T A R T A L O M
Oldal 2007. évi XXXV. törvény a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között az egymás nevében a vízumok és tartózkodási engedé-
lyek kiadásában diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történõ kölcsönös eljárásról szóló Megállapodás kihirdetésérõl... 290
2007. évi XLI. törvény a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról ... 292
2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemrõl(a módosításokkal egységes szerkezetben)... 292
136/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységrõl ... 298
A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának pályázati felhívása „Magyarország külföldi megismertetése és a külpolitikai közgondol- kodás elõsegítése” címmel ... 300
2007. II. félévében kínai turistacsoportok ADS-rendszerû beutaztatására jogosult magyar utazási irodák listája ... 311
Utazásszervezõi szakmai minõsítõ vizsga (a Budapesti Gazdasági Fõiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fõiskolai Kara felhívása) ... 314
2007. április 1–30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába bejegyzett idegenvezetõk... 314
2007. április 1–30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába bejegyzett utazási irodák és ügynökségek ... 314
2007. április 1–30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából saját kérésre törölt utazási irodák és ügynök- ségek ... 315
2007. április 1–30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából jogerõre emelkedett hivatalból történt törlések.. 316
2007. április 1–30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése névváltozás miatt... 316
2007. április 1–30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése a tevékenységi kör vagyoni biztosítékhoz kötött tevékenységgel történõ bõvülése miatt ... 317
2007. április 1–30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése a tevékenységi kör vagyoni biztosítékhoz kötött tevékenységgel történõ szûkítése miatt ... 317
2007. április 1–30. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásában lévõ TIME SHARE tevékenységet folytató cé- geket érintõ határozatok ... 318
2007. május 1–31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába bejegyzett idegenvezetõk ... 318
2007. május 1–31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába bejegyzett utazási irodák és ügynökségek... 319
2007. május 1–31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából saját kérésre törölt utazási irodák és ügynök- ségek ... 320
2007. május 1–31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából jogerõre emelkedett hivatalból történt törlések .. 321
2007. május 1–31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése névváltozás miatt ... 321
2007. május 1–31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése a tevékenységi kör vagyoni biztosítékhoz kötött tevékenységgel történõ bõvülése miatt ... 321
2007. május 1–31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásában lévõ TIME SHARE tevékenységet folytató cé- geket érintõ határozatok ... 322
2006/2. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 25
AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE
A Turisztikai Értesítõ Szerkesztõsége 1054 Budapest, Hold u. 1.
Tel.: 225-6506 Megjelenik havonta
Elõfizetési díj 2007. évre: 11 844 Ft Egy példány ára: 987 Ft
Kiadja:
Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.
Tel.: 318-6140 Fax: 266-5099
2007. évi XXXV.
törvény
a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között az egymás nevében a vízumok és tartózkodási
engedélyek kiadásában diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történõ kölcsönös eljárásról szóló
Megállapodás kihirdetésérõl*
1. §Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között az egymás nevében a vízumok és tartózkodási engedélyek ki- adásában diplomáciai és konzuli képviseleteik útján törté- nõ kölcsönös eljárásról szóló Megállapodás (a továbbiak- ban: Megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére.
2. §Az Országgyûlés a Megállapodást e törvénnyel ki- hirdeti.
3. §A Megállapodás hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:
„Agreement
between the Republic of Hungary and the Republic of Slovenia on the mutual representation by their diplomatic and consular missions in processing visas
and residence permits Article 1
(1) The Contracting Parties may represent each other as provided by this Agreement and as specified by imple- menting agreements according to Article 5 in processing visas and residence permits to the extent of providing in- formation on visa applications and applications for resi- dence permits, arranging appointments, receiving and for- warding applications and supporting documents, record- ing data – including biometric data – and collecting admin- istrative fees.
(2) Acting under Paragraph (1), the diplomatic and con- sular missions of the Contracting Parties shall render each other all appropriate assistance. At locations where only one of the Contracting Parties has a mission, that mission shall give assistance to the mission of the other Contract- ing Party competent for that location.
(3) From the date of application of all parts of the Schengen Acquis to the Republic of Hungary, the Con- tracting Parties represent each other in processing uniform visas in accordance with the provisions of this Agreement.
* A törvényt az Országgyûlés a 2007. május 7-i ülésnapján fogadta el.
Article 2
Acting under Article 1, the relevant legal norms of the European Union, including Directive 95/46/EC of the Eu- ropean Parliament and of the Council of 24 October 1995 on the protection of individuals with regard to the process- ing of personal data and on the free movement of such data, as well as those of the representing Party shall be ap- plicable, and the interests of the represented Party shall be taken into account.
Article 3
Acting under Article 1 Paragraph (1), the diplomatic and consular missions of the representing Party may have consultations with the mission competent for that location or the Foreign Ministry of the represented Party.
Article 4
Acting under Article 1, the representing Party shall act as diligently as if processing visas and residence permits on its own behalf. However, there is no liability of one Contracting Party for activities performed on behalf of the other Contracting Party.
Article 5
Implementing agreements between the Foreign Minis- tries of the Contracting Parties shall designate the diplo- matic and consular missions to which this Agreement shall be applied as well as the necessary technical and financial details of the cooperation and rules relating to data protec- tion. The Contracting Parties shall jointly notify the host country concerned.
Article 6
This Agreement shall enter into force on the first day of the month after the Contracting Parties notified each other through diplomatic channels that their constitutional requirements for the entry into force have been fulfilled.
Article 7
This Agreement may be applied provisionally if the Contracting Parties notified each other through diplomatic channels that the requirements for the provisional applica- tion have been fulfilled.
Article 8
This Agreement is concluded for an unlimited period. It may be terminated at any time by a notification through diplomatic channels by either Contracting Party. In case of termination, the Agreement remains in force for ninety (90) days following the receipt of the notification by the other Contracting Party.
Article 9
The Contracting Parties may suspend the application of this Agreement wholly or partly at any time. The start- ing and closing date of the suspension shall be notified through diplomatic channels and shall become effective thirty (30) days after notification, unless agreed otherwise by the Contracting Parties.
Done in Ljubljana on April 4, 2007 in two originals in the English language.
(Aláírások) Megállapodás
a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között az egymás nevében a vízumok és tartózkodási
engedélyek kiadásában diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történõ kölcsönös eljárásról
1. Cikk
(1) A Szerzõdõ Felek a jelen Megállapodás és annak 5. cikkében meghatározott végrehajtási megállapodás ren- delkezéseinek megfelelõen eljárhatnak egymás nevében a vízumok és tartózkodási engedélyek kiadására irányuló el- járásban, a vízumok és tartózkodási engedélyek kiadására vonatkozó információ nyújtása, idõpont egyeztetése, ké- relmek és támogató dokumentumok átvétele és továbbítá- sa, adatok rögzítése – ideértve a biometrikus adatokat is –, valamint az eljárási díjak bevételezése tekintetében.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alapján eljárva a Szerzõdõ Felek diplomáciai és konzuli képviseletei min- den megfelelõ módon segítik egymást. Azokon az állo- máshelyeken, ahol csak az egyik Szerzõdõ Félnek van képviselete, ez a képviselet segítséget nyújt a másik Szer- zõdõ Fél helyileg illetékességgel rendelkezõ képviseleté- nek.
(3) A Schengen acquis-nak a Magyar Köztársaság vo- natkozásában történõ teljes alkalmazása napjától kezdõ- dõen a Szerzõdõ Felek a jelen Megállapodás rendelkezé- seinek megfelelõen járnak el egymás nevében az egységes vízum kiadására irányuló eljárásban.
2. Cikk
Az 1. Cikk rendelkezései alapján eljárva az Európai Unió vonatkozó szabályait, ideértve az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-én kelt, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelmérõl és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irány- elvét is, valamint a képviseletet ellátó Fél jogszabályait kell alkalmazni, a képviselt Fél érdekeinek figye- lembevétele mellett.
3. Cikk
Az 1. Cikk (1) bekezdése rendelkezései alapján eljárva a képviseletet ellátó Fél diplomáciai és konzuli képviselete konzultálhat a képviselt Fél területileg illetékes külképvi- seletével vagy annak Külügyminisztériumával.
4. Cikk
Az 1. Cikk rendelkezései alapján eljárva a képviseletet ellátó Fél ugyanolyan gondosságot tanúsít a vízumok és tartózkodási engedélyek kiadására irányuló eljárásban, mintha saját nevében folytatná le az eljárást. Mindemellett az egyik Szerzõdõ Féltõl átvállalt tevékenysége tekinteté- ben a másik Szerzõdõ Fél nem tartozik felelõsséggel.
5. Cikk
A Szerzõdõ Felek Külügyminisztériumai végrehajtási megállapodások keretében kijelölik azokat a diplomáciai és konzuli képviseleteket, amelyekre a Megállapodás vo- natkozik, valamint meghatározzák az együttmûködés szükséges technikai és pénzügyi részletszabályait, illetve az adatvédelemre vonatkozó szabályokat. A Szerzõdõ Fe- lek együttesen értesítik az érintett fogadó országot.
6. Cikk
Jelen Megállapodás az azt követõ hónap elsõ napján lép hatályba, amelyben a Felek diplomáciai úton értesítették egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos feltételeket teljesítették.
7. Cikk
Jelen Megállapodás ideiglenesen alkalmazásra kerül- het, ha a Felek diplomáciai úton értesítették egymást arról, hogy az ideiglenes alkalmazáshoz szükséges feltételeket teljesítették.
8. Cikk
A jelen Megállapodás határozatlan idõre szól. Azt bár- melyik Szerzõdõ Fél diplomáciai úton küldött értesítéssel bármikor felmondhatja. Felmondás esetén a Megállapodás kilencven (90) napig marad hatályban, azt követõen, hogy a másik Szerzõdõ Fél az értesítést kézhez vette.
9. Cikk
A Szerzõdõ Felek a jelen Megállapodás alkalmazását bármikor, részben vagy egészben felfüggeszthetik. A fel- függesztés kezdõ és befejezõ idõpontját diplomáciai úton kell közölni, és az az értesítés küldését követõ harminc nap elteltével válik alkalmazhatóvá, amennyiben a Szerzõdõ Felek errõl másként meg nem állapodnak.
Készült Ljubljanában, 2007. április 4-én angol nyelven két eredeti példányban.
(Aláírások)”
4. §Az Országgyûlés jóváhagyja a Megállapodásnak a 7. Cikkében meghatározott idõponttól kezdõdõen történõ ideiglenes alkalmazását.
5. §(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
(2) E törvény 2–3. §-a a Megállapodás 7. Cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba.
(3) E törvény 4. §-a, valamint 5. § (4) bekezdése a Meg- állapodás 6. Cikkében meghatározott idõpontban hatályát veszti.
(4) E törvény hatályát veszti, ha a másik Szerzõdõ Fél arról értesíti a Magyar Köztársaságot, hogy nem kíván a Megállapodásban részes féllé válni.
(5) A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, valamint a (2)–(4) bekezdésben meghatározott idõpontok naptári napját a külpolitikáért felelõs miniszter azok is- mertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladékta- lanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(6) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedések- rõl a külpolitikáért felelõs miniszter gondoskodik.
Sólyom Lászlós. k., Dr. Szili Katalins. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
2007. évi XLI.
törvény
a kereskedelemrõl szóló
2005. évi CLXIV. törvény módosításáról*
1. §A kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 3. §-a (3) bekezdéséneke)pontja helyébe az alábbi rendel- kezés lép, továbbá a bekezdés az alábbil)–m)pontokkal egészül ki:
[(3) Az (1) bekezdéstõl eltérõen, nem szükséges üzlet – a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel – az alábbi kereskedelmi tevékenységek folytatásához.]
„e) utazás értékesítése kizárólag utazásközvetítõ útján, valamint utazások szervezése, értékesítése kizárólag uta- zásszervezõ részére;
l) falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység;
m) lovas szolgáltató tevékenység;”
2. §E törvény a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba.
Sólyom Lászlós. k., Dr. Szili Katalins. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
2005. évi CLXIV.
törvény a kereskedelemrõl1
(A módosításokkal egységes szerkezetben) Az Országgyûlés abból kiindulva, hogy a kereskedelem a nemzetgazdaság meghatározó ága és a mindennapi élet- hez nyújt szolgáltatásokat, fontosnak tartja, hogy a keres- kedelmi tevékenység gyakorlásának szabadságát megtart- va, a hatékony mûködésre képes mikro-, kis- és középvál- lalkozások fennmaradását és fejlõdését elõtérbe helyezve a tevékenység folytatásának alapelveit és feltételeit szabá- lyozza, különös tekintettel a gazdasági környezet, a keres- kedõk és a vásárlók érdekeire. Fontosnak tartja a vállalko- zási szabadság elvének fenntartását, ezért a beavatkozások körét minimálisra szûkítve elismeri a szakmai önszabályo- zás, valamint olyan – a kereskedõk csoportjai által létreho- zott, magukra nézve kötelezõen elismert – magatartási kó- dex jelentõségét, amely meghatározza a kereskedõk maga- tartását olyan fontos területeken, mint a tisztességes keres- kedelmi gyakorlat, a fogyasztókkal szemben folytatott ma- gatartás, vagy a beszerzési ár alatt történõ értékesítés gya- korlatának korlátozása. Ezért a következõ törvényt al- kotja:
1Kihirdetve: 2005. XII. 25.
A törvény hatálya
1. §E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén – a külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgálta- tás kivételével – a kereskedelmi tevékenység folytatására és annak ellenõrzésére terjed ki.
Értelmezõ rendelkezések 2. §E törvény alkalmazásában:
a) beszállító:aki a terméket, szolgáltatást kereskedelmi tevékenységet folytatónak forgalmazási céllal értékesíti;
b) beszerzési szövetség:két vagy több vállalkozás által a beszerzési stratégiájuk érvényesítésére, beszerzési tevé- kenységük részének vagy egészének végzésére, koordiná- lására kötött megállapodás;
c) csomagküldõ kereskedelem:az a kereskedelmi tevé- kenység, amelynek során a kereskedõ kizárólag a termék ismertetõjét juttatja el bármely formában a vásárlóhoz vagy reklámban hívja fel a figyelmet az árura, és az ismer- tetõ vagy reklám alapján kiválasztott és megrendelt árut szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre;
d) internetes kereskedelem: olyan kereskedelmi tevé- kenység, amelynek során termékek, illetõleg szolgáltatá- sok gazdasági tevékenység keretében történõ értékesítése történik a világhálón, valamint egyéb elektronikus hírköz- lõ eszközön keresztül, távollévõk között kötött szerzõdés keretében, ide nem értve a csomagküldõ kereskedelmet;
e) jelentõs piaci erõ:olyan piaci helyzet, amelynek kö- vetkeztében a kereskedõ a beszállító számára termékeinek, illetve szolgáltatásainak a vásárlókhoz való eljuttatása so- rán ésszerûen megkerülhetetlen szerzõdéses partnerré vá- lik, illetve vált és forgalmi részesedésének mértéke miatt képes egy termék, termékcsoport piacra jutását regionáli- san vagy országosan befolyásolni;
f) kereskedelmi szolgáltatás: a termékek értékesítését elõsegítõ vagy az értékesítéssel összefüggõ szolgáltatások üzletszerû nyújtása, így különösen a termékek kölcsönzé- se, kiskereskedelem keretében értékesített fogyasztási cik- kek javítása;
g) kereskedelmi tevékenység:kis-, illetve nagykereske- delmi tevékenység, kereskedelmi ügynöki tevékenység, vendéglátás, turisztikai tevékenység üzletszerû végzése, kereskedelmi szolgáltatás nyújtása, amelybe beleértendõ a vásárolt termékek és kereskedelmi szolgáltatások gazda- sági tevékenység keretében történõ értékesítése, házhoz szállítása;
h) kereskedelmi ügynöki tevékenység:olyan tevékeny- ség, amelynek keretében a kereskedõ más javára termékek, szolgáltatások eladására vagy vételére tárgyalásokat foly- tat, és azokra megbízás alapján szerzõdést köt;
i) kereskedõ:aki kereskedelmi tevékenységet folytat;
j) kiskereskedelem: termékek és kereskedelmi szolgál- tatások értékesítése, illetve nyújtása közvetlenül a vásárló részére;
k) közterületi értékesítés:a közterületi engedély alapján végzett kiskereskedelmi tevékenység;
l) nagykereskedelem:termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbértékesítése kereskedõ, feldolgozó részére, ideértve a termékek raktározásával, szállításával és a ter- mékekhez kapcsolódó közvetlen szolgáltatások nyújtásá- val folytatott tevékenységet, a nagybani piaci tevékenysé- get, valamint a felvásárló tevékenységet is;
m) piac:olyan értékesítõ hely, ahol üzletben vagy üzlet nélkül, általában napi, esetenként heti rendszerességgel élelmiszert és napi cikket árusítanak;
n) saját elõállítású termék:a kereskedõ által elõállított és forgalomba hozott termék;
o) saját termék:a kereskedõ által – saját márkanévvel, il- letve védjeggyel – elõállíttatott és forgalomba hozott termék;
p) szexuális termék:bármely birtokba vehetõ, forgalom- képes olyan dolog, amelynek elsõdleges célja a szexuális ingerkeltés, különösen amelyik nemi aktust vagy egyéb szexuális cselekményt nyíltan ábrázol, illetve emberi tes- tet, testrészt szexuális ingerkeltésre alkalmas módon vagy szexuális ingerkeltés céljából ábrázol, ideértve – rendelte- tése szerint – a szexuális ingerkeltésre szolgáló, nemi ak- tus vagy egyéb szexuális cselekmény során alkalmazható eszközt is, a fogamzásgátlás céljából alkalmazható eszköz kivételével;
q) turisztikai tevékenység: az utazásszervezés, az uta- zásközvetítés, az idegenvezetés, a kereskedelmi szállás- hely, idegenforgalmi információs és szolgáltató iroda mû- ködtetése, a magánszálláshely idegenforgalmi célú hasz- nosítása, a programszervezés és a turisztikai szolgáltatás (gyógy-, örökség-, kongresszusi és aktív turizmus igényeit kielégítõ szolgáltatás) nyújtása;
r) üzlet: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra ké- szült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kis- és nagykereskedelmi, jármû- és üzem- anyag-kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, idegenforgalmi, továbbá lakossági fogyasztási cikk javí- tó-szolgáltató értékesítõ hely, ideértve a lakástól vagy la- kóingatlantól mûszakilag el nem különíthetõ, fogyasztási cikk javító-szolgáltató tevékenység céljára kialakított he- lyet, a raktározás, tárolás célját szolgáló nyitott, értékesí- tést folytató helyet, valamint a különbözõ intézmények- ben, munkahelyeken üzemelõ értékesítõ helyeket és a cso- magküldõ kereskedésnek vevõszolgálat céljából mûködte- tett helyiségét;
s) vásár: olyan országos vagy helyi jellegû, általában idõszaki vagy szakjellegû értékesítési forma, amelynek keretében a termékeket, szolgáltatásokat rendszerint nyílt területen, kirakodással értékesítik;
t) vendéglátás:kész vagy helyben készített ételek, ita- lok jellemzõen helyben fogyasztás céljából történõ el- adása, az azzal összefüggõ szórakoztató és egyéb szolgál- tató tevékenység, továbbá a munkahelyen, valamint az ok- tatási és nevelési intézményekben bármely formában üz- letszerûen történõ étkeztetés.
A kereskedelmi tevékenységek folytatásának általános feltételei
3. §(1) A Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenység – a határon átnyúló kereskedelmi tevékeny- ség és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – külön jog- szabály alapján meghatározott mûködési engedéllyel ren- delkezõ üzletben folytatható.
(2) Az üzletben kereskedelmi tevékenységet végzõ sze- mélynek a külön jogszabályban meghatározott szakképe- sítéssel kell rendelkeznie.
(3) Az (1) bekezdéstõl eltérõen, nem szükséges üzlet – a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel – az alábbi kereskedelmi tevékenységek folytatásához:
a)automatából történõ értékesítés;
b)idegenvezetõi tevékenység;
c)internetes kereskedelem;
d)kereskedelmi ügynöki tevékenység;
e)2utazás értékesítése kizárólag utazásközvetítõ útján, valamint utazások szervezése, értékesítése kizárólag uta- zásszervezõ részére;
f)közterületi értékesítés;
g)magánszálláshely idegenforgalmi célú értékesítése;
h) piaci és vásári értékesítés, a külön jogszabályban meghatározott termékkörök kivételével;
i)a külön jogszabályban meghatározott üzleten kívüli kereskedés;
j)a külön jogszabályban meghatározott kistermelõi ter- mékértékesítés;
k)a külön jogszabályban meghatározott egyetemes pos- tai szolgáltató által végzett kereskedelmi tevékenység;
l)3falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység;
m)3lovas szolgáltató tevékenység.
(4) Azon termékek és szolgáltatások körét, amelyek esetében – közbiztonsági, környezetvédelmi, természetvé- delmi, közegészségügyi szempontból vagy más közérdek- bõl – a kereskedõ hatósági nyilvántartásba vételére is szükség van, külön jogszabály állapítja meg.
(5)4Az üzlet mûködéséhez szükséges feltételek – szak- hatóság közremûködése esetén ideértve a szakhatósági ál- lásfoglalások bekérését is – meglétét egy hatósági eljárás keretében, a kereskedõ kérelmére a kereskedelmi hatóság vizsgálja meg. A kereskedelmi hatóság a külön jogsza- bályban meghatározott feltételek teljesítése esetén köteles a mûködési engedélyt kiadni.
(6)5A kereskedelmi hatóság a mûködési engedélyt kü- lön jogszabályban meghatározott üzletkörökre adja ki. Az üzletben kizárólag a mûködési engedélyben megjelölt, az üzletkörhöz tartozó termékek forgalmazhatók. Szakható-
2Megállapította: 2007. évi XLI. törvény 1. §. Hatályos: 2007. VI. 1-jétõl.
3Beiktatta: 2007. évi XLI. törvény 1. §. Hatályos: 2007. VI. 1-jétõl.
4Módosítva: 2006. évi CIX. törvény 117. § (2) bekezdési)pontja alapján.
5Módosította: 2006. évi CIX. törvény 117. § (2) bekezdési)pontja.
ság közremûködése esetén, amennyiben a szakhatóság az üzletkörön belül egyes termékek értékesítéséhez, illetve tevékenységek végzéséhez nem járul hozzá, a kereskedel- mi hatóság a mûködési engedélyen megtiltja a termék érté- kesítését, illetve a tevékenység folytatását.
(7) A mûködési engedély tartalmazza:
a)a kereskedõ nevét;
b)a kereskedõ székhelyének címét;
c)a kereskedõ adószámát, statisztikai számjelét;
d) a kereskedõ cégjegyzékszámát, illetve vállalkozói igazolványának számát;
e)az üzlet nevét;
f)az üzlet címét;
g)az üzletkör megnevezését;
h)az üzletkör jelzõszámát;
i)az üzletkörhöz tartozó, de szakhatósági állásfoglalás alapján a forgalmazni nem engedett termékek körét;
j)mozgóbolt esetén az árusításra engedélyezett területe- ket és az árusításra kijelölt napokat.
(8)5 A kereskedelmi hatóság az üzletekrõl, az üzletek nyitva tartásáról nyilvántartást vezet.
4. § (1) Olyan kereskedelmi egységre, amelynek az összes eladótere meghaladja a 3000 m2-t, építési engedély csak a külön törvényben meghatározott, illetékes regioná- lis fejlesztési tanács véleményének kikérésével adható.
(2) A vélemény kialakítása során a települési önkor- mányzat bevételi szempontjai mellett mérlegelni kell a ré- gió kereskedelmi üzletekkel való ellátottságát, a régió ke- reskedelmi kis- és középvállalkozásaira gyakorolt hatást, a munkahelyteremtést, a régió lakosságának igényeit, az idegenforgalmi, környezetvédelmi szempontokat, vala- mint a régió egészére gyakorolt gazdasági hatást.
A kereskedelmi tevékenységek folytatásának egyéb feltételei
5. §(1) A kereskedõnek az árusítás helyén rendelkeznie kell – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az árusított termék – beleértve a saját terméket is – eredetét hitelt érdemlõen igazoló bizonylattal (számla, szállítóle- vél, termékkísérõ okmány stb.). Saját elõállítású termék esetén a termékhez felhasznált nem saját elõállítású ter- mék eredetét hitelt érdemlõen igazoló bizonylattal kell rendelkeznie a kereskedõnek az árusítás helyén. Amennyi- ben a kereskedõ a bizonylatokat az adóhatósághoz beje- lentett helyen – de nem az üzletben – õrzi, köteles az erede- ti bizonylatok, dokumentumok másolatát az üzletben tarta- ni. Az ellenõrzést végzõ hatóság felhívására köteles az ere- deti bizonylatokat, dokumentumokat három munkanapon belül bemutatni.
(2) A kereskedõ köteles biztosítani, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt termék jellegétõl függõen, annak mé- retét, súlyát, illetve használhatóságát az üzletben ellen- õrizhesse.
(3) A kereskedõ, az üzletben foglalkoztatottakkal szem- ben nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a foglalkozta- tott személyiségi jogait, az egyenlõ bánásmód követelmé- nyét, a munkaviszonnyal kapcsolatban létrejött szerzõdést sérti, vagy joggal való visszaélésnek minõsül.
(4) Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhetõ helyen vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vá- sárlók könyvébe jegyezhetik be az üzlet mûködésével kap- csolatos panaszaikat, bejelentéseiket és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A bejegyzést a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell a kereskedõnek megvizsgál- nia és az intézkedésrõl harminc napon belül a vásárlót tájé- koztatnia.
(5) Üzlet nélkül folytatott kereskedelmi tevékenység esetén az adott tevékenységre, kereskedelmi formára vagy módszerre vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések szerint a kereskedõ köteles tájékoztatni a vásárlót a szék- helyérõl, a panaszügyintézés helyérõl, illetve módjáról, valamint az adott tevékenységre vonatkozó sajátos rendel- kezésekrõl.
(6) A kereskedelmi szálláshelyeket és a vendéglátó üz- leteket szolgáltatásaik színvonalától függõen – a külön jogszabályban foglaltak szerint – kategóriába vagy osz- tályba kell sorolni. A turisztikai szolgáltatásokról, a ven- déglátó üzletekben forgalomba hozott készítményekrõl, azok áráról, kategóriájáról vagy osztályáról a vendégeket tájékoztatni kell.
(7) 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt, szexuális terméket, valamint dohányterméket kiszol- gálni, illetve értékesíteni tilos. Az e bekezdésben meghatá- rozott korlátozás érvényesítése érdekében a kereskedõ fel- adatkörében eljáró személy, kétség esetén – saját eljárási jogosultságának igazolását követõen – életkorának hitelt érdemlõ igazolására hívhatja fel a terméket vásárolni kívá- nó személyt. Az életkor megfelelõ igazolásának hiányában a termék kiszolgálását meg kell tagadni.
(8) A (7) bekezdésben foglalt termékek forgalmazását külön jogszabály feltételekhez kötheti vagy korlátozhatja.
(9) A kereskedõnek biztosítania kell, hogy a gyártó a külön jogszabályban meghatározott módon ellenõrizhesse a forgalomba hozott áru biztonságosságát.
Az üzletek nyitva tartásának rendje
6. §(1) Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szoká- sok, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek fi- gyelembevételével a kereskedõ állapítja meg.
(2) A kereskedõ köteles
a)6 az üzlet nyitvatartási idejét a mûködési engedély iránti kérelem beadásakor, illetve az abban bekövetkezõ változást, az azt megelõzõ öt munkanapon belül a kereske- delmi hatóságnak írásban bejelenteni;
b) az üzlet nyitvatartási idejérõl és az abban bekövet- kezõ változásokról a vásárlókat tájékoztatni.
(3) December 24-én – a vendéglátó üzletek, kereskedel- mi szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzem- anyagtöltõ állomások kivételével – az üzletek 14 óráig tarthatnak nyitva.
(4) A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselõ-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételé- vel az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatar- tási rendjét rendeletben szabályozhatja.
(5)6A kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hi- vatalból – a lakók egészséges életkörülményeinek és pihe- néshez való jogának biztosítása érdekében – a külön jog- szabályban meghatározott veszélyes mértékû zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlá- tozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértõ állapot megszüntetéséig kötelezõ éjszakai zárva tartási idõszakot rendelhet el.
(6)6 A külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékû zaj esetén a kereskedelmi hatóság megtilthatja vagy korlátozhatja a kereskedõ számára a hirdetés vagy fi- gyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatásokat okozó esz- köz használatát, ha az az emberek nyugalmát jelentõs mér- tékben zavarja.
A jelentõs piaci erõvel rendelkezõ vállalkozásokra vonatkozó szabályozás
7. §(1) A beszállítóval szemben a jelentõs piaci erõvel visszaélni tilos.
(2) Az (1) bekezdés szerinti visszaélésnek minõsül kü- lönösen
a)a beszállító indokolatlan megkülönböztetése;
b)a beszállító értékesítési lehetõséghez való hozzáféré- sének indokolatlan korlátozása;
c) a tisztességtelen, a kereskedõ számára egyoldalúan elõnyös kockázatmegosztást eredményezõ feltételek elõ- írása a beszállítóval szemben, különösen a kereskedõ üz- leti érdekeit is szolgáló – így raktározási, reklámozási, marketing és más – költségek aránytalan áthárítása a be- szállítóra;
d)a szerzõdéses feltételek beszállító hátrányára történõ indokolatlan utólagos megváltoztatása, illetve ilyen lehe- tõség kikötése a kereskedõ részérõl;
6Módosította: 2006. évi CIX. törvény 117. § (2) bekezdési)pontja.
e)a beszállítónak a kereskedõvel, illetve más kereske- dõvel kialakítandó üzleti kapcsolataira vonatkozó indoko- latlan feltételek elõírása, különösen a legkedvezõbb felté- telek alkalmazásának kikötése, ennek visszamenõleges ér- vényesítése, illetve annak elõírása, hogy azonos idõszakra adott termékre csak az adott kereskedõnek biztosítson ak- ciót, valamint a kereskedõ védjegyével vagy márkanevén árusított termék gyártásának elõírása a beszállító számára a beszállító bármely termékének forgalmazása érdekében;
f) a különféle – különösen a kereskedõ beszállítóinak listájára vagy árukészletébe való bekerülésért, más, a be- szállító által nem igényelt szolgáltatásokért fizetendõ – dí- jak egyoldalú felszámítása a beszállítónak;
g)a szerzõdés felbontásával való fenyegetés, az egyol- dalú elõnyt jelentõ szerzõdéskötési feltételek kikényszerí- tése érdekében;
h)harmadik személy beszállítók vagy a kereskedõ saját külön szolgáltatója igénybevételének indokolatlan rá- kényszerítése a beszállítókra;
i)ha a termék nem a kereskedõ tulajdona, a szerzõdés- ben megállapított számlázott átadási ár alatt meghatározott eladási ár alkalmazása, ide nem értve a minõséghibás ter- mék értékesítése vagy a minõségmegõrzési határidõ lejár- tát hét nappal megelõzõ kiárusítás során alkalmazott ár, to- vábbá a legfeljebb tizenöt napig alkalmazott bevezetõ ár, valamint a legfeljebb tizenöt napig alkalmazott szezon- végi, illetve típus- és profilváltással vagy az üzlet végleges bezárásával kapcsolatos készletkiárusítási ár alkalma- zását.
(3) A jelentõs piaci erõ fennáll a beszállítóval szemben, ha az adott vállalatcsoport – ideértve a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény szerinti anya- és leányvállalatok összességét, közös beszerzés esetén pedig a beszerzési szövetséget alkotó vállalkozások összességét – kereske- delmi tevékenységébõl származó elõzõ évi konszolidált nettó árbevétele (a továbbiakban: konszolidált nettó árbe- vétel) meghaladja a 100 milliárd forintot.
(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül akkor is fennáll a kereskedõ jelentõs piaci ereje, ha a piac struk- túrája, a piacra lépési korlátok léte, a vállalkozás piaci ré- szesedése, pénzügyi ereje és egyéb erõforrásai, kereske- delmi hálózatának kiterjedtsége, üzleteinek mérete és el- helyezkedése, kereskedelmi és egyéb tevékenységeinek összessége alapján a kereskedõ vállalkozás, vállalatcso- port, illetve beszerzési szövetség a beszállítóval szemben egyoldalúan elõnyös alkuhelyzetben van vagy abba kerül.
(5) A (3) bekezdés hatálya alá tartozó vállalkozások a beszállítókkal való kapcsolataikban a tisztességes keres- kedelmi gyakorlatok alkalmazására, az ezeket tartalmazó önszabályozó etikai kódex megalkotására, valamint az ab- ban foglaltak megsértése esetén alkalmazandó eljárásrend kialakítására kötelesek. Az etikai kódexet a törvény ha- tálybalépését követõ hat hónapon belül kötelesek elkészí- teni és jóváhagyásra benyújtani a Gazdasági Versenyhiva- talhoz.
Érdek-képviseleti szervezetek közremûködése 8. §(1) A kereskedelmi vállalkozások és a beszállítók képviseletét ellátó társadalmi szervezetet az ügyfél jogál- lása illeti meg az e törvény megsértése miatt indított azon közigazgatási hatósági eljárásban (ideértve a versenyfel- ügyeleti eljárást is), amely a kereskedõk vagy a beszállítók széles körét érinti, vagy a vállalkozások mûködésére jelen- tõs hátrányt okoz.
(2) Az (1) bekezdés alapján fennálló eljárási jogosultság nem érinti a beszállító és a vállalkozás azon jogát, hogy a jogsértõvel szemben igényét érvényesítse.
A kereskedelmi tevékenységek folytatásának ellenõrzése, jogkövetkezmények
9. §(1)7Az egyes kereskedelmi tevékenységek folytatá- sára vonatkozó jogszabályi és hatósági elõírások megtartá- sának ellenõrzését a kereskedelmi hatóság, illetve a külön jogszabályokban meghatározott hatóságok végzik.
(2) A jelentõs piaci erõvel rendelkezõ kereskedõ felett a 7. § szerinti visszaéléssel kapcsolatos felügyeletet a Gaz- dasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tör- vényben (a továbbiakban: Tpvt.) foglalt eljárási szabályok alkalmazásával végzi oly módon, hogy eljárásaiban a Tpvt. 21. §-ának megsértése esetén irányadó rendelkezé- seket alkalmazza.
(3) A 3. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi feladatokat a Kormány rendeletében meghatározott szerv látja el.
(4) Amennyiben a kereskedõ a kereskedelmi tevékeny- ség folytatásához elõírt kötelezettségeinek nem tesz eleget
a)7a kereskedelmi hatóság az üzlet ideiglenes bezáratásá- ról, azonnali bezáratásáról, az éjszakai nyitva tartás korláto- zásáról, éjszakai kötelezõ zárvatartási idõszak megállapítá- sáról, a 6. § (6) bekezdésében meghatározott hanghatást oko- zó eszköz használatának tiltásáról vagy korlátozásáról, illetve a mûködési engedély visszavonásáról külön jogszabályban foglaltak szerint határozatban dönt, amely határozat fellebbe- zésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható;
b) az ellenõrzésre jogosult hatóság a külön jogszabá- lyokban megállapított jogkövetkezményt alkalmaz és a külön jogszabályban meghatározott mértékû bírságot szabhat ki.
Záró rendelkezések
10. §(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ hatodik hó- nap elsõ napján lép hatályba.
7Módosította: 2006. évi CIX. törvény 117. § (2) bekezdési)pontja.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti
a)a belkereskedelemrõl szóló 1978. évi I. törvény;
b)a belkereskedelemrõl szóló 1978. évi I. törvény mó- dosításáról szóló 1989. évi VI. törvény;
c)a belkereskedelemrõl szóló 1978. évi I. törvény mó- dosításáról szóló 1986. évi 18. törvényerejû rendelet;
d)a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségû szer- vek feladat- és hatásköreirõl szóló 1991. évi XX. törvény 73. §-a;
e) a pénzintézetekrõl és a pénzintézeti tevékenységrõl szóló 1991. évi LXIX. törvény 103. §-a;
f) a gazdasági reklámtevékenységrõl szóló 1997. évi LVIII. törvény 24. §-ánakb)pontja;
g)a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 54. §-a (2) bekezdésének a) és b)pontja;
h) a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekû közlemények magyar nyelvû közzététe- lérõl szóló 2001. évi XCVI. törvény 6. §-ának (5) bekez- dése.
11. §(1)8 (2)9
12. §(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)az üzletek mûködési engedélye kiadásának rendjét és feltételeit, az üzletben történõ árusítás feltételeit, az enge- délyezésben közremûködõ szakhatóságok körét, az enge- délyben foglaltak megtartása ellenõrzésének szabályait, valamint a jogszabályban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
b)az üzleten kívüli kereskedés feltételeit,
c)az utazásszervezõ és -közvetítõ tevékenység végzésé- nek feltételeit, valamint a jogszabályban elõírt kötelezett- ségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövet- kezményeket,
d)a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosí- tásának feltételeit, a szállásadók nyilvántartásba vételére, valamint a vendégkönyv vezetésére vonatkozó részletes szabályokat, a szállásadók tájékoztatási és adatszolgáltatá- si kötelezettségeit,
e)a forgalomba hozható gyógynövények körét,
f)a fogyasztói panaszok és kifogások vásárlók könyvé- ben történõ dokumentálásának és intézésének rendjét,
g)a Kormány rendeletében meghatározott szerv ellen- õrzése során a vonatkozó jogszabályok megsértése esetén kiszabható bírság megállapításának, mértékének és fel- használásának részletes szabályait,10
8Beépítve: 1991. évi XLV. törvény 15. § (4) bekezdés.
9Beépítve: 1997. évi CLV. törvény 56/A. § (3)–(5) bekezdés.
10Lásd: 262/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet.
h)a vásár- és piactartás részletes szabályait, a vásárren- dezõ és piacfenntartó tevékenységek végzésének, vala- mint korlátozásának részletes feltételeit,
i)a közterületi értékesítés részletes feltételeit,
j) az automatából történõ kereskedés részletes felté- teleit,
k)a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység fel- tételeit,
l)11a kereskedelmi hatóság vagy hatóságok kijelölését12 rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelõs mi- niszter, hogy
a)az egyes ipari, kereskedelmi és vendéglátóipari tevé- kenységek végzéséhez szükséges szakképesítéseket,
b)a nyilvántartásba vételre kötelezett áruk és szolgálta- tások körét és az ezekre vonatkozó kereskedelmi tevé- kenység gyakorlásának feltételeit,13
c)a kereskedelmi szakértõi tevékenység folytatásának feltételeit,
d)a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásának, vala- mint ártájékoztatásának szabályait,
e)a mutatványos berendezések idõszakos mûszaki vizs- gáztatásának rendjét14
rendeletben állapítsa meg.
(3)15 Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelõs miniszter, hogy
a)a motorhajtó anyagok és egyes kõolajtermékek bel- földi forgalmazásának feltételeit,
b)a gépjármû-hajtóanyagok minõségi követelményeit rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap a turizmusért felelõs miniszter, hogy
a)az utazásszervezõi szakmai minõsítõ vizsga követel- ményeit,
b) a kereskedelmi és fizetõ-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásának feltételeit, valamint a falusi szállás- helyek minõsítésének szabályait,
c) a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, valamint ezek munkaszervezeteinek feladatait,
d)az idegenvezetõi tevékenység szabályait,
e)az idegenforgalmi tevékenységek végzéséhez szük- séges szakképesítéseket,
f)a lovas szolgáltatás végzésének feltételeit rendeletben állapítsa meg.
(5) Felhatalmazást kap a települési (Budapesten a kerü- leti) önkormányzat képviselõ-testülete, hogy a 6. § (4) be- kezdésében meghatározottaknak megfelelõen az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét ren- deletben szabályozza.
11Beiktatta: 2006. évi CIX. törvény 118. § (5) bekezdés. Hatályos: 2007.
I. 1-jétõl.
12Lásd: 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet.
13Lásd: 25/2007. (II. 28.) GKM rendelet.
14Lásd: 7/2007. (I. 22.) GKM rendelet.
15Módosította: 2006. évi CIX. törvény 171. § (5) bekezdéss)pontja.
A Kormány 136/2007. (VI. 13.) Korm.
rendelete
a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységrõl
A kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésénekk)pontjában kapott felhatalma- zás alapján a Kormány a következõket rendeli el:
1. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a) alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevé- kenység (a továbbiakban: szolgáltató tevékenység):a kü- lön jogszabályban meghatározott, falusi szállásadás nyúj- tására alkalmas településen alkalomszerûen, látogatók ré- szére nem egyéni vállalkozó magánszemély által
aa) a helyi népmûvészeti, néprajzi, kézmûves, építé- szeti és kulturális értékek, örökségek bemutatása,
ab) a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása,
ac) falusi vendégasztal szolgáltatása,
ad) a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása,
ae) saját elõállítású népmûvészeti és kézmûves termé- kek értékesítése,
af) azaa)–ae)pontokhoz kapcsolódó falusi rendezvé- nyek szervezése,
amely nem foglalja magában a szálláshely-szolgálta- tást;
b) alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató): az a magánszemély, aki a jogszerûen használatában lévõ – falusi rendezvény szerve- zése kivételével – közterületnek nem minõsülõ ingatlanon (pl. tanyán, falusi portán), a jogszerûen használatában lévõ eszközökkel személyesen vagy a vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozói [a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont] közremûködésével szolgáltató tevékenységet végez;
c) falusi vendégasztal: a családi magánétkezésekhez elõállított házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyo- mányokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása és az így elõállított saját készítmények értékesítése napi legfel- jebb tizenöt látogató részére;
d) látogató:a szolgáltató tevékenységet igénybe vevõ turista, kiránduló.
(2) A tevékenység akkor minõsül alkalomszerûnek, ha azt idényjelleggel vagy nem napi rendszerességgel vég- zik.
2. §
(1) A szolgáltató – ideértve a falusi szállásadóként köz- hitelû hatósági nyilvántartásba vett természetes személyt is – tevékenységét akkor folytathatja, ha kérelmére azon kistérség székhely településének jegyzõje (a továbbiak- ban: jegyzõ), amelyhez a tevékenység végzésének helye szerinti település tartozik, a melléklet szerinti formában hatósági nyilvántartásba vette.
(2) A hatósági nyilvántartás a következõ adatokat tartal- mazza:
a) a nyilvántartásba vétel sorszáma és idõpontja, b) a szolgáltató neve és címe,
c) a szolgáltató tevékenység 1. § (1) bekezdésének a)pontja szerinti típusa,
d) a nyilvántartásban szereplõ adatokkal kapcsolatos változásokra, illetve a nyilvántartásból való törlésre vonat- kozó bejegyzés.
(3) A (2) bekezdésb)–c)pontjaiban meghatározott ada- tokat a szolgáltató a nyilvántartásba vételi kérelem benyúj- tásával egyidejûleg köteles a jegyzõnek bejelenteni. A jegyzõ a szolgáltatónak a nyilvántartásba vételrõl és a nyilvántartásba vett adatokról igazolást állít ki.
(4) A nyilvántartásba vétel az 1. § (1) bekezdésének aa)–af)pontjaiban meghatározott tevékenységi típusokba sorolás alapján történik. A nyilvántartásba vétel során a kérelmezõ több tevékenységi típust is megjelölhet, és azo- kat újabb kérelemben módosíthatja.
(5) A közös háztartásban élõ közeli hozzátartozók [Ptk.
685. §b)pont] közül csak egy természetes személy vehetõ nyilvántartásba.
(6) A tevékenység végzésének helyszínéül szolgáló in- gatlan jogszerû használatának közokirattal vagy magánok- irattal történõ igazolása a nyilvántartásba vétel feltétele, kivéve, ha a jogszerû használat jogcíme az ingatlan-nyil- vántartásba bejegyzésre került.
3. §
(1) A nyilvántartásba vett szolgáltató e rendeletben fog- lalt kötelezettségeinek teljesítését a jegyzõ ellenõrzi.
(2) Törölni kell a hatósági nyilvántartásból a szolgálta- tót,
a) ha az e rendeletben foglalt kötelezettségét – a jegyzõ felszólítása ellenére – nem teljesíti,
b) ha törlését a szolgáltatás ellenõrzésére külön jogsza- bály alapján jogosult hatóság kezdeményezi a tevékeny- ségre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt,
c) ha a hatósági nyilvántartásból való törlését kéri.
(3) Az a szolgáltató, akit a hatósági nyilvántartásból a (2) bekezdésa)vagyb)pontja alapján töröltek, a törlést el- rendelõ határozat jogerõre emelkedésétõl számított egy éven belül nem vehetõ újra nyilvántartásba.
(4) A tevékenység megszüntetését az azt követõ 15 na- pon belül a szolgáltató a jegyzõnek írásban bejelenti, aki törli a szolgáltatót a hatósági nyilvántartásból.
(5) A szolgáltató a 2. § (2) bekezdésének b)pontjában meghatározott adataiban bekövetkezõ változást annak be- következését követõ 15 napon belül a jegyzõnek írásban bejelenti.
4. §
A jegyzõ a hatósági nyilvántartásnak a 2. § (2) bekez- désben meghatározott adatait – a szolgáltató személyes adatait kivéve – statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére bocsátja.
5. §
(1) A falusi vendégasztal szolgáltatás-nyújtás az élelmi- szer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének III. fejezete szerinti elsõdlegesen magánlakóházakban használt, de forgalomba hozatal céljából élelmiszerek rendszeres készítésére használt helyiségekben végzett te- vékenységnek minõsül.
(2) A falusi vendégasztal szolgáltatás-nyújtás kereté- ben elõállított élelmiszerekrõl gyártmánylapot nem kell ve- zetni.
6. §
Ez a rendelet a kihirdetését követõ 14. napon lép hatályba.
Gyurcsány Ferencs. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 136/2007. (VI. 13.) Korm. rendelethez
Nyilvántartás a(z) ... kistérségbe tartozó ... település területén folytatott alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységrõl
Sorszáma
Nyilvántartásba vétel idõpontja
Szolgáltató
Szolgáltató tevékenység típusa
Szolgáltató törlése
neve
címe idõpontja
oka
év hó nap település irányítószám út/utca/tér
házszám, külterületnél
helyrajzi szám
év hó nap
a b c d e f g h i j k l m n
A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának pályázati felhívása
„Magyarország külföldi megismertetése és a külpolitikai közgondolkodás elõsegítése” címmel
(Pályázat kódszáma: KÜM–2007 KKF pályázat) 1. A támogatás célja
1.1. Magyarország külföldi megítélésének javítása, különös tekintettel a magyar kultúra, tudomány és történe- lem értékeinek, jeles személyiségeinek és eseményeinek bemutatására, valamint Magyarország külpolitikai tevé- kenységének, szerepvállalásának megismertetése.
1.2. A társadalom külpolitika és diplomácia iránti ér- deklõdésének erõsítése, az azzal kapcsolatos ismereteinek bõvítése, a civil szervezetek külpolitikai érdekeinkbe tör- ténõ aktívabb bevonását célzó tevékenységek elõsegítése.
2. Támogatott tevékenységi körök
2.1. A külképviseletek által jól hasznosítható idegen nyelvû kiállítások megrendezése, kivitelezése.
2.2. A Külügyminisztérium és a külképviseletek által hasznosítható idegen nyelvû audiovizuális információhor- dozók készítése.
2.3. Nemzetközi tanácskozás, szeminárium vagy ren- dezvény Magyarországon vagy külföldön történõ magas színvonalú szervezése és rendezése.
2.4. Rendezvények, vetélkedõk, játékok szervezése, kiadványok, cikkek megjelentetése, tájékoztató anyagok készítése és terjesztése, filmek és videóanyagok készítése, képzések és tanulmányi versenyek szervezése, illetve a hazai és a határon túli civil társadalom külpolitika iránti érdeklõdésének fokozását elõsegítõ anyagok, illetve prog- ramok készítése.
2.5. A Külügyminisztérium tevékenységével össze- függõ kiemelkedõ jelentõségû külföldi eseményen történõ részvétel, magas színvonalú, nem kereskedelmi jellegû produkcióval.
Egy pályázó több tevékenységi körre is benyújthat pályázatot.
A fentiekben meghatározott tevékenységi körök inter- netes formában történõ megvalósítását nem támogatjuk.
3. A pályázók köre
3.1. Civil szervezet: olyan társadalmi szervezet, vala- mint alapítvány, amely céljai összeegyeztethetõek a pályá- zati kiírás céljaival, amelyet Magyarországon vettek nyil- vántartásba 2005. április 1. elõtt, és amely az alapszabá- lyának, alapító okiratának megfelelõ tevékenységet tény- legesen folytatja.
3.2. Gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ánakc)pontjában meg- határozott, olyan mûködõ szervezet (beleértve a költség- vetési szervet is), amelyet 2005. április 1. elõtt Magyar- országon jegyeztek be, és tevékenységi körében szerepel a megpályázott tevékenység, továbbá vállalja, hogy a megpályázott tevékenységet nonprofit tevékenység köré- ben (azaz önköltségi értéken) végzi. Költségvetési szervek támogatására csak abban az esetben van mód, ha a meg- pályázott tevékenység nem tartozik kifejezetten a költség- vetési szerv tevékenységi körébe.
3.3. Nem nyújthatnak be pályázatot: pártok, munka- adói és munkavállalói érdek-képviseleti szervek, biztosító egyesületek, köztestületek, valamint az egyházak.
3.4. Nem nyújthat be pályázatot olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ társaság, amely- nek vezetõ vagy felügyelõ szervében a minisztérium vala- mely köztisztviselõje, munkavállalója, valamint ezek közeli hozzátartozója közremûködik, illetve amelynek tagja a minisztérium valamely köztisztviselõje, munkavál- lalója, valamint ezek közeli hozzátartozója. Közeli hozzá- tartozónak minõsül a házastárs, az élettárs, az egyeneság- beli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyer- mek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelõszülõ, vala- mint a testvér.
4. Egy pályázattal maximálisan 5 millió Ft támogatás nyerhetõ. A támogatás alsó határa 200 000 Ft. A pályázat- tal felosztható összeg: 20 millió Ft.
4.1. A támogatás formája: vissza nem térítendõ támo- gatás.
4.2. A pályázónak – a 4.3. pontban foglalt kivétellel – rendelkeznie kell saját forrással. Saját forrás a támogatan- dó tevékenység megvalósításához a pályázó, illetve a társ- finanszírozó által biztosított szabad pénzeszköz. Társ- finanszírozás esetén a társfinanszírozó által biztosított pénzeszköznek a pályázat benyújtásakor a pályázó rendel- kezésére kell állnia. A saját forrás mértéke: a támogatott projekt költségvetése 10%-ának megfelelõ összeg. Nem tekinthetõ saját forrásnak az államháztartás alrendszerei- bõl nyújtott támogatás. A saját forrás meglétérõl a pályá- zónak nyilatkoznia kell, továbbá köteles bankszámlakivo- nattal igazolni összegét.
4.3. Nem kell saját forrással rendelkeznie a pályázó- nak, ha az igényelt támogatás összege a 300 000 forintot nem haladja meg.
4.4. A támogatás összege kizárólag akkor használható fel az egyes költségek után járó ÁFA kifizetésére, ha a tá- mogatással fedezett tevékenységgel kapcsolatban a pályá- zó ÁFA levonására vagy visszaigénylésére nem jogosult.
4.5. Rendkívül indokolt esetben – a pályázó pályázattal egyidejûleg benyújtott kérelmére – a minisztérium döntése
alapján: az elnyert támogatás legfeljebb 25%-áig elõleg folyósítható. Az elõleg iránti kérelemben részletesen ki kell fejteni a kérelem indokait.
4.6. Rendkívül indokolt esetben, a minisztérium dön- tése alapján: nem profitorientált szervezet esetén, a 300 000 Ft-ot meg nem haladó támogatási összeg a teljesí- tést megelõzõen – utólagos elszámolással – egy összegben folyósítható. Az erre irányuló kérelemben részletesen ki kell fejteni a kérelem indokait.
4.7. A támogatás nem használható fel szállítási és biz- tosítási költségekre, adó, illetve megbízási díjakkal vagy honoráriumokkal kapcsolatban felmerülõ adók vagy járu- lékok megfizetésére, saját dolgozók bérköltségének fede- zésére, sem ezen dolgozóknak egyéb jogviszony alapján történõ kifizetésére.
4.8. A pályázat beadása elõtt megvalósult tevékenység visszamenõleges támogatására nincs lehetõség.
4.9. A nyertes pályázónak a megpályázott tevékenység megvalósítását legkésõbb 2008. május 1. határidõvel be kell fejeznie.
4.10. A támogatási összeg folyósítására – a 4.5. és a 4.6. pontokban foglalt eseteket kivéve – utólag, a támoga- tott tevékenység teljes megvalósítását követõen kerül sor.
Az elszámolásnak számlákkal igazoltan tartalmaznia kell a támogatási összeg, a saját forrás és a társfinanszírozás felhasználásáról szóló kimutatást, a pályázat VI. mellék- letébenfoglaltaknak megfelelõen.
4.11. Abban az esetben, ha a pályázattal rendelkezésre bocsátott teljes keretösszeg kimerül vagy – államháztartási okból – zárolásra kerül, a Külügyminisztérium internetes honlapján errõl tájékoztatást tesz közzé.
5. Támogatásban részesülhet az a pályázó:
a) aki a benyújtott pályázat tartalmát és kivitelezésének módját részletesen ismerteti;
b) akinek pályázati anyaga megfelel a magas szakmai, kivitelezési, minõségi követelményeknek;
c) akinek alkalmassága az adott szakmai tevékenységi területen elfogadott szempontok alapján megállapítható;
d) aki a benyújtott pályázat lebonyolítására kötelezett- séget vállal.
6. Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére:
a) aki csõdeljárás, felszámolás, végelszámolás alatt áll;
b) aki a pályázat benyújtását megelõzõ három naptári éven belül a költségvetés alrendszereibõl, illetõleg a Kül- ügyminisztérium fejezetnél az egyes fejezeti kezelésû elõ- irányzatok felhasználásának szabályairól szóló KüM ren- deletben meghatározott elõirányzatból a támogatási szer- zõdésben vállalt kötelezettségének nem vagy csak részben tett eleget, illetve a Külügyminisztériummal korábban kötött bármely szerzõdésben foglaltakat megszegte;
c) akinek lejárt esedékességû adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van;
d) aki nem rendelkezik a 4.2. pontban meghatározott mértékû saját forrással;
e) aki pályázatában valótlan, megtévesztõ adatokat szolgáltat;
f) aki nem felel meg az államháztartásról szóló 1992.
évi XXXVIII. törvény 15. § (7)–(9) bekezdéseiben megha- tározott rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek;
g) aki nem felel meg a jelen pályázat kiírásában foglalt feltételek bármelyikének;
h) akinek a pályázat benyújtását megelõzõ két év (2005. és 2006.) mérleg szerinti eredménye vagy üzemi (üzleti) tevékenységének eredménye negatív.
7. A döntés folyamata
7.1. A benyújtott pályázatokat a Külügyminisztérium illetékes munkabizottsága értékeli a beérkezést követõ ülésén. A Külügyminisztérium az eredményrõl a döntést követõ 15 munkanapon belül írásban tájékoztatja a pályá- zót. A pályázat elutasítása, illetve a pályázat eredménye miatt jogorvoslatnak helye nincs. A pályázat nyerteseinek nevét, a nyertes projekt megnevezését és a támogatás összegét a Külügyminisztérium honlapján http://www.kul- ugyminiszterium.hu) közzéteszi.
7.2. Az értékelés szempontjai:
a) a pályázat a kitûzött céloknak és támogatható tevé- kenységeknek történõ általános megfelelése;
b) a pályázat szakmai színvonala, megvalósíthatósága;
c) pénzügyi értékelés: megalapozottság, költséghaté- konyság.
7.3. Érvénytelen az a pályázat:
a) amely nem felel meg a kiírásnak;
b) amelyet nem a megadott ûrlapon nyújtottak be;
c) amelyet nem a 3. pontban meghatározott jogosult nyújtott be;
d) amely hiánypótlást, illetve a hiánypótlásra megadott határidõ eredménytelen elteltét követõen sem tartalmazza a 8. és a 9. pontokban felsorolt adatokat és dokumentu- mokat;
e) amelyet a 11. pontban meghatározott beadási határ- idõt követõen nyújtottak be.
7.4. Hiánypótlásnak egy alkalommal van helye. A pá- lyázó a hiánypótlásnak – az arra vonatkozó felszólítás kéz- hezvételétõl számított – 8 napon belül eleget kell tegyen, ellenkezõ esetben pályázata érvénytelen.
8. A pályázatnak tartalmaznia kell a hiánytalanul kitöl- tött ûrlapot (a pályázati kiírás I. melléklete).
9. A pályázathoz csatolni kell:
a) eredetiben a pályázó 30 napnál nem régebbi cégki- vonatát, vagy igazolást a bírósági nyilvántartásba vételrõl, vagy az egyéni vállalkozói igazolvány másolatát;
b) a közjegyzõ által hitelesített aláírási címpéldányt;
c) eredetiben a pályázó bankszámláit vezetõ hitelinté- zetek 30 napnál nem régebbi igazolását – a pontos számla- szám(ok) megjelölésével – a pályázó bankszámláinak vezetésérõl, fizetõképességérõl;
d) eredetiben a pályázó bankszámláját vezetõ hitelinté- zet 30 napnál nem régebbi igazolását – a pontos számla- szám megjelölésével – arról, hogy a pályázatban vállalt, 4.2. pont szerinti saját forrás rendelkezésre áll;
e) a pályázó létesítõ okiratáról készített egyszerû máso- latot;
f) 30 napnál nem régebbi igazolást az állami és önkor- mányzati adóhatóságtól, valamint vámhatóságtól arról, hogy köztartozása (adó-, járulék-, illeték- vagy vámtar- tozás) nem áll fenn;
g) a megpályázott programra felkért külsõ szakértõk szándéknyilatkozatát arról, hogy elvállalják a programban való részvételt;
h) gazdasági társaság esetében az elõzõ két év pénz- ügyi mérlegérõl készített egyszerû másolatot;
i) a pályázó cégszerûen aláírt, a pályázati felhívásII., IV.ésV. mellékletébenfoglalt nyilatkozatát;
j) gazdálkodó szervezet esetében a 9.i)pontban foglalt nyilatkozatok mellett a pályázó cégszerûen aláírt, a pályá- zati felhívásIII. mellékletébenfoglalt nyilatkozatát.
10. Egyéb rendelkezések
10.1. A támogatási szerzõdésben foglaltak teljesítését és a támogatás rendeltetésszerû felhasználását a Külügy- minisztérium ellenõrzi. A támogatás rendeltetéstõl eltérõ felhasználását a Külügyminisztérium állapítja meg.
10.2. A nyertes pályázóval a Külügyminisztérium az elszámolás részletes tartalmi és pénzügyi szabályait tartal- mazó támogatási szerzõdést köt. Abban az esetben, ha a nyertes pályázónak felróható okból a támogatási szerzõdés megkötésére a Külügyminisztérium által az értesítésben meghatározott határidõig nem kerül sor, a támogatási dön- tés érvényét veszti.
10.3. A támogatás a megpályázott összegnél alacso- nyabb összegben is megállapítható. Amennyiben a pályá- zó az alacsonyabb összeg esetén is képes és kész a pályá- zatban vállaltak megvalósítására, errõl a döntés kézhez- vételét követõ 15 napon belül köteles írásban nyilatkozni.
A nyilatkozathoz csatolni kell a módosított megvalósítási ütemtervet és a módosított költségvetést. A módosított
költségvetésben az eredeti költségvetésben vállalt saját forrás csökkenthetõ, de minimálisan fedeznie kell a módo- sított költségvetés 20%-át.
10.4. A nyertes pályázó nem köteles elfogadni a meg- ítélt támogatást, ha úgy ítéli meg, hogy az elnyert támoga- tás annyival kevesebb, mint a kért támogatás, hogy az nem teszi lehetõvé a tervezett projekt megvalósítását.
10.5. A pályázat benyújtásával a pályázó tudomásul veszi, hogy a projekt lebonyolításának teljes összegével legkésõbb 2008. május 31. napjáig köteles elszámolni.
A határidõ elmulasztása esetén a pályázót a támogatás nem illeti meg.
10.6. A támogatási összegbõl finanszírozott beszerzé- seket értékhatártól függõen a mindenkor hatályos közbe- szerzési törvény szabályaira tekintettel kell megvalósítani.
10.7. Egyéb, a pályázatban nem szabályozott kérdések- ben a Polgári Törvénykönyv, valamint a Külügyminisz- térium fejezetnél az egyes fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának, ellenõrzésének szabályairól szóló 1/2007. (III. 29.) KüM rendelet elõírásait kell alkalmazni.
11. A pályázat benyújtásának módja, helye és határideje A pályázatok beérkezése folyamatos, végsõ határideje:
2007. augusztus 31.
A pályázatokat kizárólag postai úton lehet benyújtani.
Cím: Külügyminisztérium Kommunikációs és Közkap- csolati Fõosztály Titkársága, 1027 Budapest, Nagy Imre tér 4. A borítékon fel kell tüntetni a pályázat kódszámát:
KÜM–2007 KKF pályázat.
A pályázatot 2 példányban, magyar nyelven, az ûrlap és az egyéb elõírt dokumentumok csatolásával kell benyúj- tani. Az ûrlap és a nyilatkozatok tartalmukban nem változ- tathatók meg. Bárminemû változtatás a pályázó kizárását vonja maga után.
A pályázati ûrlap és a nyilatkozatok a Külügyminisz- térium honlapjáról (http://www.kulugyminiszterium.hu/
pályázatok) letölthetõ.
A pályázattal kapcsolatban kiegészítõ információkért kizárólag írásban lehet a Külügyminisztérium Kommuni- kációs és Közkapcsolati Fõosztálya Titkárságához (fax:
06-1-581-901, e-mail: kozkapcsolat@kum.hu) fordulni.
Külügyminisztérium
I. melléklet
Pályázati ûrlap (minden pályázó részére)
(A pályázati ûrlap eredeti szövegében történõ bármilyen változtatás a pályázat automatikus kizárását vonja maga után!)
Pályázati adatok 1. A pályázó szervezet Teljes név:
Rövid név (betûszó stb.):
Székhely, telephely címe:
Cégjegyzékszám, nyilvántartásba vétel száma:
Adószám:
Telefonszám:
Fax:
E-mail cím:
2. A pályázó szervezet megjelölése (csak egyet jelöljön be)
nonprofit szervezet profitorientált
gazdálkodó szervezet
3. A pályázó szervezet banki adatai Számlavezetõ bank(ok) megnevezése:
A bank(ok) címe(i):
A pályázó bankszámlaszáma(i):
4. A pályázó szervezet képviseletére jogosult személy adatai Neve:
Telefon-/Faxszáma: ………
E-mail: aláírás
5. A pályázónak a megpályázott tevékenység levezetésére kijelölt megbízottja Neve:
Telefon-/Faxszáma: ………
E-mail: aláírás
