Az északi terület visszacsatolásával kapcsolatos strukturális jellegű gazdasági változások

11—12. szám — 1143 —— 1938

Az északi terület visszacsatolásával kapcsolatos strukturális jellegű gazdasági változások.

Changements de structure écanomigue dus a la rétrocession d'une partie de la région septent'm'onale.

Résumé. Les traités de paix ont profondément modi/té la structure économigue des pays gu'ils touchaient.

La vie économigue peut s*adapter a n'importe auelle condition nouvelle, pourvu gue cette con—

dition—lá teste á peu prés constante pendant un temps suffisamment long. Cela ne veut pas dire gue le niveau de I'éauilibre économigue ne depend pas de la nature des conditions gui le déterminent. Les conditions économigues créées par les traités de paix ont conduit a un éguilibre dont le niveau est notablement plus bas gue celui de la structure économigue de llavant-guerre.

En ce gui concerne en particulier la région recouvrée par la Hongrie gráce á I'arbitrage de Vienne, sa population lvívait d'agriculture en 1910 dans la proportion de 60% et naurait pas dü se trouver, dans I'État tchéco—slovague fortement industrialisé, en face d'une situation défavorable.

Mais la politigue économigue des gouvernements tche'co—slovagues a annihile' les possibilités avanta- gcuses oue comportait la structure de llédífice économigue, La preuve en est gu'au cours des vingt derniéres années, llagriculture des provinces historigues s'est puissamment développée: le rende- ment des terres et lleffectif du bétail étaient con—

stamment en progrés, alors oue la région á popu—

lation hongroíse, surtout a l'Est, voyait ses affaires péricliter en raison de la grande distance des marchés oil les produits agricoles devaient étre écoulés, ainsi gue du prix élevé des matieres dont toute exploitation agricole a besoin. Dans les der—

niéres années, Fagrículture tchéco-slouague elle—

méme connut la baisse des conjonctures á la suite du fait gue le pays, jadis ímportateur de produits agrícoles, étaít deuenu en ces articles pays expor—

tateur. Tót ou tard, Ie marché intérieur aurait

cessé de remplir son róle bieniaisant pour Ilagri—

culture de la Tchéco-Slovaguie. Maintenant gue les Sudétes et Teschen, régions tres industrialisées,

nldppartiennent plus á llÉtat tchéco-slovague, la structure e'conomigue de celui-ci se trouve radí- calement changée, et les agriculteurs de la zone libérée, s'ils étaient restés dans le cadre de cet État, auraient en a soulfrir tous les inconvénients d'un pays ayant () placer d'importants excédents ugri- coles. Au contrgire, les excédents gue Ia Hongrie doit exporter en produits agricoles accusent une tendance a la baisse; la population nourrie par

Ilindustríe y consomme de plus en" pluside produits

agricoles; en outre, la zone libérée est tout prés

des centres de consommation et on a tout lieu, diespérer gulelle pourra écouler ses excédents dans le pays méme; enfin, le bois des foréts recouvrées sera certainement facile á vendre, vu gue la Hon—

grie actuelle est toujours pauure en foréts.

Le terrain ott le traite' de Trianon a exercé l'e/fet le plus fácheux sur la structure économigue de la région gui uient de faire retour á la mere—;

patrie, _c'est celui de Pindustrie, puisgue cette région se trouva subítement isole'e du territoire agraire.

de la Grande-Plaine, son meilleur client, et in- corporée dans un État gut comprenait les provinces industriellement le plus développe'es de liancienne Autriche, a' savoir l'Autriche, la Moravie et la Silé—

sie. Voild pourguoi le nombre des ouvriers et la valeur de la production des usines ont fortement baissé, par rapport a l'e'tat de 1913, dans la zone Iibérée, tandis gue tous les pays européens, méme la Hongrie du traité de Trianon, faisaient pendant les vingt derniéres anne'es de rapides progrés dans le domaine de llindustrialisation.

En ces derniéres années, tant l'agriculture (Iue l'industrie de la région recouvrée avaient d sup—

porter les conséguences de la crise économigue (lui auait commencé en 1929 et gui durait toujours en 1937 sur le territoire de la ,Tche'co—Slovaguie;

le chómage y a atteint en 1937 le décuple du chi/fre de 1929. II y a donc beaucoup de chance gue l'arbitrage de Vienne aura favorisé le dévelop- pement économigue de la région rentrée dans la communauté hongroise

*

Egy-egy nemzetgazdaság struktúrája számtalan körülménytől függ. A természeti viszonyok, az ország nagysága, :! népsűrű—

ség, az ország gazdagsága, társadalmi és gazdasági hagyományok, a társadalmi, és vagyonossági rétegződés, jogi rendelkezé—

sek és számtalan egyébhelyzetek és körül- mények befolyásolják. Döntő jelentőségű, hogy a gazdaság,i struktúrára a multbeli fejlődésnek rendknüli hatása van. A nem- zetgazdaság struktúrája, különösen pedig az e struktúra fontos részét képező gazda—

sági településnek rendje a mindenkori jelen gazdasági követelményeinek és lehe- tőségeinek megfelelően alakul. De a min—

denkori jelen eme követelményeit és lehe—

tőségeit a multbeli gazdasági követelmé- nyeknek és lehetőségeknek megfelelő ed-

l 1—412. szám

digi fejlődés nagymértékben befolyásolja.

A—É'multtehát évtizedeken, sőt évszázado—

kon keresztül is a gazdasági struktúra alakulását aktívan befolyásoló tényező

marad, még akkor is, ha *a helyzet idő- közben merőben megváltozott s a fejlő- dés előfeltételei alapvetően módosultak.

Ennek kétségteienül nagy szerepe van ab- ban, hogy a gazdasági struktúra rendsze- rint csak viszonylag lassan és összefüggő átmenetben változik meg mindaddig, míg gazdasági'szempontból külső (exogen) erők, mint pl. a jogrendszernek gyökeres és át- menetnélküli módosítása, avagy pedig a gazdaságföldrajzi egységeknek átcsoporto- sulása nem következik be.

A gazdaságföldrajzi egységek a tájföld- rajzi egységekkel nem esnek egybe. így pl.

Nagy—Magya.rország——mint azt a földrajz- tudomány legkiválóbb kül— és belföldi tu—

dósai számtalanszor kimutatták és hang—

súlyozták —— egyike volt a világ azon kevés államalakulatainak, amelyek egy úgyszól- ván ideális földrajzi egységet alkotnak.

Nagy—Magyarország bizonyos értelemben gazdaságföldrajzi egységet is képezett. Mert bár —— korlátolt —— államközösségben élt Ausztriával és néhány évtizeden keresztül vámközösségben Bosznia—Hercegovinával is, önálló történelmi multja, Ausztriától füg- getlen jogfejlődése és a dualizmus mellett is rendelkezésre álló, Ausztriától független gazdaságpolitikai esdközwök alkalmazása ezz—é tet'tékyDe ennek a gazdaságföldrajzi egys—égnek önállósága mégis korlátolt volt, mert a közös; vámterület és a közös valuta- politika a Monarchia másik részével való gazdasági kölcsönhatásokat nsagyjelentősé- gűvé tette. Nem kétséges azonban, hogy Nagy-Magyarország a teljesen önálló gazda- sági létre is predesztinálva volt s ha a há- ború utáni autarkiá—s gazdaságpolitikai idő—

szakot telies területi integritásában érte volna meg, a tájföldrajzi egységgel összeeső gazda—

ságföldrajzi egység egy gazdaságilag ki- egyensúlyozott, erős és fejlődésképes nem- zetgazdaságot teremtett volna. Mert mindaz, amire a tájföldrajz utal, hogy t. i. a Kár- pátok bérceinek kincsei arra vannak hi—

vatva, hogy az Alföld rónájának mezőgaz- dasági termékeiért kicseréltelssenelk s hogy e kettő összessége gazdasági egységet és erőt tud teremteni. nem ábránd. hanem igazság, amelyről azt kell remélnünk, hogy egyszer még valósággá is fog válni.

' :Mágyarországnak szétdarabolása nem teremtett áj— tájiöldrajzi, egységeket, mert

—— 1—144 ——

^'1938

a Trianon _póta eltelt idő alatt még a köz- lekedési hálózat sem változott meg. Az

* Osztrák—Magyar Monarchia felosztása ez—

zel szemben új gazdaságföldrajzi egység—e—

ket teremtett. Ez különösen a minden nép—

rajzi vagy földrajzi szemponttal, de a jó—

zan ész követelményeivel is ellentétben álló trianoni határok mentén igazolódott.

A trianoni határ sokfelé tájföldrajzilag egye séges területeket szakított ketté. Az eze—

ken a területeken folyó gazdálkodás jellege az ország feldarabolásáig természetesen azonos volt, az önkényes határmegvonás után azonban a határ két oldalán teremtett gazdasági lehetőségek már egymástól el- tértek s ez az e vidékeken folyó gazdálko- dást az utolsó 20 esztendőben számottevően—

befolyásolta. Szem előtt kell tartani a gaz- dasági élet rendkívüli alkalmazkodóképes- ségét. A gazdasági élet úgyszólván bármi- féle feltételekhez tud alkalmazkodni, ha ezek a feltételek huzamos időn keresztül nagyjából változatlanok maradnak. Ez ter—

mészetesen nem jelenti azt, hogy az ilyen vagy olyan feltételek mellett kialakuló gazda—sági egyensúlyhelyzet színvonala is azonos s így a feltételeknek tartalma és jellege gazdasági szempontból közömbös volna. Csak éppen azt jelzi, hogy gazdasági egyensúlyhelyzet mindenk-éppen keletkez- hetik. A trianoni határmegállapítás gazda- sági abszurdumát éppen az mutatja, hogy az általa teremtett új gazdasági egységek a gazdasági egyensúlyhelyzet képződésé—

nek oly előfeltételeit teremtették meg, ame—

lyek mellett ennek a gazdasági egyensúly—

nak színvonala csak jóval alacsonyabb le- hetett, mint akár a régi gazdasági egysé- geknek fennmaradása, akár pedig új, a népi követelményeknek és más észszerű- ségi feltételeknek jobban megfelelő határ—

megállapítások esetében.

A St. Germainben és Trianonban el- határozott, illetőleg a müncheni döntés alapján bekövetkezett str'uktúraváltozások—

ról a népesség foglalkozási megolszlására

vonatkozó adatok alapján az 1. számú táb-

lázat ad bizonyos .képet. Rendkívül jelleg- zetes, hogy a Cseh—Szlovákiának jutott ma- gyar Felvidéken a népesség foglalkozási főcsoportok szerinti tagozódására vonat—

kozó arányok úgyszólván pontosan meg- feleltek a Nagy-Magyarországra vonatkozó arányszámoknak. Nagy-Magyarországon 1910-ben a mezőgazdasággal és erdészettel—

foglalkozó lakosságnak a bányászatban;

kohászatban, illetőleg iparban tevékeny-1

114—12. szám —' 1145 -——— 1938 kedő lakossághoz való aránya (az eltartot-

talka't is beleszámítva) 38: 1, míg a Cseh- Szlovákiának 'jutott magyar Felvidéken ugyanez az la.rány,_3',5: L volt. A trianoni Ma- gyarország "gazdasági struktúrája Nagy- MagyarOrszágétól már lényegesen külön- bözött. Az 1930. évi népszámlálás szerint a jelzett arány 2 25: 1-re csökkent. Ekkor a trianoni Magyarország már valamivel ipa- rosabb jellegű volt az, egész Osztrák-Ma—

gyar Monarchia átlagánál is. Cseh—Szlová—

kiában viszont _ a népesség foglalkozásá nak összetételét tekintve —— [már az iparvolt túlsúlyban, bár ez ia túlsúly jelentéktelen volt. A jelzett arány 1930- ban 0195 1 volt. * Tagadhatatlan hogy a Cseh- Szlovákiánál maradt magyar Felvidék .struktuxrálisl'szem—

pontból kedvező gazdasági helyzetbe jutott.

Agrárjeliege ugyanis túlnyomó volt. Ter—

mékei az inkább ipari jellegű Cseh— Szlo—

vákia belterületén kedvező piacot találtak.

A Cseh—Szlovákiának jutott magyar Felvi- dék helyzete Cseh—Szlovákián belül tehát valamelyest hasonlított Nagy-Magyarország- nak )az Osztrák—Magyar Monarchián belüli gazdasági helyzetéhez. Igaz, hogy a jelzett foglalkozási tagozódás kedvező gazdasági hatásait részben lerontotta az, hogy a cseh ipari vidékek igen távol estek s az odáig megteendő út szállítási költsége jelentős volt, részben pedig az is, hogy a cseh gazdaság—

politika a- magyar anyanyelvű lakosság gazdasági érdekeinek nemcsak hogy ked- vezni nem igyekezett, hanem ellenkezőleg azokat a lehetőséghez képest háttérbe szo- rította, noha más irányú belpőlitik'zai ér—

dekből aktív agrárpolitikát folytatott. De a müncheni döntés s Cseh—Szlovákia leg—

jelentősebb ipari vidékeinek Németország—

hoz, illetőleg Lengyelországhoz való csato—

lása Clseh—Szlovákia gazdasági struktúráját gyökeresen megváltoztatta. A Szudétavi- déknek és Teschennek elcsatolása után, de a bécsi döntés előtt Cseh-Szlovákia lako—

sainak száma hozzávetőlegesen 11,200.000 volt. Ebből mezőgazdasággal és erdészettel

hozzávetőlegesen 40%, bányászattal, kohá-

szattal és iparral 30%. foglalkozott s a két- féle nglalkozáSi főcsoport aránya 1'33 : 1

volt (a korábbi O'95i1 aránnyal szemben)?)

Ha Cseh-Szlovákia ebben az alakban Ina—

radt- volnaameg, 'agrárlakossága számára

*?) Meg kell említeni, hogy akkor, amikor a Cseh-Szlovákiára vonatkozó ezt az arányszámot a megfelelő magyarországival összehasonlít' uk, gon—

dolnunk kell arra vis, Magyaroi szágon.

hogy Csehországban a kat., holdankinti term-ésátlagok jóval nagyobbak mint,

igen súlyos idő virradt volna fel. Az addig az élelmiszertermelés szempöntjából majd- nem autark ország jelentős agrárexporttal rendelkező országgá változott volna. Agrár—

feleslegénxeik elhelyezése nehézségekbe üt—.

között volna s a struktúraváltozás'hoz csak

nehezen tudott volna alkalmazkodni. A bécsi döntés alapján Magyarországhoz visz-, szacsatolt terül—et elvesztése után Cseh-;

Szlovákia agrárjellege még mindig kifeje—

, zettebb, mint amilyen a müncheni döntés előtt volt, de a különbség mégis csökkent

—-— 'a jelzett arány 1 14: 1 lett. A Magyar- országhoz visszacsatolt terület agrárjellege valamelyest nagyobb, mint Csonkamagyar—

országé. A CSonkamagyarországgal való egyesítés tehát e terület agrárérdelkeinek szempontjából kedvező, mert Csonkama-

— gyarország ipari népességének felvevő kész—, sége nagy és javuló. E javulásban épp a, visszacsatolás tényének is bizonyos szerep jut. A Felvidéknek az anyaországgal való egyesülése által ugyanis nem csupán az ipar belföldi nyersanyagbázisa szélesedett ki, hanem fogyasztópiaca is megnőtt. És mert a Felvidéken rövidesen jelentős be- ruházási szükséglet kielégítésére is sor fog kerülni, ott már a közeljövőben jelentős ipari behozatali szükséglet fog mutat—

kozni. Ha pedig a északi terület vissza—

csatolása Csonka-Magyarország ipari kon—*

junktúráját élénkíti, utóbbinak agrárszük—

séglete is nő s így feltehető, hogy a vissza- csatolt Felvidék agrárfeleslegének túlnyo—

mórésze Csonkalmagyfarország területén fog értékesülhetni, tehát a belföldi piac által nyujtott előnyöket éppúgy fogja élvezhetni, mint korábban Cseh——Szlová;kiában, nem is szólva arról, hogy a müncheni döntés ha.—

tásak-éppen bekövetkezett struktúraválto- zás következtében Cseh—Szlovákiában ezt az előnyt többé nem élvezhette volna.

S a kérdést bizonyos távlatbóltekintve, még egy jellegzetes körülményre kell rá- mutatni A cseh agrárpolitika, amely külö—

nösen a cseh és szlovák lakosságú terüle—

teknek igyekezett kedvezni, a cseh agrár—

termelést 'oly' mértékben fejlesztette, hogy míg a megalakulásátrkövető első időben Cseh-Szlovákia jelentős agrárimportra szo- rult, addig ez a"szíikséglete fokozatosan csökkent sőt az Putols'ó esztendőkben bizo-

nyos Cikkekben már kiviteli feleslege is mutatkozott s a jelek amellett szóltak hogy ez a fejlődés folytatódni fog. Már pedig je- lenleg, amikor világszerte különösen az ag—

rártermékek tekintetében a legtöbb ország

11—12. szám —— 11467 _ 1938

!. Foglalkozási tagozódás. !)

Osztrák-Magvar Cseht-Stzlovákiának

Magyar- , Monarchia _]u (;- lrnággar

birodalom Ausztria Monarchia Tefritgiye gephe- Etat hongroís Aulrichc Austro- thxZíxZogglrgfu

Foglalkozási főesoportok l 9 l 0. 1 9 l 0. Hongroise Tchéco—Slouaguíe

1 9 1 0. i 9 lo.

abszolút abszolút abszolut abszolút

szám 0 szám 0 szám ., szám .,

nombres /0 nombre: /0 nom brzs /0 nom bras /0

absolus absolus absolus absolus

Mezőgazdaság és erdészet ... 13,465.653 64'5 13,797.783 48'3 27,263.436 55'2 2,227.000 63'3

Bányászat, kohászat és ipar . . . . 3,575.849 17'1 7,904.395 27'7 11,480.244 23'2 637000 18'1 Kereskedelem, hitel és közlekedés . . 1,352.381 6'5 2,532.033 8'8 3,884.414 78 225000 65

Közszolgálat, szabadfoglalkozás és

véderő ... 853445 4'1 1,441.547 5'1 2.294.992 46 106000 30

Napszámos és egyéb ... 1,639.159 7'8 289504? 10'1 4.534.201 92 323000 91

Mindössze 20,sse.4s7 100'0l28,570.800 100'0'49,457.287 100-0 3,51s.000 100-0

1) Az új Cseh-Szlovákia és a megnagyobbodott Magyarország!lakosságának foglalkozás szerint való tagozódása megállapításához szükség volt a Cseh—Szlovákiától elcsatolt Szudétavídék, Tesehen és a Magyar- országhoz visszacsatolt északi terület lakosságának foglalkozás szerint való megoszlása felbecsülésére. Ez a Szudetavidékre és Teschenre vonatkozólag úgy történt, hogy e területek lakosságát a Cseh-Szlovákiában élt németek, illetőleg lengyelek foglalkozási megoszlása szerint osztottuk fel a foglalkozási főcsoportok között, azt tételezve fel, hogy ezek foglalkozási megoszlása a Szudétavidék és Tesehen lakosságának foglalkozási megoszlásával azonos. A visszacsatolt felvidék foglalkozási statisztikáját a csehek csak járásokig ill. váro- sokig menő részletességgel dolgozták fel. Azoknál a csehszlovák közigazgatási beosztás szerinti járások- nál, amelyek nem csatoltattak teljes egészükben vissza Magyarországhoz azt tételeztük fel, hogy a vissza—

is"!

tért lakosság foglalkozási megoszlása azonos az egész járásával.

elzárkózó külkereskedelmi politikát foly—

tat, ez azt jelenti, hogy Cseh-Szlovákia ag- rárgazdasága azon az úton volt, hogy el- veszítse belföldi védett piacának átalakító erejét. Míg például 1921-ben Cseh—Szlová—

kia több mint 4 millió (1 búzát és házai-isz- tet importált, 1937-ben búzaexportországgá vált és 23 millió (1 búzát és búzalisztet szállított külföldre.

Magyarországon a helyzet ezzel ellen—

tétes. Agrártermelése az utolsó 20 év alatt ugyan jelentősen fejlődött (a mezőgazda-

sági termelés volumene 1927/28 és 1937/38

között 22%-ka1 nőtt)1), de a városi lakos- ság és —— kisebb mértékben — az agrárné—

pesség növekvő fogyasztása következtében az agrárexportfel-esleg fokozatosan csök—

kent. Idevonatkozó számítások szerint a csonkamagyarországi :élelmiszertermelés kalóriaértékeből az 1924/25—1926/27. évek

átlagában még 29'3% került kivitelre, míg

.az utolsó 3 évben ez az .arány már csupán 19'1%—0s Volt,?) A felrvidésk egy részének visszacsatolásától az ipari foglalkozhatott—

ság tekintetében várható, fentebb már meg-emlitett, kedvező hatás a belföldi élel—

miszers'zükségletet még fokozni fogja. De

5") Magyar Gazdaságkutató Intézet 115. számú

különkiardványa, 1938, 112. lap.

" ") I. m; 38. lap.

ha ettől eltekintünk is, akkor is nyilván- való, hogy Csonkamagyarország élelmi- szerkivitelri feleslege az agrártermelés fejlő- dés—e ellen-ére gyorsan csökkenő tendenciát mutat s ez a tendencia még kifejezettebbé válhatik, ha 'a kormány nagy szociális re—

formjai a dolgozók legszélesebb rétegeinek helyzetét megjavítják. Míg az objektiv szá- mok szerint Cseh-Szlovákia agrárhelyzeté- nek irányvonala romló, addig a magyar—

országié javuló. S ekkor még nem is szó- lotflunk a Németországgal és Olaszország- gal kötött, a magyar agrárfeleslegek el- helyezése szempontjából kedvező kereske—

delempolitikai megállapodásokról.

Külön figyelmet érdemel az erdészetnek kérdése. Nagymagyaronszág területének 27'0%—át borították erdők. Csonkamagyar—

ország erdőterülete csupán 11'9%. Cseh—

Szlovákiának területét az Entente-hatale mak úgy határozták meg, hogy erdőkben nagyon gazdaggá vált: területének 32'6

%—át_ borították erdők. Míg Magyarorszá—

gon az erdőgazdaságok helyzete —— annak következtében, hogy Csonkamagyarország jelentős faimportra szorul s mert a kor—

mánypolitika az erdőgazdaságoknak is mindenkor, általános gazdasági megfonto—

lások alapján, kedvezni igyekezett —— na-f

11—12. szám

Répartition par profession. 1)

—— 1147 —— 1938

, . . CsehASzlovákia a A megnagyob-

[rlanom Magyar- , bécsi döntés után bodott Ma yar-

H ország; ; Cseh-Szlovákia dazt 153019? 033513"? :,él'i

on ne se n ' - a a a an a a a

igraíté ez ! Tehmm'wagme Tchícg-szoufáuie Honggíe agfgizlilie,

Trianon 1 9 3 O. aprés llarbitrage [! l'heure aciuelle, _ ,

1 9 3 0_ de Vienne, selon selon les chigfns Grandes catégories de professions

les chíffres de 1.930 de 1930

abszolút abszolút abszolút abszolút

szám 0 szám 0, szám 0 szám ,

nombres /0 uombres l ') nombres /0 nombres /0

absolus absolus absolus absolus

4,499.393 51'8 5,086.050 34'5 3,625.02O 37'0 5,084.921 52'4 Agriculture et ezploitatious forestiéres . 1,998 298 230 5,361.U80 36'4 3,175.602 32'4 2,17U.246 22'3 Mines, hauts fourneauw et iudustrie x

801934 91? l,649.424 11'3 Commerce, credit, transports *

, , _ Services publics, professious libérales, ;

507323 58 867.482 5-9 MOB-474 306 2462'781 25 3 defense nationale '

875311 10'1 1,765.5OU 11'9 Jouruuliers et autres professious

8,688.319 100'0 14,729.536 100'0 $),807.096 100'0 9,7l7.948 100'0 Total général

1) Afin (Pétablir la répartitíon pat profession de la population pour la Tchéco-lSlovaguie et la Hongrie aciuelles, il a fallu énaluer cette répartition pour les territoires détachés de la Tchéco-Slo- vaguíe: Sudétes, Teschen, zone rétrocédée á la Hongrie. Nous auons réparii pour les Sudétes la popu- lation entre les catégories professionnelles dia'prés la répartition par profession des Allemands de Tchéco—Slovaguie, en supposant gue la répartition professionnelle de ceux-ci fűt identigue á celle de la population des Sudétes; et nous en avons fait autant pour Teschen, prenant pour base la répartition professionnelle des Polonais. ()uani á la zone re'tmcéde'e á la Hongrie, en nous basant sur la division en arrondissements du régime tchéco—slovague et sur les statistigues tchéco-slouaoues établies par profession seulement suivant les arrondissements et les villes, nous avons supposé gue pour chague arrondissement entiérement non rétroce'dé ,la répartitíon par profession de la population de Patron- dissement entier fűt identigue d celle de la population libérée.

gyon kedvező, addig Cseh-Szlovákiában adatból, hogy míg Czse'h— és Morvaország——

nem csupán a tőárak voltak lényegesen ala- csonyabbak, mint Magyarországon, hanem ezeket az alacsony tőárakat is csak azáltal tudták fenntartani, hogy az erdőfkitermlelést lényegesen összezsugorították. Míg Cseh- Szlovákiában 1929/30-ban a 250 ha—nál nagyobb erdőbirtokokon' még 148 millió ma fát termelt—ek ki, addig 1934—ben már

csupán 90 millió m3—'t. És a prágai kor—

ban a kitermelés visszaesése csupán 31%-os volt, addig a Magyarországtól elcsatolt te- rületen 47%—ot tett. A Magyarországhoz visszacsatolt terület erdőkben nem sokkal

gazdagabb, mint Csonkamagyarország. Épp

ezért kétségtelen, hogy 'a visszacsatolt Fel—

Vidlék erdőgazdasága azt a kedvező helyze—l 'tet fogja élvezni, mint Magyarországé.

Jellegzetes, hogy 'a Cseh-Szlovák Köz-r mány l'nten—cíója kifejezésre jut abból az társaságban kialakult gazdasági helyzet a;

2. Cseh-Szlovákia külkereskedelmi forgalma a főbb gabonaneműekből és a búzalisztből.

Commerce eccte'rz'eur de la Tche'co-Slnvaguie pour les priucipales ce'réales et la farine de fromeut.

Az 1920—22. évek átlagában 1 9 3 7

Moyeunes pour 1920—22 '

hgyenleg: kiviteli Egyenleg: kiviteli ";

— ' t"bb1 t b 't 1" többi 1: b 't li *

Temeny Bevitel Kivitel ; tiavlil—jáiib—Éln e 1 Bevitel Kivitel E állal-4353" e

' _ _ 'xce' en es exp. _ , _ xce en es exp.

?"de lesz iii-70053 i,,m e) %s,; fas-lfs ns. mp. e) ou

des zmp. sur les des tmp. sur les

* exp. (——) exp. (—)

1000 g — milliers de 4

Búza — Fromeut . . , . 634'7 4'9 — 629'8 _248'8 2.104'5 %— 1.855'7 !,

Rozs — Seígle ... [363' 15'4 —— 348'2 242'7 l'5 — 241'2

rpa — Orge ... 4'3 461'4 4- 4571 8'9 593'7 %— 584'8

Zab —— Avoine ... 1134, 509 ——- 62'5 1'2 466'1 %- 464'9

Búzaliszt — Farine de !

froment ( . . . . . . . 2.148'7' * 97'0 —— 2.051'7 V 48 245'7 —§—- 240'9 _x Összesen — Total. *. 3.264"? 69.913 —— 2.635'1 5064 3.411'5 —l— 2.905'1 "

lift-742. szam —— 1148 —— 1938 3. A fontosabb termésátlagok fejlődése Cseh-Szlovákia országrésZeiben cl/ha. U

Variation des principaum rendements agricoles moyens en Tche'co-Slovaguie, suivant les régions, par ha, en 4.

különböző vidékek agrárterm—elésének egé-

szen eltérő módon kedvezett. A most vissza-

csatolt északi'területre vonatkozóan a hely—

zet nem állapítható meg, de érdemes azt megvizsgálni, hogy a cseh-szlovák statisz- tika által megkülönböztetett négy ország- részben az agrártermelés mily eltérő fejlő-

dést mutat. ,

Míg Cseh- és Morvaország valamennyi főterm-ényének termésátlaga jelentősen fej- lődött, addig Szlovákiában a termésátlagok nagyjából változatlanok maradtak, sőt in- kább csökkenő irányzatot mutattak, a ru- ténföldön pedig a gabonaneműek terén igen nagy, sokszor 50%-ná1 is nagyobb, mértékű volt a hanyatlás.

Annak indoka, hogy a régi Ausztriából Cseh Szlovákiának jutott területen a ter- mésátl-agok fejlődése ennyivel kedvezőbb volt, mint a Magyarország régi területéből Cseh- Szlovákiának juttatott részeken, egy—

részt az, hogy :a magyar intelligencia de- posszedálása után a föld mívelését részben kisebb műveltséggel rendelkező elemek vet- ték át, másrészt pedig az, hogy a cseh gaz- daságpolitika és Cseh-Szlovákia gazdasági struktúrája mellett a termelés intenzívebbé tétele csupán'a köztársaság legfőbb fogyasz- tási piacaihoz köz-elfekvő vidékeken volt gazdaságos, míg ezzel szemben a gazdasági struktúra kényszere miatt a termelést an- nál extenzívebbé kellett tenni (1. még a szlo- vák és rutén föld ellentétét is), minél tá- volabb estek ezek a területek a fogyasztási gócpontoktól Ugyanebben az irányban h'a- tott, hogy a termelés intenzívebbé tételéhez szükseges iparcikkeknek ára Cseh- és Mor—

Csehország Morvaország és Szúézia ' Szlovákia Ruténföld —- Rttlhém'e

. _ Bohéme _ Moravi': et Sílésíe ' Slovaguie '_ (Russia subcarpathigue)

Tammy "" 1—0")de 1920 _ 1922 lem—1922 1 1920—1922 1920—1922

átlag 1937 állag 1937 * látlag _ 1937 átlag 1937

moyemles, moylmnes mr yennes moyennes

Búza. — Froment . . 15'7 21'0 15'5 ! 19'2 12'8 12'0 , 10'2 7'1

ROZS —— Seiyle . ' . 13'8 17'9 13'4 15'6 11'7 9'5 9'5 6'2

Árpa — Orge. . . . 15'2 20-5 156 204 ' 12-9 117 102 * 4-8

Zab —— Avoíne . . . 13'2 19'7 12'9 20'9 10'6 11'3 10'4 4'5

Burgonxa — Pommes *

de terre ... 96'7 160'9 100'2 1561 988 107"? 78'5 87'2

Cukorrépa — . _ '

Betterave d Sucre . 226'5 ! 280'4 223'8 259'9 195'2 238'6 154 6 238'6

vaországban olcsóbb volt, mint az 6 cikke ket eloállító gyváraktól távol felkvő vissza—

csatolt területen.

_Az anyaországhoz visszacsatolt Felvidé- ken a cseh uralom idején az állattenyész- tés is mostolha helyzetbe jutott, újból iga- zolva azt, hogy ezeken a területeken —- Cseh-Szlovákia egyéb részeivel ellentétben

— a gazdálkodás .a cseh uralom idején ex- tenzívebbé vált.

Az állatállomány 1937-ben a háború előtti idővel szemben a visszacsatolt északi területen és Cseh—Szlovákia egyéb részein a kövuet'kezőképeln változott meg:

Visszacsatolt Cseh-Szlovákia

északi terület egyéb részei o/.,—os változás 1)

Ló ... —— 4 —l— 8

Szarvasmarha —— 5 J,- 1 Sertés . . . — 16 -§— 64 Juh . . . . — 64 — 53

1) A rendelkezésre álló adatok hiányossága miatt az összehasonlítás a visszacsatolt északi te—

rületre nézve 1911—gyel, Cseh-Szlovákia egyéb ré-

szeire nézve pedig 11'913-mal szemben történt.

Cseh—Szlovákiában az állatállomány, fő—

ként a cseh és (morva vidékek mezőgazda—

ságának kedlvezől gazdaságpolitika követ-' keztében általában nőtt, míg a most vissza- csatolt észalki területen az állatállomány számottevően hanyatlott. Ez a terület a Cseh—Szlovák Köztársaság legfontosabb fo- gyasztópiacaitól oly távol feküdt, hogy az ottani'temnelés a felmerülő jelentős szállí—

tási költséggel csak korlátolt mértékben tu- dott megbirkózni, míg ugyanakkor a cseh és morva területeken az állatállomány épp

11—12. szám

a fogyasztópiachoz való közelség következ-

tében általában növekedett. Csak a ' juh-

államány kivétel, de ennek hanyatlása is A kisebb, mint a visszacsatolt területen,. Kü-

?lön— figyelmet érdemlő szempont, hogy a

* ;vísszacsatolt és-zalki terület takarmányellá- tása a cseh uralom idején nem: volt kielé—

, ,gítő, míg most, hogy Magyarország tengeri-

feleslege is rendelkezésre áll, főként a ser- téstenyésztés újabb fejlődésére lehet számí- tani.

A visszacsatolt északi terület elesettsége a cseh uralom alatt különösen az ipari fej- lődésre vonatkozó adatokból derül ki. Az utolsó 20 esztendő az ipari fejlődésnek vi- lágszerte, így Cseh-Szlovákiában és Tria-

noni—Magyarországon is nagyon kedvezett.

A visszacsatolt északri területen ezzel szem- ben .az ipar az utolsó 20 év alatt vissza—

fejlődött és ha alakult is néhány nagyobb új gyártelep :a megszűnt, leállított, vagy csak csökkentett üzemmel dolgozó gyárak többségben voltak. Szemlénknek a visz- szacsatolt északi terület gyáripari hely- zetét tárgyaló fejezetéből kitűnik, hogy bár a statisztika 1938-ban kb. kétszer annyi üzemet minősített gyári jellegűnek, mint 1913—ban (főként az újabb statisztika ki- merítőbb adatfelvétele, nem pedig az üze- mek számának növekedése következtében), addig e jóval nagyobb számú üzemben

foglalkoztatott munkáslétszám mégis 367 -

kal kisebb volt, mint 25 évvel korábban, a

termelés értéke pedig aki). 10%—kal csök- kent. Eme utóbbi zsugorodás csekélységét azonban részben az magyarázza, hogy ——

mint mindenfelé -— a közhasználatú elek-

tromos áramfejlesztő telepek termelése az

utolsó 20 esztendő :alatt a visszacsatolt északi területen is jelentősen nőtt s e ter- mel—és értékének fokozódása a más téren mutatkozó hanyatlást részben ellensúlyozta.

Ez az ellensúlyozás a munkáslétszámnál viszont csak kis súllyal jelentkezhetett, mert .az elektromos ánamfejlesztő telepek mun—

káslétszáma igen csekély. A trianoni Magyar—

országon ezzel szemben 1937—ben a gyár—

ipari jellegű iparvállalatok (%%—kal több

munkást foglalkoztattak és az előállított

iparcikkeknek értéke 52 %-kal nagyobb

— 1149 — ._r1938

volt, mint a világháború kitörését megelőző esztendőben. S az összehasonlítás eszköz- lésekor nem szabad annak a körülmény- nek kihangsúlyozásáról sem megfeledkezni, hogy a magyarországi ipari fejlődés nem volt Budapestre korlátozva, mert a vidéki gyáripar is jelentősen kiépült.

A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, ,hogy a visszacsatolt északi területen különösen a gépipar és a textil—

ipar hanyatlott, de visszaesés mutatkozott

sok más iparág termelésében is.

A visszacsatolt *éSzaki terület hanyatló gyáripari fejlődés—ének számos oka volt.

Fontos szerepe volt [mindenesetre annak, hogy a cseh-szlovák gazdasági konjunktúra

—— részben elhibázott gazdaságpolitikai in-

tézkedések következtében —— .a legutóbbi súlyos világválság óta nem tért teljesen

magához. A válság különösen súlyosan érintette a most visszacsatolt területeket. A jelen füzetnek a gyáripari fejlődést tárgyaló fejezetéből vett adatok alapján megállapít- ható, hogy a visszacsatolt északi terület gyáripari vállalatai termelési kapacitásukat

1938 első 10 hónapjában csak igen kedve- '

zőtlen arányban tudták kihasználni. A vo—

natkozó adatOk a következők:

A kapacitás kihasznált-

Ip—ar'i főcsoport ságifoka1938első'

10 hónapjában, %

I. Vas- és fémipar . 579

Ha. Gépgyártás ... 62'1

Ilb. Közhasznú elektromos

áramfejlesztő és elosztó '

telepek ... 710

III. _Kő—, agyag-, azbeszt- és

üvegipar ._ . . . . 56'8

IV. ra. és csontipar . 55'2 V. Bőr-. sörte-, szőr—, toll-,

(stb. gyártás ... * 39'7

VI. Fonó- és szövőípar . . * 77'1

VII.: Ruházati ipar ' . .' §. . . 60'6 VIII. Papirosipar; . '; . * . . . 60'5

IX. Élelmezési és élvezeti cik-

kek gyúrtása . _ . 59'5 X. Vegyészeti ipar ... 61'4 XII. Sokszorositó- és műipar . 595

Összesen . . 599

A helyzet tehát különösen a vas- és fémiparban, a kő—, agyag, stb. iparban, a

511'4—4—12. szám _, 1150 ——- 1938 4. Cseh-Szlovákia gazdasági helyzetére jellemző adatok.

' , . , . Titres et actí- * . A Cseh—Szlovák Nemzeti

Eitelxpapirarfolyamok ons négociés § ; Bank —— Bangue Nation. u Nombn

CourS des valeurs en Bourse 33 de Tchéco-szouaguie 5 §, §, des

%

§ m __ :: 8. .,, E: E s: w! !!

., ée ée %% § 3" % e.g. % 37, §;— §

* "* av M— 2 3—3 ? es . .. es. ez": ..

N .Es—. v: Et: s "33 ....'§ ._.—.. 'a m 03.— 55 u, 5

: og ge'-** su zok-,a: o— meg 3 HNG .De a

r:. "cx on* ;. ag % ;? 13039 v. ...—— .o ...az—, ;; "§, o

§ mg 3541, 33 5.033 33 "v.": ?, ; :: *S—ÉG .a 'g ._.

:: _ 33?) """?u' LG" "".EB'F NA: .: 19331 :5 M 39 "**-a' .a L) fm

O§ ami? Én; uh _g 13 c— a owg a!.g § ov; Fax; 63 8

e? 235. "Se ?; $$$. § É'g get a,, De %; aaa H

eu v; .LC'v—N -: ._. "? 4429 ** v: .,. *a: ' Én ?! " '5"* 3 IM'G * "' N **

..; §),-cc: ml 'S, uncia—_ an, sg Nfo§ o.. um ma Eu g a N.,, a.,,

35 áss: tig-N* § EEZÉÉ ie §t $$$ sség %% ar ege És § es

%% % '§ 3353 §: tát—§ §" §" %% P.s-; ;: ese §"; t.. §—

ee :..." $$$—§ (view 392353 — unom Én 9zsw§ N a§§ m:— "Jr.—. ??

a: N 150*— úr le'—§ ,...É-v— 3. tözsdei N*" %a "**? '*Fe Éli-* el:-2 x §, *0: wa § 'v "*3 S'Ux xs") O'Go hmv": meg Gux§v ow dum mee És: őt- .me—

*a __ e be: in —-—z:._ mag—n: for alma ***-_ es: Gus! ..). ...k :: —..

§ §?) %"Eu 12273 ÉN") EvaE ezergdarab 41241" 32 Ewa üg) ők (isk) 42 ciki (CN

v: % $ . 1928 első 1927'an.8 Milliárd - - Milliárd CS- k—

§ § 1927Jan. 3— 100 hete: 100 21100 en cs.k.-m Millió les. k. m milliards ,

! " ? Sjanv. 1927 : 1e semaim 3janv1927 milliers "111101de 3" millions _de de coumnnes szama

) G 100 de 1928-100 : 100 de :. tcb. couronnes 'Che'íues Ichégues

ca 1 2 I 3 4 l 5 6 7 s 9 i 10 l 11 1 12 13 i 14 15 I 16

1919 . . 12'3 . 4.723 1.127 502 5'5 .

1920 13.593 , 425 138 11.289 1.144 2.322 59 .

1921 13.664 . 843 420 12.130 653 1.715 7'4 . .

1922 13.796 . 93'5 691 10.064 600 1.497 . 89 480 2.398

1923 13.935 . . . 73'9 908 9.599 966 952 145 106 759 2.875

1924 14073 103'8 95'0 97'5 886 913 8.810 1.164 625 165 11 '6 535 1.929

1925 14.197 981 930 93'1 779 916 8.408 742 458 171 12'5 461 2.008

1926 14.312 954 948 92'1 . . 819 916 8.203 882 57 182 138 492 2.514

"1927 14.409 125'1 105'5 1296 2325 2628 942 1.005 8.417 690 23 207 15'5 503 2.426

1928 14.500 1354 1062 . 142'1 195'4 189'1 1108 1.157 8.466 830 71 235 169 518 2.145

1929 14.589 135'8 103'9 106 1429 1339 1794 1017 1.261 8.230 675 89 245 187 650 2.895

1930 14.682 115'8 1065 103 117'1 1740 922 819 1.545 7.824 570 32 242 19 7 886 4.302

1931 14.786 960 105'7 93 927 161'1 89'8 812 1.649 7.679 361 157 234 219 1.053 4.582

1932 14.886 78'5 968 82 812 94'1 59'5 92'1 1.708 6.267 602 337 240 21 *8 1.442 4.584

1933 14.977 83'7 93'6 66 739 611 66'7 560 1.707 5.906 871 461 221 206 1.584 3.538

1934 15057 87'6 938 60 862 1241 77'9 51'7 2.680 5.640 766 422 219 20'6 1.256 1.875

1935 15.127 94'1 96'9 59 93'8 434'7 113'3 559 2.691 5.761 411 731 235 213 1.072 1.570

1936 15.187 ; 119'5 99'5 62 126'6 333'5 277'9 857 2.592 6.478 410 1.086 269 213 779 1.032

1937 15.239 144'7 101'0 84 1592 1037 330'4 117'8 2.626 6.902 292 1.284 349 26'0 668 843

1) Az adatok december 31—re vonatkoznak. —— 31 décembre.

Források: —- Sources : International Abstract of Economic Statistics 1931—1986, Permanent Office of the International Sta- tistical Institute, The Hague 1988; Bulletin de la Bangue Nationale de Tchécoslovaguie különböző évtolyamai— (dívarses Cannées de ce Bulletin) ; Statistisch'es Handbuch der Weltwirtschaft, Statistisches Reichsamt Berlin 1936 ; Annuaire Statistigue de la. Ré—

publigue Tchécoslovague, Office de Statistigue de la Républigue Tehécoslovague, Prague 1938.

fa- és cison'tiparban és az amúgy is igen fej—

letlen bőr—, sörte-, szőr— stb. iparban, amely-

ben csak a tennielési kapacitás kétiötödét

használták ki, volt kedvezőtlen.

;.n

A most visszacsatolt észaiki terület .az utolsó 20 év alatt konjunkturális vonatko—

zásokban természetesen osztozott Cseh- Szlovákia általános gazdasági sorsában,

bár — mint fentebb részletesen kimutat- tu'k ———a struktúrális átalakulása történelmi Csehországnak kedvezett,— ezt a területet viszont sujtotta. Kétségtelen, hogy az En—

rópa e részén a világháború után végbe—

ment nagy átalakulástelső esztendeiben Cseh—Szlovákia kedvezőbb helyzetben volt számos más országnál s így Magyaror—

szágnál is. Trianoni Magyarországnak első éVeiben nem Csupán az elvesztett háború Okoz—ta lelki depresszióval kellett megküz-

denie, hanem egy merőben megváltozott gazdasági struktúra új lehetőségeihez is hozzá kellett idomulnia, ami surlódások, vesztesége-k, nehézségek nélkül nem mehe-

tett végbe. igy a nagyobb államterületre

berendezett államigazgatási apparátus le—

építéséről, a repatriálók tízezreinek letele- pítéséről, a román megszállás okozta ká- rok pótlásáról stb., stb. kellett gondos:

kodni. Mindezért az inflációnak sem lehe- tett éveken át gátat szabni, márpedig a gazdasági életnek fellendülése csupán a valuta stabilizálása után indulhatott meg, amire pedig a fegyverszünet megkötése után csak kb. 6 esztendőre került sor. Cseh—' Szlovákiában mindez máskép volt. A cse—':

hek maguikat a győzök közé számították s.

így a ;nragyairorSZági lelki depresszióval el- lentétben ott a diadal vérzése serkentette az?

új államalakiul'atra berendezkedő, uralomra jutó nemzetiség lelkületét. A nagy nyugati