• Nem Talált Eredményt

jelene és múltja.

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "jelene és múltja."

Copied!
159
0
0

Teljes szövegt

(1)

jelene és múltja.

Irta

Első rész:

J e l e nko r .

ZOMBATHELY.

N y o m a to tt S e i l e r H e n r i k n é l .

1877.

(2)
(3)

SZOPORI NAGY IM R E

ÉS

THALY KÁLMÁN

BARÁTAIMNAK

A HAZAI TÖRTÉNELEM LELKES MUNKÁSAINAK BARÁTSÁG JELÉÜL.

(4)
(5)

E lőszó,

Hoo opus, hoc studium parvi properemus, et ampli Si Patriae volumus, si nobis vivere cari.

Horat. Epist. Lib. 1. epist. 3.

Városaink, mint a nemzet család kiegészítő tagjai, az ország történelmi eseményeivel, közállományi viszonyaival mindenkor szoros, elválaszthatlan összeköttetésben lévén, majd kisebb, majd nagyobb fontoságu következményekkel hatottak a haza jó, vagy balsorsára.

A külellen háborúiban, az alkotmányos és vallásos belharczok küzdelmeiben, a huzamosb beké idejében, hogy minő befolyást gyakoroltak városaink az ország hadi, politikai és általános mű­

velődési állapotára, történelmünkből meggyőződést szerezhetünk.

Habár Kőszeg város valamely nevezetesb intéző, vagy tényezőként nem jelenik is meg múltúnk színpadán; de ha tekintjük a német- újvári grófoknak garázda villongásaiban, Mátyás király és Fridrik császárnak harczaiban, a belmozgalmak pártviszályaiban részt vett gyakori szereplését, különösen az 1532-ki török ostromkor tanúsított hősi védelmét, akkor tőle a történelmi érdeket alig tagadhatjuk meg. Ha pedig föld, természetrajzi s egyéb viszonyait mérlegeljük, Kőszeg várost méltán figyelmet érdemlő kisebb városaink közé sorozhatjuk. Mindezeknek daczára még eddigeló nem találkozott oly munkás, ki e város tüzetesb, összefüggő történelmi helyrajzának megírására válalkozott volna. Noha Kosnak Márton lékai szent ágostai szerzetes 1789-ben kiadott német munkájában az 1532-ki török ostromot, a városi levéltárban őrizett azonkori kézirat, úgy Istvánfy és Jovius följegyzései nyomán elég körülményesen ismer­

tette , de mégis ezen szűk keretű, egyébkint becses dolgozatában főképpen a török ostrom leírására szorítkozván, a város múltját érintő sok érdekes történelmi mozzanatot, helyrajzi viszonyaira, községi életére vonatkozó körülményt egészen figyelem kívül hagyott.

A jelen század folyóirataiban Kőszegről itt-ott szórványosan meg­

jelent kisebb közlemények szinte csak Jurisich Miklós hősi vedel-

(6)

mével foglalkoztak. S igy az idézett munka megjelenése óta közel egy század röppent el, állami életünknek, nemzeti fejlődésünknek, közművelődésünknek s irodalmunknak termékeny százada, a nélkül, hogy Kőszeg történelmi eseményeinek, jelenkori viszonyainak rész­

letes rajza meg lett volna kisértve. Gyakran lépett e mulasztás előmbe, gyakran éreztem e közönyöséget történelmünk érdekében, de mindegyre élesztett a remény, hogy majd csak támad oly hivatott iró, ki e hézagot ki fogja pótolni. Minthogy azonban ez nem valósult, mindinkább megfogamzott bennem a határozat, hogy kedvező helyzetemben, a kutforrások kényelmes fölhasználásával megírjam szülővárosomnak történetét és helyrajzát, melynek falai közt gyermekségem első éveitől kezdve életem legnagyobb részét töltöttem, hol a férfikor éveiben polgártársaim baráti hajlandóságának a magán, úgy közéletben annyi feledhetlen bizonyítványaiban részesültem.

Több oldalú tevékenységem folytán különböző irányba vonatva, nem egy akadály által gátolva, csak több évi gyakran megszakasztott munka után foganasithattam végre szándékomat. Ki hason termé­

szetű munkát feltételező adatok gyűjtésével, összeállításával járó nehézségeket ism eri, az képes megbírálni, hogy mennyi időt emésztő foglalkozást igényel egy ily czélu válalat kivitele. Elég legyen ennek igazolására csak annyit fölemlítenem: miszerint mintegy háromszáz részben igen hiányosan Írott, nehezen olvasható, tárgymutatóval el nem látott városi jegyzőkönyvnek átvizsgálása, nem különben a még egy részben rendezetlen állapotban levő levéltári okmányoknak átkutatása évekre kihúzódó munkát követelt.

Midőn a várost helyrajzi, úgy történelmi tekintetben czéloztam ismertetni, elkerülhetlennek gondoltam, hogy mindazon feladatomhoz eső adatokat közöljem, melyek nem csupán általános, hanem helyi érdekű jelentőséggel bírhatnak, s hogy igy a jelen és jövő városi nemzedék tudásvágya szélesebb arányban legyen kielégítve. Ennél fogva tehát némely csekély értékűnek látszó, de ismeretlen körül­

ményt fölvettem még azon okból is, hogyha netalán az idők viszon­

tagságai, vagy az utókor gondatlansága által — mi elég sajnos, de egy részben megtörtént — az okmányi kutforrások végleg meg­

semmisülnének, az innét merített adatokban azok egykori létezésé­

nek nyomai fönmaradjanak.

Ezen nézpontokból indulva ki, e munka második, vagy is történelmi részében oly beosztást választottam, hogy még a kevésbé fontos történelmi tényeket, vagy községi élet mozzanatait a kútfők alapján chronologikus rendben kivonati rövidebb alakban soroltam föl; addig a várost érintő, de az ország történelméhez szorosban

(7)

simult nevezetesb események előadásánál részletesebben terjeszked­

tem k i; sőt helyenkint a városi jegyzőkönyvek szószerinti szövegét, az egyes szereplők kifejezéseit is közöltem azért, hogy a viszon­

tagságok által előidézett helyzet, a körülmények benyomásai folytán uralgott hangulat, a város sorsára háromlott következményeknek okai, élénkebben, hivebben legyenek a lélek elé tükrözve. Hogy mennyire feleltem meg föladatomnakV ha váljon mind azt, mit fölhoztam helyes, szükséges volt-e fölvennem? a közönség Ítélete fogja meghatározni. Távol áll tőlem az önhitség tudata, mintha munkám valamely sikerült egészet nyújtana, mert jól érzem én azt, hogy csak meddő vázlatát adhattam a fölkarolt tárgyaknak, s hogy a gazdag anyagnak kerekded kimerítő földolgozása a tehetségnek sokkal nagyobb mértékét kívánja, mint a minővel rendelkezhetem, én csupán hiteles kutforrásból gyűjtött, s csoportosított adat kész­

letet akartam szolgáltatni, e kulcsos város teljes helyrajzának — egykor biztosabb erő által — megírandó müvéhez. De ha addig is munkám a hazai történelem, a honisme lapjaira bármily csekély világot deríthet, törekvésem czéljánál is többet értem el.

K ő s z e g , 1877. márczius havában.

Chernél Kálmán.

(8)
(9)

Kőszeg- v áro s h e ly ira ti ism ertetése.

Földrajzi fekvése.

Hazánk nyugoti részén, vas vármegyének északi végpontján terű] el Kőszeg város határával, az északi szélesóg 47° 22' 54" — a keleti hosszúság 34° 13' 3" fokán, Győrtől 12x/2, Pozsonytól 15, Soprontól 4, Budapesttől 24, Bécstől 121/ 3 , Grécztől 123/4 német mértföldnyi légvonal távolra.

Éghajlatja.

Orographiai viszonyainál fogva Kőszegnek physikai éghajlatja kedvező; mert a határában, s ehhez közelebb, vagy távolabb eső vidékén elnyúló buja tenyészetü erdőségek — a nyugotról és észak­

ról emelkedő tekintélyes hegyek, halmok változatos növényzete — légkörét élényel gazdagon látván el, levegője tiszta, üdítő és egész­

séges. Különösen tavaszai — midőn a várost övedző számos kertek, gyümölcsösek fái virágzásban állanak — a lég zamatos illattal is fűszerezett. Habár az ójnap egyen szakában az északi szelek ren­

desen, és huzamosan uralkodnak, a nyár havaiban a zápor esők nem ritkák, s a nedves lecsapódások gyakoriak, még is a viz az átható talaj által gyorsan fölszivatván, földjének fölülete hamar ki­

szárad, büzhödt mocsárok, melyek levegőjét megfertöztetnék, hosz- szabb időre nem támadhatnak. Tagadhatlan ugyan, hogy Kőszeg éghajlatja gyakori, s rögtön bekövetkező lég- és hőmérséki hullám­

zásoknak van kitéve, különösen tavaszai és télen, midőn az időjárási ingadozások érezhetőleg föltűnök. A legnagyobb hideg észak-észak keleti, és keleti széllel szokott beállani, ellenben észak-nyugoti és nyugoti szelek magasabb légmérséket okoznak. Tavaszai azonban

1

(10)

- 2

a legnagyobb idő változás uralkodván, gyakran február végén vagy mártius elején az időjárás annyira megenyhül: hogy a növényzet a meleg behatása folytán a szokottnál elevenebb életre fakad, mint ez az 1863-ik évben volt tapasztalható, a mikor február hó végével az összes tenyészet annyira megindult: hogy mártius közepén a baraczkfák áltáljában, némely védettebb helyeken még a körtefák is virágoztanak, a kertek nemesebb rózsabokrai pedig leveleket haj­

tottak. Ily kora tavaszu években, mint az említett, úgy a következő 1864, 1865, 1866-ban a megelőzött melegebb napok után ápril és május havakban oly rendkívüli mórsékcsökkenések fordultak elő:

hogy különösen ez utóbbi évben május 23., 24., 25. napjainak reg­

geli óráiban a hévmérő 4.— E. fokra süllyedett. Kőszegnek leg­

szebb, legállandosabb évszaka rendesen az ősz. A mint augusztus közepén túl a nyári hőség csökkenik, s az éj nap egyen idejével napokig tartó dél nyugoti szelek jelennek meg, akkor a huzamos esősések sem maradnak el. Azonban az ég kiderültével folytonos szép időjárás következik, mely rendesen novemberig eltart. E hó elején a derült napsugaras napokat, ködös, zordon időjárás váltja föl, s a hó derekán — ha nem előbb — az első fagy is beköszönt.

Kivételképpen 1864-ben már October 24-ón állott be jelentékeny fagy, s az ezt kisérő sűrű hó a még szüretien szőllőket s az egész természetet több napokig láb magas lepellel takarta be.

Nagyobb hidegek rendesen január hóban jelentkeznek, de a mérsékcsökkenéseknek aránya az évekhez képest változékony, és annyira ingatag: hogy mig némely télen a hévmérő 8°.— E. alább nem süllyed, addig más években január és február havakban a hi­

gany 18°.— 20°.— E. fokra esett le. Mártius elején szokott eny­

hülni a tél hidege, mígnem e hó közepén vagy végén a fagy sza- bályszerüleg megszűnik; de mind ennek daczára a gyakori északi, vagy észak keleíi hüves szelek csak lassankint engedik uralomra jutni a melegebb évszak hatalmát.

A tavaszi fagyok gyakoriak, s káros következményeit ilyenkor leginkább a szőllős gazdák érezik súlyosan. Jelentékenyebb tavaszi fagyok hiteles följegyzések1) szerint következő években fordultak elő: 1740, 1742, 1747, 1749, 1751, 1762, 1764, 1765, 1766, 1776, 1791, 1800, 1804, 1813, 1814, 1815, 1816, 1817, 1821, 1837, 1838, 1839, 1852, 1854, 1861, 1862, 1863, 1864, 1865, 1866, 1873, 1876.

Az éghajlati viszonyok tényezőiül — a lógmérsóknek, az ural­

kodó szeleknek, a légnedveségének, Villányoságának, esőzéseknek

') Szőlőkönyv a városi leltárban.

(11)

- 3 -

összemüködése szolgálván — ezen légtüni változásoknak tudományos megfigyelésére Kaiserahl Károly nyug. erdőmester ur évek óta ki­

tartó szorgalmat fordított. Az általa szakértelemmel eszközölt, és pontosan feljegyzett légtüneményekre vonatkozó észlelési adatok Kő­

szegen 277 meter tengerszinteri magasban reggeli 6, délutáni 2, esteli 10 órakor, mint a napi középmérsék három észlelési idejéből vétettek. E szerint 28 évi észlelések folytán Kőszeg évi közép mér- séke 9.78 c. lön kitüntetve.

A szükségelt eszközök a bécsi központi intézetnél vizsgáltattak meg, és Kappeier Z. J. bécsi látszerész műhelyéből kerültek ki, a ki hiteles előállítója a physikai eszközöknek a magyar-osztrák biro­

dalomban.

A hőmérsék a steijer házaknál 540 meter magasban a tenger színe fölött télen 0.1 egész 0.2 magasabb — ellenben nyáron 3.8 kevesebb mint alant a városban. A télszakában némelykor egész héten át az említett magasági ponton 6—8 fokkal magasabb a hő mérsék, s itt is, mint minden magasabb helyen, a meleg lég áram­

latnak elmélete érvényesül.

Delejtűi e lté ré s ...10° 9'

Eső mennyiség hasonló időben ugyan ott . . 669.81 millimeter

„ „ „ „ városban . . . 634.60

Több tekintélyes csapadékok ezen magaságot nem is érintet­

ték. Harminez évi följegyzések szerint némethon közép eső meny- nyisége 15 hüvelyk, s ennél fogva a fönt idézett csapadékok 4 éven át azon mértéket jóval meghalladták. Megjegyzendő, hogy 15 hüvelyk nedvesség elegendő az összes tenyészetre. Egy és ugyan azon napon azon órában 14. januárban a hő mérsék Kőszeg határának leg­

magasabb pontján 767 meter magasban levő „három kő“-nél 8U 7 R.

alant a városban ugyan ekkor 2° — R. volt.

Tizennyolcz hónapon át szerzett 1630 légmérői észlelések alap­

ján, a közép légnyomás 736.77 találtatott.

Ozon gazdag levegőjének, a városban, úgy a határában bőven találtató üde kút- és forrásvizeinek s áltáljában összes kedvező helyi viszonyainak tulajdonitható: hogy pusztító kórok, ragályos járványok és váltólázok itt nem uralkodnak, sőt még a hazánkban oly nagy mérvben dúló 1831-iki epemirigy, Kőszegen csak a következő 1832-ki September havában merült föl, s mig a vidék egyébb helyein nagy terjedelemben űzte rombolásait, itt aráuylag kevés áldozatot rabolt el. Későbbi években pedig csak szórványosan fordultak elő egyes mirigy esetek.

1*

(12)

4

Magassági méretek.

Készint háromszögmérés, és légmérések folytán Cíjzek, Ko- ristka, Schubert, nem különben a cs. k. földrajzi intézet által lőnek eszközölve. A három szögméreteknél csekély különbségek fordul­

nak elő, melyek onnét származnak, mert ezeknél a bécsi szt. Ist­

ván torony tengelyének talaja vétetett alapul. Ennél fogva a bécsi és budapesti 0 pontok nem egyeznek meg. Mert ez utóbbi köz­

vetlen a tengertől eszközlött szintezet folytán Ion nyerve, s hivata­

losan 96.47 m. tóve. A bécsi szt. István torony és budapesti 0 pon­

tok különbsége által az utóbbinak tengerszinteri magassága 89.9g b.

láb = 91.ü6 m. adna. Ennél fogva világos: hogy a méretek Buda­

pestről az uj 0 ponttal 5 meterrel magasabban esnek ki, mint a bécsiek. Hogy a bécsi 0 pont határozottan hibás volt, a cs. k.

földrajzi intézet maga is beismerte, miután annak értéke jelenleg 3 meterrel magasabbra vétetik. Kőszeg tenger szinteri magassága

— részint a közelében lévő háromszög méretileg megállapított há­

rom magassági pontról többször ismételt légmérői mérések által — részint pedig 3285 légmérői összehasonlitások folytán, melyek 1872, 1873 és 1874-ik évben Kőszeg és Budapesten eszközöltettek — ha­

tároztatok meg.

Ó h á z ...

absolut

610

relatív

334 meter

absolut

1930

relatív

1008 láb Hót kút ... 434 161 n 1373 511 n

Kalvaria templom . . . 394 122 n 1248 388 n

Gubahegy várostól dktro . 322 49 11 1018 155 n

Steijer h á z ... 540 268 n 1709 847 ii

Három szöglet kő . . . 767 n 2427 1568 ii

Strucz vendéglő . . . 278 n 879 — n

Hermann kút . . . . 717 444 r> 2268 1406 ii

Kút- és forrásvize.

A falai mögött közvetlen emelkedő hegység, terjedelmes er­

deinek talaja buja növényzetével, a meleg kisugározását, a párák sűrűsödését, s ezeknek lecsapódását hatalmasan előmozdítván, a föl- szivott nedveség a hegyek alantibb részeibe nyomul s ezeknek hasadékaiban, réseibe, úgy rétegeinek fölületén összegyűlvén, a völgyekben több forrásnak adja eredetét, a várost pedig jó izíí, egészséges kutvizzel bőven ellátja. A belváros főterén lévő'Csöves

(13)

5

kútnak1) hő mérséke 1872-ik September 27-ón eszközölt mérés sze­

rint 9.5 + B. tokot, a steijer házaknál 263 meterrel magasabban fekvő hegyi forrás ugyan akkor 6.^ -j- E. fokot mutatott. 14-dik januárban a Hermann forrásának vize, mely az utóbb említett for­

rásnál körülbelül '177 meterrel magasabban fekszik 6.7 -f- B. fokot, a város főterén lévő kút vizének hő mérséke ugyan azon órában 9.5 -f- E. fokot jelzett. Ezen mérési adatok, nem csupán a föld­

talaj hőmérsékére, — mely a források évi közép melegével egyenlő szokott lenni — nyújtanak összehasonlítási tájékozást, hanem azt is bizonyítják, hogy Kőszeg üde egészséges vízben hiányt nem szenved.

Határja, kiterjedése.

Határja, mely a hegyes, halmos, domborzatos és részben a róna táj alakzatát foglalja magában — öszhangzó természeti bájaival a kecses vidék vonzó képét vezeti szem elé.

Határjának északi s keleti részét mérsékelten emelkedő hal­

mok, nyugoti oldalát az austriából benyúló terjedelmes hegyágazat magaslatai, délre a Gyöngyös folyó mentében jobbról és balról dom­

boktól szegélyezett s korlátozott síkság képezik.

Földterületének változatos alakzata adományozza talajának is különböző majd termékényebb, majd silányabb minőségű természeti kincseit. Mig határjának halmos, és róna részeit termékeny szántó­

földek, a Gyöngyös folyam jobb partját buja rétségek borítják, addig a nyugoti részen emelkedő hegység oldalaira szeszes bort termő szőllősek, gyümölcsösek, gesztenyések, gazdag növényzetű pagonyok simulnak, s a hegy térzeteket pedig dús lotnbozatu erdők diszittik.

E kies földrész keretét északról K é t h e l y , K l a s t r o m , Pl ei - g r a b e n — keletről Z s i d á n y sopronmegyei falvak — keletdélről T ö m ö r d , N e m e s c s ó — délről L u k á c s h á z a , D o r o s z l ó — délnyugotról Ve l e m, C z á k — nyugotról Bo z s o k , H a m m e r és E ö t h vasmegyei helységek határai alkotják. Eógi határját a város­

nak 1354, 1357, 1383-ik évekből — mely a jelenlegivel csaknem egészen azonos — egy a városi levéltárban találtató 1636-ik évről kelt másolat tünteti ki.

Területének fölmérése több éveket vett igényben, s Kovácsich Zsigmond vasmegyei főmérnök által eszközöltetett. A térkép 1846- ban készült el.

Határjának összes térfogata a fentebbi fölmérés szerint 10.012

B Ezen kút már a 17-dik században mint lánczoskut használtatott, egy 1640-ik évi kovácsnyugta szerint (v. levéltár). 1766-ban változtatott csöves- kutra és nyerte jelen külalakját (v. jegyzőkönyv).

(14)

- 6

hold (1200 □ ölével) és 11652/12 Q öl, melyből szántó földre 2460 hold 8102/i2 0 öl, szőllősre 824 h. 822/12 □ öl, erdőre 5004 h.

ebből az alsó erdőre 2900 h., s felső erdőre 2104 h., belső telekre 104 h. 5022/12 □ öl, kertekre 133 h. 3384/ia □ öl, haszonvehetlen földre 309 h., rétekre 1034 hold esik. A fölmérés óta lefolyt évek folyama alatt azonban ezen kimutatás több részeiben változást szen­

vedett, a mennyiben a terület állagából, különösen az alsó erdőben, de más helyeken is több száz holdra terjedő tér a gabna és szőlő termelés számára meghóditatott.

H e g y s é g .

Az alpok nori hegylánezolatának Osztrák és Steijer honból hazánkba benyúló ágozata —• mielőtt a magyar határt érinti — a steijerhoni W e c h s e l hegyéből két alacsonyabb hegyágra szakad.

Ennek egyikó délre steijerhoni H a r t b e r g felé vonul, másika pedig délkeletre B o r o s t y á n k ő n át R o h o n c z , aztán éjszakkeletre Kő­

szeg felé fordul, s a borostyánkői hegycsoportot képezi. Ezen hegy­

csoport — melynek tömege helyenkint 2000 lábnál magasabbra föl nyúlik — fővonalával Z ö b a r n vidékéről délkeletre, majd észak­

keletre kanyarodván Kőszegnek tart, s itt az „ó h á z “ és „Ká l ­ v á r i a “ hegypontokkal északkeletnek és keletnek nyíló, mélyen be­

vágott, kalvaria, vagy k r u m b a c h i , K i r á l y , S c h n e i d e r b e r g , K a l c h g r a b e n , P o g á n y , majd szükebb, majd szélesebb völgyek­

ben, s egyébb utszorosokban végződik.

A borostyánkői hegycsoport kúpjai és hátai helyenkint szép halmokká egyesülnek, különösen a Gyöngyös v Ügyében Lékánál.

Léka és Rohoncz közt hosszú hegygerincz nyúlik el, mely észak­

keletre Kőszeg felé vonul, s melynek legmagasabb kúpja a 882 me­

ter magas „ í r o t t k ő “ (geschriebene Stein). Hasonlóan magasbra emelkedő kúpjai még a 767 meter magas „ Há r o m s z ö g l e t k ő “ (drei Ecksteine) Kőszeg határában, moly egyszersmind határpont Kőszeg, Velem és Hammer közt, végre az 610 meter magas „ó h á z “ (alte Haus) Kőszeg város fölött, a várostól nyugotra.

Földtani viszonyok.

A föld alakzata — mely termékeivel, növényzetével, kölcsönzi a vidéknek jellegét — érdemel annyi tekintetet, hogy természeti tulajdonságaira, minőségi viszonyaira figyelmet fordítsunk. A kő­

szegi hegységet magában foglaló borostyánkői hegycsoport magvát jegöesös kőzetek képezik — a c s i l l á m s z i r t (Gnaisz) és 'c sil-

(15)

7

lá m p a la (Glimmerschiefer), melyek a hegyek tetőin szikla döcsök alakjában fordulnak elő, itt ott s z e m c s é s m é s z települ a jegö- csös palákban, néhol pedig keskeny f a g y u p a l a fekvetek vonulnak át a csillamszirten. Délfelé a s z a r u t ű n i e p a l a (Chlorit) mu­

tatkozik, főleg Borostyánkő vidékén nagy tömegekben, hol egyszers­

mind k é n kövecset is foglal magában.

Borostyánkő és Khogel közt nagy s e r p e n t í n tömegek me­

rülnek föl, melyekben sok f a g g y ú p a l a , e h l ó r i t p a l a és j e- g ö c s ö s d e l e j k ő van. A „Kűn“ hegy Serpentin és pala tömegei a n t i m o n , r éz, v a s és K ó n á r s z é n vegyekkel van áthatva. A Gyöngyös völgyétől délre a régibb átváltoztatott palák egy nagyobb, s néhány kisebb területet foglalnak el. A nagyobb terület északról Léka vidékétől délre Szalonakig és Rohonezig valami két mértföldre, nyugotról Tarosa vidékétől keletre Kőszegig négy mértföldre terjed, határait tehát L é ka, T a r o s a , t l j - H o d á s z , Ro l i o n c z , S z e r - d a h e l y és K ő s z e g jelölik. Központja ezen nagyobb területnek az „ í r o t t k ő “. A másik kisebb részlete azon paláknak Német- Szt.-Mihálytól, Német-Újvárnak némely megszakadással körülbelül egy mértföldre nyúlik. Ezen palák közt a zöldes színű és a foltos palák túlnyomók s többnyire vékony rétogüek, törekények és szét- mállók, s csak Lékánál válnak szét nagyobb és vastagabb lapokban.

Gyakran pedig vékony rétegű csillámpalával váltakoznak, néha chlorit- palává, vagy palás serpintinné változnak, mely utóbbiban C h r y s o ­ l i t h van. A zöld palákon kívül a szürke palák is gyakoriak s a palák azon különböző válfajaihoz a csillámpala is járul. A csillám­

pala három vonalban mutatkozik leginkább. Az első vonal Röth felől a Gyöngyös mentén nyúlik el s Kőszegen alul majdnem Bo- zsokig ér, a másik Lékától délre a h á r o m s z e g k ő és Í r o t t kő hegyeken át Rohonez vidékéig terjed, a harmadik vonal odább nyugotra Szénégető környékén lép föl. Az Í r o t t kő éjszaki ol­

dalán Szénégető mellett Csáktól nyugotra előforduló mész esillaru- palában a jegöcsös mészkőnek majd kisebb, majd nagyobb tömegei vannak kiválva, mint a Kalchgraben völgy kőfejtésénél; más helye­

ken a mész lassankint eltűnik, s zöldes a g y a g c s i l l á m p a l a támad.

A borostyánkői hegycsoport oldalait kelet és ójszaknyugot felé harmadkori rétegek fedik be, melyek helyenkint a völgy medon- ezéket is kitöltik.

A soproni hegyág mentén a harmadkori képletek tetemes magaságra emelkednek, s a dombos vidéken messzire Kőszegen tűiig terjednek a Rába völgye irányában. Kőszeg, Rohonez vona-

(16)

8

látói délre már mindenütt a harmadkon lerakodás uralkodik s az emlitett pala területek, szigetek gyanánt merülnek föl. A hegy- lánczolat széleit fedő harmadkori képletek területében, itt ott barna sz ó n t e l e p e k is találtatnak mint Mariafalván.1)

Kőszeg határában az „őz k ú t n á l “ (Kehbründl) szinte fordul elő kisebb mennyiségben igen fiatal képlető barna szén, melyen a faszerkezet nyomai jól fölismerhetők.

F o l y ó .

Kőszeg határát a Gyöngyös folyó szeli át, mely Osztrák hon­

ban Zöbarn vidékén ered, mint z ö b a r n i patak délkeletre folyván a K r u m m , T i e f e n és U n g e r b a c h nevű kisebb hegyi patako­

kat fogadván ölében, K i r c h s c h l a g közelében a magyar határt éri, hol jobbról a R e d l s c h l a g környéken eredő K ő p a t a k , a l e b e n s b r u n n i , k h o g e l i , s z a l m a n s d o r f i csermelyek, — a Borostyánkő éjszaki oldalán fakadó és L a n d e c k e t érintő patak egyesülése után „ G y ö n g y ö s n e k “ neveztetik, mely nevet a fő folyó is megtartja. Magyar területen két apró csermely Landeck és Léka között jobbról, a h a m m e r i , r ő t hi és s z e r d a h e l y i csermelyek, balról a s ö p t e i és s u r á n y i csermelyek egyesülésé­

ből támadó B a r d o s i é s A c s á d környékén eredő s z i l v á g y i pa­

takok képezik mellékvizeit. A Gyöngyös Kőszegnél délre kanya­

rodván, L u k á c s h á z a , C s e m e t e , P ö s e , Ap á t i , G e n e s s több más helységek határait érintvén, Szombathelyen túl délkeletre, s végre éjszakkeletre hömpölygeti habjait, s miután vasmegyének leg­

termékenyebb, legnépesebb vidékét áztatta Sárváron felül a nagy Rábával egyesül. A Zöbarnnál eredő Gyöngyös a romaiak birtok­

lása idejében Z e b e r i á n a k , S a b a r i á n a k neveztetett* 2), melyben Kristus születése után 303-ban 4-dik júniusban sz. Quirinus püspök vértanuságot szenvedett.

Földminémiisége.

A pozsonyi medencze — mely hazánk nyugoti síkságát, vál­

tozatos dombos lapályait, vasmegye kisebb, nagyobb területét is magában foglalja — öbleivel a Repce és Gyöngyös völgyein át Kő­

szeg vidékére is benyulik. A kőszegi hegységet, mint emlittők csil- lampala, — dombvidékét pedig harmadkori rétegek alkotják. Határ­

*) Hunfalvy: A magyar birodalom természeti viszonyainak leirása 337. 1.

VI. füzet. StJliczka, „Jahrbuch der k. k. G.-Anstalt“ 1861. 62. folyamában.

2) P. Mathias Fuhrmann: „Altes und neues Oesterreich.“

(17)

9

jának keleti részén a városi alsó téglakemencze környékét, az alsó erdőtalaját e o u g e r i a k a v i c s , és s á r g a a g y a g rétegek borítják, ellenben' lapályosb részein, mint a Gyöngyös folyam mentében, ki­

sebb nagyobb széleségre kiterjedő régi és njabbi ártereken ár ví zi k é p l e t e k terülnek el. Földterületének siillyedtebb helyeit, s völ­

gyeinek talpát szinte ezen áradmányi képletek födözik. A harmad­

kori kepzemények között a f ö l s ő c o n g e r i a a g y a g a völgyek­

ben, dombosb helyeken; és a hegyek oldalam kisebb nagyobb sza­

kadozott tömegekben n e g y e d k o r i k a v i c s a i — a hegyeken pedig főképpen az a g y a g o s c s i l l á i n p a l a van elterjedve, helyenkint kisebb mennyiségű j e g ö e s ő s m é s z k ő v e l . Földmivelés alatt álló homokkal kevert sárga agyag téréit a szorgalom termékeny telovénnyel látta el.

L a k o s o k.

Vasmegyének területe, Kőszeg vidékével ős időkben minő nép- faj által lakatott V támpontok hiányában lehetlcn megállapítani. De nem is oly fontos érdekű tudnunk azt: hogy azon népek, melyek jellegben, szokásaikban a vadság által bélyegeztettek micsoda nép- családhoz tartoztak. Nevezetük — a mint a harcz koczkája egyik vagy másik törzsnek szerezte meg a hatalmat —• a szerint válto­

zott. A leigázott népfáj tovább vándorolt, eliizetett, vagy szolga­

ságra vettetett; a győzőnek uralma pedig ingadozó volt, mert alkot­

mány, földmivelés, biztos lakhely, nem csatolta szilárdul a meghódí­

tott területhez. A megyében eddig felszínre került kőkori leletek­

ből — mint a Felső S z é n é g e t ő n é l (Kőszegtől két órányi távolra) N a g y R á k o s n á l (tótsági járásban) találtakból csak azt következ­

tethetjük: hogy e megye területének népesége a római hódítás és telepítés korát megelőzőleg fölötte silány, s csak szórványos lehetett, annyi azonban valószínű: hogy Pannóniának a rómaiak által történt megszállásakor — midőn Szombathely római állomásul tűzetett ki, s 61o0 gyalog, 726 lovag telepetetett le1), később pedig Claudius Tiberius császár Kristus után 41—51-ik évben Rómából, mintegy 30.000 polgárt szállított hazánk földjére, és ezek által a később fő­

várossá emelkedett C l a u d i a Sa v a r i a A u g u s t a (Szombathely) virágzó gyarmatot alapittá, és ez idétt az itt állomásozó XI. és XII.

római légiók az ipart nem csak e várost környező, hanem a távo­

labb eső vidékekre is szétterjesztettók — akkor azon a helyen, hol

*) L. Flav Vegetius de re militari

(18)

10 -

utóbbi századokban Kőszeg vár és város emelkedett, a rómaiak össze- fiigő lakhelyeket nem állítottak. Feltevőleg pedig azért, mert akkor, mint a vidéket jelen természeti alakzatából megítélhetjük, sűrű ter­

jedelmes erdőségek borítván, vadonsága miatt, maguk, úgy házi állatjaik táplálására vagy éppen nem, vagy csak hosszabb fáradság, nehezebb munka után vélték alkalmatosnak, s ez okból inkább föld­

rajzi fekvésénél fogva a szelidebb, a mivelés feltételeinek inkább megfelelő Szombathelyt s vidékét, s Kőszeg határán túl délre eső síkságot választották letelepedésük helyéül, hol a vidék nyíltabb, simább alakzata inkább kedvező vala a tetelepült élet meggyökerez­

tetésére, és ennek fentartására szükségelt viszonyok kevesebb akadá­

lyokkal, s gyümölcsösőbb sikerrel valának föllelhetők. S csak később midőn a népesség szaporodása az emberi tevékenység tapasztalat és értelem a földmivellet számára több, s kiterjedtebb tereket vett igényben, csak akkor szélesbült Kőszeg jelen határában a termelés­

nek meghódított földmennyisége. Mig a Szombathelyet közelebb s távolabb környező helységek Ól a d , H o z m á t , S u r á n y , Vép, K á m o n , Sz ol 1 ős, F e l s ő - Ő r , G y i m ó t f a l v a , J á k , F e l s ő - L e n d v a , I k e r v á r , Sz. P é t e r fa, K ö r m e n d , Ka t a t a római régészeti tárgyakat szolgáltatnak fölszinro, s a Sváb falui malmom túl római villának maradványai léteznek1) úgy egyébb leletek Kő­

szeg határát érintő „ P o g á n y “ szőllőkig terjednek — addig a város közelében, és területén a római tartózkodásnak eddigelé semminemű tárgyai sem födöztettek föl. Az említett „ P o g á n y “ hegy leg­

magasabb szőllősében — mely a Kőszegtől délnyugatra fekvő Po­

roszló helység határához tartozik — 1828-ik óv körül agyagból egy római harczos mellképe és egy Bachusfő, több római éremmel ta­

láltatott, mely érdekes leletek nem csak a szőllőhegy nevének ere­

detét, hanem egyszersmind a nép azon hagyományát is igazolják, mely szerint a rómaiaknak, vagy pogányoknak tu la, j donitati k e vidék első szőllő ültetvénye. Az előadottak folytán azt kell következtet­

nünk: hogy bár a város közelebb vidékén a rómaiak időnkint meg­

fordultak, s itt ott elszórva egyesek letelepültek, de a sokkal később időkben emelt város építkezési helyén — hol még legcsekélyebb római maradvány sem jött elő — állandó lakhelyekkel nem bírtak.

A rómaiaknak Pannóniából lett kivonulása után, az 5-dik szá­

zad elején a g ó t h o k , közepe táján Atilla vérengző hadai jelentek meg Pannóniában, mely a hunnok birodalmának szétmállásával, a

>) Bubits Búé szakavatott régészünk bizonyítása nyomán a szombathelyre vezető nt mellett létező sáros megyénél, nagyobb kiterjedésű ré>mai villa létezőt, mely körül számos cserepek találtattak.

(19)

- 11 —

k e l e t i g ó t h o k , l o n g o b a r d o k és a v a r o k vándorlásainak, vad pusztításainak lön színhelye. Ez időkorból a történelem vajmi ke­

vés hiteles kútfőt tartott föl számunkra, s ennél fogva hazánk nyu- goti részét s vasmegye sorsát e tekintetben történelmi sűrű fátyol borítja. De hogy a népvándorlás áramlata barbár népeket sodort Kőszeg vidékére, tanúsítják az 1841. évi május 13-án lelt barbárkori 44 bronzsarló, melyeket a város határában nyugotra emelkedő hegy egyik magasabb pontján lévő Ö rd ö g a s z t al á n ak (Teufels­

tisch) nevezett szirtlemez mögött Deekelmann Jakab és Schöck Márton kapások kőfejtés alkalmával egy szikla üregben egymás mellé helyezve találtak.1)

Osak a 9-dik század kezdetén dereng felénk több világoság, midőn nagy Károly császár 803 körül megtörvén az avarok ural­

mát, Pannóniából frank tartományt alkotott, a Kába és Enns közti földet birtokába vette s azon tért, mely a Bába nyugotészaki part­

jától kezdve a dunántúli Magyarország nyugoti részét teszi, s az avarok bírtak, a passaui püspökséghez csatolta* 2 3), s egyes területeket híveinek adományozván, németekkel, különösen bajorokkal telepitett meg. Ezen telepítés azonban valamely nagyszerűnek egyáltalyában nem képzelhető, mert a 9-dik század kutforrásaiban előforduló 40 helységből E d l i t z , Za b e r n, M i n i g k i r e h e n osztrákhoni falvak esnek hozzánk közelebb, a többi fölemlítettek nagyobb távolra van­

nak egymástól elszórva, s igy kétségtelen, hogy e telepítés igen terjedelmes térre volt fölosztva.

A honfoglalás idejekor, mint tudjuk Pannonia lakosága nagyobb részben a góthok utódjaiból, l o n g o b á r dók, g e p i d á k , b o l g á ­ rok, a v a r o k , o l á h o k és külömbféle s 1 á v o k b ó 1, ugyszinte a nagy Károly császár által beszállított n é m e t e k b ő l állott, kiknek utódjai sopronmegye nyugoti határában, s nem külömben vasmegye uyugotójszaki szögletében jelenleg lakozó, s „Hienzek“ elnevezése alatt ismeretes németek.3) Ezek az Árpáddal bejött magyar fajú oroszokkal képezték az ország nyugoti részének akkori népségét, kiknek segítségével később Zsolt vezérünk az ország határjainak megvédése czóljából, mint e munka történelmi részében közlendjük, egy várat épitetott, mely Kőszeg nevet nyert.4)

A 13-dik század végével, mikor az alsó vár, s e körül a 14-dik

x) Városi jegyzőkönyv. Egyike ezen sarlóknak a kőszegi gymnasium gyűj­

temény tárában, másika vasmegye régészeti tárában Szombathelyen őriztetik.

2) Hunfalvy Pál, Századok. 1876. 369.1.

s) Fényes. M. ország statistikája. I. k. 71. lap.

4) Névtelen jegyző. 57. Endlicher után Horváth Mihály M. 0. tör. I, k. 86 1,

(20)

— 12 —

század elején a város alapittatott, kezdődik Kőszeg lakóinak hiteles története. Ekkor ugyan is Robert Károly királyunk a földmivelés és ipar előmozdítása tekintetéből, Ígéretek, kedvezmények és kivált­

ságokkal számos külföldit, de leginkább németeket édesgetvén az országba, a kőszegi alvár mellett emelkedő várost is osztrák- és né- methonból bevándorlóit németekkel telepítette meg, kik itt csak hamar meghonosulván, oly életmódot és foglalkozást választottak, mely a vidék természetszerű viszonyainak leginkább megfelelt. Ezen viszonyoknál fogva tehát a megszállók a földmivelésre és állat- tenyésztésre lévén utalva, a gabna és szellő termelés képezte a la­

koság életszükségleteinek kereset ágát, melly foglalkozások a kéz­

műipart is sokáig háttérbe szorították.1)

A vegyes házból szám ozott utóbbi királyaink szinte a városi polgárosztályt, -mint az ország lakosainak egyik leghasznosabb töre­

dékét ismervén föl. Kőszeg lakóit a a borkereskedés tekintetében, számos előnyökben és kiváltságokban részesítették, nem különben helyhatósági jogaik kiszélesítését eszközölték.* 2) Lenditőleg hatott a letelepültek anyagi érdekeinek előmozdítására az anjou királyok alatt rendkívül gyarapult kereskedés, mely különösen a bortermelők szorgalmát az ország nyugoti és északnyugoti részein gazdagon ju­

talmazta, miután a borkereskedés a szomszéd német tartományok­

kal, lengyelekkel, hatásos eredményű élénkségre emelkedett.

A kézműipar eleve a város, s a legközelebb vidék lakóinak olkerülhotlen szükségleteire lévén korlátozva, ennél fogva csak las- sankint tudott örvendetesb gyarapodásnak utat törni. A földszini és helyi viszonyok folytán tehát Kőszeg lakóinak foglalkozását a gabnatermelés, szőllőmivelás és részben a kézműipar képezvén már előbbi időkben, ezen keresetágakat követik elődeikhez képest a városnak kézi munka után élő jelen lakói is, kik hivatásuk minő­

ségénél fogva három osztályba sorozhatok. Az egyik osztályt ké­

pezik, a g a b n a t e r m e lök, az úgynevezett ö k r ö s g a z d á k (Och­

senbürger) kik földjeiket szorgalommal mivelő szántó vető emberek, gabonanomüek termelésével, ökörfuvarozással s faszállitással keresik élelmüket. A másik osztályt a sz ő 11 őm i v e l ők vagy k a p á s o k (Hauer) teszik, kik szol lő tulajdonnal bírván bortermelés vagy szőllő- mivelési napszám után élnek. Végre a k é z m ű i p a r o s o k osztálya következik, melynek zöme p o s z t ó s o k , s z a b ó k , v a r g á k , csiz-

*) Németívjvári grófoknak osztálylevele: 1279-ről. Robert Károly 1341-ik sz. Márton napjáról, továbbá nagy Lajos 1343-ik sz. György napjáról kelt ok­

mányai (városi titkos levéltár).

2) U. o.

(21)

- 1ST —

m a d i á k, á c s o k , k ő m i v e s e k b ő 1 áll. A 17-dik század közepén az iparos osztály legtöbb szabót, csizmadiát, szíjártót, süvegjártót, kádárt, ötvöst és lakatost számlált. A város többi lakóit h á z t u l a j ­ d o n o s o k , m a g á n z ó k , k e r e s k e d ő k , e g y h á z i férfi ak, köz- és e g y l e t i h i v a t a l n o k o k , n y u g a l m a z o t t és tényleges szol­

gálatban álló k a t o n a t i s z t e k , közös hadseregbeli és honvédelmi h a d f i a k képezik.

Lakóinak nagyobb része a német nyelvet hangoztatja ugyan, de a hazai nyelv sem idegen a város falai között, legalább nagyobb része, ha nem beszéli is nyelvünket, de mindenesetre érti. A város­

ban kezdetben letelepült német jövevények utódai, nemzeti nyelvű­

ket, eredeti sajátságaikat a vegyes házi királyok uralma alatt foly­

tonosan fentartották, sőt még a reformatio elterjedése korában a magyarosodásnak, úgy szólván semmi jeleivel sem találkozhatunk.

Csak a 17-dik század elején különösen Kőszegnek az anyaországhoz 1649-ik évben lett visszakeblezése után — honnét 1491. évtől óta elszakasztva volt -— szoríthatta ki a magyar faj és elem a németet annyira: hogy hazai nyelvünk a község tanácskozmányaiban és köz- igazgatásában, oly biztos és tartós uralomra juthatott, miszerint azon időtől fogva a város azt, egész a jelenkorig minden hivatalos nyilat- kozványaiban — József császár uralkodását és a Bach korszak idejét kivéve — megszakítás nélkül használja. De a 17-dik században átmagyarosult városnak közel egy századon túl virágzó nemzetiségi életét a szatmári béke utáni korszak szomorú pangásba süllyesztette.

Mert ekkor a kormány hagyományos nemzetellenes törekvése, hi­

vatalnokainak hazafiságot nélkülöző befolyása alatt meghajolva, la­

kosága nyelvét elhanyagolta, s Kőszeg magyarságát lassankint a németesedés vésze elsodorta. Már I-ső Lipót vaskezü uralmának, s az általa letelepített jezsuiták buzgalmának sikerült, az egészben protestánsokból s csaknem tisztán magyarokból álló bel- és kül- tanács tagjai közül többeket a katholika vallásra téríteni, s egyszers­

mind ezeket vak eszközül a kormány érdekei számára megnyerni, a megnem nyerhetőket pedig politikai, vagy vallási szorongatások által a város kebeléből elköltözésre kényszeríteni.

A Kákóczy mozgalom viharjai, s az említettek folytán a magyar lakókban úgy is meggyérült város, a szomszéd német falvakból, az örökös tartományokból, nem külömben német honból számos ki­

vándorolt iparost fogadván falai közé, a még visszamaradt hazafias érzelmektől heviilő polgárok magzatait is — kik a nemzeti ügy diadalában hitüket vesztve, annyi erkölcsi és anyagi csapás után elcsüggedve, a dynastia védszárnyai alatt nyugodtabb, boldogabb

(22)

- 14 -

létet reménylettek nyerhetni — elnémetesitették, kik azután nem­

zetellenes szellemű irányukkal egy oly ivadékot neveltek, mely a várost az előtti magyar jellegéből több emberkoron át egészen ki- vetkőztette. Csak a jelen század harmadik tizedének vógefelé támadt elevenebb nemzetiségi mozgalom. a város köz- és társaséletében, midőn a kerületi tábla ülnökei, ügyvédei, a sz. benedek rend gym- nasiumának tanárai, Győri János városi plébános $ több mások mint nyelvünknek buzgó apostolai Kőszegen nemzetiségünket szóval tettel, uj életre ébresztették, s meghonosítását előmozditták. Hazafiui munkáságuk folytán a negyvenes években a magyarosodás már ör­

vendetes gyarapodást mutatott föl s sokkal jelentékenyebb előmene­

telt mutatna föl jelenleg, ha gyors haliadásának útját a gyászos nyomokkal járó ötvenes évek átka meg nem akasztja. Mert ekkor a tömegesen beözönlött német hivatalnokoknak nemzetellenes vak­

merő erőszakoskodása, s fájdalom nem egy, benszülőtt tisztviselőnek, egyes városi polgárnak gálád közreműködése által az önkénytes ha­

talom germanizáló iránya évről évre szélesebb ösvényt hódított, mig nem e vigasz nélküli állapot után bekövetkezett alkotmányos átalakulás kedvező mozzanatai, a nemzetiség hamvadó tűzet, Kőszeg elnémetesedő polgáraiban is melegebb lángokra gerjesztették. Azóta a köz- és társasélet viszonyaiba, a népnevelés ügyeibe befolyással biró férfiai nemes feladatukul tűzték ki: hogy a felébredt nemzeti szellem, a nép minden osztályát áthassa, s az többé ki ne aludjon, hanem édes hazánk javára gyümölcsöt hozókig, állandó hő szere­

tettel ápoltassák. Ha e nemes törekvés az illetőknél lankadni nem fog, akkor bizton hihetjük: hogy Kőszeg jó indulatu népét nemze­

tiségi érzelmeiben megfásulás többé nem éri, s a magyar haza iránti szent kötelmeit, a jövő bár mily viszályos hullámai között a mily lelkesedéssel, szintoly kitartó hűséggel beváltani el nem mu- lasztandja.

Kőszeg földmi velő néposztálya — mely leghatározottabban fejez ki bizonyos jelleget — derült, de nem vidám, inkább komoly, de nem zord, tevékeny, kitartó munkás, minden serényebb mozgékony­

ság nélkül, nyájas de nem előzékeny, nyers, de nem durva, mér­

tékletes élveiben, egyszerű életmódjában, vallásos, törvénytisztelő inkább szokásból, mint meggyőződésből, értelmes, de nem fölvilá­

gosodott, okoskodó, gáncsra gúnyra hajlandó, önhasznát szem előtt tartó, de nem spekulativ szellemű, kereskedéssel nem igen foglal­

kozó. Erkölcsisége általyában megnyugtató, noha kisebb vagyon- sértések egyesek által elkövettetnek, nagyobb vétségek a ritkaságok közé tartoznak. Vitázó természete daczára tettleges czivakodásokra,

(23)

- 15 -

testi sértések elkövetésére nem hagygya magát elragadtatni. Bör­

töneiben az összesen megfenyitettekből közép számmal öt rab jött egy évre; mióta törvény kezesét elvesztette még kevesebb, s ezek nagyobb részét is nem helybeli lakosok, hanem idegen csavargók, vagy ideiglenesen letelepült napszámosak szolgáltatták. Csőcselék nép, mely bizonyos kereset, vagy jövedelem nélkül rendetlen, dolog- talan, és kicsapongásra hajló életmódot vezetne, úgy szólván alig van falai között. Ha a szolgáló, vagy a napszámból élő osztálynál, néha néha a közcsendet zavaró kisebb eltérések előfordulnak a hatóság ébersége által alkalmazott rendszabályok azokat rendes ut- jokba igazítják.

Már korábbi időkben is az erkölcsiség fölött szigora felügyelet vezetetett. Ki ellen házaság kívüli botrány bizonyult be az börtön­

nel, viz és kenyér melleti böjtöléssel fenyitetett. Teherbe jött ha- jadonok az egyházban nyilványosan megfőhettek, s általáuyos meg­

vetésben részesültek. Bórhölgyek pelengérre állíttattak, s azután a városból kiveszöztettek. Még 1668-ban a botrányt okozó nők hóhér által pelengérre tétetvén, s miután az egyházat elkövetett vétségük miatt nyilvánosan megkövették, a városból ki lőnek űzve. A 17-dik században a inegszeplőtelonitésért fizetett bündij 12 frt volt és bika pénznek neveztetett. Ezenkívül erélyes őrködés forditatott a há­

borúk sanyarusága folytán megszaporodott koldulás korlátolására, miután számos elbocsátott és megbénult zsoldos, ezek nejei és gyer­

mekei, elszegényedett iparos, házaiktól megfosztott, vagy elűzött alattvaló, s egyébb kalandorok, kik majd török, persa és más keleti herczegek neve alatt a város pártfogását igénybe vették. Hason iparlovagok segélyezéséről a múlt századi jegyzőkönyvek gyakrabban emlékeznek. Az idegen koldusok felügyeletére 1737-ben koldus bírák alkalmaztattak, kiknek köteleségében állott: hogy a városba bejött csavargó mesterlegényeket, és egyébb koldulókat a városból kiutasítsák, s ha ezek engedetleneknek mutatkoztak korbácsai ki­

hajtsák. Ezen intézményből származott a jelenlegi koldusbirói állás, kinek hivatása a városi szegény intézet számára hetenkint egyszer alamizsnát gyűjteni.

A mint a levéltárban létező 17-dik századbeli végrendeletek­

ből, leltározásokból, osztálylevelekből kitűnik: általány osan mind a két nembeli lakoságnál a magyar öltözék dívott, sőt a földmivelő osztálynál, úgy a polgárság egy részénél daczára elnémetesedésének, még a jelen század első tizedeiben, rókaprémmel szegélyzett, zsi­

nórral ellátott bnzakék szinü hosszú magyar öltöny, fényes gom­

bokkal, sötétkék magyar nadrág, széles karimáju fél magas kalap

(24)

- l(i -

volt szokásban. Jelen időben is földmivelő népének ogy része a magyar nadrágot megtartotta, de fölső ruházatul a magyar öltönyt sötét kék német szabású öltönnyel cserélte föl, másik része pedig különösen iparosai közül az ácsok és kőmivesek sötét kék német kabátot és nadrágot, magyar kalapot viselnek. Mindegyikének öl­

tözetét azonban a ritkán nélkülözhető kék köpönyeg egésziti ki, melytől még lanyhább időben sem szeretnek megválni. A nők öl­

tözete lehető egyszerű, minden határozott jeUeg-nélkül, fényűzésre, piperére mit sem adnak, habár e tekintetben, a városban gyakran megforduló szomszéd magyar és horvát falvak asszonyai — kik a tarka barka költségesb ruházatot túlságosan hajhásszák — az után­

zásra elég csábitó példát nyújtanak.

A város miveltebb egyházi és világi osztályzatának sorait, oly férfiak diszittik, kik nem csak a jó nevelés, értelmiség, tudományos képzettség, és ismeretgazdagság által tűnnek ki, hanem a haza és város javára különbféle módon érvényesítik tevékenységüket. E mellett a nőnem előbbkelőbb osztályzata is az élet több oldalú viszonyaira vonatkozó müveit tulajdonaival, könnyű és vonzó társal­

gási modorral, olvasottsággal, zeneérzékkel, s egyébb erkölcsi aján­

latokkal diszlik, a nélkül azonban, hogy már elért, vagy még el­

érendő nemesebb házi és családanyai hivatását szem elől tévesztené.

Ámbár Kőszeg hölgykoszorujában nem hiányoznak oly jeles ki­

vételek — kik fajunk tősgyökeres férfiúinak honszeretet tekintetében ösztönző példányul szolgálhatnak, általyában, még is hölgyeinél nyel­

vünk lángolóbb szeretotét, s a nemzeti érdekek lelkesedtebb ápolását óhajtanok.

A népeségi viszonyokat illetőleg a régibb időkből semmi adat­

tal sem bírunk, csak azt tudjuk: hogy a 17-dik század közepén a belvárosban házzal bíró pápista 36 volt, a többi külvárosi 350 házat főképen protestánsok, s csekély számú katholikus lakosok bírták.

Az utóbbi századokban sem tapasztalható valamely szembeszökő né­

peségi emelkedés. 1784-ben a város össze irt lakosága 4997 lélek­

ből állott, mely 1857-ben 6858 lakóra rúgott föl, svábfalu helység lakóit is bele értve. Az 1870-ik évben eszközölt népszámlálás a városhoz tartozó Svábfaluval1), mely 326 lélek szaporodást ád, kö­

vetkező adatokat szolgáltatott:

*) Svábfalu 1713-ban települt be Wiirtembergából kiköltözött németekkel, kik a város határában át engedett helyen azonnal az építkezést megkezdették.

Kápolnája 1752-ben épült, toronyul azonban a jelen század derekán láttatott el.

1715-ben a város által kiküldött küldöttség helység Lírájául Moár Hans Györgyöt nevezte ki.

(25)

- 17 -

Lakófelek s z á m a ...1549 Jelenvaló népeség... 6915

„ ebből fé rfi...8182

„ „ n ő ... 8738 V a l l á s f e l e k e z e t s z e r i n t :

,, római k a t h o l i k u s ... 4832 görög e g y e s ü l t ... 5 görög nem e g y e s ü l t ... 1

„ á g o s ta i...1886

„ h e l v é t ... 14

„ z s i d ó ...177 Á l l a p o t s z e r i n t :

„ nőtlen f é r f i ...1973 nős ... 1099

„ özvegy „ 98

„ elvált ... 12 hajadon n ő ... 2187

„ férjes ...1129

„ ö z v e g y ... 404

„ elvált ... 13 H o n o s s á g s z e r i n t :

helybeli f é r f i ...2516

„ n ő ... 3040 az ország más községében f é r f i ... 559 austriai tartományban „ ... 103 külföldön „ ... 4 az ország más községében n ő ...548 austriai tartományban „ ...134 külföldön , , ... 11 J e l e n l e v ő h u z a m o s a n :

f é r f i...3155

„ n ő ...3718 M ű v e l t s é g i á l l a p o t :

írni nem, de olvasni tud f é r f i... 124

» „ n ő ...396 olvasni, írni tud f é r f i... 2340

n .» » n ő ... 2254 nem tud olvasni, és Írni f é r f i ... 718

» ft ft ft ft f t ... 1083 H i v a t á s , és f o g l a l k o z á s s z e r i n t :

egyházi személyek... 15

2

(26)

- 18 —

közhivatalnokok ... 29 tan ító k ... 45 t a n u l ó k ...172 művészettel fog lalk ozó k... 37

„ ügyvéd ... 9 ,, o r v o s ... 8 ,. sebész... 2

„ b á b a ... 6

„ g y ó g y s z e ré s z ... 2

„ földbirtokos... 342 ,, g a z d a t i s z t e k ... 6 ,, éves s z o l g á k ... 40

„ n a p s z á m o s o k ... 104 A z i p a r k ö r ü l é p í t é s z e t i , és m ű v é s z e t i i p a r n á l :

,, „ ,, önálló v á ll a lk o z ó k ... 36

„ „ m u n k á s o k ... 326 kő, fém és faiparágaknál

„ „ ,, önálló v á lla lk o z ó k ... 49

„ „ ,, ,, m u n k á s o k ... 71 V e g y é s z e t i , é l e l m e z é s i t e r m e l é s n é l :

„ önálló v á lla lk o z ó k ... 39

„ m u n k á so k ... 103 S z ö v ő i p a r n á l :

„ önálló v á lla lk o z ó k ... 130

„ m u n k áso k ... 115 Bőr , és e g y é b i p a r á g a k n á l :

„ „ „ önálló v á lla lk o z ó ... 111

„ ,. „ m u n k á s o k ... 75 N em k ö z v e t l e n t e r m e l ő f o g l a l k o z á s n á l :

„ „ önálló válalkozók . 40

„ „ munkások ... 29 K e r e s k e d e l e m n é l :

„ önálló v á la l k o z ó k ... 69

„ h iv a ta ln o k o k ... 3 m u n k á s o k ... 45 P é n z - és h i t e l i n t é z e t e k n é l :

,, tisztviselők, s z o l g á k ... 4

„ háztulajdonosok minden hivatás n é l k ü l ... 38

„ járadék tu la jd o n o s o k ... 255

„ személyes szolgálatot t e v ő k ... 828

(27)

— 19 — B i z o n y o s f o g l a l k o z á s n é l k ü l :

„ 14 éven felül f é r f i ... 88

„ „ „ „ n ő ... 1698

„ 14 éven alul f é r f i ... 885

„ „ „ „ n ő ...1095 A népeségi viszonyok sokkal kedvezőbb haladást tüntetnének föl, ha vasúti közvetlen összeköttetés által a közlekedés, a forga­

lom megkönnyebbittetnék, s ez által az élelem, s kereset forrásá­

nak újabb elevenebb erei nyittatnának m eg ; mert dacára azon kedvező földszini körülményeknek: hogy Kőszeg termékeny gabona földekkel, buja rétekkel, zamatos erős bort termő szőllősökkel, gaz­

dag gyümölcsösökkel és más egyéb természeti kincsek előnyével bir, melyek nem csak az élet fentartására, hanem a vagyonosság előmozdítására is határozó feltételül szolgálnak, mind ezek mellett még is lakossága habár szegénynek nem is, — de vagyonosnak sem mondható, s pedig azon okból, mert minden élénkebb for­

galomtól megfosztva, kereskedése, ipara, pangó állapotban sinlődik.

Azért, ha időjárási viszontagságok miatt a gabona termelés nem sikerül, vagy ha a gyakorta előforduló tavaszi fagyok, s egyéb elemi csapások folytán a szőllők munkáltatására fordított erő, s költségek elvesznek, a gabna termelő gazdának, de különösen a szőllőmives kapásoknak sorsa szánalmat gerjesztő, mert annak a gabona, ennek a bor képezvén főbb kereseti ágát, a múlt évi ter­

més jövedelmének — ha még el nem fogyasztatott — kell pó­

tolni a hiányzót.

C s a l á d o k .

A 14-dik és 15-ik századbeli okmányokban gyéren előforduló családok között, következő polgári családnevek emlittetnek: Pwkker, Sas, Seydl, Gunser, Eayher.

16-ik s z á z a d b a n : Bempl, Erdős, Kermer, Slaher, Swankier, Darkner, Trainer, Plükenofen, Markho, Lederer, Moszer, Vörös, Bedöts, Muelich, Urban, Deák, Diern, Oozdag, (Gazdagh) Scher- neyker, Pethoych, Fisehmaister, Vrasits, Bornemisza, Szompt, Meny- hardt, Marthon, Vass, Pinter sat.

A 17-ik s z á z a d második tizedéig a német elem tulsulyoz- ván a magyar nemzetiséget, a magyar lakoság háttérbe szoritatott.

Ekkorig a német nyelv lévén a városban uralkodó, okmányokban, s egyéb hivatalos kiadványokban a német nyelv használtatván, a magyar nyelvet nem biró városi jegyzők a magyar hangzású család-

2*

(28)

20 -

neveket erferditve, legtöbb esetben megcsonkítva jegyezték föl. De még későbben az említett század derekán, és végén is, midőn hazai nyelvünk a város falai közt kizárólagos uralomra vívta föl magát, nehéz a családi nevezetekben eligazodni mert a polgárok családi nevök mellett egyszersmind iparüzletük után neveztettek, mely ne­

vezet aztán idővel valóságos családi névül maradt használatban, mint: Szürszabó Tompa Mihály, Lakatjártó Horváth István, Csiz­

madia Balogh Mihály, Bognár Szabó Mihály sat. E században következő birtokos családokkal találkozunk: Inkhoffer, Pammer, Svetics, Somogyi, Benők, Feyerabent, Hostódj, Gombosy, Kóssa, Tunya, Tompa, Bognár, Farkas, Dauchner, Fiikk (Fügh), Csirip, Cseitei, Szabó, Ujváry, Simonyi, Erdős, Telekesy, Hóés, Lindamáry, Saál, Simon, Balla, Olischer, Lada, Szombathelyi, Hazatius, Mikos, Fabsics, Puskarics, Furcsák, Fábri, Bona, Seggeuseisen, Hericz, Szent- györgyi, Novay, Finta, Urváry, Kulmonn, Forda, Gombkötő, Piso- nics, Bádl, Gillig, Szompt. Tsőky, Ghillany, Illovay, Paar, Kani- csár, Yass, Kaczor, Perényi, Balogh, Szerenesey, Grenbolth, Kádos, Meskó, Bosky, Sana, Lakatjártó, Koppay, Salamon sat.

18-dik s z á z a d b a n . Fügh, Muiszer, Freiler, Edler, Faigl, Ekker, Koszor, Leidenfrost Ambrosy, Ludwig, Losy, Gilligh, Mar­

ton, Unger, Kollmann, Gillinger, Cseke, Kappel, Leinbetter, Mar- hoífer, Hainrich, Welfel, Vagner, Györkey, Gazdagh, Steinperger, Szentgyörgyvölgyi, Lada, Miklósy, Balla, Mecsóry, Szajler, Ifsits, Szampt, Fodor, Kanicsár, Chernél, Palocsay, Paar, Csekonics, Ger- hauser, Mikos, Kern, Kelcz, Donászy, Sigray báró, Strodler, Szom­

bathelyi, Kicky gróf, Batthyány gróf, Tallian, Stettner, Kainiseh, Hara, Svetics, Faludy, Eölbey, Zámbó, Bátky, Málik, Szelestey, Solterer, Hegedűs, Bokor, Kónya, Glick, Sibrik, Adelfy, Tolnai, Pales, Szent Balási, Koltay, Salamon, Punger, Gaszner, Festetics gróf, Sennyei báró, Keresztury, Binder, Monsperger, Eadiskovics, Hasacius, Mikos, Artner sat.

A jelenkorban birtokos, legtöbbet adózók 1872-ben: Schey Fülöp, herceg Eszterházy Miklós, Schey Sándor, Zarka Sándor, Chernél Kálmán, Zánelli Károly, Schönbauer Mihály, Waisbeeker Antal, Schey Károly, Unger Károly, Bierbauer Mihály, Waisbeeker Ede, Ege Miklós, Szaivert József, Kindl József, Schneller Vilmos, Ekker Károly, Seybold János, Popper Jakab, Hoffmann Lajos, Kager Ignác, Schey Ferenc, Plechschmidt János, Czeke József, Csacsinovits István, Eitner Gusztáv, Wagenhoffer Antal, Fügh Gyula, Dax János, Kranz János, Binder János, Tallian Kálmán, Gerhauser József, Schiefer György.

(29)

- 21 -

Jelenlegi háztulajdonosok a fen ütne vezetteken kívül, és ma­

gánzó családok: Abele báró, Babarczy báró, Bischof, Bubna, Ber­

zsenyi, Szovják, Dallos, Slamatinger, Topercer, Yidos, Hrabovszky, Pados, Kubovics, Lauringer, Paller, Mahortsits, Ebeling, Vajda, Stettner, Kuzma, Turcsányi, Matics, Inkey, Jósa, szentgyörgyi Hor­

váth, Korchmáros, Fabiánits. Bedöts, Jenny, Festetics gróf, Cher­

nél, Freiler, Szovják, Küttel, Bertók, Koger.

K a t o n a s á g .

Ujjoncait a hatósága alá tartozó Svábfaluval a 76. sz. báró John gyalogezredhez, és a 75-ik vas-sopronmegyei honvéd zászlóaljhoz és a 27-dik honvéd lovasszázadhoz szolgáltatja. 1870-ben 23 ujjoncot adott, póttartalékul maradt két ember. Szinte az akkori népszámlálás szerint tettleges szolgálatban a városból távol v o l t a k ... 19

r> n v r* szabadságos . 60

?• »• v •? tartalék . . 40

n 11 11 11

H a d s e r e g n é l s z ó i g á 1 a t b a n vo 1

honvéd . . t:

. 32

11 '1 V tis z t... . 28 altiszt . . . . . 29

r ii ii közlegény . . . . 69

T e r m é k e k .

Gyümölcs.

Kőszeg határjának síksága, enyhe dombjai, lejtői, több s ke­

vesebb homokkal kevert sárga agyagból állanak, melyek majd több, majd csekélyebb televénnyel vannak gazdagítva, búzát, rozsot, árpát, zabot elég mennyiségben, és jó minőségben teremnek. Mennyire mehet az évi középtermés, meghatározni adatok hiányában bajos, annyira azonban mindenesetre fölrúg, hogy a belszükségletet nagy részben fedezheti. Kukorica nem miveltetik, de annál bővebben fordul elő burgonya, vörös lóhere, és luczerna. Aratás után a szántások nagy mennyiségű hajdinával, fehér répával láttatnak el.

Rétjei a gyöngyös közelében buják, jó szénát, és sarjut adók, s többször kaszálhatok. Kerti veteményei között a spárga, a saláták különféle nemei, egyéb konyha zöldség, három kiterjedt káposztás kertjében termesztett jeles fejes káposztája említést érdemelnek.

Azonkívül a hüvelyes növényekből a bab, borsó, virágkel, ugorka, laboda, paradicsom alma, zeller, hagyma a várost környező számos kertekben belfogyasztásra tenyésztetik. A város lakói a virágúii- velés iránt is hajlammal viseltetnek, különösen a nemesb rózsák

(30)

22 -

tenyésztésével több kerttulajdonos nagy szeretettel, gonddal és szakismerettel foglalkozik. Némely rózsatenyésztőnek gyűjteménye

— nem csak a helyes Ízléssel választott fajok sokszerüsége, hanem a példányok szabályos alakja, a virányzat tökélye mellett, — az újabb sőt legújabb vívmányok képviselete által tűnik ki.

Gyümölcse mennyiség s a különbféle fajok nemességét gaz­

daságát s jó izét tekintve hazánk bármely vidékének hason ter­

mékeivel méltán versenyezhet. Mert a házi kerteket a szőllősök alsó és felső téréit, s ezeket szegélyző völgyeket mindenütt válto­

gatott fajú gyümölcsös ültetvények lepik el, melyeknek Ízletes ter­

ményei távolabb vidékekre szállíttatnak. Kajszin és őszi baraezkja, cseresznyéje, diója, gesztenyéje, lasponyája, berkenyéje, szedre, ri­

biszkéje, köszmétéje, — különösen pagonyainak szamatos málnája, szamóczája, áfonyája, mogyorója bőven látja el a fogyasztó közön­

séget. De legkiválóbb minőségben és számosabb válfajban dísz- lenek azonban almái és körtéi, melyek kedvező években nevezetes kereskedési és jövedelmi cikket képeznek. Nem csupán a város, hanem az egész vidék gyümölcsószetének fejlődésére, és jelen föl­

virágoz ására néhai Yölfel József hírneves pomolog szerzett magá­

nak kitörülhetlen érdemeket, ki az általa kezdeményezett, s rövid idő alatt oly szép emelkedésnek örvendő gyümölcs oskolája által Christ, és Diel-től szerzett jelesb fajokat terjesztvén, s megismer­

tetvén, a gyümölcs tenyésztést a köznéppel annyira megkedveltette:

hogy a nemesebb gyümölcs mivelése a város határjában általános elterjedést nyert, úgy hogy jelenleg a legkitűnőbb alma, s körte fajok a kert és szőllőtulajdonosoknál széles s nagy részben okszerű ápoltatásban részesülvén, ez által a nép kereseti ágának egy jöve­

delmező forrása nyittatott meg. Yölfel József elhalálozásával fia vette át a gyümölcs-intézet további vezetését, ki iskoláját számos kiváló újdonságokkal szaporítván, lelkiismeretesen, szabályosan ke­

zelt csemete ültetvényei által a már atyja életében diszlő üzletet, oly fényes állapotra em elte: hogy ültetvényeinek számmennyisé­

gével ha talán nem is, de minőségével a külföld hason intézeteivel becsülettel szálhat sorompóba.

Szőllőszet és borászat.

Terményei között gazdászati tekintetben minden esetre első sorban a szőllő említendő, mely rendes időjárási viszonyok között, szeszes, testes, kedvezőbb években pedig kitűnő zamatos nedvet, sőt aszubort is szolgáltat.

Mikor ? minő viszonyok közt V és ki által ? alapittatott Kőszeg

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Baranya megyében 1990 elején a lakosság 44 százaléka (mintegy 185 ezer fő) volt aktív kereső, 5 106 ezer főt (a népesség egynegyede) tett ki az inaktív keresőnek

A soproni képzés minden bizonnyal azért is vonzó lehet a pálya iránt érdeklődők számára, hiszen az 1990-es évek vége óta lehetőség van arra, hogy a hallgatók az

A megoldások több párhuzamos, vagy egymásra épülő digitális szerepkör alkalmazásának módját rajzolják ki (Avidov-Ungar és Shamir-Inbal 2017). A DPMK

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2016-ban nyílt pályázatot hirdetett olyan, 4 éven át történő kutatások támogatására, amelyeknek célja alapvetően új vagy a hazai

Hosszú időnek kellett el- telnie ahhoz, míg az emberiség rájött arra, hogy a beszéd állandó elemek — han- gok vagy ha úgy tetszik: fonémák — kombinációja, s ezeket

„filmrendezőként” keressenek az adott jelenetnek megfelelő hátteret, azt fényképezzék le mobillal, majd a fotókat megbeszélik, összehasonlítják, akkor észrevétlen

ter Anno 15, minémü egy ezüst kánnátt conferaltam volt az Nagy Győri Helvetika Confession levő Ecclésiának, s annak tagjainak, propter Temporum disturbia, hogy

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a