• Nem Talált Eredményt

1828— 1978 MEGJELENT AKADÉMIAI KÖNYVKIADÁS 1 5 0 . ÉVÉBEN

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "1828— 1978 MEGJELENT AKADÉMIAI KÖNYVKIADÁS 1 5 0 . ÉVÉBEN"

Copied!
200
0
0

Teljes szövegt

(1)
(2)

M A N N M IKLÓS

*

T R E F O R T Á G O S T O N

1828— 1978 MEGJELENT AKADÉMIAI KÖNYVKIADÁS

1 5 0 . ÉVÉBEN

(3)

A MÜLT M AGYAR TUDÓSAI

FŐSZEKKESZTŐ : O R T U T A Y G Y U L A

TECHNIKAI SZERKESZTŐ:

SZALAI SÁ N D O R N É

(4)

S o ^ U

M A N N M IKLÓS

T R E F O R T Á G O S T O N

AKADÉM IAI K IA D Ó BU D APEST, 1978

(5)

600166

MAO \ AH

IU O O M Á N Y O S a k a d e m u

ÍÖN YVfiSi

ISBN 963 05 1451 6 az összkiadás száma ISBN 963 05 1454 0 a kötet szám a

ai Kiadó, Budapest, 1978

inted in Hungary

(6)

TARTALOM

Pályakezdés 7

A centralista politikus 57 A megyei politika kereteiben 106 Visszatérés az országos politikába 121

A közoktatásügy élén 130

A politikus és az ember 170

Bibliográfia 199

5

(7)

PÁLYAKEZDÉS

Trefort Á goston 1817. február 7-én született Zem plén várm egyé­

ben, Hom onnán. G yerm ekéveit szülővárosában töltötte, ahol apja, T refort Ignác, jónevű seborvos volt. T refort dédapja ü gyvéd volt B elgium ban; nagyapja m int ka­

tonaorvos került M agyarországra az 1770-es évek elején. T refort Ignác már Eperjesen született, ott folytatott gim názium i tanulmá­

nyokat, majd a pesti egyetem en végezte el a seborvosi tanfolya­

m ot. Zem plén várm egye tiszt­

újító közgyűlése 1798-ban válasz­

(8)

totta m eg T refort Ignácot m egyei seborvosnak. Édesapja ekkor köl­

tözött Hom onnára, ahol első fe­

lesége halála után, 1816. február 25-én feleségül vette Beldovics Á dám hom onnai sótárnok lányát, T eklát. E bből a házasságból há­

rom gyerm ek született: 1817-ben Á goston , 1820-ban Antal, aki ha­

marosan m eghalt, s 1825-ben István, aki később öngyilkos lett.

G yerm ekkorára visszaemlékezve T refort hangsúlyozta, h o g y a csa­

lád jóm ódban élt, „nekem minde­

nem m egvolt” .

Iskolai tanulmányait 1822 őszén kezdi m eg a hom onnai nyilvános iskolában. 1 826-tól az eperjesi, majd 1 829-től a jobb hírű sátoraljaújhelyi

8

(9)

gim názium tanulója. A z 1831. évi kolerajárvány során szüleit elvesz­

ti, neveltetéséről ezután Csáky Petronella grófnő gondoskodik.

Szülei halála után egy évig Egerben, a líceumban tanul, majd Pestre kerül és az egyetem en fo ly­

tat jo g i tanulm ányokat. E kkor már a m agyaron kívü l tud szlová­

kul, latinul, németül; az iskolai tárgyak mellett elkezd franciául tanulni, s rövid idő alatt ko m o ly előrehaladást ér el. 1834-ben már angolul és olaszul tanul, s a kül­

földi szerzők m űveit hamarosan eredetiben olvassa. Első olvasmá­

nya a francia forradalom története M ignet-től, s ez döntő benyom ást jelent számára. Ezután Voltaire-t,

(10)

Rousseau-t, majd Schillert olvas­

sa. 1834 nyarán C sáky grófnővel a Felvidéken utazgat, s október­

ben kerül vissza Pestre. Olvasm á­

nyainak köre tovább bővü l, s mi­

vel már angolul is tud, íg y Shakes­

peare,W alter Scott, B yro n m űvei­

nek megismerésére is vállalkozik.

U gyan ekkor lovagolni és vívni is tanul. Jogi tanulmányait emiatt elhanyagolja, csak a vizsgák előtt kezd velük foglalkozni, de íg y is megállja a helyét; jó l vizsgázik, s a ko r tanulmányi lehetőségei és a saját tehetsége, szorgalm a ered­

ményeképpen már 19 éves korá­

ban befejezi az egyetem et.

1835-ben Bécsbe utazik. A z ott töltött hetet arra használja fel,

(11)

h o gy megismerkedjen a város ne­

vezetességeivel; m egnézi a B elve- dere- s a Lichtenstein-féle galériá­

kat. Látja a B urgot, útközben Po­

zsonyban az országgyűlés üléseit hallgatja. A hajóút során megis­

m erkedik Pulszky Ferenccel.

Augusztusban ismét C sáky gróf­

nővel utazik, Lem bergen, K rak­

kón, M unkácson keresztül érkez­

nek vissza Homonnára. Szeptem­

berben Debrecenben találkozik újra Pulszkyval, s már ekkor be­

szélnek egy kom olyabb nyugat­

európai utazás tervéről. Csáky grófnő tanácsára az utazást m eg­

előzően Eperjesen a kerületi táblá­

nál tesz eleget az ügyvéd i pályá­

hoz szükséges kötelező jurátusi

II

(12)

gyakorlatnak. Ebben az időszakban olvassa V icto r H u gó , Dum as és más kortársi francia írók m űveit.

A z 1830— 40-es évek fordulóján jelentkező politikus- és írónem ze­

dék tagjai szinte valam ennyien kö­

telességüknek, a hivatásukra való felkészülés elengedhetetlen feltéte­

lének érzik a polgári fejlődés élén haladó nyugat-európai országok beutazását, h o g y tapasztalataikból kellő tanulságokat meríthessenek.

E z az az időszak — mondja Pulszky Ferenc — , am ikor „ ú g y látszik, h o g y az egész literatúra út­

nak indult” .

T refort apai öröksége és a C sákyak támogatása következté­

ben eléggé jóm ódú ahhoz, h o g y

(13)

iskolái befejeztével ne kényszerül­

jö n azonnal kenyérkereset után nézni. V örös K ároly megítélése szerint ebben az esetben „ a tőkés járadékból élő intellektuel magán­

zó e gyik első hazai típusával ál­

lunk szemben” . E z a körülm ény teszi érthetővé, h o g y T refort ba­

rátja, Pulszky elutazása után m ég erőteljesebben érzi a kisvárosi élet és a m agyar igazságszolgáltatási pálya unalmasságát, s íg y C sáky grófnő biztatására 1836 áprilisá­

ban m egkezdheti első nagy nyu­

gat-európai utazását, am ely döntő befolyást gyakorol egész életére.

1836. április 3-án indul el Eperjes­

ről Pestre, majd Bécsbe, május 9-ig marad ott, onnan a Prága,

(14)

Drezda, Lipcse, Berlin, H am burg útvonalon O roszországba utazik.

O roszországi útja után Svédor­

szág, Dánia, m ajd újból H am burg következik. 1836 augusztusát, szep­

temberét Angliában tölti, október­

ben Hollandiát, B elgiu m ot járja be, novem berben már Párizsban van, lem ond tervezett amerikai útjáról és végü l Dél-Franciaorszá- gon, Genuán, M ilánón keresztül érkezik Velencébe. Utazásáról 1837. február 7-én, éppen 20 éves korában érkezik haza.

D erült kedéllyel, közvetlenül és élénken ír útközben szerzett be­

nyomásairól ; elsősorban a kép­

tárak, kolostorok, m úzeum ok iránt érdeklődik; legjobban Pá­

14

(15)

rizs ragadja m eg fantáziáját. Leg­

inkább oroszországi tartózkodá­

sát ismerjük, m ivel ottani élmé­

nyeiről, utazásának eseményeiről nagyobb cikkben számol be. A re­

form kori utazók közül elsőnek ő tudósít a cári önkényről, a nagy­

m érvű társadalmi elnyomásról.

Elragadtatással szemléli ugyan az orosz tem plom okat, szobrokat, el- ámul a T éli Palota csodálatos kin­

csein, mégis öröm ének ad kifeje­

zést, am ikor elhagyja a cári biro­

dalmat.

1882-ben kiadott m űvei elősza­

vában hangsúlyozza, h o g y nyu­

gat-európai utazása roppant hasz­

nosnak bizon yult számára. Ú t­

közben szerzett benyomásai to­

(16)

vább fejlesztették nézeteit, am elye­

ket iskolai tanulmányai, valam int fő leg olvasmányai alapoztak meg.

A z a pezsgő élet, az a nagy politi­

kai, közgazdasági és technikai ha­

ladás, am elyet Európa nyugati or­

szágaiban láthatott, alaposan tágí­

totta a fiatalem ber gondolatvilá­

gát. U gyan akkor utazásának olyan értelemben is haszna volt, h o g y

— m ivel akkoriban m ég csak oly kevés m agyar utazott Londonba, Párizsba — , azokat, akik ilyen uta­

zásokra vállalkoztak, a m űvelt kö ­ zönség figyelem m el kísérte, s íg y ez az utazás őt is neves emberré tette.

Sikerül bejutnia a N em zeti C a- sinóba, ahol sok időt tölt el, sokat olvas, s közben addigi ismeretsé­

(17)

geit, kapcsolatait szorosabbá fűzi.

M ég ugyanabban az évben leteszi az ü g yvéd i vizsgát, és bár már ekkor ellenszenvet érez az ügyvéd i hivatással szemben, mégis állami szolgálatba lép. 1837 tavaszától a budai udvari Kamaránál fogalm a­

zó gyakornok, de e mechanikus irodai munka, a napi 4 órai elfog­

laltság nem veszi igénybe, a napok java részét kellemesen és hasznosan tudja eltölteni. Változatlanul sokat olvas, tanul. Ebben az időszakban elsősorban a történettudomány iránt érdeklődik; Thiers, G uizot és Thierry történeti m unkáit forgatja.

E z év őszén ism erkedik m eg M arczibányi Livius házában Eöt­

vös Józseffel, akinek testvérét, D é-

2-m.

(18)

nest már előzőleg ismerte. Érde­

kes, h o g y casinóbeli kapcsolatai következtében szinte minden is­

merőse a főnemesség tagja, s ez

—■ visszaemlékezései szerint — kellem etlen is számára. A z Eötvös- házba — ahol különben a legkel­

lemesebb benyom ások érik — e gyik főúri ismerőse, gróf Serényi László révén jut be. Sok em lékeze­

tes órát tölt kettesben Eötvös Józseffel, aki akkoriban beteges­

kedett, s íg y gyakran kellett ott­

hon tartózkodnia. E zek a találko­

zások, beszélgetések alapozzák m eg E ötvös és T refort egész életen át tartó barátságát.

Ismerőseivel, társaságban gyak­

ran beszélget művészeti kérdések­

(19)

ről, az utazásai során látott kép­

zőm űvészeti alkotásokról, m űvé­

szettörténetről. A beszélgetések­

ben gyakran esett szó arról, h o gy m it kellene tenni a m agyar képző­

művészet fejlesztése érdekében.

E kk o r veti fel T refort egy „ M ű ­ vészeti E gylet” gondolatát, s a va­

lóra váltás érdekében a Társalko­

dóban cikket jelentet meg. Isme­

rősei, akik a cikket olvasták, dicsé­

rik és igazat adnak neki, s íg y fel­

bátorítva, Eötvös Józseffel, Szalay Lászlóval, Lukács M óriccal m eg­

beszélve az ügyet, T refort m egírja a program ot, aláíratja ismerősei­

vel, barátaival és rövidesen m egje­

lenteti a Pesten létesítendő m űvé­

szeti egyesület program ját. A prog­

(20)

ram visszhangra talál és íg y 1839.

n ovem ber 10-én a nagyobb német városokban már egy-két évtized óta m űködő Kunstvereinek m in­

tájára megalakítják a Pesti M ű egy­

letet, az Országos M agyar K épző- m űvészeti Társulat előfutárát. A z első évre T refort Á gostont vá­

lasztják m eg elnökké s Szalay Lászlót titkárrá.

A M űegylet alapítása vo lt T re­

fort első fellépése a n agy nyilvá­

nosság előtt. E z az akció minden­

esetre hasznára volt, mert bár nagy igyekezettel, szeretettel vezeti egy id eig az egyletet, nem feledkezik m eg további hasznos összekötteté­

sek szerzéséről sem. D essew ffy Aurél, Jósika M iklós és m ég so­

(21)

kan mások bővítik ismerőseinek széles táborát. Széchenyi is felfi­

gyel ebben az időben Trefortra, és m ind intim ebb lesz barátsága a publicista és jogtudós Szalay Lász­

lóval, valam int az ebben az időben cikkei és műfordításai révén egyre ismertebbé váló Lukács M óriccal is. Érdeklődése egyre inkább az irodalom felé fordu l; oroszországi utazásáról cikket ír az Eötvös szer­

kesztésében m egjelenő Budapesti Á rv ízk ö n y v számára. Ebben az időszakban kezd kibontakozni a később centralista néven ismert csoport; Szalay, Eötvös, T refort és Lukács ekkor már jó barátok.

1839 áprilisában T refort és Eötvös együtt utazik Borsod m egyébe,

(22)

Sályra. A z Eötvös-birtokon töl­

tik az áprilist, s m egbeszélik egy negyedévenként m egjelenő fo lyó ­ irat kiadásának tervét. U gyan ak­

ko r házasságról is szó esik a két barát között: E ötvös javasolja, h o g y R o sty A lbert földbirtokos, Békés m egyei alispán lányait ve­

gyék feleségül. T refort ezután ha­

marosan m eg is ism erkedik a M ű ­ egyletben a R o sty családdal.

1839-ben elhatározza, h o g y be­

fejezi hivatalnokoskodását, s ki­

lép az államszolgálatból. Szándé­

kának megvalósítását az az anyagi bázis tette lehetővé, m elynek alap­

ját apai öröksége képezte. Ezen kívü l jelentős támogatást kapott a Csákyaktól is, s esetleg valam it 22

(23)

jelenthettek cikkeinek honoráriu­

mai is. Ettől kezdve — nyilván idősebb barátai hatására — kizá­

rólag a tudom ányos és irodalmi munkásságnak szenteli m agát;

közgazdasági, politikai, történelmi és m űvészettörténeti kutatásokkal, tanulm ányok írásával foglalkozik.

1839-ben több történeti vonat­

kozású cikke jelenik m eg a Társal­

kodóban. Felismeri, h o g y a „k ró ­ nika a feudalizmussal sírba szállt” , tehát a történettudom ánynak új feladat megoldására kell vállalkoz­

nia. E zt a következőkben jelöli m e g : „ a történettudománynak minden felekezeti, sőt nemzeti szenvedélyen felülem elkedve, lehe­

tő magas szem pontból, minden

(24)

emberi viszonyra ki kell terjednie s a népek életét merész vonásokkal festenie; . . . h o g y végre megis­

mertesse velünk, h o g y a népek összes osztályai v a g y fractioi — bár nyelvre és vallásra különbö­

zők — m iképpen élveztek, szen­

vedtek s gondolkoztak” . Kívána­

tosnak tartja, h o gy hazánk is ha­

marosan az „élő nem zedék köve­

teléseinek m egfelelő históriával dicsekedhessék” , de ugyanakkor nyomatékosan aláhúzza: „d e vajha jö v ő történetírónk ne felejtené, h o g y több nép lakja honunkat, s h o g y a nem -m agyar népességnek is van igénye a történetre” . U g yan ­ ebben az évben a Társalkodóban m egjelenő másik cikkében portrét

(25)

rajzol Augustin T hierry, francia liberális történetíróról; rajongás­

sal ír róla és m űveiről. T h ierry- ben a polgári szabadság védelm e­

zőjét látja, aki „ a néptöm egeknek históriáját napvilágra hozni törek­

szik, s valóban láttatja is velünk, m ily merészséggel s tűzzel víttak a laon-i, sena-i, rheims-i községek (communes) egyszerű polgárai szabadságukért” . U gyan ak kor pár­

huzam ot vo n a polgári Franciaor­

szág és hazánk között, s rámutat, h o g y ahol képviseleti rendszer és sajtószabadság létezik, ott „ a szem a m últ századokba is tisztábban képes pillantani” .

A z 1840-es évekre kikristályo­

sodó centralista csoport szervezke­

(26)

désére tulajdonképpen a harmin­

cas évek végén, a Budapesti Szem­

le cím ű folyóirattal kapcsolatban kerül sor. T refort Á goston e fo lyó ­ iratban több nagylélegzetű köz- gazdasági tanulmánnyal jelentke­

zik. A harmincas évek végén ér­

deklődése -— jelentős részben uta­

zásának s olvasmányainak hatá­

sára — a nemzetgazdaságtan felé fordul. R ö v id idő alatt eléri, h ogy kortársai e téren őt tartják az egyik legfelkészültebb szakembernek.

B izonyos, h o g y a nemzetgazdasági tudom ány akkori irodalm át teljes mértékben ismeri. N a g y nyelvtu­

dását felhasználva feldolgozza a nyugati szakirodalmat, megismer­

kedik az utópisták írásaival is.

(27)

Közgazdasági jellegű tanulmá­

nyainak sorozatát A z anyagi érde­

kekről cím ű értekezése nyitja m eg, am ely a Budapesti Szem le 1840.

évi kötetében jelenik m eg. M un­

kája első részében bemutatja a kapitalizmus nem zetközi előretö­

rését. Lelkesen ír ő is — Széche­

nyi, B ö lö n i Farkas Sándor és Tocqueville nyom án — az E gye­

sült Á llam okról, am elynek „p o l­

gárai az Atlanticum s Csendes-tcn- ger közti mérhetetlen téren a ter­

mészettel küzdenek, erdőket irt­

ván, utakat szabván, a földet ter­

m ővé, a folyókat hajózhatóvá tevén . . . A z egész amerikai élet a kereskedésben, az iparban n yi­

latkozik leginkább. Ú j vidékek

(28)

művelése, új városok alapítása, vasutak s csatornák a közfigyelem tám aszpontjai. . A nyugat-euró­

pai országok fejlődésében szin­

tén az anyagi érdekek dominál­

nak; Ném etországgal kapcsolatban hangsúlyozza, h o g y „gő zö sö k, vas­

utak, részvényes társaságok itt szintén honosak. A D unát a R a j­

nával összekötő csatornát már ás­

sák” . E tanulmányban kifejtett vé­

lem ényének tanúsága szerint T re- fort boldog, problémamentes jö ­ vőről álm odik: „ A z élő, az anyagi érdekek kifejlését előm ozdító nem­

zedék kedélyeiben levő forrongás, nyugtalanság s elégedetlenség nem egyéb, m int vá g y más, szellemi­

leg erősebb s a jelenleginél felsőbb

(29)

állapot után, m elyet csak az anya­

gi érdekek teljes kifejlése fo g elő­

hozni . . . ” Megítélése szerint „az anyagi érdekek kifejlése a kö z­

boldogság s haladásnak föltétele” . C ik k e azt bizonyítja, h o g y fiatal szerzője — a kapitalizmus ered­

m ényeinek felvázolása alapján — ■ igen biztatónak látja a jövendőt.

Ú g y véli, h o g y az ipar fejlődése következtében az áruk elkészítésé­

nek költségei csökkennek, s íg y

„m egszerzésükhöz sokkal többen juthatnak” . K iem eli az új talál­

m ány — a vasutak — fontos, s

„áldásdús” hatását a „népek nagy töm egeinek jólétére s műveltségé­

re” . A vasutakat — bár tulajdon­

képpen ekkor m ég N yugat-E u ró-

(30)

pában is csak gyerm ekkorukat élték — T refort a legnagyobb jóté­

tem ények közé sorolja, „m elyek­

kel a tudom ány és az ipar egyesült erővel m egajándékozzák az emberi n e m e t. . hi szen a szem élyek, áruk szállítása „ a nem zeti jó lét s polgáriasodás főem eltyűje” lehet.

A z új, boldogabb kor eljövete­

lében bízó T refort ugyanakkor látja a pauperizmust, a kapitaliz­

mus megvalósításával együttjáró veszélyeket, a munkásság n yom o­

rát. A megoldást a centralisták az utópista szocialisták elvei alapján az egyesülésben, a szövetkezeti gondolatban találják m eg. T refort is ú g y gondolja, h o g y az „e g y e ­ sülési szellem” fo g a bajon segíteni.

30

(31)

„ A munkás a vállalkozó egyesü­

letnek — m elynek számára d olgo­

zik — részvényesévé lehet, s ér­

dekei a n agyobb capitalistáéval összeolvadnak.” Ú g y véli — to­

vábbfolytatva e gondolatmenetet

— , h o g y ez jó hatású lenne a m ező- gazdaságra nézve is, m ivel „ a gaz­

daság kezelésében összpontosítás szü len d . . . a nagy m ezei gazda­

ság új eszközök használatával, s do­

logértő férfiak igazgatása alatt töb­

bet s olcsóbban termeszthet, mint a telkes gazda, ki régi módjánál maradva, concurrentiába nem lép­

het vele” . E z utópia hatására T re- fort már arról ábrándozik, h o g y

„a falvak kis városokká fognak válni, közös házakkal, közfűtéssel,

(32)

közvilágítással s külön közhasznú intézetekkel” . A közlekedési esz­

kö zö k tökéletesedése következté­

ben m egszűnik a különböző or­

szágok termékei közötti egyenet­

lenség; a bel- és külkereskedelem, az ipar gyarapodása, fejlődése a népek jólétét eredményezi, „ a ke­

reskedelmi crisisek is ritkábban fo g ­ nak beállani” . A nagyvállalatok, am elyekből hasznot eddig csak a kapitalisták húztak, most „k ö z- hasznúak leen d n ek,. . . a nagy ca- pitalisták, s csalók zsarnokságának gát fo g vettetni” . Sőtér István Eötvös monográfiájában arra mu­

tatott rá, h o g y az „egyesülésnek”

az utópista szocialisták m űveiből merített eszméje m egnyugtatja a

32

(33)

centralistákat, feloldja a polgári társadalom jövője iránti kételyei­

ket. D e ő k is látják, h o g y ezen

— m űveikben kifejtett — ábrán­

dok nem realizálódhatnak a leg­

közelebbi jövőben. T refort ezért ú g y nyugtatja m eg önm agát, s olvasóit, h o g y remélhetően „az anyagi érdekek további kifejlésé- vel s a mostani társadalmi pezsgés­

nél fo g v a ilyes valam i fo g kelet­

kezni, m ert a haladásnak a történe­

lem által megerősített törvénye szerint kell m ég o ly időnek jőni, hol az emberek nagy töm ege is, mostani állatiságából kivetkőzve, az leend, m ivé lenni képes” .

E megalapozás, az európai ka­

pitalizmus áttekintése után, tanul­

(34)

m ányinak m ásodik részében T refort m egvizsgálja: „m ilyen fe­

ladataink vannak M agyarországon az anyagi érdekek emelése terén” . A b b ól indul ki, h o g y „honu nk­

ban i s . . . az anyagi érdekeket s mindazt, a mi kifejlődésüket föl­

tételezi, mindenek előtt pártolni kell” . A teendők felsorolását a

„m ezei gazdaság kim ívelésével”

kezdi m eg, s sürgeti a nemzeti gazdaság növekedését gátló intéz­

m ények megszüntetését. „F el kell hagyni főleg az úrbéri tartozások­

kal” — állapítja m eg, s kifejti, h o g y az úrbéri m unka erő- s idő­

pazarlás; a földesúr haszna nincs arányban a paraszt kárával. Ezen segítene a megváltás, m ivel a föl—

34

(35)

desúr pénzbeli kárpótláshoz jut­

ván, azt gazdasági céljaira hasz­

nálhatná fel. Nyom atékosan kie­

m eli, h o g y ha „haladni s erősödni akarunk” , akkor nemcsak kívána­

tos, de „elm ellőzhetetlen az úr­

béri m unkák megváltása” . U g y an ­ akkor azt is látja, h o g y a m egvál­

tásra kevés parasztnak van lehető­

sége, s ezért rám utat: „ A z állam hivatása a haladást előm ozdítani s irányozni, a tehetetlen ■— gyám - talannak gyám olul szolgálni: ezt illetné tehát, h o g y a megváltást magára vállalja.”

A következőkben Széchenyi István m űveire való hivatkozással újból felveti a hitel problémáját, sürgeti az ősiség megszüntetését; a

(36)

belkereskedelem fejlesztése érde­

kében folyószabályozásokat, út- és vasútépítéseket javasol. R észlete­

sen foglalk ozik a vasútépítések ha­

tásával, a létrehozandó vasútvo­

nalakkal. A gyárak létesítésével, az iparosítással kapcsolatban újból fel­

villan az utópista szocialista esz­

m ék hatására azon elgondolása, h o g y — okulva más nem zetek tapasztalatain — a jelen pillanaton tovább nézve, törekedni kell ta­

karékpénztárak létesítésére, „h o g y a munkás takarékossága által a vállalat részesévé válhassék” . T a­

nulm ányának befejezéseként pedig felcsillantja azt a szebb jövendőt, am ely hazánkban bekövetkezne, ha a fentiekben vázolt tervezetek

36

(37)

elfogadást nyernének. M int írja:

„a közjóiét a társaság minden osz­

tályaira k i fo g terjedni, a polgár s a paraszt képessé lenne a társasági hierarchiában magasabb fokra emelkedni, a nemesség jövedelm ei szaporodnának, ez m űveltségében haladna, s el fogná ismerni, h ogy érdekei ellenséges állásban más osztályok érdekeivel nem tarthat­

ják fenn m agukat” . A m ennyiben az anyagi érdekek nem vétetné­

nek figyelem be, ú g y az a paraszt­

ság további elszegényedéséhez ve­

zetne; a földm űvelés -— m ivel a hitel hiánya miatt beruházásokra nem telik — nem fejlődhet, „s a haza az örvény szélén fo g állani, azt, ami most rajta szép és jó , el­

(38)

vesztvén, a nélkül, h o g y azt, mi helyébe kívántatnék, m egnyerné” . A Budapesti Szem le 1840. év­

folyam ának II. kötetében jelenik m eg A búhatási jogról Magyaror­

szágban cím ű tanulmánya, am ely­

nek már első bekezdésében a centralista történetfelfogás lénye­

gét összefoglalóan veti fel a kér­

dést: „ A z egész természet törvé­

nyekhez van kötve, az égi testek, a fö ld go lyó n k kiszabott pályákon évezredek óta m ozognak, az em­

beri élet lényeges m űködései vál- tozhatlan szabályok szerint történ­

nek — hihetnők-e, h o g y a né­

pek s az emberiség élete — az egyé­

nek életének ezen összege — a világ ez alkotó rendében nem ré­

38

(39)

szesült volna? h ogy jelenetei min­

den összefüggés nélküli esetek, végtelen anarchia eredményei?

N e m : az emberiség életének is van­

nak törvényei, s bár csak egyes pontokat ismerünk, már ezek is vezetőnkül szolgálhatnak a törté­

netek labyrinthusában, m int a csillagok a hajósnak a mérhetetlen óczeánon, . . . ” Vizsgálat alá véve a hazai — a középkorban létre­

jö tt — birtokjogot, azzal a problé­

makörrel foglalkozik, h o g y van-e létjogosultsága m ég napjainkban is azon okoknak, am elyek „kirá­

lyi adom ányt, ősiséggel — fisca- litással s a nemesekre szorított bírhatási jo ggal párosulva, szülé­

nek” . T refort tehát az átalakulás

(40)

szükségességét, a m agyarországi feudalizmus megszűnését a történe­

lem törvényszerű menetének gon­

dolatából vezeti le: „T ö rvé n y e k fönnállhatnak ugyan e g y ideig, ha okaik s alapjok m eg is szűnt már;

végtére bukniok kell. A kiszáradt fa is áll, m íg a fejsze nem éri, m íg a vihar le nem sújtja.”

M ajd sorra véve azon kötelezett­

ségeket, am elyeket a nemesség m agára vállalt a hűbéri rendszer idején, kifejti a fennálló bírhatási jo g igazolhatatlanságát. T refort leleplezi azt a fikciót, miszerint m ég ekkor is a nemesi földbirtok katonaállítási és -tartási kötelezett­

sége a hadrendszer alapja, s ezért rámutat arra, h o g y a m agyar ez-

(41)

redek a m agyar nemesi földbirtok­

tól függetlenül léteznek, „a kar, m ely jelenleg a bírhatási szabada­

lom m al díszeskedik, e hadsereg fönntartásához sem m ivel sem já­

rul, e tehert a szegény adózó né­

pesség viseli” . Egyúttal az 1809.

évi hadjárat tapasztalataira utalva, kim utatja a nemesi felkelés hasz­

nálhatatlanságát. E z a tény is azt igazolja, h o g y már régen megszűnt az az ok, m ely a nemesek „b ir- hatási jo g á t” igazolta. V égü l Széchenyi m űveinek érvrendszere nyom án felveti a törvény előtti egyenlőség kérdését, majd kim u­

tatja, h o g y az ősiség miatt nincsen hitelünk, az elavult törvény káros a hazára és a nemességre egyaránt

(42)

— íg y tehát annak eltörlése által mindenki csak nyerhetne.

Tulajdonképpen már ezen első nagyobb tanulmányai alapján v i­

lágosan kirajzolódnak a fiatal centralista gondolkodó gazdasági­

politikai elképzelései. Egyrészt m egtalálhatjuk cikkeiben azokat a gondolatokat, am elyek az egész korszak politikus nemzedékét fo g ­ lalkoztatták, másrészt több alka­

lom m al — az idézett helyeken is — szembetűnnek gyakran naiv, utó­

pisztikus elgondolásai. M égis, min­

denekelőtt a hazánkban m ég létre sem jö tt tőkés társadalommal kap­

csolatos m egjegyzéseire kell oda­

figyelnünk, hiszen ő már e vo ­ natkozásban érzékeli az osztály­

(43)

ellentéteket, s azok áthidalására, illetve a kiéleződés megelőzésére tesz javaslatokat. E z pedig gondo­

lati gazdagodást jelentett a kor­

társi nézetekhez viszonyítva. Felis­

m eri és m egvilágítja az anyagi ér­

dekeltség döntő szerepét a társa­

dalom életében, s ezzel összefüg­

gésben azt fejtegeti, h o g y a mun­

kást érdekeltté kell tenni a tőkés vállalkozásokban. Tehát T refort írásai új kérdéseket vetnek fel, cik­

keiben a kor problém áinak új m egközelítését figyelhetjük meg.

N yíltan kim ondja, h o g y javasla­

tának célja a töm egm ozgalm ak megelőzése, vagyis a nyugati fej­

lődés ismeretében a magyarorszá­

gi kapitalizmust nyilvánvalóan

(44)

olyan formában szeretné m egvaló­

sítani, h o gy a fejlődés eredm énye­

képpen létrejövő polgári M agyar- ország társadalmi problém áktól mentes legyen.

A centralisták folyóirata, a B u ­ dapesti Szemle korát meghaladó, magas színvonalon állt, s részben ezzel is fü gg ö tt össze, h o g y nem örvendhetett hosszú életnek. N em talált kellő számú pártolóra, m i­

vel ebben az időben az ilyen jel­

legű, erősen absztrakt és szaksze­

rűen tudományos sajtónak m ég nem vo lt m egfelelő hazai bázisa.

E kudarcon okulva a centralisták újabb tudom ányos, de egyúttal már több politikai vonatkozású anyagot is tartalmazó folyóiratot

(45)

kívántak indítani. Ezért Eötvös József és T refort Á goston 1841.

szeptember 14-én folyam odványt nyújtanak be a helytartótanácshoz, s ebben engedélyt kérnek egy 5— 6 íves, Pesti H avi Irat című, havonta m egjelenő folyóirat kia­

dására. A szerkesztők e tudom á­

nyos havi folyóiratot három ro­

vatra kívánták osztani. A z első­

ben rövid értekezésekre gondol­

tak, am elyek a jo g , a történelem és a mezőgazdaságtan területeivel foglalkoztak volna. A második rovat K ü lföld címmel, a külföldi sajtóban tárgyalt politikai ese­

m ényeket, a harmadik rovat pe­

dig H on cím m el — ha kom m entá­

rokkal is, de — olyan politikai jel­

(46)

legű híreket tartalmazott volna, am elyek a folyóirat megjelenése előtt a hazai sajtóban már m egje­

lentek.

A helytartótanács azonban csak 1842 őszén engedélyezte a fo ly ó ­ irat megindítását, de ekkor E ö tvö - sék erre már nem vállalkoztak.

Feltehetően a tervezés és az enge­

dély elnyerése között eltelt hosszú huzavona vette el kedvüket a lap megindításától, de az is lehet, h o g y ú g y érezték: Kossuth Pesti Hírlapja egyelőre elegendő publi­

kálási lehetőséget biztosít részükre.

A Budapesti Szem le kiadása ide­

jén T refort változatlanul sokat olvas, fő leg közgazdasági és tör­

46

(47)

ténelmi munkákat, em lékirato­

kat. Személyes kapcsolatai tovább bővülnek, m egism erkedik Perczel M órral, Bezerédi Istvánnal, majd a Pesti Hírlap megindulása után Kossuth Lajossal is. Bár elgondolá­

saik több ponton nem egyeztek, T refort mégis öröm m el veszi, h o g y a reform ok hívei Kossuth lapjában m egfelelő publikálási le­

hetőséghez jutottak. Bekapcsoló­

dik a Pesti Hírlapban fo lyó sajtó­

vitába, am ely a bankkérdés kap­

csán bontakozott ki, s e g y cikk­

sorozatot ír, ekkor Kossuth Lajos­

sal közelebbi kapcsolatba is kerül.

1841 őszén m ég két nevezetes ese­

m ény befolyásolja T refort életé­

nek további alakulását. Egyrészt az

(48)

Eötvös család anyagi válsága kö ­ vetkeztében szeptemberben E öt­

vös elhagyta az apai házat és T reforthoz költözött, s m integy m ásfél évig — E ötvös József és R o sty Ágnes házasságáig — a két barát együtt lakik. E z az időszak m ég inkább elm élyíti kettőjük kapcsolatát, és pozitívan befolyá­

solja T refort további fejlődését.

U gyancsak 1841 őszén nagy megtiszteltetés éri a fiatal, mindösz- sze 24 éves T refort Ágostont. T ö r­

ténelmi és közgazdasági tanulmá­

nyai elismeréseként a M agyar T u ­ dományos Akadém ia levelező tag­

jává választja. T refort székfoglaló előadását 1841. december 6-án A nemzeti gazdaságnak rendszerei

(49)

cím m el tartja m eg. Előadását kései kortársai úttörő munkaként érté­

kelték, am ely „fé n y t árasztott egy M agyarországon ez előtt m ég név­

ről is alig ismert tudom ányágra” . T refort ebben a tanulmányában bem utatja a merkantilizmust, a fiziokraták iskoláját, m elegen szól A d am Sm ith rendszeréről, s ugyan­

akkor kritikával ismerteti Jean B.

Say francia polgári közgazdász, a vulgáris politikai gazdaságtan e g y ik legelső képviselője elméle­

tét, am ely tagadta az általános túltermelési válságok lehetőségét.

K ü lö n értéke, érdekessége szék­

foglaló előadásának, s egyúttal bi­

zonyítéka a reform kori m agyar gondolkodás szellemi frisseségé­

(50)

nek, problém aérzékenységének az a tény, h o g y reagál Listnek abban az évben m egjelent Das nationale System dér politischen Oeconomie cí­

m ű munkájában foglaltakra, sőt vizsgálja List elveinek hazánkra való alkalmazási lehetőségeit is.

T refort igen elismerőleg nyilatko­

zik Listről és tanairól. Részletesen elemzi azon tételt, m ely szerint azok a nemzetek, am elyek „fö ld - mívelés mellett gyárakat bírnak, külső kereskedést és hajózást űz­

nek, polgárosodottabbak s hatal­

masabbak, gazdagabbak s m ível- tebbek a csupán földm ívelő nem­

zeteknél” . E bből következik, h o g y minden nemzetnek az ipar fejlesz­

tésére, a gazdaságilag magasabb

(51)

fokra történő áttérésre kell töre­

kednie. Ezzel összefüggésben — a vám szükségességét elismerve — elem zi a szabad kereskedés és véd- vám problem atikáját. D e felhívja a figyelm et „a nem zet ipari erejé­

nek nevelésére” — m int olyan elv­

re, am ely meghatározza a vám ­ rendszer alkalmazásának mértékét.

Igen érdekesen foglal állást a tekintetben, h o g y alkalmazhat­

ju k-e List elveit hazánkra? E z a kérdésfelvetés különben a Buda­

pesti Szemlében publikált cikkek­

hez képest nézeteinek további fej­

lődését bizonyítja! A fiatal politi­

kus ezek szerint tehát 1841-ben eljutott a vám problém ájának felis­

meréséhez; hasonlóan a reform ­

(52)

kor többi politikusához, kénytelen szembenézni e fontos kérdéssel.

Megítélése szerint a védvám i poli­

tika ekkor — 1841— 42-ben — m ég nem alkalmazható M agyaror­

szágra, m ely m ég nincs azon fejlő­

dési stádiumban, h o g y a nem zeti erőket és tőkéket a földm ívelés fejlesztése helyett gyáripar alapí­

tására fordíthatná, miután m ég ha­

talmas terjedelmű m űveletlen te­

rületeink vannak, igen keveset ter­

mesztünk, nincs elegendő tőkénk, m unkaerőnk, középkori törvé­

nyeink pedig a hitelt s tőkebeá­

ramlást akadályozzák. M indezen o ko k következtében hazánkra oly vámrendszer előnyös — fejtegeti T refort — , m ely lehetővé teszi az

52

(53)

Ausztriával létesítendő legszoro­

sabb kapcsolatok kifejlesztését.

H angsúlyozza, h o g y M agyaror­

szág földrajzi fekvésénél és poli­

tikai viszonyainál fo gv a is legin­

kább az osztrák örökös tartomá­

nyokban talál a legbiztosabb piac­

ra, s ezért legkívánatosabbnak tartja a M agyarország és Ausztria közötti vám vonal megszüntetését.

E zt véli ekkor a leghelyesebb gon­

dolatnak, s hallgatóit a későbbi­

ekkel — a m agyar ipar fejlődésé­

vel — kapcsolatban azzal nyugtat­

ja m eg, h o g y „hazánk az ausztriai birodalom alkotó része lévén” , biztosan rem élhetjük a m agyar gyáripar gyarapodását, hiszen „a gyárak, m elyek jelenleg az ausztriai

(54)

tartom ányokban összpontosulva vannak, szét fognak oszolni és a többi tartom ányokra is ki fognak terjedni s helyzetük ipar s kereske­

dés tekintetében az lesz, m elyben a ném et vám egyesületbe belépett országokat látjuk” . M ivel ezek­

ben az országokban az ipar és az általános jólét kialakulását T refort a harmincas évek vége felé tett európai utazása során személyesen is tapasztalta, íg y ekkor a kérdés ilyetén beállítása, illetve m egvála­

szolása m egnyugtató vo lt számára.

A fentiekben megismerhettük Trefort Á goston pályakezdését:

tanulmányai, olvasmányai és kü l­

földi utazása eredm ényeképpen új

54

(55)

világ tárult fel előtte; reform kori utazóinkhoz hasonlóan megismer­

kedett a nyugati polgárosult álla­

m ok életével, s egyúttal rádöbbent a hazai elmaradottságra. Utazásai s olvasm ányai, valam int barátai

— Eötvös, Szalay — hatására sike­

rült alaposan megismernie a pol­

gári társadalmat, sőt annak ellent­

mondásait is. Ú j ismeretei, tapasz­

talatai alapján teljesen magától ér­

tetődő, alapvető feltételnek tekint­

ve a feudalizmus küszöbönálló fel­

számolását, a nyugati állapotokat követendőnek tartotta az ipar és kereskedelem fejlesztése terén.

A gazdasági-társadalmi élet súly­

pontjának újabb alapokra helye­

zésére vonatkozó elgondolása mind

(56)

közelebb került E ötvös József és Szalay László felfogásához, s íg y érthető, h o gy a 40-es évek elején politikai pályafutását a centralista csoport tagjaként folytatja; fő leg a Pesti Hírlapban publikált cikkei­

ben az aktuális politikai kérdéseket elsősorban gazdasági vonatkozás­

ban teszi majd vizsgálat tárgyává.

56

(57)

A C EN TRALISTA POLITIKUS

A centralistákat voltaképpen egy kis munkaközösségnek tekinthet­

jü k, am ely a polgári átalakulás céljait, irányait tisztázta. E csopor­

tosulás m agvát az a baráti kö r ké­

pezte, am elynek Eötvös, Szalay, Lukács és T refort voltak tagjai, s ők általános műveltségük, kép­

zettségük, valamint képességeik révén kiem elkedtek a reform párti nemesség tagjai közül. Hangsú­

lyoznunk kell, h o g y e baráti kör tagjai ekkor valam ennyien 30 év alattiak — T refort 1840-ben pl.

csak 23 éves! — , íg y érthető, h og y

(58)

gondolkodásukra olvasmányaik, külföldi tapasztalataik teljesen más hatást gyakoroltak, m int az idő­

sebb generáció politikus-gondol­

kodó képviselőire. E kicsiny mun­

kaközösségnek gazdasági szakem­

bere, „közgazdásza” vo lt T refort Ágoston.

1841 őszén, am ikor m egkezdő­

dik a büntetőtörvénykönyv m eg­

alkotására alakult országgyűlési bi­

zottság munkája, Eötvös révén

— aki a bizottság tagja v o lt — T refort is m egism erkedik tevé­

kenységükkel; a többi munkatárs­

sal, íg y Deákkal, Klauzállal. M ivel Eötvösnek gazdag jo g i könyvtára volt, íg y T refort is sokat foglalko­

zik jo g i kérdésekkel. 1842 febru­

(59)

árjában Eötvös m egkéri az idő­

sebb R o sty lány kezét, ez­

által Trefortnak is bensőségesebb lesz kapcsolata a R osty-házzal, ahol ezután gyakorta vendégeske­

dik.

T refort első, nagyszabású tanul­

mányainak ismeretében azonnal felmerül a kérdés: m ilyen elméleti­

gyakorlati képzettséggel, ismeret- anyaggal rendelkezett szerzőjük ebben az időszakban? M egfigyel­

hető-e T refort Á goston elgondo­

lásainak fejlődése, módosítja-e egyes kérdésekben álláspontját?

M ilyen mértékben hatnak rá ol­

vasm ányai; m elyek azok a kül­

föld i eszmék, amelyeket megismer, és m ilyen mértékben veszi át azo-

(60)

kát? És sorolhatnánk m indazokat a kérdéseket, am elyek felm erülnek T refort Á goston reform kori fej­

lődésének vizsgálata közben.

M indezekre a válaszadás roppant bonyolult, mindenesetre tény az, h o g y iskolai tanulmányai, a jo g i egyetem elvégzése mellett fo lyé ­ konyan beszél több nyelven; ere­

detiben olvassa a francia felvilágo­

sodás, az utópista szocialisták mű­

veit, az angol, francia és német közgazdászok, történészek alko­

tásait. Európai utazása szintén tágí­

totta látóhatárát. A fentiekben szó esett olvasmányairól, különös te­

kintettel a francia irodalom ra és történettudományra, am elynek ér­

tékes alkotásait előszeretettel for­

(61)

gatta. A harmincas években M a­

gyarországon ugyanis nagy érdek­

lődés nyilvánult m eg a nyugati polgári forradalmak, főleg a nagy francia forradalom ról írt m üvek iránt. „ A francia nagy forradalom történetéből merítettük állami böl­

csességünket” , em lékezik vissza ifjú éveire Perczel M ó r; T refort főleg Thiers és M ignet m űveiből ismerte a forradalom történetét. Ezen mű­

veknek m egfelelően az Európa- szerte elterjedt liberális gondolko­

dás következtében elfogadja a francia forradalom első szakaszá­

nak eszméit — ú g y ahogyan azt Thiers és M ignet iskolája rajzol­

ta — , de a legteljesebb mértékben elítéli a jakobinus diktatúrát. M ég ­

(62)

is, mindezek ellenére kapcsolata a francia restauráció történetírásával

— Guizot, Thiers, T hierry, M ig - net stb. m űveivel — feltétlenül pozitívan hatott T refort világné­

zeti fejlődésére, hiszen ez a törté­

netírói csoport képviselte először a politikai gondolkodás történeté­

ben következetesen az osztályharc gondolatát; e történetírók hatására ismerték fel a centralisták az osz­

tályok és osztályharc jelentőségét a társadalmi mozgásfolyam atban.

Guizot, Thiers, T h ierry hatása ins­

pirálhatta a centralistákat — s köz­

tük T refortot — az igazságszolgál­

tatás átalakítása szükségességének felismerésére, a centralizált állam, a parlamentarizmus, a felelős kor­

(63)

m ány, a képviseleti rendszer és a szabad sajtó gondolatára.

T ud ju k cikkei alapján, h o g y ismerte Lerm inier hegeliánus gon­

dolkodó m űveit s politikai ideál­

ját; egy együttes liberális Európát, az egyenlő és egyenjogú népek szövetségét. Elképzelhető, h o g y Lerm inier vezéreszméje a népek együttm űködéséről is befolyásol­

hatta a centralistákat a tekintet­

ben, h o g yE ö tvösék mindenképpen m eg akartak maradni az osztrák monarchia keretei között, s nem kívántak önálló nemzetállamot.

T refortot felfogása az európai liberalizmus azon irányzatához csatolta, am ely szerint minden em ­ bernek természetes jo ga van az élet­

(64)

re, a szabadságra, a boldogságra, s m ely a magántulajdon, a vállal­

kozás és az egyén szabadságát kö ­ vetelte. H ivatkozik az európai sza­

badelvűekre, „az angol w h ig e k ” - re, s kim ondja: „m i mások tapasz­

talatain okulni akarunk; m i nem akarjuk m agunktól eltaszítani azt, amit az emberiség 50 év óta tett s gondolt” .

Olvasm ányai, közgazdasági tá­

jékozódása révén felismeri a pol­

gári társadalom problém áit is.

E tájékozódásban segítségére van a kortársi, már szocialista irányú, politikai-fii ozófiai-gazdasági iroda­

lom . Eljut a kispolgári és a keresz­

tény szocialisták eszm éiig, megis­

m erkedik a saint-simonista köz-

(65)

gazdászokkal is. Természetesen ar­

ról szó sincs, h o g y döntő hatást gyakoroltak volna rá a szocialista tanok, hanem arról van szó, h o g y T refort is — hasonlóan centralista társaihoz — nagy m űveltségű, ko­

rának minden jelentős szellemi m ozgalm a iránt érdeklődő, ugyan­

akkor a dolgozó néptöm egekkel együttérző politikus, akinek világ­

nézetében alapvető gondolatként jelentkezett a történelm i evolúció

gondolata.

D e mindezen — a fentiekben ismertetett — hatások mellett, a legdöntőbbnek érezzük Trefortra nézve kapcsolatát a nagy m űvelt­

ségű, nálánál idősebb centralisták­

hoz, elsősorban E ötvöshöz, Sza-

(66)

Iayhoz. Eötvös hatása döntőnek bizonyult; együttm űködésük a harmincas évek végén, a sályi kö­

zös alkotó m unkálatokkal kezdő­

dött, s halálukig tartott. Hiszen köztudom ású, h o g y kezdeti baráti kapcsolatuk a későbbiekben rokoni kapcsolattá is válik — munkáikat, olvasmányaikat egymással m indig megbeszélték, együtt tervezget­

tek s gyakran együtt is dolgoztak.

Trefortnak állandóan rendelkezé­

sére áll barátja könyvtára, s e kö n yvek mellett a nála idősebb, elm élyültebb E ötvös József szelle­

m i irányítása is. D e nem hanyagol­

ható el Szalay László szellemi ha­

tása sem. R . V árkon yi Ágnes véle­

m énye szerint valószínűleg Sza-

66

(67)

lay hívja fel barátai figyelm ét Guizot, T h iery munkásságára; ol­

vasmányai, történelemszemlélete jelentős hatással vo lt Trefortra.

N yilván Szalay révén ismerkedik m eg Eduard Gans, az európai jo g ­ tudom ány hegeliánus vezéralakja m űveivel, s íg y ismerhette m eg a polgári tulajdonviszonyok egyik legfontosabb kérdését, az örökö­

södési jo g fejlődését a hegeli tör­

ténetfilozófiai elvek alapján.

U gyan akkor azonban azt is v i­

lágosan kell látnunk, h o gy T refort Á goston nem volt olyan m ély gon­

dolkodó, mint társai. Kortársai sze­

rint receptív természet, vagyis a tényeket, az olvasottakat gyorsan felfogja, azok ötleteket ébreszte­

(68)

nek benne, s ő azok alapján követ­

keztetéseket vo n le, s elgondolása- - it gyorsan papírra is veti. Bizonyos fo kig Pulszkyhoz hasonlítható; te­

vékeny, örökm ozgó, a civilizáció vívm ányai iránt fo géko n y — igazi polgári literátus alkat, optimista ke­

délyű — , aki azonban nem éri el a tudós Szalay v a g y az író Eötvös színvonalát. N ézeteinek fejlődését tehát elsősorban barátai hatása, illetve a külföldi irodalom fo­

kozatos megismerése határozta meg.

Trefort Á goston első ország- gyűlési szereplésére a reform kor egyik legjelentősebb országgyűlé­

sén, az 1843/44. évin került sor.

Trefort Z ó ly o m szabad királyi vá­

68

(69)

ros követeként vett részt az or­

szággyűlésen. A kereskedelmi ügyek tárgyalására kiküldött bi­

zottság tagjává választották, s ő igyekezett is eredményesen kö z­

rem űködni a hazai kereskedelem ügyének előmozdítását célzó ta­

nácskozásokon. Tanulm ányozza a kereskedelmi és hitelügyleteket, s közrem űködik a törvényjavaslat kidolgozásában. A z országgyűlési követeket figyelő titkos referen­

sek jelentéseiben néha találkozha­

tunk nevével; az országgyűlésen nevezetes szerepet betöltő Szalay László — aki maga is egy hasonló kisváros, K orom pa követe — ol­

dalán vesz részt különböző — a vá­

rosok program jával foglalkozó —

(70)

tanácskozásokon, magánbeszélge­

téseken.

Visszaemlékezéseinek tanúsága szerint T refort öröm m el fogadja a Pesti Hírlap megindulását. Bár az újság irányvonaláról sokat vitat­

koznak — T refort és társai például az Ausztriához való viszonyukat alakító gazdasági felfogásuk tekin­

tetében bizonyos fenntartásokkal élnek Kossuth Lajos elgondolásai­

val szemben — , mégis nagyon örül annak, h o g y a reform ok hívei sajtószervhez jutottak, s ezáltal a politikai élet kim ozdulhatott a holtpontról. Hamarosan bekapcso­

lód ik a Hírlap szerzői közé, több közgazdasági cikket publikál. Ér­

deklődésére a negyvenes években

(71)

tehát elsősorban a közgazdasági tém akör a jellem ző; írásaiban az aktuális politikai kérdéseket első­

sorban gazdasági vonatkozásban teszi vizsgálat tárgyává. íg y foglal­

ko zik a hitel- és bankkérdés, az ősiség, az örökösödési jo g , az adó, iparosítás és vámkérdés problem a­

tikájával. A gazdasági kérdések felé fordulás és a társadalmi fejlő­

dés anyagi oldalának közgazdasági vizsgálata nem elszigetelt jelenség a korabeli M agyarországon. A vál­

ságtünetek erősödése általában m egm ozgatja a reform kori politi- ku sok-gondolkodók elméjét, s m i­

vel Európa gazdasági fejlődése ösz- szehasonlítási lehetőségeket nyújt, ezért T refort is, a már mások

(72)

— íg y elsősorban Széchenyi — által felvetett új eszmékhez, gon­

dolatokhoz, cikkekhez kapcsolód­

va, érthető, világos stílusban igyek­

szik kifejteni gazdasági vonatko­

zásában a centralista álláspontot.

Természetesen szó sincsen arról, h o g y az írásaiban kifejtettek csak az ő gondolatai lennének, hiszen

— amint arra az előzőekben már utaltunk — T refort elsősorban kö z­

vetítő funkciót töltött be a re­

form korban, s az írásaiban szerep­

lő elgondolások a korszak több politikus-gondolkodóját foglalkoz­

tatták, s ha kevésbé világosan m eg­

fogalm azva, de széles rétegek tu­

datát is meghatározták. Tehát azt a körülm ényt, h o g y a következők­

72

(73)

ben tulajdonképpen csak T refort elgondolásai kerülnek bemutatás­

ra, nem az indokolja, h o g y szeret­

nénk T refort Á gostont e korszak­

ban valóságos helyzeténél súlyo­

sabb, jelentősebb egyéniségnek fel­

tüntetni, hanem pusztán az, h o g y a treforti életút megrajzolása kíván­

ja m eg nézeteinek teljességre törek­

v ő bemutatását, m égha ez helyen­

ként — elsősorban terjedelmi kor­

látok következtében — a pályakép némi elszigeteltségére is vezethet.

A negyvenes évek első felében több írása foglalk ozik hitel- és bankkérdésekkel. A m agyar föld- birtokosok eladósodásából kiindul­

va elem zi a hitel-problémát. A földbirtokos nem képes olcsó tő­

(74)

kékkel beruházásokat eszközölni, term ényeiből sem tud elegendő haszonra szert tenni, m ivel azt gyakran pénzszűke következtében

„a legrosszabb időben becsén alul adja” . Ezért felveti a kérdést: m i­

lyen m ódon lehetne e helyzeten segíteni? A m egoldást egyrészt abban látja, h o g y azon fö ld b ir­

tokosok, kiknek birtoka „felette m eg vagyon terhelve adósságok­

kal” , a radikális megoldást, jószá­

gaik egy részének eladását válasz­

szák. A többiek esetében „a hitel azon forrás, am ely bajaikat orvo­

solhatja” — állapítja m eg, s hansgúlyozza, h o g y a földbirtoko­

soknak olcsó, hosszú időre, kis részletekben törleszthető tőkére

74

(75)

van szükségük. A z alacsony kama­

tokra felvett tőkékkel és célszerű beruházásokkal elképzelhetőnek tartja a földbirtokok jövedelm e­

zőbbé tételét. M ár e helyen nyom a­

tékosan rá kell mutatnunk arra a körülm ényre, h o g y T refort javas­

latainak az adott viszonyok között meglehetősen kevés realitásuk volt, s eredetiségük is meglehetősen v i­

tatható, hiszen leginkább csak má­

sok eszméire reflektálva fejti ki elgondolásait.

A bankkérdés is a földhitellel kapcsolatban jelentkezik, hiszen elsősorban a földbirtokosok hi­

teligényéről, a mezőgazdaság ka- pitalizálásáról van szó. A z 1830-as évek elejétől kezdve az ország­

(76)

gyűlési tárgyalásokon kívül több földhitelintézeti és bankterv merül fel a korabeli gazdasági szakiroda- lom ban, am elyek alkalmat szol­

gáltatnak T refort Ágostonnak ar­

ra, h o g y egyrészt tudom ányos ér­

veivel szétzúzza a kellő m eg­

alapozottsággal nem rendelkező

„banktervezők” elgondolásait, másrészt önálló értekezésében te­

g y e vizsgálat tárgyává a bank­

kérdést. A T refort elgondolása sze­

rint létesítendő bank egyidejűleg tám ogatná m ind a kereskedelmet, m ind a földbirtokot. K o m o ly sze­

repet szán a külföldi tőkések pénz- befektetéseinek is. Természetesen az ősiség eltörlését a bankalapítás előfeltételeként em líti m eg. Érte­

(77)

kezésében kimutatja, h o g y a bank alapját csak arany és ezüst képez­

heti; rámutat a papírpénz bizo­

nyos határon túl történő szaporí­

tásának veszélyeire, a pénz- és hitelforgalom sajátos törvénysze­

rűségeire; végül a részvények és nem zeti kölcsön problem atikáját fejtegeti, mint olyan tényezőket, am elyek a M agyarországon léte­

síthető N em zeti Bank alapját ké­

pezhetnék. A hitel- és banktervek mégsem realizálódhatnak; a re­

form korban nem jön létre földhi­

telintézet hazánkban. A feudális hiteljog korlátai miatt ugyanis a külföldi tőke ekkor m ég vonako­

dik közrem űködni a m agyar föld­

hitelintézet létrehozásában.

(78)

N e m véletlen tehát, h o g y a centralisták fellépnek a hűbéri jo g maradványai ellen; kárhoztatják az ősiséget, nemcsak a józan nem­

zetgazdaság nevében, hanem a nemesség tulajdon érdekei miatt is. „ M i o ly törvényes intézkedése­

ket követelünk, m ik a jelenlegi birtokos sorsát jobbra fordíthat­

ják ; m i tehát az ősiség teljes m eg­

szüntetését k ív á n ju k . . . ” — hangsúlyozza Trefort, majd má­

sik cikkében íg y ír: „H isszük azon­

ban, h o gy ésszerű kifejlődésünk­

nek alig van hatalmasabb akadá­

lya, m int az, ami ősiségnek nevez­

tetik.”

A z ősiséggel összefüggésben ve­

tik fel a centralisták az örökösö­

78

(79)

dési jo g reformjának kérdését, m i­

vel nagyon is tisztában voltak az örökösödési jo g politikai és tár­

sadalmi jelentőségével. íg y nem véletlen, h o g y T refort az örökö­

södési jo g reform ját dolgozza ki.

A polgárosodás megvalósulása ér­

dekében m eg akarja szüntetni a hitbizom ányokat és majorátuso­

kat, m ivel — m int írja — „ a ma­

jorátusok legközelebbi következ­

m énye: a földbirtokos osztály túl—

nyom ósága, s minden többi osz­

tályok elnyomatása s nullitása” . R eform ko ri irodalm unk fontos, gyakran tárgyalt kérdései közé tar­

tozik az adózás, a közteherviselés problematikája. A centralisták ál­

láspontját e kérdésben T refort

(80)

több cikkben is m egfogalm azta.

Vélem énye szerint a köztehervi­

selésen az értendő, h o g y „m inden­

ki, bár m inek is született, s bár micsoda természetű birtoka le­

gyen, minden a honban létező adó­

ban birtokához aránylag részt ve­

gyen ” . T öbbször fejtegeti az adó- és a vám viszon yok összefüggését, kim utatván, h o g y a vám vonal megszüntetésének egyik fő akadá­

lya a nemesi birtok adómentessége.

H a szabad piacot akarunk termé­

nyeink részére — hangoztatja sza­

badkereskedelmi elveinek m egfe­

lelően — , ú g y „a nemességnek le kell mondani az adómentesség­

rő l” , am ely m egnehezíti az ipar, a kereskedelem emelkedését.

(81)

Igyekszik m egnyugtatni a ne­

mességet — am elynek érdekében kívánja a hitelintézetet is létesí­

teni — , h o g y osztályuk „ a kép­

viseleti rendszer mellett sem fo g az életből elenyészni, sőt h o gy akkor is nagy befolyása leend, a politicai életre” . Álláspontja a nemességgel kapcsolatban azért sem m eglepő, m ivel cikkeiben határozottan el­

veti a polgári állam köztársasági formáját, és világosan az alkotm á­

nyos monarchia mellett tesz hi­

tet. E gyetértve a többi centralistá­

val, a polgári átalakulást, a tőkés M agyarország kifejlődését mind­

végig a Habsburg-összmonarchia keretében képzeli el, amiben sze­

repet játszhatott a félelem is a cári

(82)

hatalom terjeszkedésétől és a pán­

szlávizmustól. E z, az Ausztriával kapcsolatos elgondolása, szintén szerepet fo g játszani abban, h ogy társaihoz hasonlóan ő is talaj nél­

kül marad 1848 őszén, s addigi felemás politikai koncepciójuk a kényszerű emigrálásba torkollik.

A centralisták elgondolása sze­

rint az ipari fejlődés a leghatéko­

nyabb eszköz a néptöm egek anya­

gi és erkölcsi helyzetének megja­

vítására. Éppen ezért reform ok segítségével igyekeznek a feudá­

lis m aradványokat eltüntetni a tő­

kés, iparosuk, polgári M agyaror­

szág fejlődésének útjából: a feuda­

lizmus válságából kivezető utat az ipari fejlődés szabadságának biz­

(83)

tosításában keresik. E nézetek nem jelentettek sajátlagosan centralista koncepciót, hanem találkoznak Kossuthék elgondolásával, az ő be­

folyásuk alatt álló iparpártoló szer­

vezetek koncepcióival. Ha a kiin­

dulási alap más is vo lt — s ez első­

sorban a Kossuthék és a centralis­

ták között társadalmi bázisukban fennálló különbségekkel m agya­

rázható — , az ipari fejlődéssel kap­

csolatos álláspontjuk a kossuthi koncepció támogatásáról tanúsko­

dik. T refort a gyáripart olyan tényezőnek tekinti, „am elyet ko­

runk irányánál fogva e g y európai nem zet sem nélkülözhet anélkül, h o g y kifejlődéséről lem ondjon — anélkül, h o g y nem zeti létét s sza­

6

(84)

bad institutiot ne veszélyeztesse” . A gyáripar fontosságát igazolja azzal is, h o g y a belkereskedelem csak ott lehet élénk, ahol már m eg­

felelő mértékben kialakult a gyár­

ipar, m ely egyúttal a tőkeképző­

désnek is további forrása. Érdeke­

sen és m eggyőzően fejtegeti az iparosodás és nem zeti függetlenség összefüggését: „a z országok fü g­

getlensége, a nemzetiség sincs biz­

tosítva, hol a gyáripar hiányzik, mert szegény nemzetek a politicai mérőserpenyőben igen kön nyű k­

nek találtatnak, s mert háború ese­

tén időnkben az győ z, k i financiá­

lis forrásokban gazdagabb — gyáripar nélküli ország pedig e te­

kintetben szegény” . M ajd egy má­

(85)

sik cikkében A nglia példájára hi­

vatkozva fejti ki: ,,a mostani pol- gáriasodás természeténél fo gva semmi nemzet nem víhatja ki ma­

gának tulajdon gyári erő birtoka nélkül azon független helyzetet, m ellyben szellemi és anyagi érde­

kei más nem zet érdekeinek alá nem rendeltethetnek, s e nélkül nemzeti jólét, nemzeti becsület, szabadság, puszta szók, m ellyek utáni törekvés gyerm ekes ábrán­

dozásnál nem egyéb. Ennél fo gva minden, pusztán földm ívelő nem­

zetnek kötelessége, gyári erőt idéz­

ni elő . . . ” Ebből következik, h o g y M agyarország jövőjét is csak akkor látja biztosítottnak, „ha gyári erőt bírand, mert csak ak­

(86)

kor fognak pusztáink m űvelt fö l­

dekké válni, csak akkor lesznek fo lyó in k szabályozva, akkor bí- randunk tökéletes közlekedési rendszert, akkor szünend m eg a nép nom ád élete, akkor lesznek tetemes tőkéink, m elyek által tu­

dományos s művészeti segélyesz­

közök megszerzésére képesekké válunk, akkor leend népművelési rendszerünk, erőteljes tiszteletre­

méltó középosztályunk, csak akkor nyerend az alkotm ány szilárd ala­

p ot; szóval: a m agyar nemzet csak akkor leend erős, gazdag, m űvelt és szabad” . T refort M ichel Chevalier saint-simonista közgazdász előadá­

sait ismertetve, más — újabb — szem pontok alapján is kifejti az

86

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

50 évvel ezelőtt, 1967-ben nyitotta meg kapuit a Deve- cseri Gárdonyi Géza Általános Iskola és AMI várkerti épülete. Egy település életében fontos, hogy legyen egy

Kolozsvár is vár vót és nem tudták a törökök, hogy hogyan vegyék be a várat és úgy megkerülték a hegydombot, ódalt vágtak kereken, hogy tudják

Egyedi azonosító a megadott néven, és kulcs helyesen beállítva 1 pont Kezd lekérdezés („vagy” feltétel, név megjelenítése) 2 pont Mat lekérdezés (feltétel, név

Igen, Saáry Péter kint volt a fronton, sok mindenre ráeszmélt, de Istenem, még mindig csak tizenkilenc évest.. Ha nincs háború, iákkor most nem az arany csillag

Hanem hát ez már elcsépelt dolog, és sokkal szelídebben megy, mint régente. De ma már nem olyan olcsók ti.. A legérdekesebb azonban mégis a Pulszky Ágost fölszóla-

rab volt is Pávai Gergely, azért becsületes ember ám, aztán úgy tessék föl- venni, hogy a rékási tornyon Csabay Mihály szokott holló képében üldögélni,

A történelmi hűség kedvéért annyit talán le kell szögeznünk, hogy eredeti neve Mazepa volt, később lett ismert Mazeppa néven.. János Kázmér lengyel király

E két kitüntetést hatévente ítélte oda egy-egy akadémiai osztály a hatáskörébe tartozó tudományterületek valamelyikén az eltelt időszakban megjelent