Az indexelt eponimikus hivatkozottság megtekintése

Teljes szövegt

(1)

Válás György

Országos Műszaki Információs Központ és Könyvlár

Az indexelt eponimikus hivatkozottság

A TMT ez évi 3. számában fejezte be Száva-Kováts Endre cikksorozatának közlését a nem­

indexelt eponimikus hivatkozottságról. Reflexiónk szerzője egyetért vele abban, hogy "azok a scientometriai vizsgálatok, amelyek ma még kizárólag a formális hivatkozottságot tartalmazzák, az eponimikus hivatkozottságra vonatkozó adatok nélkül, nem adnak hú'képet a kutató vagy kutatói közösség tényleges elismertségéről". A kérdés ezek után az, hogy egyáltalán lehet-e és miként produkálni az eponimikus hivatkozási adatokat? Nos: lehet, mégpedig számos tudományág számí­

tógépes adatbázisainak célszerű lekérdezése révén. Az alábbiakban az INSPEC felhasználásával demonstráltatik ez az állítás. "Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel" - jut eszünkbe a régi közmondás napjaink lehetőségei és körülményei közepette.

Egyetértés az alapkérdésben

Hosszú és alapos vizsgálatokai tükröző, mélyen­

szántó cikksorozattal szolgált Száva-Kováts Endre a TMT hasábjain A nem-indexeit eponimikus hivatko¬

zottságfőcím alatt [1 - 6).

Mielőtt írásom tulajdonképpeni tárgyára rátérnék, szeretném leszögezni, hogy mélységesen egyetértek Sz.-K. E. (szerintem) legfontosabb következtetésével:

"...a múltban élt és a jelenben (már csak) eponi- mikusan hivatkozott tudósok többsége esetében a nem-indexeit eponimikus hivatkozottság egyéni mértéke nemcsak eléri, de többségük esetében jelentősen meg is haladja a jelenkori kiemelkedő kutatók indexelt hivatkozottságának egyéni mértékét.

Ez a körülmény és a vizsgálat által feltárt többi tény azt jelenti, hogy a hivatkozottsági indexek nem adnak valós képet azokról a kutatókról, akik tudományos munkájuk eredményeivel ma hozzájárul­

nak az élő tudomány előrehaladásához, az indexek hivatkozottsági adatai pedig nem jelzik ezt a mai tényleges hozzájárulást számszerű formában és nem kvantifikéljék ennek a hozzájárulásnak az egyéni mértékét.

A hivatkozottsági indexek adatainak, az azokra épülő »citation analysis« vizsgálatoknak az értelmét és értékét ennek megfelelően módosítani: korlátozni keli Korlátozni, illetve csökkenteni kell azoknak a vizsgálatoknak és eredményeiknek érvényességi körét és értékét, amelyek a hivatkozottsági indexek adatait akár a tudományos kutatók értékelésére, akár a szakirodalom »szerkezetének« stb. feltáráséra használják fel" [51.

Egyetértek tehát azzal, hogy a kutatók tel­

jesítményének, értékelésére használt azon hivatko- zottséfll összeállítások (OTKA-pályázatok, disszerté- cióbeadások stb.), valamint azok a scientometriai vizsgálatok,-amelyek ma kizárólag a formális hivatko­

zottságot tartalmazzák, az eponimikus hivatkozott­

ságra vonatkozó adatok nélkül, nem adnak hü képet a kutató vagy kutatói közösség tényleges elismertsé­

géről.

Tovább mennék: személyes tapasztalataim szerint az informális kutatói közösségek az eponimikus hi­

vatkozottságot, az eponímiává válást erkölcsi értékében messze a formális hivatkozások fölé helye­

zik. Akinek eponimikus hivatkozottsága van, az már bízvást számíthat kutatótársai nagyfokú megbecsülé­

sére. Ésszerű volna ezt a szemléletet kiterjeszteni a

"hivatalos" értékelésekre is.

A dolog élét persze a ma aktív kutatók esetében tompítja, hogy akkor, amikor a hivatkozottságot "hiva­

talosan" használják a kutató nemzetközi elismertsé­

gének a mérésére, az eponímiává válás viszonylag korai szakaszában van, ilyenkor pedig az eponimikus hivatkozást többnyire formális hivatkozás is kíséri.

Ami a hajdani nagy tudósok eponimikus hivatko­

zottságénak a jelenkori kiemelkedő kutatók formális hivatkozottságának egyéni mértékét jelentősen meg­

haladó mennyiségi adatait illeti, ezen a téren még további adatokkal meg is erősítem Sz.-K. E. álláspont­

ját.

Problémafelvetés

Itt az ideje, hogy a járatlanabb olvasó kedvéért világítsuk meg témánk két alapfogalmát.

Eponimiának azt nevezzük (vagy Sz.-K. E. azt nevezi), ha egy tudományos fogalom neve egy kutató (rendszerint a felfedező vagy megalkotó kutató) nevét tartalmazza (pl. Kepler-törvények. Maxwell- egyenletek, Eötvös-inga. Cserenkov-sugárzás). Epo­

nimikus hivatkozásnak nevezi Sz.-K. E. azt, ha egy tudományos publikáció ilyen eponímiát tartalmaz. Az eponímia általános fogalmából elkülöníti Sz.-K. E. az I. rendű eponímia fogalmát, kizárva az általánosabb fogalomból a feltalálójuk nevét viselő készülékeket, gépeket, berendezéseket (pl. Otto-motor, dízelmotor, Heller- Forgó-léle hűtőtorony).

Az indexeltség fogatmának meghatározásában nem szeretnék eltérni attól, ahogy ezt a fogalmat Sz.-K. E. használja. Ezért egy idézetből indulok ki:

(2)

Válás G >• : Az Indexalt eponimikus h i v a t k o z o t t s á g

"Ezek az eponimikus hivatkozatok nem-indexeitek:

nem jelennek meg a hivatkozottság! indexekben"

[5], Indexeltnek tehát azt a hivatkozást tekinthetjük, amely megtalálható a különböző (nyomtatott vagy számitógépes) indexekben.

E definíciók után rátérhetünk e dolgozat tulaj­

donképpeni témájára.

Sz.-K. E. cikksorozatában végig azonosítja a formális hivatkozottságot az indexelt hivatkozott­

sággal, és az eponimikus hivatkozottságot a nem in­

dexelt hivatkozottsággal.

Az első állítás gyengeségét a szerző maga is érzi és ígéretet tesz rá, hogy egy következő dolgozatában ezt a kérdést elemzi majd [5]. Ezért az azonosság részletes elemző cáfolatával most még korai lenne foglalkoznunk. (Csak egészen dióhéjban; A termé­

szettudományi és műszaki publikációk gyakorlatilag egyetlen nyomtatott hivatkozottsági indexe, a Sci­

ence Citation Index mintegy 3800 folyóiratot figyel, a számítógépes Scisearch adatbázis pedig ezeket to­

vábbiakkal kiegészítve mintegy 4500 folyóiratot és évi mintegy 1400 többszerzős könyvet. Az összes többi folyóiratban, az összes többi könyvben, köztük az összes monográfiában, a konferenciakiadványok­

ban és a "szürke" irodalomban bárhol megjelenő hivatkozások indexeletlenek maradnak.)

Amivel a továbbiakban foglalkozni kívánok, az az eponimikus hivatkozottság feltételezett nem indexelt volta. Ebben a véleményében Sz.-K. E. cikkei során egy percig sem inog meg, az "eponimikus hivatkozott­

ság" szópér mellől cikksorozatában szinte sehol sem hiányzik a "nem-indexeit" Jelző, ö nyilván a nyomta­

tott indexeket tartja szem előtt. Ezekben valóban szinte lehetetlen eponimikus hivatkozásokra keresni, ezek szempontjából az eponimikus hivatkozottság valóban egyértelműen nem indexeltnek tekinthető.

Más a helyzet azonban a számítógépes adatbázi­

sokkal. Ezek gazdag és változatos keresési lehetősé­

gei módot adnak rá, hogy egyazon publikációra keresési szempontok százai szerint legyünk képesek rábukkanni. A keresési szempontok között a szakiro­

dalmi bibliográfiai adatbázisokban szerepelhetnek a szerző által használt fontosabb fogalmak megnevezé­

sei, ezek sorában az eponimikus hivatkozások is, amennyiben ezek a hivatkozások a hivatkozó publiká­

cióban lényegi szereppel bírnak.

A továbbiakban példák sorával demonstráljuk, hogy az eponimikus hivatkozottság ma már a szakiro­

dalmi adatbázisokban jelentős arányban indexeltnek tekinthető, így az egyéni hivatkozottsági listákba és a scientometriai vizsgálatokba is beépíthető.

Az INSPEC adatbázis

Nagy szerencsémre Sz.-K. E. cikkelben idézett valamennyi vizsgálatát a fizika szakirodalmában végezte. Ezzel feljogosított arra, hogy magam Is vala­

mennyi példámat erről a területről válasszam, ame­

lyen a legotthonosabban mozgok.

További megszorításként csak a fizikai szakiroda­

lom legnagyobb és legjelentősebb bibliográfiai adat­

bázisában, az INSPEC adatbázisban végeztem demonstrációs kereséseimet. Mivel célom nem az átfogó felmérés, hanem pusztán a példa jellegű demonstráció, ezt megszorítást megengedhetőnek tartom.

Az INSPEC az Institution of Electrical Engineers (Nagy-Britannia) által készített szakirodalmi bibli­

ográfiai adatbázis, az 1898-ban alapított Science Ab- stracts nyomtatott referáló folyóirat egyik utóda. (A többi utód az együttesen az INSPEC-kel megegyező tartalmú három mai referáló folyóirat, a Physics Ab­

stracts, az Electrical and Electronics Abstracts és a Computer and Control Abstracts.) 1969-es indulása óta közel 4 millió adatrekord gyűlt össze benne, és ez a szám évi több mint negyedmillióval gyarapszik. A gyarapodás négyötödét teszik ki a több mint 4100 figyelt folyóirat ós egyéb sorozati kiadvány (köztük 28 magyar folyóirat és sorozat) cikkei, 15 százalékát (a folyóiratban megjelentekkel együtt egynegyedét) a konferencia-előadások. A maradék huszadrész a könyvek, önálló könyvfejezetek és a "szürke" iroda­

lom között oszlik meg. Az adatbázis anyagának nagyjából a felét az A szekció, a tágan értelmezett fizika adja (beleértve pl. a csillagászatot, a légkörfi­

zikát, a geofizikát, a fizikokémiát, a biofizikát). A fenti számokból már nyilvánvaló, hogy az INSPEC adatbá­

zisban történő indexelést aligha kerüli el az a fizikai tárgyú publikáció, amely tényleges nemzetközi érdeklődésre tarthat számot.

Az INSPEC adatrekordokban található számos adatmező közül hét szolgálja a referált dokumentum témája szerinti keresést; közülük négy alkalmas arra, hogy segítségükkel a jelenkor és a közelmúlt kutatói­

nak eponimikus hivatkozottságára keressünk: a deszkriptorok, a szabad indexkifejezések, a cím és a tartalmi kivonat adatmezeje. Az osztályozási jelzetek ilyen keresésre nem alkalmasak, a numerikus inde­

xelés és a kémiai indexelés mezői pedig csak olyan régi nagy tudósokra történő közvetett eponimikus hivatkozásokat tartalmaznak, akiknek a tiszteletére nevezett el az utókor mértékegységet (Volta, Ampére, Hertz, Faraday, Siemens, Kelvin, Ohm, Joule, Bell, Gray, Pascal. Watt, Slevert, Coulomb, Bequerel), il­

letve kémiai elemet (M. Curie, Einstein, Fermi, Hahn, Lawrence, Mendelejev, Nobel, Rutherford és köz­

vetve, a róla elnevezett egyetem nevével Berkeley), ráadásul ez utóbbiak a deszkriptormezőben két távoli transzurán elem nevét kivéve úgyis szerepelnek.

A deszkriptorokat az indexelt dokumentum tárgyköre szerint az INSPEC tezauruszából (6) válo­

gatják, számuk nincs korlátozva, egy dokumentum nemritkán tíz-tizenöt deszkriptort is kap.

A szabad indexkifejezések (pongyola szóhaszná­

lattal szabad tárgyszavak) a szerző szóhasználatából vett egyszavas vagy néhány szavas kifejezések a dokumentum témájának jellemzésére. Ezek száma sincs korlátozva, gyakran tizenöt-húsz vagy még több is jut egy dokumentumra.

(3)

TMT 38. ó v l . 1 9 9 1 . 1 1 . s z .

A cím az angolul megjelent publikácók esetében az eredeti szerzői cím, a többi esetben annak angol (ordítása, de a feltűnően semmitmondó címeket kiegészítik néhány, a tartalomra utaló szóval.

A kivonat részletes, informatív Ha a szerző által írt eredeti kivonat nem elég informatív, akkor az adatbá­

zis készítői újat írnak helyette.

Mind a négy jellemzett adatmező angol nyelvű.

Eponímiák a tezauruszban

A szakirodalomban legelterjedtebben használt eponímiák bekerültek a tezauruszba [6] mint deszk- riptorok vagy mint kizárt szinonimák. Az itt szereplő

eponímiák nagyon kevés kivételtői (t. kettőt közülük alább) eltekintve a tudományban alaposan meggyö­

kerezett, széles körben általánosan használt szakki­

fejezések, bár hiányoznak közülük azok a legrégeb­

biek (pl. AVriímedész-rörvóny, Kepler-törvények, Eötvös-inga, Foucault-inga), amelyek ma már inkább csak tankönyvi szinten jelennek meg. nem pedig a friss tudományos publikációkban.

Az 1. táblázat tartalmazza azokat az eponímiákat, amelyek a tezauruszban (6] deszkriptorként szere­

pelnek, valamint két olyan távoli transzurán kémiai elem nevét, amelyek csak a kémiai tezauruszban [7) fordulnak elő. Ezekre gyakorlatilag százszázalékos biztonsággal lehet keresni akkor, ha az eponimikus hivatkozásnak a hivatkozó publikációban lényegi sze­

repe van.

1. táblázat

Eponimikus deszkriptorok az I N S P E C adatbázis t e z a u r u s z á b a n

Anderson model Auger eflect Barkhausen effect Bauschinger effect B C S t h e o r y ( = Bardeen-

Cooper-Schreiffer theory) berkélium

berkélium compounds Beasel functions Bethe-Salpeter equation Boltzmann equation Boolean algebra Boolean functions Bordoni eflect boson systems bosons

Brillouin spectra Brillouln zones Brownian motion Cherenkov counters Ctierenkov radiation C l e b s c h - G o r d a n coefficients coherent antiStokes Raman

scattering Compton effect Cooper pairs Corbino eflect Coriolia force Cottrell atmospheres Couelte flow Curie temperalure currum

curium compounds Davydov 3plltting

de Haas-van Alphen effect D e b y e - H u c k e l theory Debye temperature Debye-Waller factors Dember elfect Dingle temperature Dirac equation

distributed Bragg reflector lasers Doppler effect

dopplerons

E H T c a l c u l a t i o n s (= e i l e n d e d Huckel theory calculations]

Einstein-de Haas effect einsteinium

einsteinium compounds Faraday effect

last Fourier translorms Fermi levél

Fermi resonance Fermi surface fermion systems fermions fermium

fermium compounds

ferrcelectric Curie temperature Feynman diagrams

Fokker-Planck equation Fourier analysis Fourier transform optics Fourier transform spectra Fourier transform spectroscopy Fourier transforms

Franck-Condon factors Frank-Head sources Frenkel defects galvanomagnetic effects galvanometers

Geiger counters Ginzburg-Landau theory

GO calculations 1= Gaussian orbital calculationsl

Green's function methods Gruneisen coefficient

GTO calculations (= G a u s s i a n - t y p e orbital calculationsl

Guinier-Preston zones Gunn effect

Hall eflect hahnlum Hanle etfect

heavy fermion superconductors heavy fermion systems

Heisenberg model

HF calculations (= Hartree-Fock calculationsl

Higgs bosons

HWO calculations (= Huckel molecular orbital calculations) Hubbard model

rnteracting boson approximation intermediate boson decay intermediate boson mass intermediate bosons Ising model

J a h n - T e í l e r effect Josephson effect Joule-Thomson effect Kapitza-Dirac effect Kapitza resistance Kerr eleclro-optical eflect Kerr magneto-optical effect KKR calculations (= Korringa-

Kohn-Flostoker calculationsl Knight shift

Knudsen flow Kondo effect

Kramera-Kronig relations Kronig-Penney model Lamb shift

Landau leveis

Langmuir-Biodgett fiims Lagmuir probes Laplace tranforms Large Magellanic Cloud lawrencmm

lawrencium compounds Lee model

Lennard-Jones potential Lie groups

Liouville equation Lorenlz translormalion Lorentz number Love waves Lunders bands Mach number Magellanic Clouds

Mandelstam representation

(4)

Válás Gy.: Az indexelt eponimikus h i v a t k o z o t t s á g Az 1. táblázat folytatása

Markarian galaxies Markov processes Matteucci eífect Meissner effect mendelevium

mendelevium compounds Morin temperature Morse potential Mossbauer effect Navier-Stokes equations Neel temperature nohelium

nobelium compounds non-Newtonian flow non-Newtonian fluids nuclear Overhauser effect ohmic contacts

Ohmmeters optical Kerr effect optogalvanic spectra optogalvanlc spectroscopy Overhauser effect

Peierls instability Peltier effect Penning ionisation photovoltaic cells photovoltalc effects Pockels effect Poiseuille flow Poisson ratio

Pomeranchuk poles and trajectories Poole-Frenkel effect

PPP calculations {= Pariser- Parr-Pople calculations) Procopiu effect

quantum Hall effect

Raman lasers Raman spectra Raman spectra of atoms

Raman spectra of diatomic inorganic molecules

Raman specrta of inorganic liquids and solutions

Raman spectra of inorganic solids Raman spectra of organic molecules

and substances

Raman spectra of polyatomic inorganic molecules Raman spectrpscopy Rayleigh scattering Rayleigh waves

R e g g é poles and trajectories Heggeon field theory

RKKY interaction (= Rudermann- Kittel-Kasuya-Yosida interactionl Rochelle salt

Russel-Saunders coupllng Rutherford backscattering rutherfordtum

Schottky anomaly Schottky defects Schottky effect Schrodinger equation Schwarz-Hora effect Schwarzschlld metrlc Schwinger source theory Scott effect

Seebeck efföct

Senftleben-Beennakker effect Seyfert galax ies

Shpolskii spectra Small Magellanic Cloud

Snoek effect spin Hamiltonians Staebler-Wronski effect Stark effect

stimulated Brillouin scattering stimulated Raman scattering STO (= Slater-type orbital

calculationsl Suhl effect

surface enhanced Raman scattering Thomas-Fermi model

Thomson effect Townsend discharge van de Graalf accelerators van de Graaff generators van der Waals forces Veneziano model Vlasov equation voltage measurement

voltammetry (chemical analysis) W bosons

Wannier functions Weinberg model Widmanstatter structure Wiedemann effect Wien effect Wigner crystal

WKB calculations (= Wentzel- Kramers Brillouin calculations) Wolf-Rayet stars

Yang-Mills theory Young's modulus Z bosons Zeeman effect Zener effect Zener relaxation

A 2. táblázat tartalmazza azokat az eponimiákat, amelyek a tezauruszban [6] kizárt szinonimaként sze­

repelnek. Ezekre is szinte teljes biztonsággal lehet keresni akkor, ha az eponimikus hivatkozásnak a hivatkozó publikációban lényegi szerepe van, bár ez a keresés már valamivel több rutint és fantáziát igényel, mint a deszkriptorokra történő keresés, mivel itt a hivatkozásban kisebb-nagyobb formai eltérések, különböző nyelvtani alakok előfordulhat­

nak. Ha a publikáció szerzője Írásában az eponimiát publikációja lényegéhez tartozóan használta, tehát tényleges eponimikus hivatkozásról van szó, akkor az eponímia szinte mindig megtalálható a szabad in­

dexkifejezések adatmezejében, de legalább a kivo­

natban. Ha viszont a publikáció szerzője az egyenér­

tékű nem eponimikus deszkríptorral megegyező kife­

jezést használta (például a Coulomb potential eponi- mia helyett az electric potential kifejezést), akkor eponimikus hivatkozásról nem beszélhetünk.

Elvileg fennáll az a lehetőség is, hogy a deszkriptor eponimikus, a szerző által ténylegesen használt szi­

nonima viszont nem, tehát nem létező eponimikus

hivatkozásból létezőt szimulál az adatbázis, a gyakor­

latban azonban az INSPEC deszkriptorválasztási poli­

tikája olyan, hogy ezt a veszélyt a minimumra csök­

kenti. Ha több ténylegesen egyenrangú szinonima van egy fogalomra, akkor az INSPEC deszkriptorként rendszerint a nem eponimikusat választja (pl. electric potential deszkriptor a Coulomb potential eponímia helyett). Ha viszont szűkebb-tágabb fogalompárról van szó, akkor többnyire az eponímia írja le a szűkebb fogalmat, a deszkriptor a tágabbat (pl. a Alfven waves - magnetohydrodynamical waves, az utóbbi a deszkriptor). Ilyenkor a szerző rendszerint a szűkebb, tehát pontosabb fogalmat használja, vagyis az eponimiát és ez a szabad indexkifejezések adat­

mezejében megjelenik.

Az 1. és 2. táblázat csak azokat a kifejezéseket tar­

talmazza a tezauruszból, amelyek az INSPEC téma­

körei közül a tágabb értelemben vett fizikához tartoz­

nak, tehát amelyeket a tezaurusz az INSPEC A szek­

cióba (is) sorol (amelyekkel indexelt dokumentumok bekerülnek a Physics Abstracts nyomtatott indexbe).

Ez sajnos néha olyan matematikai fogalmak kizárását

(5)

TMT 3 8 . é v f . 1 9 9 1 . 1 1 . S 7 . 2. táblázat

K i z á r t eponimikus szinonimák az I N S P E C a d a t b á z i s t e z a u r u s z á b a n

Aharonov-Bohm etfect Altven waves

Anderson transition

antiferromagnetic Curie temperature Auger deexcltation

Auger electrons Auger recombination Auger showers Auger spectra Auger spectroscopy Autler-Townes etfect Avogadro's number

Axilrod-Teller-Moto dispersion forces Badgers rule

Balescu-Lennard theory Barnett effect

Bayard-Alpert gauges Becklin-Neugebauer objects Belousov-Zhabotinskii reaction Bessel differential equation Bethe-Uhlanbeck equations Bingham plastics and sollds Biot-Savart law

Bittér patterns Bloch walls Boger lluids

B o g o l i u b o v - B o r n - G r e e n - K i r k w o o d - Yvon equation

Boltzmann equation (gases) Boltzmann-Vlaaov equation Boolean lattloes

Bornmann eflect Bose-Einstein statistics Bose gas

boson lluids Bravais lattice Bray reactions Bridgman method B r i g g s - R a u s c b e r reaction Brillouin scattering Brinell testing Brownian movement Buckminsterlullerene Bunemann-Farley instability Bunemann instability Burnet dip

Caratheodory's principle Casson fluid

Charpy testing Cnemeia effect Chen potential Cherenkov úetectors Clusius-Dickel columns Cockrott Walton rectifiers columbium

Compton-Gerring effect Compton profilé Compton scattering Gondon Shortley coefficienl Cooper Hewitt lamps Cooper palring

cooperative resonant Stokes rad lation

Coriolis coupling Costa Ribeiro effect Cotton-Mouton effect Cottrell locking Coulomb expiosion Coulomb potential COulometry Curie poinl Curie point writing C u r i e - W e i s s law Czochralski method Darcy's law Davydov states de Broglie waves

Debye-Huckel-Thomas-Fermi-Oirac model

Debye-Scberrer cameras Dirac electron theory Dirac-Fock calculations Dirac-Hartree-Fock calculations discrete Fourier translorms Doppler broadening Doppler shift Dulour effect Dufour number

Dunham energy coefficients Einstein coefficients electro-optical Kerr effect Eliashberg strong-coupling model Esaki effect

Ettingshausen effect Evershed effect Eyring model fluid Fano effect Faraday rotation Fermi-Dirac statistics Fermi energy Fermi gas Fermi hole (atoms) Fermi hole (molecules) Fermi lipuid

Fermi-Thomas model

ferromagnetic Curie temperature Feshbach resonances

Field-Noyes reaction Finlay-Freundlich red-shift

hypothesis Forbush decreases Foucault currents Fourier series

Fourier transform spectrometers Fraunhofer lines

Frenkel-Poole effect

frequency-voltage convertors Furry theorem

galvanising

galvanoluminescence galvanomagnetism

galvanothermomagnetic effects Gamow-Teller transitions Gaunt coefficient Gaussian nőise Geiger Muller counters

Gibbs-Duhem equation Gibbs free energy Gibbs function G r a n a t o - L u c k e theory G u d d e n - P o h l e i f e c t Gulyaev-Bleustein waves Gyulbudagian-Glushkov-Denisyuk

objects

Gyulbudagian-Magakian objects Hadfield steel

H a f k e - G i l l é s reaction Hagen flow

H a g e n - P o i s e u ü l e flow half-Auger process Hall constant

Hall-Petch relationship Hamidashi effect Hartman lines Hartree calculations Hartree-Fock approximation Hartree-Fock method Hasiguti relaxation Hellman-Feynman theorem Helmholtz free energy Herbig Ae/Be stars Herbig-Haro objects Hertzsprung-Russel diagram Hornbeck-Molnar effect Hubble model

Hubble-Sandage variables Hugoniot diagrams

Hulbert-Hirschfelder potential functions

hyper Raman effect hyper Rayleigh etfect interacting boson model Ising laltices

Jesse effect

Johnsen-Rahbek effect Johnson nőise

Josephson junctions Joshi effect

Kalousek commutator technique Kelvin-Helmholtz instability Kikuchi lines

Kirkendall effect Knudsen number Kohn effect

K o r l e w e g - d e Vries equation Koster etfect

Kramers systems Krishan effect

Kunh-Thomas sum rule Kurie plots

Kyropoulous method Lamb waves

Landau-Zener-Stueckelberg paraméter

Lande g-factor Lande splitting faclor Langmuir films Lagmuir waves Laves phases

(6)

Válás Gy.: Az indexelt eponimikus hivatkozottság

A 2. táblázat folytatása

Leisegang patterns Leisegang rings

Lennard-Jones and Devonshite theory

Levitron

Loschmidt number Ludwig-Soret effect Mach principle Madelung constant Maggi-Righi-Leduc effect Magnus etfect

Majorana forces Malter effect

Mandelstam-Brillouin scattering Marangoni flow

Markov chains Mattheissen's rule

Maxwell-Boltzmann distribution Maxwell effect

Maxwell equations

Meissner-Ochsenfeld effect microfarad meters

Mie theory Mlrnov oscillations Molller diagrams Mossbauer spectra Mott insulator Mott transition Nernst effect

Nernst-Eittingshausen effect Neumann algebra

Newtonian fluids Nilsson's model Nusset-Graetz probléma Nyquist nőise

Olbers' paradox Oldroyd fluids Onsager relations

Onsager theory of dielectrics Oort cloud

Oseen method pair breaking, Cooper

paramagnetic Curie temperature Paschen-Back effect

Petterson diagrams Peierls transition Pendellosung fringes Penning traps Penrose tillng

Pfeiffer effect photogalvanic cells photogalvanic effects photpgalvanic spectra photogalvanic spectroscopy phPtovoltaic generátora, solar Piobert lines

plasma Alfven waves plasma Bernstein waves plasma Hall effect plasma Langmuir waves Pomerons

Portevin-Le Chatelier eflect Potts model

Purkinje effect Racah coefficients Raman effect

Raman-induced Kerr effect Raman scattering

Ramsauer effect

Rayleigh-Benard instability Rayleigh law

Rayleigh-Taylor instability Reggeons

Rehbinder effect Renner-Teller effect Reynolds number Richardson effect

Riemann-Cristoffel tensors Righi-Leduc effect Rcentgen rays roentgenography Ryabushinaki flow Rydberg states Salam-Weinberg model Schottky barriers Schottky nőise Schwarzschild space Seidel thepry Seignette salt

Seignettoelectric materials S e l f e c o p t i c s

S h a k a r h e a t i n g

Shubnikov-de Haas effect Sinanoglu's theory Sine-Gordon model Skyrme force

Snoek-Koster relaxatlon Sorét effect

Stark broadening Stefan problem Stepanov method Sternheimer shielding

stimulated Mandelstam-Brillouin scattering

stimulated Rayleigh scattering Stockbarger method

Stokes flow

Stokes law (fluid mechanics) Stokes law (optical) Stokes lines Stokesian fluid Stoneley waves Szabo-Bogancs effect Szilard-Chalmers reactions Tamm-Dancoff approxlmation Taylor instability

Thomas-Fermi-Dirac model Toda lattice

Toms effect

Torrey oscillations (NMR) Townsend coefticient Tyndallometry

Van Allén radiation belts Van der Waals molecules Vavilov-Cherenkov radiation Verdét constant

Verneull process Verwey transition Vickers testing Voigt effect Voigt profilé Volta etfect

Wannier ridge resonances Weibel type instablllties Weissenberg cameras Weizsacker term Wertheim effect Wiedemann-Franz law Wigner coefficients Wigner effect Wigner lattice

Wilson cloud chambers Wimshurst machines Wolf-Rayet ring nebulae Wratton filters

Yukawa potential Zener breakdown

jelenti, amelyek a fizika eszközéül is szolgálnak, tehát amelyek továbbfejlesztésében a fizikusoknak jelentős a szerepük (pl. öayes methods, Kalman fil­

ters, Chebyshev approxímation), de valahol meg kell húzni a határt, mégpedig feltétlenül objektív kritériu­

mok alapján. Ezen belül szerepelnek azok az eponí­

miák is, amelyek az eponimikusan hivatkozott kutató tiszteletére elnevezett fogalmakat írnak le (pl. a fent felsorolt kémiai elemek, Magellanic clouds), söt, ezek továbbképzett alakjai is (pl. voltage measurements,

coutometry). Az 1. táblázat tartalmazza azokat az ak- ronimia deszkriptorokat is, amelyek eponimikus kifej­

tését a tezaurusz szinonimaként tartalmazza (pl. HF calculations = Hartree-Fook calculations). Ebben az esetben a kifejtés nem szerepel a 2. táblázatban.

Fordított esetben (pl. Langmuir-Blodgett films deszk­

riptor, LB i'tlm kizárt szinonima), az akronímia maradt ki a 2. táblázatból.

Kimaradtak azok az akronimlák Is, amelyek kifej­

tése a tezauruszban nem található meg (pl. CIEH cal-

(7)

TMT 3 8 . é v i .1 9 9 1 . 1 1 . s í .

culations). mert ezekről nem lehet triviális módon eldönteni, hogy eponimiát tartalmaznak-e vagy sem.

Kimaradtak azok a változatok, amelyek csak a név latin betűs átírásában térnek el egy. a táblázatba (el­

vett változattól (pl. a Cherenkov radiation és Cheren- kov counters változatok mellett a Cerenkov radiation és Cerenkov counters változatok), vagy a brit és amerikai szóhasználat vagy helyesírás eltérésében (pl. a frequency-voltage convertors változat mellett a treguency-voltage converters változat), vagy csak szórendben (pl. az optical Kerr effect változat mellett a Kerr etfect [optical] változat).

Szerepelnek viszont a láblázatokban azok az esz­

köznevek, amelyeket Sz.-K. E. kizár az I. rendű eponí­

miák fogalomköréből. Nehéz ugyanis meghúzni a határt aközött, amikor tényleg csak ismert elveken

alapuló eszköztervezósről van szó (pl. Kaplan tur- bines) ós aközött, amikor alapvetően új fizikai elven hoztak létre új eszközt (pl. Debye-Scherrer cameras) vagy éppen egy valaki által felismert új jelenség alapján mások hoztak létre új eszközt (pl. Cherenkov counters).

A két táblázat már puszta méretével is jól alátá­

masztja Sz.-K. E. azon következtetését [5], hogy az eponimikus hivatkozás a fizikában meglehetősen széles körben alkalmazott eljárás. Látható a tábláza­

tokból az is, hogy ez a fizikán belül elsősorban az elméleti fizikára igaz.

Az eponimikus deszkriptorokkal és kizárt szino­

nimákkal példaként elvégzett néhány keresés ered­

ményét a 3., Ml. a 4. táblázat mutatja be

3. táblázat

K e r e s é s i e r e d m é n y e k az I N S P E C a d a t b á z i s b a n eponimikus deszkriptorokkal

Deszkriptor A B C D M e g j e g y z é s

Schottky eflect 2 8 9 9 211 2 9 9 0 21 1 1)

Cherenkov radiation 995 57 1 137 63

HF calculalions (= Hartree-Fock calculations) 71 50 •195

- -

2)

Curie temperature VAGY ferroelectric Curie temperature 6 2 2 5 387 B 4 9 8 4 3 4 3) 4)

Josephson effect 4 3 5 3 3 9 5 4 759 4 0 3

fermion VAGY fermions 3791 4 7 5 12 4 9 2 1 134 5)

A - D oszlopok: az eponimikusan hivatkozó publikációk száma 1)

A é s C : 1 9 6 9 - 1991 2|

B é s D : 1 9 9 0 3) A és B; Az eponímia a deszkriptormezöben van 4)

C és D: Az eponímia négy adatmező Ideszkriptorok, szabad 5) indexkifejezések, cim, kivonat) bármelyikében lehet

A é s C : 1 9 7 3 - 1 9 9 1

Csak a deszkriptormezőre történt keresés Két halmaz egyesítve

C és D: a Curie temperature részkifejezéssel keresve A kifejezés bármely része tartalmazhatja a fermion vagy fermions szót

4. táblázat

K e r e s é s i e r e d m é n y e k az I N S P E C a d a t b á z i s b a n a tezauruszban kizárt szinonimaként s z e r e p l ő eponimikus k i f e j e z é s e k k e l a szabad I n d e x k i f e j e z é s e k a d a t m e z e j é b e n

Keresökifejezés A B

Wigner coefficient 71 4

Wigner lattice 62 1

Gamow-Teller transition 102 4

Neumann algebra 9 6 3

Szilard-Chalmers reaction i 0

Szabo-Bogancs effect i 0

A: az eponimikus hivatkozások száma 1 9 6 9 - 1991 között B: az eponimikus hivatkozások száma 1 9 9 0 - b e n

A 3. táblázatban, ahol eponimikus deszkriptorok szerepelnek, öt eponímia közül négynél feltűnően kicsi a különbség a deszkriptormezöben található eponimikus hivatkozottságok és a négy számba jövő adatmezőben bárhol található eponimikus hivatko­

zottságok száma között. Ez azt jelenti, hogy ha a hivatkozást akár csak a kivonatba érdemes felvenni, mert annyira lényeges a hivatkozó publikáció mon­

dandóját illetően, akkor már többnyire a deszkripto­

rok közé is bekerül. Kilóg a sorból a fermion VAGY fermions eponímia, amely más jellegű, mint a töObi, nem a félfedező kutató nevét tartalmazza, hanem egy nagy kutató tiszteletére elnevezett objektumot jelöl.

Itt azért nagy a különbség az A oszlopban és a C osz­

lopban található találatszámok közötl. mert ezt a fogalmat gyakran említik többé-kevésbé mellékesen, a cikk lényegéhez nem tartozóan. Érdekes, hogy az 1990-es hivatkozások számában már itt is eltűnt a különbség, vagyis a kifejezés használata konszolidá­

lódott.

Az, hogy a 3. táblázatban szereplő eponímiák az adatbázisban deszkriptorokká váltak, azt jelenti, hogy itt a fizikában jól meggyökeresedett kifejezé­

sekről van szó. Ahol az A oszlopban szereplő találat­

szám és a C oszlopban szereplő találatszám közölt a különbség kicsi, ott nagy az esély rá, hogy a Coszlop- ban szereplő találatszám és a szöveg egészében bárhol eponimikusan hivatkozó publikációk száma, vagyis az indexelt eponimikus hivatkozottság mennyisége ós az eponimikus hivatkozottság össz- mennyisége között is kicsi az eltérés. Ezekre az eponimiákra vonatkozólag tehát a hivatkozottság in- dexeltsége igen nagy arányú.

(8)

Válás Gy.: Az indexelt eponimikus h i v a t k o z o t t s á g

A fermion kifejezés említésének indexeltsége nyilván jóval alacsonyabb fokú, de itt olyan fogalom­

ról van szó, amelynek említése a legszigorúbb kri­

tériumok szerint sem kívánna formális hivatkozást.

Az ilyen "tiszteletbeli" eponímiákat tehát az indexelt- ség mértékének vizsgálata során el kell különítenünk a "hétköznapi" eponímiáktól.

Ami a 3. táblázatban szereplő nagy számokat illeti, természetesen nincs szó véletlenszerűségről, vagy arról, hogy az ilyen nagy hivatkozottsági számok lennének általánosan jellemzőek az eponimikus hivatkozások körében. A táblázatban szándékosan olyan eponímiák szerepelnek, amelyekre eleve nagy találatszám, sok hivatkozás volt várható. A cél ugyanis annak a demonstrálása volt. hogy egyes kutatókra milyen nagy számban fordulhatnak elő in­

dexelt eponimikus hivatkozások.

A 4. táblázatban már lényegesen kisebbek a talá­

latszámok. Itt a tezauruszba kizárt szinonimaként fel­

vett eponímiákkal tőrtént a keresés, mégpedig a szabad indexkifejezések adatmezejében. Szubjektív ötlettől vezérelt válogatási szempont volt, hogy az eponimikus hivatkozás magyar születésű kutatókra történjen. A hat eponímia közül négy itt is jól meggyö­

keresedett kifejezés. Kettő viszont az adatbázis teljes, 1 9 6 9 - 9 1 - e s gyűjtési időszakára kapott egyetlen előfordulásával tipikus tezauruszépítési hibáról árulkodik. Ezek alkalmi névhasználatok, ame­

lyeket még kizárt szinonimaként sem lett volna szabad a tezauruszba felvenni.

Bár a kevésbé egységes forma miatt itt ezt nem olyan egyszerű demonstrálni, mint a deszkriptorok esetében, az itt szereplő meggyökeresedett eponí- miákra is igaz az adatbázissal végzett sokéves munka tapasztalatai szerint az, hogy az eponimikus hivatkozottság indexeltsége igen nagyfokú.

Néhány

magyar kutató eponimikus hivatkozottsága

Az 5. táblázat néhány magyar, illetve magyarnak született kutatónak az INSPEC adatbázisban indexelt teljes eponimikus hivatkozottságát tartalmazza. A tel­

jesség azt jelenti, hogy a keresés az első lépésben kizárólag a puszta vezetéknévvel történt, éspedig mind a négy számba jövő adatmezőben {deszkripto­

rok, szabad indexkifejezések, cím, kivonat). A négy hiányzó adatra nem tőrtént keresés.

Mivel az eponimikus hivatkozás nem a teljes névre történik, hanem kizárólag a vezetéknévre, a hivatko­

zott kutató egyértelmű azonosítása gyakran gondot okoz. Az egyértelmű azonosítás eszköze lehet például a "nagy név", amely kizárja, hogy más hasonló nevűre eponimikusan hivatkozzanak (pl.

Wigner, Tetter, Szilárd), ez azonban nem áll fenn akkor, ha a másik név is igazán nagy (pl. M. Curie és P. Curie). Az egyértelmű azonosítás eszköze lehet a nagyon egyedi név is (pl. Erdey-Grúz), a már eleve

ismert kutatási eredmény (pl. Kuti-Weisskopt para­

méterezés, Lovas 1 üstökös) vagy az együtt dplgozó kollektíva együtt szereplő tagjai (pl. Lukács- Per­

jés- Sebestyén- Kóta). Az 5. táblázatban az élő kutatókra csak egyértelműen azonosított eponimikus hivatkozások szerepelnek, ezért maradt ki pl. a Jánossy név három hivatkozása, amelyre nem sikerült eldönteni, hogy apa és három fizikus fia közül melyikre történik a hivatkozás. A végső egyér­

telművé tétel részben a megtalált eponimikus kife­

jezéssel történő újrakeresés révén (Periodic Comet Lovas 1 f1989p)és Kuti-Weisskopf parametrization).

részben a hivatkozások egyenkénti átnézésével (Perjés, Lukács és Sebestyén) történt. Wigner, Teller és Szilárd esetében a talált hivatkozások nagy száma és nagy változatossága nagyon munkaigényessé tenné az ilyen egyedi ellenőrzést. (Erre akkor lesz majd mód, ha az adatbázis CD-ROM lemezen áll a rendelkezésünkre és az időt rabló munka nem jelent külön anyagi terhet is.) Teller esetében biztosan van némi "zaj" az eredményben, mert ez a név angolul értelmes szó.

Ahol mind a kivonat mező nélkül, mind azzal együtt történt keresés, ott látható, hogy a találatszámok között nincs nagyságrendi eltérés. Feltételezhető tehát itt is, hogy a publikációban bárhol előforduló eponimikus hivatkozások és az indexelt eponimikus hivatkozások száma között sincs nagyságrendi eltérés, vagyis az eponimikus hivatkozottság inde- xeltségének foka a csak szűkebb kutatói körökben használt eponímiákra sem hanyagolható el.

Néhány érdekes tanulsággal szolgál a táblázat az eponimikus hivatkozottság természetrajzát illetően.

Az, hogy Szilárd Leó eponimikus hivatkozottsága két nagyságrenddel marad el a hasonló tudományos teljesítményt nyújtó Wigner Jenőés Teller Ede eponi­

mikus hivatkozottságától, szemléletesen demonstrál­

ja azt a különben közismert tényt, hogy az eponimikus hivatkozás sokszorosan elterjedtebb, szokásosabb az elméleti, mint a kísérleti fizikában.

Lovas Miklós eponimikus hivatkozottsága érdeke­

sen mutatja az esetlegességek meghatározó sze­

repét. Az 1989-ben általa elsőként leirt periodikus üstökös révén 74 eponimikus hivatkozása van.

(Egyébként feltűnően impulzusszerű lefutással: a 74 hivatkozásból 73 jelent meg még 1989-ben, amikór a csillagászok tömegesen foglalkoztak az új üstökös megfigyelésével, és csak egyetlenegy 1990-ben.) Ez azért lehetséges, mert a csillagászat több évszázados hagyományai szerint a periodikus üstökös felfedező­

jének a nevét viseli. Ugyanakkor egyetlen eponimikus hivatkozottsága sincs az általa felfedezett több mint tucatnyi távoli szupernóva révén, mert a szupernó­

vákra a névadási szokás más. Egy üstökös felfe­

dezése és egy távoli szupernóva felfedezése egyéb­

ként teljesen egyenrangú tudományos teljesítmény;

a kétféle objektumra történő "vadászat" egyazon berendezéssel, egyazon módszerrel, egymástól elvá­

laszthatatlanul történik.

(9)

5. táblázat

K e r e s é s i e r e d m é n y e k az I N S P E C a d a t b á z i s b a n n é h á n y közelmúltbeli és néhány élő magyar kutató n e v é v e l

Név A B c D Példa

Wigner J e n ő 3211 248 4027 271 Wigner coefficieni

Teller Ede 4945 255 5 8 9 5 316 Gamow-Teller transition

Szilárd Leó 4 0 2 49 3 S z í l a r d - C h a l m e r s reaction

E r d e y - G r ú z Tibor 1 0

- -

Erdey-Gruz numbers

Kuli Gyula 27 0 35 0 K u t í - W e i s s k o p f parametrization

Lovas Miklós 74 1

-

- PeriodicComet Lovas 1 (1989p)

Perjés Zoltán 3 0 15 0 Lukacs-Perjes-Porter-Sebestyen theorem

L u k á c s Béla 2 0 4 0 Lukacs solutions

S e b e s t y é n Á k o s 4 0 B 0 Sebestyen similarity tunction

A: az eponimikus hivatkozások száma 1 9 6 9 - 1 9 9 1 között a szabad indexkifejezés és cim mezőkben B: az eponimikus hivatkozások száma 1 9 9 0 - b e n a szabad indexkifejezés és cim mezőkben

C: az eponimikus hivatkozások száma 1 9 6 9 - 1 9 9 1 között a szabad indexkifejezés, cim és kivonat mezőkben D: az eponimikus hivatkozások száma 1 9 9 0 - b e n a szabad indexkifejezés, cim és kivonat mezőkben

Összefoglalás

A bemutatott példák világosan demonstrálják, hogy az eponimikus hivatkozottságot a szakirodalmi bibliográfiai adatbázisok nagyon jelentős arányban indexelik. Mivel az ilyen adatbázisok a szakirodalmat sokkal teljesebben indexelik, mint a hivatkozottsági index, kimondhatjuk, hogy az eponimikus hivatkozott­

ság indexeltségi foka valószinüleg nem kisebb, eset­

leg még nagyobb is, mint a formális hivatkozottság in­

dexeltségi foka.

A felsorolt példák egyetlen adatbázisból származ­

nak (INSPEC), és egyetlen tudományágból, a tágan értelmezett fizikából. Hasonló eredményre jutnánk azonban mindazokban a tudományágakban, ame­

lyekre létezik a szakirodalmat megfelelő teljességgel indexelő bibliográfiai adatbázis: a kémiában, a mate­

matikában, az orvostudományban, a biológiában, a földtudományokban, a lélektanban, a neveléstu­

dományban, a könyvtár- és információtudományban, a számítástudományban, a kibernetikában; legalább­

is ezen tudományágaknak azokon a részterületein, amelyeken az eponimikus hivatkozás egyáltalán szo­

kásos.

Továbbléphetünk tehát Száva-Kováts Endre ere­

deti javaslatától, és kellő alappal mondhatjuk már ki a dolgozat elején még csak halványan körvonalazott következtetést: a hivatkozottsági vizsgálatokban

együttesen kell felhasználni a formális hivatkozott­

ságra és az eponimikus hivatkozottságra vonatkozó, az indexekből meghatározható adatokat.

Irodalom

[1] S Z Á V A - K O V Á T S E.: A nem-indexeit eponimikus hivat­

kozottság. I. A vizsgálat indítéka, célja és módszere. = TMT, 3 4 . köt. 11. sz. 1 9 8 7 . p . 5 2 3 - 54 2.

(2) S Z Á V A - K O V Á T S E : A nem-indexeit eponimikus hivat­

kozottság. II. N é h á n y előzetes tájékozódó s z ú r ó p r ó b a .

= TMT, 3 5 . köt. 5. S Z . 1 9 8 8 . p. 1 9 5 - 2 1 9 .

13] S Z Á V A - K O V Á T S E.: A nem-indexeit eponimikus hivat­

kozottság. III. Rendszeres vizsgálat: 1 9 3 9 , 1 9 6 9 . = TMT. 3 6 . köt. 7 - 8. sz. 1 9 8 9 p. 291 - 3 1 9 .

[4] S Z Á V A - K O V Á T S E.: A nem-indexeit eponimikus hivat­

kozottság. IV. Rendszeres vizsgálat. J. Opt Soc. Am., 1 9 3 4 - 1 9 7 4 . = TMT. 3 6 . kút. 12. sz 1 9 8 9 . p 5 1 5 - 5 3 5 .

[5l S Z Á V A - K O V Á T S E.: A nem-indexeit eponimikus hivat­

kozottság. V. Értelmező és értékelő összefoglalás = TMT 3 8 . köt. 3. SZ. 1 9 9 1 . p. 8 3 - 1 0 1 .

[6) INSPEC Thesaurus 1 9 8 9 . = The Institution of Electri­

cal Engineers, United Kingdom, 1 9 8 9 . ISBN 0 8 5 2 9 6 4 8 9 7

[7] INSPEC Chemical Indexing, May 1 9 8 7 . = INSPEC Marketing Department. The Institution of Electrical Engineers, Hitchin, United Kingdom, 1 9 8 7 .

Beérkezett: 1991. IV. 2 2 - é n .

Ábra

Updating...

Hivatkozások

  1. 1 9 9 1 . 1 1 . S 7 .
Kapcsolódó témák :