LVII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. már ci us 31.
T A R T A L O M
S z á m T á r g y O l d a l
Mi nisz te ri rendeletek
17/2006. (II. 28.) FVM r. A szán tó föl di nö vény fa jok ve tõ mag va i nak elõ ál lí tá sá ról és for ga lom ba ho za ta lá ról szó ló 48/2004.
(IV. 21.) FVM ren de let módosításáról - - - - 1130
18/2006. (II. 28.) FVM r. A zöld ség sza po rí tó anya gok elõ ál lí tá sá ról és for ga lom ba ho za ta lá ról szó ló 50/2004. (IV. 22.) FVM ren de let módosításáról - - - - 1133
Mi nisz te ri utasítás 3/2006. (FVÉ 6.) FVM ut. A rész arány föld ki adás so rán ke let ke zett osz tat lan kö zös tu laj don meg szün te té sé nek föld hi va ta li vég re - haj tá sá ról - - - - 1136
Köz le mé nyek A Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri um pá lyá za ti fel hí vá sa a vad gaz dál ko dá si te vé keny - ség ekhez igé nyel he tõ támogatásra- - - - 1140
A Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri um pá lyá za ti fel hí vá sa a hal te nyész anyag fel hasz ná - lá sá hoz igé nyel he tõ támogatásra - - - - 1152
A Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri um pá lyá za ti fel hí vá sa a hal gaz dál ko dá si te vé keny - sé gek fel ada ta i hoz igé nyel he tõ támogatásokra - - - - 1156
Köz le mény az ag rár ter me lés in no vá ci ós hát te ré nek biz to sí tá sát meg ala po zó ku ta tá sok tá mo ga tá sa jog - cím nyer tes pályamûveirõl - - - - 1160
Az Ál la mi Er dé sze ti Szol gá lat igaz ga tó sá gá nak tá jé koz ta tó ja a 2005. év ben er dõ te le pí té si, fá sí tá si, köz - jó lé ti és er dõ szer ke zet-át ala kí tá si be ru há zá sok meg va ló sí tá sá hoz tá mo ga tás ban ré sze sült igénylõkrõl - - - - 1164
Köz le mény az el is mert, il let ve elõ ze te sen el is mert zöld ség-gyü mölcs ter me lõi ér té ke sí tõ szervezetekrõl 1245 Pá lyá za ti fel hí vás a ma gyar álla mot meg il le tõ ha lá sza ti jog hasznosítására - - - - 1248
Pá lyá za ti fel hí vás a Me zõ gaz da sá gi Bio tech no ló gi ai Ku ta tó köz pont, Ál lat bi o ló gi ai In té ze te, Kör nye - zet bi o ló gi ai In té ze te és Nö vény bi o ló gi ai In té ze te igaz ga tói mun ka kö ré nek betöltésére- - - - 1248
A Nem ze ti Föld alap ke ze lõ Szer ve zet tá jé koz ta tó ja pá lyá za ti fel hí vás módosításáról - - - - 1248
Ál lat gyó gyá sza ti ké szít mé nyek for gal ma zá sá nak, for ga lom ba ho za ta lá nak engedélyezése- - - - 1249
Ál lat gyó gyá sza ti ké szít mény törzs könyv bõl va ló törlése- - - - 1249
Gén tech no ló gi á val mó do sí tott szer ve zet kör nye zet be tör té nõ ki bo csá tá sá nak en ge dé lye zé se - - - - 1250
Mi nisz te ri ren de le tek
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 17/2006. (II. 28.) FVM
rendelete
a szántóföldi növényfajok vetõmagvainak elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet módosításáról A nö vény faj ták ál la mi el is me ré sé rõl, va la mint a sza po - rí tó anya gok elõ ál lí tá sá ról és for ga lom ba ho za ta lá ról szóló 2003. évi LII. tör vény 30. §-a (2) be kez dé sé nek c)–g) pont ja i ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke - zõ ket ren de lem el:
1. §
(1) A szán tó föl di nö vény fa jok ve tõ mag va i nak elõ ál lí tá - sá ról és for ga lom ba ho za ta lá ról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM ren de let (a to váb bi ak ban: R.) 39. §-ának (2) be kez - dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(2) A fém zá ro lás so rán a min ta ve võ el len õr zi a ve tõ - mag té tel – fém zár ral, il let ve az zal egyen ér té kû, el tá vo lí - tás kor meg sé rü lõ azo no sí tó jel lel, füg gõ cím ké vel – le zárt ál la po tát és a ve tõ mag té telt hi va ta lo san meg min táz za.
A mi nõ sí tõ in té zet vagy a 39/B. § sze rin ti át ru há zott jog - kö rû ve tõ mag vizs gá la tot vég zõ la bo ra tó ri um meg vizs gál - ja a min tát, és amennyi ben a té tel a mel lék le tek ben fog lalt fel té te lek nek meg fe lel, va la mint élõ ál la ti kár te võ tõl men - tes, a mi nõ sí tõ in té zet hi va ta los ve tõ mag mi nõ sí tõ bi zo - nyít ványt ál lít ki.”
(2) Az R. 39. §-ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(5) A fém zá ro lást a fém zá rol ta tó nak – a 39/A. §-ban és a 39/B. §-ban fog lal tak ki vé te lé vel – a mi nõ sí tõ in té zet il - le té kes ve tõ mag-fel ügye lõ sé gé nél kell írás ban kez de mé - nyez nie.”
2. §
Az R. a kö vet ke zõ al cím mel, to váb bá 39/A. és 39/B. §-sal egé szül ki:
„Átruházott jogkörben végzett mintavétel
39/A. § (1) A faj ta ki ter mesz té si és ve tõ mag vizs gá la ti cél ból – a (2)–(14) be kez dés elõ írá sa i nak meg fe le lõ en – át ru há zott jog kör ben vég zett min ta vé tel hi va ta los min ta - vé tel nek mi nõ sül.
(2) Át ru há zott jog kör ben min tát ven ni az 1–4. szá mú mel lék let A. ré sze i ben fel so rolt nö vény fa jok olyan ve tõ - mag té te le i bõl sza bad, ame lye ket az Eu ró pai Unió te rü le - tén tör té nõ for ga lom ba ho za tal cél já ból fém zá rol tak.
(3) A min ta vé telt a mi nõ sí tõ in té zet en ge dé lyé vel ren - del ke zõ min ta ve võ (a to váb bi ak ban: meg ha tal ma zott min - ta ve võ) vé gez he ti. A meg ha tal ma zott min ta ve võ a min ta - vé tel lel össze füg gés ben jog ta lan elõny höz nem jut hat.
(4) A mi nõ sí tõ in té zet az en ge dé lye ket az át ru há zott jog kör ben vég zett min ta vé tel re és ve tõ mag vizs gá lat ra vo - nat ko zó sza bály za tá ban fog lalt el já rás rend sze rint adja ki.
(5) A meg ha tal ma zott min ta ve võ:
a) olyan ter mé sze tes vagy jogi sze mély, il let ve jogi sze - mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa ság ál tal al kal ma zott sze - mély, aki nek vagy amely nek te vé keny sé gi köre nem fog lal - ja ma gá ban a ve tõ mag-elõ ál lí tást, a ve tõ mag ter mesz tést, a ve tõ mag-fel dol go zást vagy a ve tõ mag-ke res ke del met,
b) olyan ter mé sze tes vagy jogi sze mély, il let ve jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa ság ál tal al kal ma zott sze mély, aki nek vagy amely nek te vé keny sé gi köre ma gá - ban fog lal ja a ve tõ mag-elõ ál lí tást, a ve tõ mag ter mesz tést, a ve tõ mag-fel dol go zást vagy a ve tõ mag-ke res ke del met, azzal, hogy ilyen eset ben a ve tõ mag-min ta ve võ ki zá ró lag az al kal ma zó ja meg bí zá sá ból elõ ál lí tott ve tõ mag té te le ken vé gez het ve tõ mag-min ta vé telt, ki vé ve, ha al kal ma zó ja, a mi nõ sí tést kérõ és a mi nõ sí tõ in té zet et tõl el té rõ en ál la po - dik meg, vagy
c) az a) és b) pont sze rin ti al kal ma zás ban nem álló, ve - tõ mag-elõ ál lí tást, ve tõ mag ter mesz tést, ve tõ mag-fel dol go - zást vagy ve tõ mag-ke res ke del met nem foly ta tó sze mély.
(6) A mi nõ sí tõ in té zet a (3) be kez dés sze rin ti en ge délyt olyan sze mély nek adja meg, aki
a) fel sõ fo kú szak irá nyú vég zett ség gel ren del ke zik, b) az át ru há zott jog kör ben vég zett min ta vé tel re vo nat - ko zó vizs ga kö ve tel mé nyek nek meg fe lelt, és
c) írás be li nyi lat ko zat tal kö te le zi ma gát arra, hogy a hi - va ta los min ta vé tel re és az át ru há zott jog kör ben vég zett min ta vé tel re vo nat ko zó sza bá lyo kat be tart ja.
(7) A min ta vé telt a jog sza bá lyok és a mi nõ sí tõ in té zet en ge dé lyé ben fog lal tak alap ján kell vé gez ni.
(8) A meg ha tal ma zott min ta ve võ te vé keny sé gét a mi nõ - sí tõ in té zet el len õr zi. A meg ha tal ma zott min ta ve võ te vé - keny sé gé rõl ne gyed éven te – a min ta vé te lek szá má ra ki ter - je dõ adat szol gál ta tás sal – tá jé koz tat ja a mi nõ sí tõ in té ze tet.
Az au to ma ta min ta ve võ esz köz hasz ná la tát a mi nõ sí tõ in - té zet en ge dé lye zi és rend sze re sen el len õr zi.
(9) Az át ru há zott jog kör ben vég zett min ta vé telt a mi nõ - sí tõ in té zet fel ügye le te mel lett kell vé gez ni. A meg ha tal - ma zott min ta ve võ ál tal min tá zott ve tõ mag té te lek leg alább 15%-át el len õr zõ hi va ta los min ta vé tel ben és hi va ta los ve - tõ mag vizs gá lat ban kell ré sze sí te ni.
(10) A mi nõ sí tõ in té zet a meg ha tal ma zott min ta ve võ en ge dé lyét vissza von ja, ha
a) az át ru há zott jog kör ben vég zett min ta vé tel re vo nat - ko zó rend sze res to vább kép zõ ok ta tá son nem vesz részt, vagy az azt kö ve tõ vizs gán nem fe lel meg,
b) a min ta vé te lek so rán há rom vagy több eset ben meg - sér ti a min ta vé tel re vo nat ko zó elõ írá so kat, vagy
c) a (8) be kez dés sze rin ti adat szol gál ta tá si kö te le zett - ség nek nem tesz ele get.
1130 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 6. szám
(11) A mi nõ sí tõ in té zet az el len õr zé se so rán fel tárt min - ta vé te li sza bály ta lan ság ese tén kö te les az át ru há zott jog - kör ben vég zett min ta vé tel fo lya ma tát és ered mé nyét hi va - ta los min ta vé tel lel és ve tõ mag vizs gá lat tal el len õriz ni, és amennyi ben a ve tõ mag té tel az elõ írt kö ve tel mé nyek nek nem fe lel meg, kö te les a ve tõ mag té tel mi nõ sí té sét meg - szün tet ni. E vizs gá lat költ sé gét a meg ha tal ma zott min ta ve - võ a mi nõ sí tõ in té zet ré szé re meg té rí ti.
(12) A mi nõ sí tõ in té zet az en ge dély vissza vo ná sát meg - ala po zó ese te ken kí vü li, (11) be kez dés sze rin ti sza bály ta - lan ság ese tén, an nak jel le gé tõl és mér té ké tõl füg gõ en
a) a meg ha tal ma zott min ta ve võ en ge dé lyét a sza bály - ta lan sá got or vo so ló in téz ke dé sek meg té te lé ig fel füg gesz ti, b) a kö te le zõ el len õr zõ hi va ta los min ta vé te lek szá mát és mér té két meg nö ve li, és
c) so ron kí vü li min ta vé te li ok ta tá son és vizs gán való rész vé telt ren del el.
(13) A mi nõ sí tõ in té zet kö te les
a) az át ru há zott jog kör ben vég zett min ta vé tel re és ve - tõ mag vizs gá lat ra vo nat ko zó sza bály za tát in ter ne tes hon - lap ján köz zé ten ni,
b) a min ta ve võk rõl és te vé keny sé gük rõl nyil ván tar tást ve zet ni,
c) az át ru há zott jog kör ben vég zett min ta vé tel re vo nat - ko zó vizs ga el mé le ti anya gát a vizs ga idõ pont ját meg elõ - zõ en leg alább har minc nap pal in ter ne tes hon lap ján nyil vá - nos ság ra hoz ni, va la mint
d) a szük sé ges ok ta tást és vizs gáz ta tást meg szer vez ni.
Átruházott jogkörben végzett vetõmagvizsgálat 39/B. § (1) Az 1–4. szá mú mel lék let A. ré sze i ben fel so - rolt nö vény fa jok ve tõ mag já nak – az Eu ró pai Unió te rü le - tén tör té nõ for ga lom ba ho za ta la cél já ból – az 1–4. szá mú mel lék let C. ré sze i ben fog lalt kö ve tel mé nyek re ki ter je dõ, a (2)–(15) be kez dés elõ írá sa i nak meg fe le lõ át ru há zott jog - kör ben vég zett ve tõ mag vizs gá la ta hi va ta los ve tõ mag vizs - gá lat nak mi nõ sül.
(2) Az át ru há zott jog kör ben vég zett ve tõ mag vizs gá la tot ve tõ mag vizs gá lat ra akk re di tált és a mi nõ sí tõ in té zet en ge - dé lyé vel ren del ke zõ ve tõ mag vizs gá ló la bo ra tó ri um vég zi.
A ve tõ mag vizs gá ló la bo ra tó ri um te vé keny sé gét a mi nõ sí - tõ in té zet en ge dé lyé vel ren del ke zõ ve ze tõ mag vizs gá ló irá nyít ja, aki köz vet le nül fe lel a la bo ra tó ri um szak mai te - vé keny sé gé ért.
(3) A la bo ra tó ri um az en ge dély ke re te in be lül a mi nõ sí - tõ in té zet ál tal a ve tõ mag vizs gá lat cél já ra meg fe le lõ nek mi nõ sí tett he lyi ség ben és be ren de zé sek kel mû kö dik. A la - bo ra tó ri um a ve tõ mag vizs gá la tot a nem zet kö zi mód sze - rek nek meg fe le lõ en vég zi.
(4) A mi nõ sí tõ in té zet a (2) be kez dés sze rin ti ve ze tõ mag vizs gá lói en ge délyt olyan sze mély nek adja meg, aki
a) ren del ke zik a ve tõ mag vizs gá ló la bo ra tó ri um szak - mai ve ze té sé hez szük sé ges fel sõ fo kú szak irá nyú vég zett - ség gel, és
b) a hi va ta los min ta ve võk re és mag vizs gá lók ra, va la - mint a hi va ta los la bor ve ze tõk re vo nat ko zó vizs ga kö ve tel - mé nyek nek meg fe lelt.
(5) A ve tõ mag vizs gá ló la bo ra tó ri um mag vizs gá ló já nak ren del kez nie kell a mi nõ sí tõ in té zet en ge dé lyé vel. A mi - nõ sí tõ in té zet az en ge délyt olyan sze mély nek adja meg, aki
a) leg alább kö zép fo kú vég zett ség gel és szük sé ges szak irá nyú ké pe sí tés sel ren del ke zik, és
b) a hi va ta los mag vizs gá lók ra vo nat ko zó vizs ga kö ve - tel mé nyek nek meg fe lelt.
(6) A mi nõ sí tõ in té zet a vizs ga el mé le ti anya gát kö te les a vizs ga idõ pont ját meg elõ zõ en leg alább har minc nap pal nyil vá nos ság ra hoz ni, va la mint a szük sé ges ok ta tást és vizs gáz ta tást meg szer vez ni.
(7) A mi nõ sí tõ in té zet az en ge dé lye ket az át ru há zott jog kör ben vég zett min ta vé tel re és ve tõ mag vizs gá lat ra vo - nat ko zó sza bály zat ban fog lalt el já rás rend sze rint adja ki.
(8) A ve tõ mag vizs gá ló la bo ra tó ri um füg get len la bo ra - tó ri um vagy va la mely ve tõ mag-vál lal ko zás hoz tar to zó la - bo ra tó ri um. A ve tõ mag-vál lal ko zás hoz tar to zó la bo ra tó ri - um ki zá ró lag azon ve tõ mag-vál lal ko zás meg bí zá sá ból elõ ál lí tott ve tõ mag té te le ken vé gez het ve tõ mag vizs gá la tot, amely ve tõ mag-vál lal ko zás hoz tar to zik, ki vé ve, ha et tõl el té rõ meg ál la po dás szü le tik a ve tõ mag-vál lal ko zás, a mi - nõ sí tést kérõ és a mi nõ sí tõ in té zet kö zött.
(9) A ve tõ mag vizs gá la tot a jog sza bá lyok és a mi nõ sí tõ in té zet en ge dé lyé ben fog lal tak alap ján kell el vé gez ni.
(10) A ve tõ mag vizs gá ló la bo ra tó ri um ve tõ mag vizs gá ló te vé keny sé gét a mi nõ sí tõ in té zet el len õr zi.
(11) Az át ru há zott jog kör ben vég zett ve tõ mag vizs gá la - tot a mi nõ sí tõ in té zet fel ügye le te mel lett kell vé gez ni. Az át ru há zott jog kör ben vég zett ve tõ mag vizs gá lat so rán vizs - gált ve tõ mag té te lek leg alább 15%-át a mi nõ sí tõ in té zet ál - tal el vég zett el len õr zõ hi va ta los ve tõ mag vizs gá lat ban kell ré sze sí te ni.
(12) A mi nõ sí tõ in té zet az át ru há zott jog kör ben vég zett ve tõ mag vizs gá la tot vég zõ la bo ra tó ri um ve ze tõ mag vizs - gá ló já nak en ge dé lyét vissza von ja, ha
a) az át ru há zott jog kör ben vég zett min ta vé tel re és ve - tõ mag vizs gá lat ra vo nat ko zó rend sze res to vább kép zõ ok - ta tá son nem vesz részt vagy az azt kö ve tõ vizs gán nem fe - lel meg,
b) a la bo ra tó ri um ve ze tõk nek szer ve zett rend sze res to - vább kép zõ ok ta tá son nem vesz részt vagy a hi va ta los la - bor ve ze tõi vizs ga kö ve tel mé nyek nek nem fe lel meg, vagy c) a mag vizs gá lat so rán há rom vagy több eset ben meg - sér ti a mag vizs gá lat ra vo nat ko zó elõ írá so kat.
(13) A mi nõ sí tõ in té zet az át ru há zott jog kör ben vég zett ve tõ mag vizs gá la tot vég zõ la bo ra tó ri um mag vizs gá ló já nak en ge dé lyét vissza von ja, ha
a) az át ru há zott jog kör ben vég zett ve tõ mag vizs gá lat ra vo nat ko zó rend sze res to vább kép zõ ok ta tá son nem vesz részt vagy az azt kö ve tõ vizs gán nem fe lel meg, vagy
b) a mag vizs gá lat so rán há rom vagy több eset ben meg - sér ti a mag vizs gá lat ra vo nat ko zó elõ írá so kat.
6. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 1131
(14) A mi nõ sí tõ in té zet a fel ügye le te so rán fel tárt mag - vizs gá la ti sza bály ta lan ság ese tén kö te les az át ru há zott jog - kör ben vég zett ve tõ mag vizs gá la tot hi va ta los ve tõ mag - vizs gá lat tal el len õriz ni, és amennyi ben a ve tõ mag té tel az elõ írt kö ve tel mé nyek nek nem fe lel meg, kö te les a ve tõ - mag té tel mi nõ sí té sét meg szün tet ni. E vizs gá lat költ sé gét a ve tõ mag vizs gá ló la bo ra tó ri um a mi nõ sí tõ in té zet ré szé re meg té rí ti.
(15) A mi nõ sí tõ in té zet az en ge dély vissza vo ná sát meg - ala po zó ese te ken kí vü li, (14) be kez dés sze rin ti sza bály ta - lan ság ese tén, an nak jel le gé tõl és mér té ké tõl füg gõ en
a) az át ru há zott jog kör ben vég zett ve tõ mag vizs gá lat ke re tén be lül ki adott ve tõ mag vizs gá ló la bo ra tó ri u mi, ve - ze tõ mag vizs gá lói, il let ve mag vizs gá lói en ge délyt a sza - bály ta lan sá got or vo so ló in téz ke dé sek meg té te lé ig fel füg - gesz ti,
b) a kö te le zõ el len õr zõ hi va ta los ve tõ mag vizs gá la tok szá mát és mér té két meg nö ve li,
c) so ron kí vü li ve tõ mag vizs gá la ti alap szin tû ok ta tá son és vizs gán való rész vé telt ren del el, vagy
d) az át ru há zott jog kör ben vég zett ve tõ mag vizs gá lat ke re tén be lül ki adott ve tõ mag vizs gá ló la bo ra tó ri u mi, ve - ze tõ mag vizs gá lói, il let ve mag vizs gá lói en ge délyt vissza - von ja.”
3. §
(1) Az R. 41. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(3) A ve tõ mag min tát hi va ta los min ta vé tel so rán hi va - ta los min ta ve võ ként – a 39/A. § sze rin ti meg ha tal ma zott min ta vé tel ki vé te lé vel – a ve tõ mag fém zá ro lá sá ra fel jo go - sí tott szerv kép vi se lõ je ve szi. Ezt a te vé keny sé get csak olyan sze mély vé gez he ti, aki ren del ke zik a meg fe le lõ ve - tõ mag vizs gá la ti mód szer ta ni, gyom- és kul túr mag is me re - ti, min ta vé te li és fém zá ro lá si is me re tek kel.”
(2) Az R. 41. §-ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(5) A ve tõ mag-vizs gá la ti, faj ta ki ter mesz té si, il let ve egyéb vizs gá la ti min tát mi nõ sí tõ min ta ként a mi nõ sí tõ in - té zet és a 39/A. § sze rin ti meg ha tal ma zott min ta ve võ az 1–4. szá mú mel lék let A. ré sze i ben sze rep lõ fa jok – az egy té tel ben zár ha tó mennyi sé get 5%-nál nem na gyobb mér - ték ben meg ha la dó tö me gû – té te lé bõl a fém zá ro lá si sza - bály za tá ban fog lal tak be tar tá sá val hi va ta los min ta ként ve - szi.”
4. §
Az R. 49. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(3) Az 1–4. szá mú mel lék let ben fel so rolt fa jok ese tén a mi nõ sí tõ in té zet ké re lem re ha tó sá gi lag fém zá rolt ve tõ -
mag nak is me ri el azt a har ma dik or szág ban be ta ka rí tott vetõmagot,
a) amely nek elõ ál lí tá sá hoz
1. a Ma gyar Köz tár sa ság ban, vagy
2. az Eu ró pai Unió va la mely más tag ál la má ban, il - let ve
3. a fém zá ro lá si sza bály zat ban rész le te zett, az Eu ró - pai Unió Ta ná csa ál tal a ve tõ mag-mi nõ sí tés te - kin te té ben egyen lõ sí tett har ma dik or szág ban ter - melt, il let ve fém zá rolt ve tõ ma got hasz nál tak fel, b) ha a ter me lõ har ma dik or szá got – a fém zá ro lá si sza - bály zat ban rész le te zet tek sze rint – az Eu ró pai Unió Ta ná - csa a ve tõ mag-mi nõ sí tés te kin te té ben egyen lõ sí tet te, és
c) a ve tõ mag meg fe lel az 1–4. szá mú mel lék let B. és C. ré sze i ben fog lalt kö ve tel mé nyek nek.”
5. §
Az R. 59. §-ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ g) pont tal egé szül ki:
[(2) Ez a ren de let a kö vet ke zõ irány el vek nek való meg - fe le lést szol gál ja:]
„g) a Ta nács 2004/117/EK irány el ve (2004. de cem ber 22.) a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK és a 2002/57/EK irány elv nek a ha tó sá gi fel - ügye let mel lett vég zett vizs gá la tok és a har ma dik or szá - gok ban ter mesz tett ve tõ ma gok egyen ér té kû sé ge te kin te té - ben tör té nõ mó do sí tá sá ról.”
6. §
Az R. 3. szá mú mel lék le te C. ré sze „II. Ve tõ mag vizs gá - la ti kö ve tel mé nyek és mi nõ sí té si ha tár ér té kek” címû ré - szé nek „I. fok, II. fok, ke res ke del mi” címû táb lá za ta negy - ven egye dik „Ló bab (Vi cia faba)” so rá ban a 2. osz lop csí - rá zó ké pes ség re vo nat ko zó ér té ke 85-rõl 80-ra vál to zik.
7. §
(1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha - tály ba.
(2) Ez a ren de let a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK és a 2002/57/EK irány elv nek a ha tó sá gi fel ügye let mel lett vég zett vizs gá la tok és a har ma - dik or szá gok ban ter mesz tett ve tõ ma gok egyen ér té kû sé ge te kin te té ben tör té nõ mó do sí tá sá ról szóló, 2004. de cem ber 22-i 2004/117/EK ta ná csi irány elv nek való meg fe le lést szol gál ja.
Gráf Jó zsef s. k.,
föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter
1132 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 6. szám
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2006. (II. 28.) FVM
rendelete
a zöldség szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet módosításáról A nö vény faj ták ál la mi el is me ré sé rõl, va la mint a sza po - rí tó anya gok elõ ál lí tá sá ról és for ga lom ba ho za ta lá ról szóló 2003. évi LII. tör vény 30. §-a (2) be kez dé sé nek d) és e) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el:
1. §
(1) A zöld ség sza po rí tó anya gok elõ ál lí tá sá ról és for ga - lom ba ho za ta lá ról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM ren de let (a to váb bi ak ban: R.) 6. §-a (1) be kez dé se b) pont já nak 4. al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[6. § (1) Az 1. szá mú mel lék let ben és a Nem ze ti Faj ta - jegy zék B. ré szé ben fel so rolt zöld ség fa jok ál la mi lag el is - mert vagy a Kö zös sé gi Faj ta jegy zék ben sze rep lõ faj tá i nak ve tõ mag ját – a ne me sí tõ vagy a faj ta fenn tar tó szán dé ká - nak meg fe le lõ en – a kö vet ke zõ ka te gó ri ák ban le het for ga - lom ba hoz ni:
b) elit ve tõ mag ként az olyan ve tõ ma got,]
„4. amely ha tó sá gi vizs gá lat vagy ha tó sá gi fel ügye let mel lett vég zett vizs gá lat ál tal bi zo nyí tot tan tesz ele get a 1–3. pont sze rin ti fel té te lek nek;”
(2) Az R. 6. §-a (1) be kez dé se c) pont já nak 4. al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[6. § (1) Az 1. szá mú mel lék let ben és a Nem ze ti Faj ta - jegy zék B. ré szé ben fel so rolt zöld ség fa jok ál la mi lag el is - mert vagy a Kö zös sé gi Faj ta jegy zék ben sze rep lõ faj tá i nak ve tõ mag ját – a ne me sí tõ vagy a faj ta fenn tar tó szán dé ká - nak meg fe le lõ en – a kö vet ke zõ ka te gó ri ák ban le het for ga - lom ba hoz ni:
c) cer ti fi kált ve tõ mag ként az olyan ve tõ ma got,]
„4. amely ha tó sá gi vizs gá lat vagy ha tó sá gi fel ügye let mel lett vég zett vizs gá lat ál tal bi zo nyí tot tan tesz ele get az 1–3. pont sze rin ti fel té te lek nek;”
2. §
Az R. 18. §-ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ c) és d) al - pont tal, to váb bá a 18. § a kö vet ke zõ (3) és (4) be kez dés sel egé szül ki:
[(2) Az át ru há zott jog kör ben vég zett mi nõ sí tést és az en - nek ré szét ké pe zõ szán tó föl di el len õr zést a mi nõ sí tõ in té zet fel ügye le te mel lett kell vé gez ni, az zal, hogy]
„c) a vizs gá lan dó ve tõ mag ter mést olyan ve tõ mag ból kell ter mesz te ni, amely kis par cel lás faj ta azo no sí tó ki ter -
mesz tés sel bi zo nyí tot tan meg fe lel a faj ta azo nos sá gi és faj - ta tisz ta sá gi kö ve tel mé nyek nek,
d) a ve tõ mag ter més bõl be ta ka rí tott ve tõ mag té te lek min tá i ból a szük sé ges mennyi ség ki vé tel re ke rül a kis par - cel lás faj ta azo no sí tó ki ter mesz tés re, va la mint – ahol szük - sé ges – a faj ta azo nos ság és tisz ta ság el len õr zé sé re irá nyu - ló ha tó sá gi la bo ra tó ri u mi ve tõ mag vizs gá lat ra.
(3) A mi nõ sí tõ in té zet a fel ügye le te so rán fel tárt sza - bály ta lan ság ese tén kö te les a meg ha tal ma zott fel ügye lõ ál - tal át ru há zott jog kör ben vég zett szán tó föl di el len õr zést hi - va ta los szán tó föl di el len õr zés sel vagy kis par cel lás faj ta - azo no sí tó ki ter mesz tés sel el len õriz ni, és amennyi ben a ve - tõ mag té tel az elõ írt kö ve tel mé nyek nek nem fe lel meg, kö - te les a ve tõ mag té tel és a ve tõ mag sza po rí tás mi nõ sí té sét meg szün tet ni.
(4) Ha a meg ha tal ma zott fel ügye lõ szán tó föl di el len õr - zé se so rán há rom vagy több eset ben té ves mi nõ sí tést ál la - pít meg, en ge dé lyét a mi nõ sí tõ in té zet vissza von ja.”
3. §
Az R. 22. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(1) Mi nõ sí tés cél já ra ho mo gén ve tõ mag té tel bõl, meg - fe le lõ mód sze rek sze rint hi va ta los min tát kell ven ni. Az el - len õr zés cél já ból vég re haj tott ve tõ mag-min ta vé tel ki zá ró - lag a mi nõ sí tõ in té zet ál tal vé gez he tõ. A min tá kat a fém zá - rol ta tó kö te les el jut tat ni a vizs gá lat he lyé re.”
4. §
Az R. a kö vet ke zõ al cím mel, to váb bá 22/A. és 22/B. §-sal egé szül ki:
„Elit és certifikált vetõmag átruházott jogkörben végzett mintavétele
22/A. § (1) A faj ta ki ter mesz té si és ve tõ mag vizs gá la ti cél ból – a (2)–(13) be kez dés elõ írá sa i nak meg fe le lõ en – át ru há zott jog kör ben vég zett min ta vé tel hi va ta los min ta - vé tel nek mi nõ sül.
(2) Át ru há zott jog kör ben min tát ven ni az 1. szá mú mel - lék let ben fel so rolt nö vény fa jok elit és cer ti fi kált sza po rí tá - si fokú olyan ve tõ mag té te le i bõl sza bad, ame lye ket az Eu - ró pai Unió te rü le tén tör té nõ for ga lom ba ho za tal cél já ból fém zá rol tak.
(3) A min ta vé telt a mi nõ sí tõ in té zet en ge dé lyé vel ren - del ke zõ min ta ve võ (a to váb bi ak ban: meg ha tal ma zott min - ta ve võ) vé gez he ti. A meg ha tal ma zott min ta ve võ a min ta - vé tel lel össze füg gés ben jog ta lan elõny höz nem jut hat.
(4) A mi nõ sí tõ in té zet az en ge dé lye ket az át ru há zott jog kör ben vég zett min ta vé tel re és ve tõ mag vizs gá lat ra vo - nat ko zó sza bály za tá ban fog lalt el já rás rend sze rint adja ki.
6. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 1133
(5) A meg ha tal ma zott min ta ve võ:
a) olyan ter mé sze tes vagy jogi sze mély, il let ve jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa ság ál tal al kal ma zott sze mély, aki nek vagy amely nek te vé keny sé gi köre nem fog lal ja ma gá ban a ve tõ mag-elõ ál lí tást, a ve tõ mag ter - mesz tést, a ve tõ mag-fel dol go zást vagy a ve tõ mag-ke res - ke del met,
b) olyan ter mé sze tes vagy jogi sze mély, il let ve jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa ság ál tal al kal ma zott sze mély, aki nek vagy amely nek te vé keny sé gi köre ma gá - ban fog lal ja a ve tõ mag-elõ ál lí tást, a ve tõ mag ter mesz tést, a ve tõ mag-fel dol go zást vagy a ve tõ mag-ke res ke del met, az - zal, hogy ilyen eset ben a ve tõ mag-min ta ve võ ki zá ró lag az al kal ma zó ja meg bí zá sá ból elõ ál lí tott ve tõ mag té te le ken vé gez het ve tõ mag-min ta vé telt, ki vé ve, ha al kal ma zó ja, a mi nõ sí tést kérõ és a mi nõ sí tõ in té zet et tõl el té rõ en ál la po - dik meg, vagy
c) az a) és b) pont sze rin ti al kal ma zás ban nem álló, ve - tõ mag-elõ ál lí tást, ve tõ mag ter mesz tést, ve tõ mag-fel dol go - zást vagy ve tõ mag-ke res ke del met nem foly ta tó sze mély.
(6) A mi nõ sí tõ in té zet a (3) be kez dés sze rin ti en ge délyt olyan sze mély nek adja meg, aki
a) fel sõ fo kú szak irá nyú vég zett ség gel ren del ke zik, b) az át ru há zott jog kör ben vég zett min ta vé tel re vo nat - ko zó vizs ga kö ve tel mé nyek nek meg fe lelt, és
c) írás be li nyi lat ko zat tal kö te le zi ma gát arra, hogy a hi - va ta los min ta vé tel re és az át ru há zott jog kör ben vég zett min ta vé tel re vo nat ko zó sza bá lyo kat be tart ja.
(7) A min ta vé telt a jog sza bá lyok és a mi nõ sí tõ in té zet en ge dé lyé ben fog lal tak alap ján kell vé gez ni.
(8) A meg ha tal ma zott min ta ve võ te vé keny sé gét a mi nõ - sí tõ in té zet el len õr zi. A meg ha tal ma zott min ta ve võ te vé - keny sé gé rõl ne gyed éven te – a min ta vé te lek szá má ra ki ter - je dõ adat szol gál ta tás sal – tá jé koz tat ja a mi nõ sí tõ in té ze tet.
Az au to ma ta min ta ve võ esz köz hasz ná la tát a mi nõ sí tõ in - té zet en ge dé lye zi és rend sze re sen el len õr zi.
(9) Az át ru há zott jog kör ben vég zett min ta vé telt a mi nõ - sí tõ in té zet fel ügye le te mel lett kell vé gez ni. A meg ha tal - ma zott min ta ve võ ál tal min tá zott ve tõ mag té te lek leg alább 15%-át el len õr zõ hi va ta los min ta vé tel ben és hi va ta los ve - tõ mag-vizs gá lat ban kell ré sze sí te ni.
(10) A mi nõ sí tõ in té zet a meg ha tal ma zott min ta ve võ en ge dé lyét vissza von ja, ha
a) az át ru há zott jog kör ben vég zett min ta vé tel re vo nat - ko zó rend sze res to vább kép zõ ok ta tá son nem vesz részt vagy az azt kö ve tõ vizs gán nem fe lel meg,
b) a min ta vé te lek so rán há rom vagy több eset ben meg - sér ti a min ta vé tel re vo nat ko zó elõ írá so kat, vagy
c) a (8) be kez dés sze rin ti adat szol gál ta tá si kö te le zett - ség nek nem tesz ele get.
(11) A mi nõ sí tõ in té zet az el len õr zé se so rán fel tárt min - ta vé te li sza bály ta lan ság ese tén kö te les az át ru há zott jog - kör ben vég zett min ta vé tel fo lya ma tát és ered mé nyét hi va - ta los min ta vé tel lel és ve tõ mag vizs gá lat tal el len õriz ni, és amennyi ben a ve tõ mag té tel az elõ írt kö ve tel mé nyek nek nem fe lel meg, kö te les a ve tõ mag té tel mi nõ sí té sét meg - szün tet ni. E vizs gá lat költ sé gét a meg ha tal ma zott minta - vevõ a mi nõ sí tõ in té zet ré szé re meg té rí ti.
(12) A mi nõ sí tõ in té zet az en ge dély vissza vo ná sát meg - ala po zó ese te ken kí vü li, (11) be kez dés sze rin ti sza bály ta - lan ság ese tén, an nak jel le gé tõl és mér té ké tõl füg gõ en
a) a meg ha tal ma zott min ta ve võ en ge dé lyét a sza bály - ta lan sá got or vo so ló in téz ke dé sek meg té te lé ig fel füg gesz ti, b) a kö te le zõ el len õr zõ hi va ta los min ta vé te lek szá mát és mér té két meg nö ve li, és
c) so ron kí vü li min ta vé te li ok ta tá son és vizs gán való rész vé telt ren del el.
(13) A mi nõ sí tõ in té zet kö te les
a) az át ru há zott jog kör ben vég zett min ta vé tel re és ve - tõ mag vizs gá lat ra vo nat ko zó sza bály za tát in ter ne tes hon - lap ján köz zé ten ni,
b) a min ta ve võk rõl és te vé keny sé gük rõl nyil ván tar tást ve zet ni,
c) az át ru há zott jog kör ben vég zett min ta vé tel re vo nat - ko zó vizs ga el mé le ti anya gát a vizs ga idõ pont ját meg elõ - zõ en leg alább har minc nap pal in ter ne tes hon lap ján nyil vá - nos ság ra hoz ni, va la mint
d) a szük sé ges ok ta tást és vizs gáz ta tást meg szer vez ni.
Elit és certifikált vetõmag átruházott jogkörben végzett vetõmagvizsgálata
22/B. § (1) Az 1. szá mú mel lék let ben fel so rolt nö vény - fa jok elit és cer ti fi kált sza po rí tá si fokú ve tõ mag já nak – az Eu ró pai Unió te rü le tén tör té nõ for ga lom ba ho za ta la cél já - ból – a 3. szá mú mel lék let ben fog lalt kö ve tel mé nyek re ki - ter je dõ, a (2)–(15) be kez dés elõ írá sa i nak meg fe le lõ át ru - há zott jog kör ben vég zett ve tõ mag vizs gá la ta hi va ta los ve - tõ mag vizs gá lat nak mi nõ sül.
(2) Az át ru há zott jog kör ben vég zett ve tõ mag vizs gá la tot ve tõ mag vizs gá lat ra akk re di tált és a mi nõ sí tõ in té zet en ge - dé lyé vel ren del ke zõ ve tõ mag vizs gá ló la bo ra tó ri um vég zi.
A ve tõ mag vizs gá ló la bo ra tó ri um te vé keny sé gét a mi nõ sí - tõ in té zet en ge dé lyé vel ren del ke zõ ve ze tõ mag vizs gá ló irá nyít ja, aki köz vet le nül fe lel a la bo ra tó ri um szak mai te - vé keny sé gé ért.
(3) A la bo ra tó ri um az en ge dély ke re te in be lül a mi nõ sí - tõ in té zet ál tal a ve tõ mag vizs gá lat cél já ra meg fe le lõ nek mi nõ sí tett he lyi ség ben és be ren de zé sek kel mû kö dik. A la - bo ra tó ri um a ve tõ mag vizs gá la tot a nem zet kö zi mód sze - rek nek meg fe le lõ en vég zi.
(4) A mi nõ sí tõ in té zet a (2) be kez dés sze rin ti ve ze tõ mag vizs gá lói en ge délyt olyan sze mély nek adja meg, aki
a) ren del ke zik a ve tõ mag vizs gá ló la bo ra tó ri um szak mai ve ze té sé hez szük sé ges, fel sõ fo kú szak irá nyú vég zett ség gel, b) a hi va ta los min ta ve võk re és mag vizs gá lók ra, va la - mint a hi va ta los la bor ve ze tõk re vo nat ko zó vizs ga kö ve tel - mé nyek nek meg fe lelt.
(5) A ve tõ mag vizs gá ló la bo ra tó ri um mag vizs gá ló já nak ren del kez nie kell a mi nõ sí tõ in té zet en ge dé lyé vel. A mi nõ - sí tõ in té zet az en ge délyt olyan sze mély nek adja meg, aki
a) leg alább kö zép fo kú vég zett ség gel és szük sé ges szak irá nyú ké pe sí tés sel ren del ke zik, és
b) a hi va ta los mag vizs gá lók ra vo nat ko zó vizs ga kö ve - tel mé nyek nek meg fe lelt.
1134 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 6. szám
(6) A mi nõ sí tõ in té zet a vizs ga el mé le ti anya gát kö te les a vizs ga idõ pont ját meg elõ zõ en leg alább har minc nap pal nyil vá nos ság ra hoz ni, va la mint a szük sé ges ok ta tást és vizs gáz ta tást meg szer vez ni.
(7) A mi nõ sí tõ in té zet az en ge dé lye ket az át ru há zott jog kör ben vég zett min ta vé tel re és ve tõ mag vizs gá lat ra vo - nat ko zó sza bály za tá ban fog lalt el já rás rend sze rint adja ki.
(8) A ve tõ mag vizs gá ló la bo ra tó ri um füg get len la bo ra - tó ri um vagy va la mely ve tõ mag-vál lal ko zás hoz tar to zó la - bo ra tó ri um. A ve tõ mag-vál lal ko zás hoz tar to zó la bo ra tó ri - um ki zá ró lag azon ve tõ mag-vál lal ko zás meg bí zá sá ból elõ ál lí tott ve tõ mag té te le ken vé gez het ve tõ mag vizs gá la tot, amely ve tõ mag-vál lal ko zás hoz tar to zik, ki vé ve, ha et tõl el té rõ meg ál la po dás szü le tik a ve tõ mag-vál lal ko zás, a mi - nõ sí tést kérõ és a mi nõ sí tõ in té zet kö zött.
(9) A ve tõ mag vizs gá la tot a jog sza bá lyok és a mi nõ sí tõ in té zet en ge dé lyé ben fog lal tak alap ján kell el vé gez ni.
(10) A ve tõ mag vizs gá ló la bo ra tó ri um ve tõ mag vizs gá ló te vé keny sé gét a mi nõ sí tõ in té zet el len õr zi.
(11) Az át ru há zott jog kör ben vég zett ve tõ mag vizs gá la - tot a mi nõ sí tõ in té zet fel ügye le te mel lett kell vé gez ni. Az át ru há zott jog kör ben vég zett ve tõ mag vizs gá lat so rán vizs - gált ve tõ mag té te lek leg alább 15%-át a mi nõ sí tõ in té zet ál - tal el vég zett el len õr zõ hi va ta los ve tõ mag-vizs gá lat ban kell ré sze sí te ni.
(12) A mi nõ sí tõ in té zet az át ru há zott jog kör ben vég zett ve tõ mag vizs gá la tot vég zõ la bo ra tó ri um ve ze tõ mag vizs - gá ló já nak en ge dé lyét vissza von ja, ha
a) az át ru há zott jog kör ben vég zett min ta vé tel re és ve - tõ mag vizs gá lat ra vo nat ko zó rend sze res to vább kép zõ ok - ta tá son nem vesz részt vagy az azt kö ve tõ vizs gán nem fe - lel meg,
b) a la bo ra tó ri um-ve ze tõk nek szer ve zett rend sze res to - vább kép zõ ok ta tá son nem vesz részt vagy az azt kö ve tõ vizs gán nem fe lel meg, vagy
c) a mag vizs gá lat so rán há rom vagy több eset ben meg - sér ti a mag vizs gá lat ra vo nat ko zó elõ írá so kat.
(13) A mi nõ sí tõ in té zet az át ru há zott jog kör ben vég zett ve tõ mag vizs gá la tot vég zõ la bo ra tó ri um mag vizs gá ló já nak en ge dé lyét vissza von ja, ha
a) az át ru há zott jog kör ben vég zett ve tõ mag vizs gá lat ra vo nat ko zó rend sze res to vább kép zõ ok ta tá son nem vesz részt vagy az azt kö ve tõ vizs gán nem fe lel meg, vagy
b) a mag vizs gá lat so rán há rom vagy több eset ben meg - sér ti a mag vizs gá lat ra vo nat ko zó elõ írá so kat.
(14) A mi nõ sí tõ in té zet a fel ügye le te so rán fel tárt mag - vizs gá la ti sza bály ta lan ság ese tén kö te les az át ru há zott jog - kör ben vég zett ve tõ mag vizs gá la tot hi va ta los ve tõ mag - vizs gá lat tal el len õriz ni, és amennyi ben a ve tõ mag té tel az elõ írt kö ve tel mé nyek nek nem fe lel meg, kö te les a ve tõ - mag té tel mi nõ sí té sét meg szün tet ni. E vizs gá lat költ sé gét a ve tõ mag vizs gá ló la bo ra tó ri um a mi nõ sí tõ in té zet ré szé re meg té rí ti.
(15) A mi nõ sí tõ in té zet az en ge dély vissza vo ná sát meg - ala po zó ese te ken kí vü li, (14) be kez dés sze rin ti sza bály ta - lan ság ese tén, an nak jel le gé tõl és mér té ké tõl füg gõ en
a) az át ru há zott jog kör ben vég zett ve tõ mag vizs gá lat ke re tén be lül ki adott ve tõ mag vizs gá ló la bo ra tó ri u mi, ve - ze tõ mag vizs gá lói, il let ve mag vizs gá lói en ge délyt a sza - bály ta lan sá got or vo so ló in téz ke dé sek meg té te lé ig fel füg - gesz ti,
b) a kö te le zõ el len õr zõ hi va ta los ve tõ mag vizs gá la tok szá mát és mér té két meg nö ve li,
c) so ron kí vü li ve tõ mag vizs gá la ti alap szin tû ok ta tá son és vizs gán való rész vé telt ren del el, vagy
d) az át ru há zott jog kör ben vég zett ve tõ mag vizs gá lat ke re tén be lül ki adott ve tõ mag vizs gá ló la bo ra tó ri u mi, ve - ze tõ mag vizs gá lói, il let ve mag vizs gá lói en ge délyt vissza - von ja.”
5. §
(1) Az R. 39. §-a (2) be kez dé sé nek fel ve ze tõ szö ve ge he lyé be a kö vet ke zõ szö veg rész lép:
„E ren de let – sza bá lyo zá si tárgy kö ré ben – az aláb bi kö - zös sé gi irány el vek nek való meg fe le lést szol gál ja:”
(2) Az R. 39. §-a (2) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[(2) Ez a ren de let a Ma gyar Köz tár sa ság és az Eu ró pai Kö zös sé gek és azok tag ál la mai kö zött tár su lás lé te sí té sé - rõl szóló, Brüsszel ben, 1991. de cem ber 16-án alá írt Eu ró - pai Meg ál la po dás tárgy kö ré ben, a Meg ál la po dást ki hir - de tõ 1994. évi I. tör vény 3. §-ával össz hang ban – sza bá - lyo zá si tárgy kö ré ben – az Eu ró pai Kö zös sé gek kö vet ke zõ jog sza bá lya i val össze egyez tet he tõ sza bá lyo zást tar tal - maz:]
„b) a Ta nács 2002/55/EK irány el ve a zöld ség ve tõ ma - gok for gal ma zá sá ról és az azt mó do sí tó 2004/117/EK ta - ná csi irány elv,”
6. §
(1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha - tály ba.
(2) Ez a ren de let a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK és a 2002/57/EK irány elv nek a ha tó sá gi fel ügye let mel lett vég zett vizs gá la tok és a har ma - dik or szá gok ban ter mesz tett ve tõ ma gok egyen ér té kû sé ge te kin te té ben tör té nõ mó do sí tá sá ról szóló, 2004. de cem ber 22-i 2004/117/EK ta ná csi irány elv nek való meg fe le lést szol gál ja.
Gráf Jó zsef s. k.,
föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter
6. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 1135
Mi nisz te ri uta sí tás
3/2006. (FVÉ 6.) FVM uta sí tás
a rész arány föld ki adás so rán ke let ke zett osz tat lan kö zös tu laj don meg szün te té sé nek
föld hi va ta li vég re haj tá sá ról
A föld ren de zõ és föld ki adó bi zott sá gok ról szó ló 1993.
évi II. tör vény (a to váb bi ak ban: Fkbt.), va la mint a rész - arány föld ki adás so rán ke let ke zett osz tat lan kö zös tu - lajdon meg szün te té sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 63/2005. (IV. 8.) Korm. ren de let ben (a to váb bi ak ban: R.) fog lal tak vég re haj tá sá ra az aláb bi uta sí tást adom ki.
A ké rel mek elõ ze tes ren de zé sé vel kap cso la tos in téz ke dé sek
1. §
(1) Ha tá ro zat tal kell el uta sí ta ni azo kat a ké rel me ket, ame lyek a vo nat ko zó jog sza bá lyi elõ írá sok sze rint nem tel je sít he tõ ek (pl. az osz tat lan kö zös föld tu laj don nem a rész arány föld ki adás so rán ke let ke zett).
(2) Az Fkbt. 12/K. §-a ér tel mé ben nem tel je sít he tõ a ké - re lem, és ugyan csak ha tá ro zat tal kell el uta sí ta ni ab ban az eset ben, ha a ké re lem mel érin tett, osz tat lan kö zös tu laj do - nú föld rész let ko ráb ban le foly ta tott, és jog erõ sen be fe je - zõ dött, kö zös tu laj don meg szün te té sé re irá nyu ló el já rás so rán ke let ke zett
a) a Ptk. alap ján,
b) az Fkbt. 2002. ja nu ár 1-je elõtt ha tá lyos ren del ke zé si alap ján,
c) az Fkbt. 2002. ja nu ár 1-je után ha tá lyos ren del ke zé si alap ján, ki vé ve a nem ké rel me zõ tu laj do nos tár sak tu laj do - nát ké pe zõ osz tat lan kö zös tu laj do nú föld rész le tet.
(3) A (2) be kez dés a)-b) pont ja sze rint az in gat lan-nyil - ván tar tá si be jegy zés re be nyúj tott fo lya mat ban lévõ, va la - mint a c) pont ja sze rint fo lya mat ban lévõ ügy ese té ben az el já rás csak az ügy jog erõs be fe je zé se után foly tat ha tó le.
(4) Ha a tu laj do ni há nyad már nem az ön ál ló in gat lan ki - ala kí tá sá ra ké rel met be nyúj tó tu laj do ná ban van (el ide ge - ní tet te, örö kül hagy ta stb.), úgy az in gat lan-nyil ván tar tás sze rin ti tu laj do nost (va gyon ke ze lõt) – ha ez ko ráb ban nem tör tént meg – nyi lat koz tat ni kell ar ról, hogy jog utód ként fenn tart ja-e a ké rel met.
(5) Ha a jog utód az in gat lan-nyil ván tar tás ból nem ál la - pít ha tó meg, vagy a jog utó dok kö zött vita van, úgy a ké rel - met a je len el já rás le foly ta tá sa szem pont já ból fi gyel men kí vül kell hagy ni.
(6) A ha tár idõn kí vül (már ci us 2.-de cem ber 31. kö zött) a föld hi va tal hoz ér ke zett ön ál ló in gat lan ki ala kí tá sa irán ti ké rel me ket úgy kell ke zel ni, mint ha azok a kö vet ke zõ év - ben, a ké re lem be nyúj tá sá ra nyit va álló ha tár idõ ben ér kez - tek vol na.
Az ik ta tás és az ügy ke ze lés sza bá lyai
2. §
(1) A te le pü lé sek ki sor solt sor rend jét tar tal ma zó jegy - zõ köny vet a me gyei, il let ve fõ vá ro si föld hi va tal (a to váb - bi ak ban együtt: me gyei föld hi va tal) „föld hi va ta li álta - lános” szám ke ret re (20.001-27.000) ik tat ja. Ebbe az ügy - irat ba ke rül bele az üggyel kap cso la tos, a me gyei föld h i va - tal nál ke let ke zett összes ügy irat.
(2) A me gyei föld hi va tal a te le pü lé sek ki sor solt sor - rend jét tar tal ma zó jegy zõ köny vet meg kül di az illetékes - ségi te rü le té hez tar to zó kör ze ti föld hi va ta lok nak, il let ve a fõ vá ros ban a Fõ vá ro si Ke rü le tek Föld hi va ta lá nak (a to - váb bi ak ban együtt: kör ze ti föld hi va tal).
3. §
(1) A kör ze ti föld hi va tal a me gyei föld hi va tal ál tal meg - kül dött – a te le pü lé sek ki sor solt sor rend jét tar tal ma zó – jegy zõ köny vet „föld hi va ta li ál ta lá nos” szám ke ret re (20.001-27.000) ik tat ja.
(2) A kör ze ti föld hi va tal a te le pü lé sek ki sor solt sor rend - jé nek köz hír ré té te lé rõl a hely ben szo ká sos mó don gon - dos ko dik. Az ez zel kap cso la tos in téz ke dé sét tar tal ma zó ira to(ka)t az (1) be kez dés ben fog lalt ügy irat hoz – a 3/1999. (FVM.É. 8.) FVM uta sí tás 2. sz. mel lék let I. fe je - ze té nek ér tel me zõ ren del ke zé se sze rint – kell sze rel ni.
4. §
(1) A kör ze ti föld hi va tal min den egyes érin tett föld rész - let nek, a föld mé ré si ügy kör szám ke ret 8001-gyel kez dõ dõ tar to má nyá ban ön ál ló ik ta tó szá mú (fõ szá mú) ügy ira tot nyit meg, „az Fkbt. sze rin ti osz tat lan kö zös tu laj don meg - szün te té se” el ne ve zé sû tárgy kör rel. Eh hez az ügy irat hoz kell sze rel ni (be le he lyez ni) min den, az adott föld rész let vo nat ko zá sá ban be ér ke zett, ön ál ló in gat lan ki ala kí tá sa irán ti kérelmet.
(2) Amennyi ben a ké rel me zõ egy ké re lem ben több föld - rész let vo nat ko zá sá ban is kér te a meg osz tást, úgy a sze re - lést az el sõ ként fel tün te tett föld rész let ese té ben kell vég re - haj ta ni. A töb bi föld rész let re vo nat ko zó an a ké re lem hi te - le sí tett („az ere de ti vel min den ben egye zõ” fel irat tal el lá - tott) má so la tát kell sze rel ni a meg fe le lõ ügy irat hoz.
1136 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 6. szám
(3) Az (1) be kez dés sze rin ti fõ szám al szá ma i ra kell ik - tat ni:
a) az el sõbb sé gi jo go sult ság gal kap cso la tos nyi lat ko za - to kat;
b) a föld mé ré si hely szí ne lés ered mé nyét tar tal ma zó fel - jegy zést;
c) a me zõ gaz dá szi hely szí ne lés ered mé nyét tar tal ma zó fel jegy zést;
d) a meg osz tás ki in du lá si he lyét és irá nyát tar tal ma zó ha tá ro za tot;
e) a jo gok jo go sult jai ré szé re a nyi lat ko zat té tel re való fel hí vást és
f) a szak ha tó sá gok kal való le ve le zés ira ta it;
g) a ki osz tá si sor ren det meg ha tá ro zó sor so lás hely szí né - rõl és idõ pont já ról szó ló ér te sí tést;
h) a sor so lá si jegy zõ köny vet;
i) a zá ra dé kolt vál to zá si váz raj zot;
j) a be mu ta tás ról ké szült jegy zõ köny vet;
k) min den egyéb in téz ke dést (pl. a sor so lás el le ni ki fo - gást) a je len Uta sí tás ban fog lalt ki vé te lek kel [4. § (4) be - kez dés, 5. § (2) be kez dés].
(4) Ha a föld mé ré si hely szí ne lés ered mé nye kép pen fel - mé ré si, tér ké pe zé si vagy te rü let szá mí tá si hiba ki ja ví tá sá ra van szük ség, úgy azt kü lön el já rás ban kell le foly tat ni, és az ez zel kap cso la tos ügy irat ön ál ló (nem a 8000-es tar to - mány ba tar to zó!) föld mé ré si fõ szá mot kap.
5. §
(1) Az in gat lan-nyil ván tar tá si be jegy zés alap já ul a sor - so lá si jegy zõ könyv, an nak mel lék le tei, va la mint a zá ra dé - kolt vál to zá si váz rajz szol gál.
(2) Az ön ál ló in gat la nok tu laj don jo gá nak in gat lan-nyil - ván tar tá si be jegy zé se ér de ké ben az (1) be kez dés ben fog - lalt ira to kat a Föld mé ré si Osz tály kí sé rõ le vél lel adja át az In gat lan-nyil ván tar tá si Osz tály ré szé re. Ik ta tá sa in gat lan- nyil ván tar tá si szám ke ret ben, fõ szá mon tör té nik, és ek kor kell a szél jegy zést is el vé gez ni.
(3) A be jegy zõ ha tá ro zat pos tá zá sá val egy ide jû leg a ha - tá ro zat egy pél dá nyát az In gat lan-nyil ván tar tá si Osz tály meg kül di a Föld mé ré si Osz tály nak vég le ges tér ké pi át ve - ze tés re. A ha tá ro za tot a 4. § (1) be kez dé sé ben fog lalt fõ - szám al szá má ra kell ik tat ni.
6. §
(1) Az osz tat lan kö zös tu laj don meg szün te té sé vel kap - cso la tos va la mennyi ira tot „Nem se lej tez he tõ” irat ként kell ke zel ni. A föld mé ré si szám ke ret ben ik ta tott ira tot 116.0, az in gat lan-nyil ván tar tá si szám ke ret ben ik ta tot ta - kat 21.0 irat tá ri jel lel kell el lát ni.
(2) Az el já rás és az irat ke ze lés so rán meg kü lön böz te tett fi gyel met kell for dí ta ni az irat-kap cso la tok ra (sze re lé sek, csa to lá sok, hi vat ko zá sok, kap cso la tos szá mok fel tün te té se stb.).
A föld mé ré si és me zõ gaz dá szi hely szí ne lés sza bá lyai
7. §
(1) A meg osz tás sal érin tett föld rész le te ket a föld hi va tal a föld mi nõ sí tés rész le tes sza bá lya i ról szó ló 105/1999.
(XII. 22.) FVM ren de let, il let ve a 12.035/2/1992. Út mu ta - tó ban le ír tak ér te lem sze rû al kal ma zá sá val elõ ké szí ti.
(2) Amennyi ben az adott föld rész let re vo nat ko zó an – egy éven be lül zá ra dé kolt vál to zá si mun ka rész sze rint –
„elõ ze tes ként” tér ké pe zett vál to zás ta lál ha tó az in gat - lan-nyil ván tar tá si tér ké pen, de be jegy zé si ké re lem nem ér - ke zett a kör ze ti föld hi va tal hoz, úgy a mun ka folytatható - sága ér de ké ben – meg fe le lõ tá jé koz ta tás sal – nyi lat koz tat - ni kell a vál to zási váz rajz be nyúj tó ját, il let ve ér de kelt je it, hogy fenn tart ják-e a vál to zás irán ti igényt. Amennyi ben ezt nem von ják vissza, úgy a mun ka csak a zá ra dé ko lás ér - vé nyes sé gé nek le tel te után foly tat ha tó.
(3) Ha a ter mé szet ben az in gat lan-nyil ván tar tá si tér ké - pen nem áb rá zolt árok, csa tor na, út vagy egyéb, ki vett nek mi nõ sü lõ rész let ta lál ha tó, és az nem fel mé ré si, tér ké pe zé - si vagy te rü let szá mí tá si hi bá ból adó dik, azo kat egye di leg kell vizs gál ni, s az ön ál ló föld rész let té ala kí tás sal, va la - mint a tu laj don jog gal kap cso la tos dön tést az érin tet tek kel tör té nõ egyez te té sek után kell meg hoz ni. Anyag gö dör ese - té ben az ön ál ló föld rész let té ala kí tás nem szük sé ges, de a te rü le tet 0 AK ér ték kel kell ke zel ni.
(4) A föld mé ré si hely szí ne lés so rán a hely szí ni hasz ná - la tot be kell mér ni, ide ért ve azo kat az ül tet vé nye ket, szõ - lõ so ro kat, ame lyek már a rész arány föld ki adás kor is azok vol tak. Ezek olyan fon tos adott sá gok és kö rül mé nyek, me - lyek alap ve tõ en be fo lyá sol ják a meg osz tás ki in du ló he lyé - nek meg ha tá ro zá sát, il let ve az egész el já rás vég re haj tá sát.
Ezért ezek re kü lö nös fi gyel met kell for dí ta ni, és elõ kell se gí te ni, hogy a ké rel me zõ tu laj do nos tár sak kö zött egyez - ség jöj jön lét re. Ül tet vé nyek és szõ lõ so rok ese té ben az ér - ték ará nyos te rü let osz tás nem al kal maz ha tó me cha ni ku san, azon ban az et tõl való el té rést az érin tet tek kel el kell fo gad - tat ni. Az el té rés nem jár hat a vissza ma ra dó föld rész let tu - laj do no sai tu laj do ná nak csök ke né sé vel. Ha az érin tet tek a csök ke nést nem fo gad ják el és az egyez ség nem jön lét re, úgy az Fkbt. vo nat ko zó ren del ke zé sé nek meg fe le lõ en kell eljárni.
(5) A me zõ gaz dá szi hely szí ne lés so rán kü lö nös fi gyel - met kell for dí ta ni azok ra a kö rül mé nyek re, ame lyek az osz tás-irány meg ha tá ro zá sát be fo lyá sol ják.
(6) A meg osz tás ki in du lá si he lyét és az osz tás irányt tar - tal ma zó ha tá ro za tot a föld mé ré si és a me zõ gaz dá szi szem -
6. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 1137
pon tú hely szí ne lés ered mé nyé nek, to váb bá a szak ha tó ság (Me gyei Nö vény- és Ta laj vé del mi Szol gá lat) elõ ze tes – hely szí ne lés alap ján ki ala kí tott – vé le mé nyé nek fi gye lem - be vé te lé vel kell elõ ké szí te ni, és hoz zá já ru lá sá val meg - hozni. A ha tá ro zat köz szem lé re té te lé nek idõ tar ta ma 15 nap.
Az in gat lan-nyil ván tar tás ba be jegy zett jo gok jo go sult ja i nak, to váb bá a szak ha tó sá gok hoz zá já ru lá sa i val kap cso la tos sza bá lyok
8. §
(1) A kör ze ti föld hi va tal az érin tett föld rész le tek vo nat - ko zá sá ban az in gat lan-nyil ván tar tás ból meg ál la pít ja az oda be jegy zett jo gok jo go sult ja i nak és – az Fkbt. 13. § (2) be kez dés b) pont já nak fi gye lem be vé te lé vel – azon érin tett szak ha tó sá gok kö rét, akik nek a hoz zá já ru lá sát a meg osz tás hoz be kell sze rez nie.
(2) A kör ze ti föld hi va tal – iga zol ha tó mó don – meg ke - re si az érin tett szak ha tó sá got, to váb bá az in gat lan-nyil ván - tar tás ba be jegy zett jo gok jo go sult ja it és szá muk ra ha tár - idõt ki tûz ve meg ké ri a hoz zá já ru lást. Egy ide jû leg tá jé koz - tat ja a jog jo go sult ját ar ról, hogy a 109/1999. (XII. 29.) FVM ren de let 93. § (3) be kez dé se sze rint a föld hi va tal vé - lel me zi a hoz zá já ru lást, ha a jo go sult a ki tû zött ha tár idõn be lül nem nyi lat ko zik.
(3) A szak ha tó sá gi vé le mé nye zés, il let ve a meg osz tás so rán kü lön fi gyel met kell for dí ta ni a föld mé ré si je lek kel, va la mint a föld mi nõ sí té si min tat erek kel kap cso la tos hasz - ná la ti jog ra, to váb bá a szol gal mi jo gok ra, il let ve ezek vissza jegy zé sé re is. A föld mé ré si jel le he tõ leg a meg osz tás után is csak egyet len föld rész let te rü le té re es sen és ügyel ni kell arra, hogy a hasz ná la ti jog a meg osz tás után ke let ke - zett új in gat lan tu laj do ni lap já ra vissza jegy zés re kerüljön.
(4) Az Fkbt. 13/A. §-a ér tel mé ben a meg osz tás hoz nem szük sé ges az épí tés ügyi ha tó ság hoz zá já ru lá sa, azon ban a bel te rü le ti föld rész le tek meg osz tá sa so rán fi gye lem be kell ven ni a vo nat ko zó, jó vá ha gyott sza bá lyo zá si ter vet, és szük ség ese tén ki kell kér ni az épí tés ügyi ha tó ság vé le mé - nyét. Ugyan így kell el jár ni ab ban az eset ben is, ha az adott föld rész let re vo nat ko zó an te lek ala kí tá si ti la lom van be je - gyez ve az in gat lan-nyil ván tar tás ban.
(5) Az új ön ál ló in gat la nok meg kö ze lít he tõ sé gét szol gá - ló utak ki ala kí tá sa ér de ké ben elõ ze te sen egyez tet ni kell a te le pü lé si ön kor mány zat jegy zõ jé vel, és szük ség ese tén a te rü le ti leg il le té kes or szá gos és he lyi köz utak lé te sí té sé - vel, en ge dé lye zé sé vel meg bí zott szer ve zet tel ( Közleke - dési Fõ fel ügye let, Köz út ke ze lõ Kht. stb.).
(6) A szak ha tó sá gi hoz zá já ru lá so kat szük ség sze rint, de le he tõ leg a 7. § (6) be kez dé sé ben fog lalt ha tá ro zat meg ho - za ta la elõtt kell be sze rez ni.
(7) Az el já rást a hoz zá já ru lá sok, il let ve a vé lel mez he tõ hoz zá já ru lá sok tel jes körû meg lé te ese tén le het foly tat ni.
(8) Az el já rást meg szün tet ni (jo gok jo go sult ja i nak hoz - zá já ru lá sa hi á nyá ban, bel te rü le ten az épí té si ha tó ság hoz - zá já ru lá sa hi á nyá ban stb.) ha tá ro zat tal kell, mely ben a jog - or vos la ti le he tõ sé get biz to sí ta ni kell.
Az egyez ség gel és a sor so lás sal kap cso la tos sza bá lyok
9. §
(1) Ha az adott föld rész let ben ön ál ló in gat lan ki ala kí tá - sát ké rõk egyez sé get nem nyúj tot tak be, úgy a sor so lás hely szí né rõl és idõ pont já ról szó ló ér te sí tés ben kell tá jé - koz tat ni õket ar ról, hogy még a sor so lás elõtt is van le he tõ - sé gük en nek meg kö té sé re, amit – adott eset ben – a föld hi - va tal jegy zõ könyv be fog lal. Ez eset ben sor so lás ra nincs szük ség.
(2) Rész egyez ség nek meg fe le lõ meg osz tás ra csak ab - ban az eset ben ke rül het sor, ha a rész egyez ség nem el len té - tes a jog sza bá lyok kal, meg fe lel a mû sza ki kö ve tel mé nyek - nek, il let ve, ha ah hoz min den érin tett (a rész egyez ség meg kö té sé ben részt nem vevõ töb bi ké rel me zõ) hoz zá já - rult.
(3) A R. 5. § (1) be kez dé sé ben fog lalt ér te sí tés ben fel kell hív ni a ké rel me zõ fi gyel mét arra, hogy
a) a sor so lá son meg ha tal ma zott út ján is el jár hat. A meg - ha tal ma zást tel jes bi zo nyí tó ere jû ma gán ok irat ba vagy köz ok irat ba kell fog lal ni;
b) ha sze mé lye sen vagy meg ha tal ma zott ja út ján nem kép vi sel te ti ma gát a sor so lá son, an nak le bo nyo lí tá sát a tá - vol lét nem aka dá lyoz za és iga zo lás nak sincs he lye;
c) a sor so lás sza bály ta lan le bo nyo lí tá sa el len, tör vény - sér tés re hi vat koz va – an nak le bo nyo lí tá sát kö ve tõ en – 48 órán be lül ki fo gás sal él het az, aki nek a sor so lás jo gos ér de - két érin ti vagy sér ti. A ki fo gást a me gyei föld hi va tal nak cí - mez ve, az il le té kes kör ze ti föld hi va tal hoz kell be nyúj ta ni.
(4) A sor so lást a kör ze ti föld hi va tal nál vagy a he lyi pol - gár mes te ri hi va tal ban, il let ve – nagy szá mú érin tett ese té - ben – al kal mas be fo ga dó ké pes sé gû he lyi ség ben (mû ve lõ - dé si ház, is ko la stb.) cél sze rû meg tar ta ni.
(5) A sor so lás le bo nyo lí tá sa több föld hi va ta li szak em - ber köz re mû kö dé sét igény li (a kér el me zõ ket az el já rás cél - já ról, a meg osz tás fel té te le i rõl, a sor so lás sal kap cso la tos jogi és szak mai kér dé sek rõl tá jé koz tat ni kell az ér ték ará - nyos te rü let osz tó prog ram se gít sé gé vel a sor so lást szá mí - tó gép pel kö vet ni kell, az el já rás ról jegy zõ köny vet kell ké - szí te ni stb.). A föld hi va tal sor so lá si bi zott sá got ala kít az em lí tett fel ada to kat el lá tó sze mé lyek bõl, to váb bá fel kér - he ti az el já rás ban való rész vé tel re a he lyi ön kor mány zat jegy zõ jét vagy an nak meg bí zott ját. (En nek az utak ki ala kí - tá sa, il let ve azok ön kor mány za ti tu laj don ba adá sa mi att le -
1138 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 6. szám
het hasz na, je len tõ sé ge.) A bi zott ság tag ja a ké rel me zõk ma guk kö zül vá lasz tott kép vi se lõ je is, ha él nek az R. 5. § (4) be kez dé sé ben biz to sí tott lehetõséggel.
(6) A meg osz tást ér ték ará nyo san (AK sze rint) kell el vé - gez ni. Et tõl el tér ni csak tel jes körû egyez ség, te hát a föld - rész let összes tu laj do nos tár sá nak egye zõ aka ra ta ese tén sza bad, ide nem ért ve az ül tet vé nyek kel kap cso la tos, a 7. § (4) be kez dé sé ben fog lal ta kat.
(7) A sor so lás meg kez dé se elõtt is mer tet ni kell a meg je - len tek kel
a) a föld rész let leg fon to sabb ada ta it (te rü let, mû ve lé si ág, az el já rás ha tá lya alól ki vett erdõ stb.);
b) a ké rel me zõ tu laj do no sok ne vét és az õket meg il le tõ tu laj do ni há nya dot (AK ér té ket);
c) azt, hogy él het nek az R. 5. § (3) be kez dé sé ben fog lalt le he tõ ség gel;
d) azt a tényt, hogy a tör vény ben meg ha tá ro zott te rü le ti mi ni mum nál ki sebb te rü let nem ala kít ha tó ki. [Ugyan ak - kor cél sze rû te kin tet tel len ni arra, hogy a ki sebb tu laj do ni há nyad dal – „ke vés arany ko ro ná val” – ren del ke zõ tu laj do - nos ré szé re (rész egyez ség gel) a ki sebb AK ér té kû te rü let - ré szen eset leg ki ala kít ha tó az ön ál ló föld rész let, ez azon - ban nem ve zet het az osz tat lan kö zös tu laj don ban vissza - ma ra dó te rü le tek szét szab da lá sá hoz. Még a sor so lás meg - kez dé se elõtt is, a kis AK ér ték kel ren del ke zõk egy vagy több tu laj don kö zös ség ben össze áll hat nak. Meg ol dást je - lent het az is, hogy ha a ki sor solt ké rel me zõt – ha a ren del - ke zé sé re álló AK ér ték az ön ál ló in gat lan ki ala kí tá sát a ki - sor solt he lyen nem te szi le he tõ vé – min den õt kö ve tõ ké - rel me zõ után a föld hi va tal meg pró bál ja be he lyez ni mind - ad dig, amíg el nem éri a te rü le ti mi ni mu mot.];
e) az eset le ge sen elõ re be nyúj tott egyez ség, il let ve rész - egyez ség tar tal mát, va la mint azt, hogy az min den te kin tet - ben el fo gad ha tó-e (ala ki lag és tar tal mi lag); Amennyi ben nem, de je len van az összes ké rel me zõ (vagy meg ha tal ma - zott ja), úgy a föld hi va tal az egyez sé get köz ok irat ba (a sor - so lá si jegy zõ könyv be) fog lal ja;
f) a meg osz tás föld hi va tal ál tal meg ha tá ro zott kez dõ he - lyét, az osz tás irányt és a meg kö ze lít he tõ ség hez szük sé ges új út ter ve zett he lyét, to váb bá ez utób bi nak arany ko ro na- le adá si von za tát;
g) az egyez ség hi á nyá ban le bo nyo lí tan dó sor so lás me - ne tét és a meg osz tás mód sze rét;
h) azt a tényt, hogy fenn ál ló ha szon bér le ti szer zõ dés ese tén az el já rás nem jo go sít ja fel a tu laj do nost az ön ál ló in gat lan bir tok ba vé te lé re, il let ve, hogy a ha szon bér lõ vel együtt mû köd ve cél sze rû gon dos kod ni uk a ha szon bér le ti szer zõ dés mó do sí tá sá ról (új hely raj zi szá mok, te rü le tek mi att!). Ugyan csak az érin tet tek (tu laj do no sok, ha szon - bér lõ) együtt mû kö dé sé ben gon dos kod ni uk kell ar ról, hogy a vál to zás a föld hi va tal hoz be je len tés re ke rül jön a föld hasz ná la ti nyil ván tar tás ak tu a li zá lá sa ér de ké ben;
i) a „ki fo gás”, mint jog or vos lat le he tõ sé gét, va la mint azt a kö rül ményt, hogy a sor so lás ered mé nyé rõl a jegy zõ - könyv (kör ze ti föld hi va tal nál és a he lyi ön kor mány zat nál
tör té nõ) ki füg gesz té sé vel kap tá jé koz ta tást az összes tu laj - do nos társ;
j) az el já rás to váb bi sza ka sza it (in gat lan-nyil ván tar tá si át ve ze tés, ki tû zés, be mu ta tás);
k) az Fkbt. 12/K. §-ában fog lal ta kat.
(8) Az is mer te tett kö rül mé nyek re te kin tet tel nyi lat koz - tat ni kell a meg je len te ket, hogy to vább ra is fenn tart ják-e ké rel mü ket, il let ve az egyez sé get. A ké rel mét vissza vo nó tu laj do nos társ ki ma rad az el já rás ból és a jegy zõ könyv ben rög zí te ni kell a ké re lem vissza vo ná sá nak té nyét. Az el já - rás a töb bi tu laj do nos társ vo nat ko zá sá ban – egyez ség gel vagy sor so lás sal – le foly tat ha tó.
(9) A sor so lást egy sze rû, kö vet he tõ mó don kell le bo - nyo lí ta ni (urna, ka lap stb.). Az ur ná ban azon tu laj do no sok ne vét (vagy sor szá mát) kell el he lyez ni, akik az ön ál ló in - gat lan ki ala kí tá sát kér ték. Ha töb ben egy tag ban ké rik az össze szá mí tott tu laj do ni há nya duk nak meg fe le lõ ön ál ló in gat lan ki ala kí tá sát, ak kor õk egy né ven (sor szá mon) ke - rül nek sor so lás ra.
(10) A sor so lá si jegy zõ köny vet (me lyet egyez ség ese tén is fel kell ven ni), a sor so lá si bi zott ság tag jai ír ják alá.
Egyez ség ese tén:
a) ha az egyez ség tel jes bi zo nyí tó ere jû ma gán- vagy köz ok irat tal elõ re meg köt te tett, ak kor a jegy zõ könyv mel - lék le tét ezek az ok ira tok ké pe zik, a jegy zõ köny vet csak a sor so lá si bi zott ság tag jai ír ják alá;
b) ha az egyez ség meg kö té se a sor so lá son tör té nik, ak - kor ezt a sor so lá si jegy zõ könyv be kell fog lal ni, és min den ér de kelt nek vagy meg bí zott já nak alá kell írni;
c) rész egyez ség ese tén – a 9. § (2) be kez dé sé ben fog lal - tak fi gye lem be vé te lé vel – az a) és b) pon tok ban fog lal tak ér te lem sze rû al kal ma zá sá val kell el jár ni.
A jegy zõ könyv mel lék le tét ké pe zi még a sor so lá son meg je len tek – alá írá sok kal el lá tott – név so ra, il let ve a meg ha tal ma zá so kat tar tal ma zó ok ira tok, va la mint az osz - tó prog ram se gít sé gé vel el ké szí tett és ki nyom ta tott tér kép - váz lat (hard co py), me lyen fel kell tün tet ni a tu laj do no sok ne vét vagy a sor so lá si sor szá mát, és a be ter ve zett uta kat.
(11) A R. 5. § (6) be kez dé sé ben em lí tett köz szem lé re kell ten ni a sor so lá si jegy zõ könyv (ide nem ért ve az egyez - sé get tar tal ma zó sor so lá si jegy zõ köny vet) mel lett a tér - kép váz la tot (hard co py-t) is.
(12) A sor so lás ak kor te kin ten dõ „le bo nyo lí tott nak”, ami kor az el ké szült sor so lá si jegy zõ köny vet, il let ve a köz - jegy zõ ál tal ké szí tett jegy zõ könyv hi te les má so la tát köz - szem lé re tett ék. A ki fo gás be nyúj tá sá ra nyit va álló 48 órás ha tár idõ be a mun ka szü ne ti na po kat be szá mí ta ni nem sza - bad. A köz szem lé rõl tör té nõ le vé tel nap ján pos tán fel adott ki fo gást el kell fo gad ni.
(13) A kör ze ti föld hi va tal a sor so lás el len be nyúj tott ki - fo gást a jegy zõ könyv vel, il let ve an nak mel lék le te i vel együtt 8 mun ka na pon be lül a me gyei föld hi va tal hoz to - váb bít ja.
6. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 1139
