MÓDSZERTANI TANULMÁNYO'K
. A NÉPGAZDASÁGI ÁGAK KÖZREMÚKÖDÉSE
A VEGSÖ FELHASZNÁLÁSBANOI.) [ '
DR. CSEPINSZKY ANDOR
A tanulmány célkitűzése a népgazdasági ágak, szerepének közelítőmeg—
határozása a nemzeti jövedelem realizálásánál: fogyasztásban, felhalmozásban és exportban. E célkitűzés keretén belül a tanulmány első része állást feglal
az értékelési rendszerek szerepének kérdésében. Abból a meggonkdolásbólhindul ki; hogy a gazdasági folyamatokra megfegalmazott törvényszerűségek mindig
viszonylagos jellegűek..Ezért kizárólag a releváns ismérveket felölelő adekvát gazdasági térben értelmezhetők. Szem, előtt tartva a gyakorlati kivitelezés lehetőségeit, a számítások céljaira az élőmunka—ráfordításokkal és "az eszköz-—lekötésekkel definiált gazdasági teret ajánlja. Megadja. továbbá az árrendszer transtOrmációjának formuláját az alapváltozatként tárgyalt esetre. Az _alap—,_
változat az ágazati kapcsolatokat az elemi folyamatokra fogalmazza [meg, és
feltételezi, hogy minden egyes elemi kibocsátás egyértelműen ' felbonthatómennyiségi és árösszetevőkre. * " "
Az input-output táblázatok ún. B Sémájára alkalmazható változat
Az ,,alapváltozat"—ot'iSmertető fejezetben levezetett formulák kö2vet19nül nem használhatók fel az input—output táblák értékelési rendszerének transzfor—
mációjához. A nehézségek az alábbi okokra vezethetők vissza. 1. Az input—
output táblák az elemiágazatok igen (nagy száma miatt sohasem dol—gezhetők ki' teljes '.részletezésben. A gazdasági analízis céljaira használt táblák egyes soraiban, illetve oszlopaiban szereplő tételek az elemi ágazatok (kisebb-nagyobb
aggregátnmai; Az aggregálás miatt 'ez'ek'esakmint értékadatok állnak rendel-
kezésre. A mennyiségi adatoknak'ésaz' áraknak a szétválaSztására ninbs lehető—ség. — 2. Az ágazati ráfordítások között két olyan tétel is szerepel. —— amorti—
záció és import — , amelyeket az alapváltozatnál explicit módon— nem vettünk figyelembe. A' belőlük képzett ágazatok exogén jellegűek. Az in'putaoutput táblában csupán kiboesát'ásaikkal szerepelnek, ráfordítási oszlopúk n'ínes'e'ní'
3. Az alapváltoZatbana gazdasági tevékenységek mögött álló társadalmierő—
feszítések nagyságát kizárólag azélőmunka—ráfordítással , repre'zentált'uk'. *A gazdálkodás azonban tetemes eszközöket köt le, amelyek nem állnak korlát—
lanul rendelkezésre. Indokolt tehát; hogya társadalmi ráfordítások nagyságát az élőmunka—ráfordítások és az eszközlekötés együttes figyelembevételévellhaf tározzuk meg. A fentiek szem előtt tartásával az alapváltozatban megadott
költségegyenleteket a következőképpen fegalmazzuk át. , — — — '
DR. CSEPINSZKY: A 'NEPGAZDASÁGI ÁGAK SZEREPE 607
Költségegyenletek a tényleges árrendszerben:
mMM-. ..HmuffMaglbr. . .HíluBleaa,
gun—am—...a—anngfuggfu...nglJrB,JrM,zg,
... _ [5/
mmm—.. .ignn-i-aflnLí—gám-k. ..HWHBn eMn— a,.
ahol:
91 —— az iik ágazat teljes kibocsátásának értéke (5 : 1, 2, ., n); . gu — az í—-ik ágazat kibocsátásának az a része, mely a j—ik ágazathoz jutott (j :: l, 2,-
. . ., n);
1103 -— az ijik ágazatban az amortizáció értéke;
. ggg —- az í—ik ágazatban a k-ik piacról származó importfelhasználás értéke (lc : l, !;
. . , a);
B, —— a munkabérek és egyéni jövedelmek összege az i-ik ágazatban;
M, —-— az akkumuláció összege az 'a'-ik ágazatban.
A /5/ költségegyenletek azt fejezik ki, hogy az egyes ágazatokban a bruttó termelés értéke egyenlő a bel— és külföldi eredetű anyagfelhasználás és az amortizáció értékének, valamint a munkabéreknek és egyéni jövedelmeknek
és az akkumulációnak összegével
Költségegyenletek a társadalmi ráfordításokkal arányos értékelési rend-
szerben: -
gunl -l- 921712 4- . . . %— ama" 4— gánna 4-9?!)an —l— . . . 4—92!)an %- B1 4-M1 : 413; 16]
911731 % 923712 4- . .4- guga; 4— affin; %— 9?)an %. . . * 92,n,, *B'giM'g : gané
... ...-.o.-...oo-uoo.-..coo...
glnnl 'i' annnz 'i' - Hl" Énnn; "f' 9003; "" gyi)nbf*- ' ' ' * ???an '*' Bud-Mn: gn'n"
ahol:
. n', — p/in' árindex az :"ikiagazat kibocsátásaira;
"'a _ — árindex az amortizációra; '
, "Ök —- "árindex a k- ik piacról származó importfelhas'ználásra a ténylegesen érvényesülő , , árakról a társadalmi ráfordításokkal arányos" értékelési rendszerre történő áttérés"
kapcsán; .
B; —— a munkabérek és egyéni jövedelmek összege az a' ik ágazatban;
M ; —- az akkumuláoió összege az 71ik ágazatban a. társadalmi ráfordításokkal arányos
értékelési rendszerben. ,
Feladat: a glni, gzng, . . ., gnú" kibocsátások értékének meghatározása, Az egyenletrendszer megoldásához: ]. az alapváltozathan már tett: két feltételezésen: B, :B; l*(b'—l— m)——— l*(b4—m)tú1menően az m vektorra, vala—
mint a 7130 és a n ,,árindexekre vonatkozóan tovabbi feltételezéseket vezetünk be és a 3. afeltételt módosítjuk, 2. az alapváltozattól eltérő módon értelmezzük a költségegyenlete'k együttható matrixát.
Azm 'vektorra vonatkozó feltételezés:
3, ( módosított ) feltétel
' 1* (n—i—m)-——gp(v)1*bJröi*t
6113; . .— ' ; ,. 'v; Daucszpmszxyfmom ahonnan
v Pb _.31'
(DU: [(%m) *
_I—b
. _'f ! ; ' , ' § , ; ; 4 ' . , ,
%.*s"; A t elemei az eszközlekötés értékét" adják meg, az egyes ágazatokban;
ö —— ez eszközlekötesi járulék aránya. ("kamatláb"), A_feltétel azt fejezi ki,
hogy az akkumuláeió' felosztását ajz ágáZa'tOkra A'a'z élőmunka-ráfordítás nagy-
sága és ez eszközlekötés értéke együttesen szabályozza. Az eszközök kéne?;működését az eszközlekötési járulék összege adja meg, A munkabérek ágazatok
szerinti" elosztását az eszközlekötés öésze'gével csökkentett akkumuláeió káteti.
(WB) '4—' a csökkentett 'ekkulmuláeió/munkalőérek és egyéni jövedelmek isi-ány
az akkumuláeió felosztásához.)9 ( : _, _, : ;,
Az importfelhasználás és az'emortizáció átértékelésével ]; pcsolatos fel—
tételezések. * ' " ' ' ' *" ' " - " '
Ag',n ',!. feltétel .
_
! '
"www 2:
(mi, _ ; x
ahol; ;_
***" "' k— "k' k k k' ': k k
gu ::[eg ), gé ),. .. 95.) aal/gi )[vÁ-a), alat. . new];
. . áll)—aggyák) ; az 'a'—ik ágazat kibocsátásának aránya. a k-ík exportpiaoon a tényleges;
_árrendszerben;
..—
n'züfg/Pp Pál?, , . (.; p'n/pn'r' ké- a transzformácios indeíektektora.
Az ágazatok importfelhasználásának értekeptársadelmi ráfordításokkal arányos árakon tehát egyenlő'atényleges áijfendszerben mért árösszegnek és
egy árindex—nek'ats-zorzatával. Az árindex '*——'- l—meghatározótt'piaicra. Vonatkoz-
tatva, —— ez egyes ágazatok transzformációs indexeinek súlyozott átlaga. A pm)
súlyrendszert az exportra szánt kibocsátások szerkezete alkotja. Mivel difi—"ea.renciáltabb adatok nem állnak'rendelkezésre, minden egyes importtétel mögött azonos összetételű export létezését tételezzük'felf ; .,
r.: ': .;AA—afeltételezés mögött mélyebb értelmezésben az a gondolat húzódik.-meg, hegy-vaz import—esetében is létezik guasil ráfordítási szerkezet: ez az export.
Az importálás lehetőségét ugyanis általában az exportálás teremti meg
55141:th *
l . !
ezt: ! az?....fhl'fbí'bf
a,b.ó'156. xi '
". " A f*mllpv 'Pav' ' " 'Pnlazlgjlglfv fiju - 'vgnf];
9 Az akkumuláció felosztásához számos alapelv adható meg. Ezek közül az alapváltozatban felvett változat az ún. értékarányos árakhoz, az utóbbi pedig az ún. kétcsatornás árakhoz vezet. Ha az akkumuláeiót valamennyi költséggel arányosan osztjuk fel az ágazatokra, akkor az ún. költségaranyos árakat, ha az eszközlekötéssel ara—
nyosan, akkor az ún. termelési árakat kapjuk. Végül a munkabérek és egyéni Jövedelmek, valamint az akku- mulaeió együttes összegét az eszközlekötéssel arányosan felosztva Az ún. jövedelemarányos árakhozjutunk. Az irodalomban az egyes éti-típusokkal kapcsolatban bőséges referenciák találhatók. Az értékarányos árral kapcsolatban utalunk Sztrumüin és Mama", a termelési úrral kapcsolatban Balkán, Sík, Fer'wnc, Makszimvics és Pyamca, a két- csatornás árrendszerrel kapcsolatban pedig Csikós-Navy, Ganczer és Kom a témakörbe vágó munkáiban található
fejtegetésekre. ' '
A NÉPGA'ZDASAGI AGAK SZEREPE 6019;
(Pi : gif/af — az áll; ágazatból származó kibocsátások értékének aránya az állás-9 eszköz—állományban, a tényleges árrendszerben; %
l
, , - ' ill.: : .s] ,l-.. ( . . l , V. !!
gbzmm Wbav- - "(Pbslzllg [al]?! all; " ' " 9315" :
'Pbk : ggg/g] —— a k-ík piacról származó importált javak értékének aránya az állóeszköz- állományban a tényleges árrendszer-ben; ' ( "'" ' L' ; ' *
2; :[n;!, Hi,)? 'l'fJ. ,wgsí]?g: [;-9(1)$!n'.€(1)*ízl, _ _ _ , a(s)*ízl]* ___ "(a k :: "14.29 ". ...; 8 piacokról
származó importok transzformációs ináexeinek vektora, , —_ , :; *
Az amortizáció összege társadalmi ráfordítások-kal. arányosértékelési rend- szerben tehát egyenlő a tényleges árrendszerben mért ax; összegének és egy árindexnek a szorzatával. Az árindex az ágazatok és az importfelhasználások transzformációs indexeinek "súlyozottfátlarga. 'A [(p*, (p*á] súlyrendsgzert az álló—
eszköz-állomány ágazati kibocsátások—; valamint a különböző piacról származó importfelhasználások szerinti összetétele képezi.
:' A-.feltétele'zés,a;zonxa meggondoláson épül fel, hogyaz amortizáció érték-
változásainak követnie kell az állóeszköz—állomány értékváltozásait.10 A ..— :: Végül az alapváltoZat technológiai matrixának analógiájára definiáljuk a
tranzakciós matrix együtthatóit..,í , x . * *! v . ' * "
l
!
út)-* "(00391 *gfmw víz;?!)
_ .. !.n *b'ljfx . _ g] 11 !
_ __ A . ,— f : . , ;' . . _' _—.- ..al
ahol; — , ,. ; ',
ggr:[ggfg,ggg,,..,gg§ e ., )
! , _; 1 * 2l , ' . ' .2'
gi:[g§),e(1),...,g§3)] .. . - . — ...:3
Az alapváltozathoz képest az eltérések-tehát a következők: ]. A társadalmi ráfordításokkal arányos árak helyébe a megfelelő árindexek kerültek. 2. A technológiai matrix együtthatói helyébe az ún. tranzakciós matrix tágabban értelmezett együtthatói léptek. 3. Feltételezések bevezetésével figyelembe vet—
tük az importfelhasználást és az amortizációt. 4. Az akkumuláció ágazatokra történő újvrafelosztasát az élőmunka-ráfordítás és az _eszközlekötés együttesen
szabályozza." ' " "' ?" " * x _. ' "" '
A feltételezéseket bevezetve a [6/ költségegycnletrendszerbe a ren—
dezés után az alábbi matrixrelációra jutunk: ' kmi'llfin'ldwbkötzfmf:
ahonnan ._I ! iv, ; "; )
kwfzwwm"áll lkfllHMME—k m fil.—Pt; ' , _ 1.7!
F' [Ef-1.0", í; f'] [Gömb Mt]
10 Mivel az állóeszköz-állományra vonatkozóan megfelelő részletezésű adatok nem álltak rendelkezésre.
számüásajnknál a felhalmozásra szánt ágazati kibocsátások és lmportfelhasználás adták *a "a transzformációs index súlyozási rendszerét.. Ez az eljárás azért volt megen edhetó, mert esetünkben a felhalmozásra szánt kibocsátások transzformációs lndexel csak kis szóródást mutattak; gy akár az állóeszköz-állomány, akár a felhalmozás szerkezet!
arányalval dolgozunk, gyakorlatban elhanyagolható kls eltéréssel mindig ugyanahhoz a transzformációs indexnek kell jutnunk. Elvi szempontból azonban alighavitatható, hogy ezt a meglehetősen durva feltételezést az állóeszköz—:
állomány összetételére vonatkozó differenciáltabb adatok felhasználásával javítani lehet. . v ,— ! . .-
310 * _ — DB. csnpmszxv- man
ahol:
R: a; 0. - .0 _ bruttó kiboosasások értékének diagonális matrixa;
0 g,. . .0 * ,
0 O . . .gn
B* : bn bn- _ ._ bm -— az egyenletrendszer együtthatóinak matt-im;
bn b,,...bm ...
bm bZn' - 'bnn !
!! :[B,, B,. . . .Bn]* —— a munkabérek oszlopvektora; _ 5 A ' t : [T,,T,,. . .,an —— az eszközlekötések értékeinek oszlopvektors.
A GW) és a. 6 értelmezését az m'v vektorra vonatkozó 3. feltételben már
megadtuk. ' - — ' *' l ' *
f— Ezzel az ún. ,,kétcsatornás" árrendszer transzformációs formulájához jutot-—
tunk el, szemben a. [4] matrixrelációval, mely. 'az ún. értékarányos árrendszer—
hez vezet:.11 ,
' 1
Már említettük, hogy a. gyakorlati számításoknál felmerülhet az a követelmény, hogy a transzformáció hagyja, változatlanul a. fogyasztás végösszegét. Ez az igény, mint. már kifejtet- tük formális jellegű, és logikai következetlenségeket rejt magában. A fenntartások ellenére a transzformációs összefüggéseket levezetjük, nagy a módszertani kutatások eredménye minél szélesebb körben, minél több probléma megoldásánál alkalmazható legyen.
A fogyasztás végösszege a különböző értékelési rendszerekben akkor marad változatlan, ha teljesült. az alábbi feltétel:
. ,'
!_ al.-34101: *uámf's
itthol: .
(le.: [910 920 ' " 'gnc]
Clio -— az z—ik ágazat fogyasztásra szánt! kibocsátásának értéke a tényleges árrendszer-ben
agcl':[g,sg)—,vgg3,-..ggg?) ' ' '
ggg —— a k-ik piacról fogyasztás céljaira importált javak értéke a. tényleges árrendszerben Ha most a n'b-t felbontjuk a n' összetevőire,
* , o , t '
gc:(g,c—m$) g1)n Aun—mág) g,)n'ga— 7 . . 4—(gncl-oácfg5hn
ÖssZefüggésre jutunk. Ahonnan tetszés szerin'Éi rögzített" i' :: á indent-e kapjuk, hogy
' n
"a aaa—Baxz— '- - - "Bi—1ni—1',"*Bil—1"H—1— - - - _Bnnn
. " A transzformációs formula egyszerűbb változatának felhasználásával készültek azok a számítások, melyek a mezőgazdaság népgazdaságában betöltött szerepének—realis meghatározását célozták. A formula az input-output táblák ún. A sémájában szereplő értékadatokat társadalmi ráfordításokkal arányos árrendszerbe történő konvertá—
lásara szolgalt. Ennek a sémának a költségszerkezete—uem tartalmazza külön tételként az lmportfelhassnklást. így a, transzformáció formulából — közelebbről a B együltható matrixból —— hiányoztak mindazok az elemek, amelyek
a: ágazatok lmportfelhasználásaival kapcsolatosak; ' ,— , , - .! * ' ,
A_NEPGAZDASAGI AGAK szem 611
51101: )
a __ 9c
a'" ___—T"
Gee-Hl? ga
, a. . remlik:
őt:—('
9ac'Hlb ga
(i31,2,.,_,n; ivel!)
A transzformáció formulájánaklevezetése-nél értelemszerűen a. :: "árindexet fejezzük ki a többi az," árindex lineáris függvényeként. A levezetett relációt a költséglegyenletekbebevezetve a Jt"-k száma eggyel kevesebb lesz, mint az egyenletek száma. A felszabadult helyre vezetjük be a ': változót. Ez a változó értékű akkumuláció, valamint az annak elosztását, szabályozó vetítési alap arányát adja meg.
. A helyettesitéseket elvégezve és az egyenletrendszert rendezve az alabbi transzformációs
formulát kapjuk. ;
Cn' : aan
* n' : aaC " 1li
eltel; ,
§':[7t2,n3,...,nn]
_ ( _ ; 51 Sl'l'HIU. 5: si'i'Hav 9- Hisu—! ***an V!
" , V,,L .! ' e: "51 Hi!—S2L—piH12'lTH8v" -:—5n—1H13'*'anva
oan-ooo-u....—--.o-o....o...o...o'--an ... ....
"5151n4'Hnm'BnHm'i'Han— -- 'Bn—iHm-van
.. h:[S,,H1,,..,Hm]
alibit
szegy—W (láng —af,")(tpy*m;gg)
! *r; . — — Hp":?yuH§"'gyl H(')('Pp'l'l0így)
(H""—1 2 m)
, Vi .! _ az akkumuláció felosztását szabályozó alap (élőmunkaráfordítás és eszközlekötés) ' értékének nagysága az í—-ik ágazatban a tényleges árrendszerben.
; Azaz a C matrix elemei a n' árindexek együtthatói. Az együtthatók képzése első pillanatra meglehetősen bonyolultnak tűnik. Valójában, gondosabb megfontolás után kitűnik, hogy azok azInput—ouűput tábla. adataiból kézenfekvő módon adódnak és igen egyszerűen számíthatók.
; .
_; ._ . 4 _ III. A NÉPGAZDASÁGI ÁGAK KÖZREMÚKÖDÉSÉT KIFEJEZÖ
__ ;.wff ( MUTATÓSZÁM MEGVÁLASZTÁSA
r_-.
'; , Az előzőkben a. Leontief—-típusú inverz termelési multiplikátoraira támasz- kodva értékelési rendszert értelmeztünk az aranyok méréséhez. Azinput—
output technika segítségével mind a termelés belső összefüggéseit, mind a
végső felhasználás egyes tételeit átértékeltük társadalmi ráfordításokkal ará-
nyos árrendszerbe. Az új számított árrendszer eleget tett az értékmérés kö—vetelményének; a, mérceként szolgáló árak a vizsgalódások célkitűzései 'szem—
pontjából releVans gazdasági vonatkozásokat ölelnek fel magukban.
612, — ' on; csmpmsmmNnoa
Hátramaradt a végső felhasználás szerkezeti arányait, pontosabban a
népgazdasági ágak szerepét alkalmasan jellemző, gazdaságelméleti szempont—
ból elfogadható mutatószám megválaSztása és az alkalmazás módszertani ké;—
déseinek tisztázása. ! - * '
A rendelkezésre álló mutatószámok köre '*':
' _ mAÚnépgazdasági ágak végső felhasználásban betöltött; szereRének tanul—
mán'yőzá'sához az alábbi mutatószámok állnak rendelkezésre,. '
1. A népgazdasági ágak végső kibocsátásai. A megoldás első látásra kézen—
fekvő! Ha' azonban közelebbről megáizsgáljlik—iazf í'egyes'f népgaztlasá'gi Xágak végső'kiboCsátásainak tartalmát, nyombanlkideiji'ilfliogyez a mutatószámgiimn
alkalmazhat-Jó' , . . , . - ..; '.- Lifl'fíf 4 , ' '. ;.l'fív .!" : en;
'A népgazdasági ágak végső kibocsátásai tartalmazzák mindenekelőtta javakat—végső felhasználásra ki'bocsátt's3 népgazdasági ág'gazdáságij teVékenyg.
ségének értékét. Ezen túlmenően felölelík mindazoknak az ágazatoknak aki-'
bocsátását is, melyek a termelési folyámattkorábbi, közbenső szakaszában közre—működtek a javak előállításánál. Aidtöbbitágazat közreműködésének nagysága
igen eltérő. Egyes esetekben a termelés túlnyomó része a javakat végső fel—használásra átadó népgazdasági ágban játszódik le. Számos esetben azonban) a közreműködő ágazatok egyikének vagymásikának a tevékenysége —— a ter—
melési folyamat egészében —— lényegesen nagyobb, mint azé a népgazdasági
ágé, mely a javakat yégsői felhasználás céljairaaátadtag
Ezért a népgazdasági ágak [vé ső kibocsátásaibél-_ szerkeszthető mutató—
számrendszer alkalmazásáról le' ke lwmondanunk'; amikor az ágazatok közre—
működését akaríuk" ábrázolni; """""""""""""""""""""" _""""""" f" " .
2. A bruttó termelési érték." Ez a mutatószám éppén úgy, mint a végső kibocsátás halmozódásokat tartalmaz.; Idegem ágazatok közreműködését is fel-
öleli. Ez nyomban világossá válik, mihelyt a bruttó termelési érték alkotÉ, elemeit egyenként szemügyre vesszük. Az anyagköltségben más ágazatok gaz-dasági tevékenysége is helyet kap. Az""hmortizációeegyidejűleg több ágazat
korábbi termelési tevékenységét foglalja ,magában. Az importban a külkeres—kedelmen keresztül az importálás lehetőségét mégtönéi'ntő ágazatok gazdasági
tevékenysége ölt testet. , , f _ A ..( Ezért, amikor a szerkezeti arányokat a 'végsőlfelhasználásban a bruttó termelési "értékek alapján nézzük,! nem kaphatunkiválaszt arra a kérdésre,
mekkora szerepet töltöttek be az egyes ágazatok a" végső felhasználásra átadott
jaVak létrehozásában, , § ' , .. ,
3. Harmadik rendelkezésünkre álló aaltematí—va.a.. nettó termelésiértéh
A nettó termelési érték a népgazdasági mérlegszámítások egyik klasszikus mu—
tatószáma, mely a termelés oldalányazt acélt szolgálja, hogy az ágazatok
hozzájárulását a létrehozott új értékhez minden "halmozódás'től és idegen elem—
től mentesen a maga tisztaságában állítsa elénk.'A nettó termelési értékek összessége az, amit az egyes ágazatok adnak a népgazdaság nemzeti,-:jÖVedel—
méhez, melynek realizálását a fogyasztás,- a felhalmozás és a külkereskedelmi egyenleg, azaz: a végső felhasználás jelenti.- (Itt feltételezzük, hogy azxinput—
output tábla felépítése olyan, hogya szárnyön csupánzaz export-import egyen,—
legetítartalmazza.) , f " i'x , - , ,
A , A nettóltermelési érték tehát tisztított; idegen elemektől mentes mutató?
szám. Az egyes ágazatok tevékenységét izoláltan, "mindenmás ágazat—közre—
A :NÉPGAZDAS'AGr AGAK 52133an 613
működése nélkül határozza meg. Ezért alkalmas arra, hogy az ágazatok szere—
pét a végső felhasználásban regisztrálja.
Számításainknál a végső felhasználás szerkezeti arányait az ágazatok nettó termelési értéke alapján vizsgáljuk. így egyértelmű képet kapunk arról, hogy az egyes ágazatok hogyan működtek közre a végső felhasználásra kerülő javak
megtermelésében.
4. Végül a teljesség kedvéért megemlítünk még egy— mutatószámot az ága—
zatok szerepének ábrázolására. Ez az amortizációval növelt nettó termelgési érték. Tartalmát tekintve ez a mutatószám szintén tartalmaz korábbi termelési folyamatokból eredő elemeket. fgy nem mutathatja tisztán a népgazdasági ágak szerepét a végső felhasználásban.
A népgazdasági ágak szerepenek jellemzése a 08936 felhasználásban a nettó termelési érték alapján '
A problémánk már'xmost az, hogy az elfogadott ,,nettó termelési érték"
mutatószámot alkalmazni kell a végső felhasználásra: az input— output tábla jobbszárnyán. A termelési oldalon a nettó termelési érték az ágazatok szerepé—
nek, jelentőségének jellemzésére közvetlenül, automatikusan adódott. Az egyes ágazatok bruttó termelésének értékét megtisztítva a más népgazdasági ágak tevékenységéből származó idegen elemektől, előttünk áll az ágazatok nettó termelésének értéke, mint a termeléshez igénybe vett élőmunka ráfordítások
értékének és a realizált akkumuláeiónak az összege.
, A vég őfelhasználásban ezzel a mutatószámmal nem ilyen egyezerű az
eljárás. AzSágazatok közreműködésének meghatározásához közvetlen módszer, , mint a termelési oldalon, nem áll rendelkezésre. Jóllehet a nettó termelési értékegésze és annak végső felhasználása között számszerű egyezőség áll fenn: az egyes népgazdasági ágak nettó termelése és a végső felhasználás egyes tételei 'nem hozhatók egymással közVetlen összefüggésbe. Az input output technikára ( van szükség ahhoz, hogy a népgazdasági ágak nettó termelése a végső felhasz—
nálás tételein értelmezhető legyen.
" Amegoldás menete röviden és tömören a következőkben foglalható össze.
A Leogntieftípusú inverz12 felhasználásával a végső felhasználás valameny—
nyi tételét felbontjuk összetevőikre: a megtermelésüknél közreműködő ágaza-
/ tokbruttó és eZenbelül a nettó termelési értékére. A nettó termelésiérték ele—
meket a megfelelőágazatokhoz rendelve és'összesítve a közreműködés ábrázo—
lására szolgáló mutatószámokat kapjuk.
A népgazdasági ágak közreműködésének meghatározásához a
K':[E—B'*]—1 k'
matrixrelációból indulunk ki,
" A Leontiei típusú inverz karakterisztikus elemeinek, valamint egyes oszlopainak és sorainak logikai inter—
pretáriójával több bel- és külföldi tanulmány is foglalkozik. További fejtegetéseink az ezekben foglalt megállapitá-
" sokra, továbbá azinverz képzésének belső logikájából adódó következtetésekre támaszkodnak.
The Structural Interdependenoe of the Economy. Biz—ma Tibor szerkesztésében. New York. 1956.
P. Norregaard Rasmussen: Studies in Intersectoral Relations. Koppenhága és Amszterdam. 1956. 8. fejezet.
H. Platt: Input Output Analyse. Meisenheim. 1957.
Dr. Szabó László. Az lnverzmati'ix értelmezése és felhasználása az értékben kifejezett tartalommutatók kép.
zésében. Budapest. 1963. doktori értekezés.
Dr. Szabó Láleó: Az inverzmatrix értelmezéséről. Statiaztikaí Szemle. 1963. évi 4. sz. 369— 393. old. ésö. sz.
463-475. old.
Kjeld Bjerke és P. Norregaard Rasmussen: On the Interpretation of Summary Measures for the Inverse Matrix of the Input Output Model Statwtisk Tidskn'ft. 1966. évi 3. sz. 217. old.
614 * — DR. nemem 'ANDGR
ahol: *'
: [az] _ a bruttó kibocsátások értékének oszlopvektora; _ ! ' k': [ng] — a végső felhasználásra történt kibocsátások értékének oszlopve'ktoragi
bll b12 b ha "
,,_ ea _
--- . — a ráfordítási,'együtthatók matrixa.
Ölni blzz - blm * ; *
A (' ) felüljelzés arra utal, hogy a matrixrelációt nem a ténylegesárrend-
ezetben, hanem társadalmi ráfordításokkal arányos értékelési rendszerbenfogalmaztuk meg
Az összefüggés a végső felhasználás és a bruttó kibocsátások kapcsolatát
fejezi ki. Ennek megfelelően az [E— B'*]—1 inverzmatrix karakterisztikus ele- meire, soraira és oszlopaira az alábbi értelmezés adódik. '
. Az inverzmatrix karakterisztikus eleme B' ..] az í--ik ágazatban azt a' ki'—
bocsátást jelenti, mely szükséges ahhoz, hogy a j--ik ágazat egységnyi kibocsá—
tást tudjon biztosítani a végső felhasználás céljaira. Ha a marginalitás gondo- latát is belevisszük a definícióba, az í--ik ágazatban azt a kibocsátásinövek- ményt adja meg, mely lehetővé teszi, hogy a j——ik ágazat kibocsátáSait a végső
*felha3ználás céljaira egy egységgel növelni tudja.
A [i'-]. :1*R _] oszlopösszegek — figyelembe véve a karakterisztikus elem
értelmezését -— az n ágazat kibocsátásainak együttes növekedését fejezik ki, annak érdekében, hogy a j--ik ágazat kínálatát a végsőófelhasználás felé egyegységgel emelhesse.
A 5;.:1*B" sorösszegek pedig úgy értelmezhetők, mint az i-—ik ágazat- ban bekövetkezo növekmények, melyek szükségesek ahhoz, hogy az egyes ága- zatok hozzájárulása a Végső felhasználáshoz egységnyit növekedhessék
A matrixreláeióba most két feltételezést vezetünk be. ' ' I. A K' és a k' között fennálló relációt értelmezzük a végső felhasználás
"alkotóelemeire; a fogyasztásra, a felhalmozásra és az exportra (pontösahban az
export- import egyenlegre): ' , — '
Ki,: [E - B'*]*'l k;; a fogyasztásra,
K;: [E _ B'* 1—1 14; a felhalmozásra,
K;:[E—B'*]—1k;; az exportra.
Ahol k' ,k'f, k' oszlopvektorok elemei rendre a végső felhasználás három össze- tevőjének alkotóelemeiből állnak: k' tk'f —I—k',_, :- k'
K':'[E—B *1—1k':
:[E—B'*]—1[k'cá-kf4—ke']:
:Ké—i—Kf—i—K'e, .
A NEPGAZDASAGI AGAK sz:—mm 615
azaz a fogyasztás, a felhalmozás, valamint az exportfelhasználás biztoSításá—
hoz szükséges bruttó kibocsátások összege egyenlő a bruttó kibocsátások érté—
kével.
2 Az egyes ágazatok bruttó és nettó termelése között fennálló el, ez, . . ., e,,
arányokat általánosítjuk a fogyasztással, a felhalmozással és az exporttal kap—csolatos bruttó termelésre is. Vagyis a
K'a—ÉN'
összefüggés fennforgását tételezzük fel a fogyasztásra,
_ Kcrxza N' ;
_
a felhalmozásra,
Klízé Nj'r;
az exportra,
K; :; ng;
ahol:
_n—[eiölkll —- a bruttó termelési érték/nettó termelési érték arányok diagonális matrixa;
N' a N'f, N' , — pedig a fogyasztással, afelhalmozással, illetve az exporttal kapcsolatban felmerülő ágazati nettó termelések oszlopvektorai *
Az induló összefüggésből a. két feltételezés felhasználásával kapjuk, hogy
K':[E—B'*]*lk'-—:
:K'cl—Kj—Hi'e:
:ÉlN'c—l-Nf—l-Na]
ahonnan: ; ; '
' N'c———É_'1[E—B'*]*'*kc N;:§—l[E—B'*]—1k;e
Naa—É—lrE—B'n—lk'e
Az egyes ágazatokban tehát a fogyasztással, felhalmozással vagy az export- tal kapcsolatos nettó termelések értéke egyenlő a végső felhasználás megfelelő oszlopvektorainak, az inverzmatrixnak, valamint a bruttó termelési érték [net—
tó termelési érték arányokból képzett diagonális matrix inverzének szorzatával.
A számítások korlátai
A kapott eredmények használhatóságát, illetve általánosíthatóságát két
tényező határozza meg: 1. a számításokban rejlő tartalmi vonatkozású fel—tételezések száma és megszorító ereje és 2. az alkalmazott modell módszertani értéke.
616 '- :1 ' ' ,VDR. CSEPINSZKY MEOE
, *Az első tényezővel már foglalkoztunk. az: árrendszer formulájának, leveze—
tése. kapcsán, mikor az arányok mérésére szolgáló ;árakkal szemben a követel—
ményeket tételesen megszabtuk. Erre itt ismételten nem térünk ki. Legfeljebb utalunk arra, hogy ezek a feltételezések erősen megszorító jellegűek voltak.
*Ézt a tényt az árindexek alkalmazásánál mindig gondosan sZem előtt kell
tartani. *Az input- output modell módszertani értelemben vett korlátai háromnagy csoportba foglalhatók össze: 1. a modell a gazdasági életben végbemenő folya- matokat erősen leegyszerűsítve mutatja be; 2. _a_ gazdasági élet egyes területei között fennálló összefüggéseket a legegyszerűbb r'eláeióval adja meg és 3. a számításoknál olyan speciális természetű egyszerűsítéseket vezet (be, ami a
közelítések pontosságát tovább rontja.
A módszertani jellegű korlátok első esoportjából adódó problémák olyan
természetűek, hogy azokat valamennyi input-output témával foglalkozó tanul- mány tárgyalja. Ezek lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az input output sémák jelenlegi felépítésükben csupán a gazdasági szerkezetnek az árrendszerre gyakorolt hatását képesek megvilágítani. Az árrendszer módosulásainak követ—kezményei a gazdasági szerkezeten nem vezethetők végig. Nehézségek lépnek fel továbbá annak következtében is, hogy a számítások alapjául szolgáló nyílt statikus input-output modell a gazdasági szerkezetet nem mozgásában, időbeli változásában, hanem egy időszakban izolálva, mozdulatlanságra kényszerítve
rögzíti. 4—
A korlátok másik csoportja annak akovetkezménye hogy az inputeutput
"modell jelenlegi felépítésében atermelő ágazatok kapcsolatait a linearitás leg - egyszerűbb formájában: egzakt proporcionális öSszefüggéskénttárgyalja. Ebben ,a felfogásban a termelés növekedése, illetve a kibocsátások értékének emelke—
"dése a ráfordításokat egy egyszerű arányossági tényezővel adott egyenesvonalú összefüggés mentén növeli. A regressziós vizsgálatok eredményei ismételten mutatják, hogy a gazdasági kapcsolatok körében a lineáris relációk csak meg—
lehetősen szűk intervallumban fogadhatók el és csak mint első közelítések.
A mozgási tér kereteinek bővülésével, az egymásrahatás görbe mentén megy végbe. CaBizonyos intervallum határokon túl a linearitás feltételezése eléggé durva közelítésnek bizonyulhat.
Az analízisben továbbá semmiféle valószínűségelméleti megfontolás sem kapott helyet. Ez a közelítés hibája miatt téves következtetések levonására ad lehetőséget.
Végül foglalkoznunk kell két olyan speeiális témával_,IS melyeknek számí- tásainknál a korlátok tekintetében fokozott jelentősége van. Ez a két téma:
.1 az aggregálás és 2. az eszközlekötés figyelembevétele. '
' _ 1. Az aggregálás. Az alapváltozatra megadott transzformációs árindeXek .az elemi termelő ágazatokra fogalmazták meg a megoldást. Valójában a gazda—
"ság tökéletes oszthatóságának esete sohasem forog fenn. A gazdaságot nem
tudjuk úgy elemi ágazatokra bontani, hogy azok csupán egyetlen homogén terméket bocsássanak ki magukból. Az elemi termelő ágazatokat aggregálnunk 5 kell. Összevonások útján nagyobb ágazatokat k'ell'képeznünk. Olyan modell—-—hez kell eljutnunk, mely a vizsgálódás végső célját szem előtt tartva mind a
3-transzformációs indexek elfogadható pontosságát, mind a jó kezelhetőséget és
áttekinthetőséget biztosítja.
A NÉPGAZDASAGI ÁGAK SZEREPE 617
E kettős követelménynek egyidejű érvényrejuttatása természetesen nehéz:
ségbe ütközik. Bármelyik aggregátumképző ismérv maradéktalan kielégítése szükségképpen csakis a többinek rovására történhet. A könnyebb kezelhetőség maga után vonja a pontosságromlását és fordítva, a pontosság javítása rontja
a kezelhetőség kilátásait. ' *
A torzítás mérhetősége továbbá feltételezi az elemi termelő ágazatokban a kibocsátási arányok ismeretét. Még a relatív ,,torzítás" mérhetőségénekf is az az előfeltétele, hogy ezekre az arányokra, illetve azok lehetséges szélső hal'/áí- raira, intuitív alapon valamiféle elképzeléseink legyenek. Ilyen ismereteink
azonban nincsenek. A torzítás lehetséges szélső határaira vonatkozó vélekedés
sek, kézenfekvő okokból nagyon ingatag alapokon állnak. A torzítás mértékét
nem tudjuk számszerűsíteni. ! ,
Az input-output modell aggregálásának problémáival a nemzetközi ésbe'li
földi statisztikai és közgazdasági irodalomban számos tanulmány foglalkozik;
Ezek elsősorban elméleti értékűek. A bennük elért eredmények a "torzítás—'"
mértékének gyakorlati meghatározásához egyelőre nem nagyon segítenek hozzá
bennünket.13 ! - , A ! V A ,
Annak megállapítására, hogy egy relatíve nagy input-output tábla aggréf—
gálása milyen következményekkel jár, számításokat Végeztünk. Egy_5OX_5l)
ágazatból álló modellt ösSzeVontunk l'OX 10 ágazatot felölelő táblába. 'A' kétmodell transzformációs indexeit összehasonlítottuk. Az eredmények azt mutati—
ták, hogy az indexek az összevonások eredményeként csak némileg módosuli tak. Esetünkben a ,,kis'" modell, aránytalanul kevesebb számítási volumen mellett lényegében ugyanazokat az árindexeket adta, mint a "nagy". (A Váh tozás nem olyan mértékű, hogy a gyakorlat támasztotta igényeket a ,,kisa'a'.
input—output táblából levezethető eredmények ki ne elégítenek. Tendencian
változás esete sehol sem forgott fenn. ,, _ :
r
!
Az aggregálás minőségét tudatosan nem javítottuk. Az összevonásoknál a konvencionális csoportosításokat tartottuk szem előtt. Nem törekedtünk arra, hogy hasonló kibocsátási arányokat vagy ráfordítási hányadokat reprezentáló
ágazatokat egyetlen ágazatba vonjunk össze. ' 7 ?
Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy a kapott eredmények csupán ebben a konkrét esetben vezettek kedvező eredményre. Az általánosításoktól óvakodni kell. Egy kísérlet alapján nagyon nehéz, sőt ennyi információ birtokábanne'ni is szabad általános következtetéseket levonni. ' '
2. Az eszközleköte'sfigyelembevétele. Az aggregálás mellett a számításoknál fellépő torzítások másik forrása az, hogy lemondunk az akkumuláció felosztá-
?
13 M. Hatanaka: Note on Consolidation Within a Leontief Svstem. Economatrioa, Vol. 20. 1952. évi 2. sz.;J . B.
Balderaon és T. M. Whitin: Aggregation in the Input Output Model. Econo nic Activity Analysis. Szex—k,: Morgenstern.
1954; Morgenstern és Whitin: Angregation and Errors in Input Oatput Models. Logistic Research Project-,_ George Washington University; E. Malinvaud: Aggregation Proble'ns in Input Output Models. The Structural Intel-depen- dance of the Economy. Szerk.; Tibor Barna. 1954; Moore: A Survey of Current Inter Industry Models. Input Outuut Analvsis, an Apnraísal, Studies ln Incnme ami Wealth. Vol. 18. 228. old. National Bureau of Enononic Research ;.
M. M'c Manus: General Confisient Aggregatlon on Leontief Models. Yorkshire Bulletin. Vol. 8. 1956. évi 1. sz.; J. C_- H. Foi: A Fundamental Theorem for the Aggregation Problem of Input Output Analysis. Econometrica..19ibí 40b.
old.; McManus: On Haianaka's Note on Consolldation. Beonometríca. Vol. 24. 1956. évi 4. sz.; H. Theü: lLinear Agvregation lntion in18. 1959;Resource Flow Models. The George Washington University LogisticK, Ara:InputTheOutputAggrenatlonAnalysis. Economtrz'oa. Vol. 25. 1957. évi 1. sz.; S. B. Noble: Structu re andProblem in Input Output Analysis. Econometrica.Research Project, SerialVol. 27. 1939.T— 100/59Mayévi Classifléá-2. sz.; .
Gkosh: Input Output Analysis with Substantially Indepenient Groups of Industries. Eoonomazrica. 1960. ! 88. old.
Harbert A. Simon és Albert Ando: Aggregatlon of Variables in Dynamic Systems. Econometríca. Vol. 29. 1961. évi 2. sz.; és M. Morishima és F. Salon idézett tanulmánya. , "? "1 v '53'
A! Statisztikai Szemle
;
6l8 DR. csspmszxir Moon
sáhöz alapul szolgáló eszközlekötések átértékeléséről. Ha a lekötött eszközök
túlnyomó része egy korábbi időszakban végbement termelési folyamat ered—ményeként állt is a termelő ágazatok rendelkezésére, az új értékelési rendszer—
ben való számolás belső logikája megkövetelné, hogy azokat is átértékeljük.
Elmulasztásuk magától értetődően torzítja az árindexeket. Áremelkedés esetén az eszközök szerepét csökkentve juttatja érvényre az árindexekben. Árcsök- kenés esetén pedig ennek éppen az ellenkezője történik, az eszközök szere—
pét túlhangsúlyozza a számításokban.
Kétszektoros modelljeinkkel végrehajtott kísérletek azt mutatják, hogy az eszközök átértékelése esetén az árindexek meghatározásához közelítő el—
járások állnak rendelkezésre. Az árindexek módosulása minimális még relatíve nagy szóródás esetén is. A számítások volumene ugyanakkor tetemesen növek—
szik._ Nyitott kérdés azonban, hogy a termelő ágazatok számának szaporításával hasonló maradna—e a helyzet. Erre nézve tapasztalat hiányában nem tudunk 'megnyugtató feleletet adni.
, ,. Abban a leegyszerűsített esetben, mikor az eszközlekötéseket az input—
output táblában csupán egyetlen sor reprezentálja és annak egyes tételeit minden termelő ágazatnál ugyanazzal az átlagosárindexekkel számítjuk át, a probléma természetesen nem jelentkezik. Csupán az eszközlekötési járulék arányok változnak, de valamennyi termelő ágazatban ugyanolyan mértékben.
Egymásközti arányaikat, ami bennünket kizárólag érdekel, ez az átértékelés nem érinti.
Fennáll továbbá az a lehetőség is, hogy a lekötött eszközöket az előállítá- sukhoz szükséges élőmunka-ráfordítások összegével reprezentáljukn Ebben az ésetben az akkumuláció felosztása az ágazatokra a közvetlen munkaráfordítá—
sok és a lekötött eszközökben megtestesített munkabér-ráfordítások együttes
összege alapján történhet.*
Az értékelési rendszer transzformációj ának gondolatát a gazdasági analízis tényleges szükségletei hívták életre. A szerkezeti arányok tanulmányozása, a gazdasági ágazatok helyzetének megítélése a tényleges árrendszerben az ár- rendszer jellege miatt lehetetlen. A téma aktualitását mutatja az az érdeklő—
dés, mely a Központi Statisztikai Hivatal e témakörbe vágó ,,A főbb nép- gazdasági arányok alakulása a társadalmi ráfordításokat tükröző árrendszer- ben" 0. kiadványát (Budapest, 1965.) kísérte.
A most közreadott módszertani megoldások nem lépnek fel a tökéletesség
igényével. Egy lépést jelenthetnek azonban előre azon az úton, mely a gazda—sági folyamatok mélyebb megismeréséhez vezet.
Táblázatok
A táblák és az utánuk bemutatott ábrák a népgazdasági ágak közremű- ködését mutatják a végső felhasználás összetevőiné] a fogyasztásban, a beru—
házásban és az exportban az 1959. és 1963. években. A számított árrendszer—
ben összeállított táblák adatai a B variánsra levezetett transzformációs for—
mula felhasználásával készültek. A táblák egyes sorainak, illetve oszlopainak
értelmezése a következő. ;
A NÉPGAZDASAGI ÁGAK SZEREPE 619
1. tábla
A népgazdasági ágak közreműködése a végső felhasználásban
(milliárd forint)
Felhasználó; M 6 ! E 1 6 Kö 1 K E éh
. ágazata ez - p ( - z e- eres— gy
KlbOCSátÓ gazdaság Ipar ipar kedés kedelem termelés Összesen
_ ágazatok
1959 (tényleges árrendszer-ben) 'a) Nettó termelés
Mezőgazdaság . . . ... . . 21,5 11,1 1,4 O,3 0,3 O,! M,?
Ipar ... . . . ... . . . . LS 56,8 6,2 1,0 1,1 O,1 67,0
Építólp'lr . . . ... 0,1 0,3 11,4 o,0 0,1 o,0 11,9
Közlekedés . . . ... O,1 1.4 1,3 2,5 O,!) 0,0 6,2
Kereskedelem ... . . . . 0,4 2,2 0,6 O,1 7,2 0,0 10,5
Envéh termelés ... . . . . 02 1,4 0,7 0,0 O,2 1,2 3.1
Összesen ... 24,1 73,2 21,6 3,9 9,8 1,4 mm
0) Amortlzaeló . . . ... 1,8 9,1 2,5 2,0 1,3 0,0 le,?
e) Import ... 0.8 153 2,3 0,5 O,4 0.0 19.3'
Végső kibocsátások összesen 26,7 97,6 26,4 624 11,5 1,4 l70,0
1959 (számított árrendszer-ben) a) Nettó termelés
Mezőgazdaság . . . . . 81,9 16,4 1,9 0.4 0,5 O,] öl,!
Ipar ],2 40,0 4,8 ().7 (),7 0.1 4730
Építőipar .. . . ... .. 0,1 o,3 10,8 o,0 0,1 0,0 ILS
Közlekedés . . . . ... . . . 0.2 2,7 2,6 5,1 1,8 G,!) 124
Kereskedelem . . . ... . . . . 0,4 2,2 O,6 0.1 7.3 00 106
Eavéh termelés ... O,] O,!) 0,2_ 0,0 (),1 0,3 1,2
Összesen . . . . 33,9 62,1 20,4 6.3 10,5 0,5 133?
b) Amorüzácló . . . ... 1,7 8.6 2,4 1.9 1.2 0,0 15.8
c) ImpOrt ... o,s 14,g_ az o,4 0,4 o,o mo"
Végső kibocsátások összesen 36,4 84,9 25,0 8,6 12,1 0,5 167,5
1963 (tényleges árrendszer-ben)
a,) Nettó termelés x
Mezőgazdaság . . 19,2 13,8 1,5 '0,2 0,4 O,2 853
Ipar . . . . 2.3 86,3 8,6 1,1 1,7 0,5 1005
Építőipur . . . . . . . . O,2 1,4 145 O,1 O,]. 0,0 163
Közlekedés '. . . . O,] I,!) 1.2 2,8 1.2 0,0 ! 7.2
Kereskedelem . . 0.4 2.4 O,!) 0,1 8,6 0,0 12,0
Egyéb termelés 0,0 0,2 0,0 0,0_ (l,0 1.2 1.4
Összesen . . . ... . . . . 22,2 106,0 26,3 4.3 12.0 I,? 1723
b) Amortlzáeió ... 2,1 13,8 3,1 2,6 1,9 0,1 235
e) Import ... 2,2 28,4 4,1 0.7 0,8 _ 0.2 36,4'"
Végső kibocsátónak összesen 26,5 148,2 33.5 7 ,6 14,7 2,2 232,7 1963 (számitott árrendszer-ben)
a) Nettó termelés
Mezőgazdaság ... . . . . 31,8 22,9 2,4 (),4 O,6 0,2 585
I M' ... . . . 1,5 55,4 55) O,7 l,] O,3 (HA
pltóipnr . . . . 02 1.5 15,7 0,1 0,2 0.0 ]7.6
Közlekedés ... 0,3 3,9 2,6 5,9 2,5 O.] 15.23
Kereskedelem . 0,5 3.1 O,? (),1 11.1 0.1 15,6
Enyéh termelés 0.0 (),2 O,] 0,0 0,0 1,2 LF) A
Összesen . . . ... . . . . 343 87,0 27,0 7,2 15,5 l,!) 172.9 b) Amortlzácló . . . . 2,0 13,4 3,0 2,5 1.9 0,1 22,9
c) Impm't ... 2.1 203 3,8 0,6 O,7 0,2 33,7""'
Végső kibocsátások összesen
38,4 Nő,? 33,8 10,3 18,1 2,2 229,5 ' Közvetlen import 10,7 milliárd forint, import összesen 80,0 milliárd forint.
" A közvetlen import 9.9 milliárd forint, azaz a teljes importfelhasználas 27,9 milliárd forint. ;
"* Közvetlen import 17.0 milliárd forint, import összesen 53,4 milliárd forint.
"" Közvetlen import 15,6 milliárd forint, azaz a. teljes importfelhusználáe 49,3 milliárd forint.
4!—
?620
A népgazdasági ágak közréműködése :: fogyasztásbam :
(milliárd tortat)
%x Felhasználó . :
' atok Mezó- Épitó- Közle- Kerea- Egyéb ,
Kibocsátó * ágaz gazdaság IP" ' ' ipar kedés kedelem termelés (hamm ,,
ágazatai! , _ _ _ , f.
1959 (tényleges árrendszarben)
a) Nettó termelés ; ( i " , ;
Mezőgazdaság ... . 162 6.2 0.1 0,2 0.3, ' 0.1; 2312
I M' .' ... 1,3 815 0.3 0,6 0.9 _ G,], 3433;
pítóigar ... 0,1 -0,2 0,5 0,0 O,! , 0,0—-, , (kü—:
Közlekedés ... 0,1_ ' ,- 0.8 0,1 J,!) 0.7 DA) , SJ
Kereskedelem ... . . o,:s, ! 1,2 0,0 0.0 6,0 0.0 17,§:_
Euyéh terms-Nm ... O,! '0,8 _0,0 0,0 , 032 — *151 28
- Összesen ... 18.1 40.7 LO 271 8.2, 1.8 , 720
b) Ammtízáció ... 1,4 5,0 o,1 1,5 1.0 0.0 9.0—
9) Import; ... 0,6 '8,5 o,] 0,4 0.3 , 0-9 *90'
Végső kibocxa'tásoíc fogyasztasra M,! 552 1,2 4,6 9.5 I,; 993
V ) , L ; ' 1959 (számitott árrendszerben) , S a) Nettó termelés
Mezőgazdaság ... 24,0 ; ml O,! 0.3 0.4 "0.1 * 3450
Én" ... .. 0,9 223 o,21 05 0.6 0.1 _ MJ;
pitótpar ., . . . . .. 0.1 o,; o,5 o,o 0.1 0.0 Gá!
Közlekedés . . . 0,2 31,5 0.1 ' 3,8 1.5 04) 741
Kereskedelem . . . . 0, 3 ? 11,2 o,0 0,1, 6.1 0,0. 4 . 7.7:
Egyéb !ermelés ... 0,0 i 50,3 O,!) 0,0 0.1 LGA 0.3:
, összesen ... 255 344 o,9 4,7 8.8 0.6 74.32
b) Amortizáció ... 1,3 4,5 * o,; 1,4 . 1,0 0.0 845
c) Importí ... '0,6 *7,9 (),] 0.3 0,3 0,0 9.2"
Véged kibocaátások foayasztúam 2331 47,1 1,1 a,; la,! * 0.6; ' n,!
. 1963 (tényxeges fix-ren damn-ben)
a) állat!? termelés 21 a
*! gazdaság . 1443 es o,o '0,2 ms 02 -
I ur . . . . ;,7 39:1 —0,4 ;0.8 1,4 , 0:5 ,439' .
pltóipar .. ... o,1 ' *0,6 ,o,7 fo,o 0.1 430 ' . 1.5
Közlekndéa . . . ... o,1 ?o,9 o,1 2.0 LO 0-0 4.1
Kereskedelem ... 0,3 1, l o,o (),—l 7,0 (0.0 8.4
Egyéb termelés ... o,o o,1;o,0 'o,0 0,0, La 1.3
Öésmen . . 16 8 4 1 .1 2 3 0 9,8 I,!) 80 8
b) Amorlizáció . . is (8532 oh lja 1,6 0.1 114
0) Import ... 1,7 12,9 02 ,05 o_6 0.2 16.1'"
Véaáő kibocsátások fogyuaztám 20,1 M,? 1,5 5,3 l2,0 _ s,; _ mg,;
1963 (számított ánendszerben)
!) Nettó termelés '
Mezőgazdaság ... 243 10,4 0.1 '_o,3 0.5 0,3 353 lgun— ... 1.1 254 0,3 0.5 03 0—3 283
vítóipar ... o,1 fon o,7 ,0,0 0,1 0.6 -- Lö
Közlekedés ... 0.2 —1,5 0.1 4.2 2,1 0-1 8 5
Kereskedelem ... . . . 0.4 *1,4 0,0 D,] (M. , 0.0 114)
Egyéb termelés ... _0,0 Én,] 0.0 f0,0 0.0 192 1,3
Összesen ... 260 895 12 51 127' 319 804
b) Amottimió ... 1I5' ah 011 118; ' 115 011 1131
e) Import ... 1.6 11,g o,2 o,4 0,6 0.2 M.on"
Végea lcz'boesátáeol: fogyasztásra gy,: 57, ;,5 7.3 14.43 ' ' * 2.8 m.!
* Közvetlen import 35 milliárd forint. azaz a. te)
" Közveüen import 3, 2 miniárd forint, azaz a tel
es lmportfelhasználás 13, 4 milliárd forint.
"* Közvetlen import 5. 4 milliárd forint, import ödszeaen 215 milliárd forint.
"" Közvetlen import 4,9 milliárd forint, azaz a teljes iulportfelhuználás 19,8 milliárd forint.
es importfelhmsználás 12, 4 milliárd forint. —_
