másrészt a t á v l a t o k felé kell orientálódnia (elsőre példa a közép- iskolai nevelés átszervezésének h a t á s a a t a n u - lók teljesítményeire, a másodikra ú j gondola- t o k kipróbálása a p r o g r a m m a t i k u s t a n u l á s t illetően). Arra a kérdésre, hogy a k u t a t á s n a k a „ k u t a t ó s z o b á j á b a n " v a g y az iskolában kell-e folynia, szerző az előbbinek (amire nem a k a r j a használni a félreérthető „tiszta k u t a t á s " v a g y
„ a l a p k u t a t á s " nevet) hangsúlyozásával felel.
Ily^n, elméleti oldaíról jövő k u t a t á s pl. a kíváncsiság és újszerűség szerepe a motivá- cióban, a t a n u l ó k b a n végbemenő folyamatok kérdése és az iskola h a t á s a azokra (gondolko- dás, fogalomalkotás egyes t a n t á r g y a k r a való v o n a t k o z á s b a n stb.): A k u t a t á s helyének meg- állapításánál a legnagyobb felelősség az egye- t e m e k e n és az intézetéken nyugszik, amelyek közül, sajnos, nem mindegyik v a n a k u t a t á s r a kellően felszerelve és anyagilag ellátva. É r d e - kes példát hoz a birminghami, manchesteri és londoni egyetem kooperatív kutatásáról, amely- ben t u d o m á n y o s fokozat- és diploma-szerzc hallgatók v e t t e k részt.
I I . — G . E . R . B U R R O U G H S : C o o p e r a t í v e Research in Institutes of E d u c a t i o n (Koopera- tív kutatás Neveléstani Intézetek között). — Kol- lektív k u t a t ó m u n k a megszervezésének ismer- tetése először T a n u l m á n y i Szakbizottság, m a j d Training Collegeek között, a szervezés végső fokán tam'tók nagyobb körének bevonásával.
I I I . rész. — R. S. ADAMS: A F u r t h e r Appro- ach to A t t i t ű d é Scaling (A magatartás mérésé- nek egy újabb megközelítése). Tanítóképző nö- vendékeinek egy skálán kellett megjelölniök egy t a n t á r g y iránti s z i m p á t i á j u k a t , antipáti- á j u k a t v a g y közömbösségüket. A „ v á l a s z t h a t ó
t á r g y a k " választása által lemérhető volt, hogy a z elméletben a d o t t felelet m e n n y i r e fedi a tényleges m a g a t a r t á s t .
M. CHEREN: School Phobias /I s k o l a - f ó b i á k ) . H a r m i n c h á r o m 5,5—14,2 éves iskola-fóbiában s z e n v e d ő — az iskolába menés ellen szenve-
délyesen tiltakozó — g y e r m e k vizsgálata.
Az esetek sok hasonlóságot m u t a t n a k az iro- d a l o m b a n eddig t á r g y a l t esetekkel: normális intelligencia, igen szoros a n y a — g y e r m e k kap- csolat, sok esetben egy ú j iskolába való átmenet nehézségei, nehézségek a t a n u l á s b a n , egyes
•esetekben a g y e r m e k e t az iskolában ért t r a u m á k . A csoport 2/3 részét önállótlanság
és érzelmi éretlenség jellemezte. A terápia 19 e s e t b e n más iskolába való áthelyezésből, 16
•esetben egyéni pszichoterápiából, 9 esetben kisegítő tanulásból állt.
Szimpozion a mai nevelés kutatásról. — I I I . S . WISEMAN: The Tools of Research. — Men a n d Machines (A kutatás eszközei. Emberek és gépek). — Szerző szerint a pedagógiai k u t a t á s
•elszomorító helyzete elsősorban a képzett k u t a t ó k hiányából f a k a d : kevés a nevelés- l é l e k t a n b a n t u d o m á n y o s f o k o z a t o t elérők s z á m a és ezek sincsenek kellően felkészülve a r r a , hogy a m o d e r n k u t a t á s követelményeinek megfeleljenek. V i t a t k o z v a BORROTJGHS hozzá- szólásával, megkülönbözteti a „ k u t a t á s t " a
„vizsgálattól", az előbbihez statisztikai és m e t o d i k a i t e c h n i k á k b a n j á r t a s szakemberek kellenek; t a n í t ó k és college-előadók jártasak l e h e t n e k a nevelésben, de alkalmatlanok a ,,-kemény" k u t a t ó m u n k á r a . A b a j az egye- t e m i tanszékek helytelen elosztásában és a t u d o m á n y o s fokozatokra való képzés meg n e m felelő organizációjában v a n : k u t a t ó tanszékek felállítását a j á n l j a . E g y t o v á b b i hiányosság a rossz ellátottság elektronikus készülékekkel és technikai személyzettel.
W . D. WALL: Resistences, Organisations a n d Costs (Ellenállások, szervezés és költségek).
WISEMAN érveit csak részben f o g a d j a el. H a n - g o z t a t j a a pedagógiai terület sajátos v o l t á t , a m i szabad teret enged hozzá n e m értő irányi- t ó k n a k és személyes t a p a s z t a l a t híján levő v e z e t ő k n e k . Kevesen teszik fel világosan a cél- n a k , a cél m á s s z e m p o n t o k k a l való összeegyez- t e t h e t ő s é g é n e k és a keresztülvitel m ó d j á n a k a kérdését, m é g kevésbé ellenőrzik, hogy az é l e t b e l é p t e t e t t rendszer milyen eredményekre v e z e t e t t . A k u t a t á s n a k a pedagógiát alá t á m a s z t ó t u d o m á n y o k b a n is kell folynia.
A z o p e r a t í v k u t a t á s o k mellett (tanulmányo- zása a n n a k , ami van) az akció-kutatásnak
•(kísérleti szituációk előállításának a nevelési rendszerben) is helyet kell k a p n i a . Lényeges
•a k u t a t á s t u d o m á n y o s igényessége és e b b e n n e m t e h e t ő különbség „ k e m é n y " k u t a t ó m u n k a
•és m á s vizsgálati m ó d o k között. K u t a t ó t a n - s z é k e k h e l y e t t k u t a t á s i osztályokat (depart- i n e n t ) ajánl, amelyek a különböző segédtudomá- n y o k k u t a t á s i területeit f o g h a t j á k össze. A kuta-
tás területeit illetően, nélkülözhetetlennek a következőket l á t j a : felmérések n a g y anyagon (ezt a National F o u n d a t i o n of Educational Research — a Nevelési K u t a t á s Nemzeti Alapja — m á r elindította), intenzív eset- t a n u l m á n y o k individuális gyermekeken ilyen felmérések tükrében, tanítási módszerek vizs- gálata önkényesen előállított kísérleti helyze- tekben, folytatólagos (follow-up) vizsgálatok jelentős időn (5—10 év) keresztül.
C. C. ANDERSON: The Relationship between Inhibition of Motor Response a n d Cognitive Performence (A motorikus reakciók gátlása és az intellektuális teljesítmények közötti össze- függés). Tizennégy év körüli VIII. osztályos tanulókon megfelelő tesztek segítségével össze- hasonlították a motorikus gátlás képességét (pl. egy szöveg minél lassúbb leírását) külön- böző értelmi tevékenységet kívánó teszt- eredményekkel. Az e r e d m é n y megerősítette a hipotézist, hogy az erősebb gátlásra képesek n a g y o b b intellektuális teljesítményt érnek el.
Three Experiments Using the Junior Maudsley Personality Inventory (Három kísér- let a Junior Maudsley személyiségjegy-lista fel- használásával). — A h á r o m kísérlet közül az e g y i k ( M . P . CALLARD é s C . L . G O O D E E L L O W ) a „neuroticizmus" (neurozitikus jelleg) és e x t r a v e r t á l t s á g összefüggését vizsgálta a tanul- m á n y i eredményekkel: k i m u t a t t a , hogy alacso- n y a b b teljesítményt kívánó iskolák tanulói v a g y iskolán belül alacsonyabb teljesítményt n y ú j t ó t a n u l ó k között a neuroticizmus maga- sabb foka áll fenn. — A második kísérlet (R. D. SAVAGE) u g y a n e z t e g y e t e m i hallgató- kon vizsgálta. Míg az egyetemi hallgatók álta- l á b a n a normánál m a g a s a b b neuroticizmus- fokot m u t a t n a k , a t a n u l m á n y i eredményekkel való összehasonlításban U alakú görbe volt megállapítható, azaz a jó előmenetel a neuro- ticizmusnak optimális mértékéhez k ö t ö t t ; az azt meghaladó fok gátolja a teljesítményt.
Az extravertáltsággal a t a n u l m á n y i eredmény f o r d í t o t t viszonyban áll. — A h a r m a d i k kísér- l e t ( C . G . COSTELLO é s H . M . B R A C H N A N ) u g y a n e z t a kérdést a kulturális és a nemi különbség kapcsolatában vizsgálta: szignifi- káns különbséget csak a lányok és fiúk össze- hasonlítása a d o t t , az előbbiek m a g a s a b b neuro- ticizmus-fokát illetően.
P. 11. TAYLOR: Children's Evaluations of t h e Characteristics of t h e Good Teacher (Gyer- mekekértékelése a jó tanítót jellemző vonásokról).
T ö b b mint 800 elemi és középiskolai t a n u l ó n a k egyrészt rövid dolgozatot kellett írni a „ j ó "
és a „ g y e n g e " tanítóról, aminek megállapítá- sait h á r o m kategóriába (fegyelem, tanítás és személyi tulajdonságok) sorolták, másrészt a t a n í t ó tulajdonságairól kezükbe a d o t t listán kellett a t u l a j d o n s á g o k a t rangsorolniok. 84 t a n í t ó n a k ugyancsak meg kellett adni a „ j ó t a n í t ó " jellegzetességeit. A gyerpiekek álta- l á b a n a t a n í t á s jóságát helyezték első
helyre, a t a n í t ó k a tanító emberi tulajdon- ságait.
D. YOUNG : E x a m i n i n g Essays for Eleven Plus Clasification (Vizsgadolgozatok a „Tizen- egy plusz" besoroláshoz). A „Tizenegy plusz"
besorolás az angol tanulók tesztek alapján való vizsgálata, amely á 11 évet betöltött tanulók iskolafajtába való besorolásáról dönt.
A cikk a tesztek mellett szükségesnek bizo- n y u l t dolgozat értékelését ismerteti.
W . G . RCJDD é s S . W I S E M A N : S o u r c e s of Dissatisfaction a m o n g a* Group of Teachers
<( Az elégedetlenség forrásai a tanítók egy csoport- jánál). 590 tanítóval (az 1955-ben végzettek m i n t e g y 72%-ával) kérdőívet töltettek ki
(1960-ban) hivatásukkal való elégedettségük- ről ill. elégedetlenségük okairól. Az eredmé- nyek szerint a t ú l n y o m ó többség n a g y m é r t é k ű kielégülést talált h i v a t á s á b a n (az előkészítő osztályban és a gimnáziumban t a n í t ó k inkább, m i n t más típusú iskolákban); az elégedetlen- ségi okok sorában az elégtelen fizetés, a t a n - testületben t a p a s z t a l t emberi kapcsolatok hiánya, a t a n í t á s tárgyi feltételeinek hiányos- ságai, a túl n a g y megterhelés, a gyakorlat hiánya, a n a g y osztálylétszám, a h i v a t á s n a k meg nemi felelés érzése, kevés idő és a társada- l o m b a n elfoglalt helyzet nem kielégítő volta álltak az első helyeken.
H E R M A N N A L I C E
AZ MTA P E D A G Ó G I A I BIZOTTSÁGA A Pedagógiai Bizottság 1962. nov. 9-én
folytatólagos kibővített ülésen foglalkozott az o k t a t á s i folyamat strukturális kérdéseinek
— az október 4-i és 5-i munkaértekezlet anya- g á n a k — megvitatásával. Az ülést SZARKA JÓZSEF, a v i t á t NAGY SÁNDOII vezette. A hozzá- szólások anyagából:
H O R V Á T H L A J O S : A f e l m e r ü l ő p r o b l é m á k közül h á r m a t emel ki: 1. T a n í t v á n y a i n k b a n a fejlettségüktől meghatározott szinten viszony- l a g teljes, a valóságot híven tükröző világképet
kell kialakítani. E n n e k érdekében az ismeretek egységes, összefüggő rendszeréhez kell eljut- t a t n u n k t a n í t v á n y a i n k a t . 2. Az oktatási folya- m a t n a k m e g v a n n a k az átfogó törvényszerű- ségei, melyek minden szakaszban, a tanulók m i n d e n fejlettségi szintjén érvényesülnek.
U g y a n a k k o r nem hanyagolhatók el azok a lényeges különbségek sem, melyek a fejlődés
•egyes szakaszaiban jelentkeznek, és a problé- m á k differenciált vizsgálatát k í v á n j á k . 3. Az ismeretszerzés szervezeti formái közt néha v á l a s z t h a t u n k , de ezek g y a k r a n a d o t t a k , és ilyenkor lehetőségeik maximális kihasználásá- n a k alkotó m ó d o n kell történnie.
T E M E S I A L F R É D : A t a n í t á s i ó r a h a g y o m á - nyos menete a következő: 1. T a n á r i közlés és indokolás, illetve a tanulóval f o l y t a t o t t (kérdé- sekből és válaszokból álló) beszélgetés. 2. Házi f e l a d a t , otthoni tanulás. 3. Kikérdezés á következő órán. A tanulók többsége az ilyen m e n e t e t követő oktatásból nem profitál eléggé.
Egyes vizsgálatok szerint a tanulók 7 0 % - á n a k sokkal konkrétebb motivációra v a n szüksége.
Felhívja a figyelmet a modern taneszközök célszerű, együttes felhasználásának -lehetősé- gére. Segítségük beépítése az oktatási folya- m a t b a f e l t a r t ó z t a t h a t a t l a n .
ÁGOSTON G Y Ö R G Y : A k o n c e n t r á c i ó f o n t o s - s á g á t emelte ki. Különösen a régi és az ú j a n y a g kapcsolatának megteremtését h a n y a - golják el a pedagógusok megfigyelései szerint.
Lehetőnek t a r t j a szemináriumi jellegű foglal- kozások, csoportmunka szervezését (pl. a gim- názium I. osztályában). Minden csoport azzal foglalkoznék, aminek pótlása t a g j a i számára elengedhetetlen. A sablonokkal való szakítás u t á n ezeket a különleges megoldásokat igen eredeményesen lehet m a j d beiktatni a terv- szerű m u n k á b a .
KOMLÓSI S Á N D O R : A Z i s k o l á s g y e r m e k e k tanulásával foglalkozik. A tanítási órákon folyó m u n k a megváltozása bizonyosan j a v í t j a m a j d az önálló otthoni tanulás eredményességét is.
Nem v á r h a t ó azonban, hogy ez a u t o m a t i k u s a n lényegesen átalakul. A növendékek önálló t a n u l á s á n a k kérdésével a d i d a k t i k á n a k és a módszertanoknak b e h a t ó a n kell foglalkozniuk:
meg kell m u t a t n i u k a pedagógusoknak, hogyan tanítsák meg valamennyi növendéküket terv- szerűen és gazdaságosán tanulni.
BALASSA LÁSZLÓ: A tanulók alkotó erejé- nek kibontakoztatását sürgette. T ö b b példával meggyőzően bizonyította, hogy a m a g y a r iro- dalom tanítása közben a csoportmunka, külö- nösen azonban az írásos alkotás (fogalmazás) milyen meglepő eredményeket hozott olyan tanulóknál is, akiknél a szóbeli teljesítmény alapján ezt a pedagógus nem v á r h a t t a . Ilyen m u n k á h o z pedagógusnak és növendékeknek egyaránt t ö b b időre v a n szükségük.
B O R I I S T V Á N : A g y a k o r l a t i f o g l a l k o z á s o k eddigi tapasztalatai a l a p j á n azt állapítja meg, hogy a foglalkozások vezetői a m á r jól ismert- óratípusok lehetőségeit sem aknázzák ki elég- séges mértékben. Nincsen az órák szervezésé- ben semmi változatosság. Ugyanígy v a n a mód- szerekkel. A számonkérés, értékelés, ú j eszkö- zök felhasználása stb. terén egyaránt sok a kí- vánni való. E n n e k következménye, hogy a siker- érzés sokszor nem követi a tanuló m u n k á j á t , és a t á r g y a t nem szeretik. A gyakorlati foglalko- zások különösen m e g k í v á n n á k a h a t é k o n y szer- vezési f o r m á k és módszerek t a n u l m á n y o z á s á t .
