KISDEDNEVELÉS SZÜLÖK,KISDEDNEVELÖK ÉS A NEVELÉSÜGY BARÁTAI SZÁNIÁRA

Teljes szövegt

(1)

51037

XLVII. évfolyam.

1 9 1 S SF

hi

1 1 . s z á n F

191S SFP.

2 9

dapest, 1918. október \ J

T i r r T T t ^ Budapest, 1918.

* r f n t

KISDEDNEVELÉS

SZÜLÖK,KISDEDNEVELÖK ÉS A NEVELÉSÜGY BARÁTAI SZÁNIÁRA

L Ő R I N C Z Y GYÖRGY

felelős szerkesztő. M Á L I K B É L Á N É t á r s s z e r k e s z t ő .

F O R G Á C H J U L I A f ő m u n k a t á r s .

K I A D J A A K I S D E D N E V E L Ő K O R S Z Á Ő O S E G Y E S Ü L E T E Előfizetési ár egész évre .. 8 korona • Egyesületi tagok a lappt évi 6 korona

» » félévre 4 »

» » negyedévre 2 » m e g j e l e n i k m i n d e n h ó n a p l - é n é s 15-én.

tagsági díjért kapják. —. Újonnan belépő tagok a 6 koronán kívül a segélyalapra 2 koronát fizetnek egyszer és mindenkorra.

Övónőképző-intézeti növendékek a lapot egész évre 4, félévre 2 k o r o n á é i t rendelhetik meg. Kéziratok a szerkesztőséghez (Budapest,. I., Városmajor-utca 59. sz.), előfizetési pénzek, t a g d í j a k és reklamációk Végh J ó z s e f pénztároshoz (Budapest, VII., Péterffy Íjíndor utca 4. sz.) küldendők. T i t k á r c í m e : Kiss Vilma, IV., Papnövelde-utcai ltözs. kisdedóvó.

Pályázatokat Ingyen, h i r d e t é s e k e t j u t á n y o s áron közlünk.

Szeresd a gyermeket . . .

Szeresd a gyermeket, Szeresd a gyermeket Fogadd be szívedbe; És őrködj felette, S lelked minden kincsét Óvja, oltalmazza

Ültesd át lelkébe. Lelked szeretete.

Mikor szeretettel Dalolj, kacagj vele, Közeledik feléd, Örülj játékának, Hadd érezze lelked Légy örvendő társa Jóságát, melegét. Nagy boldogságának.

Szeretet, boldogság Hidd el, e boldogság Kicsi szíve vágya, Reád is sugárt hint, S ki tudja, az élet Fölvidítja majdan Mily sorsot mért rája ? Szomorú napjaid.

Virágos kert lesz-e Ha csüggedsz, ha lankadsz, Élete pályája, Új erőt nyersz ettől. . .

Vagy a szenvedések Szeresd a gyermeket Kínos Golgotája ? S ne félj az élettől!

(Nickyfalva.) Nagy Mariska.

I T O L C) i R T I 1 W UH '¿- Jo s i 1 EÚYETtitíl i«j.ilfifTAR i

SZEGED |

(2)

— 3 2 2 — /

Pusztul a magyar vér.

Mindenkinek, akiben magyar szív dobog s akinek ereiben magyar vér pezseg, gondolkodóba kell esnie azon a rettentő pusztuláson, ami a gyermekhalandóság terén napjainkban észlelhető.

A háború a maga rettentő borzalmaival már 4 év óta tart, sőt átlép- tünk az ötödik esztendőbe is, s noha legjobbjaink teljes odaadással har- cobiak, hogy kivívják a győzelmes békét, harci diadalokat aratva egy- másután, s noha diplomáciánk is megtett mindent a tisztessséges békéért, ellenségeink makacssága nem engedi a háború befejezését. Míg a háború természetesen veszteséget kíván, míg a harctereken egymásután áldoz- zák a hon oltárára, szeretett magyar hazánkért életüket bős véreink, addig itthon is erősen fogyunk. Fogyunk egyJészt, mert a születések száma állandóan csökken, de másrészt, mert a gyermeksereg körében oly ijesztő módon lépett fel a halandóság, hogy félnünk kell, ha e rettenetes pusztu- lásnak nem tudjuk útját vágni, lesz-e magyar vér, amely a háború dicső- séges befejeztével újjászületett Magyarország javát a jövőben képes lesz munkálni 1 Hogy állításom igaz, s hogy tényleg súlyos probléma előtt ,f \ p s f f , állunk, ennek bizonyítására szolgáljon az alábbi hiteles statisztikai kimu-

V 'W i t a t á s :

V V 4 Csecsemő- és gyermekhalálozás 1913—17-ig a Magyarbirodalomban.

) 100 élve- É v Élve- Egy éven alul Hét éven alul szülöttre esett É v szülöttek elhaltak elhaltak ösz- egy éven alul

ö s s z e s s z á m a szes száma elhalt 1913 735.626 148.096 227.655 20-1 1914 746.911 145.556 224.260 19-5 1915 512.261 135.126 238.040 26-4

1616 333.551 74.773 156.362 22-4

1917 311.304 68.111 128.744 21-9

E kimutatásból megállapítható, hogy bizony a születések száma a felénél kevesebbre a p a d t !

De ha ez adatokat figyeljük, akaratlanul is eszünkbe kell, hogy jusson, bog}7 igenis itt tennünk kell, tovább nem szabad tétlenül néznünk e pusz- tulást !

Nagyjaink belátva, hogy itt a cselekvés ideje, összefogtak s országos mozgalmat indítottak, hogy a magyar fajt a végpusztulástól megment- sék. Állam és társadalom egyaránt munkához látott. Létrejött az Orszá- gos Stefánia Szövetség, melynek feladata az anya-, csecsemő- és gyermek-

(3)

védelem országos szervezése, a mozgalom irányítása s általában az egész mozgalomnak országosan felkarolása.

Nemcsak erkölcsi, de anyagi támogatásról van szó s az állam mellett a társadalomnak meg kell hoznia a maga áldozatát. Nincsen senki e hazában, aki eredményesen ki ne vehetné e munkából a részét! A ma- gyar kisdedóvónők pedig, mint gyermekvédelmi intézményeink egyik leg- fontosabbikának, a kisdedóvó- (kisdednevelő-) intézetnek hűséges mun- kásai, különösen fontos feladatokra hivatvák. Egyrészt fontos a feladat benn a kisdedóvóintézetben, másrészt pedig azon kívül. Bent az intézet- ben fontos a gyermek egészségének ápolása, minden változásnak, mely a gyermek egészségén mutatkozik, megfigyelése s szükség esetén az orvos figyelmének arra irányítása, minden olyan játéknak, foglalkoztatás- nak, mely a gyermek egészségére káros lehet, kiküszöbölése a kisdedóvó- intézetből, másrészről időközönként a szülőknek összehívása tanápsko- zásra s ott azoknak a szerzett tapasztalatok alapján felvilágosítása s esetleg tanácsokkal ellátása. Néha az orvosnak is bevonása e tanácskozá- sokba s az ő szaktudásának is felhasználása a szülők felvilágosítására.

Az intézeten kívül karolja fel a kisdodóvónő a Stefánia Szövetség ügyét. Legyen mellékfoglalkozású védőnő, miáltal rendkívül fontos szol- gálatokat tesz a nagy nemzeti ügynek s áldás fogja kísérni munkáját.

Erről később bővebben fogok szólni, most csak ennyit!

Föl tehát magyar véreim a munkára ! Lássunk hozzá a nemzetmentés- hez, hogy e földön a magyar faj megerősödjék s a magyar vér munkálhassa e hon jobb jövőjét. ű r . H.

Az óvónő szociális teendői.

A szociálizmus főcélja az, hogy egyenlőbbekké, igazi testvérekké le- gyünk a nemzeti közösségben, szolgáljuk becsületesen nemzetünk és az egész emberiség ügyeit, céljait, hogy ki-ki ura és szolgája legyen önmagának és ne a felebbvalója vagy elnyomója embertársának. A nevelésnek kell lennie annak a tervszerű s öntudatos munkának, mely a gyermeket e tár- sadalom tényező tagjává alakítja. így hát kell, hogy a nevelés és szo- ciálizmus a legszorosabb kapcsolatban álljanak egymással. Mert nézetem szerint az, hogy az emberi kasztok között oly nagy erkölcsi, vagyoni, tudási, tekintélyi különbség fejlődött ki, annak, hogy előállottak az okok, amelyek alapján egyik ember a másik fölé emelkedik és azt kizsákmá- nyolhatja, lenézheti, annak oka a velünk született bűnös hajlamokon, kü- lönböző tehetségeken és különböző okon kívül főleg az, hogy egyes csalá- dok; kasztok gyermekei folytonos gondos művelésben és tanítatásban

1*

(4)

-Ti 3 2 4 a

részesültek, eszük élesbedett, látókörük kitágult, így az átöröklés folytán is fejlődött idegrendszerük, míg a többi kaszt gyermekeinek nevelése és taníttatása teljesen el lett hanyagolva, ők legzsengébb koruktól csak testi munka végzésére lettek kényszerítve, így csak testi erejük fejlődött ideg- rendszerük hátrányára. A szociálizmus érdeke, hogy a kézimunkásnak, iparosnak készülő gyermek is legalább 18—20 éves koráig és legalább a reggel 1—2 órájában állandó és tervszerű oktatásban és művelésben része- süljön, akkor eltűnnének azok a nagy különbségek, melyet erkölcsi fel- fogás, különböző ruházkodás, a tisztaság elhanyagolása, szokások és mo- dor, beszédformák és beszédtárgyak korlátoltsága vonnak mint válasz- falat ember s ember közé; másrészt képesebbé válna minden ember. —- tehát nemcsak a csiszolt eszűek, a szélesebb látkörűek villámgyorsan fel- ismerni az előnyöket, melyek a kellő pillanatban megragadva alkalmasak a saját és családjuk emelésére, társadalmi helyzetük előnyeinek a megraga- dására, megteremtésére és biztosítására.

Ha a nevelés szociálista szempontból is ennyire fontos, természetes, hogy nekünk óvónőknek foglalkoznunk kell a szociális feladatokkal.

A legelső szociális teendők közé tartozik az, hogy az óvónő befolyást nyerjen a szülőre, a gyermek családjára. Ez inkább teheti, mint bármely más közös nevelő, mert az óvoda még nem tanít, illetőleg nincs annyira tervszerű órabeosztáshoz kötve, mint az iskola s így inkább érintkezhetik szülőkkel, kiknek neveléséből nemcsak érdekbajsza, a pénz- és szellem- arisztokráciának, a nemzeti, felekezeti viszálykodásnak számtalan bűne is fakad.

A családban szociálizmus szempontjából a legfőbb és legsürgősebb orvoslásra szorul az a társadalmi ellentét, mely élő példában áll a gyer- mek elé : az úr és szolga viszonyában. Egyik parancsol, dúl-fúl és büntet ; a másik tűr és szenved és mindkét fél megtanulja gyűlölni egymást; a fö- löttes ki akarná a szolgáit zsákmányolni, az alárendelt kibújni törekszik kötelességeinek teljesítése alól. Keltsük fel az okosságot az emberekben.

Látassuk be, hogy nincs úri és szolgai munka, nincs magunkhoz méltó és nem méltó munka, a munka mind nemes, a munkát végző ember mind embertárs. Mindenki végezzen mindenféle munkát, mindent végezzen el.

amit tud és bír s csak akkor szoruljon segítő társakra, ha a munkát nem tudja, nem bírja. Törekedjünk meggyőzni a szülőket arról, mennyire üdvös gyermekeik fejlődésére, önállóságára, ha nem szolgáltatják azokat min- denben ki, ha minden gyermek elvégzi a családban azt a munkát, melyet elbír. Ha a gyermek és szülő egyaránt hozzá fog minden munkához, köny- nyebben meglátja, hogy nincs úr és szolga, hanem van vezető s vezetett, munkabíró és gyenge, bölcs mester s tanuló inas. Ha a szülő s gyermek egyaránt hozzá fog minden munkához, átéli azokat a nehézségeket, erő-

(5)

[ — 3 2 5 —

kifejtéseket, melyeket a munka elvégzése igényel, ezáltal jobban tudja becsülni a munkást. A megbecsülés becsületes viszont, eljkrást szül. Tisz- tességes bánásmód és egyenlőség legyen a családban. A szülő minden gyer- mekét is szeresse egyformán ; ne különböztesse meg szeretetében még a tes- tileg gyengét, nyomorultat sem, ezek fokozott gyógyító, javító hatását, gondoskodását ne vonja el tőle. . Mert a dédelgetés, megkülönböztetés, a másik fölé emelés, önzővé, önteltté, gyámoltalanná fejleszti. A mellőzés, elnyomás pedig zárkózottá, elkeseredetté, gyűlölködővé nevei, már pedig oda kell hatnunk, hogy a család minden tagja, a munkásai is szociális elvek szerint szervezkedjenek, hogy a jövő társadalmát egymást szerető s meg- becsülő,közös célokért,közös munkában egybeforrt egyénekből alakuljon ki.

Amikor a szülőket igyekszünk befolyásolni, ne feledjük el, hogy a mi cselekedeteinket is folyton látják ők, mint tükörben a kis gyermekükben.

Ennek csevegéséből megtudják : szeretjük, gondozzuk, ápoljuk-e a kis- dedeket híven s lelkiismeretesen ; kiterjed-e minden apróságra figyel- münk ; nem fordítunk-e feltűnően sok gondot egy gyermekre a többinek elhanyagolásával; türelmesek, igazságosak vagyunk-e. Még többet vét- hetünk a szocializmus ellen, ha az úrigyermeket különböztetjük meg. Az úrigyermekkel gyengéden, a paraszttal keményen bánunk ; az úri szülő gyermekét rendbe hozzuk, a paraszt gyerek szülőjét vagy kísérőjét meg- szégyenítjük a rendetlenségért; az úri szülőt szívesen látjuk, a parasztot le sem ültetjük. Mit szerethetne hát rajtunk s mit követhetne az a szegény paraszt szülő ?

Érezze, t u d j a az óvónő, hogy ő a népnek egy elszakadt leánya, a fájó testnek kisded porcikája.- Tudja, hogy összes tevékenységével a népnek javát kell szolgálnia. Hisz oly nemes célért küzd és fárad, mely az emberiség legjobbjainak közösségébe vonja ő t ! Lelkesedjék tehát a munkakörért, melybe a sors állította ! Lelkesedés kell ahhoz, hogy a maga nagyságában lássuk és mérlegeljük azt a hatást, melyet az óvoda szűk körében és apró népével a községnek nagyobb körére : a felnőtt népre gyakorol. Igen, a mi összes óvodai tevékenységünk a felnőttekre is nevelőleg hat. A gyermek minden jó és rossz szokást hazavisz, így a szülő belát az óvodába és tanul:

az emberek egyenlő becsülését, az illendőséget, az alantabb állók a tisz- taságot, a rendet, a választékosabb beszédet, ezt gyakorolják is, mert meg tisztelve érzik magukat azzal, hogy egyenlők az óvodával, nemes önbecs- érzésük gyarapszik. Ezeket az apró hatásokat ne elkülönítve lássuk, ne a maguk kicsinységükben, de úgy is, mint hatalmas erőt, amilyenné a meg- sokszorosodás, a tömegesség teszi, akár az esőcseppeket.

Különös figyelmet érdemel a kisdedóvoda szociális szempontból, mert ez az egyesületi, a társas élet kezdete. Otthon hiányzik a gyermek erőinek kifejtéséhez a hasonló erőkkel való mérkőzésre az alkalom, érzel-

(6)

— 3 2 6 — /

meinek sokoldalúságához és mélységéhez hiányzik a hasonlók érzelmi világa, önállóságukhoz hiányoznék az egyenlők önállósága, tetteinek irá- nyításához és mérlegeléséhez hiányzik a vele egyenlők cselekedete. I t t kell inegtanulniok a gyermekeknek, hogy a közös célért cselekedni öröm s hogy ezért az örömért erőnket ki kell fejtenünk, hogy ki kell tartanunk, hogy egymásnak engednünk, bizonyos rendhez, szabályokhoz alkalmazkod- nunk, hogy egymáson segítenünk kell, hogy egymás bajában osztozzunk, hogy a gyengét ne hagyjuk, az igazságtalanságot ne túrjük, szóval a társa- dalmi élet összes erényeit ebben a kicsiny világban, a paraszt és úri, a gaz- dag és szegény gyermekek eme társaságában tanulják meg. Különösen a szabadjáték az örömnek és erőkifejtésnek az a teljessége, melyet maga a természet adott eszközül arra a célra, hogy a gyermek testi-lelki erőit fejlessze, a társadalmi életet vele megszerettesse. Ezt a szabadjátékot nekünk szociálista óvónőknek ezért is tanulmányoznunk kell, mert ezen kell fölépülnie a febiőttek munkájának. Amint játszva dolgozik a gyer- mek, úgy a későbbi életben is játszva dolgozzék a felnőtt. Ez nem azt jelenti, hogy a munka kötelességgé nem teendő ; nem a z t ! De azt, hogy a mun- kában is, mint a szabadj átékban legyen öröm és szabadság, hogy a munka szívesen teljesített kötelességgé váljék. Amint a gyermek társaságban és szabadon nem a végső megerőltetésig játszik, úgy dolgozzék a felnőtt is, egymást segítve, egymás munkáját kiegészítve, egységbe olvadva, egymás munkáját támogatva, a sikert lépésről lépésre s a végső eredményt: a munka diadalát élvezve. Ilyen játszva munkálkodásban a gyermek erői az óvodá- ban, a felnőtt erkölcsi erői a saját társaságukban fejlődnek és hatalma- sokká lesznek ! Igen, szabadság és öröm legyen a játékban, szabadság és öröm legyen a munkában, mely az önként elvállalt kötelességek hú tel- jesítésében nyilatkozik. Ma a munka majdnem kizárólagosan egyéni, ki-ki magának dolgozik s még ennek a munkának áldásait sem látja tisztán, bizonysággal. Másokkal vállvetett, közös célért történő, egymást kiegé- szítő, örömmel végzett munkákon kellene a társadalomnak fölépülnie, akkor nem lenne »tudományos« munkás, mely élesen lesz megkülönböztetve a »fizikai munkás«-tói, s ezzel azt érik el, hogy a tudományért kevesen törik magukat, a fizikai munkától pedig sokszor és a legtöbben írtózzunk; el- érjük azt, hogy vannak ügyefogyott tudósaink és géppé sülyedő mun- kásaink, elérjük azt, hogy a »tudós« és a »munkás« egymással éles ellentétbe kerül, egymásnak lenézője, sőt ellensége s ki-ki csak magát tartja a köz- nek javáért munkálkodónak, a fontosabbnak s nem látja be, hogy a köz- nek minden egyes munkásra egyenlően szüksége van, az egyenlően becsü- lendő s egyenlőbben és méltóan díjazandó.

Másrészt a szabadjáték azért is fontos, mert itt növekszik az óvónő egyénisége erkölcsi hatalommá. I t t kerül oly sokszerú érintkezésbe a gyer-

(7)

327

mekkel, mint otthon a szüle, itt helyettesítheti igazán a szülét, ennek sze- retetével, gondosságával, de a nevelő tervszerűségével és öntudatossá- gával. Segítheti a gyámoltalant, korlátozhatja az élelmest, bátoríthatja a félénket, kormányozhatja a vakmerőt, vigasztalja a szomorút. Általánossá teheti a részvétet, gyakorolhatja a megbánást, a megbocsátást, a szerény- séget, az elnézést, az igazságos cselekedeteket és a szeretetnek, az együvé- tartozónak mindama munkáját, melyiknek mindegyike egy-egy szociális erény.

Neveljünk önzéstelen embereket, nemcsak azért, mert az öznés és emberszeretet ellentétesek, de azért is, mert csak az az ügy j u t h a t diadalra, csak annak a korszellemnek élete lehet tartós, melynek vezetői és követői önzetlenül szolgálják az eszmét s nem magát az eszmét használják csupán fel tömörülésre, illetőleg a tömörülésből folyó erőnek, előnyöknek a saját vagy klikkeik anyagi s hatalmi előnyeik igazságtalan fokozására. És nevel- jünk az okos önmérsékletre. A társadalomnak szüksége van újabb s újabb korszellemekre, bogy meg ne poshadjon. Az új korszellem kovásza a társa- dalomnak ama rétegeiben gyökeredzik, melynek baja, szenvedése a leg- nagyobb. A túlságos hevítés a kovászt leforrázná, kórokat, bajokat ohoz- hatna. A szociális korszellem is fejlődjék fokról fokra, mint minden, ami emberi. Vajba a most alakuló szociális korszellem belépője nem a túl- ságosan megrázó forradalom lenne, — de egészséges fejlődés, melynek ereje és támasza : a testi, lelki erők teljességében levő egyének önzetlensége, okossága, bölcsessége, önmérséklete, mely kell, bogy magával ragadja a legalsó s legfelsőbb, a legműveltebb s legműveletlenebb egyéneket és tár- sadalmi rétegeket egyaránt. Hankovics Ödönné.

Melléthei Barna Lajosné Vende Margit gyermekjátékai.

B e m u t a t t a a szerző a pünkösdi közgyűlésen nagy föltűnés és tetszés mellett.

Zenéjét szerezte és játékká alakította: Melléthei Barna Lajosné.

A gyermekek (kívül a leányok), szembe egymással körbe állanak és a szitálást utánozva, éneklik :

Élénken.

VII. Kenyérsütő. (I—II. cs.)

Szl - ta, szí - ta, síi - rű szí - ta, Ma szi - tá lok

(8)

— 328 — /

Jü _N # - - -| - j —

—w—i— * • • • V 0 1 -

hol-nap sü - tök, Ne-ked egy kis ci - pót sü - tök.

Meg - zsí-ro-zom, ineg-va - ja-zom, A kis ci-pót ne-ked a - dom.

és kezeikkel a cipó megkenését utánozzák és azután úgy tesznek, mintha a cipót egymásnak kínálnák. Ezután a fiúk azt mondják:

— Egy házzal tovább!

mire a kis leányok a tőlük jobbra álló szomszéd fiú elé lépnek.

A játék addig tart, míg a leányok ismét a párjukhoz érnek vissza.

Az első jeltől kezdve, végig, az ütemet meglassítjuk.

VIII. Virágok között. (II. csoport.)

Zenéjét szerezte és játékká alakította: Melléthei Barna Lajosné.

A gyermekek kört alkotnak. A körben egy kis leány jár körül és kezével integet a virágoknak, vagy meg-megáll egy-egy virág előtt és kecsesen meghajtja magát (ezt több virág előtt megteszi), miközben énekli:

Andantino

Jó - na - pot, jó - na - pot me - ze - i vi - rá - gok, Szép pi - ros haj - nal - ban har - mat hull - jon rá - tok,

^ — • # ' — J - í — • é # « a '

Rin - gas - son a szel - lő É - de - sen su - sog - va, »

Csó - kol - gas - son a nap, nyá - ja - san ra - gyog - va.

Ezután nyugodtan sétál tovább, miközben a virágok meghajtják magukat és éneklik (a fenti dallam szerint):

Köszönjük Piroska, Aranyos tündérünk, Kérünk mi tégedet, Légy a mi testvérünk.

(9)

— 329 —

Ekkor Piroska is csatlakozik a körhöz és mindnyájan kéz- fogással körbe indulva, tovább éneklik:

Maradj itt közöttünk, A legszebb virágnak, Mindjárt jobb kedve lesz A dalos madárnak.

/

Ünnepélyre a kis leánynak gereblyét adunk a kezébe, azt vállára teszi és a másik kezébe kis öntözőkannát. A virágok különféle virág- koszorút kapnak a fejükre. Mikor azután a kis leány a körhöz csatlakozik, a gereblyét és a kis kannát leteszi a kör közepére.

A gyermekrendőrség.

(Irta: Kádas György gyógyped. tanár, a szegedi gyermekrendőrség titkára. A szerző sajátja. Ára 4 K.) Egy melegszívűi gyermekbarát beszámolója ez a szegedi gyermek- rendőrség féléves működéséről. És amit elmond, azt olyan nagy lelkese- déssel, a gyermekszeretet olyan meggyőző erejével mondja el, hogy amikor olvassuk, önkénytelenül feléje nyújtjuk a kezünket, hogy vele menjünk, hogy segítségére legyünk, hogy részt vegyünk a gyermekvédelem, a szó legnemesebb értelmében vett nemzetvédelem nagy munkájában.

A háború minden téren pusztít, rombol, de a legnagyobb pusztítást a jövő nemzedék, a gyermekek lelkében okozza. Szinte ijesztő az a kép, amely elénk tárul, ba a jövőbe nézünk. A már ötödik éve tartó világ- háború elvonta a családapákat otthonról, családjuk köréből és a kenyér- kereset súlyos munkája teljesen az anyák vállára nehezedik. A gyermekek a legtöbb esetben egész napon át az utcán csavarognak és fejletlen, min- denre fogékony lelküket az utca búnös szelleme fertőzi meg.

A piactereket és a pályaudvarok környékét mint a legyek lepik el a kis csavargók; arcátlankodnak, koldubiak, a legtöbbször azonban lopnak. A gyümölcsöskofáknak, a fa- és szénkereskedéseknek valóságos rémei ezek a rosszul táplált, sápadt, vézna és bizony nagyon sokszor félig meztelen kis utcai zsiványok.

Aki láljp szemmel néz, aki nemcsak nézi, hanem meg is látja a körü- lötte levő dolgokat és eseményeket és aki nemcsak az eszével gondolko- zik, hanem a szívével is s aki a jelen eseményeiből a jövőre következtet, annak elszorul a lelke, ha a gyermekek züllését látja. Mi lesz az ország- ból, mi lesz a nemzetből, ha a jövő generáció ilyen útravalót gyújt.

I

(10)

— 3 3 0 — /

És érezzük, hogy tenni kell valamit, hogy nem lehet, nem szabad tétlenül, összetett kézzel nézni a jövő nemzedék züllését, erkölcsi pusztu- lását. De hát mit tegyünk ? Hogyan kellene megakadályozni a gyermekek züllését, hogyan lehetne gátat vetni ennek a rettenetes erkölcsi betegség terjedésének ?

Kádas György megfelel erre: Vegyük védelmünkbe a gyermeket!

Részesítsük a gyermeket abban, amit a háború megvont tőle, amit ha most nem kap, egész életében nélkülözi, ami nélkül kultúrember el sem képzelhető, nevelésben. Vegyük védelmünkbe a gyermeket s tőlünk tel- hetőleg akadályozzuk meg züllését, szép szóval, jóakaró figyelmeztetéssel és ha mindez nem használna, szigorúsággal. Legyünk a gyermeknek védel- mezői, oktatói, barátai s ha kell, rendőrei.

Szegeden 1917 május havában alakult meg a gyermekrendőrség 120 taggal s ma már 300-on feliil van a tagok száma. Csendben, zajtalanul működik, éber figyelemmel kíséri a gyermekek viselkedését, gondoskodik a szükségben levő, éhező, ruha- és cipőnélküli, valamint a szegény beteg gyermekekről.

Szeged után Szombathely volt az első hazai város, ahol siettek a gyermekrendőrséget megszervezni. A mult év őszén megalakult szervezet tagjai ott is, mint Szegeden, nagyrészt pedagógusok, lelkészek, tanárok, tanitók és óvónők.

Aradon f. évi július hó 7-én tartott Kádas Gy. előadást, melynek hatása alatt azonnal meg is szervezték a gyermekrendőrséget, amely egyelőre mint szűkebbkörű dolgozógárda működik és teljesíti nemzet- védelmi munkáját.

Temesvárott Geml József, a város kiváló szociális érzékű polgármestere meghívására július 27-én a városháza tanácstermében tartott Kádas Gy.

nagyszabású nyilvános előadást, melyen megjelent Temesvár társadalmá- nak színe-java, a gyermekvédelem eszméjének felkarolására hivatott minden tényezője.

Az a lelkes taps és elismerés, amelyben a közönség az előadót része- sítette, garancia arra, hogy az ott elvetett mag jó talajba hullott.

Győr, Nagyvárad, Brassó, Nagyszombat, Czibakháza a közelmúltban kértek prospektust a szegedi gyermekrendőrségtől.

El kellene olvasni ezt a füzetet mindenkinek, aki csak tudatában van annak, hogy mit jelent, különösen ma, a nemzet számára a gyermek.

A gyermek testi és lelki épségét, úgy egészségét mint erkölcsét megvédeni mindenkinek kötelessége.

»Yajha a társadalom minden tagja — mondja lelkesedéssel Kádas György — őrködnék a gyermekek erkölcsi és testi jóvolta fölött! Vajha mindenki gyermekrendőrködnék, akár tagja, akár nem tagja a gyermek-

(11)

— 3 8 1 —

rendőrségnek. Ne legyen senki néma és részvétlen szemlélője a gyermekek züllésének, nyomorának, testi vagy lelki veszélyének, közrend-, közbizton- ság* vagy közvagyonellenes viselkedésének, hanem lépjen közbe, vala- hányszor ennek szükségét látja. Azonban a legnagyobb óvatossággal, mert a túlzás mindenütt káros, a gyermekrendőrség működésében pedig egye- nesen a célba vett eredményt semmisítené meg. »Inkább el kell nézni száz pajkosságot, mint elnémítani a világ legszebb muzsikáját: a gyermekszívből fakadó kacagást« — mondta dr. Szalay József, Szeged költői lelkű főkapi- t á n y a « Forgách Júlia.

Uersek az óvodába.

Jaj de kedves...

Jaj de kedves ősszel a fa, De sok érett gyümölcs rajta.

Szőlő, dió, ízes körte Hull bele a kis kötőbe.

Istenünk, ki mind ezt adod, Legyen neved százszor áldott.

Sárgul a lomb.

Sárgul a lomb, Hull a levél a fáról ; Fecskemadár

Búcsúzik a határtól.

Azt csevegi :

Isten veled kis tanyám, Visszatérek

Kikeletnek hajnalán.

Elmúlt a nyár.

Elmúlt a nyár — hull a levél, Hervadozik a határ;

Elköltözik idegenbe A sok kedves kis madár.

Őszi eső — hűvös eső

Hull szomorún — csendesen, INemsokára hópihe száll

S vígan siklunk a jegen.

INagylucska.) Lengyelné Majercsik Etelka.

2*

I

(12)

— 332 — /

Gyurka kalapja

Új kalapot kapott Gyurka, Mutatja is eyyre,

Édesanyja tegnapelőtt A vásáron vette.

Szép, sárya Árvalányhajból Van a bokrétája .. .

S a kis Gyurka olyan biiszke, Olyan kényes rája.

(Nickyfalva.}

»Ugy-e néni, mayának nincs Ilyen szép kalapja ?«

»Bizony nincsen, Gyurka lelkem S bokréta sincs rajta . . .«

»Várjon néni, legyen csak jó, Fogadjon szót mindég;

Majd vesz az édesmamája . . . Van a vásáron még!«

Nagy Mariska.

Gyermektanulmányi kiállítás Miskolczon.

A harctereken még folyik az ádáz küzdelem, a háború elszabadult fúriája még százezrével szedi áldozatait. Nem tudja, nem is sejti senki, hogy ebből a szörnyú világtragédiából lesz-e kibontakozás. S ha igen, milyen 1 Egymásra fognak-e találni ismét a nemzetek ? S a véres csata- mezőkből vájjon újrr csirázik-e, új életbe kap-e a megértés, a megbecsülés, a szeretet agyongyötört palántája ? . . . . És a nagy tisztító túzben újjá- született világban méltó helyére : trónusra kerül-e a — kultúra?. .

Kérdések, amelyekre ma még nincs felelet. Egy dolog azonban bizo- nyos. Minél őrjöngőbb a haláltánc, minél vérfagyasztóbban fordulatos a hadiszerencse : a jövőbe látók annál nagyobb figyelemmel fordulnak a gyermekhez. Csakugyan : a legszélsőbb ellentétek váltják ki az érdeklődés legnagyobb fokát. A sok hősi halál, a halhatatlanság dicsősége parancso- lólag szegzi tekintetünket a jövőre, az életre. A rombolás munkájának szemlélete a megújhodás, az újjászületés után való vágyat kelti lelkünk- ben s az új élet csiráinak meleg gondozására késztet.

Az a nagyszerű kiállítás, amelyet Miskolczon rendeztek, a gyermek- seregben rejlő nagy nemzeti kincs felismeréséhez vezető úton hatalmas jelzőoszlop. A kiállítás tüneményesen fényes sikere intés mindenekhez, hogyha magyar fajunknak a világ jövő alakulásaiban biztosítani akarjuk az őt érdem szerint megillető helyet, akkor menjünk vissza azokhoz az ősforrásokhoz, amelyekből sajátos tulajdonságaink, nemzeti értékeink oly bőven csdbogóan táplálkoztak, hogy ezer esztendő küzdelmén és szen- vedésein keresztül törve tiszteletet és elismerést követelnek még irigyeink részéről is — magyar fajunk számára. Ez a kiállítás igazolja azokat a fanatikusokat, akik nem barátjai az idegen majmolásnak s a magyar nemzeti népnevelést és kultúrát az őserős magyar nemzeti talajból akar- ják k i t e r m e l n i . . . Ez a kiállítás igazolta, hogy a magyar nemzet a világ legzseniálisabb nemzete, a tehetségeknek oly bővében vagyunk, hogy

(13)

— 3 3 3 —

tobzódhatunk bennök, épen csak arra van szükség, hogy azokat fel- ismerjük, kifejlődni és érvényesülni segítsük.

Szorosan pedagógiai szempontból pedig az a kiállítás tanulsága, hogy a jövő iskolájának nemcsak több tudást kell nyújtania, de az emberi tehetségek szerint kell az életpályákat is kiválogatni és megjelölni. A tehet- ségeket nem szabad az iskolai rend és sablonosság guzsjaiba kötni. A lélek szabad szárnyalásának útjából már a legzsengébb gyermeki korban, óvodában és iskolában el kell hárítani minden zavaró körülményt. Az iskola ne féljen attól, hogy a felszabadult lélek szélsőségekbe kap. Álljon ott irányításával, de fékjével ne gátolja meg a zsenialitást magasra vivő útjaiban.

Á kiállítást a Gyermektanulmányi Társaság rendezte. I t t mindjárt egy fáradhatatlan apostol neve előtt kell kalapot emelnünk, aki szaka- datlan tanulással és búvárkodással szenteli magát a gyermeki lélek meg- figyelésének ; aki úttörő munkát végez s aki nevét nemcsak itthon, de az egész világ előtt ismertté és tiszteltté tette. Nagy László, a Gyermek- tanulmányi Társaság elnöke vásári zajt és olcsó reklámot elkerülve és megvetve évek óta dolgozik és kisded táborával elérte azt, hogy a magyar gyermektanulmányi mozgalmakról a külföldi hírességek is a legteljesebb elismerés hangján szólnak.

A kiállítás eszméjét szerényen elhárítja magától.

— Biró Sándor miskolczi áll. el. iskolai igazgatóé a kiállítás gondo- lata. Nagyszerű ember, igazi lelkes pedagógus. Tartalmas és fáradhatat- lan — mondja Nagy László — s arcára kiül az öröm, hogy a más érdemei- ről beszélhet.

Biró Sándornak egy tanítását meglátogatta Magasházy Béla gondnok- sági elnök. Meglepetve szemlélte Biró Sándor tanítását, aki a gyermekeket gyermektanulmányi alapon foglalkoztatta s tanítását agyagmintázással tette szemléltetővé. A gondnoksági elnök kijelentette, hogy szeretné álta- lánosítani a Biró Sándor módszerét. Ennek az óhajtásnak kapcsán merül fel a kiállítás eszméje. Biró Sándor a Gyermektanulmányi Társaságot informálta íervéről. I t t szívesen fogadták a tervet s a Társadalmi Múzeum is belekapcsolódott az eszmébe. A kiállításon, amely a Korona-vendéglő óriási méretű termében volt, az összes miskolczi iskolák részt vettek.

Az eleinte szerényebb keretek között tervezett kiállításból egyetemes gyermektanulmányi, gyermekvédelmi és pedagógiai kiállítás lett. Szep- tember 7-étől 15-ig csak úgy özönlött a közönség. A kiállítás alatt elő- adásokat tartottak s azt egy nagysikerű gyermekkoncert fejezte be.

A kiállítás olyan nagyszabásúvá fejlődött, amilyen Magyarország egyetlen vidéki városában sem volt. Kár, hogy nem látogathatták országo- san. És kér, hogy arról hivatalos körök nem vettek tudomást. ANéptaní-

*

(14)

— 3 3 4 — /

tók Lapja szerkesztősége sem érdeklődött e kiemelkedő kulturesemény iránt.

A kiállítás a következő részekre oszlott:

I. Gyermektanulmányi csoport.

II. Pedagógiai csoport.

III. A Gyermektanulmányi Múzeum csoportja.

IV. Gyermekvédelmi csoport. (Rendezte a Társadalmi Múzeum.) V. Ipari csoport.

A gyermektanulmányi csopoit leginkább háborús dolgokat tartalma- zott. Rajzokat, agyagmunkákat, mind-mind gyermekalkotásokat. A ki- állított munkák nem azért voltak háborús vonatkozásúak, mintha a jövő iskoláját a háború szolgálatába akarnók állítani. Nem. Ennek lélektani okai vannak. A gyermeki tehetség is azok közül veszi témáit, amelyek érdeklődése körén belül esnek. Sajnos, ma a háború foglalja el minden gondolatunkat. A gyermekét is. De ennek pusztításai és szenvedései a tartós béke szellemét hozzák meg nekünk. Értékes volt egy-egy gyermek rajza 3—13 éves korig. Kitűnt az, hogy igen sok kiválóan tehetséges gyermek van Miskoiczon s a művészet nem egy hivatott mestere rejtőzik a szurtos borsodi gyermekekben. Egy 12 éves gyermek például bármiféle emberi alakot 2 perc alatt megrajzolt a formák tökéletességével, hű vissza- adásával. Böhm Viktor 17 éves gimnáziumi tanuló fél perc alatt kari- katúrát rajzolt akárkiről. A jellegzetes vonásokat bámulatos ügyességgel ismerte fel és vetette papirra. Nyilas Sámuel 16 éves ifjú szobraival tűnt ki.

Alakításai meglehetős művészi színvonalon állanak. A szárnyaszegett sas, a katona szobra olyan alkotások, amelyek a gazdag lelkében kibontakozó tehetségét a legnagyobb reményt keltő plaszticitásában domborítják ki.

A pedagógiai csoport igen értékes tanulságokat nyújtott. Láttuk a munkáltatva tanítás művészetét. I t t Biró Sándor iskolájának tárgyai keltettek a megdöbbenésig élénk feltűnést. Biró Sándor minden tanítását (földrajz, természetrajz, történelem, irodalom stb.) agyagkészítményekkel kiséri. Az ő és gyermekeinek készítményét nem a német municiózus apró- lékosság és sablonosság, hanem a koncepciók merészsége és Szabadsága jellemzi. A gyermekek a természeti tárgyak, emberi és állati alakok óriási dimenzióját és sokaságát ölelik fel s azokat egy-egy egységgé alkotják.

A készítmények formái is fejlettek. Különösen kitűntek a csataterekről alkotott munkák. Az uzsoki szoros és csata, a kárpáti küzdelmekről készí- tett agyagmunka bámulatba ejtett mindenkit. A fantáziának csodálatos élénkségével és nagy formaérzékkel alkották meg. Patakok, hidak. utak.

szorosok, száz és száz alak egységesen, világos elrendezéssel és elgondo- lással vannak ábrázolva. Egy merészen szárnyaló magyar szelleme látszik meg a hatalmas alkotáson. Ez a Biró Sándor magyar, erősen magyar

(15)

— 3 3 5 — /

szelleme, amelyet a borsodi magyar gyermekek persze, bogy megértenek.

Biró Sándor nem tanult sem a némettől, sem a svédtől. Nem is utánoz, szolgamódra, léleknélküliséggel senkit. Megalkotta a maga rendszerét.

S azoknak a miskolczi iskoláknak kiállításai, amelyeket Biró Sándor szelleme hatott át, mind így dolgoznak.

A kisdedóvók kiállítása változatos volt. A gyermeki munkák sokféle- sége tanúskodott modernsége mellett. Nem kötötték magukat egyféle sablonos munkához. A Biró Sándor-féle szabadabb mozgás még kevésbé látszik meg. A gyermektanulmányi iránynak nagyobb arányú felölelése szükséges még itt, de az elindulás máris biztató. Az óvónők tapasztalt nagy szorgalma biztosíték arra nézve, hogy a kívánt cél szolgálatába be-

állanak az óvodák is.

A gyermektanulmányi múzeum különösen feltűnt a maga szigorú tudományos szempontok szerint rendezett kiállításával és magas szín- vonalával. Ez volt a kiállítás koronája. Teljesen tudományos alapon volt rendezve. Feltűnt egy ábra, amely az összes kifejezésmódoknak : mimika, pantomimika, kézi alkotások, a rajz, a beszéd és a fogalmazásnak egységes kifejlődését szemléltette. Ezt Nagy László állította össze. Legnagyobb érdeklődéssel egy prágai egyetemi tanár, psichiater tanulmányozta s mesterét a leghizelgőbb elismerő szavakkal halmozta el. Figyelmet keltett a gyermek alakítóképességeinek típusait feltüntető kiállítás. (Nagy László összeállítása. 1-ső a mozgási tipus, 2-ik esztétikai tipus, 3-ik a térben elrendező tipus.) Nagy feltűnést keltett Ballay Károly táblázata a tiszta magyar gyermekek koponyaalkotásáról és fejlődéséről. A Gyermek- tanulmányi Társaság pedagógiai csoportjában az új iskola módszereit fel- tüntető gyermekmunkák rendkívüli érdeklődést keltettek. Schicbten Bona szfőv. polg. isk. tan. mértan és természettudományi (fizika, kémia) gyermekmunkáit állandóan sokan nézték, valamint Gröber Vilma polg.

isk. tanítónő földrajzi alakító munkáit is.

A gyermekvédelmi csoport főleg erkölcsi és egészségügyi irányt köve- tett. Bemutatta az alkohol hatását a nevelésre, a jó és rossz családi élet befolyását a gyermekre.

A felsőbb leányiskola iparművészeti kiállítása csodálatosan szép volt.

Bársonyfestés, fém- és bőrmunkák voltak oly magas színvonalú kivitelben kiállítva, hogy a fővárosi iparművészeti iskolának is becsületére váltak volna. Ezek Fürész'Róza tanárnőt dicsérték, aki maga rendkívüli tehetség.

Szabadon terveztet, nem köti meg a növendékeket.

Az ipari osztály szintén gyermekmunkákat tartalmazott. Többnyire Biró Sándor tanítványai voltak a kiállítók. Fából faragott különböző alakok, dísztárgyak voltak itt, amelyeket eladásra szántak. Ezen a kiállításon a szombathelyi iskola — amelyet Gerlicz Sándor vezet — hatása látszott

(16)

— 3 3 6 — /

meg. Szabad magyar felfogás mindenütt. Ez a kiállítás is azt bizonyítja, hogy vannak önálló gondolkodású, zseniális embereink. Ezeket kell követ- nünk. A magyar géniuszból fakad az a szellem, amely őket vezeti s a mi utunk csak az ő nyomukba vihet.

Nagyon emelte a kiállítás értékét és hatását, hogy naponként voltak előadások a pedagógusok és a közönség számára. I t t mindjárt leszögezzük, hogy a pedagógiai világot kevésbé érdekelték az előadások, mint a nagy közönséget. Az első előadáson alig volt tíz tanügyi ember, a másodikra buszán jöttek el s a harmadikat is csak harmincan hallgatták. Általában az az impressziónk, hogy Biró Sándort nagy munkájában nagyon kevesen támogatták és segítették. Miéit 1 A megnyitó előadást Nagy László tar- totta. A gyermekfejlődés főtörvényét ismertette tudományos kutatásai alapján. Ismertette a kölcsönös egymásra hatásának törvényét. Az eredeti hajlamok és külső tényezők egymásra hatását igyekezett feltárni. Szántó Menyhért min. tanácsos a Társadalmi Múzeum igazgatója, a gyermek- védelemről, Gröber Vilma a gyermektanulmányi alapon álló iskola rend- szeréről és módszeréről, Nemes Lipót az iskola gyermekvédelmi teendőiről, Schichtman Ilona a munkaiskola elveiről és módszeréről, Máday István dr.

prágai egyetemi tanársegéd a pályaválasztásról, Biró Sándor az ő mód- szeréről értekezett. A kiállítást egy gyermekhangverseny rekesztette be.

Fényesen sikerült. I t t is feltűnt egy igazi tehetség. Kovács Lili 15 éves csodagyermek bámulatos zongorajátékával.

A közönség rendkívül érdeklődött a kiállítás iránt. Ez az egyetlen kiállítás, amely az erkölcsi mellett igen jelentős anyagi sikerrel is záródott.

Nem is csoda : Nagy László, Ballay Károly, Biró Sándor . . .

A miskolczi lapok az elragadtatás hangján írnak a kiállításról, amelyet a főispán is meglátogatott. És Biró Sándorról, aki új szellemet vitt be a miskolczi iskolákba. A városi közigazgatási bizottság a gyermektanulmányi kiállítás megrendezéseért jegyzőkönyvileg hálás köszönetet szavazott Biró Sándor áll. el. isk. igazgató-tanítónak.

*

Szomorú akkordokkal fejezzük be. A kultuszkormány nem kíséri azzal az érdeklődéssel a gyermektanulmányi mozgalmakat, amilyennel kellene. Nem is támogatja úgy, amiként megérdemelné. Néhány lelkes ember buzgalma kell hogy pótoljon sok mindent.

Pedig, ne mondjunk m á s t : ilyen kiállítást minden városban kellene rendezni. A pedagógusokat csak így lehet kimozdítani konzervativizmu- sokból. A sok elkallódó magyar tehetséget csak így lehet felkutatni és fel-

(17)

— 3 3 7 — /

találni nemzetünk számára és javára. Az új iskolát csak így lehet meg- ismertetni és megcsinálni.

Többtermelés . . . ?

Valahogy így kellene beleakasztani ekevasunkat a becsületes magyar barázdába, amely arannyal fizet minden odaadó munkáért.

Bartha Pál.

Beszélgetés az őszről, II. csoport részére.

Gyertek, gyeitek, kis bogárkáim, hadd meséljek nektek. Szeretitek-e még a mesét 1 Nézzétek, hogy hízeleg ez a csiribiri Böske, te is ide j öttél, aranyhajú Arankám ?

Üljetek hát le szépen. Ti nemrég tanultatok egy szép verset. Volt abban a versben fecskemadár, virágos napkelet, falevél meg szél is.

Igen, úgy szólt a vers, hogy : »Fecskemadár tudakozom, Hová készülsz olyan nagyon ?«

Mért is költözik el a fecskemadár ? Csak a fecske költözik el tőlünk ? Költöznek, elvándorolnak messze, messze ! — Azt is mondtam, bogy milyen madarak, akik elvándorolnak ? Visszajönnek-e még a vándormadarak ? Vissza h á t ! hisz ez az ő hazájuk. I t t van az ő kedves fészkük. Hogy hívják a mi drága hazánkat ? A madarak is szeretik ezt a szép országot, nem maradnak mindig napkeleten.

Amint a gólya megtudja, hogy nemsokára felébred az aranyhajú, ibolyaszemű tavasz, belefúvat Jancsi szolgával a trombitába, trara, trara, megörülnek a vándormadarak. Mondogatják is a madarak, siessünk, siessünk, lássuk meg mielőbb a mi kedves hazánkat, hadd örüljön a sok kis magyar fiú és kisleány.

De az még soká lesz, addig még sokat alszik a tavasz !

Hát a virágokkal mi lesz ? Szegény kis virágok fáznak nagyon, el- bújnak a jó öreg földanyó házába, félnek ám a csintalan szél úrfitól! A levelek'is mind, mind lehullanak, lerázza őket a szél úrfi, azután felkapja a hátára, viszi, viszi messzire a beteg levélkéket és megint ledobja valahol. Ilyenkor földanyó megfenyegeti az ujjával: »Megállj, megállj, te csúnya, rossz fiú, majd felébred hosszú álmaiból tél- apó és lesz nemulass!«

Ismeritek télapót ? Milyen a bundája ? Hát a szakálla ? Hát a kucs- mája %

A télapó szereti a virágokat, de meg a földanyót is, nem akarja, bogy fázzanak. Mit csinál hát ?

(18)

— 338 — /

Bizony, betakargatja mind, mind őket, fehér, friss hóval. »Aludja- tok, álmodjatok, kis virágok fényes napsugárról, csengő madárdalról,

mosolygó szellőcskéről, gyémántos harmatról.

Te is pihenj, jó öreg földanvó, ne félj, betakarom az őszi vetéseket, legyen mit enni majd a sok-sok magyar gyermekeknek. És aludni fog szépen, csendesen a mező, az erdő, míg csak fel nem ébred az aranyos tavasz. Elhozza nekünk aranyos kocsiján a meleg napsugarakat, vidám madarakat.

Neumann Hilda

székesfővárosi óvónő.

A Szepesvármegyei Óvókör közgyűlése.

A Szepesség kisdednevelését 12 év óta odaadó szeretettel s igaz lel- kesedéssel munkáló »Szepesvármegyei Övókör«, mely alkotásaival rend- kívül sok szolgálatot tett a magyar kisdednevelés szent ügyének is, folyó évi augusztus hó 25-én Poprád városában tartotta meg évi rendes ülését, dr. gróf Csáky Gusztáv orsz. képviselő egyesületi elnök elnöklése alatt, s a tagok és gyermekbarátok szépszámú részvételével.

Pontban délután 4 órakor foglalta el dr. gróf Csáky Gusztáv orsz.

képviselő az elnöki széket, hogy a közgyűlést megnyissa, szívélyes szavak- kal üdvözölvén a megjelenteket, klasszikus szépségű beszédében fejtegette azt a fontos feladatot, melyet a kisdedóvóintézetek különösen a háború alatt betöltenek. Élénk helyesléssel kísért elnöki megnyitójában rámuta- tott arra a fontos föladatra, hogy míg az apák a harctereken küzdenek hazánkért, addig az anyák itthon kénytelenek az apák munkáját ellátni, hogy a háború okozta viszonyok közepette meg ne akadjon az országban a produktív munka. így a gyermek gondozás nélkül maradna, ha nem volna a kisdedóvóintézet, mely a dolgozó anya vállairól leveszi a gyer- mek nevelésének és ápolásának gondjait.

A kisdedóvóintézetek e nemzetgazdasági feladatát már az 1891. évi XV. t.-c. nagynevű megalkotója, Szepes vármegye fiainak legnagyobbika, néhai gróf Csáky Albin, volt kultuszminiszterünk is igazolni törekedett, de akkor a kisdedóvóintézetet csak pedagógiai intézménynek tekintették s a világháborúnak kellett a nagyférfiú állítását megerősíteni. De fontos gyermekvédelmi intézmény is a kisdedóvóintézet, mert elvonni igyekszik a gyermekvilágot a káros környezettől és befolyásoktól, miáltal rendkívül nagy mértékben hozzájárul a fiatalkorú bűnösök számának apasztásá- boz, mint ezt a »Kisdednevelés« egyik múlt évi számában dr. Halmos, a kö • ügyvivő alelnöke egy értékes tanulmányában ismertette. Ezeken

(19)

— 3 3 9 — /

felül a kisdedóvóintézet, mint a gyenneksereg testi ápolására és lelki nevelésére hivatott intézmény nagyban hozzájárul az egészséges utódok neveléséhez.

Részletesen fejtegetve e fontos feladatok megoldására hivatott kisded- óvónők munkáját, elismeréssel adózott a magyar kisdedóvónői karnak, amely leküzdve a munkája elé gördülő háborús nehézségeket, megfelelni igyekezett fontos feladatának. Majd felkérte Gömöri Sándor iglói áll.

tanítóképzői igazgatót, az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 50. éves évfordulója alkalmából tartandó előadásának megtartására.

Gömöri Sándor tanítóképezdei igazgató gondolatokban gazdag s magasszárnyalású előadásban foglalkozott az 1868. évi XXXVIII. t.-c.-el, majd báró Eötvös József politikai munkájáról s annak hatásáról emlékezve meg ; kimutatta, hogy e nagy alkotás — sajnos — máig sincsen a maga teljességében végrehajtva, de egyúttal sok oly hibája, mely az idők vál- toztával pótlásra, módosításra szorult volna, máig is megmaradt. Kiemelte,

hogy már báró Eötvös József óhajtotta a kisdednevelés törvényes rende- zését, de a sors nem engedte ezt meg neki s így két évtizednek kellett elmuhna, hogy azt Szepes vármegye nagy fia s kultúrpolitikusaink egyik legnagyobbika : gróf Csáky Albin megtehesse.

A mindvégig élénk érdeklődéssel kísért magasszínvonalú előadás be- fejeztével Berwaldszky Kálmán iglói áll. el. iskolai igazgató, óvóköri al- elnök szólalt fel, rámutatva az elnöki megnyitóban foglaltaknak rend- kívül tartalmas és értékes voltára s az elnöki megnyitó klasszikus szép- ségeire, nemkülönben Gömöri Sándor igazgató előadásának szépségeire s nagy értékére, javasolta, hogy az elnöki megnyitó a közgyűlés jegyző- könyvébe egész terjedelmében vétessék fel, míg Gömöri Sándornak köszö- netét nyilvánítva, indítványozza, hogy a kör kérje fel Gömörit, rendkívül érdekes előadásának valamely nagyobb szaklapban közlésére s ekként közkinccsé tételére.

A közgyűlés az elnök hozzászólása után Gömörinek fáradozásáért köszönetet mondva, Berwaldszky indítványát határozattá emelte s Gömöri a kérés teljesítését meg is ígérte. Ezután gróf Csáky Gusztáv elnök fel- kérte Becker Irén iglói áll. kisdedóvónőt, hogy a kör megalapítójáról, néhai Takácsné-Berényi Ilonáról emlékbeszédét megtartani szíveskedjék.

Becker Irén óvónő az alábbi szép beszédben emlékezett meg a kör korán elhányt megalapítójáról:

»Mélyen tisztelt óvóköri Közgyűlés !

Pár hónappal ezelőtt egy kiváló asszonyt helyeztek el örök pihenőre az édes anyaföldbe. Egy óvónőt, aki a kisdedóvás egyik kiváló mestere volt.

aki mestereinek gazdag tárházából nem azért hozott elő fáradhatatlan

(20)

— 3 4 0 — /

tevékenységgel kincseket, hogy azok csillogtatásával magára vonja a figyelmet s e világ jutalmát szerezze meg személyének a fitogtatással, hanem azért, hogy azoknak a nemes eszméknek, amelyek lelkében fogamzot- tak, érlelődtek, részesévé lehessenek mások is. Takácsné-Berényi Ilona volt szepesszombati s utóbb kackói, majd soroksári áll. óvónő, ki a folyó évben a Magyar Gyermektanulmányi Társaság által szervezett Új Iskolá- val kapcsolatos kisdedóvóintézet vezetője volt, folyó évi április hó 21-én Budapesten sírba dőlt, Takácsné, mint a magyar kisdednevelés szerény munkása került Szepesszombatra az állami kisdedóvóintézetbe. Itt a gondjaira bízott gyermekek rajongással vették körül a szeretett jó óvónéni s a közönség is mindenkor méltányoló elismeréssel adózott sikeres mű- ködéseért.

- A lelkében rég érlelődő eszmék itt kezdtek a nyilvánosság számára papírra vettetni ; a Szepesi Hírnökben egymásután jelentek meg cikkei, melyekben az idegenajkú óvódásgyermekeknek a magyar nyelvre meg- tanítása módszerét, a játékosfoglalkozás és nevelésnek magyarossá tételét, a kisdedóvásnak a gyermek lelkivilágához közeledését fejtegette. Az 1906.

év telén vetette fel azt az eszmét, hogy mi, vármegyénk óvónői s a kisded- óvás gyermekbarátai kört alakítsunk s midőn 1906 májusában a Szepes- vármegyei Övókör alakulóülése összeült, Takácsné kérte fel a kör szellemi vezérét : dr. Halmos Andor segédtanfelügyelőt, hogy az óvókör alakulásá- ban vegyen tevékeny részt s hogy a kisdednevelés terén már akkor is ismert nevű é^tollú férfiú vegye szellemi vezetésbe a megalakuló kört, dr. Halmos Andor szívesen állott a kör élére s a Szepesvármegyei Óvókör, melynek csíráját Takácsné ültette el, íme, már 12 év óta működik. Takácsné nem sokáig időzött köztünk, 1907-ben már Kackón, Szolnokdoboka vármegyé- ben s 1909-ben Óverbászon, Bács-Bodrog vármegyében találjuk munkál- kodni. S 1910-ben, Óvókörünk által Lőcsén rendezett első országos kisded- óvói kiállításon ő rendezte a bácskai óvónők külön csoportját s ugyan- akkor a Szepesvármegyei Óvókör, érdemei elismeréséül dísztagjává válasz- totta meg. 1910-ben az ő kezdeményezésére alakult meg a »Bács-Bodrog- vármegyei Kisdednevelőkör« is.

1913. évben Soroksáron találjuk már s innen bejárva Budapestre, aktív részt vesz a Magyar Gyermektanulmányi Társaság munkájában.

S kísérleteinek első eredményét a Magyar Gyermektanulmányi Társaság- nak az 1913. évi első kongresszusával kapcsolatos kiállításán mutatta be, 1916 június havában a Magyar Gyermektanulmányi Társaság nyilvános értekezletén előadás és gyakorlati bemutatás utján ismertette rendszerét rendkivüli érdeklődés jnellett. Foglalkoztatási mintasorozata a Gyermek- tanulmányi Múzeumben hirdeti az ösztönszerű és játékosfoglalkozás terén vallott elvét. Kéziratai új irás-olvasási módszerének a kisdedek

(21)

— 3 4 1 - -

játékosrajzoItatási eljárásának eszközei, feljegyzései a Gyermektanulmányi Társaságra maradtak örökségképen.

»A kisdednevelés játékos módszere« című tanulmánya valóságos forradalmat idézett elő a kisdednevelők körében, amely Takácsné diadalá- val végződött.

Az 1917/18-ik iskolai évben az Új Iskola óvónője lett, s mint ilyennek lett volna módja kifejteni reformtörekvéseit. Sajnos megbetegedett, meg is operálták, de élete lassan sorvadt s április hó 21-én a Szent István-kór- házban visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Elhunyt benne a magyar kisdednevelés, a gyermeki lélek megfigyeléseinek s helyes nevelésének egyik legkiválóbb munkása, akinek még igen sok reformtörekvése láthatott volna napvilágot.

Mint a gyermektanulmányozók, úgy a kisdednevelők is joggal a maguk hősi küzdőjének és siratott halottjuknak tekinthetik Takácsné- Berényi Ilonát, mert hisz épen ő volt az, aki életével és munkájával azért a gondolatért küzdött, hogy a jó kisdednevelő mindenkor gyermektanul- mányozó is legyen. Nincs senki, aki nálánál a 3—6 éves kisdedek fejlődés- tanát jobban ismerte volna.

S íme, ma már pihen a budapesti rákosi temető egyik félreeső zugában, de ahogyan róla sem fogunk megfeledkezni, úgy sírját sem hagyják el, hanem síremlékkel fogják megjelölni munkatársai.

Az ő emléke áldott legyen minden magyar óvónő és gyermektanul- mányozó lelkében, szívében !«

A szép beszéd hatása alatt az elnök köszönetet mondva Becker Irén óvónőnek, javasolta, bogy a közgyűlés a beszédet iktassa jegyzőkönyvbe, Takácsné emlékét a közgyűlés a mai ülés jegyzőkönyvében örökítse meg s Becker Irénnek mondjon jegyzőkönyvi köszönetet.

A közgyűlés az elnök javaslatait határozattá emelte.

Majd elnök felkérésére Mayer József lőcsei ág. ev. tanító, köri titkár olvasta fel az elnökség 1916—1918. évi működéséről szóló jelentést. Az értékes jelentést az alábbiakban közöljük:

»Tek. Közgyűlés! A jövendő nemzedéket biztosítani, a csecsemőt védeni, a gyermekeket megmenteni, hogy a háború porában, piszokjában el ne vesszen, megóvni mindent, ami megmaradt s elejét venni a további gyengülésnek.« A mi miniszterünknek a gyermekvédelem jegyében mon- dott eme szavai jelszavunk lehet nekünk, a nevelés munkásainak, ezen szavak hangosan kiáltják körünk, a Szepesvármegyei Övókör működésé- nek fokozottabb szükségességét. A nevelés minden egyes munkása láthatja, tisztán érezheti minden egyes esetben, mit kell tennie a mostoha viszonyok annyi apró áldozatáért, a sok elhanyagolt gyermekért, hogy megóvja,

(22)

— 3 4 2 — /

ami megmaradt; minden egyes óvónő ma át lehet hatva hivatása fontos- sága által, de lelkesedésében, nem tudom hány tart ki, ha munkájában magára marad, csak egyet lássak még, aki szintén oly becsülettel küzd, szívem feldobban, egy-egy közgyűlés a becsületes munka egymásutánjában egy boldog pont, mennyi magamfajtájú, aki az emberszeretet jegyében küzd, csak lássam őket s az erő, amit e találkozásból merítek, óriási! Két év után, amikor ma újra találkozunk, ma önérzettel mondhatjuk, hogy az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi új, nagy akció mibennünk, óvodáink- ban, iskoláinkban találja meg egyedül a legbiztosabb támaszt. Az ember- barátok bár látnák meg, hogy óvodánk nemcsak foglalkoztató, ahol verse- ket, dalokat tanulnak csak, ahol a gyermek azért van ott csak, mert otthon nem lehet egyedül, nem ilyen az óvodánk, mi már régóta látjuk az egyes gyermekben az egész család tükrét, modortalanságát, romlott, szellőzetlen levegőjét s mi tudunk is rajta segíteni, tudunk mi hatni a gyermekekre, de minket ne hagyjanak csüggedni, mutassák meg, hogy tudnak munkánk- ról és méltányolják. — Az elnökségi jelentésben épen azon nemes ember- barátokról kell megemlékeznünk, akik az 1916. évi közgyűlésből küldött szerény megemlékezésünket, a díszoklevelet, meg nem vetették, kiket óvodaügyünk pártfogói köré sorolhatunk: gróf Csáky Viktor őnagy- méltósága szívesen fogadja az örökös díszelnökséget, s biztosít, hogy áldásos működésünket még fokozottabb érdeklődéssel fogja kísérni.

Gróf Klebelsberg Kunó volt közokt. államtitkár a díszelnökséget szintén szívesen fogadja s ígéri mindenkori szíves támogatását. Berzeviczy Albert volt közokt. miniszterünk a díszelnökséget szívesen fogadta, körünk céljaira 100 korona adományt küld. A díszelnökséget szívesen fogadták Jankovich Béla volt kultuszminiszter, dr. Ilosvay Lajos s Ranezay József.

E helyen indítványozzuk, hogy az oklevelek megfestőinek, Vizy Dezső, Berwaldszky Kálmán, Fleiscbbacker Ede, Patzkó Gyula, Lőw Gyula uraknak és Piscbl Sigisberta nővérnek jegyzőkönyvi köszönet szavaztas- sák. (Helyeslés.) — Örömmel üdvözöltük 1917. év december havában dr. Rozsnyay Bertalan vármegyei tiszti főorvos urat, hivatali kinevez- tetése alkalmából, a gyermekvédelem e kiváló előharcosában legméltóbb egyént ért a kitüntető kinevezés. — Mély gyásszal emlékezünk meg Takácsné Berényi Ilona, körünk első elnöknőjéről, szintúgy dr. Lorx Sándorné dísz- tagról, halálukkal két emberszerető szívvel kevesebb, körünk két becses t aggal ^szegényebb.

1916. évi november hóban Palásti Kálmán szepesmegyei tanfelügyelő búcsúzik el körünktől, miután a közokt. minisztérium Sopronba helyezte át. Szíves emlékezetünk kíséri a nevelés munkásainak eme igaz b a r á t j á t . Ugyanakkor üdvözöljük vármegyénk új tanfelügyelőjét : dr. Rajcsányi

Gyulát.

(23)

— 3 4 3 — /

Körünk akciója az oroszdúlta Sáros vármegyében állítandó kisdedóvó intézet érdekében nagy támogatásban részesült minden oldalról; magán- egyének, intézmények nagy összegeket adományoztak, így díszelnökünk:

gróf Csáky Vidor 1000 koronát, a Szepesmegyei Gazdasági Szesztermelők Szeszfinomító R.-T. 1000 koronát, stb. juttatott nekünk e célra. — Gyűj- tésünkről jelentést tettünk a közokt. minisztériumnak s kértük, hogy a felállítandó óvoda a »Gróf Csáky Albin kisdedóvó« nevet viselhesse. A mi- niszter úr ¿nagyméltósága méltányolva kegyeletes megemlékezésünket, az elnevezést elfogadtá s a gyűjtés eredménye felett elismerését fejezte ki. Ma a sárosi óvoda céljaira 7000 koronán felüli összeg áll rendelkezé- sünkre. Körünk, habár szerényen, de mégis támogatott más jótékony akciót is. Az erdélyi menekült kartársak javára 20 koronát juttattunk a

»Kisdednevelés« szerkesztőségéhez. Jegyeztünk hadikölcsönt, stb. — Körünk céljaira a káposztafalvi óvoda adományozott kézimunkák ki- sorsolása útján 40 korona 10 fillért, méltó elismerés illeti a lelkes óvónőt, Ganziczky Máriát.

Elnökségünk mindenkor szoros összeköttetésben volt a Kisdednevelők Országos Egyesületével s ennek köreivel, a közművelődési egyesületekkel, ezeknek gyűléseire mindenkor hivatalosak voltunk, de sajnos ma nem képviseltethettük magunkat, működésükről jelentéseik, jegyzőkönyveik útján mégis tudomásunk van. Könyvtárunk az 1916. évi tisztújítás szerint helyet és kezelőt cserélt, az átadás szabályszerűen történt, de az átadási jegyzőkönyv, valamint a jelen könyvtárosi jelentés szomorú képet nyújt.

A könyvtári naplóba bejegyzett kötetekből elveszett 8. Az 1916., 1917.

és 1918. évben mindössze egy tag vette igénybe a könyvtárt. Az egyes tagok közt pedig az 1910—1915. évek óta vannak kint könyvek. Mélyen tisztelt közgyűlés ! Eddig a jelentés az elnökség működéséről.

Sok egyesületi életnek volt a dúló háború megakasztója, de sokkal tovább tartanak már a változatlan nehézségek, mintsem hogy egy inten- zívebb munka megkezdéséhez a békés viszonyokat bevárhatnók. Sok tétlenségnek ürügye a háború, pedig most van a szükség fokozottabb működésre, lelkesedésre. Nevelés munkásai! Találtunk-e már annyi tenni valót nevelés terén, mint ma? E szent célnak, a gyermekvédelemnek szolgálatában annyi harcost látni, ez buzdít, felemel, a közösség nagy erőt ad, egy-egy közgyűlés után örömöt érzek a szent cél szolgálatában, amely igyekszik megóvni mindent, ami megmaradt s elejét veszi a további gyengülésnek.«

Kérjük elnökségünk jelentésének tudomásul vételét. A közgyűlés az elnökség jelentését elismeréssel vette tudomásul, az elhunyt tagok emlékét jegyzőkönyvében megörökíteni határozta s a javasolt köszönetek tudomásul adásával az elnökséget bizta meg. A könyvtárügy rendezésével

(24)

— 3 4 4 — /

az elnökséget bízta meg a közgyűlés. Ezután az elnök felkérte Petrilla Istvánné lőcsei kisdedóvónőt, köri elnöknőt, hogy a sárosi óvoda javára megindított gyűjtés ereményéről jelentését előterjeszteni szíveskedjék.

Petrilla Istvánné elnöknó jelentését az alábbiakban terjesztette elő:

»Tekintetes Közgyűlés! Midőn az alábbiakban van szerencsém a körünk által Sáros vármegye oroszdúlta vidékén felépítendő kisdedóvó- intézet javára megindított gyűjtés eddigi eredményéről beszámolni,méltóz- tassanak megengedni, hogy rövid történeti visszapillantást vessek körünk

ez akciójára. Az 1914. évi december havától 1915 tavaszáig a szomszéd testvérmegye, Sáros, északi részét ellenséges orosz csapatok tartották megszállva s pusztítottak ott. Az orosz csapatoknak kivonulása után körünk elnöksége értesülvén arról, hogy több kisdedóvóintézet az ellen- ség által feldulatott, körünk szellemi vezérének s ügyvivő-alelnökének : dr. Halmos Andor úrnak indítványára és kezdeményezésére kimondotta, hogy mozgalmat indít, miszerint Szepes vármegye közönsége egy feldúlt kisdedóvóintézet felépítési költségeire adakozzon. Ügyvivő-alelnökünk ezután szóval és tettel harcosa lett az eszmének, mesedélutánokat rendezett s rendeztetett, sőt Iglón és Korompán az ottani rendezőség meghívása és felkérése folytán maga is közreműködött, mint mesemondó. — Vár- megyénk nagylelkű közönsége, az egyesek, iparvállalatok s gyárosaink egyaránt szívesen áldoztak a nemes célra, s ennek a huzgólkodásnak s

nagylelkű adakozásnak az eredménye, hogy eddig az időközi kamatokkal együtt 7215 korona 70 fillért gyűjtöttünk össze a sárosi óvodára, mely ösz- szeg a Szepesi Takarékpénztár 29.026. és 29.272. sz. takarékbetéti könyvei- nek igazolása szerint a nevezett pénzintézetben van gyümölcsözően el- helyezve. — Az 1916. évben ünnepelte meg körünk a magyar kisdedóvás- ról szóló 1891. évi XV. t.-c. megalkotásának negyedszázados évfordulóját.

— Tekintettel arra, hogy e törvény örökemlékű s sohasem feledhető meg- alkotója, körünk volt díszelnöke : néhai gróf Csáky Albin, Szepes vármegye szülöttje, Szepes vármegye egyik legnagyobb fia volt, illőnek tartottuk e negyedszázados évfordulót akként megülni, hogy az ő emlékét tesszük maradandóvá s akkor körünk egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy a nemes grófról fogja elneveztetni a sárosi óvodát, s abban nagy- és örök- emlékű volt díszelnökünk arcképét helyezi el emlékül. A vallás- és köz- oktatásügyi m. kir. miniszter úr őnagyméltósága e kérésünknek szívesen t e t t eleget s óhajunk teljesítését rendeletileg biztosította. — Midőn be- számolva a megejtett gyűjtés eredményéről, kérem jelentésem tudomásul vételét, egyúttal javaslom, méltóztassék elhatározni: 1. hogy az eddig

begyűlt összeg beszállíttasaék a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba s bocsáttassék a nevezett miniszter úrnak rendelkezésére egy sárosi óvoda helyreállítására, mely gróf Csáky Albin úr őkegyelmessége nevét viselje

(25)

— 3 4 5 — /

s a további gyűjtési eredmények ezután külön-külön szállíttassanak be ; 2. bízassák meg az elnökség, hogy az intézet elkészülte után abban helyezze el nagynevű s megdicsőült volt díszelnökünk néhai gróf Csáky Albin arc- képét ; 3. mondassák jegyzőkönyvi köszönet nagylelkű adományozóinak ; s 4. az eszme felvetőjének s lelkes munkásának : dr. Halmos Andor ügy- vivő alelnökünknek lelkes fáradozása és ez újabb eredményes munkássága körül kifejtett érdemei a mai ülés jegyzőkönyvében örökíttessenek meg.«

A közgyűlés az elnöknő jelentését tudomásul vette s az előterjesztett határozati javaslatokat határozattá emelte.

Ezekután Sztankó József késmárki állami tanító, köri pénztáros terjesztette elő a kör vagyoni állapotáról szóló jelentését, melyet a köz- gyűlés tudomásul véve, számára fáradozásaiért jegyzőkönyvi köszönetet mondva, a felmentést megadta az 1916/18. évekre, úgyszintén előadásá- ban elfogadta az 1918/19. évi költségvetést is.

A választmány javaslatára a közgyűlés kimondotta, hogy a Kisded- nevelők Országos Egyesületét megkeresi, hogy a dajkatartó átalányok megjavítása és a dajkakérdés országos rendezése végett sürgős felterjesz- téssel forduljon a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz, egy- úttal kimondotta, hogy az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem ügyében tevékeny részt vesz, s az Országos Stefánia Szövetség Szepesvármegyei Fiókjának megalakítását és jövőbeli működését minden erejével támogatni fogja, egyúttal a jövő évi pályatételek kitűzését az elnökségre bizta.

Miután még gróf Csáky Gusztáv dr. orsz. képviselő elnök elismeréssel adózott dr. Halmos Andor ügyvivőalelnök, kir. s. tanfelügyelő, Petrilla Istvánné elnöknő és Mayer József titkárnak buzgó munkásságukért, az ülést berekesztette. Az elnököt az ülés berekesztése után a megjelentek lelkes ovációban részesítették.

I t t említjük meg, hogy gróf Csáky Vidor v. b. t . t., Salamon Géza volt szepesi főispán, dr. Neogrády Lajos Szepes vármegye alispánja s dr.

Förster Kálmán poprádi polgármester kimentették elmaradásukat s üdvö- zölték a közgyűlést, mit viszonozni a közgyűlés elhatározott s annak teljesítésével az elnökséget bízta meg.

Beszerzési előlegJ

148.510/1918. szám. VII/c. *

A folyó évi augusztus hó 12-én 5800. P. M. szám alatt kiadott rendelet alapján az állami elemi népiskolai tanítók, tanítónők, továbbá az állami óvónők és az állami menedékházaknál állandóan alkalmazott törvényes képesítésű menedékházvezetőnők részére engedélyezhető újabb beszer-

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :