Struktur und Verfassung der ungarischen Landwirtschaft

5 . szám

—-—498——

a

pár, 910 ezer P), selyem- és félselyemszö—

vet (11 vg., 870 ezer P), női és leányfelső- ruházat (5'3 vg., 820 ezer P), kikészített bőr (5'6 vg., 650 ezer P), rádió és alkat—

részei, rádióvevőcsövek (161 ezer db és 16 vg., 600 ezer P). E cikkek kivitelünk 65%—át tették. —— Legkedvezőbben a svájci forgalom alakult: a mult évi 200 ezer pen- gős passziv egyenleget 5 milliós kiviteli többlet váltotta fel. Az emelkedő behoza—

talban textilipari termékek mellett (pa-

mutfonal: 11 vg., 320 ezer P, pamutszö—

vet: 3 vg., 280 ezer P, rongy: 34 vg., 220

textilipari gépek (13 vg., 250 ezer P) és a textilipar segédanyagai: a kátrányfestő—

anyagok (3'5 vg., 230 ezer P) emelhetők ki, mint amely árukra az összbehozatal—

nak kb. 50%—a esett. Kivitelünkben a búza 57%-os részesedése (3.154 vg., 46 millió P) emelkedik ki. Ha még a malá- tát (225 vg., 580 ezer P), a bort (409 vg., 550 ezer P), cukrot (546 vg., 380 ezer P), továbbá a vágó— és igásállatokat, még pe- dig a szarvasmarhát (849 db., 320 ezer P), lovat (463 db., 240 ezer P) is megemlít-

1937

jük, úgy kivitelünk további 27%—át is ki- emeltük.

Svájc összforgalmunkban 4'34 (tavalyi 1'72) %-kal részesedett. A többi három or—

szág közül a franciaországi forgalomban behozatalunk — emelkedő kivitel mellett

—— már teljesen jelentéktelen; Hollandiá- val és Belgiummal Viszont a forgalom eléggé megélénkült.

Az egyéb országok közül az Amerikai Egyesült Államokkal való kereskedelmünk Összforgalmunk 3-73 (193öz3'26) %—-át tette, a passzívum nagymértékű (3'8 millióról 600

hozatalt csaknem teljes egészében a nyers pamut (334 vg., 36 millió P) és a nyersfé—

mek (96 vg., 710 ezer P.) tették ez évben is, míg kivitelünk útján a maláta (621 vg, 13 millió P), toll (8-5 vg., 570 ezer P), jutaszövet (87 vg., 460 ezer P), húskon—

zerv (28 vg., 370 ezer P), paprika (39 vg., 370 ezer P), lóhere- és lucernamag (44 vg., 350 ezer P) elhelyezését sikerült fokoz- nunk.

vitéz Pap László dr.

3 e IRODALMISZEMLE e §

Könyvísmertetések. — Chronigue de livres.

Struktur und Verfassung der ungarischen Landwirtschaft.

Herausgegeben vom Internationalen Ausschuss der Unga—

rischenAgrarwissenschaftlichen Gesellschaft zugleich als Ungarische Gruppe der Internationalen Konferenz für Agrarwíssenscnaft.

Budapest, 1937. 272 l. —— p.

A nemzetközi mezőgazdasági konferencia 1934- ben Bad-Eilsen-ben (Németország) tartott ülésén felkérte az egyes államokat képviselő bizottságokat, hogy országuk mezőgazdasági viszonyait egységes rendszer szerint külön kiadványban ismertessék.

Ezt a feladatot Magyarországra nézve a Darányi Ignác Agrártudományos Társaság vállalta magára s ezt a célkitűzést valósította meg a közelmultban a fenti címmel megjelent tanulmánygyüjtemény.

Igen nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk en—

nek a kiadványnak, amely szakszempontból rend- kívül gondos összeállításban átfogó képet ad a ma—

gyar mezőgazdálkodás viszonyairól s azt — német nyelven való megjelenésénél fogva _ a külföldi szakkörök részére is könnyen hozzáférhetővé teszi.

A kiadvány 16 szakíró tanulmányát foglalja magában, amelyek teljes áttekintést nyujtanak a ter- mészeti adottságokról, tehát az éghajlati .és talaj- viszonyokról, ,a mezőgazdasággal foglalkozó népes- ség fontosabb viszonyairól, gazdálkodásának mód—

járó] 5 eredményéről, valamint a föld és az: ember

egymáshoz való jogviszonyáról és általában a me—

zőgazdasági munkakifejtést rendező jogszabályok—

ról.

Ezek a tanulmányok —— bár összeségükben szer—

ves egészet képeznek —— önmagukban a mezőgazda- ság egyes viszonylatának alapvető ismertetései. Ép- pen ezért a rendelkezésre álló hely nem nyujt mó- dot az egyes tanulmányok megállapításainak rész—

letesebb ismertetésére, hanem csupán tartalmi uta lásokkal a vizsgált problémák témakörét-e hívhat—

juk fel a figyelmet.

Csiky János dr. Magyarország talajviszonyaít is—

merteti, területnagyság szerint is feltüntetve a kii—

lönböző eredetű és Összetételű talajféleségeket,

5. szám

—499— 1937

Réthly Antal dr. Magyarország klimatikus viszo- nyait tárgyalja. Több évtizedes megfigyelés alapján hónapok szerint részletezve ismerteti az ország kü—

lönböző pontjain a hőmérséklet és csapadékmennyi- ség ingadozását.

Thirring Lajos dr. a mezőgazdasági népesség viszonylagos számerejét ismerteti három évtized változásainak t'igyelembevételével. Kimutatja, hogy az őstermelő népesség aránya MOB-tól 1930—ig 60'8"o—ról 51'8%—ra csökkent az ország erőteljes ipa—

rosodása következtében. Részletes adatokat közöl arra nézve, hogy a mezőgazdasági népesség kedvező szaporodása milyen mértékben ellensúlyozza az egyéb foglalkozású népesség szaporodásának ha—

nyatlását s a városok (a nem őstermelő foglalko- zások) mint szívják fel a falvak népfeleslegiét.

Tátray István dr. a magyar települési rend- szer fejlőduéstörténetét ismerteti, rámutatva azokra az okokra, amelyek a tanyarendszer és a zárt tele- pülés különböző formáit kialakították. Behatóan foglalkozik országrészek szerint a telep'helyekhez (községekhez) tartozó földterületek átlagos nagy- elaprózó'dásával és sárgával, valamint a lkislbirtok

annak okaival.

Konkoly Thege Gyula dr. Magyarország föld—

hirtok— és üzemi viszonyait tárja fel rendkívül gaz—

dag statisztikai adatok segítségével. Tanulmánya három főfej'ezetre tagozódik, úgymint a területnek mívelési ágak szerint való ismertetésére, a föld- birtokyiszonlyokra, tehát a földtulajdon megoszlá—

sára területnagyság és mivelési ágak szerint való részletezésben, a szabad és korlátolt forgalmú bir- tokokra, valamint a birtokok kezelési módjára nézve, a harmadik fejezet pedig a gazdaságok üzemi viszonyait tárja fel.

Ez utóbbi részben szerző a gazdaságok terület- nagyságcsoport szerint való megoszlását ismerteti, majd pedig az intenzív és extenzív gazdálkodás egymáshoz való arányát világítja meg.

A magyar földbirtokpolitikára vonatkozó rész—

ben Mattyasovszky Miklós dr. a háború előtti ma—

gyar f—Öl—dlbirtokpolitika irányelveiről értekezik.

Részletesen ismerteti az ősi földibirto'klási viszo—

nyokat, majd behatóan tárgyalja az 1848—ban kez—

dődő liberális és az 1J90l9-től 1918—ig terjedő de- mokratikus '(népies irányú) földbirtokpolitikai tö—

rekvések céljait és eredményeit.

Kenéz Béla dr. tanulmánya a háború utáni földbirtokreform végrehajtását és annak eredmé—

nyét tárja elénk. A nép-, majd pedig a tanács—

köztársaság földosztási terveinek ismertetése után szerző a földbirtok helyesebb megoszlását szabá—

lyozó 1920. évi XXXVI. alaptörvény és az ehhez fűződő kiegészítő törvények rendelkezéseit tárgyalja.

Végül tömör összefoglalásban a földreform ered—

ményeire vonatkozó adatokat közli.

Czettler Jenő dr. a földbirtokreformmal kap—

csolatos pénzügyi vonatkozású rendelkezéseken kí—

vül részletesen kiterjed azokra a jogalkotásokra, amelyek a reform során földhöz juttatott birtoko- sok gazdasági megerősödését biztosítják, illetőleg elősegítik.

Matolcsy Mátyás dtr. az 19'28—1935. években adás—vétel és öröklés útján bekövetkezett birtok—

forgalom nagyságát és jelentőségét tárja elénk s ezzel kapcsolatban kritikailag ismerteti a föld- birtoxk-ör'ö'klé'sre jogszabályokat, vala—

mint az öröklés különböző formáinak elterjedt- ségét.

Halács Ágoston dr. a (mezőgazdasági munka- vállalás rendszeréről,

vonatkozó

a munkásszerződések for—

máiról, valamint a munkanélküliség nagyságáról és annak enyhítés—ére vonatkozó törekvésekről érte- kezik.

Takács Imre dr. a (mezőgazdasági munkásokra vonatkozó jogszabályokat, a munkásközvetítést és a munkásbiztosítás ügyét ismerteti.

A kiadványban külön tárgyalja a mezőgazdasági népesség életviszonyait, amely- nek keretében Juhos Lajos dr. a kisbirtokosok üzemeinek jövedelmező—ségével foglalkozik repre- zentativ adatfelvételek eredményeinek alapján s ezzel kapcsolatban behatóan vizsgálja a kisbirto- kos háztartások péntzügyi eredményeit. Leopold Lajos a technika vivtmányainak, tehát a munka- eszközök fokozottabb igénybevételének, a munka—

erők helyesebb kihasználásának és a munkaidő megfelelőbb beosztásának jelentőségéről értekezik.

Kerék Mihály dr. a mezőgazdasági munkásság élet—

nívójáról, a munkabérek nagyságáról, a munkások élelmezési és lakásviszonyairól, valamint egészség—

ügyi gondozásáról ad részletes tájékoztatást.

Koós Zoltán dr. tanulmánya a magyar mező- gazdaság eladósodását és az annak enylhítésére vonatkozó intézkedéseket ismerteti.

Nízsalovszky Endre dr. végül az újabb agrár vonatkozású jogszabályokat ismerteti, különös- képen pedig a fölrdihaszonbérletre, valamint az ingatlan és ingó zálogjogra vonatkozó ren—delkezé-

seket. ]. Gy. dr.

fejezet

Gesammelte Gesundheitsstatistische Abhand- lungen und Kurzberíchte.

Folge I (1936). Bearbeitet von K. Pohlen.

Arbeiten aus dem Reichsgesundheitsamte. 71 . Band, 1. Heft.

Berlin, 1936. 1591. —— p.

A Németlbiroda-lom egészségügyi hivatala mér- legelve azt a tényt, hogy német földön a ,,Reiehs—

Gesun—dheitsblatt"-on kívül egy kifejezetten orvos—*

statisztikai folyóirat sem hagyja el a sajtót, a ,,Reiehs—Gesuncdheitsblatt" egészségi statisztikai ré-

szének kiegészítése céljából mostanában indította