6. szám.
————7l'3—— 15—29;
erről a kérdésről a Magyar Társadaldmpo—
litikai Egyesületben tartottam előadást s ez alkalommal a mezőgazdasági üzemek mai intenzitása és a művelési ágak szerinti meg—
oszlás egybevetése útján, tehát közvetett
úton igyekeztem a krónikus munkahiányban szenvedő mezei munkások számát globáli- san meghatározni. Tekintettel arra, hogy ez előadásom párnap mulva napvilágot lát és többen a mai gyűlés résztvevői közül hallották fejtegetésemet, nem kívánok ez adatokkal részletesen foglalkozni, csupán annyit tartok niegjegyzendőnek, hogy ha a birtokstatisztikai fölvétel kérdőpontjaiban az idegen munkaerővel dolgozó és a saját családi munkaerővel ellátott zárt birtokka—
tegóriákat el tudjuk határolni, akkor egy olyan kulcsot kapunk, amellyel a mezőgaz—
dasági népesség Összeírása által szolgáltatott és a konjunktúrák változása által meglehe- tősen problematikussá tett adatokat he- lyesbíteni tudjuk. Ma pl. az eltartottak, a kisbirtokcsaládtag munkája stb. stb. olyan bizonytalan kategóriák. amelyek esetleg a munka nélkül szűkölködő mezőgazdasági munkások számát 20—30 %—kal gyarapít- hatják.
Sokkal nehezebb kérdés, de a mezőgaz—
daság mai katasztrófális válságában életbe—
vágóan fontos a belső piacok fogyasztóké- peSSé'gének meghatározása. Amint említet- tem volt, a külföldi piacok magyar szem- pontból fontos felvevőképességét pontos sta- tisztikai adatokkaltudjuk mérni. Viszont a reánk nézve, éppen a külföld elzárkózása miatt napról—napra növekvőbb jelentőségű
belső piacok fogyasztóképessége jóformán iSmeretlen elöttünk.
Ezidőszerint csak Budapest fogyasztóké-
pességét tudjuk meghatározni. bár ezt is- eléggé hiányos módon, mert az á. n. házaló—
kofa kereskedelem által szállított árukat nem vagyunk képesek mennyiségileg mérni., A székesfőváros állatvásárainak, vásár-
csarnokainak, vámkörzeteinek adatai hoz-závetőlegesen rendelkezésünkre állanak. De egy nagy élelmiszerfogyasztó, a bányavi—
dékek, az ipari városok stb. jelentősége a magyar agrártermelés szempontjából hoz- záférhetetlen marad akkor is, hogyha ebben az irányban a forgalmi adó és az újból élet—
beléptetendő piaci árjegyzés és statisztika adatait igénybe vennénk, vagy ha a háború alatt eszközölt kenyérfogyasztási számítá-
sainkat alkalmaznánk a nem mezőgazda—ságból élő népesség fogyasztóképességének meghatározásánál. Mindez azonban vélemé- nyem szerint nem szolgáltat elegendő alapot a mezőgazdasági értékesítési politika átre—
formálásához.
Fokozott mértékben szükség volna tehát a Fővárosi Statisztikai Hivatal érdemes ve—
zetője által közzétett háztartási statisztikák
önkéntes adatszolgáltatására. Németország-ban ennek jelentőségét belátva, 5.000 csa lád;
önálló kézművesek, lateinerek, ipari mun—
kások, kereskedők stb. Önként vállalkoztak
ilyirányú statisztikai adatok beszolgáltatá—
sára. Ha a fővárosban és az ipari vid ékeken ilyen arányú statisztikai fölvételt kellő lelki- ismeretességgel sikerülne folyamatba tenni, annak eredményei igen értékes anyag ot szol- , gáltatnának a mezőgazdasági értékesítés re- formjának jövőbeli terveihez és bár szoros értelemben véve nem a mezőgazdasági sta—
tisztika kutatás körébe tartoznak, az utóbbi- _
val foglalkozó tudománynak is eredményes kiindulópontot adnának újabb kutatásokra;
Kisebb közlemények.
__ Petites communications. ,
M. kir. Központi Statisztikai Hivatal. —— Office central royal hongroís de staiistiguc.
Címváltozás. -—— Changcmc'nt de titre. Ma- gyarország Főméltóságú Kormányzója Budapes-
teni 1929. évi június hó 28. napján kelt magas
elhatározásával a magyar királyi miniszterelnök elő- terjesztésére megengedni méltóztatott, hogy az 1929.
évi XIX. törvénycikk 4. §ának rendelkezése értel—
mébenfolyó'évi július hó 1-töl kezdődően dr. Ko—
vá'cs' Alajos helyettes államtitkár, a magyar királyi Központi Statisztikai Hivatal igazgatója cím helyett agmag'yar királyi Központi Statisztikai Hivatal el— ,
nöke és dr. Konkoly—Thege Gyula, miniszteri taná—
csos a magyar királyi Központi Statisztikai Hivatal.
aligazgatója cím helyett a magyar királyi Központi
Statisztikai Hivatal alelnöke címet viselje. ( Kinevezés. —— Nomination. A magyar kir.
Kereskedelemügyi Miniszter Úr Pénzes Károly sta- tisztikai gyakornokot, statisztikai tisztté nevezte ki.;
A magyar királyi Központi Statisztikai Hivatal igazgatója Henter László díjnokot, statisztikai gya—Á
kornokká nevezte ki. — *
6. szám.
——714-——
1929 Külföldi statisztikai társaságok?
Sociétés de statistigue de l'étranger,
American Statistical Association.
Az angol statisztikai egyesületek megalakulása és munkálkodása a mult század negyvenes éveiben Amerikában, az Egyesült Államokban is rövidesen követésre talált. Az Unió több városában alakult statisztikai társaság még a mult század első felé- ben, így New—Yorkban az elsők egyikeként 1839-ben;
a statisztika egyesületi alapon való művelésére ezenkívül más rokonintézmények kebelében -— mint például az 1846 óta fennálló ,,Smithonian institu- tion"-ban s az 1851—ben létesített ,,American geogra- phical and statistical Society"—ben — is nyílott tér.
Az ilyen, nem tulajdonképeni statisztikai intézmé—
nyekben azonban a statisztika csak másodrangú szerepre lehetett hivatott, az egyes városok partiku- láris statisztikai társulatainak legtöbbje pedig csu—
pán rövidebb ideig állott fenn, bár ma is van tudo- másunk néhány északamerikai város statisztikai egyesületéről, a nélkül, hogy működésüket ismernők.
Ezekkel a kevésbbé jelentős statisztikai intéz- ményekkel ellentétben az eredetileg szerényebb ke—
retek között _ szintén még az 1839. évben—— Boston városában megalakított ,,American Staíístical Asso—
ciation" néhány lelkes vezetőjének agilis tevékeny—
sége következtében munkakörének kezdetben szü- kebb abroncsait szétfeszítette és az Unió statiszti—
kusainak életerős, még ma is egyre fejlődő egyete- mes szervezetévé s egyúttal a nemzetközi statisztikai életben is a legtekintélyesebb testületek egyikévé fejlődött. Bár az Amerikai Statisztikai Társaság kiadványai kezdetben nem voltak rendszeresek és egész működése is eléggé korlátozott volt az első időben, a hivatalos statisztikai kérdések megoldá- sában már fennállásának első időszakaiban szám- talanszor tevékenyen közreműködött, sőt a törvény—
hozás figyelmét is több nagyjelentőségű problé- mára felhívta. Érdekes, hogy az így megizmosodott testület talán éppen napjainkban éli legvirágzóbb periódusát, hiszen ezidőszerint már 1904 tagot számlál és new-yorki Icözpontján kívűl tizenegy Izeri kerületben —— Austin, Boston, Chicago. Cleve—
land, Columbus, Denver, Detroit, Los-Angeles, Pittsburgh, San-Francisco, Washington — fejt ki élénk s eredményes tevékenységet. A Társaság köz- pontja és vezetőségének székhelye — mint emlitet- tük —-— jelenleg New-York; egyes vidéki csoportjai azonban önállóan rendezik meg gyakran igen láto- gatott üléseiket, mig a társaság évi közgyűlései rendszerint váltakozó helyen folynak le s látogatott- ságukat és eredményességüket jelentékenyen növeli az a körülmény, hogy legtöbbször más rokonegye- sületekkel karöltve tartatnak meg. Legutóbb 1928 1) L. még magyar Statisztikai Szemle 1928.
(VI.) évf. 1.239. I. és 1929. (VII.) évf. 222. és 337. ].
december 26—29-én már kilencvenedik közgyűlését tartotta meg az Amerikai Statisztikai Társaság, ez- úttal Chicagóban. Tekintettel a tárgyrenden sze- replő kérdések nagy számára, e taggyűlés munká- latai ezúttal is több szakosztályban zajlottak le; a napirenden szereplő előadások és referátumokl) az egyes szakosztályokban részesültek alapos és tár- gyilagos megvitatásban. Az egyidejüleg teljes ülé—
sen megejtett választások eredményeképen el—
nökké az 1929. évre —— a távozó Snyder C.*helyére
—— Wilson E. R., a bostoni közegészségügyi főiskola professzora, alelnökökké Walker F., Hurlin H, G., Ezekiel M. és tanácstagokká Hayford F. L., Coats R. H. és Chaddock R. E. választattak, mig a titkár- pénztáros továbbra is King W. I. és a szerkesztő—
kiadó Ross F. A. —— mindketten a Társaság régi, nagytekintélyű erősségei —— maradtak. Ugyancsak a chicagoi közgyűlésen módosíttatott az eddigi alapszabály olyképen, hogy a jövőben a Társaság- nak nem 3, hanem 6 alelnöke lesz, akiknek mind- egyike a statisztika más és más ágát fogja Lép- viselni; az ügyek irányításában ezenkívül az előző kétévi tisztikar tagjaiból álló igazgatótanács, illetve ennek háromtagú szűkebb választmánya fog közre- működni. Lényegileg változás tehát nem történt, mert az egyesületi munkának továbbra is négy ága lesz: az egyik maga a közgyűlés, mely már hosz- szabb idő óta valóságos statisztikai konferencia szerepét tölti be az Egyesült Államokban; a máso- dik az egyes kerületi szervezetek ülései; a harmadik az előkészítő, valamint a folyamatos munkát végző bizottságok (ezidőszerint a tisztán egyesületi szerep- körben dolgozó bizottságokat is ideszámitva, 14 ilyen bizottság munkálkodik); a negyedik s talán legfontosabb ág, a kiadványok szerkesztése és közre- adása. Ezek közül legfontosabb az 1888 óta megjelenő folyóirat, a ,,Journal of the American Statistical Association". Ez a folyóirat évente négy terjedel—
mes számban hagyja el a sajtót és a statisztika minden köréből közöl tanulmányokat, közöttük számos elméleti, matematikai statisztikai dolgoza- tot, míg az évi közgyűlés előadásai és jelentései újabban a Journal külön mellékleteként 2) jelennek meg (a chicagoi ülésre jellemző, hogy a róla ki- adott füzet terjedelme 275 oldall). Még egy kiadványt kell említenünk a Társaság egyébként kisszámú, 1) Az előadások és jelentések nagyobb részé-
nek címét ,,Folyőiratszemle" c. rovatunk fogja fel- sorolni.
2) Hasonlóképen mellékletként _ mint "Hand- book" —— jelenik meg a tagnévsor és a kiadványok jegyzéke.
6. SZáHL
más közleményei közül 1): ez a ,,The History of Sta- tistics. Their Development and Progress in Many Countries" című, közel nyolcszáz oldalas mü, ame—
lyet a Társaság 1913. és 1914. évi volt elnöke, Karen J. szerkesztett a Társaság 75 éves jubileuma alkal—
mából, amely azonban a világháború miatt nem a tervezett időpontban, 1914 végén, hanem csak 1918- ban jelent meg. Ez a munka két általános fejezet után 17 állam: Ausztrália, Ausztria, Belgium, lia—
nada, Dánia, Franciaország, Németország, Nagy- Itritannia és Irország, Magyarország, India, Olasz- ország, Japán, Németalföld, Norvégia, Oroszország, Svédország, Amerikai Egyesült Államok hivatalos ) Ezenkívül még halom könyv —— az egyik az üzletmenetre vonatkozó jóslás a második Észak- Amerika népesedési, a harmadik a foglalkoztatott- ság problémáját tárgyalta —— jelent meg a Társaság kiadásában
——715— 1929
statisztikájának történetét írja le igen tartalmas és tanulságos fejtegetésekben. Egyes fejezeteinek szer- zői az illető államok statisztikai életének jelesei: a magyar hivatalos statisztika multjat például a leg- hivatottabb magyar tudós, Buday László foglalt§
össze egy másfélíves tanulmányban.IL ) Maga az egész kötet ugyan tekintettel arra, hogy munkatársai a világ minden részéből rekrutálódtak, nem lehetett minden tekintetben egyöntetű és arányos s nem is teljes, de mai alakjában is olyan nagy értékű for—
rásmunka, melynek közreadásával az Amerikai Sta- tisztikai Társaság valóban egyetemes érdekeket szol- gált és méltó emléket állított háromnegyedszázados létének,
) Tanulmánya német ny elven is megjelent. L.
Die Entwicklung der ungarischen Amtlichen Sta—
tistik. Allgemeines Statistisches Archiv 9. kötet.
197—212. l.
, Személyi hirek. —— Nouvelles pezsoamelles.
Sir George Ilandley Km'bbs %. Au printemps de 1929 mom-ut, en sa 710 année, sir George Hand—
Iey Knibbs, lyorganisateur et le premier chef du service de statistigue officielle du Commonwealth cliAustralie. Én 1908, aprés avoir été statisticien di- rigeant de la Nouvelles-Galles du Sud oil il déployait une précieuse aciwite', sir G. H.
Knibbs fut place' a la téie du service statistigue du Commonwealth déAustralie, organise peu aupara- vant; il y resta jusgulen 1921, lorsguH'I devint direc- teur du ,,Commonwealth Institute of Science and lndustríe". En dehors du service de statistigue, il remplit plusieurs autres fonctions _— comme com- missaire royal de l'lnstruction publigue, du Com- merce, de l'lndustrie, des afiaires d'assurances, etc.,
—— et prit, comme president, membre honoraire oz!
membre titulaire, une pari active en plusieurs so—
cie'te's scientifigues australiennes.
Sir G. H. Knibbs fut élu en 1913 membre de Illristitut International de Statistigue et bien gue, en raison de la grande distance se'parant PAustra—
lie de FEurope, il ne pízt ussister aux Sessions (le celui—ci, il siintéressait vivement aux travaux de I'Institut et rendit compte, d'une fagon instrueiive, dans son e'tude publie'e par le Bulletin, de Forga-
nisation de la siatistigue olíicielle de son pays.
La ,,Royal Statistical Soczety" récompensa ses précieuac travaux en llélisant membre titulaire ezt 1906 et membre honoraire en 1920; la Société Hongroise de Staiistigue [*a nommé membre honoraire en 1924. Sír G. H. Knibbs écrivait non seulement sur des themes siaiisiiaues, mais aussi sur des sujets mathématigues, d*astrono- mie, de géode'sie et de physigue. Dans ses études sta- tistigues il syaltaehait, outre les problemes the'origues
Sir George Handley Knibbs 'j'. A folyó év ta—
vaszán húnyt el hetvenegyedig életévében Sir George
Ilandley Knibbs, az államszövetség hi-
vatalos statisztikai szolgálatának megszervezője és első vezetője. Sir Knibbs 1906-ban került az akkor szervlezett szövetségi statisztikai hivatal élére, mi-
után már előzőleg mint Új-Dél—VVales vezetö sta—
ausztráliai
tisztikusa érdemes és értékes munkásságot fejtett ki. 1921-ig állott Ausztrália hivatalos statisztikai ,,Commonwealth szolgálatának élén, amikor is a
Institute of Science and Industry" igazgatója lett.
Statisztikai pályafutása mellett több tisztséget ——
nevelésügyi, kereskedelem- és iparügyi, biztositás- ügyi, királyi biztosi tisztet stb. —— töltött be és Ausz- trália számos tudományos egyesületében tevékeny- kedett mint elnök, vagy mint tiszteletbeli, ill. _len—
des tag. A Nemzetközi Statisztikai Intézetnek 1913- ban választatott tagjává és bár annak ülésszakain ——
a párizsitól eltekintve _— a nagy földrajzi távolság
miatt nem vehetett részt,
iránt melegen érdeklődött s az egyik Bulletin—kö- tetben közreadott elaborátumában hazája hivatalos statisztikai szervezetéről is tanulságosan beszámolt.
Értékes munkásságát a szigetország statisztikusai- nak testülete, a londoni ,,Royal Statistical Society"
1906—ban rendes és 1920-ban tiszteletbeli taggá vá- lasztással jutalmazta; a Magyar Statisztikai Társa- az Intézet munkássága
ság 1924- ben sorozta nagyrabecsült személyét tisz- teletbeli tagjai közé. Irodalmi tevékenysége a sta-
*tisztikán kivül a matematika, az asztronómia, a geodézia és a fizika területére is kiterjedt; statisz- tikai tanulmányaiban elméleti és matematikai pro- blémákon kivül a közegészségügy és az orvossta-
6. szása.
ettmathe'matigues, d des auestions de santé publigue et de
statistioue mérlieale (mortalite' infantile, mor—
lalité par tuberculose et par cancer, nomenclature (tes causes de (léces, suicides). et dans un de ses intéressants articles, para naguere, il exposait les problemes de la population du monde. C'est, ('1 lui müon doit dlavoir entrepris de faire paraitre des publications stutistigues australiennes; á cóté de ses travaux scientí/ioues, il cultivait la poésie aussi;
la vie littérairc et publigue de lírlustralie a perdu m lui son génial représentant (1ch facultés les plus
varie'es.
Allyn Abbot Young %. Lu science economigue et la
statistigue viennent de perdre un de leurs repré- sentants les plus éminents, l'Ame'ricain Allyn Abbot J 0 ung, mart relativement jeune, d liáge de cin- auante-deua: ans. Consacrant la plus grande partie de sa vie á Fenseignement supérieur, M. (Yo u ng a été successivement pr'ofcsseur a I'Université Stanford (1906—1911), á celle de Washington (1911—13) et (1 partit de 1913 de l'Universite' Cornell; () cette der—
niére il fit (les cours jusou'en 1920. En outre il fut pendant la guerre, (le 1917 a 1918, directeur de la section de recherches du ministére du commerce extérieur et chef en 1918 et 1919 de la section éco- nomigue et statistigue de la Commission Winstituée par les Clmmbres amér'icaines pour la conclusion de la paix, en y dirigeant plusieurs travaux diune portée extréme. La haute valeur de ses nombreux ouvrages économioues et statistigues fut pleinement appre'ciée:
il avait un tőle de premier plan dans la Société Eco—
nomiaue Américaine, a été en 1917 président de la Société Américaine de Statistigue, membre, déja de—
puis 1911, de la Royal Statistícal Society de Londres et (lepuis 1923 membre de l'illustre Institut Inter- national de Statistirlue. Les étapes les plus impor- tantes de sa carriére universitaire furent sa nomi—
nation de professeur décenomiaue en 1920 a la cé-- lébre Université Harvard et son invitation d I'Uni—
uersíte' de Londres. Cette (lerniére lui ayant fait en 1927 Phonneur rare de le prier de remplir la chaire (lléconomie politioue, il guitia l'Amérigue pour alter pro/esser á Londres, oú pendant le peu de temps écoule' depuis il obtint les plus brillants résultats. Il est intéressant aue M. Yo u n g a passé, comme con- seiller de M. Jeremiah Smith, haat commissaire de la Société des Nations pour— Fassainissement finan- cier de la Hongrie, guelaue temps (: Budapest, y enlrant en relations aussi avec desstatisticiens hon- gro—is. La tettre adressée par lui le 5 novembre 1926 ("1 M. Walter Willcoac, un des vice-présidents de PInstitut International de Statistiaue et communiauée naguére par M. Willcosc á iM. Gustave Thir—V rin g, prouve en auelle estime il tenait la statistioue hongroise. ,,I ded have —— y écrivait-il 4— to make a very'fthorough examination of various sorts of Hun—
garian statistical documents, and [was impressed
_TIG—
1929
tisztika körébe vágó kérdésekkel (csecsemő-, gümő- kór—, rákhalandóság, haláloki nomenklatura, ön- gyilkosságok) foglalkozott előszeretettel,'—— egy fir—*
dekes újabb cikke pedig a népesség világproblé——
máit fejtegette. Az ő érdeme Ausztrál—ia statisztikai kiadványainak megindítása; tudományos és ad—
minisztrativ munkássága mellett még a költészetnek is hódolt. Ausztrália irodalmi és közélete egyik leg——
sokszínűbb, zseniális képviselőjét vesztette el Sir Kníbbs halálával.
Allyn
Abbot Young ". A közgazdaságtudomány és a statisztika egyik jelese, az amerikai Allyn Ab- hot Young aránylag fiatalon— életének ötvenkette—
dik évében —— váratlanul elhúnyt. Young életpályá- jának zöme az egyetemi katedrán folyt le: 190646!
kezdve a Stanford egyetemen oktatott, majd 1911—
ben a washingtoni, 1913—ban pedig a Cornell-egye—
tem professzora lett. 1920—ig adott itt elő és idő—
közben 1917—től 1918—ig mint a háborús külkeres—
kedelmi minisztérium kutatóosztályának igazgatója, 1918—1919—ben pedig mint az Egyesült Államok törvényhozása által a békeszerződések megkötésére kirendelt bizottság gazdasági és statisztikai osztá- lyának vezetöje számos rendkívül nagy horderejű munkálatot vezetett. Közgazdasági és statisztikai munkáinak nagy száma és magas értéke mindenfelé a legteljesebb elismerést biztositotta számára: veze—
tőszerepet játszott az Amerikai Közgazdasági Tár- saságban, az Amerikai Statisztikai Társaságnak pe—
dig 1917-ben elnöke volt. 1923—ban a statisztikusok előkelő nemzetközi testülete, a Nemzetközi Statisz—
tikai Intézet is beválasztotta tagjai sorába, miután
a londoni ,,Royal'Statistical Society" már 1911—ben
törzstaggá nevezte őt ki. Egyetemi pályafutásának két. legfontosabb állomását az 1920. és az 1927. év jelzi; előbbi időpontban a világhírű Harvard egye—
tem közgazdaságtantanára lett, 1927—ben pedig a londoni egyetem szokatlan s az egész gazdasági vi- lágban nagy érdeklődéssel fogadott meghívásának engedve, Amerikát elhagyta és az angol főváros egye—
temén a
közgazdaságtan—katedrát foglalta el s töl—
tötte be rövid idő alatt is a legkiválóbb eredmény- nyel. Érdekes s a mi szempontunkból említésre méltó, hogy az elmult években Young mint Smith .leremiásnak, a Népszövetség magyarországi szaná—
lási főbiztosának tanácsadója Budapesten is meg- fordult és itt a hazai statisztikusokkal is összeköt—
tetést talált. S hogy a magyar statisztikát meny—
nyire megbecsülte, erre a legjellemzőbb Willcor Walterhez, a Nemzetközi Statisztikai Intézet egyik alelnökéhez intézett, 1926 november 5-én keltezett levele, melyben —— mint azt Willcoac legutóbb Thir—
ring L'Gusztávval, a Magyar Statisztikai Társaság el——
nökével közölte —— a magyar statisztikáról a követ- kezőképen nyilatkozott: ,,A magyar statisztikai adat—
gyiijteménynek változatos sorozatát kellett igen ala—
posan megvizsgálnom és mély benyömást' tett reám-'
6; szám. —— 7177 —— ' 19297
by their extraordinarily high (luulity. I really do not know any European country where official sta—
tistics us a whole are in better shape than they are in Hungary." Tant lu Hongrie (luc lu statistigue hongroise ont perdu un illustre ami étranger par la mort prémuture'e de M. Yo u ng.
azok rendkivül kiváló minősége. Valóban nem tu—
dok még egy országot Európában, ahol a hivatalos statisztika egészben véve jobb állapotban van, mint)
Magyarországon". Hazánk és a magyar; statisztikai e szerint egy előkelő külföldi barátját gyi'iSMijáÉ
Young korai elhunytában. *
A genfi Nemzetközi Munkaügyi Hivatal pályázati hirdetménye.
Gone-ours un Bureau International du Travail de Geneve.
A Genfben székelő Nemzetközi Munkaügyi Hi- vatal (Bureau International du 'I'ravail, Geneve, Suisse) nemzetközi pályázatot hirdet egy biztosí- tási szakmatemalikus (a(:tuaire) állásra.
Az állás javadalmazása évi 19.000 svájci frank, amely fizetés évi 800 frankkal emelhető egész 28.000 frankig.
Pályázni csak olyan egyének pályázhatnak, akik 1929 május 31-én legfeljebb 45. életévüket töl—
tötték be.
A pályázók a következő feltételeknek kell, hogy megfeleljenek:
a) ismerniük kell a társadalmi (szociális) biz-
tosítás általános kérdéseit;
b) ismerniük kell—a társadalmi biztosítás tech—
nikai, pénzügyi és matematikai kérdéseit;
_ c) biztosítási szakoklevéllel kell bírniuk, inc—
lyet egy hatóságok által elismert intézet vagy tár- saság állított ki;
0) legalább 3 évi szolgálat egy társadalmi biz—
tosítási intézménynél szakmalematikusi munka-
körben;
d) a francia vagy angol nyelv tökéletes isme—
rete; a másik nyelv és a német nyelv folyékony olvasása.
A pályázati kérvényeket legkésőbb 1929 szep—
lember 30-ig kell a Nemzetközi Munkaügyi Hiva- tal, Genf címére beküldeni.
A kérvényhez csatolandó okmányok:
Curriculum vitae;
születési bizonyítvány vagy hasonló okmány (feltüntetendő, hogy a pályázó nős vagy nőtlen—e.
ha nős, a gyermekek száma);
a jelölt állampolgárságát igazoló okmány;
egyetemi oklevelek másolata, különösen a biz-;
tosítási szakoklevél másolata. . ; ' A pályázók érdekében áll, hogy kérvényükhen;
tüntessék fel: v *
a) eddigi tudományos munkásságukat, neveze—
tesen a szociális törvényhozással, különösen pedi";
a szociális biztositástechnikai és szakmatematikai:
kérdéseire vonatkozóan megjelent könyveiket, cik—;
keiket vagy tanulmányaikat; " ; b) gyakorlati munkásságukat a'szociális biz—;;
tosítás körében: biztosításikszakmatematikusi statisztikusi
vtl'7yi
minőségben a társadalmi blilOSlldSlr pénztáraknál, vagy társadalmi biztosítási ellenörző:
hivataloknál eltöltött szolgálatukat ' , , * *' 4 Általános feltételek a Nemzetközi Munkaügyi Niva-33;
tal alkalmazottaira nézve: ' A Kinevezés előtt a jelöltet a HiVatal által *ki-f'
jelölt orvos megvizsgálja. . '
A felvett pályázónak (lenfig való utazási költ
ségei megtéiíttetnek. ;
A felvett jelölt 1 évig pióbászolgálatot teljesít,;—
amelynek végeztével újabb orvosi vizsgálatnak vel-§
tetik alá. ?
Ha a próbaidő és az orvosi vizsgálat kielégítő a jelölt kineveztelik s 21 évre szóló szolgálati szer—1
a
fu
ződést kap amely azonban csak a 60. év betoltéséig;
szól. * l;
A kinevezett tisztviselő költözködési költségei?"1
megtéríttetnek. !
A pnibaszolgz'ilatos tisztviselőnek évenkén (36;
munkanapra szóló szabadság jár, s a szabadlsfigra .waló hazautazás költségei megtéríttetnek.
Dánia gazdasági adatai.
a,; Donne'es éeonomignes dn Danemazk. ,. * ' — ;
A közel 43 ezer négyzetkilométer területű Dá- nia lélekszáma az utolsó 15 év alatt közel 700 ezer lélekkel gyarapodva, 1928-ban megközelítette a 3 és fél milliót.
Az ország népességének szaporodása, bár a há—
zasságkötések és az élveszületések arányszám-ai elég kedvezőtlenek, körülbelül ugyanolyan arányú, mint hazánk népességéé. Ez a halálozási arányszám igen alacsony (11 körül) állásának tudható be. Míg Ma-
gyarország élveszületési arányszáma 26 körül nin-;
a dán halá lozási arányszám viszont átlag 6 ponttal alacso—j
zog, a dán arányszám 20 körül já]
nyabb a mienknél ; 1
A munkanélküliek száma a folyó évtized évso—
rában 1926—ban és 1927—ben volt a legmagasabb —-;
közel 90 ezer —, míg a mult év végén csak 78 ezer) volt számuk.
