482!
getlenség iránti hajlamot, Az ambíció tehát mindenek előtt egy kiegyensúlyozott és kivé- telesen ,,tehetséges" személy arra irányuló reakciója, hogy úgy illeszkedjék be a szer—
vezetbe (kihasználva annak saját céljaira felhasználható kereteit), hogy egyben sajá- tos egyéniségét is megőrizze.
(Ism.: Kulcsár Rózsa)
GASPARI. C.;
AZ OKTATÁS STRUKTÚRÁJA
(The structure af education. An empírícal ap—
proach.) -— Koniunkturpolítík, 1973. 3. sz. 133—152. p.
A tanulmány egyike azoknak a kutatások—
nak, amelyek megkísérlik 'teltárni a gazda—
sági fejlődés legfontosabb meghatározóit, A szerző a tőkeerőt, az oktatást, valamint egy struktúrális faktort tart a gazdasági fejlődés leglényegesebb tényezőinek, A strukturális faktoron a lakosságnak a gazdaság fejlesz—
tésére irányuló elkötelezettségét (motiváció—
ját és értékrendjét), valamint szervezeteit és intézményeit érti. Ha a felsorolt 3 tényező közül bármelyik is szűk keresztmetszetűnek bizonyul, akkor az akadályozni fogja az egész rendszer fejlődését.
A szerző a többtényezős oktatási struktúra szűk keresztmetszeteinek tanulmányozásához kíván hozzájárulni. Az outputot durván 3 szektorra osztja: elemi, közép— és felsőfokú iskolát végzettekre, A cél az, hogy kimutassa vajon az egyes országok oktatási struktúrája egyensúlyban van—e? Ennek feltárása úgy történik, hogy az egyes országokat a 3 szek- tor mindegyikében rangsorolja. A kiegyen—
súlyozott oktatási struktúrájú ország vala—
mennyi szektorban megközelítőleg ugyanazt a rangszámot nyeri el. Természetesen bizo—
nyos eltérések lehetnek a kiegyensúlyozatlan országok szektoronként való rangszámának sorrendje miatt.
Minthogy a tanulmány a módszertani meg- közelítés érvényességén alapszik, fontos kér- déssé válik az oktatásban részt vettek állo—
mányának becslése. Ennek híven kell tükröz- nie a lakosság oktatásban eltöltött éveinek számát.Atanulmányban ugyanis az a felté—
telezés érvényesül, hogy az oktatás jelentő—
ségének országonkénti durva becslésénél a leglényegesebb mutató az oktatásban ösz- szesen eltöltött évek száma, és az elnyert képesítés fokozata csak másodlagos fontos—
ságú. Ezenkivül egy egész országot tekintve lényegileg nincs különösebb jelentősége an- nak, hogy 2 személy 1—1 évig vagy 1 tanuló 2 évig járt iskolába.
E szempontokat figyelembe véve szerző a következő módszert alkalmazta. Valamennyi országban a rendelkezésre álló idősorból a
STATISZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ
beiratkozások számának 3 trendjét képezte:
lineáris. exponenciális, valamint logaritmikus trendeket.
Ezeket az adatokat a múltra vonatkozólag extrapolálta és a beiratkozások számát a trend alapján összegezte. Végül kiszámította a 3 trendből kapott adatok számtani átla—
gát.
Az összegezés vagy akkor végződött, mi—
kor a tanulók beiratkozási száma —— a trend múltbeli extrapolációja alapján -— O-nak bi—
zonyult. vagy mikor a 15—19 éves korosztá—
lyokból képezett összeadás értéke felülmúlta a jelenlegi 15 év feletti népességszámot. Az utóbbi adat kiszámítására azért volt szükség, hogy az adatok nemzetközileg összehasonlit- hatókká váljanak.
Végeredményben tehát a gyakorlatban a rongsorrendet megalapozó adatok számítása a következőképpen történt: a 1930, 1931..
1932. stb. években középiskolába beirat—
kozottak számát osztotta valamennyi megfe- lelő év összes 15—19 éveseinek teljes létszá- mával.
A számítás menete hasonló volt a felsőfo—
kú oktatásra ir—atkozottak esetében is: a be- iratkozottak évenkénti számát összeadták. és osztották a megfelelő évek 20—24 évesei szá—
mának összegével. Az osztás révén az adatok ezer főre is rendelkezésre állnak és nemzet- közi összehasonlitásra is alkalmasak. Végül az utolsó lépés a 85 ország adatainak rang- sorolása volt.
Egyszerűbb eljárást választott a szerző az elemi oktatásban részesültek állományának becslésére, itt ugyanis az írástudók összla—
kosságon belüli százalékos arányát számítot—
ta ki és az eredményeket rangsorolta. A szerző a módszer előnyeként említi, hogy az 1955-ben és 1960-ban végzett számítások eredményei közötti különbségek lényegtele—
nek. Ezenkivül véleménye szerint az eredmé- nyek aligha lehetnek önkényesek. hiszen az országoknak a következő csoportjánál mutat- kozik hasonlóság:
a) 14 iszlám országból 11—nél feltételezhető, hogy a szűk keresztmetszet az elemi oktatás szektoránál jelentkezik;
b) a volt spanyol gyarmathoz tartozott 19 ame—
rikai országból 12—nél a középfokú oktatásnál mu—
tatkozik a szűk keresztmetszet:
c) a 7 kelet-európai szocialista ország közül 6—
nál a középfokú iskolát végzettek relativ hiányát ál- lapította meg;
d) DélvEurópában Kelet-Európához hasonló a helyzet, és mindössze Görögország esetében mutat- kozik már az alapfokú oktatásnál szűk keresztmetszet;
e) (: feiiett nyugat—európai országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada ugyanazon csoportba kerültek.
Érdekes megemlíteni, hogy ezek a regio—
nális aggregátumok oktatási struktúrájukat tekintve mennyire hasonlók egymáshoz. Ami ezekben az országokban közös, az —— többek között — a bevezetőben említett motivációs
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
strukturális faktor hasonlósága. Ebből követ- kezően aligha lehet meglepő, hogy az okto—
tósi rendszerek is — egy aggregótumon belül
—— igen hasonlók egymáshoz.
A szerző végül állást foglal amellett. hogy a fejlődő országokban az onaltabetizmus
felszámolása nélkül a gazdasagi fejlődés még akkor sem gyorsítható, ha jelentős erő- feszítések történnek a közép-, illetve felső- fokú oktatás javítására.
(Ism.: Gosztonyi Győrgv)
BIBLIOGRÁFIA
A KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alabbi fontosabb könyvek érkeztek be:
STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK
[AARBOEK 1973. Uítg. van het Bureau van Sta- tistiek der Gemeente Amsterdam. 1973. BvS. 410 p.
Amszterdam statisztikai évkönyve, 1973.
l 37 B 14/1973 MALY rocznik statystyczny 1958—1970, 1972. 1973.
Warszawa. 1958—1973. GUS 15 db.
Lengyelország statisztikai zsebkönyve, 1958—7973.
I 42 D 18/1958—1973
Le MAROC en chiffres. 1972. Éd, par la Direction de la Statistiaue -— Bonaue Marocaine du Commerce Exte'rieur. Paris. 1973. Impr. ldéale 104 p.
Marokkó számokban, 1972.
I 64 C 11 STATISTICAL pocket-book of Yugoslavia 1973. Ed, the Federal Institute for Statistics. Beograd. 1973.
Fed, Inst. Statist. 223 p., 1 térk.
Jugoszlávia statisztikai zsebkönyve, 1973.
l 45 D 2/1973
STATISTICAL yearbook 1948—1972t Prep. by the Sta—
tistical Office of the United Nations. Department of Economic and Social Affairs. Lake Success — New York 1949—1973. U.N. 24 db.
Az ENSZ statisztikai évkönyve, 1948—1972.
I 72 B 92/1948—1972
ÁLTALÁNOS STATISZTIKAI MUNKÁK
ARVAS, C.: Adotstruktúrók, adatkezelés és adat—
tc'irol'ós. (Data structures: management and storage.
Ford. Abod L.) Bp. 1973. Stat. K. 64 p.
(KSH Számítástechnikai főosztály kiadványa.) 396,746 BARNETT, V.: Comparotive statistical inference.
London. 1973. Wiley. XV. 287 p.
Összehasonlító statisztikai következtetés.
396 936
CO-ORDINATION and integration of international statistical programmes. Statistics of the developing countries for the second United Nations development decade. Programme of work and priorities. Report of the 4th session of the Working Group in Inter- national Statistical Programmes and Co—Ordination of international statistical programmes. Geneva.
1972. 16 p.
A nemzetközi statisztikai programok koordinációja és integrációja. A fejlődő országok statisztikája az ENSZ második ieileszte'si dekádiában. A munka és a prioritások programja.
392 057 ELECTRONIC data processing of statistics in Af—
ricci. Ed. by the U.N. Economic and Social Council.
Economic Commission for Africa. Addis Ababa. 1973.
9. 5 p.. 2 t.
A statisztikai adatok elektronikus feldolgozása Ai- rikában.
408 316
FORTRAN szubrutinok I.
1973. Stat. K. 108 p.
(KSH Szómitdstechnikai főosztály kiadványa.) (Szerk. Stauder E.) Bp.
396 747 FRlEDMAN, A.: Differential games. New Yorki etc. 1971. Wiley-lntersci. XI, 350 p.
DifferenciáI—játékok.
396 559 HAITOVSKY, Y.: Rregression estimotion irom gro- uped observations. London. 1973. Griffin. X. 93 p,
Regressziós becs/es csoportosított megíigyelésekből.
397 663
HARTMAN, W, -— MATTHES, H. — PROME, A.:
Information systems hondbook. Analysis. Reauirements determination. Design and development. Implemen- tation and evaluation. London - Apeldoorn. 1972, KIuwer-Harrap-Phillips-Electrologica. Ism. lopsz. 650 p.. 5 t.
Az információs rendszerek kézikönyve.
397 483
INTERNATIONAL Seminar_on Trends in Mathe—
makical Modellíng. Venice. 13—18 December 1971.
Ed. by N. Hawkes. Berlin — Heidelberg — New York.
1973. Springer. VI. 288 p.
Nemzetközi szeminárium a matematikai modellke'p- zés trend/ei tárgyában.
397 475 ]AGLOM, A. M. — JAGLOM, !. M.: Verojatnoszt' i informacija. Moszkva. 1973. Izdat. Nauka. 511 p.
Valószínűségszámitás és információ,
500051
JARDINS, M. — GIBSON, R.: Mathematical taxo' nomy. London. 1971. Wiley. XVIII, 286 p.
Matematikai taxonómia.
397039 JÖVÖKUTATÁSI módszertani útmutató. Szerk. Bar—
na Gy. Bp. 1973. MTA KESZ soksz. 149 p.
397291
KÖNIG, H. — WOLTERS, l.: Einführung in die Spektrolanalyse ökonomischer Zeitreihen. Meisenheim o. Glan. 1972. 8, 172 p.
Bevezetés a gazdasági idősorok spektrálelemzésé- be.
397 043 LINDLEY, D. V.: Making decision. London. 1971.
Wiley-lntersci. Vll, 195 p.
Döntéshozatal.
396 558 LUKÁCS, E,: Probability and mathematical statis- tics. New York. — London. 1972. Acad. Press. X,
242 p.
Valószínűségszámitás és matematikai statisztikai módszerek.
396 556 PARTHASARATHY, T. — RAGHAVAN, T. E. S.:
Some topics in two-person games. New York. 1971.
American Elsevier Pubi. Comp. XI, 259 p.
A kétszemélyes játék néhány esete.
397 031
