126
nézőpontok felé törő kutató szelleme. K o n z e r v a t í v alap- szemlélet^ mellett tárgyilagosan értékelte és becsülte m e g a vele szembenálló nézeteket, h a az volt a meggyőződése, hogy gzeket az ellentétes néztteket a közjóra való becsü- letes törekvés f ű t i és h a t j a át. F á j d a l m a s volt elvesz- teni a birót és f á j d a l m a s volt elbúcsúzni az irótól; de a kik őt személyesen ismerték, a nemes embert s i r a t j á k benne. P u r i t á n élete megérdemli a magyar jogászság'há- lás emlékezetét.
Szociális jog és egyéni szabadság. (Széljegyzetek Med- vigy Gábor dr.-nak a valorizációs törvényjavaslathoz, a -Jo- gászegyletben tartott és külön lenyomatban megjelent felszó- lalásához). Nem célom az értékes felszólalásnak tulajdonké- peni tárgyát tevő valorizációs indítványhoz hozzászólani.
Amiért a felszólalás megkapott, annak oka az, hogy — mint.
szerző mondja — egy hazajáró lelket idéz: a szabadelvű jog- rendet, azt az egyedül helyes jpgszellemet, „.amely a nemzet-
erkölcsi felfogásából eredő kölcsönösség elvén nyugszik, amelyet az egyeftlö elbánás elvén a független birói hatalom biztosit és amelyik ezen keretekben áz embert szabaddá teszi".
Előrebocsátom, hogy itt nem a világnézeti, politikai sza- badelvüségröl beszélek, hanem tisztán a magánjogiról, mely- nek alapelve az, hogy a magánjogi normák csak keretei az egyéni szabadság és mozgás, a szabad erőkifejtés alapján le- játszódó gazdasági életnek. Szóval az a magánjogi jogrend., mely idegenkedik a div&tos szóval „magánjogi közigazgatás"
néven ismeretes belenyúlástól a szabad gazdasági erők já- tékába.
¡Kétségtelen, hogy a modern állami tevékenység nem.
merülhet ki a jogi bakter szerepében, az akadályok elhárítá- sán kivül a társadalmi együttműködést bizonyos pozjjiv nor- mákkal kell biztosítania, a gyengék érdekében kogens sza- bályokkal kell beavatkoznia ott, ahol a szerződési akarat szabadsága a gazdasági erők aránytalansága folytán csak.
látszólagos. De az elv legyen az, hogy lehetőleg az egyéni szabad kifejlődést, hacsak lényeges közérdek elkerülhetetlenné- nem teszi, ne gátoljuk. Minden népjóléti norma, mely az em- bereket a saját akaratuk ellenére akarja boldogítani, zsarnoki és elkedvetleníti az egyéni tevékenységet, mert a legjobb szán- dék, mellett is szubjektiv vélemény jogszabállyá emelése és el- nyomja- azokat, kiknek egyéni fejlődése más irányba halad.
A magánjog terén örök igazság a Nagy Frigyes szállóigéje:
mindenki üdvözüljön a maga módja szerint. A magánjogban e tekintetben a magánérdek összevág a közérdekkel. Mert a gazdasági, de a szellemi és erkölcsi életnek is élő sejtje az egyén és ha az élő sejtből elvonják az életerőt, akkor hiába minden orvosság, a szervezet elsorvad. Legyünk szerények és jöjjünk tudatára annak, hogy jogszabályokkal sem gaz- daságot, sem népjólétet, sem erkölcsi életet teremteni pem le- het, a jó és bölcs jogszabály csak a szabad mozgást és az.
1 2 7
együttműködés lehetőségét adhatja meg az értékes egyéni erőknek.
Amiket itt elmondok, egyszer közhelyek voltak, de ma nem árt mindezt újra hangsúlyozni. Csodálatos módon jogá- !
szok és államférfiak világnézeti különbség nélkül, konzerva- tívok és szocialisták, majdnem teljesen érzéketlenek az egyéni szabadság tekintetében. Szociális beavatkozás, vagy erkölcsi elvek és közérdek jelszavaival a legjobb akarattal és szándék- kal olyan intézkedéseket követelnek, amelyek az egyéni sza- bad tevékenységet béklyókba verik. A gyámkodó jogi normák az egyént elgyengitik és hajlandóvá teszik arra, hogy a se- gítséget kívülről várja. Már pedig az olyan ember, aki mástól várja a segítséget, erkölcsileg is lesülyed.
Nagyon helyesen hangsúlyozza Medvigy egy másik he- lyen, hogy a méltányosság csak segítőtársa az igazságnak, a jogszabálynak, de azt nem pótolhatja. A méltányosság az a légkör, melyben a jog él, nélküle el nem lehet, mihelyt egy ' jogszabályt egy konkrét esetre alkalmazunk, máris hozzá- tapad. Azért egy hosszabb ideig alkalmazásban lévő jogsza- bály szinte más lesz, átalakul a gyakorlat, a méltányosság;
simitó, formáló erejénél fogva. De méltányosság csak nor- mák mellett lehetséges és magában nem más, mint a teljes sza- bályozatlanság és az Ítélkezés kiszolgáltatása az egyéni vé- leményeknek és hangulatoknak.
Örvendetes, hogy ennek az elnyomott jogórzetnek felkiál- tása hangzik fel Medvigy felszólalásában és részemről köte- lességemnek tartottam erre a felkiáltásra visszhangként felelni.
Videant consules . . .
I f j . dr. Szigeti László.
Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület 1925 szieptem- ber 27-én Kecskeméten megtartott közgyűlésén dr. Székács Aladár kir. közigazgatási biró tartott érdekfeszítő előadást „A jó biró" cim alatt. A finom lélektani analízissel felépített elő- adás méltán sorakozik ama legjobbakhoz, amelyeket e kifogy- hatatlan témáról tartottak. Gondolunk itt elsősorban néhai dr. Baumgarten Izidor előadására a Magyar Jogászegyletnek 1911 április 30-án Aradon tartott teljesülésén, amellyel Székács lényegében azonos alapfelfogásból taglalja a kérdést. Rend- kívül találóan válaszol arra, mikor hozza meg a biró az íté- letet: akkor, amikor az üigy a legélénkebb életet éli a lelké- ben. Igen helyes aperçu, amit az ügyvédről mond:
„ V a n e g y tétel, a m i t g y a k r a n h a l l u n k u g y ü g y v é d i , m i n t b i r ó i k ö r ö k b ő l h a n g o z t a t n i . E s z e r i n t a tétel s z e r i n t a z ü g y v é d n e k , a p e r „ e l s ő b i r á j á n a k " is u g y a n a z a f e l a d a t a lenne, m i n t a b í r ó n a k : k e r e s n i az i g a z s á g o t . A tétel h a m i s : a z ü g y v é d n e k m á s a f e l a d a t a . Az ü g y v é d f e l a d a t a az, h o g y a fele á l l á s p o n t j á n a k s i k e r e é r d e k é b e n m i n d e n t ö r v é n y e s eszközt igénybe vegyen.
A b i r ó t e h á t c s a l ó d n i f o g a z ü g y v é d b e n , h a tőle igaz- s á g k e r e s é s t v á r , az ü g y v é d p e d i g nem: jól s z o l g á l n á a • fele érdekeit, h a m i n d e n á r o n c s a k az i g a z s á g o t k e r e s n é , a h e -
