SZEGEDI SZEMLE

Teljes szövegt

(1)

SZEGED, 1930. JUNIUS 24.

III. évfolyam. (91.) 17. szám.

SZEGEDI SZEMLE

1 '

\

?!

Városfejlesztési Hetilap*Felelős szerkesztő: G e r ő Dezső

ÁRA: 70 FILLÉR

S z e r k e s z t ő b i z o t t s á g : Elnök: MENYHÁRTH GÁSPÁR dr.

egyetemi tanár. B E R Z E N C Z E Y D O M O K O S műszaki főla n á c s o s DEBRE. P É T E R dr. kórház igazgató*

főorvos. J E D L I C S K A B É L A dr.

kir. közjegyző. Vitéz M Á R I A F Ö L D Y M Á R T O N dr. tanár. P A P R Ó B E R T dr. az U g v v é d i K a m a r a alelnöke.

CS. S E B E S T Y É N K Á R O L Y dr.

muzeumi őr. K Ó S Z Ó I S T V Á N dr.

ny. államtitkár. K Ö R M E N D Y M Á * T Y Á S Ipartestületi elnök, felsőházi tag.

M Ó R A F E R E N C iró, a muzeum igazgatója. S Z A L A Y J Ó Z S E F dr.

a Dugonics Társaság elnöke. S Z A N D T * N E R P Á L dr. egyetemi tanár. T O * N E L L I S Á N D O R dr. Iparkamarai*

főtitkár Z O L T Á N F E R E N C dr. orvos.

(2)

A S z e g e d i l é g s z e s z g y á r Kölcsey-utca 11. sz. a l a t t

megnyílt f é n y e s e n b e r e n d e z e t t

városi irodájában és mintatermeiben

i, « • * " . " *

üzemi használatban láthatók a legújabb takarék- tűzhelyek, autógeyzerek, porszívók, háztartási, orvosi, kozmetikai készülékek villanyra és gázra.

Az összes készülékeink ötévi részletre kaphatók.

x. u- . m a -

Ne mulassza el mintatermeink megtekintését!

Nyitva reggel 8—12-ig és délután 2—7-ig.

TELEFON1:

20-62. A légszeszgyár igazgatósága.

REMINGTON írógépek képviselete*

Portable 20 pen-

Speciális amerikai rendszerű Az iró és sokszorositó-gé-

J

O V

Í t

Ó

Használt gé- gős havi részletre irodabutor-gyár.

pek kellékeiből nagy raktár,

m ű h e l y . pek40P-től.

WIRTH és RENGEY Horváth Mihály-u. 7. Telefon 12-21 szám.

Városi Zálogház

O r o s z l á n - u c c a .

(3)

iil. évfolyam. 1930. JUNIUS 24. (91.) 17. száni.

Előfizetési árak : Egy évre . . 20'— P Félévre . . 11 — P Negyedévre . 6'— P 1 hóra . . . 2 — P Egyesszám ára —'50 P

SZEGEDI SZEMLE

V Á R O S F E J L E S Z T É S I H E T I L A P

o

MEGJELENIK MINDEN HÉTEN

Szerkesztőség:

Dugonics-tér 2. I. em.

Kiadóhivatal : Dugonics-tér 12.

»Prometheus«-nyomda

T e l e f o n : 1 3 - 2 9 .

F e l e l ő s s z e r k e s z t ő é s k i a d ó : G E R Ö D E Z S Ő

Nincs csatornatervező mérnök az országban ?

— „Használati utasítás" egy polgármesteri válaszhoz —

A száraz tény:

Petrik Antal, a Külvárosrendező-párt elnöke még a mull év decemberében lefolyt városi közgyűlésen indítványt terjesztett elő, amelyben a külvárosrészek csatorná- zási terveinek és költségvetésének elkészí- tését sürgette. A közgyűlés annakidején, mint ismeretes, elfogadta az indítványt és utasította a város hatóságát a tervek és a költségvetés mielőbbi bemutatására. Mint- hogy ebben az ügyben mindmáig semmi sem történt, érthető, hogy az indítványozó most egy ú j a b b interpellációban megkér- dezi a hatóságot és a polgármestert, mi a mozdulatlanság oka ebben az ügyben?

T u d j u k , hogy a polgármester milyen ere- deti, sőt egyenesen meglepő választ ad a k é r d é s r e : keresett, az egész országban ku- tatott megfelelő csatornaterv-készítő mér- nök után, de sajnos, eddig még nem akadt alkalmas szakemberre. A polgármester azon- ban megvigasztalja az interpellálót, hogy most már felhagy a további kereséssel, ami semmi eredménnyel sem kecsegtet, hanem jelkéri az egyetemet, legyen segítségére eb- ben a dologban. Közben egy kicsit elmúlik a nyár, de végül talán mégis csak ráakad- nak arra az egyetlenre ebben az országban, aki eddig oly huncutul elrejtőzködött és ne a d j ' Isten, hogy előjött volna, pedig tudhatná, hogy nélküle sohasem lesz Sze- geden külvárosi csatornázás.

Hogy ezt a választ milyen hatással fo- gadja m a j d a kisgyűlés, azt e pillanatban nem tudhatjuk, de aligha csalódunk, h a n e m az á Jtalános elragadtatás és egyhangú tu- domásvétel kitörését jósoljuk meg. Sőt, horribile dictu, talán még akad olyan kis gyűlési tag is, aki meg meri kockáztatni azt a szerény kérdést, hogy ha így áll az eset, miért nem hirdetett nyilvános pályázatot a polgármester a szóban levő munkák elké- szítésére? Ebben az esetben ugyanis garma- dával jelentkeztek volna a pályázók kész

terv eikkel, amik közül egy szakbizottságnak egyszerűen csak ki kellett volna választa- nia a legmegfelelőbbet. Ez az eljárás fölötte egyszerű és kényelmes lett volna és távolról sem rabolt volna el annyi időt a polgár- mestertől, mint amennyit a meddő, magán úton lefolytatott keresés eddig igénybevett.

De ne legyünk álszenteskedők, mintha nem tudnók, hogy itt mi rejlik a dolgok mögött. Mi nem tételezzük fel Somogyi Szilveszter dr.-ról, akinek kiváló képessé- geivel és nagy judiciumával mindannyian tisztában vagyunk ebben u városban, hogy nem jutott volna eszébe önmagától is a megoldásnak ez a Kolumbus-tojása, hiszen már annyi sok más, kevésbé fontos ügyben folyamodott ehhez az egyedül helyes és mindenképpen kielégítő elintézéshez.

Nem kérem, legyünk igazságosak. Itt másról van szó. Anélkül, hogy menteni, vagy magyarázni akarnók a polgármester külö nős válaszát, meg kell látnunk mögötte a város felelős vezetőjének azt a kínos kény- szerhelyzetét, amibe a csatornázás problé- májának felvetésénél mindannyiszor kerül.

Szeretné ő, hát hogyne szeretné a csatorná- zás megvalósítását, hiszen mi tanúi voltunk igen sokszor, amikor meginti perceiben fel- emelte gondoktól terhes fejét és sóhajtva említette, hogy életének most már csak egy célja van

-

valahogyan megvalósítani a kül- városok csatornázását és ezzel együtt meg szüntetni a rengeteg, gyilkos, nedves pince- lakást. De amikor arra gondol, hogy ez milyen hallatlan pénzáldozatokkal van ösz- szekötve, a gazdasági terhek alatt amúgy is a végsőkig igénybevett polgárságnak mi- lyen újabb megterhelésével: nincs más vá- lasztása, mint bevárni a jobb időket, ami- kor talán egy kis állami támogatás is se- gít-.égére siet az érdekelt lakosságnak. Ad dig . . . hát Istenem, addig valahogy húzni kell az ügyet, óh, a világért sem elejteni, csak éppen húzni, körültapogatni, simogat-

1

(4)

ni, ajnározni a gondolatot: az idő nekünk dolgozik, — mondotta . . .

Nos hát, ezt az interpellációra adott kissé naiv választ ebben a megvilágításban kell bírálni, nem pedig úgy, hogy Somogyi Szilveszter dr. nem találná meg önmagától azt az utat és módot, amely a tervek es a költségvetés gyors elkészítéséhez a leg- a l k a l m a s a b b . . . H a pedig így, ilyen magya- rázattal és hasznúlati utasítással mérlegel- j ü k a podeszta feleletét: nem lehet egyebet tennünk, mint vele s ó h a j t o z n u n k : mikor le- het már m a j d más válasszal kisérni a csa- t o r n á z á s p r o b l é m á j a körül felvetett kérdé- s e k e t ? M i k o r lehet m a j d hivatkoznunk arra, hogy most már azután neki a munkának, hiszen a s z ü k s é g e s töke együtt van, a pol g á r s á g minden további megterhelése, a pót- adó minden emelése nélkül; hiszen ebben az évben ennyi és ennyi fölösleget mutatott ki a főszámvevő a költségvetésből; hiszen az állam is ilyen és ilyen r é s z e s e d é s t vál- lalt a k ö z m u n k á k b ó l ? A m i k o r m a j d nem azon kell s o p á n k o d n u n k , hogy a jövő költ- ségvetési év tételeiből egymillió pengőt kell törölni a tavalyihoz képest, életszükségle- tet képező szerény k i a d á s o k a t is, mert nem birjuk, e l j u t o t t u n k oda, ahonnan nincs to- vább? Hol van az az idő, amely már kidol- gozta magát nekünk, legalább is annyira, hogy egy h o s s z ú l e j á r a t ú , nagyon kedvező amortizációs kölcsönt kell csak majd át- h á r í t a n u n k az u t á n u n k jövő n e m z e d é k r e ? H a j , haj, nem könnyű mesterség ma Sze- geden p o l g á r m e s t e r n e k lenni!

Szó se róla, t u d j u k , hogy P e t r i k Antal-

nak egy olyan f a n t a s z t i k u s megoldása van, amellyel szerinte pénz nélkül meg lehet csinálni a csatornázást. De ne á l t a s s u k ma g u n k a t : ebben a megoldásban több a jóaka- rat, a lelkesedés, a megválasztott képvi- selő lelkiismeretes kötelességteljesítése vá- lasztóival szemben, mint a reális p r a k t i k u m . A jelen pillanatban, amikor pénz nélkül semmit

{

s em lehet csinálni és amikor bár- milyen kölcsön felvétele nem a v á r o s disz- krecionális joga, hanem h a t v a n h a t jóváha- gyástól f ü g g még azután is, hogy a közgyűlés megszavazta: m e g t o r p a n a tennivágyás, felbukik az iniciativa és csak egy lehető- ség van: várni, v á r n i . . .

Ez azonban nem azt jelenti, hogy ölhe- tett kezekkel várni, hanem azt, hogy Sze- ged külvárosainak c s a t o r n á z á s á t és a mai nyomorúságos helyzetéből való kiemelését, (mint ennek a v á r o s n a k igazán legnagyobb és legfontosabb p r o b l é m á j á t ) elő kell készíteni, e n n e k a v á r o s n a k igazán legnagyobb és leg- f o n t o s a b b p r o b l é m á j á t elő kell készíteni, az elmélet, a t u d o m á n y segítségével m á r most megalapozni és igenis: nyilvános terv- pályázat meghirdetéséve1 abba a stádiumba juttatni, hogy a megfelelő pillanat elérkezé- sekor csak egy gombot kelljen megnyomni az általános munka megindítására.

Ez csak nem kerül s o k b a ? Egyszer va- lamikor ezt a pénzt minden körülmények között amúgy is ki kell adni. De a rengeteg kétség, t a l á l g a t á s és helytelen előítélet leg alább egy c s a p á s r a eloszlik: tisztán l á t j u k a feladat méreteit, elkészülve a gombnyo- másra ... Székely Géza dr.

Indítvány a Kultúrpalota kibővítésére

Begavári Bacii Bernát, Pick Jenő, Sza- lay József dr. és Tonelli S á n d o r dr. az alábbi közös indítványt t e r j e s z t i k a köz- gyűlés elé:

Tekintetes Törvényhatóság!

Néhány héttel ezelőtt az u bit- jelent meg a szege ili lapokban, hogy a Nemzeti Muzeunt a szegedi múze- um u j a b b ásatásaiból származó leletek átadását kíván- ja a maga részére, mivel azok kiállítására a szegedi mú- zeumban nincs hely s igy se a tömegnevelés, se a tudo- mány érdekeit nem szolgálhatják. H bár a muzeum igaz- gatója ezt a hirt oda helyesbítette, hogy — bár az u j muzeumi törvény Valiiban módot ád ilyen terveknek - megvalósítására, — ez a terv nent merült fel s a hivata- los szakkörök sokkal jobban méltányolják a szegedi muzeum munkásságát, semhogy ilyen, az egész ország- ban feltűnést keltő lépést szándékoznának megkísérel- ni.

Kllenben kétségtelen tény az, hogy a szegedi mú- zeum fejlődésének ú t j á t állja a helyszűke s egy vasár- napi séta a kultúrpalota helyiségeiben mindenkit meg- győzhet arról, hogy a muzeum máris képtelen helyzet- ben van s nem tudja hivatását teljesíteni. A kultúrpa-

lota épülete köztudomás szerint már tervezésében is el volt hibázva, amenyiben az impozáns homlokzaton és az épület negyedrészét elfoglaló diszos előcsarnokban nem építettek elég helyiséget, nem szólva arról, hogy még hivatali irodákról sem gondoskodtak. Ezt a hibát csak az menti némileg, hogy harminc évvel ezelőtt nem számítottak arra a nagyarányú fejlődésre, amely főleg az utolsó tiz év alatt beállott s nemcsak a könyvtárt tette 150.000 kötetével az ország legnagyobb vidéki könyvtárává, hanem főképp a nemzetközi viszonylat- ban is méltányolt régészeti ásatásokkal a szegedi ható - nak ősi hagyatékát olyan tömegesen túrta fel, hogy an- nak befogadására a kultúrpalota már évek óta nem képes. Ma az a helyzet, hogy az épületnek muzeumi cé- lokra nem alkalmas, sötét és állandóan kániló falu szu terrénjében van elhelyezve u néprajzi muzeum egyré- sze — a többi anyag ládákba zsúfolva pusztul — s raktárszerűon összeszorítva a muzeum legkisebb osztá- lya, a régészeti gyűjtemény kisebbik része, mert éppen az u j a b b évek hire.s ásatásainak anyagát már sohogy- sent lehet kiállítani, sőt, ami még nagyobb b a j : még rendszeresen raktározni sem, mert se raktárhelyisége, se udvara nincs a kultúrpalotának. (Ezért szokták a

2

(5)

néprajzi tár ruhaneműit és az állattár anyagát az in- tézet főlépcsőin porolni és tisztogatni az utcagyerekek nagy gaudiumára.)

Legújabban a régészeti leletek számára a képtá i nagy terem közepét is lefoglalják, megbontván ezzel a díszterem arehitektonikus hatását és a gyűjtemények harmóniáját. l)e még így sem lehet elhelyezni az összes leleteket, azok szekrények tetején és az asztalok alatt hevernek a múzeumi személyzet irodahelyiségében, ki téve a pusztulásnak és az elkallódásnak.

Éppen ilyen vigasztalan a helyzet a természetraj- zi tárban is, ahová már tiz év óta nem tudnak egyet- len u j szekrényt beállitani, nem kevésbé a képtárban, ahová évek óta nem függeszthettek már ki egyetlen u j képet sem, hanem a városi hivatalokban helyezik el ő- ket. Az igazgatótól vett értesülés szerint az Orsz. Magy.

Szépművészeti Múzeumban

1922 óta össze van állitva Szeged számára egy 200 festményből álló gyűjtemény,

amely a múlt század derekától máig a mggyar festé- szet történeti fejlődését reprezentálja a legjelesebb mesterekkel, de ennek lehozatalára gondolni sem lehet a mai viszonyok közt. Az. emeleti könyvtárban is az helyzet, hogy tiz év múlva egyetlen uj könyv számára se lesz hely.

Tekintetes törvényhatósági bizottság, senki előtt sem lehet vitás, hogy ezen a helyzeten már régen vál- toztatni kellett volna, különösen az utolsó decennium nagy építkezéseinek korában s ha ne.m változtatnak raj- ta, méltán érhet bennünket az a szemrehányás, hogy amikor áldozatot hozunk a kulturára, akkor a legspeci- llisabban szegedi kultúrintézménnyel nagyon mostohán bánunk, éppen akkor, amikor az belső fejlődésében a legnagyobb lendületet érte el. Amilyen büszkék lehe- tünk arra, hogy Szeged volt az ország első városa, a- mely a maga erejéből kultúrpalotát emelt — máshol mindenütt bőséges államsegély jutott erre, — annyira vigyáznunk kell, hogy a vidéki városok mai nemes kul- turális versenyében le ne maradjunk. A múltban két- ségtelenül Szegedé volt a domináns szerep, ma az orszá- gos ünnepség keretében megnyitott, épitőmüvészeti lát- ványosság számba menő Déri-muzeum Debrecennek biz- tosítja az elsőséget, amiért erősen versenyez a múzeu- máért minden áldozatot meghozó Kecskemét is, amely még arra is képes volt, hogy városi földeket adjon el egy nagy könyvtár megvásárlásának céljaira. Pedig ne felejtsük el, hogy a Somogyi-könyvtár, amelynek évi 30-35.000 olvasója van s a szegedi muzeum, amelynek az utolsó évi jelentései szerint évi 100.000 látogatója van s amelyet minden év májusában 40-50 iskola keres fel, Makótól és Csabától Félegyházáig, — hogy ez in- tézmény sokkal integránsabb része Szeged kultúrájá- nak, mint ahogy azt általában becsüljük. S no tévesz- szük szem elől azt se, hogy ma egy modernül vezetett muzeum a legnagyobb vonzóerő idegenek számára if, különösen az alföldi városokban, ahol egyébként ke- vés a látnivaló.

Mindezek alapján tisztelettel alulírottak a szegedi kultura érdekében lelkiismereti kötelességünknek tart- juk oly indítványt tenni a tek. törvényhatósági bizott- ságnak,hogy méltóztassék

elvben kimondani a kultúrpalota kibővítésé- nek szükségességét

és utasítani a város hatóságát arra, hogy erről részle-

tes javaslatot terjesszen be még ez év folyamán, még pedig Sebestyén Károly dr. muzeumi őr idemellékelt

Cs. Sebestyén Károly dr. terve.

vázlata alapján, amely a Rudolf-tér felé, a gyalogjá- róig érő két szárnnyal tervezi a kibővítést, a mai hom- lokzat s általában a mai kultúrpalota érintetlen hagyá- sával ugy, hogy egyik szárny most, a másik a viszo- nyok javulásával építtetnék ki. Ez a terv aíért látszik alkalmasnak, mert

nem csorbítaná meg a Stefánia sétányt, másrészt impozáns látványt nyújtana a hid felől, külö- nösen ha a szárnyak közötti rész mint muzeumkert par- kiroztatnék. Mi minden esetre ugy véljük, ez a megol- dás szerencsésebb volna, mint az a szintén f e l m e r j . t terv, amely szerint, a Somogyi-könyvtár egy úgyneve- zett könyvtárpalotában egyesittetnék az egyetemi könyvtárral s a mai kultúrpalota tisztán muzeumnak maradna meg. A mai kultúrpalota egészében sikerüle len alkotás, de használhatóságát nézve könyvtárnál, sokkal inkább való, mint muzeumnak, áttelepítése pe- dig, mely az alaphibákon nem változtatna, többe kerülne mint egy u j szárny építése. Nem is szóivá arról, hogy a könyvtárnak és muzeumnak, amely szervesen össze- tartozik, közös igazgatása csak akkor képzelhető ei, ha egy helyiségben marad. A szétválastói-s u j személy- zettel és u j adminisztrációs költségekkel járna.

Tisztában vagyunk vele, tek. tö-.onv hatósági bi- zottság, hogy a mai általános gazdasági válság s váro- sunk súlyos anyagi helyzete nem kedvező hangulatot teremt az ilyen tervek felvetésének. De ezzel szemben szabad legyen rámutatnunk arra, hogy itt nem olyan építkezésről van szó, amelyet bárki is luxusnak minő- síthetne, hanem egy régi mulasztás jóvátételéről. Ha kultúrpalotánkat, amely, ismételten hangoztatjuk, a ma- gunk speciális szegedi kultúrájának ér ékeit reprezen- tálja, amikor általános kulturális érdi l eket is szol- gál, —- ha kultúrpalotánkat kibőviteti.iib volna akkor, mikor más kultúrintézményekért olya,.' áldozatokat ho- zunk, amelyekre majdan büszkék lehetünk: akkor nem maradt volna ennek a kötelezettségnek a teljesítése mai nehéz időkre. Félős azonban, hogy ha ma is elo- dázzuk a dolgot s legalább elvi határozatot nem ho- zunk: a város büszkeségét képező kultúrintézményünk nemcsak megbénul fejlődésében, hanem vissza is fei- lődik.

Éppen azért, nehogy ez az eset 1 (álljon, bátran

3

(6)

vagyunk másodsorban azt is indítvány 1211,. hogy a k.- bevités megtörténtéig a Stefánia-sétányon levő vé-- rom,

az úgynevezett „kioszk" megfeleld átalakítás- sal engedtessék át a muzeum céljaira.

Ezzel az. indítványunkkal kettős cé't koránunk elérni.

Egyrészt pillanatnyilag segítenénk a muz.i umon, ame.y a várrom helyiségeit felhasználhatná a ma pincében eldugott néprajzi, vagy régészeti osztály céljaira, bol hajtásaiban elhelyezhetné a ma hozzáférhetetlen lap iláriuinot, a régi Szeged elomlott templomainak és pa- lotáinak faragot köveit,

a rom tetején pedig pásztorkunyhét. halász- kunyhót

s eféle néprajzi ér lekességeke, lehetne elhelyezni, a melyek akkor is ott maradhatnának, ha a kultúrpalota kibővítése után a rom helyiségei felszabadulnának s muzoumi, laboratóriumi célokra munka*crmekül és ra>

tárhelyiségckiil szolgálnának.

Másrészt célunk az, hegy a várromot, amely ma városi tisztviselők egyesületének van átengedve klub- helyiségül, tisztes múltjához méltóan megbecsülve, a Stefánia-sétány diszévé tegyük. Igaz. i egy a várrom, mely csak Mária Terézia korában épü't tésze a müf zék nélkül lebontott ősi várnak, nem műemlék, de ma már, a Fogadalmi templom előtt álló középkori tornyon kívül, — mely a Műemlékek Országos Bizottsága ált nyilváníttatott elsőrendű műemléknek a várrom ma

már egyetlen építészeti emléke a régi S-zegodnek. . kegyeleten kivül nz annyira emleget it . idegenforgalmi érdek is megkívánja, hogy méltóan megbecsüljük, mint ahogy például Eger kitűnő szépérzékkel ís gyakorlati hezzáértéssei látványosságot csinált a niag'i vármarad- ványaiból.

Elgondolásunk szerint a mai helyzeteben alig lát- szó, gödörbe dugott várromot kevés kö'tséggel restau- rálni kellene, anélkül természetesen, hogy a restaurálás rum-jellegéből kivetkőztetné. Ezzel együtt szükséges lenne a várromon kívüli parkrész phi.irozásn, a mai térséget egyrészt a 1 tilturpalota felé, másrészt az Er- zsébet-szobor felé 30—10 méterrel ki kellene böviten,.

a sétánynak a rom táján lévő két bejáraiét megszün- tetni s a főbejáratot megfelelő terv ;k szerint

terrasz-szerti lépcsővel

a rommal szemben kiképezni ugy, hogy r-nnak érdeke - sége és hangulata távlato* kapva, kellőké), érvényesül- jön.

Kettős- indítványunkat, amellyel a város kulturális és szépészeti érdekeit kivánjuk szolgálni s a későbbi kor elismerését is biztosítani a jelen számára, a köz- gyűlés vendégszerető jóindulatába ajánlva vagyunk mély tisztelettel

BACK BERNÁT PICK ,7 ENO

SZALAY JÓZSEF '1.

TONEI.L1 SÁNDOR dr.

Miért megvalósíthatatlan Palágyi Lajos terve?

A városok polgármestereinek legutolsó össze- jövetelén szóbakerült a magyar vidéki színészet szomorú helyzete is, amelynek során .Szeged házi- kezeléses úttörését példaképpen állity ták fel, mint

a megoldás legideálisabb módját. Ezzé' szemben elsorolták Debreczen, Pécs, és Miskolc bajait *en a téren keresve az utat és módot, miként tudnák ugy megoldani az anyagi problémát,

hogy

ezzel a vidéki magyar szinik'dtura szinvonalat is biz- lositsák. A találgatások közb 1 merült fel az a gondolat, hogy talán lehetséges lenne a négy vá- ros törekvésének és teljesitőképességéiu'lr. egyesíté- sével alapos megoldást találni. A gondolat az összejövetelen jelenlévő Palágyi Lajoté. a Nemze- ti Sziliház tagjáé volt, akit az értekezlet meg is bízott, egy erreirányuló részletes memorandum ki- dolgozásával.

Mint ismeretes, Palágyi elkészült emlékirata- val és elküldte azt a pécsi polgármesternek. Ter- vezete szerint a négy legnagyobb vidéki város:

Szeged, Debrecen, Miskolc és Pécs helyi vezetők alatt egyetlen hatalmas társulatot szervez, amely számol mind a négy színpadi m ű f a j igénye.vel.

A prózai társulat székhelye Szeged lenne, az 0- peretté Debrecen, az operáé Pécs, a kamara-egyűt- tesé Miskolc. Az egészet egy Budapesten székelő

központi igazgató irányítaná, ugyanott lennéitk

a centrális mühelytelepek és anyagraktárak is, az

n j díszletek elkészítésére és a régiek javítására, kiegészítésére. Az egész szerv költségeinek t'edr zete lenne, az egyes városok bevételein kivül, — amiket ugyancsak a központba kellene beszolgál- tatni —, egy 500.000 pengős részvénytőke, amit a négy város fizetne be egy, erre a célra felveendő kölcsönből. Ez szolgálna a négy váron színházi fel- szerelésének készpénzzel való megváltására és a megindulás adminisztrációs költségi ir* A még e zután fennmaradó összeget a részvények arányá- ban visszafizetnék készpénzben a városoknak, a többit természetesen részvényekkel fedeznék. Min-

den városban csak két hónapig játszanék egy-egy társulat, azután helyet cserél a másikkal és így a

teljes színházi szezonon keresztül állandó körfor-

gásban lenne az egész apparátus. Magától értő-

dik, hogy mind a központi főigazgató és minden alkalmazottja, valamint a helyi, — majdnem azt mondtuk: helyiérdekű — aligazgatók a részvény- társaság fixfizetéses tagjai lennémk. Palágyi S'.e- rint ezzel a tervezettel meg lehetne oldani a vidé- ki magyar színészet problémáját és a városok kul- turszükségletét is teljesen kielégítő módon lehet- ne szolgálni.

Ez lenne tehát Palágyi zseniális elgondolá- sa, amely akkor, amikor azt a polgármesterek ér- tekezletén nagy vonásokban előterjesztette, egé- szen tetszetősnek és eredetinek látszott. Most azon

4

(7)

ban, a magunk laikus veteménye szerint, már •)/.

első intrádára is fölötte összekuszáltnak, komp! - káltnak tüuik fel ez a fantasztikus megoldás. Nem lévén szakértők, nem mertünk véleményt nyilvá- nítani, hanem ehelyett hivatásos, színházi embere- ket és szakértőket kértünk fel, lr-gy mondják el nézeteiket a tervezetről. Elégtétellel állapítjuk meg, hogy ők sem lelkesednek valami túlságosan az újításért és nagyjában ugyanazokat a kifogó sokat emelik ellene, amelyek bennünk is kialakul - tak, mindjárt a memorandum elolvasásakor. Egye- sítve ezeket a kritikákat, az alábbiakban látjuk azokat az akadályokat, amelyek szerintünk a ter vezet megvalósítását merőben lehetetlenné teszik:

A tervezet antiszociális, mert a jelenlegi négy társulat helyett végeredményben csak egyetlen komplett társulat megszervezését írje elő. Palá- gyiék ellenérve ezzel szemben az, hogy akik ebbő a társulatból kimaradtak, el tudnak helyezkedni azokon a helyeken, amelyek igy felszabadult: k.

az illető városok szini-kerületeiből. Ez azonban kosztrendszert teremt az egyes Kerületekben és városokban; degradálja azokat, fokozatokat l'te- sit az emiitett városok primadonna kerületei e- o többi vidéki helyek állomásai között.

Társadalmi, illetve publikum-szemponibál helytelen a javaslat, mert az a közönség, amely egy társulatot, — tegyük fel: — megszeretclf, kénytelen annak kéthónapi működése után lemon- dani róla, mert az ujaknak kell jönniük. Ez azon- ban még kisebb baj. De ugyanaz a közönség kény- telen, akár akar, akár nem, két hónapig folyton esak operákat, drámákat, operetteket és kamara- darabokat végignézni, megszakítás és változatos- ság nélkül. Hogy ennek anyagi szempontból mi- lyen következménye lenne, nem nehéz kitaláló'.

Az u. n. couleur local, a helyi jelleg, mint a kulturális deeentralizáeió egyik nagyjelentősé- gű eredménye és lényege: teljesen elmosódnék <:/.

uniformizáiódás következtében. Nem u j és nem mai felfedezés, hogy minden városnak megvan a maga egyéni karaktere a szinikultura szempontjá- ból. Ha nem lenne, meg kellene teremteni, de van. Szegednek pl. egészen más művészi igényi' vannak, mint Péesnek, vagy Miskolcnak; ennek a városnak a többitől merőben e'ü1ő önnálló s1i- lusa és izlése fejlődött ki. Olyan szmész, aki ;ti a közönség dédelgetett kedvence, talán más város publikumára teljesen hatás nélkül van és viszoiv.

Palágyi tervezete az individualitást szembeállítja a kollektivizmussal és teljesen tekinteten kivid hagyja egy homogén közület lakosságának mm den, esak őt jellemző sajátosságait é; olyannal akarja mind műfajban, mind pedig a sziné«/

részben traktálni, ami talán szivét öl-lclkétől ide- gen. Természetes, hogy a speciális szükségletek V- elégitésében az egyes városok couleur local-ja nem jelent merevséget, mozdulatlanságot és mindég u- gyanazt: a lényeg, a törzs, a karakt" • marad esak változatlan, a fejlesztés és tökéletesítés nem ütkö- zik akadályokba.

Ezzel szorosan összekapcsolódik a társulat megszervezésének problémája is. Ez különösen az opera-együttes, összeállításénál jelentkezik. Egy

éven keresztül, szünet nélkül, városró.-városra jár- va, egyetlen opera-társulat sem birja ki. Megbete- gedések, kimerülés és indiszpozieic <setén okvetle- nül kell egy u. n. „zvveite Besetzuiu;" egy máso- dik garnitúra, amely fölváltva 'ága el a felada- tot. I gyanez áll a többi műfajoknál is. És ennél a pontnál jelentkezik azutáii a maga megdöbben tű valóságában az illúziókból ridegen kiemelkedő valóság: a költségek kérdése.

Kiadások tekintetében nem jelent megtakarí- tást az uj elgondolás, sőt. Eltekintve az imént emiitett társulati nehézségek kikiiszöbölésétő' és a folyton egyazon m ű f a j ú előadások következt- ben okvetlenül beálló bevételi deliedtől,, az ügy- nökök u. 11. anyagdija városonkin.T jelentkezik még akkor is, ha ugyanarról a darabró is van s-.ó.

Ezt ugy kell érteni, hogy a darabiigynökségvk nem korlátlan és tetszésszerinti helyen való kiak- názásra adják el a jogot, hanem városonként szab ják meg a koncessziót. Ha tehát a részvénytársa- sági együttes Szegeden előadja, nuo ' j u k : a „ l e hullott a mersz-e Mary" cimü operettet, ugy u - gyanezért a „ d a l m ű é r t " Debrecenben újra kell fi- zetni jogdijat. Ezzel szorosan jár a

darabok kiállításának megoldhatatlan prob- lémája is. A tervezet szerint a diszl -tela-t, egy vá í'osban való használat után teheva uomobilokon, vagy vasúti vaggonokban szállítaná.: át egyik ve rosból a másikba. Igen ám, de minden város szín- padjának más-más a mérete. Nem is szólva arról, hogy mily rohamos tempóban rriu.j tönkre egy hosszabb szállítás által a díszlet. E " n megint azl lehetne felelni, hogy azért történik a díszletek megváltása, hogy minden színházban a reá sza- bott dekorációkat lehessen haszná'ni. Ebben az esetben tisztelettel vetjük fel a kérdést: mi dol- ga lesz akkor a központi műhelynek anyagrak- tárnak és diszlettárnak? Akkor ennek a feláll - tása és üzemben tartása többe kerül, mint egy e- setleges helyi reparáeió, vagy dis:-,.elkészítés.

Végtelenül érdekes pont a váiospk részvény- jegyzése is. A tervezet szerint minden „részv'- nyesnek" 125.000 pengőt kell jegyeznie; igaz hogy ezzel szemben elesik a s z u b v - w v . Hogy m,- képpen tartja ezt Palágyi kivihetőnek amikor a legnagyobb vidéki város: Szeged mái ma is ke- vesebbet áldoz a jövő szini évadra; — amikor Pécstől 10.000 pengőt is esak a i'\<_nagyobb erő- feszítés utján lehetett a színházra kivasalni, nem is szólva Debrecen és Miskolc né! áuy ezer pen- gős áldozatáról? Hogyne, majd a városfejlesv tés, útépítés, közmunkák és mindé i u n éb helyet erre a célra fognak adni mértéken felül ezek- ben a városokban! Mi azt hittük, hogy Budapo;- ten nincsenek naiv emberek és hogy legalább Palágyi, a volt szegedi direktor ismeri a vidé'x mentalitását ebben a tekintetben. Csalódtunk.

Végül az egész vezetésre vonatkozóan is lenne pár szavunk. Azt mondja a tervezet, hogy „köz ponti főigazgatás Budapesten". l\i lenne ez

„központi főigazgató"? Palágyi, tudtunk szerint, nem vállalja. Akkor ki? Hol van az a zseniális, ritka képessé ''kel megáldott szaklárgész, aki á- llandóan Bu< ten ülve, irányítani, tudja, aká

5

(8)

csak egy hadseregparancsnok, Szeg d, Debrecen, Pécs és Miskolc szini kultúrájút? Az egyes váro- sok aligazgatói pedig mit csinál na u ? Csak ott ül- nek a „székhelyeiken" és hagyják maguk mellett elfolyni a kéthavonként váltakozó társulatokat?

Mint valami révkapitány, csak átveszik és átad- ják a befutó rakományt? Hiszen az irányítás Bu- dapestről történik, a fővárosból, ahol a főigazgat' a szeizmográf érzékenységével dirigá', intézkedik és közbelép akkor, amikor valamelyik városban egv-egy darab megbukott, vagy éléül; sikert ara tott. Vagy folyton uton lévő futáiszolgálatot lé- tesítenek: összekötő tisztek a hadst reg parancsnok és a hadosztályok között? M o n d j i u azonban, hogy ez a keskenyvágányu aligazgató mindég a társu- lattal utazik. Ebben az esetben nem egyéb szegény feje, mint egy utazó titkár, aki a bérleteket csi-

nálja meg jóelöre. így elesik négy vidéki igazgató ami nem lenne baj, ele az IstenérC a központi fő- igazgató hogyan tudhat meg minden' Budapesten hogyan ismerheti ennek, vagy annak a városnak Ízlését és kívánságait? Hiányzik ibből az egész izéből az (hiszticitás, az alkalmazkodás-! képesség.

Csak még egyet: Tegyük fel, hogy X. város ban októberben egy nagysikerű bemutató zajlott

le. Ez az utána következő városokbi esak két, il- letve négy és hat hónap múlva keiül el, amikor már elkopott, vagy amikor már regen megnézte mindenki — Budapesten.

Volna még több ellenvetésünk is. de Isten látja lelkünket: igazán más bajaink vannak, sem- hogy ezzel a tervezettel még bővebben foglalkoz- zunk. Reméljük, mások is igy lesznek vele.

Gerő Dezső

A nagyobb vidéki városok gazdasági helyzetképe

Irta : Tonelli Sándor

II.

Az alfiilíli városok ilyentén képződéséből azonban más sajátosságok is következtek. A török uralom idején megszűnt tömérdek kisebb-nagyobb falu területe hoz- zákapcsolódott a városok területéhez és igy képződtek azok a rengeteg kiterjedésű városi határok, melyekre sehol a világon másutt nincs példa. Debrecen város te- rülete például 957 négyszögkilóméter, Kecskemét 940, Szeged 81(1 és Hódmezővásárhely 761. Ezeknek és más alföldi városoknak határa fölér egy középkori német fejedelemség vagy olasz köztársaság egész területével.

De menekülések idején más is történt. Tömérdek kisebb- nagyobb birtok gazdátlanná vált s ezekre a városok rá tették a kezüket. A városoknak igy nemcsak küzigazg- tási területe növekedett meg, hanem egyúttal tulajdo- nosai lettek az uratlanná vált birtokoknak is. Szegednek 8.16 négyszögkilóméter, vagyis 141.775 katasztrális hold területéből például 75.742 van magántulajdonban, mig 66.033 kat. hold közvetlenül a város tulajdona. Szeged igy az országnak egyik legnagyobb földesura és a föld jeiből eredő magánjogi természetű jövedelem a város háztartásának jelentős tényezője. Ez a körülmény erő- sen rányomja bélyegét a város gazdasági életének e gész alakulására. Többé-kevésbbé hasonló a helyzet Debrecenben és a nagy határterülettel bíró többi alföl- di városokban is.

A mult század elején ezek a nagy kiterjedésű váro- si határok többnyire lakatlanok voltak és rajtuk legin- kább állattenyésztés folyt. Ennek kettős oka volt. El- lenséges veszedelem esetén az állatot el lehetett liajtu- ni és biztonságba lehetett helyezni. A rossz közlekedé- si viszonyok mellett az állatot a gabonánál és a többi mezőgazdasági terményeknél könnyebben is lehetett értékesíteni. A közlekedési és közbiztonsági viszonyok javulása azonban a mult század elejétől kezdve magá- val hozta a mezőgazdasági termelés egyéb ágaira való áttérést. Földművelést azonban tizenöt-husz kilóméter távolságban lévő városokból folytatni nem lehetséges

igy megkezdődött n lakosságnak a határterületre való exodusa, kitelepülése. Így keletkezett az egész, alföldön a tanyarendszer, amely abból áll, hogy a kisbirtokos vagy liérlő télen-nyáron kint lakik tanyáján s esak terményeit értékesíteni, bevásárlásait eszközölni, vagy közigazgatási és birói természetű ügyeit elintézni jön be a városba.

Ebből következik azonban az is, hogy az alföldi magyar városok népszámlálási adatai nagyrészben ün- ámitáson alapulnak, mert tisztán közigazgatási odatar- tozandúság alapján olyanok is szerepelnek a városi la- kosságban, akiknek tulajdonképen semmi közük sin- csen a városhoz. A belterület a külterület lakosságá- nak megoszlására vonatkozólag az utolsó pontos ud.i- tok az 1920 évi népszámlálás alkalmával vétettek fel s ha ezekben történt is bizonyos eltolódás, nagyjából he- lyes képet nyújtanak az alföldi városok különös struk- túrájáról. Ezen adatok szerint a népesség megoszlása a harmincas lélekszámot meghaladó alföldi városoknál belterület és külterület között a következő volt:

B e l t e r ü l e t K ü l t e r ü l e t

Szeged 80.100 39.009

Debrecen 53.121 50.065

Kecskemét 35.677 37.532 Hódmezővásárhely 36.801 24.082 Békéscsaba 33.504 13.129 Nyíregyháza 27.819 15.521 Kiskunfélegyháza 19.278 17.519

Cegléd 26.608 10.317

Makó 30.017 7.124

Szolnok 27.980 4.599

Jászberény 21.667 10.304

Szentes 20.844 11.543

Hajdúböszörmény 21.123 7.583 Nagykőrös 17.409 .11.292 Mit mutat ez a táblázat? Azt, hogy a felsorolt vá rosokban a népességnek igen tekintélyes, egyes esetek- ben 50 százalékot is meghaladó része nem lakik tulaj-

6

(9)

donképeni városban és igazi városi lakosnak nem te- kinthető. A „ v á r o s " igy jóval kisebb, mint amekkorá- nak a népszámlálási adatok feltüntetik. A belterület és külterület lakosságának egymáshoz való viszonyt olyan tényező az alföldi magyar városok életében, me- lyet gazdasági és kulturális viszonyaik megítélésénél fi- gyelmen kívül hagyni nem lehet.

De más körülmények is erősen közrejátszanak a két város-csoport gazdasági struktúrájának és a közöt- tük mutatkozó különbségek kialakulásában. Egyáltalán nem volt véletlen, hogy inára régi, megcsonkitatlan Ma- gyarországon is az ipar tulnyomórészben a perifériá- kon telepedett meg. Eltekintve ugyanis a szorosan vett mezőgazdasági iparoktól, az alföldi városok arány- lag távol esnek az ipari nyersanyagok és az ipari üzem- anyagok termelő helyeitől. Gyáriparuk ezért az alföldi városoknak csekély, ami van, aránylag u j keletű és ipa- ruk még ma is legnagyobb részben a lakosság közvet- len szükségleteinek kielégítését szolgáló kisipari ága zatokra szorítkozik. Mindezen körülmények folytán a kimondottan városi jellegű foglalkozások az alföldi vá- rosokban kisebb arányszámmal vannak képviselve, mint a városok első csoportjában.

összehasonlításul veszünk nyolc várost, a négy leg- nagyobbat a városok ntágodik csoportjából. Ezeknél a lakosságnak foglalkozási statisztika szerinti megoszlá- sa a következő képet m u t a t j a :

I p a r , k e r e s k . K ö z s z o l g á l a t . Ő s t e r m e l é s k ö z l e k e d é s s z a b s d f o g l . e g y é b

I.

Miskolc 5.1 61.9 8.7 24.3

Győr 4.2 63.3 10.1 23.4

Pécs 5.7 65.6 9.0 19.7

Sopron 14.8 48,4 12.6 24 2

II.

Szeged 3b. 1 37.3 r.o 19.6

Debrecen 25.0 56.9 9.2 18.9

Kecskemét 59,6 21.9 6.4 22,0

Hód mezőt ásárheiy 63.3 23.0 4.3 9.4 Cunt grano salis ez a helyzet a két csoport alá tartozó többi városokban is.

A két táblázathoz magyarázatképen a következő- ket kell hozzáfűznünk. Az „ e g y é b " foglalkozások a . tartoznak a katonaság, a napszámosok, tőkések és nyug- dijasok, cselédek és ismeretlen foglalkozásúak, tehát

szintén főleg olyan keresetből élők, akik a városok- ra jellegzetesek. I t t sem véletlen, hogy e rovat alatt is az első csoport alá tartozó városok százalékos arány- száma magasabb. Az egyes városokat illetőleg meg kell jegyezni, hogy Sopronnál az őstermelők viszonylag ma- ga." arányszámát a város közvetlen környékén évszáza- dok óta kifejlődött ntagasfoku horkultura okozza. Sze- gednél az utolsó esztendők folyamán a kolozsvári egye tem átköltözése és különböző intézményeknek a városba helyezése folytán az 1920 évi adatokkal szemben való- színűleg eltolódás történt abban az irányban, hogy a közszolgálatiak és szabad foglalkozásunk arányszáma emelkedett. Általában is meg kell jegyeznünk, hogy 1920 óta, — u j a b b adatok hiányában ugyanis az 1920 évi foglalkozási statisztikára kellett támaszkodnunk, — történhettek bizonyos százalékos eltolódások az egyes foglalkozási csoportok javára vagy kárára, anélkül a - zonban, hogy ezek az eltolódások magának az alapvető mogállapitásnak az igazságán változtatnának.

Ezzel a megállapítással szemben meg kell azonban jegyezni azt, hogy bár az alföldi városok eredeti karak- terüket megváltoztatni nem t u d j á k és az őstermelés, mint foglalkozási ág mindig jelentős helyet fog elfog lalni gazdasági struktúrájúkban, a két városcsoport kö- zötti különbségek, főleg ami a külsőségeket illeti, ve- szítenek élességükből és ma ntár nem olyan szembe- szökőnk, mint voltak még két-három évtizeddel ezelőtt.

Nem is beszélve az olyan teljesen újjáépült városokról mint Szeged, majd minden alföldi városnak van már teljesen városi külsejü ntagja, amely állandóan terjesz- kedik. A régebben faluszerü településeket egymásután látják el kövezéssel, világítással, vízvezetékkel és csa- tornázással és a városi élet egyébb attribútumaival. E tekintetben az alföldi városoknak megvan az az erős- ségük, hogy általában véve gazdagabbak és vagyono- sabbak s könnyebben tudnak a reájuk háramló városi feladatoknak megfelelni. Nehézség viszont, mely minden alföldi városnál egyformán jelentkezik, a városokna t mezőgazdasági és faluszerü jellegükből folyó rengeteg kiterjedése, anti a közműveknek egy főre kiszámított költségét abnormisan megdrágítja. A helyzet illusztrá- lására elég annyit megemlíteni, hogy Szeged belterüle- te, amelyen nyolcvanezer embernél csak valamivel több lakik, ugyanakkora helyet foglal el, nűnt F r a n k f u r t t m Main belterülete, félmilliót megközelítő lélekszámává .

( F o l y t a t j u k )

A szegedi újságírók műsoros kerti ünnepsége

„A lélek pihenése a mosoly", — állapítot- ták meg a világ legkiválóbb gondolkozói. Né- hány ilyen mosolyt keltő, testi és szellemi fel- üdülést szolgáló órát kiván nyújtani a Magyar Újságírók Egyesületének szegedi Osztálya az- zal, hogy a jövő hó 5-én vidám, műsoros ker*' ünnepséget rendez segélyalapja javára. A sze gedi újságírók bőséges ellenértéket szándékoz- nak nyújtani a megszabott szerenv belépődi- jakért, amennyiben a hozzájuk méltó, m a g a s -

szinvonalu, gondosan megválogatott műsorral a szellem, jókedv és izlés hármas feltételének igyekeznek megfelelni.

E pillanatban még nem alakult ki végérvé- nyesen sem az ünnepség helye, sem pedig a teljes műsor összeállítása. A közeli napokban azonban a szegedi sajtó minden orgánuma már részletes tájékoztatással szolgá'. Irányításul megemlíthetjük, hogy kellemes, szabad helyen, (valószínűen a Tisza-szálló kerthelyiségében)

7

(10)

intim és fesztelen hangulatban rendezzük ezt a vidám estét, amelyen az eddigi tervek szerint olyan művésznők, mint (ABC-sortendben:)

R. Étsy Emilia, O. Hilbert Janka, Kiss Manyi, Cs. Könyves-Tóth Eizsi, Sz.

Patkós Irma, Pártos Klári, H. Peéry Piri és a Városi Színház jövő szezonjának legújabban szerződtetett fiatal művész-

nője: Sebők Stefi, — az urak közül:

Bihari Sándor, Fridi Frigyes, Herceg Vilmos, Nagy György, dr. Ocskay Kor- nél, Páger Antal, Táray Ferenc, Vá-

gó Arthur és Veszely Pál

vesznek részt tréfákban és önálló számokkal.

A műsor külön érdekessége !esz hogy Bi- hari Sándor

az összes szegedi cigányzenekarok kíséretében énekel Dankó-nótákar t o v á b b i , hogy a

Mándits-szalonzenekar, valamint a ka- tonazenekar

önálló műsorszámokkal is s z i n c i a/ estélyt.

Vidám, helyi vonatkozású tréfákon kiviil, az eddigi tervek szerint, a szintm/ tánc-együt- tese mutatja be a „Dorottya" nagy magyar ba- letjét. A közönség, ha kivánja, az előadás után táncra perdülhet a Tisza kávéház cigányzene- karának nótáira.

Nagy érdeklődésre tarthat számot az is, hogy

A magyar városok életéből

A »Városok Lap ja « jelenti:

— A szolnoki mélyfúrású kut kihasználása.

Szolnokon az újonnan létesített „Tisza-szálló és G y ó g y f ü r d ő " épületénél az idei kora tavasszal megkezdett munkálatok— melyek a mélyfúrá- sú kut vizének felhasználásával a gáz kiválasz tása, villamoscentrálé létesitése és a gőzfürdő berendezésének vizfütésesre való átalakitása céljából eszközöltettek, — már befejezést nyert és az ezen épületben levő városi fürdő- és szál- lodaüzemnek világítása a mélyfúrású kut gázá- nak felhasználása utján saját üzemben előállitati villanyvilágítással van ellátva. A szakértők u- j a b b megállapítása szerint e mélyfúrású kut vizéből nyert gáz jóval nagyobb mennyiségű, mint eredetileg hitték, úgyhogy a már megépí- tett gáztartályon felül még egy ily tartálynak létesitése válik szükségessé. Sőt nincs kizárva az sem, hogy az igy rendelkezésre álló gáz mennyiség elegendő lesz a szomszédos színház és mozgófényképüzem világítási szükségletének ellátására is, amire vonatkozólag a próbavilagi- tás rövidesen megtörténik. A fürdő- és szálloda-

Az Ocskay-müvészpár ezúttal duettban énekel, Friedl karnagy kísérete mel- lett, Móra Ferenc prológusa, R. Étsy Emilia, Sebők Stefi és Tárai Ferenc magánszáma is nagyban fogja emel-

ni azt est művészi nivójái.

Tekintetei a jótékony célra, a szegedi elő- kelő kereskedők és iparvállalatok c; tékes tár- gyakat adományoztak az ujságirő egyesületnek amiket kisorsolunk a közönség között. Lesz fényképezőgép, rádió-készülék, ruha-anyag, divánpárna, karkötő-óra, bőr-kazetta, arany töl- tőtoll, illatszerek, könyvek, cipő utalványoK perzsa-szőnyeg, desszert-doboz, butéliás cseme

ge-borok, gramofon-lemezek, rurí szalámi, di- vatcikkek, utalványok 12 fényképre, stb. stb.

Eddig a következő cégek küldték be a d o m á n y a - kat a jótékony sorsolásra: Domán Mátyás, Bo- kor Adolf, Ocularium, Nemzeti Sajtóvállalat, bástyái Holtzer Tivadar, Deutsch Aibert, Del- Ka, Salamander, Vértes Miksa, Stühmer cukor- kagyár, Orion bőrgyár, Gábor szőnyeges, Wolf Miksa, Pick Jenő, Fischer és Pártos, stb. T o - vábbi adományok és értéktárgyak részletes be- számolója még ezután következik.

Az Ujságirö-egyesület bizton reméli, hogy ezzel a tervezett esti, műsoros garden party-já- val sokáig megmaradó vidám emléket szerez a résztvevő nagyszámú közönségnek. A belépö- és sorsjegyek árusitása a még ezután megjelö- lendő helyeken már a jövő hét folyamán meg- kezdődik.

iizem fűtőberendezésének megtörtént átalakitása folytán a vizfütéssel való gazdálkodás igen ren- tabilisnek mutatkozik, amiért tervbe vették, hogy a szomszédos színházat ugyancsak vizzel fogják fűteni.

— Megtalálták a régi Kaposvár várfalait.

Kaposvár történetéből irott emlék alig maradt valami vissza az utókornak. A magyar történel- mi kutatás kiváló buvárlója, Csánky Dezső is alig pár adatot tudott találni az Országos Le- véltárban s egyéb helyeken. így csak gyenge lábon állt az az állítás, hogy Kaposvár a török hódoltság előtt, alatt s után vár volt. Ez a vá->

a Vár-utca végén a mai Eszterházy-major he lyén állott volna, igy vélte a közönség. Ez> a véleményt most pozitívumok támasztották alá.

A Vár-utca végén levő majort tudvalevőleg a város cserébe kapta az Eszterházy hitbizomány- tól a kegyúri terhek átvállalásáért. A város a major udvarát lehordatja, mert odatelepiti a fa- és gabonapiacot. Ötven munkás dolgozik az ud- varon s bontja az ottlevő épületeket. A minap a csákányok kemény falakba ütköztek. Amint tovább bontották a földréteget, két méter szé- les fal körvonalai kerültek napfényre. A falak mellett emberi, állati csontvázak, vasdarabok, pántok, ágyúgolyók bizonyították, hogy a mun- kások megtalálták a régi várfalakat. Az első fal,

8

(11)

amely napvilágra került, az északi fal, majd ké- sőbb a keleti falat is megtalálták. A két fal összetalálkozásánál körülbelül négy méte es á t m é r ő j ű bástyatorony adta a várszerű jel leget. Az északi v á r f a l n a k a m a g t á r felé eső részén egy méteres széles boltozott ü r e g r e b u k k a n t a k a munkások, de ezt még nem t á r t á k fel. A v á r k a p u az északi olda- lon lehetett, mert a f a l a t három méter szé- les nyílás szakítja meg. Eddig 1!) ágyúgo- lyót találtak a m u n k á s o k . A golyók súlya 4-13 kiló közt váltakozik. Vetek György pol- g á r m e s t e r A n d o r k a Gyula műszaki taná- csost s Gőnezy Ferenc múzeumigazgatót küldte ki, hogy állapítsák meg az á s a t á s o k történelmi értéket. A két s z a k é r t ő jelenté- sére a polgármester intézkedett, hogy a fa- lakat kíméletesen bontsák ki s a már lerom- lott f a l a k a i építsék ú j j á s r e k o n s t r u á l j á k az egész várfalat, a 19 ágyúgolyót s az ez- után talált történelmi relikviákat pedig szállítsák be a múzeumba.

Veszélyben a hortobágyi gulya és a ménes. Debrecen város hortobágyi gulyája

és ménese ismert idegenforgalmi látványos ság. A cifra gulya és a ménes fényképei ott szerepelnek az idegenforgalmi propa- ganda-füzetekben és az idegen, aki Debre- cen k ö r n y é k é r e kerül, sohasem m u l a s z t j a el a hortobágyi k i r á n d u l á s t és ott a gulya, meg a ménes felvonulásának megszemlélé- sét. Most ezt a két látványosságot vesze- delem fenyegeti. Arról van ugyanis szó, hogy sem a gulya, sem pedig a m é n e s nem lévén közvetlen hasznot h a j t ó vállalkozása Debrecennek, a belügyminisztérium felszó- lította a várost a g u l y á n a k és a ménesnek feloszlatására. Debrecen közönsége persze nem tud belenyugodni ebbe a döntésbe. A g a z d á k m e m o r a n d u m o t készítettek, amelyet a n a p o k b a n n y ú j t a n a k át M a y e r J á n o s föld- mívelésügyi miniszternek. A debreceni gaz- dák, akik a mostani nehéz viszonyok kö- zepette a hortobágyi ménest és gulyát a maguk erejéből megmenteni nem t u d j á k , a földmívelésügyi miniszter segítségét kérik, a n n a k hangsúlyozásával, hogy ők maguk is szívesen hoznak áldozatot a régi állapot f e n n t a r t á s a érdekében.

Felesleggel zárta Mohács az elmúlt évet. A városi számvevőség a m i n a p adta

ki M o h á c s város 1929. évi háztartási, üzemi és egyéb a l a p j a i n a k z á r s z á m a d á s á t . A zár- s z á m a d á s szerint a kiadási rész mérlege a költségvetéssel szemben, figyelembevéve a t ö b b k i a d á s o k a t és a m e g t a k a r í t á s o k a t , vég- eredményben 36.214 P. 32 f. m e g t a k a r í t á s t mutat, a n n a k ellenére, hogy pl. a forgalmi adónál 24.000 pengővel kevesebb volt a be- vétel. A város összes bevétele 1929-ben 1,160.000 pengő volt, kiadása 1,157.590 P.

Három év alatt 37 ezer lakóház épült

az országban. A központi statisztikai hiva- tal adatai szerint 37.064 lakóház épült az

országban az utolsó három év alatt. Az újonnan keletkezett 37.064 lakóház közül 35.705 földszintes, 815 egyemeletes, 332 két- háromemeletes és 212 négyemeletes, vagy ennél is magasabb. Az ú j lakóházakban 55.983 l a k á s van és ezek terjedelme, illetve a lakások szobaszám szerint való megosz- lása azt m u t a t j a , hogy a lakóházépítkezés a k i s l a k á s s z ü k s é g l e t kielégítésére szorítko- zott, mert az újonnan keletkezett l a k á s o k 52.9 százaléka egyszobás, 30.7 százaléka kétszobás, 11.3 százaléka háromszobás, 5.5 százaléka négyszobás és csupán 1.6 százalé- ka öt vagy többszobás nagylakás. A 111 helységben három esztendő alatt felépült lakóházak építési költsége 460-480 millió pengő körül mozgott.

Gyógyintézet csonltuberkulotikus bete- gek számára. Hódmezővásárhely város tör-

vényhatósága a város h a t á r á b a n lévő Kakas- szék-fürdő p a r t j á n c s o n t t u b e r k u l o t i k u s be- tegek részére gyógyintézet építését vette tervbe. Az építés költségeihez a népjóléti miniszter 250.000 P államsegéllyel járult hozzá.

A vidéki városok rádióstatisztikája. A

»Magyar Statisztikai Szemle« legutóbbi fü- zete hivatalos adatok a l a p j á n foglalkozik a rádiónak csonkamagyarországi elterjedt- ségével. A magyarországi rádióelőfizetők száma 1925-ben még csak a 16.927-et érte cl, 1926-ban cz a szám már 59.529-re, 1927- ben 83.314-rc, 1928-ban 168.555-re és 1929- ben nem kevesebb, mint 98.014 s z a p o r u lattal — az év végérc elérte a 266.567-es létszámot, amiből egyedül a s z é k e s f ő v á r o s r a

Budapestre 96.347 rádióelőfizető esik, ami azt jelenti, hogy a milliós lélekszámot meg- közelítő fővárosban átlag minden kilenc-ti- zedik lélekre esik egy rádió. A vidék rádió- előfizetői így oszlanak meg a legrádiókedve- lőbb városok k ö z ö t t : Kispest 6719, Ú j p e s t 5562, P e s t e r z s é b e t 5302, Szeged 5354,' Rá- kospalota 3994, Debrecen 3385, Pestszent- lőrine 2956, Győr 2753, Kecskemét 2699, S z é k e s f e h é r v á r 2679, Szolnok 2049, Budafok

1966, Pécs 1881, Hódmezővásárhely 1800, Cegléd 1655, Csepel 1537, Békéscsaba 1463, Rákosszentmihály 1390, V á c 1330, Miskolc 1294, Sopron 1277, Szentes 1266, Orosháza 1129, K a p o s v á r 1111, Baja 1109, Sashalom 1102, Esztergom 1060, Eger 1051. Az 1929.

évi g y a r a p o d á s nagyobbik fele a vidékre esik, mert míg a fővárosi rádióelőfizetők száma csak 48.4 százalékkal emelkedett, addig a vidékieké 64.3 százalékkal gyara- podott

A munkanélküliek nyilvántartásának uj módja. P é c s város h a t ó s á g á n a k , különösen

a tél folyamán sok g o n d j a volt a munka- nélküliekkel. Hogy a segítést megkönnyít- sék, összeíratták őket. Ez a névjegyzék azonban nem mutatta a m u n k a n é l k ü l i s é g hű képét, mert sokan voltak, akik kimarad-

9

(12)

t a k . M o s t a v á r o s h a t ó s á g a m á s m ó d o t k e r e s a r r a , hogy a m u n k a n é l k ü l i e k r ő l pon- t o s n é v j e g y z é k álljon r e n d e l k e z é s r e . A mun- k a a d ó k a t ö r v é n y r e n d e l k e z é s e i s z e r i n t a m u n k á s o k ki é s belépését k ö t e l e s e k beje- lenteni a t á r s a d a l o m b i z t o s í t ó n á l . Egy ilyen p o n t o s k i m u t a t á s r a volna s z ü k s é g e a v á r o s h a t ó s á g á n a k is. Ez a z o n b a n c s a k egy módon volna e l é r h e t ő , ha a m u n k a a d ó k a v á r o s h a t ó s á g á v a l is k ö z ö l n é k a m u n k á s o k ki és b e l é p é s é t . A v á r o s v e z e t ő s é g e n e m r é g i b e n f e l t e r j e s z t é s t intézett a m i n i s z t é r i u m h o z , nem volna-e l e h e t s é g e s a h a t ó s á g i m u n k a - k ö z v e t í t ő k r ő l szóló t ö r v é n y t kiegészíteni.

Ez a k i e g é s z í t é s a b b ó l állna, hogy a munka- k ö z v e t í t ő is b e k ö v e t e l h e t n é a m u n k a a d ó k t ó l a m u n k á s o k ki- és b e j e l e n t é s é t . H a ezt a t ö r v é n y k i e g é s z í t é s t sikerül elérni, úgy a m u n k a n é l k ü l i e k r ő l a l e g p o n t o s a b b k i m u t a t á s t lehet vezetni és így a v á r o s h a t ó s á g á n a k is i n k á b b m ó d j á b a n lesz a segítés.

A belügyminiszter a városok háztartásának

rendezéséről

Scitovszky Béla b e l ü g y m i n i s z t e r a kép- viselőház m á j u s 22,-iki ülésén a belügyi k ö l t s é g v e t é s v i t á j á v a l k a p c s o l a t b a n m o n d o t t b e s z é d é b ő l a k ö v e t k e z ő r é s z l e t e k e t r a g a d - j u k k i : A tanyakérdés m e g o l d á s á r a vonat- k o z ó a n a b e l ü g y m i n i s z t e r a r r a az á l l á s p o n t - ra h e l y e z k e d i k , hogy itt a z á l d o z a t o k a t első- s o r b a n a v á r o s o k n a k kell meghozniok. E r r e v o n a t k o z ó r e n d e l e t é n e k eddig még egy vá- r o s s e m t e t t eleget s így a belügyi k o r m á n y - z a t n a k n e m m a r a d m á s b á t r a , mint törvény- hozási úton k e r e s n i a m e g o l d á s t . Lehetet- len - m o n d o t t a a m i n i s z t e r - hogy »a ta- n y a v i l á g b a n élők pénzén a v á r o s o k b a n tün- d ö k ö l j ö n a k u l t u r a , d e azok, a k i k ebhez a m a g u k adófilléreivel h o z z á j á r u l t a k , ne tud j a n a k h o z z á j u t n i , m i u t á n a v á r o s a k ü l s ő p e r i f é r i á k r a s e m m i t sem k í v á n áldozni«.

E l m o n d o t t a e z u t á n a miniszter, hogy az a u t o n ó m i á k h á z t a r t á s á t r e n d e z ő t ö r v é n y j a - vaslatot még a folyó év f o l y a m á n s z e r e t n é a h á z elé vinni. S o r r e n d b e n a m á s o d i k ja- v a s l a t a a rendőr-törvény, h a r m a d i k a köz- ségi törvény, n e g y e d i k a városfejlesztési törvény, az ö t ö d i k pedig a másodfokú köz- igazgatási bíróság m e g s z e r v e z é s e lesz.

A v á r o s i h á z t a r t á s o k r ó l szólva, a mi- n i s z t e r kitért az ú t a d ó b a n m u t a t k o z ó a r á n y - t a l a n s á g o k r a és s z é l s ő s é g e k r e . B u d a p e s t út- a d ó b a n fizet k e r e k e n 1.5%-ot, a többi tör- v é n y h a t ó s á g i v á r o s o k 10%-ot, a megyei vá- r o s o k 11 o/o-ot, a nagy- és k i s k ö z s é g e k szin- tén 11%-ot. Ha ehhez most h o z z á v e s s z ü k a k ö z m u n k á k a t , a k k o r a megyei v á r o s o k - ban ez 8 % , a kis- é s n a g y k ö z s é g e k b e n 19",o t ö b b l e t e t jelent. A k e t t ő e g y ü t t v é v e Buda-

p e s t s z é k e s f ő v á r o s n á l 1.5%, a többi tör- v é n y h a t ó s á g i v á r o s n á l 1 0 % , a megyei vá- r o s o k n á l 2 0 % , a nagy- és k i s k ö z s é g e k n é l p e d i g 3 1 . 5 % . Ha t e h á t a h á z t a r t á s k é r d é s é t r e n d e z n i a k a r j u k , a k k o r az, e n n e k a k é r d é s - nek m e g o l d á s a n é l k ü l n e m t ö r t é n h e t i k . A m i n i s z t e r e l g o n d o l á s a az, hogy minden köz

ségtöl egy normálköltségvetési k í v á n n a . E n n e k a n o r m á l k ö l t s é g v e t é s n e k a k ö l t s é g e i t lehetőleg az á l l a m m a l k í v á n n á viseltetni és a k ö z s é g a j ö v e d e l m é b ő l f e n n m a r a d ó r é s z t az a u t o n ó m i a k ö l t s é g e i n e k f e d e z é s é r e for- d í t h a t j a . Az eddigi s z á m í t á s o k s z e r i n t az 51) é s 100%-os p ó t a d ó k é p p e n f o r d í t v a ál- l a n á n a k , mint ahogy ma á l l a n a k , tehát ez a m e g o l d á s igen k e d v e z ő helyzetet terem- tene. T e r m é s z e t e s e n az á l l a m n a k valamivel n a g y o b b á l d o z a t o t kellene hoznia, d e vi- s z o n t bizonyos k ö l t s é g e k e t , a m e l y e k abszo- lúte nem t a r t o z n a k a községi h á z t a r t á s ke- retébe, m a g á n a k az á l l a m n a k k e l l e n e átven- nie a maga r e n d e s k ö l t s é g v e t é s é n e k kere- tein belül. Ezenkívül be k í v á n n á hozni bi- z o n y o s f o r m á b a n az o r s z á g o s á t l a g érvé- n y e s í t é s e a l a p j á n egyes k é r d é s e k n e k o r s z á - gos a l a p o n v a l ó m e g o l d á s á t . Így s z e r e t n é a n y u g d í j k é r d é s t megoldani, a m e l y n e k költ- sége ma 6 és 7 % között, 19 é s m a j d n e m 20

% k ö z ö t t variál. A z o n k í v ü l a s z e g é n y k é r d é s és az á l t a l á n o s a b b t e r m é s z e t ű k é r d é s e k m e g o l d á s á t szintén á l t a l á n o s m e g o s z l á s a l a p j á n s z e r e t n é elérni.

I s m e r t e t t e a z u t á n a b e l ü g y m i n i s z t e r a v á r o s o k és v á r m e g y é k k ö l c s ö n e i n e k ügyét A s z é k e s f ő v á r o s n a k 372.5 millió t ö r l e s z t é s e s k ö l c s ö n e , a t ö b b i t ö r v é n y h a t ó s á g i v á r o s n a k 73 millió t ö r l e s z t é s e s és 40 millió f ü g g ő k ö l - csöne, a 45 megyei v á r o s n a k összesen 54 millió t ö r l e s z t é s e s és 31 millió f ü g g ő k ö l c s ö - ne van. A v á r m e g y é k n e k 63 millió törlesz- t é s e s k ö l c s ö n ü k , ú g y n e v e z e t t f o n t k ö l c s ö n ü k v a n . »Én - m o n d o t t a a m i n i s z t e r - elsősor- b a n is a f ü g g ő k ö l c s ö n ö k k é r d é s é b e n szeret- nék segíteni, hogy valamilyen f o r m á b a n l e g a l á b b k ö n n y í t s é k a v á r o s o k terhein, mert a k a m a t t e h e r is j ó f o r m á n elviselhetetlen.

De v i s z o n t m o m e n t á n is s z ü k s é g ü k volna a megyei v á r o s o k n a k k ö r ü l b e l ü l 10 milliós k ö l c s ö n r e , amivel l e g s ü r g ő s e b b szükségbe l e i k e t ki t u d n á k elégíteni.« libben az ügy- ben t á r g y a l á s t f o l y t a t a p é n z ü g y m i n i s z t e r rel, ú g y h o g y á t m e n e t i l e g s i k e r ü l talán eze- ken a n e h é z s é g e k e n á t s e g í t e n i a v á r o s o k a t . De m a g á t az egész k é r d é s t a v á r o s o k r a vo- n a t k o z ó l a g is, az illetmény k é r d é s é t és a tisztviselői l é t s z á m k é r d é s é t is a h á z t a r t á s i t ö r v é n y b e n k í v á n j a r e n d e z n i , míg a v á r o s o k f e j l e s z t é s é n e k k é r d é s é t külön • v á r o s f e j l e s z - t ő t ö r v é n y « - b e n f o g j a megoldani.

iOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOÖOOOOOOOÖOO Gáz- és villanyvasaló-vásár a gázgyár vá- rosi üzletében, Kölcsey-utca 11. D. e. 8—12-ig és d. u. 2—7-ig. Nézze meg, Vegyen ö n is! Te- lefon 20—62.

10

(13)

A Magyar Pantheon szegedi szobrai

(Lásd a melléklet képeit)

IV.

i: "

.*-•••_ . - í • r A : * *

WT" '

IV. Béla Szegedet városi rangra emeli. 1235-1270 Bronzrelif a püspöki intézmények falán.

Szentgyörgyi István alkotása.

Zichy Mihály. Homokkő. A Stróbl-hagyatékbc .

(Kémiai pavillon)

Zichy Mihály, festő, szül. Zala 1827. okt. 21, mcgh.

Szt. Pétervár 1906 márc. 1. Bécsben tanult, de az otta n! kisszerű akadémikus szellemen gyorsan felülemelke' - vt már korai müveiben (Koporsó bezárása, Mentöcsó- r a k ) tragikus hangokat szólaltotott meg. Délekbe mar- koló és gondolatokat költögető művészete tőképpen ltor fejlődött ki, midőn Párisban a nagyvilági Pétei-

\ úrott az udvari élet apró s nagy dolgainak vált köz-

vetlen szemlélőjévé, utóbbi helyen mint több cár ud- vari festője. Kitka kifejező erejű rajzkészsége tette történeti, bölcseleti, politikai, erkölcsi reflexiókkal át- szőtt s a liberalizmus eszményeit szolgáló müveit rend- kívüli hatásúakká; kifejezésének eszköze és módja na- gyobbfira a ernyőn és a karton. Nagyobb kompozíciói:

a Szirén-sorozat, A kisértetek órája, A démon fegyve- rei, az Autodafé, az Aradi vértanúk, a Tivornya stb.

Kt.ngi neálisan illusztrálta Madách, Arany, Petőfi, Lei montoíf stb. müveit s ezernyi naplójegyzetszerü rajzot

készített a cárok megrendelésére azok udvari iinneps gei rül, vad ásza tairól.

Schulek Frigyes. Márvány. A Stróbl-hagyatékbó ,

(Kémiai pavillon)

Schulek Frigyes épitész (1841-1919.), az ujabb ma- gi ar építészet egyik legkiválóbb alakja, A szegedi foga- dalmi templom első készítője, a Halász-bástya megte- remtője. Bécsben tanult az épitészet legnagyobb meste- reinél, majd Budapesten telepedett meg, ahol később Sreingl Imre utóda lett a műegyetemen. Mint a Műem- lékek Orsz. Bizottságának építésze, több kiváló műem- lékünk restaurálását végezte. Ilyen irányú leghíresebb müve a budai Mátyástemplom, amely különösen finom rajzú, artisztikus toronysisakjával tűnik ki. Élénk te- vékenységet fejtett ki a csütörtökhelyi kápolna, a vaj- dt hunyadi vár, a kisszebeni templom, a lőcse; városhá- za és a pozsonyi franciskánus-templom restaurálása kö- rű' is. Tervei szerint épült a szegedi ref. templom s 1903-ban avatták fel főművét, a budai Halészbástyát, mely nagyvonalú koncepciójával, nemes román formái- val és hangulatos részleteivel a főváros egyi'c ékessége.

Hasonló karakterű, de kisebb arányú alkotása a jános- hegyi Erzsébet-kilátó. Utolsó nagy müvének szegedi :o- gadalmi templomnak építését már nem érte meg.

11

(14)

'Szinnyei-Merse Pál. Preparált gipsz. A Stróbl- hagyatékból. (Kémiai pavillon)

Szinnyei-Merse Pál, a magyar festőművészet tipi kusan magyar tragédiáját jelenti 1845 és 1920. év ok közé zárt életével. Zseni, aki korának legnagyobb sti- lusreformátorait megelőzve, egy sárosmegyei nemesi kú- ria légköréből az európai piktúra egére szállt fel, fia- talon, diadalmasan, szemében egy u j festői látás izzó fényével, hogy a magyar gáncsoskodás, meg nem értés, ellenséges fogadtatás nyilától lelkében érzékenyen meg- sebezve, visszahulljon a magyar ugarra szárnyszegetten.

Egy életen át keserű, gőgös mozdulatlanságra kárhoztat- ta alkotó kezét: jernyei birtokán gazdálkodott. Egyike

\ (dt az elsőknek, aki felfedezte a napfényt és a levegőt a festészet számára és ragyogó színeket keverve palet- táján, varázsolta vászonra a napfényes, vadvirágos, p - pacsos tájakat. De a korlátolt kritika elfogultsága el- némította. A 900-as évek elején kezdték felfedez- n a nagv francia impresszionisták originális magyar testvérét, de negyedszázados mozdulatlanságáért sem- miféle elismerés nem lehet kárpótlás. AMajális. Pacsirta és sok-sok hatalmas festői alkotás megalkotója félbe- hagyott müvész-életével sok magyar zseni sorstestvére.

• ^ V S A A A A A A ^ / N A A A A I V V - ^ V V V V V W V W W ' Telefonáljon 20—62-re és részletes felvilá- gosítást kap azonnal a gázgyár havi 2 pengős gáz- és villany vasalóiról!

W W W W W W W W I A / W V W W W V W -

»PROMEHTEUS«-NYOMDA

Készít könyvet, újságot, mindenféle kereskedelmi nyomtatványokat olcsón és a legszebb kivitelben.

Ritka a l k a l o m !

Mi kaptuk meg a I'. Hollwarth „ N c p h t y n "

Stocking Mahufactur Ltd. angol cég

l ó b i z z a d ó s t m e g s z ü n t e t ő bámulatos és biztos hatású „ N c p h t y n " harisnyáinak Magyarországra. Jugoszláviára és Romániára ter- jedő kizárólagos vezérképviseletét és Jerakatát.

Uyárunk megbízásúból, óves szerződéssel azonnal

a l k a l m a z u n k

Magyarország különböző vidékein olyan dolgozni akaró, feltétlen megbízható, becsületes urakat és hölgyeket, kiket c rendkívül keresett csodás hatású tömegcikk clárusitásúval és terjesztésével megbíz hatunk. Kívánatra egyes kerületeket adunk. Szüi:

ség esetén bizományi raktár átadásától sem zái kózunk el. Eladási lehetőség rendkívül könnyít, mert maguk a vevők ajánlják, egyik a másiknak!

Szenzációs újdonság! Biztos és elmaradhatatluJl.

eredmény.

Megállapodást létesítünk a felvett személyek kel akár fix fizetéses alapon és némi jutalékkal, vagy ha kívánja, tisztán magas jutalék mellett.

Kerületi képviselőkuek utazási átalányt bizto- sítunk.

Becsületes és tisztességes megélhetést nyujtunk és azt irásbolileg garantáljuk, de ugyanilyen mű- ködést követelünk.

Ténykedés azonnal megkezdendő.

Mindenkit feljogosítunk, hogy mielőtt működé sét megkezdi, személyesen győződjék meg c lábiz- zadás elleni szenzációs újdonság bámulatos hatásá- ról. A legidültebb, a lcgcrőscbbmórvü izzadás a legrövidebb időn belül teljesen megszűnik. Minden pár külön skatulyában használati utasítással, eredeti csomagolásban kapható.

Az alkalmazott egyéneket pénzkezeléssel is meg kell bíznunk s így anyagilag megbízható sze-

mélyek, vagy jó referenciákkal rendelkezők elő ben részesülnek.

Lábizzadásban szenvedőknek 5.— pengő előze- tes beküldése ellenében azonnal innen szállíthatunk egy pár eredeti „ N c p h t y n " zoknit, vagy női haris- nyát a kívánt nagyságban, mig a képviseleteink ott megkezdik működéseiket.

Azok. akik képviseletünket vállalni kívánják, jelentsék be ezen szándékukat s jelöljék meg hatá-

rozottan azon községek neveit, amelyekben do!

gozni kívánnak. Egy járásnál nagyobb kerületet uem adhatunk. Azoknak, akik képviselőink kíván- nak lenni 5.— porigü beküldése ellenében azonnal megküldünk egy mintapárt, mert e nélkül dolgozni nem lehet, meghatalmazást és az alkalmaztatásra vonatkozó Írásbeli megállapodást a szükséges üzleti utasításokkal együtt. Elkésve jelentkezők ajánlatait csak akkor vehetjük figyelembe, ha azon a vidéken még nem létesítettünk volna ntássul megállapodást.

A pénzeslevélbcn beküldött összegért teljes anyagi felelősséget vállalunk, a mintapárt ajánlott csont i- gocskákbau vámmentesen és azonnal szállítjuk, az iratokkal együtt!

„HÜM" íiÉtalali Kereskedelmi Vállalat OSIJEKI.. lijniirti lig

12

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :