A kistérségi népességmozgások

A KIS TÉRSÉGI NÉPESSÉGMOZGÁSOK'

LANGERNÉ DR. RÉDEl MÁRIA

A népesség térbeli elhelyezkedésének alakulásában a vándorlás szerepe egyre meghatározóbb. Egyrészt, mert a tényleges népességváltozás — a születés és a ha—

lálozás viszonylagos egyensúlya miatt — a lakóhely-változtatásból adódó népesség—

változással azonosítható. másrészt, mert a népesség mozgása (lakóhely—változta-

tása) többnyire a környezet és az egyén fejlődése között kialakult ellentmondást hordozza. Igy a területi feszültségek legkifejezőbb térbeli hordozója a településhá- lózat alkotóelemei között észlelhető népességmozgás. Ezért a jelenséget úgy értel- mezhetjük, mint olyan, egyensúlyra törekvő folyamatot, amely két eltérő társadalmi—

gazdasági környezettel jellemezhető földrajzi pont között jön létre abból a célból, hogy a népességmozgás eredményeként a közösség igényei és a térség adottságai között megfelelő kölcsönhatás alakuljon ki. Ennek a hosszú távon érvényesülő fo- lyamatnak demográfiai, földrajzi, közgazdasági és társadalmi tényezői vannak.

A termelőerők területi elhelyezkedésének változása nyomán az elmúlt évtize-

dekben olyan területi mobilitási folyamatok zajlottak le. amelyekben a térbeliség

egyre inkább okozója a mozgásnak. A területi különbségek mérséklődésével pár- huzamosan ezek a motivációk tartalmilag bővültek. Az 1960-as éveket a nagy tó- volságú vándorlás jellemezte. amely jelentős környezeti változással járt a vándor- lók számára. A területi vonzások ugyan térben közeledtek egymáshoz, de a ván- dorlás térbeli távolságának rövidülése nem járt együtt a gyorsabb ütemű alkal- mazkodással. Az embereknek a környezeti feltételekkel szemben kialakultak az igényeik. Ezek az utak fokozatosan differenciálódtak, ami hozzájárult a mozgás

térbeli megosztottságához.

A népességvándorlás következtében a befogadó területeken újabb — más jel- legű — feszültségek alakultak ki. ezért azok egyúttal a problematikus emberi ma-

gatartásformák térbeli gyújtópontjaivá is váltak. Ebben annak is szerepe volt, hogy a gazdaságpolitika kis térségi szintű célkitűzései közül nem valósult meg az infra- struktúra fejlesztése. a munkatermelékenység növelése, a szolgáltatások fejlesz—

tése. Ezt az elmaradást a társadalompolitikai intézkedések sem ellensúlyozták meg- felelő módon. így a települések közötti területi különbségek nőttek.

A területi vonzások (taszításak) nagy térségi kiegyenlítődésével egyidőben, a vándorlás mérséklődött. Ez a lassuló tendencia azonban a területi egységek mé—

rete szerint változik. Míg a megyék közötti vándorlás mérséklődött. addig a kisebb

területi egységek között a vándorlás mértéke fokozódott. A növekedéshez hozzá—

' A tanulmány ..A területi migrációs áramlások modellezési kisérietei" (Demográfiai Módszertani Füzetek. !. KSH Népességtudomúnyl Kutató Intézet. Budapest. 1986. 168 old.) című. a szerző által kutatott téma egyik kérdéskörének kifejtése.

1094 LANGERNE DR. neue: MARIA

járult az eredethelytől nem távoli megoldási lehetőség. (Az ember a megszokott

helyétől távolít csak előnyösebb esetben választ.) Mérséklőn hatott viszont. hogy

a városok beépitett területe az elmúlt években jelentősen nőtt. de a belső területek rekonstrukciója is megindult. ami elősegítette a településen belüli lakósvóltoztatá—

sok lehetőségét.

Mindezek eredményeként az a mozgás, amely településhatárokat ..lép át". és ezzel a ..vándorlás" kritériumának eleget tesz, eltérő tendenciát mutat településen

belüli és települések közötti vonatkozásban. A településhálózat hierarchiája sze- rint nézve. a mozgásban nemcsak a városok. hanem a tanyás térségek is érintet-

tek. A külterületről belterületre történő költözés nagyarányú volt az elmúlt két év—

tizedben, és túlnyomó részben nem jelent meg településközi mozgásként. (Nem em- lítettük még azokat a településföldrajzi jellemzőket (például településsűrűség). ame- lyek a mozgás mennyiségének értékelésekor nem hagyhatók figyelmen kivül. Az ap- rófalvas térségben - szemben az alföldi településhálózattal — lakóhelyváltoztatás esetén nagy valószinűséggel átlépik a településhatárokat is.)

A népességnek az a területi mobilitása. amivel általában a szakirodalom fag—

lalkozik, településközi. A települések közötti népességmozgás az összes vándorlás- nak egyik (csökkenő) fele.

1. tábla

A belföldi vándorlások főbb adatai

Települések között!

Teiepülésen

állandó l ideiglenes ideiglenes belüli

i'vinza- vándorlás

Ev vándorlás , vándorlás

. . ezer

31333. .:§§_;_ 355511 !3335— 51232: iZÉÉZ. síífa'á'e lake!-

ra ro r ra

1962" . . . . . 336 714 32,5 I 326 689 32.5 291476 29,0 473 804 4-7,1

1972 . . . . . . 254 258 24.5 251200 242 210 265 202 524 785 505

1982 . . . . . . 209635 19.6 204949 ! 19.1 172162 * 16,1 571320 ; 53,4

l !

' Év közepi népességszáma: számítva.

" Az elemzés időbeni kiindulópontját. az 1962-es évet egyrészt az indokolja, hogy erre az időszakra esnek a nagy térségi népességmozgások. másrészt az 1982-ben megindult kutatás visszamenőleg kerek 20 éves ldőszakot tekint át.

Forrás: Magyarország népesedőse. 1962. Statisztikai időszaki Közlemények. 60. köt. Központi Statisztikai Hivatal. 1964. Budapest. 293 old.; Demográfiai évkönyv. 1972. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1973.

441 old.; Demográfiai évkönyv. 1982. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1983. 441 old.

A VÁNDORLÁSI FOLYAMATOK BEFOLYÁSOLÁSA

A népesség térbeli átrendeződése a városiasodási folyamatnak csak a jelen- ségi szintje, de megjelenése olyan demográfiai adottságokat hoz létre. amelyek az átlagostól eltérő, torzult összetételt alakítanak ki. vagy éppen szüntetnek meg

(korösszetétel, foglalkozás). Az elhagyott és a befogadó területek ,.egyensúlya". a

mozgás csillapodása kétféleképpen állhat elő. vagy kimerül a mobilizálható forrás.

vagy kiegyenlítődik a területi különbség és ezzel megszűnik a vonzóerő. Valamely korábban vonzóerőt képviselő hatás veszíthet erejéből. sőt ellentétes hatásúvá is válhat.

Megállapítható, hogy a mozgások iránya és a vándorlők társadalmi—demográ—

fiai összetétele összefügg. de ez más társadalmi—gazdasági sajátosságokat is ki—

jelöl. Például a község—város közötti mozgások szélesebb értelmű társadalmi—gaz—

nepesssomozeAsox

1095

dasági változásra utalnak: többségben a fiatal. szakképzetlen munkaerő mozgá-

sát jelzik a város felé. Az ugyanezen viszonylatú. de visszafelé történő mozgás részt-

vevői inkább a korosabb szellemi dolgozók. Erről a folyamatról az utóbbi időben több helyen esett szó. mint a még mindig jelentős mennyiségű község—község kö—

zötti mozgásról. vagy akár a többirányú mozgás átstruktúrálódásáról. A községek közötti népességmozgásban ez utóbbi típusú mozgás is a munkavégzés kedvezőbb feltételeiért, a kedvezőbb ellátási lehetőségekért történik. Alapvetően befolyásolja a mozgást az a bérszínvonalkülönbség. ami a vidéki és a városi, egyébként azonos értékű tevékenységek anyagi elismerése között tapasztalható. A bővített újrater- melés folyamatának térbeli feltételei ezt a különbséget tovább növelik. A követ- kezmény az. hogy egyik területen az előnyök. másik területen a hátrányok halmo—

zódnak fel. Végül is az egyensúlytalanságok szükségessé teszik a folyamatba tör- ténő beavatkozást. A beavatkozás lehet személyi (háztartási), illetve társadalmi szinten ható.

A beavatkozásnak nemcsak eszközében. hanem tartalmában is különbözőnek

kell lennie. A vándorlások jó része az egyén szintjén előrelépést jelent, ugyanak—

kor a vándorlók céljainak csak egy része esik egybe a társadalmi céllal.

A gazdasági térszerkezet változása nagyrészt az állam által, többnyire gaz—

dasági eszközökkel, irányított folyamat. A migráció e változás térbeli keretében ját- szódik le. Ezért a népesség vándorlását a térszerkezet—fejlesztés integrált részévé

kell tenni. Ez azt jelenti, hogy például a nagyvárosi irányú mozgás megfékezésével párhuzamosan kell előirányozni a vidéki területek infrastrukturális fejlesztését s kü-

lönösen a vidéki városok funkcionális térségi kapcsolatainak erősítését. Ezzel a célkitűzéssel elérhető, hogy a mozgás területileg megosztottabb legyen. több köz-

pontot érintsen.

Abban az esetben. ha a népesség térbeli átrendeződési folyamata irányítást igényel, akkor eszközei szintén egyéni és társadalmi szintűek lehetnek. Az egyéni szintűek közé sorolhatjuk a háztartási és a szociális alapú kedvezményeket, a mun—

kahelyi pótlékot. az áthelyezést, a költözés adminisztratív mérséklését és (kétséges hatású) korlátozását. A társadalmi szintű eszközök: központi állami beruházás. a

termelőegységek támogatása. segélye. hitele. ösztönzési kedvezmények. az infra- struktúra fejlesztése és egyéb funkcionális kezdeményezés. Ezek az eszközök a te-

rületfejlesztési politika eszközrendszerének részei.

A területi feszültségekbe történő be nem avatkozás a káros térbeli folyamatok felgyorsulását okozhatja. Ha a megváltozott körülményekhez nem alakítjuk ki az új stratégiákat. akkor az többszörösen is visszahat a népességre. Gondoljunk csak a migrációs folyamatban részt vevők korösszetételére.

Az elvándorlás által torzított korösszetétel több irányban is érezteti hatását.

Nemcsak a természetes népmozgalom kedvezőtlen alakulására gondolhatunk, ha- nem arra is, ami az elöregedéssel. a helyben maradók új iránti kisebb fogékony- ságával függ össze. Ez a szétválasztó hatás a vidéki területek megújulásának lehe—

tőségét teszi hosszú távon kétségessé. Szelektív hatás nyilvánul meg azonban ab- ban is. amikor a nők által betölthető városi munkahelyekre férfiak kerülnek. és a

munkahelyek még a bérszínvonal-különbség ellenére is vonzó hatásúak. Az ideig—

lenes mozgások esetében még pozitiv hatásnak tekinthető az. hogy a megtermelt javak. ismeretek. igények egy része megújító erőt képez az állandó lakhelyén. A

tartós elvándorlással érintett térségek természeti adottságai alkalmasak lehetnek

olyan speciális mezőgazdasági termelésre, ami nemcsak az élelmiszer—ellátásban, hanem a többnyire magasabb hasznot hozó élelmiszer-kivitelben is jól érvényesül- nének. Ugyanakkor — az ipari bedolgozás és a beruházások csökkenése miatt —

1096 LANGERNE DR. REDEI MÁRIA

munkavállalási lehetőség alig van. lgy ezek a térségek elnéptelenednek. ami a környezeti elemek romlásához is vezet. Mindezekre, valamint a belső vándorlás

lassan formálható folyamatára. és a regionális népességszám változásában betöl—

tött meghatározó szerepére tekintettel. a folyamat irányítására hazánkban is mi- előbb törekedni kell.

A NÉPESSÉG ÁRAMLÁSA FÓBB TELEPÚLÉSTIPUSOK KÖZÖTT

A különböző irányú térbeli mozgások alakulásának áttekintése még akkor is

hasznos. ha több elemzési korláttal kell számolni. Ezek közül kiemelt szerepe van annak. hogy változó funkciójú és tartalmú településcsoportok (község—város) alap- ján kell az összehasonlítást elvégezni. A vizsgált 20 évben 63—ról. 109-re nőtt a városok száma. ami azt jelenti. hogy a korábban község—város közötti mozgás egy része város—város közöttiként jelenik meg. A közigazgatási változásokon túl jelen-

tős tartalmi változások is voltak. A városi funkció bővült, szerepe egyre inkább tér- ségi kapcsolatokra terjedt ki. Területi homogenizációra tehát nem volt mód. Egy ilyen átfogó elemzés mégis érzékeltetheti azt a településrend'szeren belüli átstruk—

turálódási folyamatot. ami az urbanizálódás különböző fázisaiban végbement.

2. tábla

A vándorlások főbb településtípusok közötti megoszlása

(százalék)

a máj? Vgrojból Buda-1 533, m;??? Kögáelig- vig:- VÉG?"

_ . g " . _ .. . _ . _

v 3233, pélstge vFáersos'ga kőffg "És? városba városba 3359

Állandó jellegű

1962 . . . . . . 4.8 1.8 3.1 10.7 45.7 10,l 4.7 19.1

1972 . . . . . . 4.3 1.9 2.5 6.0 44,0 119 6.2 232

1982 . . . . . . 3.9 2.7 3,7 6.5 32,9 12,9 9.2 28.2

1984 . . . . . . 4.0 2.6 4.7 6.9 30.1 17,2 10.7 23,8

Ideiglenes jellegű

1962 . . . . . . 16,3 4,5 4.7 16,7 18.3 16.0 6.6 169

1972 . . . . . . 16,1 5.2 5.6 17,1 13.6 16,6 8,1 17,7

1982 . . . . . . 13,1 6.6 6.9 13.1 11,4 18,4 12.4 18.1

1984 . . . . . . 10,8

9.7 9.6 12,5 9.6 14,9

16,0 16.8

Forrás: lásd az 1. táblát.

Vizsgálataim alapja az a feltevés, hogy a városiasodás területi kiterjedésével (: megyék fejlődési rendben követik egymást. Vagyis minden megye végig halad az általános folyamaton. de eltérő gyorsasággal és aránnyal. (A hipotézis bizonyitha-

tóságára később visszatérek.) A 2. táblába a fejlődési sorrendnek megfelelően ren- deztem a mozgásfolyamatokat. Tehát a községek közötti vándorlások után a vá- rosba irányulők, a városhálózat fejlődésével az egymás közötti vándorlások, majd

a városból kiköltözések következnek. A mozgásviszonylatok csökkenő vándorlás mel- lett változtak. Ami azt jelenti. hogy a stagnáló hányad. annak a területközi moz—

gástipusnak a számosságbeli csökkenésével arányos volt. Továbbá az elemzés ugyan mozgósstruktúra-elemzésnek tekinthető. de nem szabad figyelmen kívül hogy- ni azt a hatást. hogy 1962 és 1982 között a területi vonzás és az általa leginkább

mozgásra késztetett népesség egyedi megnyilvánulásai jelentősen változtak.

NEPESSEGMOZGÁSOK

1097

A népesség térbeli mozgásának vizsgálata során tekintetbe kell venni. hogy

a statisztika a vándorlások számbavételét a közigazgatási határ átlépéséhez köti.

Ez azt jelenti. hogy az aprófalvas. magas településsűrűségű megyékben néhány ki—

lométernyi elmozdulás már településközi mozgás. mig az alföldi megyékben ennek többszöröse sem minősül vándorlásnak.

Az elemzési korlátok ellenére a téma érdeklődésre tarthat számot. ldőszerűnek

nevezhető az elemzés a következők miatt:

—- a megyék fejlettségének kiegyenlitődésével a mozgás távolsága rövidült, és kis tér—

ségívé változott.

— ehhez járult az. hogy a mozgást előidéző okok köre egyre bővült, így változatosabb kép alakult ki,

— a megyék közötti mozgáshoz hasonlítva nőtt a megyén belüli vándorlás szerepe.

- a mozgás leírására szolgáló makromoclellezési munkáknak egyik legnehezebben elő- rejelezhető része a területen belüli vándorlás,

— a területi előreszámítások megyei szintnél mélyebb előrejelzése első megközelítésben a község—város viszonylatú mozgások ismeretét igényli,

-- a térbeli népességmozgás kisebb területi mélységéről is képet kapunk.

A megyei különbözőségek elemzése előtt tekintsük át a folyamat országos szin-

tű alakulását. (Lásd a 2. táblát.)

Az állandó és az ideiglenes jellegű mozgások különválasztása eltérő sajátos- ságaik miatt célszerű. A fővárosba bevándorlók még mindig nagyobb arányban

jönnek a községekből. de az eredetarányok közeledése tart. A fővárosból elköltö- zők úticélként még többnyire a községeket választják. Az ideiglenes vándorlás ha- sonló tendenciájú. méreteiben 2-3—szor meghaladva az állandó jellegű mozgást.

A településtípusonkénti adatok nemcsak o megyén belüli. hanem a megyék

községei és városai között zajló mozgásokat is összefoglalják. Tendenciái a közsé- gek közötti vándorlások csökkenését és a többi típus változó mértékű növekedését jelzik mindkét vándorlási típusnál. A városhálózat bővülésével a városok közötti ván- dorlás :: legnövekvőbb kapcsolat. de a második legnagyobb arányt a városból ki- felé irányuló mozgás jelenti. A megyén belüli mozgások különböző típusai úgy vál- toztak. hogy térbeli hasonlóságuk közeledett egymáshoz.

Mindezekhez két dolgot célszerűnek tartok megjegyezni. Az egyik. hogy a ván—

dorlásban részt vevők korösszetétele a mozgás mennyiségét kevésbé befolyásolja.

mint a területi vonzás. Ez a kérdés itt különösen kiélezett, mivel a városi és a köz- ségi népesség korösszetétele az egyébként is differenciált megyei korösszetételen belül szélsőséges. (Gondoljunk a tartós bevándorlássol gyarapodó fejlett megyék

városi népességére és az alföldi térségek községi lakosságára.) A másik. a térbeli átrendeződés olyan értékelése, amely a településhálózati hierarchián felfelé tör- ténő vándorlást a társadalmi felemelkedéssel azonosítja. A településrendszeren

lefelé történő. viszonylag kisebb gyakoriságú mozgások olyan társadalmi mobili- tássol járnak együtt, amelyekben az egyén az eredeti környezetéhez képest fel- emelkedik. A makrokörnyezeti (településszintű) .,degradálódás" mikrokörnyezeti (lakásszintű) javulással jár együtt. Más szintű motiváció jelenik meg. Tehát miköz- ben arról beszélünk. hogy a területi mobilitás homogenizálódási jegyeket mutat a megyék között, addig más társadalmi struktúrák mélyülnek el és válhatnak sajá- tossá településszinten.

Az általános tendenciák hazai alakulásának áttekintése után a továbbiakban

a területi különbözőségeket és azok időbeli változását vizsgáljuk meg: egyrészt a

megyén belüli népességmozgós mennyiségének viszonyát a megyén kívüli, megyék közötti népességmozgáshoz. másrészt a megyén belüli vándorlási áramlások hete- rogenitását.

A Statisztikai Szemle

1098

!.tábla Amegyénbelülivóndorlásokmegoszlása.1962 AzezetlakosraAzezerlakosra Szótállandólellegűvónclorlósból]utóállandó5161'del"""MegaimaIdeilenes jellegűvándorlós'vónorlúsból]ollogűndorlós' Megyeösszesössze: kölúg'község—városbólvárosbólmegyénvóndor—község-"5369'városbólvárosbólmegyénvár-dot- bólből'-lóstólbőlbőlnem: községbevárosba"ám""megha"""valóközségbevárosba'ó'o'b""még""""való ellátásaeltűrése Baranya...60,225,43.111.335.1317.3426,232.05.736,134.7139.41 Bács-Kiskun...57,625,83.013,622.3712.4130,433,69226.811.5444.85 Békés.......65.121.11.712.119.9111.8734231.04.330.512.8740.28 Borsod-Aba(li-Zemplén.55928,33,012.824.6811.5726,037.34.732.027.2733.39 Csongrád.-...-31.037,514,017.5A20.0412.458.535,626.129,816.0040.40 Fejér...63,326,30.79.719.6023.4022.439.32236.113.4849.03 Győr-Sopron...50,031.12.816.116.88'8.7317.15;41.45.435.918.3527.52 Hajdú-Bihar...41933,67.017,520.2512.4521.1(,32215.131.613.3351.63 Heves...60.025.42.711.914.5814,1831.032,85.830.410.4441,37 Komárom...43,428,812,015,818.3524.3625.129.118227.13*12.626155 Nógrád...67.120.70.711.517.8811.4532.437.91.228513.1738.55 Pest...80210,80,58.514.0528.5858,9u.n1.915.206.8148.47 Somogy...77.515.80.06.727.3813.5950.825.10.024,114.9451,43 Szabolcs—Szatmár...77.914,30.07,819.0011.4058.524.10.017.406.9955.79 Szolnok.......49924,49.116,618.7314,3023,1*32,717.027.212.7247.70 Tolna...86.69.30.04.12.8416.7666,519.20.014.309.2942,96 Vas...62.627,90.98.614.817.6637.530.92.229.411.3631.32 Veszprém......62.023,U3.111,923.4715.0833.832,65.128519.5855.75 Zala........61.828.41.48.418.739,7331.837.03.028,214.7840.40 Budapesttelegyüttösz- szesen...60,724,03.411.920.4815.0630,832,77.029514.8744.51 'Azúvkőzepllokónépességrevetítve. Megjegyzés.Alehet!évreérvényesközigazgatásibeosztásnakmegfelelően. Fonás:Mugyatországnépesedúse,1962.SlotlutlkalIdőszakiKözlemények.60.köl.KözpontiStotlsxülmlHivatal.1964.Budapest,293old.

LANGERNÉ' DR. REDül MARIA

4.tábla Amegyénbelülivándor/ásokmegoszlása.1972 AzezerlakosraS__'!.AzezerlakosraSzázállandóiellegűvándorlósbóljutóállandótól'd0'9""10'e9"Juzóideiglenes jellegűvándorlós'vúndorlósbóljellegűvándorlós' Megye összes ősszes község-kö1569"városbólvárosbólmegyén"indo"köuég'kÖBég'városbólvárosbólmegyénvándor-bólből---lóstólbőlbő'lústólközségbevárosbavárosbakozsegbebelülvalóközségbevárosbavárosbaközségbebelülvo'ó eltéréseeltérése Baranya...54,42424.616,826.759.7519.336.79.634.421.3024.22 Bács-Kiskun...50,231,22.915,717.919.6717,939.36.636,213.3723.73 Békés...49.613053.416.514977.8219.737.97.235211.4524.52 Borsod-Abaúj-Zemplén.56.025.94.413,720.276.1516,441,18.334224.5823.84 Csongrád...30.735.311.822,214.889.499.935222,532.416.5827.08 Fejér...50.938.51,19,516.8215.7022,338,63.435.712.6627.59 Győr-Sopron...31.5MM7,14,715.147.385.640913,140.416.3917.54 Hajdú—Bihar...39.535.717.314.549.7712.040,910.037.115.2735.18 Heves...53,031,O13.414,8911.1528.633.04.533.914.4932.26 Komárom...42.929.4117,316.2712.6821.31.318.29.011.7827.61 Nógrád...61,O28.99,017.948,6438.629.42.929.16.3424,77 Pest...77.413,68.011.4618.9663.16.33.217,07.1534.55 Somogy...67920.1510.526.8811.6931.135.93229,813.0823.92 Szabolcs—Szatmár...66,024,38.718.088.3233.336,52.627.69.7848.54 Szolnok...48.027.416,113.5410.1915.933,816,33,512.9532.59 Tolna...74,317.77.820.9912.5042.430.111.825,49.4125.19 Vas...48.636.5"A14.526.6920,440,04.335.311.2120.86 Veszprém...47,234,811.519.2211.6721,835.213.030.018.9229.05 ZaIo...52,035,09.917.729.4917,142,54.535.913.7624,55 Budapesttelegyüt!osz- szesen.....52,027,0

huntneeenmann

_

RND—PFPWOM'ON

"C!

o

14,413,828.5915,926,833,224,111,3223.02 'Azévközepí!okónépességrevetítve. Megjegyzés.Ajelzettévreérvényesközigazgatásibeosztásnakmegfelelően. Fonás;Demográfiaiévkönyv.1972.KözpontiSmtísztikaiHivatal.1973.Budapest.441old.

NÉPESSEGMOZGÁSOK

1 099

1100

5.tábla Amegyénbelülivándorlásokmegoszlása,1982 Azezerlakosra._Azezerlakosta Százállandólellegűvándorláxból[utóállandóSzó:IdeiglenesIBHGS"jutóideiglenes jellegűvóndorlús'vándotlútbőljellegűvándorlós' Megye,összesösszes ki5369"kö"69"városbólvárosbólmegyénvúndm-még?község-városbólvárosbólmegyénvándor-

b ő l b ő l l á s t ó ! b ó l l ó s l ó l k ö z s é g b e v á r o s b a " á m " " m é g " " " " v a l ó k ö z s é g b e v á r o s b a " á m " k ö m g b e b ' w ' v a l ó

eltéréseeltérése Baranya......38.831.18,022.120.957.02M.!)34,714.335.020.4317.18 Bács-Kiskun.....37.337.67.417.713.557.2114,336,712,636,412,6016.26 Békés...36.033.89.420.812,465.5214.638.211.8%A414.8816.13 Borsod-Abaúj-Zemplén.44.0BOA6.319.1516.954.5518.933.710.337.121.0517.49 Csongrád......20.339.8316.523.411.877.3315.432.128,434.114.6118.61 Fejér........40,135.02,022.914280.4622,336.44.836.2313.6220.15 Győr-Sopron.....30.338.77.323.712.105248.734.821.1335.513.7215.30 Hajdú—Bihar.....28.440.810.020,810.626.627.338.2316,438.014.572233 Heves.......43.530.43.322.812,758.2318.839.47.734.112.9521.21 Komárom......36925,317.020.813.317.3418.528.322.430.813.111950 Nógrád.......59,424.82.213.612.746.1430.830.03.435.89.7219.07 Pest........63,620.13.812.58.9314.9157.2319.44.818.58.9225.21 Somogy.......52.527.92.617.019.959.1827.5732,07.033513.7217,94 Szabolcs-Szatmár...45,83653.114.613.804.9817.93726,738.213.0432.73 Szolnok.......37,032,511.219.1511.897.7218.232.616,932,314.1121.83 Tolna.......45,438.43.512.716.269.8925.133.1118.832,814.9122.55 Vas........35.535.67.821.112.425.1211.836217.734.1315.3116.00 Veszprém......36.635.159.119.017.898.7116.235,415,632,819.0621.17 Zala........38.44235.114214.627.5014,834,312.138.813.2417.89 Budapesttelegyüttösz-* szesen.....41,233,16.918.817.116.3319.223,812.834211.6216,52 'Evközopílakónőpossűgrovetítve. Mcglegyxós.Ajelle"óvtaörvénye:ködgalgntúsibeoutdsnakmegfelelően. Fonó"Demográfiaiévkőtwv.1982.KözpontiStatiutlkaiHivatal.Budapest.1983.447old.

LANGERNE DR. RÉDEI MMM

NEPESSÉGMOZGASOK

1101

A megyén belüli népességmozgás aránya nőtt a megyén kivülihez viszonyítva

(lásd a 3., 4. és 5. táblát). Ezt a megye ezer lakosára jutó összes megyén belüli és

kívüli mozgástól való eltéréssel jellemeztük. Ez az eltérés az országos 15.06-ról. 6.33- ra változott az állandó jellegű vándorlás, és 44.51-ről 16.52-re az ideiglenes jellegű

vándorlás esetén. Nemcsak a nagy mérséklődésre. hanem a két jelleg különböző- ségére is tekintettel kell lenni. A megyén belüli mozgás átlagosan 57.6. százalék-

ról, 63.7 százalékra nőtt az állandó és 25,0 százalékról, 41.3 százalékra változott az ideiglenes vándorlásnál. Ezen belül Békés. Borsod—Abaúj—Zemplén, Győr—Sopron.

Szabolcs-Szatmár és Vas megye külső kapcsolatai a legkisebbek. Az elmúlt évek te- rületi vonzásainak, valamint egyes megyék határszéli helyzetének ismeretében adha- tó meg a magyarázat. A határszéli megyék térbeli kapcsolatai egyik oldalról lehatá- roltak. A leginkább vonzók a központi elhelyezkedésű. sokrétű területi kapcsolat-

lehetőséggel rendelkező megyék (Fejér. Pest). Abból, hogy a megyei kapcsolatai a többi térséggel csekélyek. még nem következik az. hogy a megyén belüliek erő-

sek. Egyrészt vannak élénk vándorlási mozgalmat felmutató megyék. mint Szabolcs- Szatmár és Baranya megye. másrészt a településsűrűség megyén belüli különbsé- gei dífferenciálóan hatnak. A megyén belüli népességvóndorlás az aprófalvas me-

gyékben mindig magasabb volt az átlagnál (például Baranyában, Somogyban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében). Ugyanakkor alacsony megyén belüli vándor-

lási arány jellemezte Nógrád, Pest. Heves. és Tolna megyét. 1982-re az eltérések

kisebbek lettek, a megyei szintű népességmozgás egyre inkább azonosítható a me-

gyén belüli mozgással.

Ismeretes, hogy az állandó vándorlás csökkent, ami azt jelenti, hogy a regio- nális (megyeközi) vándorlás helyett a megyén belüli vándorlás szerepe nőtt. Az ezer lakosra jutó vándorlás megyén belül országosan 20.48-ról. 11.11—re csökkent.

és a megyék értékei közeledtek egymáshoz. Az előfordulási intervallum felső hatá-

rán Baranya. Somogy és Borsod—Abaúj-Zemplén megye volt és van jelenleg is. Az

alsó határon Heves, Pest. Vas megyét találtuk a vizsgálat kezdetén. jelenleg pedig

Pest, Hajdú-Bihar és Győr-Sopron megyét.

Egyes megyék magas értékeit feltehetően az aprófalvas településhálózat ma- gyarázza. Az ideiglenes mozgások tekintetében sok a hasonlóság, a megyén belüli

mozgás mértéke az állandó jellegűvel szinte azonos.

Összefoglalóan azt mondhatjuk, a megyék közötti népességmozgások oly mó- don mérséklődtek, hogy az összmozgáson belül a megyén belüli vándorlás erő—

södött. Az elmúlt évtizedekben a népességszám növekvő tendenciája mellett a la-

kosság állandó vándorlása csökkent. Ugyanakkor 1963-ban a megyék 290 500 ván- dorlásából 167 400. 1982-ben 186 600 vándorlásból 118900 volt megyén belüli. Te-

hát az általános lassuláson belül a kis térségi arány valóban nőtt.

A MEGYÉN BELULI MOZGÁSVlSZONYLATOK MÉRÉSI LEHETÖSÉGEI

Míg 1962—ben volt olyan megye. ahol csaknem a teljes megyén belüli mozgás a községek között zajlott le (Tolna), addig más megyékben már azonos arányú

volt a különböző relációjú, a községből elmenő és a városból induló mozgások meg- oszlása (Csongrád). A kutatás hipotéziseként állítottuk. hogy Tolna megye is eljut a Csongrádra jellemző mozgásösszetételhez. 1982-re a Tolna megyei mozgás relá- ciója már közelít ehhez. viszont Csongrádban jelentős volt a városból községbe költözők aránya.

A 3.. a 4. és az 5. tábla adataiból két alapkövetkeztetésre juthatunk. Az egyik

az. hogy a városiasodással a megyén belüli mozgások úgy változnak. hogy a vá-