NIIF Program 1998 - 2000

180067

NIIF Program 1998 - 2000

Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program

1998

015861

Készítette:

Bakonyi Péter (NIIF)

Lajos

(NIIF) Kokas

(MTA

Máray Tamás

Nagy

(NIIF)

Ferenc

Tétényi István (MTA SZTAKI)

Vonderviszt

Kiadja a NemzetiInformációs InfrastruktúraFejlesztésiProgram Koordinációs Iroda NIIFKI vezetője:Nagy Miklós igazgató

A kiadásban közreműködött:Kornétás Kiadó Ügyvezető igazgató: Pusztay Sándor

Műszaki szerkesztő: Szlávik András

Nyomta: KomáromiNyomdaés KiadóKft, Komárom Felelős vezető: Kovács Jánosné ügyvezetőigazgató

Vezetői összefoglaló

Rövid helyzetkép

Az NIIF (Nemzeti Információs InfrastruktúraFejlesztési) Program 1997 végével újabb fordulóponthoz érkezik, lezárul ugyanis az a hároméves szakasz, amely akorábbi IIF Program nyolcsikeresévét követőenismét eredményesen fejezó'dikbe.

Jelen anyag célja, hogy rövid összegző' áttekintés után felvázolja az NIIF Program elkövetkező éveinek stratégiájátés tennivalóit.

Az elmúlt bőtíz évben a Program létrehozta és folyamatosan továbbfejlesztette a kutatási, felsőoktatásiés közgyűjteményi közösségek számítógéphálózati infrastruktú­

ráját és szolgáltatásait. Az 1997végéig kialakult rendszer szolgáltatásaiés az azokra épü­

lőalkalmazások megközelítik a nyugat-európai átlagszínvonalat,és szerény becsléssze­ rint is mintegy200 ezer alkalmazószámárabiztosítanak a fejlett országokban dolgozó versenytársaik és együttműködőpartnereik hálózati adottságaival lényegében megegye­

ző hálózati kommunikációsésinformáció-hozzáférési lehetőségeket.

Az elért eredményekről

Az eredményekre ésa mai helyzetre jellemzőegyebek mellett, hogya N1IFP keretében működőInternet hostok száma a hazai közel 50 ezernekmintegy 80%-át teszik ki.A NIIFP HBONEnevű belföldi gerinchálózata az ország legnagyobb, és egyúttal vala­ mennyi hazairégiót lefedő IP hálózata.AProgram keretében hazánknak sikerült első­ ként csatlakozniaaz EU országok ma egyedülállóan korszerű és legnagyobb sebességű menedzselt információs hálózatátmegvalósító TEN-34projekthez. Sokszázintézmény­ benműködikazInternet lehetőségeinek malegjobbkihasználását lehetővé tevő WWW szerver, és az alkalmazók avilágbármelyrészén működőhasonlóinformációsszolgálta­ tásokat igen gyorsan éshatékonyan elérik.

Az NIIFP hatása

A

kutatás és felsőoktatás szerepe

Az új korszak, az információs társadalom előkészítése és megalapozása terén valamennyi fejlett országban élenjár, meghatározó, mássalnem pótolható szerepettölt bea kutatási és felsőoktatási közösség:

• kulcsszerepet játszik az informatikai kutatásokban és fejlesztésekben,

• elsőként viszi alkalmazásba a legújabberedményeket,

• igényes, ugyanakkortürelmes alkalmazóként első' tesztelőjeaz újdonságoknak,

• olyanszakembergárdát termel folyamatosan, mely az érintettközösségen kívül is meghatározója az informatikai fejlődésnek,

• ismereteinekközvetítésével, kísérleti alkalmazásainak mintaként történőfelkínálá­ sával úttörő szerepet vállal az informatikai kultúra országos terítésében,

• a felsőoktatásvégzős diplomásain keresztül közvetlenül sokszorozza az alkalmazói kört a nemzetgazdaság valamennyi területén,

• a saját alkalmazásokjellegéből adódóan a legigényesebb és legszínvonalasabb tar­ talmat generálja az információs források számára.

Természetesen Magyarországsem kivétel (talánhelyesebba fogalmazás: e tekintet­ benMagyarországis megfelel a fejlett országok modelljének), sőt, régiónkbantalán ép­

pen a mi kutatási és oktatási közösségünkvan a legkedvezőbb helyzetben és nálunk ötvöződnek a legszerencsésebben az előretolt bástyaszerepkör említett elemei.Abban, hogy az Európai Bizottságnak azEU tagságra való felkészültségelemzése nyomán ké­ szített tanulmánya kedvező képetalakíthatott kihazánknak azinformációs társadalom felé vezető útonelfoglalt helyéről, igen jelentős szerepe van az itthoni kutatási, felsőok­

tatásiés közgyűjteményiközösség NIIFProgramjának (az EC értékelése azországnak azinformációs társadalomra való elismert felkészültségét indokolva lényegében egyet­

len paramétert említszámszerűen,nevezetesen az Internet hostok magyarországimagas számát- amely hostoknakpedig mintegy 80 %-a az NIIF Program eredményeként és keretében működik).

ANIIF Program és az érintett fejlesztő, működtető és alkalmazóközösségmással nempótolható, meghatározó szerepet játszikazegészország informatikai fejlődésében, az"információs társadalom” itthoni előkészítésében, az euro-atlanti integráció felté­

teleinek informatikai oldalrólvaló megteremtésébenis.

Az NIIFP terve

1998-2000 évekre

Mindezeketfigyelembe véve az NIIF Program folytatása az elkövetkező évekbenelemi érdekenem csak azemlített kétszázezernyi alkalmazónak, hanem az egész országnak is.

A Programnakaz 1998-2000években történő folytatásáravonatkozó terv mindazt foly­ tatni kívánja,ami az elmúlt évek során a nemzetközileg is elismert sikereket eredmé­

nyezte,lehetőség szerint lépést tartva a nyugat-európai fejlődéssel,sőt még jobban fel­

zárkózva a legfejlettebbekhez.

A terv célul tűzi ki a nemzetközi konnektivitásban az európaihálózati sebességek fejlődésével való lépéstartást, a hazai hálózatikapacitások felfuttatását az igények ésa külföldi példák által diktált szintre, a szolgáltatásokban elsősorban, a legújabb (valós idejű multimédiás alkalmazásokat is lehetővé tevő) szolgáltatási spektrum teljeskörűle­ fedését, az alkalmazások terén a kutatóiközösség igényeinek megfelelőválaszték kiala­ kítását. A létrejövő korszerű infrastruktúra teszi csak lehetővé, hogy résztvevői lehes­

sünk a legújabb európai és másfejlett nemzetközi kutatásiprogramoknak (Internet2, EU 5-ik keretprogram stb.)

A koncepció fo elvei:

1. A korábbi időszakhoz képest, amikor a cél elsősorban az volt, hogy a nagyszámú ellátatlan felhasználót/intézményt mihamarabb szolgáltatással lássukel,a következő' fá­

zisban már mennyiséginövekedést nem tervezünk.

2. Az expanzív növekedés helyett a jövőbena hangsúlytaminőségrekell helyezni. A már bekapcsolt felhasználók (azoktatási,kutatási, közgyűjteményi intézmények, illetve munkatársaik) számára megbízható, folyamatosan jó minőségű szolgáltatásokról kell gondoskodni.

3. Jelentős felhasználói csoportok élenjáró munkájukhoz, szakmai kapcsolatrend­

szerükműködtetéséhez élenjáró információs infrastruktúrát, nyugati partnereikkel azo­ nos színvonalú technológiát igényelnek.Ezencsoportok számáragondoskodni kellaz élenjárószolgáltatásokról.Az élenjáróalkalmazások,szolgáltatások bevezetésétmegfe­

lelő projektekkel kell előkészíteni.

4. A külföldikapcsolatrendszerben lépést kell tartani azottani kutatói információs infrastrukturális fejlődéssel. Kapcsolódni kell az európai kutatói közösség TEN-34, TEN-155 projektjeihez,valamint az amerikai kutatói közösség Internet2 ésNGI pro­

jektjeihez.

5. Határozottlépéseket kell tenni a vidékiés fővárosi szolgáltatási színvonal, infra­

strukturális feltételek közötti különbségek csökkentése, a vidékiésfővárosi információs bázisok, erőforrások és alkalmazások szorosabb integrálása,a nemzetköziinformációs rendszerekbe történő egyenértékű bekapcsolásukirányába.

6. Gondoskodni kellaz NIIF központi alkalmazásiszolgáltatásainakszinten tartásá­

ról. Szükségvan a megbízhatóságot növelő,a hálózati eléréstjavító, az elhelyezettinfor­ mációsmennyiséget kezelni, tárolni képes eszközkészletre és üzemeltetési környezetre.

Javítani, fejleszteni kell azegyéni kutatók kiszolgálását.

7. Végre kell hajtani a regionális központokban a jó minőségű alapszolgáltatások biztosításához, illetve az élenjáró technológiához szükséges kapacitásbővítést és eszköz­

készlet-fejlesztést. Kikell alakítani a kiemelt vidéki egyetemiközpontok és a budapesti régió nagy sebességű (lehetőségszerint ATM alapú) gerinchálózattal történő összekapcso­ lását.

8. Előtérbe kell helyezni a menedzselhetőséget és a mcnedzseltséget. A hálózati és alkalmazási szolgáltatások egészországra kiterjedő kooperatív üzemeltetési rendszeré­ bennövelni kell az üzemeltetési fegyelmet, alkalmazni kell a felügyeletet segítő hw/sw eszközöket.

9. Keresni kell az együttműködési lehetőségeket, szoroskapcsolat megteremtésére kell törekedni a helyi/városi rendszerekkel, támogatnikell a helyipeeringkapcsolatokat.

10. A nagyobb megbízhatóság elérése érdekébentöbbetkelláldozniatartalék eszkö­

zök, tartalék hálózatiútvonalak biztosítására.

1. Bevezető

Ahogyegy tudatlan előtt kinyílik a világ, ha hozzájut az olvasás lehetőségéhez, ugyanúgyegy minden korábbinálgazdagabbéshatékonyabb világ tárul felaz információshálózatok szol­ gáltatásainak elsajátítójaszámára. Am ahogyegykönyvektőlmegfosztottközösség elbutul, ugyanúgy válik matehetetlenronccsá az a közösség, mely aszámítógéphálózatok megszokott és egyre fejlettebb szolgáltatásaitól, a kapcsolattartás és információszerzésmással nempótol­ ható lehetó'ségeitól elesik.

1.1 Az NIIF Program az információs társadalom előkészítésének időszakában

Az NIIF (NemzetiInformációsInfrastruktúra Fejlesztési) Program 1997 végével mér­ földkőhöz, fordulóponthoz érkezik.

Lezárul ugyanis aza hároméves szakasz, mely a korábbi IIF Program nyolc sikeres évét követően céljaiban,szervezettségében, infrastruktúrális színvonalában,szolgáltatá­ siésalkalmazási spektrumában jelentős nyitást eredményezetta megelőző, elsősorbana hálózati és szolgáltatási alapok megteremtésére, a felhasználói körgyors bővítéséretö­

rekvő időszakhoz képest. Az utolsó három év eredményeként ma márnyugat-európai mércével mérve is valóban kiváló adottságok jellemzika kialakult helyzetet és -bár a pénzügyilehetőségek kedvezőbb alakulása a jelenleginél nagyobb belföldigeinchálózati sávszélességeket is eredményezhetett volna és néhány fejlesztési projekt teljesértékű meg­ valósításátisnehezítették a szűkös források - a Program tervezett újszakaszának kiindu­

ló állapota jó alapot jelent a nemzetközi élvonallal lépést tartó új fejlesztésekre,szolgál­ tatásokra és alkalmazásokra vonatkozó célok megfogalmazásához.

Napjainkban - az informatika technológiáinak rohamos fejlődése, az informatikai alkalmazások rendkívül gyorsterjedése közepette - avilágvalamennyi fejlett országá­

nak jelentőskihívásokkal kell szembenéznie. Ma már jól látható, hogy egy újvilág küszö­ bén állunk, melyet a szakértői elemzésekinformációs társadalomkéntemlítenek.

AzNIIF Program fordulópontjának és az információs társadalom előkészítése kap­ csánvilágszerte tapasztalható törekvésekneka találkozása nagymértékbenhozzájárul az NIIFP elkövetkező évekre vonatkozó terveineka kialakításához.

1.2 A kutatás

és felsőoktatás szerepe az

meg­

alapozásában

Az új korszak, az információs társadalom előkészítése és megalapozása terén valamennyi fejlettországban élenjár, meghatározó,mással nempótolhatószerepet tölt be a kutatási és felsőoktatási közösség.Az okokközül-melyek kétségtelenné teszik,hogy ez a közös­ ség a„leading edge”,az előretolt bástya szerepét töltibe a széleskörűinformatikaifejlő­ désben.

1.3

Az NIIF Program terve

A kutatási,felsőoktatásiésközgyűjteményi közösségek információs infrastruktúrájának ésszolgáltatásainakfejlesztésére és működtetésére hivatott NIIF Programfolytatása te­

hátalapvető érdeke nemcsupán a közvetlenül érintettkutatói, felsőoktatási és közgyűj­

teményi közösségeknek, hanem azegész országnakis. Ennek a szerepnek a tudatában kerültösszeállításra a Program 1998 és2000 közötti időszakra vonatkozó - azelmúlt időszakhoz hasonlóanigényes,tartalmaséselőremutató - terve, mely a következő feje­ zetekben részletesebben isbemutatásra kerül.

A terv és a benne szereplő célok olvasójábantermészetesen joggal merül fel számos kérdés(mint ahogy ugyanezeket a kérdéseket a terv összeállítói is részletesen elemez­ ték): indokolt-e,megalapozottnaktekinthető-eazaz előretekintőtörekvés,az a magasfokú igényesség, a nemzetközi színvonallalvaló lépéstartásnak az a következetes szándéka és a hazai kultúraterítési missziónak aza tudatos vállalása, amely a tervben megjelenik?

Sor kcrült-ckellő elemzéséreamegtett útnak, a jelenlegi helyzetnek és a most kitűzésre kerülő céloknak?Az elemzés kitért-e a hazai kutatás és felsőoktatás érdekeinek figye­ lembevételén túl azország egészét érintő szempontok figyelembe vételére is? Tovább- menve: vajon az elemzés vizsgálta-e a célokat a nemzetközi helyzet és trendek tükrében is,azontúl, hogya hazai helyzetés igényekszempontjai figyelembevételrekerültek?

A válasz valamennyi kérdésremegnyugtató, amint az az alábbi rövid áttekintésből kiderül.

1.4 Az

Az elmúlt időszakeredményeinek és a mai helyzetnekavizsgálata számostényező kap­ csán ad támpontot egymegnyugtató, sőt, bíztató képkialakításához. Ezekközül néhá­

nyat érdemes külön megemlíteni.

• Az ország informatikai kutatása-fejlesztése éppúgy, mint akutatás és felsőoktatás informatikaiinfrastruktúrája, valamint szolgáltatási ésalkalmazási helyzete kétségkívül kimagasló szintet ért el a közép- és kelet-európaiországok között.Az NIIF Program az elmúlt tíz évben a nyugat-európai kutatói közösségekénélösszehasonlíthatatlanul ked­ vezőtlenebb körülmények között jutott el oda,hogya belföldihálózati infrastruktúraés szolgáltatások a hazai kutatók és egyetemi közösségek számára a fejlett világbeli ver­

senytársaik ésegyüttműködőpartnereikhálózatifeltételeivelközel azonos körülménye­

ket biztosítanak. Ezt támasztja alá egyebek között,hogy az EC legutóbbi statisztikáisze­ rintazEUáltalaz elmúlt években támogatott informatikaikutatási-fejlesztésiprojektek pályázatai során Magyarországról érkezetta bejelentkezések mintegy30%-a,Magyaror­ szágra jutott a nyertes pályamunkák mintegy 40%-a ésaz elnyert támogatás mintegy 50%-a (!).

• Az országinformációs infrastruktúrája (melynek meghatározó eleme azNIIFP ál­

tal létrehozott és működtetettinfrastruktúra)lényegében elérte az európai átlagot, hi­

szen az ezer lakosrajutó Internet hostok száma 1997 őszén márközel 5, meghaladva több EU tagország hasonló adatát.

• Az NIIFProgram alkalmazói közössége(melynek zömét a HUNGARNETEgyesü­

lettömöríti) aközép-éskelet-európairégióbólelsőkéntcsatlakozhatottahhoza TEN-34 nevű EU támogatásúprogramhoz, melya legkorszerűbb technológiátalkalmazva, a ma elérhető legigényesebb minőségi és megbízhatósági színvonalon, azeddigieknél jóval na­ gyobb sebességű menedzselt nemzetköziinformációforgalmat lehetővé téve és alegkor­ szerűbb valós idejű multimédiás alkalmazásoknak is teret nyitvaveszi fel a versenytaz Egyesült Államok legújabbfejlesztéseinekinfrastrukturális paramétereivel.

• A kutatás, felsőoktatás és közgyűjtemények infrastruktúrájánakésszolgáltatásai­

nak talajánszerény becslésekszerintis mintegy 200 ezer alkalmazó(kb. négyötödrész­

ben a kutatási, felsőoktatási ésközgyűjteményi közösségekből) fér 1997 őszén hozzá Magyarországona belföldi és nemzetközi kapcsolattartás, azinformációk felmérhetet­

len mennyiségének azegész világrakiterjedő elérése, valamint a távközlést, számítás­ technikátés információfeldolgozástötvöző alkalmazások legszélesebb választékára mó­

dot nyújtószolgáltatások lehetőségéhez, úgy, hogy ma már nem pusztán él a lehetősé­ gekkel, hanem, értő és igényesfelhasználójaisazoknak.

• Az NIIFPkétségkívülerőteljesközvetlenés közvetett hatást gyakorolt és gyakorol az egészország informatikai fejlődésére. Ennek jelei közül érdemes kiemelni, hogy a Matávszámítógéphálózati szolgáltatásaisoktekintetbenaz NIIFP eredményeire támasz­

kodvaalakultakki ill. futnak fel, az NIIFP-n kívüli felhasználóikörben gyorsan terjedő alkalmazások jelentős része azNIIFP talaján indult be és az NIIFP által „kitermelt” szakemberekre épül, az NIIFP tanfolyamai és kiadványai igen széles körben segítették az informatikai-hálózati ismeretek és kultúra terítését stb.

Az NIIFPsikeresfolytatásanemcsakakutatási,felsőoktatásiés közgyűjteményi kö­

zösség, hanem az egész ország igen magas prioritásúérdeke. Azeddigiekhez hasonló újabb eredményekelérése,a további fejlődés, valamint a kultúraterítésimisszió folytatá­

saminden szempontból lehetségesnek, sőt, biztosítottnak tekinthető-kizárólaga finan­ szírozási feltételekmegfelelőségétőlfügg, hogyaz elkövetkező években is a korábbiak­ hoz hasonló sikerekről éseredményekről lehet-e majd beszámolni.

1.5

terv

Az elkövetkező három év terveépít az elért hazai eredményekre, ugyanakkor céljaiegy­ értelműenanemzetközi trendek irányait követik. Ennek megfelelően kiemelt hangsúlyt kap az elkövetkezőkben

• a szolgáltatások spektrumának és bonyolultságának növekedéséből adódóan egyre emelkedőinformációforgalmi igénnyel lépést tartó infrastrukturális fejlesztés, különös tekintettel az információforgalom országos gerinchálózatánakkapacitásbővítésére, fi­ gyelembevéve amennyiségi és minőségi igények növekedését is;

• azalkalmazói közösséget (a kutatás,felsőoktatás és közgyűjtemények egészét) érin­

tőalapvető szolgáltatások zavartalanbiztosítása és szinttartóbővítése és fejlesztése, va­ lamintezzel párhuzamosan, alegigényesebb alkalmazói körlegújabb (a nemzetközi tren­ dekkellépést tartó) technológiai, szolgáltatási és alkalmazásifejlesztéseités kísérleteit lehetővé tevő hálózati környezet kialakítása és folyamatos, naprakész fejlesztése;

• a hálózati (sebességi és minőségi) paraméterek folyamatos emelkedéséből ill.javu­

lásából adódólehetó'ségeketkiaknázókorszerű alkalmazások fejlesztése, bevezetése és kísérleti, majd üzemszerűműködtetése;

• a hálózaton keresztül hozzáférhető információforrások tartalmának szisztemati­

kus, igényes és a legkorszerűbb keresési-kigyűjtési módszerekkel elérhetőmódon törté­

nő folyamatos bővítése, különöstekintettel ahazai(hagyományos) kultúra és tudomány forrás-anyagainak közkinccsé tételére;

• az elsajátított szakismeret, fejlesztési és működtetésitapasztalatok,valamintszol­ gáltatásiésalkalmazási kultúra széleskörű terítésében, elterjesztésében,bevezetésében valóaktív közreműködés, elősegítve az elért eredmények mielőbbi, országos szinten és a gazdaság ill. az élet valamennyi területéntörténő minélgyorsabb elterjedését;

• az elmúltéveksorán kialakítottszéles hazai együttműködés és a kiépített kiváló nemzetközikapcsolatok fenntartása,sőt, ha lehet,erősítése,az ezekből adódólehetősé­ gek minéljobbkiaknázása, a nemzetközi együttműködésben folyó fejlesztésekbe és szol­ gáltatásokba való továbbra is minél aktívabbbekapcsolódás.

1.6

eredmények -

Egytovábbifontoskérdés: vajonmi várható a terv sikeres teljesítésétől, mi a hasznaa célok elérésének?A válaszittissokrétű; az alábbiak csupán tömörkiemelésekre szorít­

kozhatnak.

A Programteljesítése biztosítja,hogymind az infrastruktúra, mind a szolgáltatások, mind azalkalmazások, mind azinformációforrások tartalma, mind pedig az informati­

kai(alkalmazói)kultúra terén töretlen legyen a nemzetközi színvonallal lépést tartó ha­

zaifejlődés- elsősorban a közvetlenül érintett kutatási, felsőoktatási és közgyűjteményi közösségek lehetőségeit illetően,dehatást gyakorolva az ország egészének informatikai fejlődésére is.Az elmúlt évek hazaitapasztalatai ésafejlett országokgyakorlata egya­ ránt azt bizonyítják, hogy azinformatika országos fejlődésében a kutatási-felsőoktatási közösségek szerepe meghatározó, sőt,enélkül nem is képzelhetőel a nemzetgazdaság és a társadalmi tevékenység minden szférájára kiterjedőgyorsütemű, átfogó fejlődés az informatikaterületén.

A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az NIIF Program gyakorlatában is egyre inkább elválik a széles alkalmazói kör számára rendelkezésreálló alapszolgáltatások megfelelő színvonalú, jó minőségű, megbízható biztosításaés az élvonalbeli informati­ kai fejlesztések és kísérletek céljából egy szűkebbalkalmazói (fejlesztői) kör által igé­ nyelt kimagasló műszaki paraméterekkel rendelkező,a mindenkori legmagasabb elér­

hetősávszélességet, rendelkezésre állást, szolgáltatási minőséget és megbízhatóságot garantálóhálózatiháttér biztosítása.Mindez olymódon,hogyazutóbbikiemeltszolgál­ tatási környezetben végzett fejlesztések éskísérletek eredményei folyamatosan kerülnek majd át az előbbi alapszolgáltatási körbe, átadvaa helyüket az újraésújra jelentkező mindenkorilegkorszerűbb fejlesztéseknek és kísérleteknek.Éppen ezért- és ez ismeg­ felela nemzetközi gyakorlatnak - az alapszolgáltatások biztosítása a teljeskutatási-fel­

sőoktatási-közgyűjteményi közösségszámára,valamintaz élenjáró,a mindenkori legigé­

nyesebb és legmagasabb színvonalú fejlesztések és kísérleti szolgáltatások biztosításaa

„leading edge” funkciótellátó kutatóés oktató közösségeknektovábbra isegyütt kell, hogyképezze az NIIF Program két alappillérét. Ez biztosítjatöbbek közöttaz eredmé­ nyek széleskörű alkalmazásba vitelének,aszakemberek mindkét feladatkörben való ren­

delkezésre állásának, azinfrastruktúra integráltságának elengedhetetlen feltételét.

Fontos, hogyazNIIF Programtervezett projektjei és azegyébinformatikai célú or­ szágos programok ill.projektek azeddigiekhezhasonlóan továbbra is megfelelő' össz­ hangban, egymást jól kiegészítve,egymáshoz illeszkedve működjenek.

Az NIIFPinfrastrukturális hátterében - és így a Programcéljai között - kiemelkedő' szerepet játszik a hálózati (hazai és nemzetközi) konnektivitásmegfelelő színvonalúbiz­ tosítása.

Itthonévről évre töretlenkell,hogy legyen aHBONE (folyamatostechnológiaváltást is megvalósító)kapacitásbővítése - amindenkori igények és az ország lehetőleg homo­ gén lefedettsége szempontjainakfigyelembevételével- lehetőség szerint behozva azta lemaradást is, amely az elmúlt évekbenpénzszűke miatt sajnálatosmódon bekövetke­ zett. Rövid időn belül megvalósítandó azországosgerinchálózat 10 Mbpsnagyságrend­

be eső sebességének elérése. (Kérdés, hogy az 1998. évi források lehetővé tesznek-e valóban jelentős előrelépést.)

A nemzetközi konnektivitásttekintve rendkívüli lehetőséget nyújt a TEN-34 pro­

jektbelirészvételünk(csupán említésérevan mód a további nemzetközi együttműködési fórumoknak/szervezeteknek/kapcsolatoknak: TERENA, CEENET, DANTE, ENPG, RNA/RIPE-NCC stb.).A TEN-34 alapú konnektivitás perspektivikusan minden szem­

pontból kielégíti azNIIFP igényeit - feltéve, hogyaz egyébként igen kedvező költségek fedezete rendelkezésre áll. Amai 10 Mbps kapacitású TEN-34 kijáratsávszélességének megnövelésére- legalábbmegduplázására- már 1998 közepén mód és égetőigénylen­ ne,e tekintetben is kérdéses, hogy az 1998. évi források lehetőséget nyújtanak-e majd a sávszélesség-bővítés költségterheinek apénzügyi tervbe való beépítésére.

Mindent egybevetve, az NIIFP az 1998-2000 években a tervek szerint sikerrel folytat­ ja majd az együttműködést Európa fejlettországaival, hogy velük együtt részt vegyen a jövő új technológiáinak, szolgáltatásainak, alkalmazásainak (egyebek mellettaz Internet új generációja - Internet2, NGI - kapcsán megjelenő új lehetőségeknek) a fejlesztésé­

ben, kísérleteibenés később széleskörű hazaibevezetésében.Kedvező adottságot ígérnek emunkákhoz az EU 5. Keretprogramjábanvalórészvételünk feltételeivelkapcsolatos előrejelzések.

Ittjegyzendőmeg, hogy a kutatás, felsőoktatás és közgyűjtemények informatikájá­ nak (információs infrastruktúrájának,fejlesztéseinek, szolgáltatásainak, alkalmazásai­

nak) az eddigiekhezhasonlóan továbbra is elkülönített, programszerű kezelése - tehát az NIIF Program folytatása -nem csak a nemzetközi fejlődéssel való lépéstartásés a megkülönböztetett színvonal folyamatos, élenjáró fenntartása miatt elengedhetetlenül fontos, hanem az érintett közösségek infrastrukturális és szolgáltatási ellátottságának homogenitása, a kutatóhelyeknekés felsőoktatási intézményeknekaz országos átlagnál jóval magasabbszintű,előremutató informatikai háttere ésnem utolsósorban a költség­

minimalizálás szempontjábólis. (Nem véletlen, hogy mind azEgyesült Államokban, mind az EurópaiUnióban az egyébkéntapiacitörvények érvényesülésének fontosságát hang­ súlyozótervekkülön kezelik a kutatást és felsőoktatást,állami-költségvetési támogatást ajánlva az érintett közösségekszámára, miközben az e körön kívüli informatikai fejló'- désben az állam ill. a törvényhozásszerepétlényegében a jogi és közgazdaságiszabályo­ zás területére javasolják korlátozni.)

Ha ugyanis a kutatás és felsőoktatásisa piaci szféra feltételeire volnautalvaaz infor­

matika terén, az nagyságrenddel magasabbfajlagos (alkalmazónkénti) költségeket - és adott alkalmazói köresetén összköltséget - jelentene, óhatatlanulhatalmas szakadéko­ kat eredményezne a jobb és kevésbé jó helyzetbenlévó'kutatásiés felsőoktatási intézmé­

nyek informatikai adottságaiban, és ami még veszélyesebb, a szükségszerűenhálózati tender alapján történő megvalósítás a felhasználttechnológiák, szolgáltatások és alkal­

mazások színvonalánaklegalábbnégy-ötévre való befagyasztásához vezetne, a piaci szol­ gáltatók egyébként isegy-két évvel korábbi szolgáltatási szintjén történő leragadást ered­

ményezve - márpedig a színvonalbeli folyamatos előrelépés elmaradása elkerülhetetle­

nül a gyorsütemű lemaradást hozná magával ezen a világszerte hallatlan sebességgel fejlődő területen. (Megjegyzendő, hogy azEgyesült Államokban 1994-95-ben történt egykísérlet a kutatási ésfelsőoktatási szférainformatikájánakpiaci körülmények közé való terelésére,rövid időalattkiderült azonban, hogyezszinte katasztrofális helyzetbe sodorta az érintett közösségeket. A felismerést követően gyorsan helyreállt a korábbi helyzet: maisméttetemes költségvetési támogatással,elkülönült academic infrastruktú­ ra birtokában dolgoznak a kutatóhelyekés egyetemek legjobbjai egyebek mellett az Internet2 feladatain.)

AzNIIFPvárható eredményei tehát - mint az előbbiekből látszik -továbbra is biztosít­

ják ahazai kutatásiés felsőoktatási közösségekszámára a világ legfejlettebbrégióibanélő partnereik és konkurrenseik lehetőségeivel közel egyenértékűkapcsolattartási,informá­ ció-hozzáférésiéstávoli együttműködési lehetőségeket, gondoskodva arról is, hogy egy­ résztelehetőségekterén újra ésújratovábbléphessünka mindenkori legkorszerűbbmeg­ oldások irányában,másrészta kutatási és felsőoktatási szféra által kipróbált, bevált lehető­ ségek fokozatosan átkerülhessenekaz ország egészének széles alkalmazói gyakorlatába.

Ez így együtt garantálja a lépéstartásunkat Nyugat-Európával, az EU tagországaival és általában, a fejlett informatikával rendelkezőországok legalábbis átlagos színvonalával.

1.7 Az

közötti

teljesítésének

Végülóhatatlanul felvetődik atervekteljesíthetőségének kérdése is. A feltételekvizsgá­

lata nyománszületettmegállapítások közül az alábbiakban ismétcsak tömörkiemelé­

sekre van mód.

Nem kétséges, hogy atervekmegvalósításához, acélokeléréséhez számos feltétel teljesülése szükséges. Ezek szinte mindegyikét tekintve már ma teljes egészében meg­ nyugtatónaktekinthető a helyzet (jó a kiindulási infrastruktúra,a hazai és nemzetközi konnektivitás, az itthoni ésnemzetköziszervezeti háttérés kapcsolatrendszer, rendelke­

zésreáll a kiválóan felkészült szakembergárda, kialakulta széles alkalmazói közösség egészséges igénye a szolgáltatásokra és készsége azúj lehetó'ségek befogadására stb.).

Külön kiemelendő, hogy afejlesztési munkák, azinfrastruktúra működtetése, a szol­ gáltatásokbiztosítása, az alkalmazásoktámogatása és az eredmények széleskörű teríté­

se egyrésztegy olyan- a teljesfejlesztő, szolgáltató és alkalmazó közösségre kiterjedő - harmonikus együttműködésreépül, melynek meghatározójaésajövőt tekintve is alap­ pillére a Program finanszírozóinak konszenzusára épülődöntéshozatali mechanizmus és a Program résztvevőinekhasonlóegyetértésevalamennyi lényeges kérdésben.

1.8

jelentősége és a meghiúsulás

Az előbbikérdésre a választ az NIIF Program 1998-2000 évekre vonatkozó - a követke­

ző fejezetekben részletesebben vázolt - tervénekfogadtatása dönti el. A megfelelőnagy­ ságú forrásbiztosításának fontosságát támasztja alá, hogy rendelkezésre állása esetén sikeresen folytatódhat az a munka, melynek eredményekéntmamárvalamennyi hazai kutatóhely és felsőoktatási intézmény, valamint sok más, ezekhez tevékenységével kap­ csolódó egyéb non-profit szervezet (mint előbbmár szó volt róla, mintegy kétszázezerre tehető létszámú) közösségerendelkezika nemzetköziszínvonalú hálózati szolgáltatá­ sok és alkalmazások szinte beláthatatlanulszélesköréhez való hozzáféréssel és amely munka az elkövetkezőkben is a legújabb, legfejlettebb technológiák, szolgáltatások és alkalmazásokfejlesztését, bevezetését, kipróbálását és széleskörű terítését Ígéri, kiemel­

kedőfontosságúhátteret biztosítva az ország egészének Nyugat-Európával lépést tartó informatikaifejlődéséhez.

Ha viszont a várhatóköltségekfedezetéül szolgálóforrásrendelkezésreállása elma­

rad, vagy a kelleténél alacsonyabb szinten biztosítható csupán,akkora márakialakult infrastruktúra ésaz arra épülő szolgáltatások rohamosdegradációjával,a nemzetközi színvonaltól valóleszakadással kell számolni. Ez pedig nem csupán a kutatói,felsőokta­ tásiés közgyűjteményi közösségek számára jelentene elviselhetetlen helyzetet,hanem az egészország informatikájának jövőjét veszélyeztetné,behozhatatlanlemaradást ered­ ményezve, amivégülis tragikuskövetkezményekkel járna. A potenciális veszteség felbe­ csülhetetlen ésmindenképpenösszemérhetetlen azzal a „megtakarítással”, ami a ren­

delkezésrebocsájtott forrásokvisszafogásával elérhető.

1.9

A tervek

részletei

A következő oldalak mind a helyzetképet,mind a terveket éscélokat, mind pedig a felté­

teleket tekintve az előbbieknél részletesebbbontásban körvonalazzák az NIIFProgram következőhárom évét, abban ameggyőződésben,hogy a Programnak a hazai informati­ kai fejlődést és a nemzetközi mércével mért infrastrukturális színvonalat tekintve is meghatározóeddigi eredményessége a következő években istöretlenül folytatódhat.

2. Nemzetközi fejlődési irányok és hazai vonzataik

2.1 A külső' környezet trendjei

Tíz évvelezelőttsenki sem számította számítógép-hálózatok ilyenmértékű elterjedésé­ re. Minden teljesen egyhangú mederben zajlott, a CCITT/OSI bizottságai és a monopolisztikus PNO-k berkeiben.Egyedüli újdonságként néhány kisebb felhasználói csoport számítógép-hálózati szolgáltatással való ellátásának igénye merült fel. Ez a fo­ lyamat vezetett az első ún. akadémiai hálózatok kialakuláshoz.AzInternet térhódítása máralebontotta a korábbi korlátokat és teljesen újtávlatokat nyitott.

Különböző modellek alapján ugyan,de a világeljutott annak a felismeréséhez, hogy egyúj informatikai forradalomzajlik napjainkban. Európábanazún. Bangemann jelen­

tés és az Információs Társadalom programja; Amerikában az Információs Infrastruktúra program jelezte akormányokmegváltozottálláspontjátegyalapvető kérdésben.A kor­ mányok gyakorlati lépéseiről csak érintőlegesen - a jéghegycsúcsátfelvázolva - lehet csak beszélni. Mindenesetre az EU(ACTS, TELEMATICS, ESPRIT) programok alap­

vető célnaktekintik,hogyEurópa felkészüljön a változásokra.Mindez olyannyiraigaz, hogyEurópán nemcsak azEU országokat értik, hanema földrajzi Európát - felkínálva pl. harminckulcsponti területenvaló konkrétegyüttműködés lehetőségétis anem EU tagországoknak.Amerikábannagyjából hasonló tendenciákfigyelhetők meg, de lénye­

gesenerősebb a technológia határaira és aspeciális felhasználói igényekre valófigyelem (Internet2, Next Generálion Internet).

A témának az adkülönös, modell-értékű aktualitást,hogy az Internettérhódításával megkell találni arra akérdésrea választ, hogy: „Hogyan finanszírozzunk egy exponenci­

álisan bővülő rendszert ?”(Közismert, hogyaz Internet jellemző mutatóiban 12-18 ha­

vonta megduplázódik.)

Európamegkezdte a felzárkózástAmerikához:

• a nemzeti kormányok és az EU egyaránt jelentős forrásokat biztosítanakaz Infor­

mációs Társadalom felévezető úton valóelső lépések megtételéhez;

• atávközlésimonopóliumok ereje csökken, miközben a távközlés fejlődési üteme és szerepe jelentősen megnőtt;

• az Internethezkapcsolódó iparágak egy multi-kulturális Európa összes értékétköz­

kinccsétudjáktenni;

• kialakultak a pán-Európai hálózati szervezetek;

• országonként létrejöttek a nemzeti kutatói hálózati szervezetek;

• megjelentek a pán-Európaihálózati projektek.

A jövő szempontjából ezek közüla TEN-34 a legjelentősebb mérföldkő, mivelez az első igazán nagy sebességű, üzemszerűen működő pán-Európai infrastruktúra. A TEN-34 egyrészt előképe apiaci alapú pán-Európai nagy sebességű hálózati szolgáltatásoknak;

másrészt jelzi, hogy kontinensnyi méretekben ismegérett az idő ésmegnyíltaka lehetősé­

gek anagy sebességű, korszerű rendszerekbevezetésére.

Akép nemlenne teljes, ha legalább egy pillantást nemvetnénka hazai eredmények­ re is.Magyarországon akormányzat elkötelezte magát a nyitott kormányzat elve mellett, használja és felhasználjaazInternetnyújtotta lehetőséget,támogatja a hazai Internet kultúra elterjedését. A Nemzeti Informatika Stratégiakidolgozása, az OMFB IKTA pá­

lyázata és azMKM SULINET projektjeosztatlanul arra utalnak, hogy a kormányzat nem gátja, hanem éllovasa akar lenniaz Internethez kapcsolódófejlődésnek, ami elve­ zetiazországot a jövő évezred elejérekialakulóInformációsTársadalomhoz. Mármais nagyon nehézmeghatározni,hogymi van amagyarWEB-en. Létrejöttekapiacialapon Internethozzáférést szolgáltató vállalkozásokés megannyi a tartalomipar kategóriájába tartozóújvállalkozás.Mégatematikus indexek is többszázas hazai találatot adnak egyes témákban. Az országnak óriási ereje, hogy az a fogékonyság,ami a vezető politikai és

„academic”körben létezik,az egész társadalomra jellemző. Enélkül ugyanis nemlenne igazánesélyünk a politikai, gazdasági,kulturális növekedési pályáraállni,aminek az egyik meghatározó elemea NemzetiInformációs Infrastruktúra FejlesztésiProgram.

2.2 A számítógép-hálózatok trendjei

Aszámítógép-hálózatok fejlődésitrendjeit másképpen értékeli a távközlési szakember, az informatikus, a politikus, egy információ szolgáltató, vagy az állampolgár.

Néhánytendenciára érdemes felhívnia figyelmet. Az Internet egy globálisinfrastruk- túra,ami előbb-utóbb a telefonhoz hasonlóhozzáférési jellemzőkkel fog rendelkezni.

AzInternet egyrenagyobb kapacitású gerinchálózatokhalmaza, mintegy egyreszéle­

sebb információsautópálya. Az Interneteta WEB megjelenése alapvetően megváltoz­

tatta; használatát kinyitotta az átlagpolgár irányába.Ugyanakkor egysor olyanalkalma­ zás terjed el az Interneten, ami lényegesen meg fogja változtatni a holnapjainkat (pl.

elektronikus könyvtárak ésarchívumok, elektronikus kereskedelem, elektronikus titko­

sítás és aláírás (pl. PGP), nagyterületű hálózati multimédia (pl. MBONE), távoktatás stb.). Az Internetprotokollrendszer megszületésétől nyitott volt új adathálózati eljárá­

sokbefogadására. A makihívásaa teljes funkcionalitású ATM/SDH technológiákillesz­

tése az Internetprotokollok rendszerébe.Mindezek már az abbaaz iránybavaló elmoz­

dulást jelzik, hogya felhasználók kizárólag felügyeltinfrastruktúrát,illetveszolgáltatási/

alkalmazási vertikumot képesek elfogadni. Ma nem határozható meg, hogy mikor és hogyan fog megtörténniegy, a minőségikövetelményeket isgarantáló Internet kialaku­

lása. Ma a kutatás és fejlesztés egyik súlypontja éppen afenti kérdés körülcsúcsosodik ki (RSVP, IPv6).

Mindezeket aváltozásokat a távközlésiszakember úgy éli meg,hogy a korábbi egy­ szerű telefon, X.25 és alacsonysebességű bérelt vonali igényekkel szemben egyújköve­ telményrendszerkezdkörvonalazódni.Mindezeket a felügyelt bérelt vonalak, az ISDN, a frame-relay és a nagyadatátviteli sebességjellemzi. Külön ki kell emelni a kábeltévé­

hálózatokat, valamint az ATM alapú kommunikációs szolgáltatásokat. Mindkét utóbbi

terület a kutatásésfejlesztésfókuszába került. A kábeltévé-hálózatoka hagyományos PNO-k reális versenytársai lehetnek,másrészt az ATM technológiánakaz ad aktualitást, hogy versenytárs nélkül álla nagyterületű(éssok esetbenlokális) adatkommunikációs eljárások terén. (A hírközlés jogi szabályozásának rendkívül lényeges kérdéseivelitt nem foglalkozunk.)

Persze a felhasználókat mindez csak nagyonkevéssébefolyásolja közvetlenül. Ma az Internetközvetlenmunkaeszközévé válik a lakosság egyre nagyobb körének.Elfogadott azavélekedés, hogy az Internetrésze a kultúrának és egyre inkább tekinthetőönálló médiának (pl. WebTV, elektronikusújságok, hirdetések stb.).

2.3 A szervezetek trendje

Viszonylag hamar kialakult aza modell, amely szerint akutatóihálózatokműködnek. A kutatói hálózatok non-profit szervezetek.

Akutatóihálózat:

• szervezet (management, vezetés,bizottságokstb.)

• számítógép-hálózati rendszer (hálózatok és alkalmazásokösszehangoltrendszere) Nyugat-Európában és Magyarországon is nyilvánvalóvá vált, hogy azt a mennyiségű és értékű fejlesztési, szervezési, koordinációs, képviseleti feladatot, amitegy adott fel­

használói kör számítógép-hálózathoz kapcsolódó igényeinekkielégítéséhezelkell látni, csak egy elkülönültszervezet koordinálásával lehet megfelelően kielégíteni.

A külsőpéldákmind azt mutatják, hogysemegyetlenegyetem,sem egyetlen kutató­ intézet vagy minisztérium közvetlen közelében dolgozószervezet nem lehetett igazán hatékonyés/vagy legitim egyilyen széles felhasználói kör számára.

Enneka strukturálódási igénynekmegfelelően alakultak ki Nyugat-Európábananem­ zetikutatóihálózati szervezetek (pl.Surfnet, DFN, Ukerna, Nordunet). Só't, ma már azt is el lehet mondani, hogy léteznek pán-Európai kutatói hálózati szervezetek is (pl.

TERENA, CEENET, DANTE).

2.3.1 A

feladatai

• Összehangoltszámítógép-hálózati rendszerek ésszolgáltatások kialakítása, fenn­ tartása,bővítése;

• afelhasználók érdekeinekképviseletea fenntartók, külföldiés hazai partnerek felé;

• élenjáró,újdonság értékű technológia projektek véghezvitele, amelyek újszolgálta­ tások bevezetésétvagy a meglévők bővítését célozzák, ésami a felhasználók igényeivel találkozik;

• együttműködés és részvétel azEU vagy apán-Európai hálózatiprojektekben;

• demokratikus csatornák létrehozása, a felhasználók szempontjainak figyelembe vételére;

• kulturálismisszió,amely egyfolyamatosanváltozó, de pre-kompetitív jellegű igényt elégít ki;

• biztosítania „nagyban olcsóbb vásárolni elvet” egy alapvetően alulfinanszírozott rétegszámára;

• együttműködésmás hasonló irányú nemzeti kezdeményezésekkel (pl. Magyaror­

szágon: NIS, TÉF stb.);

• felhasználói érdekcsoportok legalizálása;

• AUP kidolgozása és biztosítása.

Legyenszó kisebb vagy nagyobb feladatokról,a kutatói hálózatok széles körű koordi­ náció alapján tevékenykednek. Ugyanakkormanagement keretet adnak a financiálistá­ mogatók, a felhasználók és a létrehozott információs infrastruktúra vonatkozásában.

A kutatóihálózatiszervezeteklegitimitását három tényezó' együttesentudja csak biz­ tosítani:

• a finanszírozók

• a felhasználók

• a jogi intézményrendszer

2.3.2 Kutatói hálózatok jellemző'fejlődési

trendje

2.3.2.1 Nagysebességűnemzeti adathálózati pilot rendszerek

• A legtöbb európai országban a nemzeti kutatói hálózatok országon belülitipikus sebességea 10Mbps-155Mbps tartományban van. A kutatók és az oktatás az élenjáró technológia elsó'felhasználói,akiktulajdonképpen az új technológiákkorlátáit az elsők- ként mérik fel.

• A nagysebességűrendszereklehetó'ségetadnak:

- azoknak a kísérletialkalmazásoknak a bevezetésére, amelyekaz Internet követke­

ző' generációjának az előkészítését jelentik(RSVP, IPv6);

- a nagyterületű hálózati multimédia üzemszerűhasználatára(pl. MBONE, MICE);

- különleges szuperszámítógép-kapacitások országon belülifelhasználására;

- különleges kísérleti, mérési rendszerektávoli használatára;

- a távoktatás, telemedicinaalkalmazására;

- távközlési pilot rendszerekkialakítására és kísérletek elvégzésére;

- újfajta kooperatív munkavégzési modellekkikísérletezésére;

- nemzetiméretű digitálisésmultimédia könyvtárak, információbázisok létrehozására.

2.3.2.2 Minőségiszolgáltatások

A kutatói hálózatok vezető szerepet játszanak a kutatás, oktatás hátteréül szolgáló információsrendszerek szervezésében, koordinálásában, felügyeletében:

• minőségiparaméterekmeghatározása és aszolgáltatásokennekmegfelelőkialakítása;

• minőségiparamétereketis biztosító hálózati eljárások bevezetése;

• felügyelt szolgáltatások biztosítása;

• korszerű, elosztottfelügyeletirendszerek alkalmazása.

2.3.2.3 Együttműködési partner

A kutatóihálózatiszervezetek jellemzően partnerek:

• nemzeti informatikai és távközlési stratégia kidolgozásában, illetve a fenti témába esó' projektekeló'készítésében, megvalósításában;

• a pre-kompetitívszakaszeredményeinekátadásában;

• kommerciálisrendszerek kialakításának eló'készítésében;

• EU projektekben és nemzetközi fórumokon;

• koordinációs,szabványosítási tevékenységekben;

• hírközlési és hírközlés politikaielképzelések kidolgozásában;

• kormányzati informatika támogatásában;

• speciális felhasználóicsoportoktámogatása(pl. HEP, EMBP);

• dedikált célú források kiközvetítésében.

2.3.2.4 Élenjáró alkalmazások bevezetése, koordinálása, szétterítése

A kutatói hálózatok egysormamár konvencionális alkalmazáson (e-mail, news, ftp, www) túlmutatórendszert hoznak létretipikusan azalábbi területeken:

• tematikus archívumok;

• meta-alkalmazások (mirroring, WEBproxy);

• intelligenskönyvtári rendszerek (közösOPAC,osztottkatalogizálás stb.);

• új elvű adatbázisok - elosztott, transzparens hozzáféréssel;

• új felhasználói rendszerek, amelyekmegemelt biztonságúak,garantálnak privacy-t;

• egyéb az oktatást/kutatást támogató információs rendszer;

• hálózatimultimédia rendszerek.

Azélenjáró alkalmazások rendszerintfelvetik az alkalmazások koordinációjánakkér­

dését,a követendő' politika kidolgozását.

2.4 Felsőoktatás-kutatás, a leading edge szerep az ország fejlődése szempontjából

Az információs társadalom megvalósításafelé haladó országok mindegyike igen nagy eró'feszítést teszannak érdekében, hogyolyan egyének és csoportok alakulhassanak ki, amelyek képesekújkutatási, fejlesztési eredmények létrehozására és az új eredmények alkalmazási szintrehozására. Ezt azutóbbi folyamatot nevezzük innovációnak, amely­

nek forrásamásholelért kutatási eredményekalkalmazásba vitele is lehet. Ezeknek a tevékenységeknek az elvégzéséhez jól képzettemberekre van szükség, akika területüket világszínvonalon,naprakészen ismerik. Azt lehet állítani, hogy a fejlett országokbana fentifeltételeknekleginkábbafelsőoktatásés kutatás felel meg.

Azok az országok, amelyek nem fordítanak kellő gondota felsőoktatás éskutatás meg­ felelőszintű fejlesztésére előbb-utóbb avilágtőke bérmunkásaivá válnak.Magyarország nem engedheti meg magának, hogya felsőoktatásban és kutatásban dolgozók valamintaz

oktatottak ne felelhessenekmeg ennek a kitüntetett újat alkotni képes feladatnak, azaz ne legyenek a vezető alkotóerő, a leadingedge, mint ahogy azt avilágban nevezik.

A felsőoktatás és kutatásszámára avilággal valószámítógépes és információs kapcso­

latot a HUNGARNET Egyesület és azNIIF valamint a hazai Internet alrendszer, a HUNGARNEThálózatbiztosítja. A HUNGARNET egyesület tagjai aza kör, amelytől a leadingedge szerep elvárható. Nem szükségszerű,hogy minden adott időpillanatban min­

degyikük felvállalhassa eztaszerepet, de az igen, hogyadott feladat lehetőség esetén ebből a körből kerüljönki a megvalósító,vagya megvalósításban részt vevőcsoport.

Avilág szervezett kutatási programjai elsősorban a márszámunkra is megnyílt EU programok, mintpl. az ACTS,mindignemzetközi partnerek együttműködésére alapoz­ za az EUtámogatást.

A kiemelkedő szerep betöltéséhez élenjáró információs technológiai támogatástar­ tozik.AzNIIF bebizonyította, hogy képes ezen szerep betöltésére ésképeslesz erre a jövőben is, amikor az Internet2 technológiabevezetésemegkezdődik.

A jelenleg használtInternet technológia, amely máraa fejlett államokban a tömeg­ termék(commodity) kategóriába került, csakigennagykorlátozásokkal képesaz egyre bővülő alkalmazási választékot kiszolgálni, éskülönösen igazez a nagy sebességű multi­ média alkalmazásokkiszolgálására. A „best effort” hálózatot kikell váltani egygarantált szolgáltatás minőségimutatókkal rendelkező, menedzselhetőésaz innovatív alkalmazá­

sokattámogató rendszerrel.

Eznaprakészigényttámasztmind az emberitudás,mind az alkalmazott eszközrend­ szer felé. Ilyen feladat ellátását nemlehet elvárni atömegtermékelőállítására felkészült szolgáltatóktól,azISP-ktől, vagyis azoktól,akik Internet alaphálózatainak szolgáltatása­

it a jelenlegi technológia bázisán nyújtják.

A kutatási felsőoktatási intézményekjelentősrésze koncentráltanhelyezkedik elegy- egy egyetemi-kutatási városban.Ezekben a városokban kiépülőben vannak vagykifog­ nak épülni olyanMÁN (kábeltévé) technológiájú regionális alaphálózatok, amelyekre a nagyterületű Internet? hálózat is építhet.Ezekben a MAN-okban helyi kiszolgálást is kapnak arésztvevők és általábanegyetlen eszközrendszerretelepülakörnyezet összes intézménye. Itt nehézésgazdaságtalan lenne szétválasztani az intézménycsoportokat egymástól ésmindegyikük számára, de legalább a HUNGARNET közösség számára külön Internet? MÁN hálózatokat építeni. Az NIIF programdinamikus, egyedi felada­

tokat is megoldani képesszervezetével,képeslesz integrálni a változatos MÁN rendsze­

reketaz Internet? típusú WAN rendszerrel.

2.4.1

A

Amerikabüszke arra, hogy azInternetamerikai találmány. Amerikának óriási érdeke fűződik ahhoz, hogy a cégek, amelyek hatalmasprofitra tesznek szert az Internethez kapcsolódó iparágakból, holnap is fennmaradjanakés biztosítsák Amerikavezető szere­ pétegy területen.

Az Internetet azonban kinőttük. Egyre inkább lehet látni, hogyhol mindenhol szorít acipő. Ez nem azt jelenti,hogy az Internet technológiánakelértünkakorlátáihoz. Azon-

bánteljesennyilvánvaló,hogy egy iparágban, ahol egy generáció kb. 36hónap, a jelenle­ gi Internetnek nem lehet több ideje, mint 3-5 generáció. Következik eza jelenlegi tech­ nológiakorlátáiból, a címtérkimerüléséből, a hihetetlen mértékű távközlési alap infra­ struktúra fejlődéséből stb.

Amerikában a Next GenerálionInternetkezdeményezéséppen a 2005-2010idó'szak technológiájátpróbáljakialakítani, előkészíteni.Kb. száz amerikaiegyetem,a kormány­

zat, a magán töke, a témában érdekelt hálózati cégek közreműködésévelindult el kb. egy évvelezelőtt a Next Generálion Internet (NGI) projekt.

A projekt fő” céljai:

• „hands-on” kísérlet az Internettechnológia következő generációjának kidolgozá­

sára;

• teszthálózat, amely lehetőséget ad az egyetemeknek, kutató intézeteknek, hogyaz eljövendő hálózati technológiát kipróbálja és az ezt megalapozó kutatásokat támogassa;

• új alkalmazások kidolgozásának színtere.

A projektben száz egyetem ajelenlegi hálózati hozzáférési sebesség százszorosával, tízhelyszínpedig ezerszeresével kapcsolódik. A rendszert az jellemzi majd,hogya vég­

rendszerek között - országnyi méretekben- lOOMbps-IGbps sebességű kapcsolat áll majd rendelkezésére.

Jellemzően hasonlópéldák találhatók európai-nemzeti kezdeményezésekről is ahttp:/

/www.dante.org.ukcímen.

3. Az NIIF koncepciója az 1998-2000 évekre

Az NIIF a következő három évreszólóterv megalkotásakor abból indul ki,hogy vannak olyan alapszolgáltatások, amelyek márelterjedtek a mindennapi életben, amelyhez min­

den felhasználó hozzászokott, ezeket stabil, jó minőségű színvonalon,a még növekvő felhasználói számmalis lépést tartva kell a következőévekben biztosítani. Természete­

sen maguk az alapalkalmazásokis átestek, átesnek az idők folyamán bizonyos módosu­ lásokon, fejlődésen.Azalap alkalmazásoknak nevezett szolgáltatásoknak azonban kö­

zös jellemzője, hogy egyiküket sem lehetvalamiféle„luxusnak” tekinteni,ami a hazai átlagos oktató/kutatófelhasználói igényein túllenne.

Az Internet fejlődésével megjelentek olyan élenjáróalkalmazások, amelyek csaknagy sebességű, ráadásulsokszor csak garantáltannagysebességű hálózatokbanműködnek elfogadható minőségben.Ezek az alkalmazások egyre jobban terjednek azokban a sze­ rencsés országokban, ahol az ilyen nagy sebességűhálózatok kiépítéséhez megvolt az anyagi háttér. Magyarországon ilyeninfrastruktúrakezdeményekmégcsak nagyon szi­ getszerűen találhatók, ígyazélenjáró alkalmazások,technológiákmégkivételnek ésnem átlagos szolgáltatásnak számítanak. Az NIIF koncepciója szerint a következő háromév­ ben ezeket az élenjáró technológiákat legalább az élenjáró oktatási/kutatási intézmé­ nyekhez elkelljuttatni.Fel kell készülni továbbá arrais,hogy ezekbe azélenjárószolgál­ tatásokba olyanoktató/kutatóhelyeket is belehessen adott esetben vonni, amely intéz­ mények körema még előre nem állapítható meg,deegyjelentős,élenjáróprojekt, nem­

zetközi együttműködés miatt az igény jogosan felmerül.Az élenjáró alkalmazásokkal kapcsolatos elképzelésekmegvalósítását, a szolgáltatások bevezetését, a technológiák újdonságjellegemiatt, projektrendszerben képzeltük el.

Akoncepciófőelvei:

1. Akorábbiidőszakhoz képest, amikora célelsősorban az volt, hogy a nagy számú ellátatlan felhasználót/intézményt mihamarabb szolgáltatással lássuk el, a következő fá­ zisban már mennyiségi növekedést nem tervezünk.

2. Az expanzívnövekedés helyett ajövőben ahangsúlytaminőségrekellhelyezni. A már bekapcsolt felhasználók (azoktatási,kutatási,közgyűjteményi intézmények, illetve munkatársaik) számára megbízható, folyamatosan jó minőségű szolgáltatásokról kell gondoskodni.

3. Jelentős felhasználói csoportok élenjáró munkájukhoz, szakmaikapcsolatrendsze­ rük működtetéséhez élenjáróinformációs infrastruktúrát, nyugatipartnereikkel azonos színvonalú technológiát igényelnek. Ezen csoportokszámára gondoskodni kellaz élenjá­

ró szolgáltatásokról. Az élenjáró alkalmazások, szolgáltatások bevezetését megfelelő projektekkel kellelőkészíteni.

4. A külföldikapcsolatrendszerben lépést kell tartaniaz ottanikutatóiinformációs infrastrukturális fejlődéssel. Kapcsolódni kell az európai kutatói közösség TEN-34,

TEN-155 projektjeihez,valamint az amerikai kutatói közösségInternet2 és NGI pro­

jektjeihez.

5. Határozott lépéseket kelltenni a vidéki és fővárosiszolgáltatási színvonal, infra­ strukturális feltételek közötti különbségek csökkentése, a vidéki és fővárosiinformációs bázisok, erőforrások ésalkalmazásokszorosabbintegrálása, a nemzetközi információs rendszerekbetörténő egyenértékűbekapcsolásukirányába.

6. Gondoskodni kellaz NIIF központi alkalmazási szolgáltatásainak szinten tartásá­

ról. Szükségvan a megbízhatóságot növelő, ahálózati eléréstjavító, azelhelyezett infor­

mációs mennyiséget kezelni, tárolni képes eszközkészletre és üzemeltetési környezetre.

Javítani, fejleszteni kell azegyéni kutatók kiszolgálását.

7. Végre kell hajtani a regionális központokban a jóminőségű alapszolgáltatások biz­ tosításához, illetve az élenjáró technológiához szükséges kapacitásbővítést és eszköz­ készletfejlesztést.Ki kell alakítani akiemelt vidékiegyetemiközpontokésa budapesti régió nagy sebességű (lehetőség szerint ATM alapú) gerinchálózattal történő össze­ kapcsolását.

8. Előtérbe kell helyezni a menedzselhetőséget és amenedzseltséget.A hálózati és alkalmazási szolgáltatások egész országra kiterjedő kooperatívüzemeltetési rendszeré­ ben növelnikell az üzemeltetésifegyelmet, alkalmazni kell a felügyeletetsegítő hw/sw eszközöket.

9. Keresnikell azegyüttműködési lehetőségeket, szoroskapcsolat megteremtésére kell törekedni a helyi/városi rendszerekkel, támogatni kell a helyi peeringkapcsolatokat.

10. Anagyobbmegbízhatóság elérése érdekében többet kell áldozniatartalék eszkö­ zök, tartalék hálózati útvonalakbiztosítására.

A következőkben a fent leírtak alapján foglaljuk összeatervezett szolgáltatásokat, a különféle alkalmazásokat és azok nagy területű hozzáféréséhez szükséges alaphálóza­

tot.

3.1 Alapalkalmazások

Áttekintünk néhányolyan alkalmazást,amely jelenleg, illetve a következő néhányévben az alapvetőalkalmazások körébe tartozik, illetvefog tartozni. Olyan alkalmazásokezek, amelyekre bármely felhasználó magától értetődően igényt tarthat,amelyek nem számí­

tanak„élenjáró”, a kiválasztott kevesek számára hozzáférhetővétett,kifejezetten sáv­ szélesség igényes,nagyterületű multimédia alkalmazásoknak. Látnifogjuk, hogy önma­

gukban már ezekaz alkalmazások is komoly kihívástjelentenek a hálózat átbocsátóké­ pességével szemben,deazállományokattároló kiszolgáló szerver számítógépek teljesít­ ményével,elsősorbanpedigháttértár kapacitásával szembenis. Már ajelenlegi helyzet­ ben, mára mai forgalom mellett sincs lehetőség arra, hogy az alapszolgáltatások megfe­ lelőminőségi követelményeknek eleget téveálljanakrendelkezésre.Hol van meg akkor a 2000-ig bekövetkező fejlődési folyamatkezelése? A következő években elkerülhetet­

len, hogya szolgáltatások fejlesztéseolyanszintetérjenel,amikor legalább azalapszol­ gáltatások mindenki számáraélvezhető minőségben állnak rendelkezésre.

3.1.1 NIIF

központi szolgáltatások

Az alkalmazások egyrészétNIIFközponti szolgáltatásként kellbiztosítani ajövőben is.

Ilyenek az elektronikusdokumentumcsere,postafiók és account szolgáltatás a megfele­ lő nagyszámítógépes háttérrel nem rendelkező felhasználóknak,az egész közösséget ki­

szolgálólevelezési átjárók, valamint csoportos levelezési listák, news szerverüzemelte­

tése. Fontos feladat, hogy anagyszámítógépes hátteret nélkülöző,de értékes, közhasznú adatokkal,adatbázisokkalrendelkező felhasználóiközösségek, információszolgáltatók számára az NIIF központiszolgáltatásként a jövőben isbiztosítson helyet azinformáci­ óknak ameglévő adatbázis rendszereialatt.

3.1.2

Elektronikus

A hagyományos formázatlan, kizárólag szövegeselektronikus üzenetek (e-mail), illetve dokumentumok helyett ajövőbenegyre inkább aformázott, aszöveg mellett jófelbon­ tású képi (grafika, fénykép), hangalapú, sőt mozgóképi információkkal ellátott doku­

mentumokcseréje, illetve többrésztvevősszerkesztése válikmindennapossá. Ez a fejlő­ dési irányteljesen egyértelmű, hiszenlényegében már mais az Internet legnépszerűbb alkalmazásaa WWW(World-Wide Web), amelyik kifejezetten ilyen komplex (szöveg, álló és mozgó kép, hang) tartalmúinformációs egységek lekérését teszilehetővé. Az így továbbítandóinformációmennyiség (adattömeg) sokszorosa ahagyományos elektroni­ kus levelezés általgenerált forgalomnak.

3.1.3 World-Wide

Web

Töretlenül fejlődik a WWWalapú információszolgáltatás. Azidőközben elfogadott új szabványok még igényesebb, komplexebb anyagok továbbítását, megjelenítését teszik lehetővé.A WWW dokumentumokban egyreinkább jelenik megintegráltan a képiés hangalapú információ. A felhasználók előtt egyre népszerűbbek az így lekérhetődoku­ mentumok, az információszolgáltatók is egyre több anyagot helyeznekcl a hálózatban.

Mindez jelentősenmegnövelia hálózatátbocsátóképességévelszemben támasztottigényt.

Az igényekkielégítésemárjelenlegismegoldatlan,a minőségi szolgáltatásnak még csak közelítőfeltételei sem adottak a jelenlegi hálózat áteresztőképessége mellett,a beveze­

tetttechnikai eszközök (cache, priorizálás)csak enyhítő tüneti kezelést biztosítanak a megállíthatatlanul növekvő igényekkel szemben.

3.1.4

Információs robotok

Megjelent az információszolgáltatás egyúj formája is, az ún. push-média, amelynekse­ gítségével afelhasználó sok időt takaríthat meg az információhozjutás folyamatában, hiszen azáltala megjelölttémákbanelektronikus robotokkeresik ki helyette az informá­ cióshálózatban fellelhető dokumentumokat, majd elektronikusküldeményben meg is kapjaazokat. Ez az egyikoldalrólrendkívül praktikus szolgáltatása hálózatban továbbí­

tott információmennyiség szempontjából drámainövekedést indukálva komoly kihívás elé állítja a hálózatok üzemeltetőit.

3.1.5 Digitális könyvtárak,

Nagyerőkkelfolyik az un. digitáliskönyvtárak fejlesztése világszerte. Interaktív módon, földrajzilag különböző helyenlévő,elosztottrendszerű könyvtárakban (adatbázisokban) keresgélhetünk úgy,hogy magához a kereséshez is korszerűeszközökállnak rendelke­ zésünkre,akikeresett objektumokat(szöveg, kép, hang) pedig mindjárt meg is nézhet­ jük,hallgathatjuk.

3.1.6 Hálózati hírek

(news)

A hálózatihírek hírcsoportjainak száma, az egyeshírcsoportokban található cikkekszá­ ma folytonosan növekszik, nagyjából azzal arányban, ahogya világban egyre többen (ter­

mészetesen nem csak a kutatási szférából)használnikezdik az Internetet és különböző érdeklődési körüknek megfelelő csoportokat hoznak létre. Azinformációmennyiség napi rendszeres letöltése,frissítése, több napigtörténő tárolása és szolgáltatása már jelenleg isjelentős erőforrásokat köt le.

3.1.7 Távoli

A következőévekbennagy jelentőségű lesz a távolicsoportmunka, amikor több,földraj­ zilag távol lévő intézmény, szakember közösen dolgozikvalamin (pl. mérnöki tervezé­

sen). Sok kutató számárahozhatnagylehetőséget, hogy távolról manipulálhat valami­

lyen értékes, ritka erőforrást (pl. értékes távcsövet, mikroszkópot, részecskefizikaiesz­ közt), amihez odautazniegyébként nem tudna. Ebben az ún.virtuális laboratóriumban természetesen a vizsgálat, méréseredményeistávolról látható, lekérhető.

3.2 . Élenjáró technológiákat bevezető - projektek, a legkorszerűbb alkalmazások

Az NIIF által üzemeltetett HBONE hálózat feladatai közé tartozik, hogy a hagyomá­ nyos IPhálózati szolgáltatásokon kívül, az akadémiai közösség különleges, egyedi igé­ nyeit is kielégítse. Számos magyaregyetemen és kutatóintézetben folynak olyan kutatá­

sok ésprojektek,amelyek a legújabb,esetenként még ki sem alakult, kísérleti stádium­

ban lévő hálózatitechnológiákat, protokollokat, konfigurálási módszereket igénylik, vagy bizonyosviszonylatokban különlegesennagyvagy garantált sávszélességet kívánnak.E projektek -melyekközül több nemzetközikooperáció keretében történik - azért foly­ hatnak mert azNIIF biztosítja és a jövőben is biztosítani kívánja a szükséges speciális hálózati szolgáltatásokat és megoldásokat.

Az NIIF vezető szerepet játszikaz új hálózatitechnológiák adaptálásában éshazaibe­ vezetésében. Támogatja a tagintézmények ilyen irányúkísérleteit is, valamint alehetősé­ gekhezmérteneszközöket és fórumot biztosíta szakemberek számára. A következőkben az NIIFvezetésével vagy támogatásávalmárrészben folyó, részben a következőévekben beindítani tervezett, a legújabb technológiákkal foglalkozóprojekteketfoglaljukössze.

3.2.1 Kísérlet

Amikor 1996-ban 34 amerikaiegyetem létrehozta azInternet2 Előkészítő Bizottságot (Internet Steering Committee) küldetésnyilatkozatukban azthangsúlyozták,hogy a pro­

jekt elsődleges feladata azlesz, hogy „elősegítse éskoordinálja olyan hálózatiszolgáltatá­ sok,alkalmazások,technológiák fejlesztését,telepítését, működtetését és mindezen fejlett tech­

nológiák továbbadását, amelyek biztosítják,hogy azAmerikai Egyesült Államok megőrizze vezető szerepét a felsőoktatásés kutatásterületénés felgyorsítsa az újszolgáltatások és alkal­ mazások elterjedését az Internet világában Világossá vált,hogy az Internet jelen formájá­

ban csak a technológiai fejlődés lineáris modelljétkövetheti, technikaikorlátáiigazából akadályozzák, hogy időben megtörténjen az a „nagy ugrás”, amelyegy következő kor­ szak adekvátviláginformációs rendszerévé tehetia hálózatot. Az új eszközök, technoló­

giák és alkalmazások kipróbálásához „laboratóriumi” körülmények kellenek.

Az12 egyik legfontosabb küldetése, hogy nemcsupánamindenki által mindig kevesellt sávszélességproblémáját akarjamegoldani,hanem ugrásszerű minőségijavulástlétrehoz­ va a mai körülményekközött üzemszerűen nem működtethető,vagy egyáltalán el sem képzelhető alkalmazásokat hozzon létre. A mai gyors hálózatokhoz képest százszoros ill.

ezerszeres (!)sebességnövekedés már önmagában is inicializálhat ilyeneket, s méginkább az,hogy a „jövőinternetjét” a jelenlegi „a lehetőlegjobbminőségretörekvés” (besteffort) helyett a „garantált minőségű szolgáltatás” (guaranteed QualityofService) alapelve jel­ lemzimajd.Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy méga nagy sebességigényű alkalmazá­

sok számára is garantálni tudja az állandóságot és az adatforgalom biztonságát, valamint a megfelelő tartalékokat.Mindezek a következő új típusú technikák-technológiák megjele­ nését ill.napi használatba vételétjelentik/jelenthetik (megjegyezve, hogy az újdonságok egy része éppen a technológia következtében fog majd „kitalálódni”):

• digitáliskönyvtárak, amelyek hifi hang- és videoátvitellel, nagyméretű és nagy fel­

bontású képekkel, valamint hatalmas adattömeggel jellemezhetők;

• újfajtakörnyezet a kutatásikooperációk számára,amelyben megjelenik a virtuális laboratórium, a távoli műszer-, robot és gép-vezérlés, akép-hang-szöveg kényelmes ke­ zelésével történő valós idejű kommunikáció;

• avirtuálishálózati megjelenésteljesértékű, az adott alkalmazás kontextusában va­ lószerűnek számító környezettel;

• sokcsatornás, magas minőségű, interaktivitást biztosítóhangátviteli technikák, ame­

lyek biztonsággal szinkronizálhatok más adatátviteli metódusokkal;

• a tele-medicina, beleértve a műszer- ésbetegmegfigyeléstávolialkalmazását, a táv­ diagnózist is;

• hatalmas adattömegeketmegmozgató, tudományos, statisztikai stb. adatokkal dol­

gozó osztott projektek, amelyek újfajta makró-szemlélet alapjául szolgálhatnak;

A fenti alkalmazási területekjól szemléltetikaz 12maitól teljesen eltérő'lehetó'ségeit.

Ahhozazonban, hogy ezekkel itthon is tudjunk élni,aprojektekbe be tudjunk kapcsolódni, aváltásra fel kell készülni.Mivelanemzetközi helyzethez hasonlóan az újdonságokkipró­ bálásában, megalkotásában nálunkisaz egyetemek, kutatóintézetek járnak az élen, magá­

tól értetó'dó', hogy ennek a közösségnek ahálózatiprojektjébenis helyetkell kapniaa fenti technológiák alkalmazásának. Létrekell hozni azt a bázist, amelyre alapozva az 12 típusú alkalmazásokhazai környezetben istanulmányozhatók,kidolgozhatok.

Konkrétabban pl.a következő'típusú projektekképzelhetők el az NIIF irányításával, finanszírozásával:

■ az Internet-telefontechnikakipróbálása tágabbkörben, pl. intézményi digitális te­

lefonközpontok hálózaton valóösszekapcsolásával;

■ faxrendszerű digitális hálózatothasználóáltalános dokumentumküldő ill. -fogadó rendszer kiépítése, amely ahazai és nemzetközi könyvtárközi dokumentumcllátást is megoldaná;

• az egyesországos hálózatikoordináción alapuló projekteknél (pl. MOKKA - orszá­

gososztott katalogizálási projekt, ill. KözElKat - közös könyvtári lekérdezés stb.) dedi­ kált és garantált külön sávszélesség biztosítása;

• országos multimédia alapú múzeumirendszertámogatása;

■ MagyarElektronikus Filmtár, Magyar Elektronikus Zeneműtár stb. kezdeménye­

zése,amely a hazai film- és videokultúrát ill. zenei archívumokat dolgozná fel;

• a Neumann János Digitális Könyvtár terveihez való kapcsolódás, amely a magyar történelmet,kultúrát dolgoznáfelminőségi digitalizálással (pl. nagy felbontású fakszi­ milék a Corvinákról, történelmihang- és dokumentumfilm-archívum stb.);

• virtuális távoktatási projekttechnikaihátterénekkidolgozása, beleértve a távoliszá­ mítógépeken végzett szimulációtvagy valóslaboratóriumokban,esetleg terepen valódi eszközökön végzett gyakorlatot, továbbá realaudio illetve realvideo vagy azoknáljobb technikákkal történő valós idejű közvetítést ill. archívumból való szolgáltatást;

■ klinikák közötti együttműködésben kísérleti távdiagnosztikai, betegmegfigyelési és műszerkezelési módszerek,terápiás,sebészetieljárások kidolgozására;

• automatikus termelési, folyamatirányításimódszerek fejlesztésére;

• nagy grafikai igényű szoftverek távoli indításának ill. használatának programja (X-Window környezetben pl.);

• távoli eseményekközvetítése, archiválása, az anyag visszakereshetővé tétele és szol­

gáltatása;

■ megfigyelő rendszerek vizsgálata (biztonsági, őrzési stb. céllal);

Természetesenhelyetkellkapniaakísérletezésnek is, hogy mamégnem látható tech­

nikákisfelbukkanhassanak(pl. a már mai isképernyő előtt végzett, manipulátor karok­

kal irányított műtétek távolielvégzéséneklehetősége stb.).

3.2.2

MBONE

IP multicast alapú technológiák

Az MBONE (MulticastIP backbone) az Internet hálózaton létrehozott olyan virtuális hálózat, amely alkalmas többek közöttaz igen nagy sávszélesség-igényűélő videóés audio