Az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ tudásbázisának kiszélesítése és hosszú távú szakmai fenntarthatóságának megalapozása
a kiváló tudományos utánpótlás biztosításával”
Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszéki Tudományos Diákköri Tanács
Kutatásmódszertan alaismeretek kurzus
Szeged, 2012. 06.01.
Kocsis-Nagy Zsolt
zsolt.kocsis@ksh.hu
KÉRDŐÍV-TERVEZÉS II.
Adatgyűjtési módszerek és kérdőívek
A kérdőív-tervezés helye az adatfelvétel – soklépcsős –folyamatában
Értékelés:
elemzés, publikálás Megvalósítás 2.:
adatfeldolgozás Megvalósítás 1.:
terepmunka, adatgyűjtés
Gyakorlati előkészítés (operacionalizálás):
módszerek, minta, kérdőív(-készítés)
Elméleti előkészítés (konceptualizálás):
célmeghatározás, tervezés
Survey-modell➜
Az operacionalizálás része a kérdőív-készítés, amelynek folyamata
( A megfelelő mérési technikák és eszközök kidolgozása ) – minta meghatározása;
– adatgyűjtési módszer kiválasztása;
– megfigyelési eszköz kiválasztása, pl.: kérdőív, interjú, kísérlet;
– a kérdezési módszer kiválasztása, pl.: személyes, telefonos, stb.;
– a kérdőív kidolgozása.
Az adatgyűjtés módszerei
Teljes körű adatgyűjtések
Mintán alapuló megfigyelések
(kvantitatív módszerek)
Szisztematikus megfigyelésen alapuló
adatgyűjtések (kvalitatív módszerek)
Teljességre törekszik:
az összes érintett adatait megpróbálja
összegyűjteni.
Nem kívánja összegyűjteni az összes érintett adatait, de arra törekszik, hogy az összegyűjtött adatok
„számszerűen” a lehető legjobban tükrözzék az összes érintett adatait.
Nem célja a jelenségek számszerűsítése, inkább okokat, tipikus
jelenségeket keres, elsősorban
megmagyarázni akar nem megszámolni.
pl.: népszámlálás,
cenzusok, hálózatelemzés
pl.: survey-modell, tartalomelemzés
pl.: résztvevő/nem résztvevő megfigyelés, mélyinterjú,
fókuszcsoport, kísérlet
A kérdezés módszerének megválasztása
1. Személyes megkeresés (
Számítógéppel támogatott személyes kérdezés)
2. Levélben (hagyományos postai)
3. Telefonos (
Számítógéppel támogatott telefonos adatgyűjtés, call- center)
4. Elektronikus (e-mail
Elektronikus önkitöltős adatgyűjtés,
internetes)
1. Személyes (face-to-face) adatgyűjtés (PAPI,CAPI)
Előnyei Hátrányai Költségeit befolyásolja
• legrugalmasabb,
• kérdező meggyőző ereje,
• határidő
betarthatósága,
• legnagyobb siker- arány,
• téma mély
megismerésének lehetősége,
• összetett témákhoz is jó,
• lehet hosszú;
• legdrágább,
• nagy szervezési és humánerő
kapacitást igényel,
• társadalmi elvárás és a kérdező torzító hatása,
• nehéz ellenőrizni;
• az interjú hossza,
• földrajzi elhelyezkedés,
• a feladat bonyolultsága,
• egy sikeres interjúhoz rendelt próbálkozások száma,
• a koordinátorok, instruktorok alkalmazása (hány szintű
szervezés szükséges),
• felkészítés, beoktatás
szükségessége (rövid-hosszú),
• a minta karbantartása és a listák pontosítása (menet közbeni
korrekciók);
2. Postai adatgyűjtés (hagyományos, „csiga”)
Előnyei Hátrányai Költségeit befolyásolja
• viszonylag olcsó,
• nincs nagy
humánerő igénye,
• érzékeny témákhoz is jó,
• befolyásmentes válaszadás;
• alacsony
visszaküldési arány,
• nincs személyes ráhatás;
• postai díjszabás,
• a levél súlya,
• várható visszaérkezési arány,
• követési stratégia (buzdító levelek, telefon),
• személyes támogatás;
3. Telefonos adatgyűjtés
(centralizált CATI=call-center v.
decentralizált helyi, papír v. szám. gép)
Előnyei: Hátrányai: Költségeit befolyásolja:
• gyors,
• ha elektronikus:
olcsó (nincs nyomda!), könnyű a feldolgozása, kitöltési hibalehetőség kicsi,
• egyszerű a szervezése
• a kérdező személyes meggyőző ereje,
• magas válaszolási arány,
• könnyű ellenőrizni;
• módszertani fenntartások:
mintavételben lefedettségi probléma (telefonnal
rendelkezők),
• téma csak egyszerű lehet,
• interjú csak rövid lehet,
• nincs metakommunikációs hatás, de lehet a kérdező és a társ. elvárás torzító
hatása;
• az interjú időtartama,
• a helyi és távolsági hívások aránya,
• a távolsági hívások átlagos díja (zónahatárok),
• a becsült inproduktív idő,
• szükséges felszerelések;
4. Elektronikus adatgyűjtés (e-mail, Internet, floppy)
Előnyei Hátrányai Költségeit
befolyásolja
• legolcsóbb,
• gyors kiküldés,
• könnyű a feldolgozása,
• egyszerű a szervezése;
• biztonsági és adatvédelmi fenntartások,
• korlátozott alkalmazhatóság
(lefedettségi probléma: internettel rendelkezők),
• válaszolási készség alacsony, változó,
• önkitöltés sok hibalehetőséget hordoz,
• pontos, részletes instrukciókat igényel,
• hiányzik a kérdező személyes meggyőző ereje,
• inkább kötelező adatszolgáltatásokhoz jó,
• nem jó véleménykutatásokhoz (szisztematikus torzítás);
• szükséges felszerelések,
• szükséges besürgetések száma;
A kérdezés módszerének megválasztása függ
• Időtényezőktől
(pl.: ha kevés: telefonos, személyes, ha sok: postai),
• Pénzügyi lehetőségektől
(pl.: ha kevés: telefonos, ha sok: személyes),
• Humánerő feltételektől
(pl.: ha nincs: postai, ha van: személyes),
• Témától
(pl.: ha bonyolult: személyes, ha egyszerű: postai;
ha fiatal: internet, ha idős: kérdezős)
Hatékonyak a kombinált vagy eltérő módszerek!
(pl.: postai kiküldés után személyes összegyűjtés; elektronikus
eljuttatás után telefonos besürgetés)
A kérdőív fogalma
• kérdések rendezett csoportja,
• kötött sorrendben,
• szavakkal megfogalmazható információszerzés céljából,
• konkrét témával kapcsolatban,
• meghatározott válaszadóktól.
Kérdőív típusai I.
A kérdezés eszköze szerint:
– Papír-alapú (PPI)
– Elektronikus (CATI, CAPI, CASI, CAWI)
A kitöltő személye szerint:
– Önkitöltős (a kérdezett) – Kérdezős, összeírós
Az információ útja szerint:
– Közvetett (postai, e-mail) – Közvetlen („face-to-face”)
A válaszadó célcsoportja szerint:
– Lakosság (személy, HT,)
– Intézmény, gazd.szervezet
Kérdőív típusai II.
A kérdések tartalma szerint:
– „Kemény” adat, statisztika
– „Lágy” adat, véleménykutatás
A kérdőív összetettsége szerint:
– 1 fő téma (rövid)
– Több téma (Omnibusz)
A kérdőív felépítése szerint:
– Űrlap, statisztikai adatlap, lista – Strukturált kérdőív
A kérdések kötöttsége szerint:
– Sztenderdizált kérdőív
– Interjú vezérfonal
A kérdőívvel kapcsolatos munkafolyamatok
Megalkotás
(információ-igényhez tartalom,
forma, tesztelés)
Értékelés, elemzés, publikálás
Lekérdezés, kitöltés, válaszadás
Adatrögzítés és -feldolgozás
16
A jó kérdőív hozadékai
Kutató-barát:
– mindent megtudunk belőle, amit akarunk,
– pontos megbízható, minőségi adatokat nyerünk.
Válaszadó-barát:
– a legkisebb válaszadói teher mellett érjük el, hogy arra válaszoljanak, amire a kérdés irányul,
– motiválja a válaszadót.
Feldolgozó-barát:
– csökkenti az adattisztítás terheit,
– könnyen kódolható, rögzíthető, elemezhető adatokat tartalmaz.
Kérdező/kitöltő-barát:
– növeli a kérdező teljesítményét,
– segíti a zökkenőmentes kérdezést/kitöltést,
– kivédi a kérdezői kérdésalkotást!
– növeli a válaszolási hajlandóságot.
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt
Az összegyűjtött adatok feldolgozása
• Az adatok kódolása
• Az adatok rögzítése
• Az adatok ellenőrzése, tisztítása
• Az adatok szerkesztése és rendszerezése
• Az elemzések, kiértékelések elvégzése
A kutatási eredmények elemzése
A mérhető (kvantitatív) adatok elemzése
•
Matematikai/statisztikai értékelés
A valószínűségi változók és eloszlásuk (normális, t-eloszlás, Χ² - eloszlás, F – eloszlás)
Mintavételezések (egyszerű-, réteg-, klaszter-, összetett-, kvóta szerinti mintavételek) és a minták középértékei
Statisztikai becslések és a középértékek konfidencia intervalluma
Hipotézisvizsgálat, statisztikai próbák (várható értékre,
szórásra, adatsorok függetlenségére, normalitásra,
adatsorokra, Wilcoxon – próba, Khi – négyzet próba, Mann – Whitney próba, Kruskal – Wallis próba, variancia
elemzés)
Idősorok elemzése, előrejelzések
Korellációszámítás
Regressziószámítás
Kvalitatív (nem mérhető) adatok elemzése
•
Tartalomelemzés
•
Elmélethez kapcsolt elemzés
Az elemzés etikai kérdései
•
Az adatokat tiszta eszközökkel kell elemezni
•
Az elemzési módszerek hiányosságait meg kell említeni
•
Tilos a kutatási eredmények félremagyarázása
•
Ismerjük be hibáinkat (téves hipotézis, nem megfelelő kutatási módszer stb.)
•
A negatív eredmény is eredmény!
•
