STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
83
zetközi árösszehasonlítások (ICP) eredmé- nyeként is sor került. Jelenlegi nemzeti szá- mítási módszereiken főleg azok az országok nem kívánnak változtatni, ahol a törvények előírásai szerint a bérek és keresetek inde—
xálására is felhasználják afogyasztóiár-indexe- ket. így az EUROSTAT csak párhuzamos számításokat végezhet, egységesített áru- kosár, súlyozási és índexformula alapján.
A bérstatisztika keretében az EUROSTAT az ipari munkások átlagos bruttó órakerese- téről, valamint az iparban, a kereskedelemben, a bankoknál és biztosítóvállalatoknál fog- lalkoztatottak havi átlagos bruttó kereseté- ről kér adatokat. Az utóbbi három terület- ről az ISK-rendelkezéssel összehangolt munka- erőköltség—számítás eredményeit is megkap- ja. A Hivatal 1991. decemberben javaslatot terjesztett elő a bérstatisztika tartalmi ösz- szehangolására. Az elképzelések között sze—
repel az Egyesült Allamokban használt rövid távú munkaerőköltség-mutató bevezetése is.
Az EK országai évente szolgáltatnak ada- tokat — összehangolt módszertan és egységes nómenklatúra alapján -—— központi költség- vetésük kutatási-fejlesztési célokra fordított hányadáról.
A környezetstatísztika terén az EUROSTAT a nyolcvanas évek végén tett először koordi- náló lépéseket. Jelenleg még nem a konkrét adatgyűjtésekre, hanem a fogalmak és nómenklatúrák kialakítására, az illetékes nemzetközi szervezetek (például UN CED) céljaira szükséges adatbázisok létrehozására helyeznek nagyobb hangsúlyt.
A népmozgalmi statisztika egyike a leg- összehangoltabb területeknek; esetleg tovább lehet fejleszteni a menedékjogot élvezők, il- letve az egyik tagországból a másikba át- települők eredet és célterület szerinti vizsgá—
latát, továbbá népességszám—előrebecslési módszereit.
A mintavételen alapuló munkaerő-felvétel tematikájának módosítását az EK Tanács 1989. júniusban rendelte el. Az 1992-től kezdődő bővítések egy része (például a hét- végi, éjszakai, vagy többműszakos munka- végzési, képzési adatok) eddig a kétévenkénti
mikrocenzus témakörébe tartozott, más ré-
szük új információt szolgáltat a szakképzett—
ségről, foglalkoztatási formákról és a munka- erő-mobilitásról.
A szociális védelem statisztikai megfigye—
lésének módszertani alapelveiről az EURO- STAT 1981-ben jelentette meg kiadványát, mely alapul szolgált az adatok rendszerezésé- hez és funkciók (támogatásfajták) szerinti csoportosításához. 1991 óta a fejlesztési cél—
kitűzések főleg a részletezések egyszerűsí- tésére és a főbb, kiemelt mutatószámok össze- vethető tartalmú számítására vonatkoznak.
Az EUROSTAT már a hatvanas évektől feladatának tekintette a háztartások jőve- delmeire és kiadásaira vonatkozó tagorszá- gonkénti megfigyelések összehasonlíthatóvá tételét, legalább annyira, hogy lehetővé vál—
jék a fogyasztói magatartások eltéréseinek elfogadható pontosságú vizsgálata. A Hiva- tal 1991-ben megbízást adott egységes jogi alapokon nyugvó, közösségi szintű megfigye- lés koncepciójának kidolgozására, amely fel- válthatná az eddigi eljárásokat.
A magánháztartások jövedelmének meg- figyelési lehetőségei igen eltérők a tagorszá- gokban. Közös információforrásként csak az adóstatisztikai bizonylatok és az előzők- ben említett háztartás-statisztikai felvételek jöhetnek számításba. Középtávú feladatként ezért tagországonkénti, egységes tartalmú adatállományt kívánnak létrehozni. Ehhez, első lépésként, 1994. évi kezdettel három éven keresztül azonos tartalmú panelmeg—
figyeléseket fognak végezni.
(Ism.: Tűű Lászlóné)
GAZDASÁGSTATISZTIKA
ILLARIONOV, A.:
A VOLT szovm'r KÖZTÁRSASÁGOK VILÁGGAZDASÁGI ÖSSZEHASONLiTÁSBAN
(Büvsíe szojuznüe reszpubliki v mirovoj sziszteme ekono- mieaeszkih koordinat.) — Voproszü Ékonomiki . 1992. 4—6 . sz. 122—143. p.
A volt Szovjetunió területén függetlenné vált új államok között jelentős mértékű de-
mográfiai, gazdasági, szociális, kulturális,
vallási, etnikai különbség van. A szerző 1990.
évi nemzetközi adatok alapján, részben egy- mással összehasonlítva, részben a hasonló adottságú országokhoz viszonyítva mutatja be az új államok helyét a világban.
610:
A Szovjetunió utódállamai elsősorban mé—
retben különböznek egymástól. Oroszország például a népesség száma alapján a ő., a megtermelt bruttó hazai termék (Gross Do—
mestic Product —— GDP) alapján pedig az 5. helyet foglalja el a világban. Ukrajna népességszámát tekintve a 22., a GDP alap- ján pedig a 16., Úzbegisztán a 42., illetve az 59., Kazahsztán az 51 , illetve az 53., Belo- russzia a 67 ., illetve az 52. helyet. A gazdaság méretei alapján Oroszország Franciaország- gal, Olaszországgal, Nagy-Britanniával, In- diával, Ukrajna Dél-Koreával, Törökország- gal, Ausztráliával, Thaifölddel, Belorusszia
84
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖés Kazahsztán Görögországgal, Norvégiával, Magyarországgal, Szíriával, Marokkóval, Úz—
begisztán Vietnammal, Izraellel, Észak-Ko- reával, Bulgáriával, Azerbajdzsán, Grúzia, Litvánia, Lettország és Moldova Burmával,
Kenyával, Szudánnal,__ Guatemalával, Etió—
piával, Kamerunnal, Örményország és Kir- gízia a Dominikai Köztársasággal, Elefánt- csontparttal, Ománnal, Mozambikkal, Ghá- nával, Zimbabwéval, Tanzániával, Zaire-rel, Türkmenisztán, Tádzsikisztán és Észtország pedig Afganisztánnal, Paraguayjal, Jordá- niával, Salvadorral, Szenegállal hasonlítható össze.
A volt szövetséges köztársaságokban igen különböző az egy főre jutó GDP értéke is.
A legnagyobb (3,5-szeres) eltérés Lettország és Észtország, illetve Tádzsikisztán között
állt fenn 1990-ben. Az egy főre jutó GDP tekintetében Lettország, Észtország, Orosz- ország és Belorusszia Görögországgal, Dél- Koreával, Csehszlovákiával, Malajziával, Ve-
nezuelával és Magyarországgal, Litvánia és Ukrajna Mexikóval, Chilével, Mauritiusszal, Bulgáriával, Szíriával, Jugoszláviával, Ör-
ményország Brazíliával, Törökországgal, Su-
riname-mal, Moldova, Grúzia és Kazahsztán Lengyelországgal, Argentínával, Kolumbiá- val, Thaifölddel, Azerbajdzsán Romániával és Panamával, Türkmenisztán és Kirgizia Iránnal, Algériával, Eguadorral, Kínával, Egyiptommal, Úzhegisztán Kongóval, Jor- dániával, szak-Koreával, Mongóliával, Pe- ruval, Tádzsikisztán a Fülöp-szigetekkel, Salvadorral, Pakisztánnal és Észak—Jemennel van egy szinten. A gazdasági fejlettség szint- jét az Egyesült Államokhoz viszonyítva a két szélső érték Lettország (33,8%) és Tádzsi- kisztán (9,8%).
A mezőgazdaságban foglalkoztatottak ará- nyát vizsgálva Oroszország és sztország 13,5—14,6 százalékos értéke nagyjából Bul- gária, Chile, Uruguay, lrország, Türkme—
nisztán és Tádzsikisztán 45,2—-50,6 száza- lékos adata pedig a Fülöp—szigetek, Burma, Törökország, Indonézia és Pakisztán helyze- tének felel meg. A szolgáltatási szférában foglalkoztatottak aránya Kazahsztánban és Észtországban a legmagasabb (4—5,4——46,4%), ami körülbelül Ciprus, Spanyolország, Costa Rica szintjével azonos, míg zhegisztán, Moldova és Tádzsikisztán 36,8——38,1 száza- lékos értéke Peru, Jamaica és Bulgária ada- taihoz hasonló.
A volt szovjet köztársaságok fűtőanyag- és energiafogyasztása abszolút mértékben számítva lényegesen nagyobb, mint azt gaz- dasági potenciáljuk indokolná. Oroszország fogyasztása például l,5-szerese Kína meg—
felelő mutatójának (miközben a GDP nagy—
ságában négyszeres az elmaradása), Japán—
hoz viszonyítva az orosz energiafogyasztás több mint kétszeres, feleannyi GDP-érték
mellett. Ukrajna Nagy-Britannia, Francia- ország és Kanada energiafogyasztásával áll azonos szinten, két-háromszor alacsonyabb GDP mellett. Mindebből következően az egy főre jutó fűtőanyag- és energiafogyasztás—
ban is lényegesen magasabb mutatók jellem- zik a volt szovjet köztársaságokat, mint azt gazdasági fejlettségi szintjük indokolná. A GDP energiaigényességét vizsgálva ugyan- csak rendkívül pazarló fogyasztásról tanús—
kodnak a volt szovjet köztársaságok adatai, ami megnehezíti gazdaságaik strukturális átalakítását és önálló fejlődését.
A mezőgazdaság hatékony működését vizsgálva nagy különbség mutatkozik a ga- bonatermesztés és az állattenyésztés között.
A gabonafélék terméshozama Moldovában,
Kirgisztánban, Ukrajnában, Litvániában és Belorussziában a közepesen fejlett növény- termesztéssel rendelkező országokéval azonos (Chile, Katar, Lengyelország, Albánia), míg Kazahsztán a 142. helyen áll a világ egészét tekintve, a növénytermesztéssel csak részben foglalkozó országokkal, például Malival, Gröndlanddal hasonló szintet elérve. Ugyan- akkor Esztországban egy tehén évi tejhoza- ma a rendkívül fejlett állattenyésztéssel ren- delkező Belgium megfelelő adatával azonos, Grúzia viszont e mutató alapján olyan, e te- kintetben fejletlen országokkal áll egy szin—
ten, mint Chile, Kuba vagy Paraguay.
A lakosság jólétét jellemző mutatószámok a gazdasági fejlettséggel és hatékonysággal összhangban állnak. A fogyasztásnak a GDP-hez mért arányában is igen nagy kii- lönbségek vannak a volt köztársaságok kö- zött. Tádzsikisztán, Kirgizia és Úzbegisztán például (a szövetségen belüli erőforrás-át- csoportosítás következtében is) a fogyasztás kimagasló arányával 1989-ben Ruanda, Ne- pál, Sri Lanka vagy Madagaszkár szintjén állt, mig a viszonylag gyorsan fejlődő Azer- bajdzsán és Belorusszia, amely köztársaságok a korábbi Szovjetunió keretében ugyancsak jelentős fogyasztóknak számítottak, olyan fej- lett országokkal voltak egy szinten, mint Svédország, Finnország, Norvégia vagy a nyersanyag-exportáló Algéria, Irak, Szaúd- Arábia. A személyes fogyasztás szintje sze- rint Észtország és Lettország, Portugália, Csehszlovákia és Uruguay; Litvánia, Orosz- ország és Belorusszia, Venezuela, Mexikó, Bulgária, Chile; Ukrajna, Moldova, Kazahsz—
tán, Grúzia és Örményország Argentína, Brazília, Kolumbia; Kirgizia és Türkmenisz- tán Thaiföld, Jordánia, Tunézia; Azerbaj- dzsán, Úzbegisztán és Tádzsikisztán pedig Egyiptom, Irán, Srí Lanka, vagy Salvador helyzetével vethető egybe. A jövőben vár- ható, hogy a viszonylag fejlett gazdaságú, de relatíve alacsonyabb életszínvonalú orszá—
gokban e mutatók közelebb kerülnek egy- máshoz. Ez elsősorban Oroszországot jel-
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
85
lemzi, amelynek egy főre jutó GDP előállí—
tási, illetve fogyasztási adatai az Egyesült Államokhoz viszonyítva 32,0, illetve 26,2 százalékot tesznek ki, valamint Belorussziára, ahol a megfelelő értékek 31,1, illetve 24,5 százalék. Más oldalról azokban az országok- ban, amelyek korábban a többi köztársaság- tól jelentős támogatásokat kaptak, és így kisebb arányban vettek részt a GDP elő- állításában, mint fogyasztásában, az_élet—
színvonal esése várható. így például Uzbe- gisztánban, ahol az Egyesült Államokhoz viszonyított megfelelő adatok 12,1 és 14,2 százalék, vagy Tádzsikisztánban, ahol 9,8 és 12,9 százalék. Hasonló a helyzet Kazahsz- tán, Litvánia, Moldova, Kirgizia, Türkme- nisztán és Észtország esetében is.
Néhány volt szovjet köztársaság bizonyos élelmiszerek fogyasztásában a gazdasági fej- lettségi szintje által indokoltnál jobb helye- zést ért el a világlistán. így például a balti államok egy ,főre jutó állatifebérje-fogyasz- tása azonos Uj-Zéland, Franciaország, Svéd—
ország, Belgium, vagy Ausztrália szintjével.
Ugyanakkor a közép—ázsiai államokban (kü- lönösen Türkmenisztánban, Uzbegisztánban és Tádzsikisztánban) az állatifehérje-fogyasz- tás mértéke csupán a szudáni, ecuadori, vagy Salamon-szigeteki szinttel azonos. Mivel Kö- zép-Ázsiában a hús— és tejtermékek több mint harmada a határokon kívülről érkezett a múltban, az önálló gazdaság megteremté- sének időszaka fájdalmas ellátási zavarokkal járhat.
A tartós fogyasztási cikkekkel való ellá- tottság tekintetében a független államok jelentősen elmaradnak a hasonló fejlettségű országoktól. A tízezer lakosra jutó személy- gépkocsik száma például a legjobban ellátott Baltikumban és Grúziában (700—1000) is csupán Uruguay, Lengyelország, Malajzia, vagy Brazília szintjét éri el, míg e tekintet- ben leghátul kullogó Azerbajdzsán megfelelő adata (300) Algériához, Zimbabwéhoz, Ko- lumbiához vagy Dél-Jemenhez hasonlítható.
Ugyanilyen nagy a független államok le- maradása rádiókészülék-ellátottság területén is. Míg Észtországban ezer főre 578 készülék jut, ami még közel van Magyarország, lr- ország, Ausztria adatához, addig Lengyel- ország, Ausztria adatához, addig Lettország és Litvánia (360—392—es adatával) Jamaika,
Venezuela, Chile "és Brazília, Azerbajdzsán,
Tádzsikisztán és Örményország pedig (152—
169) csak Tunézia, Albánia, Nigéria, vagy Dél-Jemen szintjét éri el. Ugyanakkor ezer lakosra jutó televíziókészülékek száma vi—
szonylag magas, így például a Baltikumban és Oroszországban (320—390) Svédország, Uj-Zéland, Spanyolország és Szingapúr szint- jén áll, Ukrajnában, Belorusszíában, Kazahsz- tánban és Moldovában (266—306) Liechten- stein, Trinidad és Tobagó és Izrael adataihoz
hasonló, de még a legszegényebb Úzbegisz- tánban és Tádzsikisztánban is eléri (150—
159) Chile, Panama, Venezuela vagy Malajzia megfelelő értékét.
Ugyanakkor szembetűnő a telefonhálózat fejletlensége. Csak Lettországban és Észtor- szágban jut 210—240 készülék ezer lakosra (azaz körülbelül annyi, mint Csehszlovákiá-
ban, a volt Német Demokratikus Köztársa- ságban vagy Dél-Koreában), Belorusszia, Oroszország, Ukrajna és Grúzia Lengyelor—
szággal, Panamával, Costa Ricával, Tádzsi—
kisztán pedig (44) Chilével, Szíriával, Omán—
nal, Irakkal, Iránnal vagy Gabonnal hason- lítható össze e tekintetben.
Hasonlóan alacsony a volt szovjet köztár—
saságok papírfogyasztása is. Észtországban egy lakosra 9,4 kilogram papír jut (Cseh- szlovákia, Bulgária szintje) Oroszországban 6,4- kilogram (mint Mexikóban).
Az elmúlt években stabilizálódott, a közel- múltban pedig csökkenni kezdett a volt Szovjetunió köztársaságaiban a felsőokta- tásban résztvevők létszáma. A százezer la—
kosra jutó hallgatók száma alapján Orosz- ország (2066) Olaszországgal vagy Izlanddal vethető össze, Moldova, Tádzsikisztán és Türkmenisztán pedig (1200—1300) Kolum- bia, Lengyelország, Csehszlovákia vagy Irak szintjén áll.
A csecsemőhalandóság szintjét tekintve Litvánia, Lettország, Belorusszia és Ukrajna (11,6—14,8 ezrelék) Izraellel, Ciprussal, Gö- rögországgal, Csehszlovákiával vagy Kubá- val, Oroszország (l9,3 ezrelék) Chilével és Dominikával, Kazahsztán (29,0) Uruguayjal vagy Argentínával, Úzbegisztán és Tádzsi- kisztán (46,2-—46,7) Kolumbiával, Mexikó-
val, Szíriával, Türkmenisztán pedig (58,2)
Guatemalával, Pápua Uj-Guineával vagy a Maldív Köztársasággal hasonlítható "össze.
A születéskor várható élettartam Ormény- országban 73,3 év, amely nagyjából azonos Luxemburgéval és lrországéval, Oroszor- szágban 69,3 év —— Katarral, Magyarország- gal vagy Argentínával azonos szintű, Moldo- vában 66A év, Kolumbiához, Jordániához hasonló, Türkmenisztánban pedig 64,8 év, amely Brazília, Ecuador vagy Szíria meg- felelő adatához hasonlítható.
(Ism.: Szvitecz Zsuzsa)
KRAMER, H.:
KELET-EURÓPA INTEGRÁLÓDÁSA A VILÁGGAZDASÁGBA
(Die Integration Osteuropas in die Weltwirtschaft.) ——
WIFO Monatsberiehie. 1992. 4. sz. 221—226. p.
A tanulmány Kelet-Európa nyitottabbá váló gazdaságainak gondjait vázolva az or- szágcsoport nemzetközi munkamegosztásban
