• Nem Talált Eredményt

20 éves a Család és iskola : [folyóirat-ismertetés]

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "20 éves a Család és iskola : [folyóirat-ismertetés]"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

T A X O N O M Y of educational objectives. The classification- of educational goals. Repr. 1.

handb. Cognitive domain. By a committee o 1 college, a. univ. examiners. Ed. Benamin Sámuel Bloom. -2. handb. Affective domain.

By Dávid Reading Kratwohl, Benjámin Sámuel Bloom, Bertram B. Masia. New York, 1965, McKay. 2 db. 113.877/1-2

WYXES, James: Exchanges internationaux d e programmes de television scolaire. Stras- bourg, 1966, Conseil de la cooperation cul- turelle Conseoil de l'Europe. 42 p. (L'educa- tion en Europe. Ser. Complementaire.)

302.186

A jegyzéken feltüntetett könyvek (kivéve a szótárak, lexikonok) kölcsönvehetők az O P K Olvasószolgálatától. (Bp. V. Honvéd u. 19.) Budapesti pedagógusok, személyeseri, vidékiek pedig a területi (megyei, járási, városi) közművelődési könyvtár útján, könyvtárközi kölcsön-

zés keretében kaphatják meg a könyveket. Közvetlenül a könyvtárhoz is fordulhatnak az igaz- gató aláírásával és az iskola pecsétjével ellátott levélben. A kért kiadványokat postán elküldjük címükre.

20 É V E S A CSALÁD ÉS I S K O L A

T Ö R Ö K SánDORtól, a Család és Iskola fele- lős szerkesztőjétől kaptuk az alábbi tájékoz- koztatást:

Család és Iskola Magyarországon száztíz esztendővel ezelőtt jelent meg először Békés- gyulán. Két évvel később, Makón, 1873-tól kezdve pedig néhány éven át Kolozsvárott. E valamennyi elődünk

szülőkhöz

szólt, szülőkhöz elsősorban, a-családhoz és részben a hivatásos nevelőkhöz is: az iskolához.

1948-ban támasztotta új életre a Család és Iskolát — talán e hagyományokra ném is emlékezve — a Magyar—Szovjet Baráti Tár- saság. Közvetlen testvérlapunk a Szovjetunió- ban megjelenő Szemja i Skola volt és ugyaneb- ben az időben sorra egymás után megjelentek a német, a lengyel, a szlovák, a román és a bul- gár Család és Iskolák is, címükben és tartal- mukban, sőt még külső formájukban is némileg azoriosan.

Erre az azonos indulásra más-más fejlődés következett.

Elsősorban Kelet-Németországban és Cseh- szlovákiában a szakszerű és erőteljes szervezés következtében e lapok hamarosan igen magas (100—200—300 ezres) példányszámot értek el.

A m i Család és Iskolánk néhány ezer pél- dányban megjelenő időszaki közlönyből csak lassan vált negyedévenként, majd havonta megjelenő folyóirattá. Példányszáma 1954-ben 2—3, maximum 5 ezer. A lapnak jóformán honoráriumkerete sem volt, könyvvel jutal- mazta a szívességből írott cikkeket.

1954-ben bevezették az iskolai előfizetése- ket és fél státusban egy éven át külön szervező dolgozott országosan az előfizetések gyűjtésén, így futott fel példányszáma 18 500-ra.

1959-ig a lap mindössze 16—20 oldalon jelent meg az előfizetők száma a 18 500-on belül váltakozott, le-leapadt és újból emelke- dett; általában egyetlen szerkesztő szerkesz- tette, hol egész, hol félállásban.

1959-ben az addigi fél-státusos szerkesztő- től egész státusban vettem át a lap szerkeszté-

sét, és az elkövetkező két év alatt a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Művelődésügyi Minisztérium elvi, valamint a Tankönyvkiadó, majd a Lapkiadó Vállalat gyakorlati támoga- tásával valódi szerkesztőséggé alakultunk á t , rajtam kívül három újságíróval (a munkatár- sak egyben pedagógiai, illetve pszichológiai szakokon szereztek diplomát), adminisztrátor titkárnővel, tördelő szerkesztővel, kézbesítővel.

Az elmúlt tíz év alatt állandó munkatár- sainkká váltak a Magyar Nők Országos Tanácsa, A Művelődésügyi Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet, a Központi Gyermekideg- gondozó, a Magyar Tudományos Akadémia Gyermeklélektani Intézete, a Budapesti Ren- dőrfőkapitányság Ifjúsági és Gyermekvédelmi Osztálya, a Munkaügyi Minisztérium, a Fővá- rosi Pályaválasztási Intézet, a Tankönyvkiadó munkatársai és szakemberei csakúgy, m i n t gyermekorvosok, szemészek, fogorvosok, ta- ' nítók és tanárok, vidékről levelező egyszerű szülők, kertmérnökök és belső építészek, divattervezők, diétásnővérek stb.

1969-cel így lapunk a

XX. évfolyamába lép.

Mit várunk ettől a huszadik évtől, hogyan képzeljük a Család és Iskola harmadik évtize- dét, jövőjét?

A minisztériummal és a Nőtanáccsal egyet- értésben kértük a kiadótól — mostani kiadónk, az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat — és a k i a d ó útján a Tájékoztatási Hivataltól

a lap címének megváltoztatását.

Szeretnénk helytállni a cím- nek, és címlapok most kialakult és alakuló ver- senyében és szeretnénk eljutni a

rendszeres utcai árusításig.

Ehhez szükségünk v a n arra, hogy a szárazabb, szürkébb, „hivatalosabb", kissé fontoskodó Család és Iskola cím helyett a szülőkhöz, a családhoz közvetlenebbül szóló címet találjunk. Sok töprengés u t á n végül is e cím mellett döntöttünk: Gyermekünk.

Tervezett új címünk alcímében megtarta- nánk az emlékezést a régi Család és Iskolára:

Gyermekünk — A család és az iskola képes lapja

— így hangzana a teljes cím.

220 '

(2)

Mindabban, amit eredményként most itt elmondhattunk, a Művelődésügyi Minisztérim, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a szerkesz- tőbizottság minden egyes tagja szeretettel és

irányítóan segítette fejlődésünket — természe- tesen: sokszor élénk vitában. Mindannyiuknak köszönetet mondunk az elmúlt évtizedért — és az elkövetkezendőkre kérjük segítségüket.

AZ MTA P E D A G Ó G I A I BIZOTTSÁGA

A Bizottság 1969. febr. 10-én tartott ülésén a neveléstudomány kutatással is foglalkozó munkahelyek beszámolóit és terveit vitatta meg és hagyta jóvá. Az egyes intézmények elő- terjesztését a Bizottság egy-egy tagja érté- kelte. 1969. február 17-én a Bizottság kiegészí- tésekkel elfogadta az 1966. május U-i, „a neve-

léstudomány helyzete és feladatai" tárgyában hozott Agit. Prop. Bizottsági határozat végre- hajtásátelemző előadói javaslatot, a bizottsági és albizottsági munkáról szóló beszámolókat és tervekét. Az üléseket a Bizottság elnökeként

F Ö L D E S É V A

vezette.

BEKÜLDÖTT K Ö N Y V E K ÉS F O L Y Ó I R A T O K

A R A T Ó F E R E N C

(szerk.): 100 éves a kötelező népoktatás. Tanulmányok. Bpest, tankönyv- kiadó, 1968. 243. 1.

D A N K O V K S L Á S Z L Ó , H A R S Á N Y I I V Á N , V A R G A D É N E S N É , Z R I N S Z K Y L Á S Z L Ó :

Világnézetünk alapjai a középiskolák IV. oszt. számára.

Bp. Tankönyvkiadó, 1968. 355. 1.

E P E R J E S S Y G É Z A :

A franciaországi történelem- tanításról. Klny. a Századok 1968. évi 3—4.

számából. 656—666. 1.

F O R R A I T I B O R N É :

Iskolai teljesítmény és szo- rongás. Bpest, Akadémiai Kiadó, 1968.

154. 1.

G E R E B E N F E R E N C :

Középiskolások és a könyv.

Bpest,'Könyvkiadók és Terjesztők Tájékoz- tató Központja, 1968. 78. 1.

H O R V Á T H L A J O S :

Tevékenységi rendszer és erkölcsi nevelés az általános iskola felső ta- gozatában. Bpest, Tankönyvkiadó, 1968.

149. 1. Az ELTE kiadványa, 9.

I L L Y É S G Y T J L Á N É , I L L Y É S S Á N D O R , J A N - K O V I C H L A J O S N É , L Á N Y I M I K L Ó S N É :

Gyógy- pedagógiai pszichológia. Bpest, Akadémiai Kiadó, 1968. 476 1.

J U S T N É K É R Y H E D V I G : A Z

óvodás korú gyer- mek gondolkodási sajátságai. Bpest, Aka- démiai Kiadó, 1968. 96. 1.

Magyar Pedagógiai Irodalom, 1967. I. és I I . Folyóiratcikkek (Január—December).

Bpest, Országos Pedagógiai Könyvtár, 1968.

1—130. és 133—259. 1.

Magyar Pszichológiai Szemle, 1968. 1—2. és 3.

sz. A szerk. biz. eln.

Á D Á M G Y Ö R G Y ,

felelős szerk.

L É N Á R D F E R E N C ,

Bpest, Akad.

Kiadó, 1—288., 289—491. 1.

M É S Z Á R O S I S T V Á N :

Kisfilm az osztályfőnöki

órán. Bpest, Tamnkönyvkiadó, 1968. 143.

Az Oktatás gazdaságossága. A pedagógia időszerű kérdései külföldön. Szerk.

I L L É S L A J O S N É .

Bpest) Tankönyvkiadó,

1 9 6 8 . 9 5 J . , R O Z S N Y A I I S T V Á N N É

:. Közösség születik. Bpest,

Tankönyvkiadó. 1968. 396. 1.

R U S Z N Y Á K P É T E R :

Analógiaalkotási gondolko- dási műveletek vizsgálata középiskolába lépő tanulóknál. Klny. Pszichológiai tanul- mányok X I .

1 4 7 — 1 6 5 . . 1.

S Z A B Ó G Y U L A

(Magyarország), Mózsi

F E R E N C

(Csehszlovákia),

B R Ú N E T E L E M É R

(Jugosz- lávia) : Képes nyelvkönyv. Bpest, Tankönyv- kiadó, 1968. 95. 1.

S Z A B O L C S O T T Ó , U N G E R M Á T Y Á S

(szerk.):

A

tör- ténelemtanítás időszerű kérdései. Bpest, Tankönyvkiadó, 1968. 186. 1.

S Z Á N T Ó K Á R O L Y :

A tanári hivatásra nevelés kérdései a húszéves pécsi főiskolai nevelő- munkában. Pécs, Hungária, 1968. 46. 1.

Tanári kézikönyv a 8. osztályos matematika tanításához

( K O V Á C S Z O L T Á N , Z Á T O N Y I

SÁNDOR). Bpest, Tankönyvkiadó, 1968.

228. 1.

Tanári kézikönyv az általános iskolai 5—6. osz- tályos történelem tanításához (FILLA IST- VÁN). Bpest, Tankönyvkiadó, 1968. 369. 1.

V A S S P É T E R :

A tartalom és forma kérdései József Attila Kései sirató-jában. Klny. az Irodalomtörténet, Közlemények. 1968. 4.

számából.

V E N D É G H S Á N D O R :

Általános és szakmai kép- zés a szakközépiskolában. A Pedagógia Időszerű Kérdései Hazánkban. Bpest, Tan- könyvkiadó, 1967. 96. 1.

221;

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ennek során avval szembesül, hogy ugyan a valós és fiktív elemek keverednek (a La Conque folyóirat adott számaiban nincs ott az említett szo- nett Ménard-tól, Ruy López de

Feltételezhető az is, hogy a kitöltött szünetek észlelését más jelenségek is befolyásolják, vagyis a hallgató hezitálást jelölt ott, ahol más megakadás fordult

Híg (néhány %-os) vizes oldatok sűrűsége elhanyagolható mértékben különbözik egytől, ezért ezek esetében pl.. Fontos tudni azt, hogy gyakorlati okok miatt a

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a