Az alkotmányos követelm ények hivatkozási
tipológiája becsületsértési és rágalmazás!
ügyekben hozott büntetőítéletekben*
A
hSzórnom Zsolt egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem (Szeged)
A nemrégiben m eghozott 13/2014. (IV. 18.) AB határozat a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése óta először sem m isített meg büntetőítéletet, a Siklósi Járásbíróság elsőfokú és a Pécsi Törvényszék másodfo
kú határozatát. Nem túlzás tehát az állítani, hogy ez az AB döntés mérföldkőnek számit a magyar jogrend
szer történetében. A m egsem m isített bírói döntéseket egy polgármester sértett sérelmére elkövetett rágal
mazás és becsületsértés m iatt indult büntetőeljárásban hozták, az Alkotmánybíróság azonban azt állapí
totta meg, hogy a büntetőjogi felelősség megállapítása sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében dek
larált vélem énynyilvánítási szabadságot. Az alkotmányjogi panasszal tám adott első fokú ítélet a cselek
mény m inősítésével összefüggésben, a büntetőjogi felelősség megállapításával kapcsolatos mérlegelése során hivatkozott a közhatalm at gyakorlók büntetőjogi becsületvédelme kérdésében hozott korábbi, 36/1994. (VI. 24.) AB határozatra, az Alkotmánybíróság azonban ezzel együtt sem találta alkotmányosnak a büntetőbíróság m érlegelését. Erre figyelemmel érdemes megvizsgálni azt, hogy a magyar büntetőbírói gyakorlat az elm últ időszakban hogyan alkalmazna a 30/1994. (¥1. 24.) AB határozatban lefektetett jogér
telmezési követelményeket, hogy vonta bele érvelésébe és mérlegelésébe az AB által rögzített alapjogi szempontokat. Egy ilyen vizsgálat egyfajta állapotfelmérést nyújthat abban a kérdésben, hogy a büntető
bírói gyakorlat - figyelemmel az alkotmányjogi panasz bevezetésére is - mennyire készült fel az alapjogi mércék alkalmazására, a büntetőnorm ák alkotmánykonform értelmezésére.
A véleményszabadság alapjoga módszertani szem
pontból, a szakjog és alkotmányjog érintkezésének kérdése szempontjából (is) kiemelkedő jelentőségű, hiszen a nullum crimen sine lege elve mellett ez az a má
sik alapjog, amely természeténél fogva a legszorosab
ban „kénytelen érintkezni” a büntetőjogi dogmatika rétegével, közelebbről a véleményszabadságot korláto
zó büntetőtörvényi tényállásokkal és azokat értelmező, alkalmazó joggyakorlattal.1 így nem tűnik véletlen
nek, hogy a közhatalmat gyakorlók büntetőjogi becsületté- delmének kérdése volt az, amellyel kapcsolatban első ízben fektetett le alkotmányos értelmezési követel
ményt az Alkotmánybíróság [36/1994. (VI. 24.) AB
hat.]. S így aztán az sem véletlen, hogy húsz évvel ké
sőbb, elsőként ugyanebben a kérdéskörben került sor egy büntetőítélet megsemmisítésére [13/2014. (IV.
in, / ítt:> hat.]. A büntetőjogi becsületvédelemre vonat
kozó bírói gyakorlatnak tehát immáron két évtizede kell az Alkotmánybíróság által lefektetett mércéket alkalmaznia.
Az alkotmányjogi szakirodalom a kérdéskörrel első
sorban a közszereplő politikusokat érő bírálatokkal kapcsolatban foglalkozik (lásd a III. pontot), ezek
k 1
JOQTUDOMÁNYI KÖZLÖNY
470 TANULMÁNY 2014. OKTÓBER
ként — némileg provokatív módón — en inkább egy másik sértetti kört érintő, a bírói gyakorlat számára napi rutinként jelentkező cselekmériytíptist szeretnék említeni, idezve az ítéletben rögzített vaskos, gyaláz
kodó kifejezéseket. Egy 2005-ből származó ítéletben megállapított tényállás szerint a vádlott a következő inkrim inált kijelentéseket tette a vele szentben közle
kedési szabályszegesek miatt intézkedő rendőrökre;
„korábban rendőr voltam, ismerem az eljárás mene
tét, ha be mertek vinni, pipázni fogtok”, „senkíhází f ...kalapok, bunkó rendőrök vagytok, semmibe sem nézlek benneteket”, „a buzi kopasz századosnak meg a hülye kurvájának úgysem fognak hinni”, „takarodj a hülye mobiltelefonoddal a p....ba”, „rohadt rendőr
ség”, „ne találkozzunk az utcán, ezek után, mert ki
egyenlítem majd a számlát”.^
A bírói gyakorlat ismeretében nem különösebben
n i 1 ,,)<m'' I•' ; ' ' k 11 1* *< . m fiuOi 1 <n *ciut L* i f > i-
sértes vétségeben [1978. évi Btk. 180. § (1) bek. a) pont] mondta ki bűnösnek a vádlottat. Az már sokkal
>i*l í ok ' i_ '»öli uü»‘ * . hoy / nl'.k'il j „«bio- k.i r‘ <
kezőt mondta: „Akkor tehát, amikor a vádlott a vele szemben intézkedő rendőröket a fentebb részletezett m t í j T/ c ' KJ • ilJito nEpie o m'.úmri vein.»mm* n <
v / jr j.g 11 ¡.Hiún ov * Adu* h m o
ezért cselekménye a büntetőjog keretein belül nyert
• i U l « h • r / iV Oou/b ‘I*;'b'• i V r-1} m loariybn í , It 36/1994. (VI. 24.) AB határozatában kifejtettekkel is.”2 3 4 5 6 7 8 A kérdés a következő; valóban a büntetőjogi fele
lősség megállapítása áll összhangban az AB idézett határozatával?
1 <(4h> > 7 1 7 > ) A p honin, (U i > JÓL« T U/>i /' T h a t m / V í j xju f /¡ A k j ofo ,.* >í y< A li L o g s <
„/( m kuluiifp • Lgj ív. . *■
\ óv oy- ú Vvig urna < o^iKotr’id « joi'Hhm » kitüntetett alapjoga szempontjából az ún. alaphatáro-
ml ív» i ‘ -i m 1**’ ] ji i' l,. t >K xr v A f i J •> r, mi szerváltozást követően lebontották a véleménynyilvá
nításnak a pártállami rendszerben lefektetett korlá
táit.3 Különleges abból a szempontból is, hogy a bün
tetőjogi jogalkalmazás számára először fektetett le kö
telező értelmezési eredményt, ún. alkotmányos köve-
». Li l i i ' p '» l i l a ' h . if i f i |.c ni )i, K u . i p í í'v íKííIí
lendő, hogy az Alaptörvény negyedik módosításának fényében ezen korábbi alaphatározat egyes megállapí
tásai már nem tarthatók.3 A mércéket részben újraér
telmezi és cizellálja az újonnan hozott 13/2014. (IV 18.) AB határozat.
A tanulmány ceiia cs módszere
A tanulmány célja annak részletes megvizsgálása, hogy a 36/1994. (VI. 24.) A B határozatban lefektetett jogértelmezési mércék hogyan érvényesültek, vagy hogyan
a’vi < a j i'ln'l t . m ‘oh1, rí g.v>,f »)>/ nbt* i bhl' í
egyrészt a BH-füzetekben publikált bírósági határoza
tokat, másrészt pedig az anonim határozatok taraba?
2006 és 2012 között feltöltött bírósági határozatokat
.i/ű' .í i« H* « k r v - , | ö t » t a i o m i f ö í g ' i i t a > < 1 1 1 k <
/ j ' I i , Ö* *i «.Vii ' i 1 • i i ■" . szűk témája szempontjából relevánsakat fogom hivat
kozni. A kutatás elsősorban módszertani jellegű: nem az A B határozat és nem a büntetőbírósági határozatok tar
talmi helyességéi vizsgálom, hanem azt kísérlem meg í< 11 «.in bog ’ i I out' <c 1 fi f r >gof* :• 1'• v j1 i t « b ■!< , t<
ihű-U m h'/gpi,« «u.ii/t i * ss<-l dl iJir^m<*«' •• AL mércéit, hivatkozzák-e, és ha igen, helyes kontextus
ban hivatkoznak-e az AB határozatra. E tanulmány
ba,, »« ■!■}• '0. fiú ¡i h ff l hu""h 4u . ,pcl> • w>,>r I ( sérlem meg felállítani.8
4 1 .0 _• 1 ‘ ' » f >. * I 1 ! ' Ml Jlf C « ífl<
szetesen elengedhetetlen az alkotmányjogi és a bünte- i'ígígi,, A ■! >d il Jl'« ( /« foto ) 'n «< ! uni „ i • ni,«) < d azért is, mert a szakirodalomnak - ideális kölcsönha- i<: « n í ii1 fl t - *'■ i ■* v icíhf.riliUR Lf'lM t-j>r i 41 i v li 111ii.< I i III i j í t i *#Zi <K* pi , ív 44 v 1“! 1 m ni azt az értelmezés kereteit meghatározó jogi m átri
xot, amelyben a bíróságnak minősítenie kell a közha
talmat gyakorlók sérelmére elkövetett rágalmazási, becsületsértési cselekményeket. Ezt követően kerül-
i i í ‘ ,<*i n f i n i > , / P i j p - d ( . f 1 « « S í . 1 , i ' i i 1
időbeli tényező figyelembe vételével csak az 1994. évi ,i! pú K'fM/.tt ‘ íwm*h hí « R,. IV 1*> »1 . !«|
13/2014. (IV. 18.) AB határozat vonatkozásában — ter
mészetesen — meg nem.
A kutatás első látásra akár jogtörténeti helyzetkép
nek is tűnhetne. Ám a szűk témán túlmutató, a jövő-
2 Debreceni Városi Bíróság 63.B.797/2005/15. sz. ítélet, amelyet a másodfokon eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság (18. Bf. 663/2006/4.
sz.) és a felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyott (Bfv.1.666/2007/5. sz.).
3 A fent idézett elsőfokú ítélet 13. oldala.
4 Alaphatározatként szolgál a büntetőjogi és polgári jogi becsületvédelem alkotmányos kereteit a későbbiekben vizsgáló AB határoza
tok számára. A büntetőjogi relevanciával bírók közül lásd pl. 1233/B/1995., 34/2004. (IX.28.) és 13/2014. (IV. 18.) AB határozatok.
5 A véleményszabadságot érintő másik neves alaphatározat a gyűlöletbeszéd kérdésével foglalkozó 30/1992. (V.26.) AB határozat.
6 A IX, cikk (4) bekezdése ugyanis nevesített korlátként állítja a véleményszabadság elé az emberi méltóságot. Az Alkotmány a véle
ményszabadsághoz kapcsolódóan semmilyen nevesített korlátot nem. tartalmazott.
7 http://www.birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portaI/aiionim-hatarozatok-tara
8 Szélesebb empirikus bázison alapuló, az Alkotmány és az AB határozatok büntetőjog-gyakorlati hivatkozását vizsgáló kutatást először Bencze Mátyás végzett a magyar szakirodalomban (Díszítőelem, álcázóháló vagy tartóoszlop. A büntetőbírósági gyakorlat és az Alkot
mány. Fundamentum. 2007. 3. 5-21.). Kutatása döntően a BH-füzetekben publikált ítéleteket vette alapul és nem volt bűncselek
mény-specifikus. Én a vizsgálatot egy bűncselekményi körre szűkítem és anonim határozatokat is figyelembe veszek. Vizsgálatom tár
gya tehát szűkebb körű, ugyanakkor „mélyfúrás jellegű”.
9 Ennek első példája a már többször említett 13/2014. (IV. 18.) ÁB határozat.
1.0 Ez a gyengített védelem egyébként egész Európában általános jelenség, amely a történeti fejlődés eredménye [Koltay András: 61. §. In:
Az Alkotmány Kommentárja (szerk. Jakab András). Budapest, Századvég, 2009. 2238.], s nem kis mértékben az e kérdésben igen ak
tív strasbourgi Emberi Jogi Bíróság (továbbiakban EJEB) ítélkezésének következménye (Koltay András: A közéleti szereplők hírnév- és becsületvédelmének elemei az Európai Unió államaiban. Magyar Jog. 2013. 10. sz. 577.).
11 Kiemelendő, hogy a rágalmazás és a becsületsértés tényállásainak szövege 1973 óta változatlan (lásd 1978. évi Btk. 179. és 180. §-aít és a 2012. évi Btk. 225. és 226. §-ait). Ezzel szemben a bírói gyakorlat változására hívja fel a figyelmet Halmai Gábor: Közszereplők sze
mélyiségvédelme kontra közügyek vitathatósága. Fundamentum. 2000. 2. sz. 13.
12 Vő. Szomora Zsolt: Az alkotmánykonform normaértelmezés és a büntetőjog - problémafelvetés. In: Sapíentí sat. Ünnepi kötet dr.
Csóka Ervin professzor 90. születésnapjára (szerk. Juhász-Nagy-Fantoly). Szeged, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomá
nyi Kar, 2012. 459-469.
13 Halmai Gábor: Die M einungsfreiheit in dér Rechtsprechung des ungarischen Verfassungsgerichts. In: Festschrift für Klaus Stren für 65. Geburtstag (Hrsg. Burmeister et al). München, Beck, 1997. 960; Sólyom László: Az Alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarorszá
gon. Budapest, Osirís, 2001. 481.
14 így Illésy István: Az Alkotmánybíróság működésének kezdeti problémái. Jura. 2001/1. sz. 63-64.; Halmai Gábor a hatásköri aktivizmus példájaként jelöli meg a döntést (Becsületvédelem és sajtószabadság. Fundamentum. 2004/4. sz. 82.), Homyák Szabolcs pedig a jogal
kalmazás el nem fogadható elvi irányításaként jellemzi azt [A véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó bűncselekmények alakulása a rendszerváltozástól napjainkig. In: Tanulmányok Dr. Földvári József professzor 80. születésnapja tiszteletére (szerk. Gál-Hornyák).
Pécs, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2006. 111.]. 16 17 18 19 * 15 Sólyom: i. m. (13. jegyzet) 482.
16 Vö. Sajó András: Á szólásszabadság kézikönyve. Budapest, KJK, 2005. 153. és 182.
17 Lásd pl. Halmai Gábor: Az alkotmány mint norma a bírói jogalkalmazásban. Fundamentum. 1998/3. sz. 81; Bencze: i. m. 7.
18 Koltay: i. m. 2013 (10. jegyzet) 581.
19 A „nehéz eseteknél” a bíró erkölcsi felfogása jut szerephez. Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével Tóth Gábor Attila be
szélgetett. Fundamentum. 1997/1. sz. 40. (kiemelés az eredeti szövegben). Á
NOizoxlANyyyoqniöoif
j ANOIZO»lANyVVOflAlÓPÍ
472 TANULMÁNY 2014. OKTÓBER
111.
Büntetőjogi szakirodalmi helyzetkép
Ahogy az előző részben látható volt, az alkotmányjo
gi szakirodalom széles körben foglalkozik az ÁB faatá- i< mti; i i !> '¡.vU/'m - d'iioO, h n í la-»hí> ■* « a bírói gyakorlaté is — az, hogy az AB mércéit a bünte-
l f i p»H A » *n.,! ik , l As y i m iO t ‘ O'h*- F I D l t i
)» t'« ry fi'1'- r'' r.ipi» tg Ví»i íj v jé isjncTii j' tanulmány sem született,20 az általános szakirodalom
hoz sorolható tankönyvek és kommentárok pedig (gfulirm , . .oi I 40 ,. i'u* O n f i c - i .
A legszélesebb körben használt „kapcsos kommen
tár” idézi az ÁB határozat rendelkező részét, megfo
galmazza. a közszereplők szélesebb körű tűrési kötele
zi : i ej M *4 ö t m i í i c p y A * t u . n k j 1 I o u H
zetéseket már nem von le, sőt, az AB határozattal el-
ieiiM ti s t)n 'íHe h lu a íi-'A íio l i,% Ili a t f o / i l '> M >, ?
biUii Ívj-ij(>,a i j« -i ii * >p fi'ijtibn! Lu ií mgchmt > v
j ' d 1 ap* • tj,< if/Hj u JMJim ¡i f j • i t - m t <i>tj fin« o g a t i>i J ' V ’ ‘ ‘H*1< I s Tg J i i ) ’ P . i g í - i i i l n l l is- *g) ö i l r R Z i í s é v - 1 m i g r : }/.’ ? i ' e ii<Ul 23o , i H m o ih ft> \n ’ e , í- n la
Mdi<dx ^ • /* i • Wmt g/ai'o iái ,z< i j . p i . n t j I í
l p Jj 1- t i ( t j i j O l l o I »-I í b S! p i <]•;>, l m - p a ' A f i 1J tf í
•j Lt i c •'V’i V' / *" a m ' < * ! - h e h ( il í n f a i i t í . y ¡ og< ’ i<
nességet kizáró okot állapít meg, és a közhatalmat gyakorló személy sérelmére történő elkövetéskor ki
zárja a bűncselekmény megállapítását, csak kevesen mondják ki.22 23 24 A tankönyvirodalom általában adós
20 Egy az alkotmányos büntetőjog témájával átfogóan foglalkozó cikkében egyedül Wiener A. Imre szentel több oldalnyi értékes fejtege
tést a kérdéskörnek (Alkotmány és Büntetőjog. Állam- és Jogtudomány XXXVIII. évf. 1995, 91-114.).
21 így pl. a BH 1995. 6. sz. alatt közzétett eseti döntésre. Kónya István: Áz emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmé
nyek. In: Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára (szerk. Kónya). 3. kiadás. Budapest, HVG-Órac, 2013. 872, 876, 886.
22 A szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmények. In.: Magyar Büntetőjog Különös Rész (szerk. Horváth-Lévay). Budapest, Cotnplex, 2009. 150.
23 Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények. In.: Anyagi büntetőjog. Különös rész I. (szerk. Karsaí). Szeged, Iurisperitus, 2013. 201, 206.
24 Vida Mihály: A szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmények. In: A magyar büntetőjog különös része (szerk. Nagy).
Budapest,Korona, 1999. 202; Kis Norhert-Hollón Miklós: A magyar büntetőjog tankönyve II. Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2008. 174; Szomorú Zsolt: Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények. In: Kommentár a Bün
tető Törvénykönyvhöz (szerk. Karsai). Budapest, Complex, 2013. 477. Wiener A. Imre már idézett cikkében azt szorgalmazta, hogy e jogellenességet kizáró okot valójában kodifikálni kellene, nem pedig értelmezési követelményként lefektetni (Wiener A.: i. m. 112.).
25 Koltay: i. m. 2013 (10 jegyzet) 577, 532.
26 Az EJEB-esetjogát az AB határozat 11.2. pontja is áttekinti. Lásd még Halmai: i. m. (14. jegyzet) 83-85.; Sajó: i. m. (16. jegyzet) 77-120., különösen 98-102.; Koltay: i. m. 2009 (10. jegyzet) 2236-2237, 2242-2243,
mezesi követélményt figyelembe kellett venniük, el
lenkező esetben az alkotmány értelmezésére végső so
ron hívatott szerv döntésével szembe menve alkot
mánysértő ítélet születik, még akkor is, ha alkotmány- jogi panasz hiányában egy ítélet alkotmánysértő vol
tát az AB 1990 és 2011 között nem mondhatta ki.
M int azt a büntetőbírói döntések elemzéséből látni fogjuk (VI. pont), az esetek nagy részében maga a büntetőbíróság is szükségesnek tartotta az AB határo
zat hivatkozását, figyelembe vételét. Az empirikus elemzés tehát az alkotmányjogi aggályok mellett is in
dokolt.
marad a témakör említésével, ami egyébként didakti
kailag sem helyeselhető.
IV.
Értelmezési mátrix — a cselekmények m i
nősítését meghatározó jogi környezet
A büntetőjogi szakirodalommal ellentétben az al
kotmányjogi szakirodalomban megjelenik az a helyes felismerés, hogy a közszereplők gyengített becsületvé
delme, azaz a sérelmükre elkövetett rágalmazás és a becsületsértés miatti felelősség korlátozásának, kizá
rásának jogforrása gyakorlatilag a szokásjog, s hogy ez a helyzet a szokásosat meghaladó mértékű feladatokat és felelősséget ró a bírói gyakorlatra.25 Ha a bíróság egy közhatalmat gyakorló személy sérelmére elköve
tett rágalmazás vagy becsületsértés miatti büntetőjogi felelősséget vizsgálja, akkor jelenleg a következő „jog
forrásokat” kell figyelembe vennie:
v ti.» íj ^ «t-uy .ll.v r a. i> r f: l'.-jUio Üti 1 i»,. jit'ő >ff<J< tb ;f< t-jnJar.i::*!
dó és az eseti döntésekből absztrahálható dogmatikai ' b‘ g
a / 11 < * n a n y t • rpoJ f. 'o/J ; Í1A ) J }
fiié h o i j í z v i , ■ H o i u t ü m s o l v i í , / Aihi w t n,/ v t
ó v i a í p t i i ó J / '*j I -i ( ! A l Ö ) k ) í I i ’ i i. u a 1, j í h -1 /
ben meghaladja az előbbit (e tanulmányban csak az alaphatarozattal foglalkozom).
- Az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az EJEB igen széleskörű, átfogó esetjoga.26
éh mi j » 11* t> 1,‘ i u i h o g y * 01*><-I ” ¡(h_i u i n t i m .1 h- .'U _» 11,." ‘ «I Hli í j r i v i f ‘i 11*4. llpMMI Í H i t
szükséget követel a büntetőbíráktól ahhoz képest,
n , i . i n fi . v f f t* 'Cll h i m t t ' t íj* [ J o g i I, ' f i i ‘fi l u G a
szerekkel alkalmazhatóvá tehető törvényi tényállások kívánnak meg (pl.: a Btk. 166. § szerinti segítségnyúj-
s v H i m ü a t , U ' v t a b f i i c / <í • -• < n ■ 1 « •'*']», h f
kényszerítés). De más típusú szemléletmód szükséges r ív j v i 1 ifiinf ’ ]vt. r I < i; to>s7;.r,iRHil int k*a 1< kcóü S*. , d'jt iy t i«j>r\'¡el iii* ij i elf &liiv ,*
í i i >' < i ( l fj i< t A ! v ‘ i <ö \ 'p> > * ii iol < s H - i i ¡1» (y,! i 1 í “
lönböző jogágak, Btk.-n kívüli jogi normák rétegződ-
33 Bencze: i. m. 17.
34 A másodfellebbezés és így a harmadfokú eljárás lehetősége csak akkor nyílik meg, ha az első és a másodfokú bíróság döntése a bűnös
ség kérdésében különbözik [lásd Be. 336. § (1) bek.]. Ezért; ritka a harmadfokú eljárás. A becsületsértési ügyekben ellenben gyakori, hogy az első fokú bíróság Minősítő ítéletét követően a másodfokú bíróság bűncselekmény hiányában felmenti a vádlottat, s így meg
nyílik a harmadfokú eljárás lehetősége. A vizsgált sértetti kör vonatkozásában tehát nagy a bizonytalanság abban a kardinális kérdés
ben, hogy mely becsületsértő kijelentések minősíthetők egyáltalán bűncselekményeknek, és melyek nem.
KÖZLÖNY
jOQTUDOMÁNYI KÖZLÖNY
474 TANULMÁNY 2014. OKTÓBER
-illiillb y J ,
A kozszere:ploK serelmere elke)vctctt rágal mazas miat indult ügyekxől elmondható, heígy jellemzc>en jól köve tik az AB határ ozat intencióit, ai rágalmazó:sra vonatko zó rendelkez:ő részt - helyes kontextusban •- liívatkoz- zák,35 egy részük érdemben tvizsgálja a rágalmazás szándékot és,/vagy a rágalmazasi gondatlans;ágot is.35 36
E sorban í:s külön említést énlemel a Fő1városi ítélő- tábla 3. Bhar A T '- b o /i _ /*-jzése, ameh/ öt elembő!
álló, az AB h¡.atározat elveinek -- szinte teljiesen - meg- felelő szubs2uímciós tesztet állíít fel.37 38 39 Ezttk szerint 2 következő sz;empontok vizsgálajidók:
~~ a magámvádló - azaz a Bt. - közszereplőnek minő-
“ fermáll-e a közérdek: a maganvadlo tétrékenységé- vei kapcsolatban kialakult-e olyan nyílt közéleti vita, amely a vele szemben megfogalmazott tényállítások
l t -J. »« Ml j . , ’ 1 i ' T i " ’ í j > Kj zO
ti szereplők szükségszerűen magasabb tűrésküszöbbel
_ I . . 1 Ü 0 - ’ < s I V 1 ‘ “ t ,
— van-e a vádlott kijelentéseinek ténybeli alapja,
— a vádlott betartotta-e a rá vonatkozó szakmai, sza
bályokat;
— a vádlott a magánvádlóra vonatkozó tények hi
ti 'í k ,[(!„. > I ‘ a«b <• ÍU Nim ’ no , | <..* í|fe 1* i t tést tanúsította-e, avagy azokat elmulasztotta; a stras-
L v j l U g l ‘ < “ t ' 4 (mU< u’ i tjl L< n i l n t , / - t v „ ...> f i t j i C l J j N i V
műnek minősíthető-e.”
A rágalmazás! ügyekben a vizsgált határozatok te
hát alátámasztották a fent említett jogirodalmi megál-
] m m (V fv. i j
2. A z 2IB és az E J EB méretHnek ke.nevese
A Főv;arcisi í télőtáblai Neh rer Péter veze:tte tanácsa 2009-től hívatk;ozza az FJE I1-döntéseit is. 38 Ez min
denképpen élőitemutat«S és £i vizsgíüt ítéltitek közöli egyedüli11c> gytikorlat. Az EJEB-döintések.re való hí
vatkozás ntődsivértana íizonban mé|1 nem .kiforrott, a hivatkoz;ást)k n<ám kellően rendszerenettek, nem vehe
tő ki az érv(élés:módszertana, relevaris preccmensek lii- ányoznal míg i■i. i■ i i 1>:vánsilkat is £m iit at; ítélet. Hi
anyossag, tlogy az AB és az EJBB mércéttet egymás
ik ezek az ítéletek, a kettő tartalmi viszo meneti érniIl i k ezeic az iteieteK, a Kenő iánL a lii 11 V IS Z Í
nyát nem v ktUrffk ka-
izsgálják, és nem tisztázzák, íg;f a -- becsi iveríkf
iC lo C I lCo IS.a
Azaz a vádi
pcsan — reszoen eitero merceKe
ottüt e becsületsertés v á d ja a ló1 nean azéi mentik íel, mert az AB határozat alapján a hözfaata.
inat gyakorlő személy sérelmére elkövetett becsülei sértés egyáltalán nem büntethető, hátiéin a fel mentes alapja az az EJEB-mérce, amely bizonyos jóhiszemű tényalappal rendelkező erős kritika eseten tiltja a büntetőjogi beavatkozást. Erre láthatunk példát az előző pontban idézett szubszumciós teszt végén is.
3. Mérlegelési szereptévesztes
Találtam két olyan határozatot is, amelyek az AB ha
tározat rendelkező részét nem hivatkozzák, viszont a határozat indokolásából terjedelmes részeket idéznek, azt a látszatot keltve, mintha maguk mérlegelnék az érintett alapjogok kollízióját.40 41 Pedig az AB elvégezte ,• ív j* { t1 ** i -r r ivINI - ő u zűri b 1 hu i< enm t eredményét az alkotmányos követelmény formájában.
4. A gyalázkodás büntetendő —az A B határozat mint
. h , v A U
Az álcázóháló kifejezést Bencze Mátyás arra az ér
velési módra használja, amikor a bíróság úgy tesz, m intha az AB hivatkozott határozatából vezetné le a
• í j a d ö i l f í r , | V v e i - - , b I C 1 í Ü i K r/1 1< t l m Ji oN Vi
velése ellentmond az AB határozatnak, azaz ellenié
it t * Joli v M űvi a s, «*.um«hi h*»i o l zsuk isnie*
ügyek kapcsán az un. gyalazkodasi küszöböt kell em
líteni, amely töretlenül érvényesül a büntetőbírói gya- 1’ oii T ó / / L 1 út *' * < ’ ■ o ifit b* ' j *=* *« tj > L' i.
latílag azt mondta ki, hogy a közhatalmat gyakorlók
- V ' l i t i . t* J U U f t i I . i4> \ j t é ‘ t , , / ' L l t ol > ii« k
giájában „értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás”) alkotmányosan nem büntethető. A büntetőbírói gya
korlat azonban ezzel szembe megy, és az indokolatla
nul durva, súlyosan gyalázkodó kifejezéseket tovább- i s í i i U' i ' A gf mi an v o fi n *. óm h t náló bírói ítéletek pedig úgy tesznek, mintha mindez az AB határozatból következne.
35 Vas Megyei Bíróság 3.Bf. 12/2008/5. (2.); e döntést helyben hagyó Győri ítélőtábla végzése (ügyszám nem elérhető; 2. o.); Veszprémi Városi Bíróság 7,B.2121/2006/12. (11-12.); Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 3.BÍ.974/2007/6. (6.); Mezőkövesdi Városi Bíróság B. 191/2006/36. (14.); Fővárosi ítélőtábla 3.Bhar.341/2009/ó,
36 Veszprémi Városi Bíróság 7.B.2121/2006/12. (13.); Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 3.BÍ.974/2007/6. (9.); Mezőkövesdi Városi Bíróság B. 191/2006/36. (14.); Fővárosi ítélőtábla 3.Bhar.232/2010/5. (5.)
37 ítélet 5.
38 Fővárosi ítélőtábla 3,Bhar,341/2009/6,; Fővárosi ítélőtábla 3.Bhar,292/20Q9/lö.; Fővárosi ítélőtábla 3.Bfaar.32/2010/S.; Fővárosi ítélő
tábla 3.Bhar.232/2010/5. Érdekes megemlíteni, hogy ugyanez a bírói tanács egy 2008-as döntésében még nem hivatkozik az EJEB- gyakorlatra (Fővárosi ítélőtábla 3.Bhar. 135/2008/5), az első általam talált és EJEB-hivatkozást tartalmazó határozat az elsőként idézett 2009-es döntés.
39 Részletes tartalmi elemzés helyett utalok Koltay András megállapításaira, amelyeket a Babus-ügyben (Fővárosi ítélőtábla 3.Bhar.32/2010/5.) hozott döntésről írt kiváló elemzésében tett (jogesetek Magyarázata. 2010/3. sz. 35.). A többi általam vizsgált ítélet is pontosan ugyanezeket a tüneteket mutatja.
40 Fejér Megyei Bíróság l.Bf.242/2006/22. (5-6.); Győri ítélőtábla Bhar.37/2008/5. (3.).
41 Bencze: i. m. 19.
3U tiaimm: i. m. (!■'+. jegyzet; íö-zu.
51 Sólyom: i. ni. (13. jegyzet) 482.
ÉJ
JOQTUDOMÁNYI KÖZLÖNY
476 TANULMÁNY 2014. OKTÓBER
52 Mezőkövesdi Városi Bíróság B.191/2006/36. és Mezőkövesdi Városi Bíróság B.232/2006/16.
53 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 3.BÍ.974/2007/6.; Pécsi ítélőtábla Bhar.11.99/2011/7.
54 E módosítás, azaz emberi méltóság nevesített korlátként állítása - véleményem szerint - az eddigiekben követett gyalázkodási mérce fenntartását, alkotmányos legitimálását teszi lehetővé.
alig egy hónap telt e l.52 Az ilyen döntések módszerta
ni érdekessége tehát, hogy nem is próbálják meg az AB által lefektetett szempontokat mérlegelni, más-
M í »¡j t>‘ > I ~ 011 " r < t [ ' i > 1 b l _ n j - i t di
inét elímináló álláspontjával vitatkozni, hanem az alapjogi konfliktust ezekben az ítéletekben fel sem fe
dezik, így alkotmányos mércékét nem is emlegetnek.
6. A gyalázkodás sem büntetendő — kakukktojás Mindössze két olyan — az AB mércéjét valóban kö-
>' -• , i f l í . l 1 ( ' , . ( 1 ) 0 . , • j N « ; t f I n . .
< i i I >i í h ,,u t 1%m f o > 'no .)- ■ »f 11»! >* A» j , Bíróság ítéletében e megállapítást egyébként tipográ
fiai úton is hangsúlyozni kívánták, ezért a leírás során azt aláhúzták és félkövérrel szedték. Ezek a hivatkozá
si szempontból helytálló ítéletek sajnos kakukktojás
nak tekinthetők.
VII.
A vizsgált büntetőbírósági határozatok alapján a kö
vetkező kép rajzolódik ki. Á közhatalmat gyakorlók és más közszereplők sérelmére elkövetett rágalmazások kapcsán a bírói gyakorlat sikeresen átvette az Á B merce-
it. A Fővárosi ítélőtábla gyakorlatában az EJEB- precedensekre hivatkozás is megjelenik, ennek mód
szertana azonban még nem kiforrott. Á rágalmazást ügyekkel ellentétben a becsületsértési ügyek hivatkozási, érvelési deficitet mutatnak. A gyalázkodás büntetésével a bírói gyakorlat nemcsak, hogy szembeiiieiit az ÁB határozatával, hanem ezt sok esetben érvelési hibával,
/ i ‘ | > ' f . V ' | | > 1 * £ '
AB határozat elhallgatásával tette.
fx Imiimí , <,1 <»i 1' i«, i i j / u' >* |' ‘ U_ (■ iC> 1« 1 1 szülnie az alkotmányos értelmezési követelmények szakszerit alkalmazasara, nem csak az alkotmanyossag
i i lZ i !Hl t • r*l< 1 1 - , p i * V 1 1 I VCIJ * (< V ■ , ü . l*í I t( d
hanem azon praktikus okból is, hogy az alkotmányjogi
!• t>’lt L / ‘ t l ()> Ók \ > r Í 1 V O 11 <. i * z*- M < V h< J L( -
mutató elöntéseket az Alkotmánybíróság megsemmi-
ií tv !I .¡bor v m r , I I Ir 1*!, >y • •/ '(H i I í ' I c i Al>
határozat meg is tette. A jövőben a büntetőbíróságnak
*- ti ;i| r T h ,p! :*f ., * ő t <'■ t f jml ii »J '<>¡mi nyos követelményeket, es nem utolsósorban az Alap-
u - i M ' t í v u ő k o m r i i , t d I t » r í ; .u j j.} iV /< Jc* >b<
v niiit 4 f)' < t .*! u « »< << "b . f ,[» , Atm ,jc ‘V|<>í i t . v<:v«.f n n,ii -ii v'. ,-i. Vb '¡'nitc^f H'A •*
jövőben már módszertani segítséget is kaphat a bün
tetőbírói gyakorlat, ami a 2012 előtti helyzethez ké
pest lényeges előrelépést jelenthet.
