A sz A sz í í v v
Jelent
Jelent ı ı s s é é ge ge
T T á á rsadalmi: rsadalmi: az elhal az elhal á á loz loz á á sok 50% oka sok 50% oka kor kor á á bbi sz bbi sz í í v v é é s v s v é é rkering rkering é é si si betegs
betegs é é g. g.
Sport: Sport: á á ll ll ó ó k k é é pess pess é é gi aerob gi aerob teljes
teljes í í tm tm é é ny ny
Legf Legf ı ı bb n bb n ö ö vekv vekv ı ı hal hal á á lok lok INKFARTUS
INKFARTUS
Rizik Rizik ó ó t t é é nyez nyez ı ı k: k: t t ú ú lterhelts lterhelts é é g g szorong
szorong á á s, fesz s, fesz ü ü lts lts é é g g idegess
idegess é é g g
v v é é r koleszterin szint r koleszterin szint doh doh á á nyz nyz á á s s
mozg mozg á á sszeg sszeg é é ny ny é é letm letm ó ó d d
Anat Anat ó ó mi mi á á ja ja
A sz A sz í í v inger v inger ü ü let k let k é é pz pz ı ı é é s vezet s vezet ı ı rendszere
rendszere
1.1. Sinus csomSinus csomóó
2.2. PitvarPitvar--kamrai csomkamrai csomóó (AV(AV-- csomócsomó))
3.3. HisHis--kköötegteg
4.4. Jobb Jobb éés bal s bal TawaraTawara szszáárr
5.5. PurkinjePurkinje rostokrostok
A szívnek - mint a vérkeringés központjának – tápanyagokkal
és oxigénnel történı ellátásáért a koszorúérrendszer felelıs.
A koszorúerek a fı ütıérbıl erednek, közvetlenül a félhold alakú billentyő mögött. Bal és jobb koszorúeret különböztetünk meg, a bal
koszorúér eredése után azonnal két fı ágra oszlik.
Igen kiterjedt hajszálérhálózatot alkotnak, biztosítva a szívizom kellı vérellátását.
A sz A sz í í vizom specifikus tulajdons vizom specifikus tulajdons á á ga: ga:
AutomAutomááciciáájaja van ( beidegezvan ( beidegezéés ns néélklküül is ml is mőőkköödik)dik)
…………....óórráákig verıkig verı csirkeszícsirkeszívv
AkciAkcióós potencis potenciáálja, funkcionlja, funkcionáálisan mintha 1 sejt lenne, lisan mintha 1 sejt lenne, szabszabáályos EKG glyos EKG göörbe, minden vagy semmi elve.rbe, minden vagy semmi elve.
Gyors depolarizGyors depolarizáácicióó, ,
lasslassúú depolarizdepolarizáácicióó hosszhosszúú refrakterrefrakter szakaszszakasz A SZA SZÍÍVIZOM NEM TETANIZVIZOM NEM TETANIZÁÁL!L!
A depolarizA depolarizáácicióó éés s repolarizrepolarizáácicióó ellentellentéétes irtes iráányba mutat.nyba mutat.
EKG EKG
(elektrokardiogram) (elektrokardiogram)
Pitvar akciós potenciál Kamra akciós potenciál
Az EKG hull
Az EKG hull á á m r m r é é szei szei
A sz A sz í í vciklus vciklus
2 f 2 f á á zis: zis:
kil kil ö ö ki ki befogadja a v befogadja a v é é rt rt ö ö sszeh sszeh ú ú z z ó ó dik dik elernyed elernyed
systole
systole dyastole dyastole
0,3s 0,3s 0,5s 0,5s
A sz A sz í í vciklus id vciklus id ı ı tartama: 0,8s tartama: 0,8s
Az edzett sz
Az edzett sz í í v v
1. 1. MORFOL MORFOL Ó Ó GIAI GIAI
2. 2. FUNKCION FUNKCION Á Á LIS LIS
3. 3. REGUL REGUL Á Á CI CI Ó Ó S S
MORFOL
MORFOL Ó Ó GIAI GIAI
LLááthatthatóó anatóanatómiai elvmiai elvááltozltozáás:s:
-- nagyobb, hypertofiznagyobb, hypertofizáltált szszív (igazív (igazáán csak a bal kamra n csak a bal kamra nagyobbodik meg, a bels
nagyobbodik meg, a belsıı áátmtméérrıı nnöövekedvekedéése 5se 5--10% a 10% a kamra izomzat 30%.
kamra izomzat 30%. ÁÁllllóókéképesspesséégi sportolgi sportolóóknknáál inkl inkáább bb a bels
a belsıı áátmtméérrıı, er, erıı sportolsportolóóknknáál inkl inkáább a fal nbb a fal nöövekszik vekszik jelent
jelentıısebben)sebben)
-- koszorúkoszorússér hér háálólózat gazdagabb (igazzat gazdagabb (igazán fiatal korban án fiatal korban fejleszthet
fejleszthetıı))
Megnagyobbodott szív Normál mérető szív
FUNKCION
FUNKCION Á Á LIS LIS
Hajlamos az er Hajlamos az er ı ı teljesebb teljesebb ö ö sszeh sszeh ú ú z z ó ó d d á á sra sra
Á Á ll ll ó ó k k é é pess pess é é gi sportteljes gi sportteljes í í tm tm é é ny seg ny seg í í t meg t meg ı ı rizni a rizni a sz sz í í v v t t á á gul gul é é konys konys á á g g á á t t . .
(E/A h
(E/A h á á nyados) nyados)
REGUL
REGUL Á Á CI CI Ó Ó S S
Edz Edz é é s s bradycardia bradycardia kialakul kialakul á á sa, lass sa, lass ú ú bb nyugalmi bb nyugalmi sz sz í í vm vm ő ő k k ö ö d d é é s ( terhel s ( terhel é é s alatt m s alatt m é é g nagyobb a g nagyobb a
k k ü ü l l ö ö nbs nbs é é g edzett g edzett é é s nem s nem - - edzettek k edzettek k ö ö z z ö ö tt) tt)
Dyastoleban Dyastoleban t t ö ö bbet bbet „ „ pihen pihen ” ” az edzett sz az edzett sz í í v v
S
S
D
D
Sz Sz í í vvizsg vvizsg á á l l ó ó elj elj á á r r á á sok I. sok I.
EKG EKG
(elektrokardiogram)
(elektrokardiogram)
Sz Sz í í vvizsg vvizsg á á l l ó ó elj elj á á r r á á sok II. sok II.
EchokardiogrEchokardiográáfiafia 4 4 üregi felvüregi felvéételtel
K K ö ö sz sz ö ö n n ö ö m a figyelmet! m a figyelmet!
A szív és a tüdı vérkeringése
A kevés oxigént tartalmazó („elhasznált”) vért a vena cava felsı és alsó ágai szállítják vissza a szív jobb pitvarába. Innen a vér a jobb kamrába, majd
a tüdıartériákon át a tüdıbe kerül. A tüdı kis vérereinek hálózatán átáramolva oxigént vesz fel a belélegzett levegıbıl, és a szén-dioxid-tartalmát leadja, ami kilégzéskor távozik. Az oxigénnel dúsult vér a tüdıvénákon a bal szívpitvarba, onnan pedig a bal kamrába jut. A szív a bal kamrából az aortán át pumpálja a vért a test minden részébe.
