Vármegyéink területe, népességfejlődése, népsűrűsége és közigazgatási felosztása

meressel—G, KÖZEGÉSZSÉG

Vármegyéink területe, népességfejlődése, népsűrűsége és közigazgatási felosztása.

, Territoire, acc'roissement du nombre des habitants, densité de la population et division ' administrative des comitats de Hongrie.

Rés'u'mé. Les renseignements publiés jusgulici dans cette Revue pour 1941 sur le territoire et ,sur la densité de la population ne comprenaient pas les territoires'me'rtidionaux repris.

Nous allons combler cette lacune, les chiiires provisoires recueillis pour la superiicie de ces ter- ritoires lors du Recensement y exécuté le 10 octobre 1941 ayant été dépouillés entre temps. D*aprés ces echiffres, la superficíe de la Hongrie est, depuis la reprise des territoires méridionaux, de 171753 kmz.

Et bien gue, pendant les dernieres décades, le nombre des habitants augmentát médiocrement, la densité de la population, gui représentait par km? 70'5 en 1910 et 80'0 en 1930, s'est éleve'e en 1941 d 85'4. Pendant cette derniére anne'e, elle était sur notre territoire selon Trianon, de 100'2, gráce a Budapest, représentant dans la Zone nord (re'in—

corporée en octobre 1938), 88'3, en Subcarpathie (reprise en mars et avríl 1939), 570, sur les terri—

toires transyluain et oriental (récupérés en automne de 1939), 599, et sur les territoires méridionaux (repris au printemps de 1941), 88'0. —- Comme les régions different les unes des autres pour leurs conditions démographigues et leur capacité de faire viure les habitants, m' ces chiffres—Iá, ni ceux du tableau ci—dessous, relatif aux comitats, ne montrent parfaitement dans guelle mesure la densit'é de la population varie suivant les parties ' du territoire, mais ils renseigneront a peu prés le lecteur. — Pour offrir des renseignements plus amples, le tableau ci-aprés donne aussi le nombre et l'accroissement de la population; il indigue encore, par comitats, afin de compléter les chiffres déjd publiés ici sur les agglomératíons, les totaua:

relatifs aux circonscriptions administratives.

*

A Szemle lapjain eddig csupán a népes- ség számáról, fejlődéséről és a néptömö—

rül—ésről közölhettünk nemcsak az 1941.

január 31-i népszámlálás területére, ha- nem az 1941. október 10-án végrehajtott , délvidéki számlálás területére is kiterjesz—

kedő — törvényhatóságonkin't tagolt ——

adatokat?) A terület nagyságáról és a nép- sűrűségről eddig közzétett megyei adatok-

1) Az 1941. évi népszámlálás előzetes ered—

ményei. M. Stat. Szemle 1941. évf. 155—187. l. —-

b_anl) azonban a visszafoglalt délvidéki ré—

szek eredményei még nem foglaltattak. Ezt a hiányt kívánja pótolni a most bemuta—

tásra kerülő táblázat, mely a terület és a népsűrűség mérőszámain felül a népesség

1930—1941. évi fejlődés—ére és —— a már közölt néptömörülési eredményeknek mintegy kiegészítésekép—en —— a közigazga—

tási beosztásra rálwilágító adatokat is fel—

Öleli.

A terület, népsűrűség és a közigazgatási felosztás alakulását elsősorban vármegyei részletezésben érdemes áttekinteni. A tábla az idevágó eredményeket, valaminta né—

pességfejlődési százalékokat teljesség kedvé—

ért természetesen nemcsak a megyei, ha—

nem a városi törvényhatóságokról is közre- adja. A tj. város-okat azonban táblázatunk nem csoportosítja külön, hanem közvetle- nül vármegyéjük után sorolja fel. Ezen- kívül egy-egy számsor a vármegyék és a terűletükkel összefüggő tj. város (városok) adatait egybefoglalva is közli?) A nép- számlálási adatok egybevetését ugyanis na- gyon zavarja .az a körülmény, hogy vá- rosaink egy része a megyék adataiban bennfoglaltatik, másik része viszont külön

szerepel?) Összehasonlításra igazán alkal—

mas képet tehát csak akkor kapunk, ha ezt a zavaró tényezőt 'a tj. városok adatai—

nak a megfelelő vármegyéhez való hozzá- számításával kiküszöböljük.

A délvidéki népszámálás előzetes eredményei. M.

Stat. Szemle 1942. évf. 1—15. 1. —— A néptömörii- lés vármegyénkint. M. Stat. Szemle 1942. évf. 81——

89. l.

1) Terület és népsűrűség törvényhatóságon- kint. M. Stat. Szemle 1941. évf. Gil—616. l.

2) Budapest adatait azonban a főváros egé—

szen különleges helyzetére való tekintettel nem számítottuk hozzá Pest vm.-hez. (Megjegyzendő, hogy ezúttal a Budapest környékéhez tartozó köz- ségek és városok Pest vm. adataiból való külön- választására sem került sor.)

') így pl. Vas és Szabolcs vármegye adatainak Sopron és Fejér megye adataival való összehason- litását igen nagy mértékben befolyásolja az, hogy a városias góc, a megyeszékhely az előbbi kettő—

ben bennfoglaltatik, az utóbbi kettő ellenben az egyébként azonos, vagy legalább is hasonló jel- legű tj. város adatait nem foglalja magában.

12

4. szám ,, _ ,—,— 178 —

_ 1942

Terület, népességfejlődés, népsűrűség és közigazgatási felosztás törvényhatóságonkint.

Superficie, accroissement du nombre des habitants, densíte' de la population et division administrative, suivant les comitats et les villes autonomes.

$$$—*?

DKöízigazgatagí _teloszftás (1942. 111. 30.) _ % $$$ N ége űr(iség wzlsum administratwe (alu 30 mois 1942)

Magam. 3317 1 ...) Ján—L 131 ; a

.. . ö " Densité de . . ' m az § 05— *— §

__ Torvényhatósag, VPN/ic" Populan'on %% "(§ la popula- é § §§ § § 15533 $ § § U §

kozigazgatási kirendeltség 19411) Présenn 35717— tion _par §; _ _; Ú § % § § §? § [ §

Comílats. m'lles autonomes %; §§ km 5) ? meg __ w ' ** $ 'a ._.g § %%

et Secteurs administratifs $§§ § 335 %% § ! $$$ §,__ §? §:

——— ——————————— m 55 ,f—ÉDÉ a? e., 333 x —— 37313 (13.

$$$,- _{;; M;"} kmz- _{ben 19302) 19413)} $$$; 3 g,— ; 19308) 19417) 558 23 %% M —— község ; pg ; % ggg %: game; Én...

cad. ' im "" :— ? 3 a vám mm... ) %f's ?: 8 .; aa 8 §

Abaúj-Toma vm.') . . . . 495328 2.850 154.769 161.370 4'3 54'3 56'6 —— -— 7 212 219

Kassa tjv.") . . . 16.097 93 70.117 66.961 —— 4'5 7.570 7229 1 — —-— — ) — ..

Abaúj-Toma vm. %- Kassa üv. 511425 2.943 224886 228331 1'5 76'4 77'6 ] —— 7 212 220 6

Bács-BodrogBaja tjv. vm.. . . .. .. ,. .. 1,570442134.707 9.037200 68823827.935 69541232.275 155I'!) 139'9762 161'676'9 — 1 — 2 —130 ——2 1341 ——14 —

Szabadka tív. . . 140.611 809 100.058 100.751 07 123'7 124'5 1 — —- —— 1 —— ——

Újvidék tív. . . 27.717 160 56.500 59.864 60 3542 37523 1 —— —— — 1 — ——

Zombor tjv. . . '. . . . 53.578 308 32.334 31.755 —— 1'8 104'9 103'0' 1 — —— — 1 —— -—

Bács—Bodrog vm. %- Baia, Szabadka, Újvidék és Zom—

bor tív. . . I,827.034 10.514 905065 920057 I'? 861 875 4 2 130 2 138 ];

Baranya vm, . . . 894404 5.147 302843 305561 0'9 588 59'4 — 1 24 313 338 8

Pécs tjv. . . 12.279 71 61.663 72.307 17'3 872'7 1.023'3 1 —- — —— 1 — -——

Baranya vm. '*- Pécs (ju. . 91/6683 5.218 364506 377868 37 69'9 72'4 ] 1 24 313 339 8

383 és Hont k. e. e. vmf") 344485 1.981 146678 146028 ——- 0'4 74'1 73'7 —— 1 5 141 147 4

Békés vm, . . . . .A . . . 637.768 3.670 330656 338737 2'4 90'1 92'3 —— 2 29 — 31 6 —

Bereg vm. . . 230316 1.325 131304 142388 8'4 99'1 107'4 —— 2 8 64 74 3

Beszterce—Naszód vm. . . . 741'689 4.268 131143!) 140826 7'5 32'7 35'1 — 1 22 78 101 4

Bihar vm. . . 1,131.468 6.511 430350 446656 3'8 664 6815 —— 1 98 158 257 12

Nagyvárad tjv. . . 8.313 48 82.687 92.798 122 1.728'4 1.939'8 1 —— — — 1 —— ——

Bihar vm. '1' Nagyvárad (ju. 1,139.781 6659 513037 539454 52 782 822 1 1 98 158 258 12

Borsod vm. . . 634206 3.650 280.620 304.785 8'6 76'9 83'5 -— 54 122 176 7

Miskolc tív. . . 9.500 55 63.913 77.290 20'9'1169'11413'8 1 —— — —— 1 -— ——

Borsod vm. '1- Miskolc ljv. 643.706 3.705 344633 382075 10'9 93'0 103'1 1 —— 54 122 177 7 __

Csanád. Arad és Torontál

k. e, e, vm. . . , . 345545 1.988 174.318 177.471 1'8 877 89? -—— 1 37 5 43 5 Zi

*

Csik vm. . . 920236 5.296 157.167 171.996 94 29'7 32'5 — 2 38 24 64 5 11;

Csongrád vm. . . 346026 1.991 158278 161393 2'3 79'5 81"? —— 2 15 4 21 3 27;

Hódmezővásárhely tjv, . . 132255 761 60.342 61,729 2'3 79'3 81'1 1 —— —— —— 1 — —— ;,

Szeged tjv, . . . 141.775 816 135071 136375 1'0 165'6 16'7'2 1 —- —— — 1 —— ——

Csongrád vm. 4- Hódmező-

,,

vásár-help és Szeged (ju . 620056 3.568 353691 359397 1'8 9.9'1 1009 2 2 15 4 23 ? 23

Esztergom vm, . . . 194833 1.121 104.798 115.415 10] 93'5 102'9 — 1 25 26 52 2 92

FBiér vm. . . , . . , . 692417 3.985 230469 247977 71) 57'8 62'2 — ——- 80 20 100 5 6

Székesfehérvár tiv. . . . 20.838 120 40.714 48.264 18'5 339'5 4025 1 — — —— 1 — __

Fejér um. '1- zékesfehér-

vár tja. , _ _ , _ , _ , 713255 4.105 271.183 296241 92 66'1 72'2 ] — 80 20 10] 5 6

Gömör és Kishont vm. . . 346374 1.993 109.367 107.181 —— 20 M'!) 53'8 — 2 4 145 151 4 34

Győr, Moson és Pozsony

. e. e. vm. . . . , . 399350 2.302 151587 160136 3-5 672 696 h 1 34 62 97 4 24. __

Győr tív. . . 9.464 54 50.881 57.109 12"; 934'3 104815 1 —— — —— 1 — ——

Győr, Moson és Pozsony;

, f

. e. e. vm. 4- Gnór tív. 409414 2.356 205468 217295 58 87'2 92-z 1 1 34 62 98 4 ;43

Hajdu vm. . . . . . _ . 414284 2.384 178523 188246 5-5 744) 790 — 3 15 _ 19 2 1 .

Debrecen tjv. . . 166284 957 117275 125369 7'4 122'6 131'6 1 _ _ __ 1 _ __ ,.

Hajdu vm. "- Debrecen (ju. 580568 3.341 295.798 31.215 6-2 88'5 941? 1 3 16 — 20 2 — *

Háromszék vm,9) . . . . . 538283 3.098 130539 142307 9-1 42—1 45-9 —— 2 20 77 99 4 27

Heves vm. . . . . . . . 653057 3.758 316.929 325.124 26 84'3 86'5 — 2 77 36 115 6 13,

Jász-Nagyknn-Szolnok vm. , 909.663 5.235 412509 424498 2-9 788 811 —— 6 47 — 53 6 —

Kolozs vm, . . . 446738 2.571 149198 156426 4-8 58'0 60'8 —-— 1 6 146 153 5 45

Kolozsvár tív. . . 28.176 162 100644 110418 9-5 622'0 681'0 1 — .— —— 1 — —

Kolozs vm. "I— Kolozsvár liv. 474314 2733 250-042 266844 (i'? 91'5 97'6 ] 1 6 146 154 5 45;

Komárom vm. . _ _ _ . . 610.865 3.515 254733 263202 3-3 72'5 74'9 —— —— 50 103 158 6 32,

Komárom tjv. . . _ . . 6.783 39 28.720 30.811 7'3 7358 78.94 1 — —— —— 1 —— —— _

Komárom vm. 4— Komárom Ijv. Máramaros vm_ _ , , _ _ 617648 696597 3.554 4.009 283453 191504 294013 211665 3-7 99 48'5 79-7 82'7 53—3 _ 1 1 90 21 108 40 159 62 s 5 32 ; 11

Maros—Torda

Marosvásárhely

vm.

tjv_

.

,

. .

,

.

,

794-761

5.951

4574

34

236-997

38.517

255378

44.893 161;

80

1.124'6'

518

1.310'7

5510 ——

1 ——

1

——

14 219

-—

234

1 —

8

——

69

Maros—Torda vm. %— Marns— _ _

vásárhell) fin. . . . . . 800712 4.608 275914 300771 9-2 5948 65-51 1 1 14 219 235 8 69' Nógrád vm, , _ , , , , 540520 3.111 250224 260506 4-1 8011 837 _ 3 14 176 193 5 61

Nitra és Pozson . e. e.

36111 , , , _ y k _ , _ 268173 1.543 179952 180386 0'5 116'6 117'2 —— 1 22 60 83 3 20

Pest-Pilis-Solt-KiskunKecskemét tjv. _ ,vm.9)_ _ _, 2,054.U40163237 11.820939 1,367.50179.467 1.535.76187.318 12'3!)"9 115'784'6 129'993'0 —— 1 ——13 203—— ——14 2301 _17 _ 5

Pest— ális-1 olt—Kiskun vm. %-

Kpíkpmgét tív. _ _ _ _ _ 2.217277 13.759 I,44G.968 1.623.()79 12'2 113'4 127'2 ] 13 203 14 231 17

'

)

Budapest szidom _ _ _ _ 33.696 194 1,004.772 1,162.822 15'7 5181'6 53967 1 —— _ .. 1 __ M

Somogy vm, . , , , , _ 1,159.600 6673 385635 391390 1-5 578 587 _. 1 34 267 _ 302 (, 83 SopronSopronvm.UV._ __ __ __ __ __ __ 31621422.516 1.820130 14336635.895 14182142.205 ——17'61'1 2771)78'8 325'777'9 _— 1 ——— ——28 ——82 1101 _ 4 —-—30! Sopron vm. _;— Sopron m,, ,

338.730 1.950 179261 184026 :'7 921) 94'4 ] — 28 82

111 4 30;

4. szám —— 179 -— 1942

m § % A DKöbzlgazgatasi _telosztas (1942. m. 30.)

% §§§§ N épsűrűs ég wzszon admtmstmtwe (au 30 mar: 1942) Terület A jelenlevő 23 %; 1 king-reb) Vílles :: t': 3 ;; § . §

_ népesség száma az? ! Dmsüé de , . w o'tt § '5 33. 3: §

__ Törvényhatósag, Superjicw Population '?'ETÉ la popula- ó § ÉÉ § § %% § ' § § U §

kozlgazgatasl kirendeltség 19411) pféseme m,;vg tion par § . 3 G ?, :s § § gs: § ) g

' ' ' § ' * a (; i.:j l .— A. o xx o ;; 3 ?!

Comztats, mlles autonomes ;;É § km ) % W,, _ a I "" § u _a § 30;

et Secteurs administratífs meg § § ggg (".És , ! ggg] :; s_§ ,, 3—3

aug—.: 2339. 303: E.,, a 1413 áig "75-

kat. mi 3224; gas gs M § megtesz

holdban % sa ** ** WS ása me.—5.210":

m arr. ben, 19303) 19413) 5; ? a 19306) 19417) közsé ; %% "a § § ,; %%

cad. 6" km IB , § '5 Város commungu ) 293 % s % M % §

Szabolcs vm. . . 797748 4.591 390829 428619 97 85'1 934 1 61 67 129 9 30

Szatmár vm. , . . , . , , 1,071.806 6.168 398172 430255 79 647 69'8 —— 3 33 270 306 11 91

Szatmárnémeti tjv . . . . 27.000 155 51.495 51.987 1'0' 3314 3346 1 — —- —— 1 -— _

Szatmár vm. 4;- Szatmár-

németi tív. . . 1,098.806 6.323 450267 482242 71 71 ? 76'3 1 3 33 270' 307 11 91

Szilágy vm. . . 707.346 4.071 263.808 283.169 7'3 64'8 69'6 — 2 6 245 253 7 73

Szolnok—Doboka vm. . . 706743 4.067 225975 240421 6'4 55'6' 59'1 — 2 6 255 263 6 63

Tolna vm. . . 623000 3.585 269194 273073 1'4 751 76"? — 1 78 29 108 6 11

Udvarhely vm.") . . . 438734 2.525 104370 117654 12'0 41'5 46'6 — 1 19 92 112 4 29

Ugocsa vm. . . 155410 8_94 71.853 81.035 12'8 80'3 90'6 —— -—- 10 38 48 2 12

Ung vm. . . 119348 687 44.013 45.459 3'3 64'1 66'2 — —- —— 58 58 2 13

Ungvár tjv. . . 5.000 29 30.367 35.155 158 1.055'5 12219 1 — -— — 1 —— —

Ung vm. -l- Ungvár tív. . 124348 716 74.380 80.614 8'4 1039 1127 1 -—— — 58 59 2 13

Vas vm. . . 675379 3.890 326581 326431 — 0'1 84'0 83'9 — 2 16 302 320 S 85

Veszprém vm. . . 691818 3.981 243100 266367 95 6122 67'0 —— 2 49 125 176 5 40

Zala vm. _ _ _ , _ . _ _ 1,039.300 5.981 506309 510583 08 847 854 ——- 2 35 455 492 14 134

Zemplén vm. . . . . . . 411334 2.370 190788 201998 b'9 80'5 85'2 — 1 23 104 128 5 34

, Beregi közigazgatást ki-

% rendellség—de Bereg . 531688 3.059 186.646 217.711 167 61 0 71'2 — -— 2 189 191 4 36

%% Máramarost közigazgatási 1.3 kirendeltség — de Mára—

§ S maros . . . 960827 5.529 224473 271215 208 40 6 49'1 —-— — 9 89 98 4 33

W'g Ungl közigaz atási kiren-

deltség -—— 'Ung . . . 520497 2.995 120389 132990 105 402 44'4 — — —— 155 155 4 34

Összesen ._. Total: _ _ 29.845.916 171.753 18,732.852 14,669.128 6'8 80'0 85'4 21 70'1.509 5.074 6.674 264 1.532

Ebből: -— Dont:

Vármegyék -— Comituis 26,767.127 154.036 10,931.277 11,518.156 5'4 71'0 74'8 —- 70 1.498 4.641 6.209 252 1.429

Közigazgatási kirendeltsé- gek -— Sedeur; admmzs—

iratijís . . . 2,013.012 11.583 531508 621916 17'0 45'9 53'7 — -— 11 433 444 12 103

Vármegyék és közig. ki-

rendeltségek együtt -—

Ensemble des comitats et des Secteurs admtms-

traüfs . . . 28,7SO.139 165.619 11,462.785 12,140.072 5'9 69'2 73'3 -— 70 1.509 5.074 6.653 264 1.532

Ti. városok — Villes auto-

nomes . . . 1,065.777 6.134 2,269.567 2,529.056 11'4 370'0 412'4 21 — —— —- 21 _ —

1) Tájékoztató értékű előzetes adat. —- Chíffre provisoíre approximatif. .. 2) A magyar népszámlálás időpontja 1930.

december 31.. a cseh—szlováké 1930. december L.. a románé1930, december 29, a jugoszlávé pedig 1931. március 31. volt;

a megfelelő adatok — a törvényhatóságoknak érintett területére (egészére vagy részére) —— ezekre az időpontokra vonatkoznak.

_ Le Recensement de Hongrie eut lieu le 31 décembre 1930: celui de Tchéco—Slovaguie, le 1er décembre 1930; celui de Roumam'e, le 29 décembre 1930; celui de Yougoslavie, le 31 mars 1931. Les chiffres correspondants (de la totalite' ou d'une partie) des comitats et des vílles autonomes se rapportent d ces dates. _ 3) Előzetm eredmények, A népszámlálás idő-

pontja 1941. január 31l.. ill. a visszafoglalt délvidéki területeken 1941. október 10. volt. —— Résultals provísoires. Le Becen-

sement en auestion eut lieu le 31 janvier 1941; sur les territoires méridionaux repris depuis, il a en lieu le 10 octobre 1941. — !) Előzetes eredmények: 10 éves és 1 hónapos időszakra (a visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai részeket illetően

10 éves és 2 hónapos. a visszafoglalt délvidéki területrészeket illetően pedig 10 éves, 6 hónapos és 10 napos időszakra) vonat—

kozó adatok. — Résultals prouisoires relatifs () une période comprenant 10 (ms et 1 mois (pour la Zone nord et la Sub-

carpathie réincorporées, 10 ans el ? mois; pour les territoircs méridionaugc repris. 10 ans, 6 mois el 10 jours), —— 5) A négy-

zetkilométerenkinti népsűrűségi adatok hektár-ig haladó pontossággal szamlttattak ki (az 1941._ évi tájékoztató értékű területi adatok alapján). — La densilé de la population a été calculéc par kilométrcg, d un hectare prés (d'aprés les chiffres approximatifs de 1941 relatifs au territoire.) -— 6) L. a 2. sz. jegyzetet. —— Voyez la note?) __ 7) Előzetes eredmények, ——

Résultats provisoires. _. !) Háromszék vármegye az Udvarhely vármegyéből hozzácsatolt 3 községgel (a 3 község nélkül

a megye 1941. évi lélekszáma 1394073; Udvarhely vármegye a 3 község nélkül (azokkal együtt az 1941. évi lélekszáma

90.554). —— Comital de Háromszék et 3 communes ;) annexéeshgui appartenaient auparavant au comitat d'Udvarhely (sans ces 3 communes, la population du Háromszék était de 139407 ames en 1941); comitat d,Udvarhelu. non compris ces 8 commu- nes (avec ces communes—ld, íl avail 120554 habitants en 1941).— 9) Csepel és Budakeszi községektől Budapest szfőv.-hoz csatolt

részek (a csepeli kikötő és a budakeszi erdő) még Pest vm. adatában foglaltatnak (Budapest szfőv. 1941, évi lélekszáma e részekkel együtt 1,164.594_ tő, mig Pest vármegyéé e reszek Budakeszi) au profit de la vílle de Budapest figurent ici

dc Cse el el de BudakeSzt (le port de Csepel et le Boxs de nélkül 1,533.989 fő). —— Les parties détachées des communes parmi es chiffres du comitat de Pest (en 1941, Budapest, ycompris ces parties, auait 1,164.59á habilants. et le comital de

Pest, non compris ces parties, 1,533.989). — ') Vm. : comitat. —— ") Tiv. :: ville autonome. —— '") K. e, e. vm. : Comitals provisoiremmt réum's. ; v.— i. : , j

A Szemlében már utaltunk arra, hogy adat még nem tekinthető véglegesnek; a

az egyes városok és községek által a nép— felmérések a határmódosulásokat nem kő-

számlálás alkalmával bejelentett területi vették mindenütt nyom-on és a kataszteri

14,— szám

* nyilVáíi'itartáSOk kiegészítése és helyesbí- tése sem fejeződött be teljesen.?) Nagydbb

hibát ugyan ez nem jelent, tájékoztató ér—

téknél többet azonban a területi adatok-

nak nem tulajdonfthatunk. Hasonlóképen

azt is hangsúlyoztuk mária), hogy az 1941.

januar 31-i és az 1941. október 10—i (dél—

vidéki) népszámlálás eredményeinek egy-

"SZerű összeadása módszentanilag joggal ki—

fogásolható, de gyakorlati tekintetben a legcélravezetőbb eljárás.

A négyszer megnagyobbodott Magyar—

ország területe a népszámláláskor begyűj- tött adatdk előzetes összegezése szerint [71.758 négyzetkilométerd) A Délvidék nélkül számított terület nagysága 160105 négyzetkilométer volt; ez 1941 tavaszán, a déli részek felszabadításakor 11.648; négy—

zetkilométer—rel nagyobbodott meg. A dél- vidéki rész visszafoglalása révén megvál—

tozott a vármegyéknek a Szemlében —— a tj. városoknak a megyékhez való számítása nélkül —— között nagyságsorrendje is?) Bács-Bodrog vármegye 9.037 kmz—re nőtt területével az ország 39. vármegyéjéből második megyéjévé vált; Zala vm. 5.981 king-re, Baranya vármegye 5.147 k,m2—re és Vas megye 3.890 kmz-re emelkedett terü-

letével szintén előbbre került a megyék nagyságrendjében, sőt még Csongrád vm.

pozícióját is módosította területének 1.991 kmz—re növekedésed) Hasonló eltolódás mutatkozik persze .a vármegyék lélekszáma tekintetében is; erre azonban, valamint a népgyarapodás alakulására a Szemlében a délvidéki adatok taglalása során már rá- mutattunkf)

A népsűrűség alakulásáról az egyes visszafoglalt területek megkülönböztetésé—

vel a következő összeállítás számol be,

még pedig 1910—ig visszatekintően?)

1) L. M Stat. Szemle 1941. évf. 611—612. !.

') V. 6. M. Stat. Szemle 1942. évf. 7. l.

') A más alapon nyugvó korábbi számítások a terület nagyságát 172.028 km'-re tették.

') V. 6. M. Stat. Szemle 1941. évf. 613. l.

') A délvidéki részek visszafoglalása előtt

Zala vm. S., Baranya vm. 17., Vas vm. 23., Cson- grád vm. pedig 37. vármegyéje volt az országnak;

a Délvidékkel együtt Zala vm. G., Baranya vm. 10., Vas vm. a 19., Csongrád vm. pedig a 36. helyre lépett elő.

") L. főleg M. Stat. Szemle—1942. évf. 15. l.

7) A trianoni :határ számos esetben szelt ketté városokat és községeket; ezért a területi adatok—

nak a trianoni és a visszafoglalt rész szerint Való felbontása, valamint hasonló okokból a területnek az egyes visszafoglalt részek közti felbontása sem hibátlan.

3180 —

Nőpaüűliéüfl Rail-rel

Terü—letrész 19!0_ 1930_

ben ban

1. Ma' "Il-ország 1988. nov. 2.. _ ,

el ... -. . . . . ,.82'0 9355

2. Az 1938.novemberében ___, " 12—76 838 3. Az 1939. fmárcius— §

áprilisában . . . . §; 40-6 485

4. *A; 1940. augusztusi . fg§ 50'9 55'7

an ... § ,

5. Az 1911. áprilisában . ' "' 80'3 87'8 .1—5. Magyarország összesen 705 _ 801),

1) Hektárig haladó pontossággal kiszámítii' adatok.

;

Bár a inépgyarapodás üteme hazank mai területén tudvalévően meglassult, a- népesség sűrűsődése 1910 és (1941 közt-elé, ' jelentős mérvű volt és mindegyik terüle __

ten megfigyelhető; de területrészemlcint, valamint időszakonkint meglehetősen el;

térő üteműnek mutatkozott. Az ország alr- földi és hegyes vidékein természetesen rendkívül különböző a népeltartó erő. A nyers népsűrűségi larányszámokből ez nem '

tűnik ki; erről a körülményről azonban

adataink egybevetésénél nem szabad elfe- lejtkezni, hiszen —— amint arra már rámu—

tathattunkl) —— a termőterülethez mérten mind a keleti, mind pedig a kárpátaljai részek meglehetősen, sőt egyes vidékek nagyon is sűrűnlakohtak. Arra is érde- mes még utalni, hogy Budapest nélkül a trianoni terület népsűrűsége (1941—ben 1 kmz—re 87'9 lélek) alig nő az országos átlag fölé, a felvidéki sáv és a délvidéki rész átlagos lakottsági fokától pedig egy árnyalattal elmarad; a négyzetkilométeren—

kint százas népsűrűségi'szintet a csonka trianoni területdarab 1941—ben elsősorban az állami és gazdasági élet központjának odatartozása, jóval a millión felüli—lakos—

száma következtében érte el.

A vármegyék 'népsűrűségi adatait *a Szemlében az 1941. évi arányszám nagy—

ságsorremdjében már felsorakoztattukf) de még a délvidéki részek figyelembevé—

tele nélk-ül. Kiegészítésképen ,most arra kell rámutatni, hogy a Délvidék Visszaxfog—

'l—alásak'or Baranya vm. ritkábban lakott te-

rülettel gazdagodott, tehát valamivel lej- jebb szorult a népsűrűség rangsorban, míg Vas és Csongrád vm. helyzete alig, ill. nem változott, Bács-Bodrog vm., va—

lamint a sűrűn benépesült Muraköz—

?) L. M.? Stat. Szemle 1941. évf. 616. I.

')*V. ö."M. Stat. Szemle 1941. évf. 613. !.

4; EM

zel s Muravidékkel kiegészült Zala vm.

ellenben a sűrűbben lakott megyei tör-

vényhatóságok közé lépett elő?) Ha a tj.

városokat a megfelelő "vármegyéhez szá- mítjuk hozzá, 1941. évi alapon és a Dél—

vidék figyelembevételével a következő me- gyei rangsor alakul ki.—3 )

lliéíplstűriűséf

; . , . m —re

Vármegye (tórvenyhatósag) 1930. 1941-

ban ben

1. Pest P.S.—Kk. vm. —j— Kecskemét tjv. 113'4 1272 2. Nyitra és Pozsony vm. ... 116'6 117'2 3. Ung vm. —-j—- Ungvár tjv. ... 103'9 112'7 4. Bereg vm. ... 99'1 1074 5. Borsod vm. 4— Mískolc tjv. . . . . 980 1031 6. Esztergom vm. ... 93'5 1029 7. Csongrád vm. —j— Hódmezővásárhely

, és Szeged tjv ... 991 1009 8. Kolozs vm. %— Kolozsvár tjv. . . . 91'5 976 9. Sopron vm. —j— Sopron tjv. . . . . 920 944 10 Hajdu vm. 4- Debrecen tjv. 88'5 940 11. Szabolcs vm ... 851 934 12. Békés vm. ... 901 %B 13. Győr, Mos. és P. vm. —j— Győrtjv. . 87'2 922 14. Ugocsa vm ... 80'3 906 15. Csanád, Arad és Torontál vm. . . 87'7 892 16. Bács—Bodrog vm. —j— Baja, Szabad—

ka, Ujvidék és Zombor tjv. . . . 86'1 87'5 17. Heves vm. ... 843 865 18. Zala vm ... 84"? 854 19. Zemplén vm. ... 805 852 20. Vas vm. ... 84'0 83'9

! 21. Nógrád vm ... 804 837 22. Komárom vm. —j— Komárom tjv. . 79'7 82'7 23. Bihar vm. %— Nagyvárad tjv. . . . 782 822 24. Jász-Nk.—Szolnok vm. ... 78'8 811 25. Abaúj-Torna vm. —§— Kassa. tjv. . . 76'4 776 26. Szatmár vm. 4;— Szatmárnémeti tjv. 71'2 763 27. Tolna vm. ... 75'1 76'2 28. Bars és Hont vm ... 741 787 29. Baranya vm. 4— Pécs tjv. . . . . 699 724 30. Fejér vm. J,— Székesfehérvár tjv. . 66'1 72'2 31. Beregi közig. kirend ... 61'0 71-2 32. Szilágy vm ... 64'8 6913 33. Veszprém vm. ... 61'2 670 34. Maros-Torda vm.—l— Marosvásárhely tjv- 59'8 65'3 35. Szolnok-Doboka vm ... 556 591 36. Somogy vm. . . ... 57'8 587 87. Gömör és Kishont vm. ... 54'9 53'8 38. Máramaros vm., . ... 48'5 533 39. Máramarosi— közig. kirend ... 406 491 40. Udvarhely vm. ... 415 466 41. Háromszék vm ... 421 459

42. Ungi közig. kirend ... 402 444 43. Beszterce—Naszód vm. ... 327 351 44. Csik vm ... 29'7 32'5

1) Baranya vm. (a tjv. hozzászámítása nélkül) a délvidéki részek visszafoglalása előtt a 30. helyen állott a népsűrűségi rangsorban, most viszont a

32. helyre csúszott vissza; ezzel szemben Bács—

Bodrog vm. a 27. helyről a 19. helyre, Zala vm. pe—

dig a 19. helyről a 10. helyre sorakozott fel, míg Vas vm. a 11. helyről a 12. helyre került és Cson—

grád vm. megtartotta 15. helyét.

') Az 1930. évi eredményeket is magábafoglaló felsorolás Budapest adataira nem terjeszkedik ki.

——-1;81— . 1942——

Nyilvánvaló, hogy a nyers népsűrűségi arányszámok alapján készült kis felsoro—

lásnak csak korlátozott a tanulságértéke, hiszen az egyes megyék gazdaságföldrajzi helyzete, földjükn'ek termőkép-essége, nép—

eltartó ereje stb. igen nagy különbségeket mutat. A nyers népsűrűség—i hányadosok és az ezek alapján rajzolt térképek tehát csak az első tájékozódásra lelhetnek alkal- masak. Térképeink egyébként az előadot—

takmak és a táblázatnak is megfelelően kétféle módon ábrázolják a népsűrűséget:

a felső térkép a tényleges közigazgatási tagozódáshoz simulóan nemcsak a megyei, hanem az egyes városi törvényhatóságok népsűrűséget is külön tünteti fel, míg az alsó térkép a helyesebb összehasonlítás céljából a tj. városoknak a megfelelő vár- megyéhez való számításával készült (Buda- pestet ez *a statisztikai térkép is külön áb- rázolja). Jellemző, hogy a 16 érintett vár—

megye közül 13 megye (ú. m. Abaúj-Torna, Bács-Bodrog, Baranya, Bihar, Borsod, Csongrád, Győr, Hajdu, Kolozs, Komárom, Maros-Torda, Sopron és Ung vm.) 'az alsó térképen magasabb népsűrűségi fokozat- ban foglal helyet, mint a felsőn, ami vár-

megyéink népsűrűségi képének észrevehető módosulását jelenti; a további három vár—

megye közül kettőben (Fejér és Szatmár vm.—ben) a tj. város hozzászámítása követ—

keztében szintén megnő az 1 ka—re jutó

lakosszám, de az eredeti kategórián belül marad.

Most közölt (adataink némelyike a Szemlében már ismertetett területi, nép- fejlődési és népsűrűségi adatoktól eltér?) a korábbi adatközlések óta ugyanis három udvarhelym—egyei község Három—szék me- gyéhez csatoltatott. Táblázatunk az előző közlésektő—l eltérően már ennek figyelem- bevételével készült, tehát a legújabb köz—

igazgatási beosztásnek felel meg; egyéb—

iránt ez az eltérés nem lényeges?) A leg—

utolsó közlések óta Budapest területe és

1) A korábban közölt népsűrűségi eredmények- től való eltérések legfőbb magyarázata, hogy az adatok kiszámítása most nem négyzetkilométerig, hanem hektárig haladó pontossággal történt.

') A Szemlében már közölt 1910. évi népsűrű—

ségi adatok helyesbítése céljából azt is megemlít—

hetjük, hogy a mai megyeterületnek megfelelő

1910. évi lélekszám Háromszék vm.—ben 132346,

Udvarhely megyében pedig 101375, s az 1910—es

népsűrűség Háromszékben l km2—en 397 és Udvar-

hely megyében 42'5 főt ér el.

4. szám * —— 182 ——

A NÉPSURÚSEG IBM-BEN TÖRVÉNVHATÚSÁGONKINT A MEGYE! Es A VÁROSI mavtuvnnmsmox xüLüu ÁBRÁZULÁSÁVAL

DENSITEDE LA POPULATION EN 1941,

EN INDIDUANT A PART LES COMITATS EI LES VSLLES AUTDNOMES

Nepsúyűség !kmí—re — Denstté de la vonulauon par km!

.40 ML—SD 60— GB 90 ADO IDO—150 150—200 200—

lakcs —habírants

A NEPSÚRÚSÉG 1941—BEN VÁRMEBYENKINT

A m. VÁRDSOKHAK—BUBAPEST KIVÉTELÉVEL— A MEGFELELÖ vAmeevÉnez VALÓ szÁMnAsAm DENSHE DE LA POPULATION EN 1941, PAR comm,

EN COMPRENANT CHAOUE VILLE AUTONOME—SAUF BUDAPEST—

DANS LE COMITAT OU ELLE SE IROUVE

Nepsürűség ! kmí—m —— Oensité de la populatinn ne! km!

—00 60 —80 60—80 BE)—100 ma.—150 Hú.-200 200—

!akos — habltams

M. St. SZÁM?

ll HJM gt YA

4. szám

liélekszá'ma is megváltozott a csepeli kikötő és a budakeszi erdő székesfővárosunkhoz csatolása következtében; ezt a körülményt a tábla adatainak összeállításánál még nem

vettük figyelembef)

A népesség tömörülési viszonyairól leg- Yutóblb közölt s a délvidéki részekre is ki-—

terjedő .beszámolónk2) kiegészítéseképen említést érdemel, hogy a közigazgatási be—

osztásra vonatkozó adatok szerint az or—

szág 6671; közigazgatási alapegysége: köz- sége e's városa közül 21 tj. város, 70 megyei Város, 6583 pedig község. —— ú.— m. 1509 nagyközség és 5074 kisközség; —— volt. Az

átlagos lélekszám községenkint (és váro- sonkint) 1941—ben 2198 lelket ért el. Az említett beszámolóban arról is megemlé—

keztünk, hogy a székesfőváros 1'16 milliós

"lakosságával szemben a többi 20 tj. város—

nak 68.312, a 70 megyei városnak 24.294, a 6583 községnek pedig csupán 1586 lelket

1) Budapest Aszfőv. 1941. januárvégi lélek—

száma az 1942. április 1-jével hozzácsatolt csepeli és budakeszi részekkel együtt 1,164.594.

') L. M. Stat. Szemle 1942. évf. 81—89. 1.

1942

számlált az átlagos népessége?) Az utóbbi adathoz még hozzáfűzhetjük, hogy a 3041 jegyzőség (az 1509 nagyközség és 1532 kör- jegyzőség) átlagos lélekszáma 1941-ben 3433, a 264 járásé pedig 39.543 főre rúgott.

A Szemlében már ismertetett néptömörü- lési adatokhoz hasonlóan a j—egyzőségek és a járások lélekszám-átlaga sem a népessé—

gük számában mutatkozó elég nagy szélső—

ségeket, sem pedig az e tekintetben meg—

figyelhető megyénkinti különbségeket nem

fejezi ki híven. A földrajzi, néptömörülétsi, nxépsűrűtségi és települési viszonyokkal is szorosan összefüggő helyi sajátosságoknak a taglalására most nem térünk ki. Némi képet ezekről az eltérésekről és jellegzetes—

ségekröl táblánkn—ak a járások, továbbá a jegyzőségek (nagyközségek és községi kö- rök), valamint a kisközségek számát bemu- tató megyei awdatsorai its nyujtanak.

Th. L. dr.

1) A M. Stat. Szemle 1942. évf. 89. lapján az

utóbbi adatot 1.583—nak mutattuk ki; ez a szám

a községek számának 6.596—ról 6.583-ra való csök- kentése következtében emelkedett 1.586-ra.

A világháború és az emberanyag.

La guerre mondiale et le ,,matém'el hamain."

Résu'mé. Pendant la premiere guerre mon- diale, du fait de I'absence d'hommes mobilisés, la matalitéatellement baisse' dans les pays belligérants, gue, d,aprés les statistigues, le nombre des nais—

sances gui "rfeurent pas lieu pour cette cause dépassa fort mérné celui des soldats taés.

Sí nous ne sommes pas encore á méme de nous rendre compte entiérement, sous ce rapport, ade lieffet de la guerre mondiale actuelle, clest gue cet effet n,a pu se manifester gue troís trimestres vaprés le comme'ncement des hostilite's. Les ren- seignements publiés depuisla guerre sur le mouve- ment démograpbígue par l'lnstitut International de Statístigae

1941; mais ils ne parlent pas de la Russie, ni de la Grande-Bretagne, ni de la Pologne, ni de la Yougo- slavie, et ne nous ínforment pas, pour 1941, de la France et de la Roumanie.

vont *jusgu'á la seconde moitie' de

"Si 'llo'n compare, pour la. natalité, les chiffres de 1940 avec ceux des années précédenles, on uoit gue dans la plupart des pays, l'effet indirect

de la guerre sur les naissances slest manifesie' tres peu en 1940. Mais effet direct

déja montré pendant cette année-la en Belgiaue et

son s'est

en France: et cela tenait probablement d l'exode, dont les miseres ont díi empécher la naíssance de plusieurs milliers d'enfants. Pour les deux Puissan- ces de l'Axe, [*Allemagne et l'Italie, la natalité ne montre presgue pas de difference entre 1939 et 1940. Par contre, par exemple, dans le Protectorat de Bohéme-Moravie, gui ne prenait pas part á la guerre, Ie nombre des naissances a remarguable- ment grandi pendant la période gui a suívi le Ralliement.

Ciest encore en Belgigue et en France gue la mortalité a grandi le plus, la population ciuíle ayant eu, elle aussi, beaucoup de morts, victimes des maaa: engendrés par la guerre. Auzc Pays—Bas,

la mortalité a augmente' considérablement. Mais,

sous ce rapport, le Danemark et la Norvége se res—

sentírent peu de la guerre.