Statisztikai Szemle, 94. évfolyam 4. szám
Fórum
Nyilvános védés Valkó Gábor PhD fokozatszerzési eljárásában
A Környezet és Fejlődés Világbizottsága 1987-ben tette közzé „Közös jövünk” című jelentését, ami a fenntartható fejlődés témakö- rét a politika, a gazdaságfejlesztés és az aka- démiai kutatásoknak is kiemelt témakörévé emelte. A SZIE (Szent István Egyetem) Gaz- dálkodási és Társadalomtudományi karán az intenzív kutatás akkor kezdődött, amikor két oktató, Szűcs István és Farkasné Fekete Má- ria, Faragó Tiborral (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium), Éri Vilmával (Környe- zettudományi Központ) és Németh Ferenccel (Központi Statisztikai Hivatal) közösen felké- rést kapott a johannesburgi világtalálkozóra, az országjelentés elkészítésére. Az egyetem doktori iskolájában is egyre több hallgató választotta témájául a fenntartható fejlődés problémakörét a mezőgazdaság egy-egy rész- területére koncentrálva.
Valkó Gábor, a KSH Vidékfejlesztési, me- zőgazdasági és környezeti statisztikai főosztá- lyának vezetője 2006-ban kezdte doktori ta- nulmányait a SZIE Gazdálkodás és Szervezés Tudományok Doktori Iskolájában, majd 2015.
szeptember 15-én védte meg „A fenntartható mezőgazdaság indikátorrendszerének kialakí- tása kompozit indikátorok alkalmazásával”
című disszertációját, amelyet szokásosan megelőzött egy doktori szigorlat (2014. febru- ár 25-én) és egy munkahelyi vita (2015. május 22-én). A jelölt közel tíz évet dolgozott a témán, ami időszak alatt kutatói csoport tagja- ként és önállóan is elismerést kiváltó eredmé- nyeket ért el, amelyek hazai és nemzetközi folyóiratokban, konferenciakiadványokban je-
lentek meg. Munkáinak szakmaisága, újszerű- sége mellett, kiváló előadókészsége is hozzájá- rult ahhoz, hogy a tágabb szakma megismerje, elismerje, becsülje.
A doktori védés nyilvános ülésének elnöke Lehota József egyetemi tanár (Szent István Egyetem), az opponens Popp József egyetemi tanár (Debreceni Egyetem) és Tóthné Lőkös Klára egyetemi docens (Szent István Egye- tem), a kutatás témavezetője Farkasné Fekete Mária egyetemi tanár volt.
A mezőgazdaság fenntarthatósága az ag- rárkutatások egyik legfontosabb területévé vált az utóbbi évtizedben. A korábbi, hatékonysá- got, termékmennyiséget és termékminőséget fókuszba állító vizsgálatok mellett előtérbe kerültek a mezőgazdaság környezetre és vidéki népességre gyakorolt hatásait is elemző mun- kák. A kutatások fontos területévé vált a me- zőgazdaság fenntarthatóságát mikro- vagy makroszinten mérő mutatórendszerek kifej- lesztése. Miben más Valkó Gábor munkája, mit adott hozzá ezekhez a kutatási eredmé- nyekhez? Válaszként Popp József opponensi véleményéből idézek:
„A Jelölt disszertációjának bevezetőjében pontosan vázolja, miért is van szükség egy olyan mutatószámrendszer kidolgozására, amely a fenntarthatósági szempontból össze- foglalóan jellemzi az egyes EU-tagországok mezőgazdasági termelését, és emellett alkal- mas arra is, hogy az egyes fenntarthatósági területek értékelését nyújtsa és jól kommuni- kálható eredményeket mutasson be. Az EU- ban eddig ez még nem történt meg egyik
Fórum 453
Statisztikai Szemle, 94. évfolyam 4. szám tagállamban sem, így mindenképpen újszerű-
nek tekinthető az értekezésben leírt kutatás.”
Valkó Gábor először a fenntartható fejlő- désre és a fenntartható mezőgazdaságra vonat- kozó szakirodalmat dolgozta fel (összesen 260 szakirodalmi forrást, valamint 19 adatforrást) és rendszerezte annak érdekében, hogy az indikátorrendszer elvi keretrendszerét létre lehessen hozni. Ehhez elengedhetetlen volt a fenntartható mezőgazdaság olyan definíciójá- nak megalkotása, amely a mutatórendszer alapjául szolgált. Emellett a jelölt áttekintette és rendszerbe foglalta a fenntartható fejlődésre vonatkozó mutatókat, különös tekintettel a fenntartható mezőgazdaság indikátorrendsze- reire. A dolgozatnak ez az irodalmat áttekintő és értékelő része önmagában is jelentős segít- ség lehet a témában kutatásokat folytatóknak és a döntéshozóknak.
A szakirodalmi áttekintés alapján kidolgo- zott definícióra és elvi keretrendszerre építve összeállította a fenntartható mezőgazdaság egy olyan makroszintű, statisztikai adatokra épített mutatórendszerét, amely alkalmas az EU- tagországaira vonatkozóan a mezőgazdaság fenntarthatóságát összefoglalóan és a fő terüle- tekre vonatkozóan értékelni, valamint időbeli és térbeli összehasonlításokat végezni. A mutatórendszer összeállításakor alapvető szempont volt az is, hogy a beillesztett muta- tókra vonatkozóan rendelkezésre álljanak az alapadatok az EU-tagországaira és azok minő- sége megfelelő legyen. A mutatórendszer négy fő területe a következő: 1. élelmiszer-ellátás, 2. környezet, 3. gazdaság, 4. társadalom. Az alapadatok felkutatását és összegyűjtését azok ellenőrzése követte, amelyet a jelölt a fellelhe- tő minőségi előírások alapján hajtott végre, majd imputálta a hiányzó adatokat, illetve a kompozit mutatók előállítása érdekében nor- malizálta az indikátorokhoz tartozó adatokat.
A doktorjelölt céljai között szerepelt kom- pozit mutatók előállítása a fenntartható mező-
gazdaságra és annak fő területeire vonatkozó- an, amelyhez az indikátorok megfelelő súly- rendszerének kialakítása szükséges. A súly- rendszert hazai és külföldi szakértői vélemé- nyek alapján állította össze, amelyeket primer véleménykutatással gyűjtött össze a témában jártas szakértőktől.
A súlyrendszer segítségével előállította a fenntartható mezőgazdaság indexet, valamint a négy fő területhez tartozó indexeket az EU tagországaira vonatkozóan. Az összetett muta- tókat részletesen elemezte időbeli és térbeli összehasonlítások, valamint összetétel-elemzés alapján. Vizsgálta az EU egészének és az egyes tagországoknak a fenntarthatóság egyes területein nyújtott teljesítményét, valamint külön fejezetben mutatta be Magyarország fenntartható mezőgazdaság területén nyújtott teljesítményét, amelyet összevetett a régiós versenytársaknál tapasztaltakkal. A mutató- rendszer és a kompozit mutatók összeállításá- nak vizsgálata érdekében érzékenységi elem- zéseket végzett, amelyek alapján a mutatókör kiválasztása nem volt számottevő hatással az eredményekre, míg a súlyrendszer típusa jelentősen befolyásolta az egyes mutatók értékeit. A kompozit mutatók összefüggései- nek vizsgálata alapján a gazdaság és az élelmi- szer-ellátás, valamint a gazdaság és a társada- lom indexei között közepesen erős kapcsolat mutatható ki. A kutatás eredményeként kiala- kított mutatórendszer alkalmas az európai és nemzeti szintű agrárpolitika támogatására, a változások rendszerszemléletű követésére, kiszolgálják a kutatók igényeit, valamint egy- szerűsége miatt a széles közvélemény informá- lásában is szerepet kaphat.
Valkó Gábor a fenntartható mezőgazdaság index összetevői alapján országcsoportokat képzett klaszterelemzés segítségével, amely csoportokat a gazdaság és a környezet fő terület mutatói különítik el leginkább. A kiala- kított csoportok és a fenntartható mezőgazda-
454 Fórum
Statisztikai Szemle, 94. évfolyam 4. szám ság fő területeihez tartozó mutatók közötti
összefüggés-vizsgálatok alapján a csoportosí- tás a legerősebb kapcsolatot a gazdaság és a környezet fő területek indikátoraival mutat.
A fenntartható mezőgazdaság index terüle- tiségének vizsgálata keretében egyrészt a térkapcsolatokra, másrészt a változások terüle- ti súlyára irányult a kutatás. A térkapcsolatok elemzésére a területi autokorreláció módszerét alkalmazta a jelölt. Az eredmények alapján jelentős a területi meghatározottság a gazdaság és a társadalom indexek esetében. Lokális autokorrelációs elemzés alapján vizsgálta az EU-tagországait a saját és szomszédsági érté- kek tekintetében. A változások területi súlyát shift-share elemzéssel sikerült elkülöníteni, és az eredményeknek megfelelően nyolc országcsoportot képezni a fenntartható mező- gazdaság fő területei esetében a 2000 és 2010 között bekövetkezett változásokat előidéző területi és strukturális hatások iránya, valamint egymáshoz viszonyított nagysága alapján.
A védésen Popp József és Tóthné Lőkös Klára elismerően nyilatkozott a doktorjelölt munkájáról, az értekezés tartalmáról, felépíté- séről, külalakjáról. Az opponensek kiemelték a témaválasztás időszerűségét, a szakirodalmi feldolgozás alaposságát, a választott kutatási módszer megfelelőségét, az eredményeken alapuló elemzés alaposságát és az elemzést támogató ábrák szemléletességét. Külön hang- súlyozták, hogy ismereteik szerint elsőként állított elő a szerző ilyen komplex adatbázist.
A kutatást megalapozó adatbázis létrehozása, az adatok gyűjtése és ellenőrzése, ami önma- gában is nehéz, időigényes új szakmai megol- dásokat követelő feladatot jelentett.
Az opponensi és a résztvevőktől kapott kér- dések az EU fenntartható fejlődési stratégia célkitűzései és a megvalósítása közötti szaka- dékra, a fő kompozit mutatók közötti összefüg- gések feltételezésére, a négy fő terület közötti korrelációs kapcsolatok időbeli alakulására,
valamint az ismertetett eredmények hasznosítá- sára vonatkoztak. Tóthné Lőkös Klára, oppo- nenstől kritikaként és egyben kérdésként hang- zott el az egyes hipotézisek bizonyításához használt szubjektív, szakértői becslésen alapuló módszer megbízhatósága. A hozzászólók meg- erősítették a szerző véleményét, hogy a módszer alkalmas, de természetesen a megbízhatóságot növelni lehet a megkérdezettek számának növe- lésével és a bevont szakterületek szélesítésével.
Popp József kiemelte, hogy a jelölt dolgozatá- nak önálló fejezetében foglalkozik a saját kuta- tásaiból fakadó célirányos, szakmailag helytálló következtetéseivel és javaslataival. A fejezet összesen hét javaslatot fogalmaz meg, melyek- ből egyértelműen kitűnik, hogy Valkó Gábor tisztában van az elvégzett kutatás korlátaival, esetleg hibáival, de javaslatai alapján egyértel- műen kijelölte a további elérendő célokat, feladatokat.
A vizsgálóbizottság tagjai és több résztve- vő is javaslatot tett a munka minél szélesebb körben történő megismertetésére, további publikációk megjelentetésére ösztönözve a jelöltet, aki a kérdésekre adott válaszában módot kerített arra is, hogy megköszönje a további munkájához kapott jó tanácsokat, útmutatásokat. Tájékoztatott arról is, hogy a kutatás eredményeit a 2016. október 26–28.
között Rómában rendezendő 7. Nemzetközi mezőgazdasági statisztikai konferencián is módjában lesz bemutatni.
A kutatás bizottság által is elfogadott új és újszerű tudományos eredményei a következők voltak.
1. A mezőgazdaság fenntarthatóságának mérését szolgáló, makroadatokon alapuló összetett mutatórendszer kialakítása a vonat- kozó szakirodalom rendszerezése alapján.
2. A fenntartható mezőgazdaság komplex adatbázisának létrehozása az EU tagországaira vonatkozóan.
Fórum 455
Statisztikai Szemle, 94. évfolyam 4. szám 3. A fenntartható mezőgazdaság fő területeit
leíró összetett mutatók kialakítása, valamint ezen alapulva a fenntartható mezőgazdaság index számítása és alkalmazása az EU tagorszá- gainak mezőgazdaságára vonatkozóan. Az EU- tagországok országcsoportjainak elkülönítése a mezőgazdasági termelésük fenntarthatósága alapján klaszteranalízis módszerével.
4. Az EU mezőgazdasági termelése fenn- tarthatóságának vizsgálata területiség szem- pontjából, a területi kapcsolatok, valamint a területiség változásokban játszott szerepének kimutatása.
A Szent István Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsa a 2015. szeptember 24-én tartott ülésén a PhD-fokozatot Summa cum laude minősítéssel odaítélte Valkó Gábor számára.
Az értekezés a következő internetes linken érhető el: https://szie.hu//file/tti/archivum/
Valko_Gabor_ertekezes.pdf.
Farkasné Fekete Mária,
a Szent István Egyetem egyetemi tanára E-mail: Farkasne.Fekete.Maria@gtk.szie.hu
Nyilvános védés Cseh Timea PhD fokozatszerzési eljárásában
2016. január 22-én a Nyugat- magyarországi Egyetem Közgazdaságtudomá- nyi Karán védte meg Cseh Timea, a KSH osztályvezetője „A tőkehasználat mérésének lehetőségei és a magyar állóeszköz-statisztika feladatai” című PhD-értekezését. A bírálóbi- zottság elnöke Závoti József egyetemi tanár, a jelölt témavezetője Báger Gusztáv egyetemi tanár; az értekezés bírálója Hoschek Mónika egyetemi docens, valamint Hüttl Antónia egyetemi magántanár volt.
A disszertáció áttekintést nyújt a nemzeti számlák rendszeréről, kiemelve az állóeszkö- zök elszámolását érintő összefüggéseket. A nemzeti számlák jelenlegi módszertana szerint a számlák sorozatában három összefüggésben jelennek meg az állóeszközökkel kapcsolatos fogalmak: jövedelemszámlák az állóeszközök értékcsökkenését vezetik végig költségként vagy jövedelemként attól függően, hogy bruttó vagy nettó jövedelemről van szó; a nem pénz- ügyi eszközök felhalmozása számla a reálesz- közök felhalmozását mutatja be; a vagyon
mérlegben és a vagyonváltozási számlákon a nem pénzügyi eszközök állománya és annak változása jelenik meg a változást előidéző okok szerint részletezve. A dolgozat behatóan tárgyalja mindazokat az új követelményeket, amelyeket az állóeszközök elszámolására vonatkozóan az ESA 2010 (a nemzeti számlák európai rendszere) szabályoz, összhangban a nemzeti számlák legújabb módszertani felül- vizsgálatával. Az új fejlesztések egyfelől pontosítják a felhalmozásba tartozó költség- elemeket, másfelől kiterjesztik az állóeszközök körének értelmezését, különösen a szellemi javak terén, például azáltal, hogy a kutatás- fejlesztést felhalmozásnak értelmezik.
A felülvizsgált idősorok visszavezetésével a beruházásokra, az állóeszköz-állományra és az értékcsökkenésre rendszeresen készülnek - időben és nemzetközi szinten összehasonlítha- tó - adatsorok. Ami továbbra is hiányzik, az a felhalmozott eszközöknek a termeléshez való hozzájárulását számszerűsítő statisztika. Meg- őrizve a gazdaságelméletben tradicionálisan
