A magyar adatvédelmi jogi szabályozás változásai

Dr. Péterfalvi Attila:

A magyar adatvédelmi jogi szabályozás változásai

Szeged, 2012. május 30 .

Előzmények

• 1970-es évek: első nemzeti adatvédelmi törvények

• 1980: OECD irányelvek

• 1981: Európa Tanács adatvédelmi egyezménye

• 1992: magyar Avtv. (1992. évi LXIII. tv.)

• 1995: Európai Unió adatvédelmi irányelve

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt

Globális problémák

• Az adatok szabad áramlása nem biztosított a tagállamok között (OECD)

• Az eltérő rezsimek miatt bizalmatlanság egymás iránt

• Minimum szabályok rögzítése nemzetközi

dokumentumokban

Az adatvédelem alapvető célkitűzései

• Az adatalany személyiségének védelme

• A szervezetek külső befolyástól mentes működése

• Minden szereplő számára jogorvoslat és jogbiztonság szavatolása

• Gazdasági tevékenység elősegítése az adatok

határon átnyúló szabályainak meghatározása révén

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt

Szemléleti innováció

• Adatvédelmi elvek menedzsment szempontokként is alkalmazhatók

• Tudásmenedzsment – célhoz kötött adatkezelés

• Információk használhatóak legyenek – adatok minőségének elve

• Felelősség figyelemmel kísérése – érintett jogainak érvényesítése

• Munkahelyi adatbázis védelme – adatbiztonság követelménye

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt

Az adatvédelmi törvény kritikája

• Elavult intézményi modell - ombudsmani jogvédelem

• Meghaladott jogalapok (törvény vagy hozzájárulás)

• Közérdekű adatok igénylése kapcsán nem életszerű szabályok

• Belső adatvédelmi felelősökkel való

• kapcsolat hiánya

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt

Infotv. (2011.évi CXII. tv.) mögötti jogalkotói cél

• Hatékony intézményi modell kialakítása

• Hatósági fellépés az adatkezelés szabályainak megsértése esetén

• Adatkezelés jogalapjainak felülvizsgálata

• Belső adatvédelmi felelősökkel való kapcsolattartás

fórumának megteremtése

Új fogalmak

• Érintett – egy fogalom szétválasztásából adódik

• Személyes adat fogalma szűkebb lett (?)

• Adatmegjelölés – bűnüldözési adatkezelések során használatos

• Adatfelelős – közérdekű adatokat keletkeztető szerv

• Adatközlő

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt

Új jogalapok

• Az Infotörvény 6. §-ának (1) bekezdése:

• „Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a

személyes adat kezelése

• a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy

• b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének

érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll”

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt

Luxemburgi ítélet

Európai Bíróság 2011. november 24-i ítélete szerint az adatvédelmi irányelv közvetlen hatállyal bír (7. cikk f)

pont: adatfeldolgozás jogszerű, ha az adatkezelő, vagy az adatokat megkapó harmadik fél, vagy felek

jogszerű érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az érintetti alapvető érdekekkel ellentétes)

→ 7. cikkben felsorolt jogalapokra bárki közvetlenül hivatkozhat tagállami bíróságok előtt is!

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt

„Lehetetlen”

• Nem lehet ellentétes az érintett akaratával

• Nyelvtani értelmének megfelelően alkalmazandó

„Aránytalan költséggel járna”

• Az adott, konkrét helyzetben értelmezendő

• Esetről esetre mást jelenthet

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt

„Jogi kötelezettség teljesítése céljából”

• Alapulhat jogszabályon

• Megteremtheti szerződés is

„Jogos érdekének érvényesítése céljából”

• Üzleti érdek = jogos érdek

• Károkozást követő tények rögzítése az ellenérdekű fél közreműködése nélkül

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt

„Korlátozásával arányban áll”

• Esetről esetre vizsgálandó

• Nincs általános mérce – az érdekeket gondosan mérlegelni kell

• A jogi kockázat meglehetősen nagy lehet

16. életév betöltése után önállóan nyilatkozhat

• Házasságkötés korhatára a 16 év

• Nem volt életszerű a 18 éves korhatár fenntartása

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt

• Független:

– Csak a törvényeknek alárendelt – Feladatkörében nem utasítható

– Államigazgatásban szervezetileg is elkülönült – Feladatot számára csak törvény állapíthat meg – Fejezeti jogosítványokkal felruházott központi

költségvetési szerv

– Országgyűlés fejezetén belül önálló cím

– Költségvetésének kiadási, bevételi főösszegei csak az Országgyűlés által csökkenthetők

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt

Hatóság eljárásai

• Vizsgálati eljárás – ombudsmani jellegű (kiegészül a bírósági kikényszeríthetőséggel)

• Adatvédelmi hatósági eljárás – közigazgatási eljárás szabályai szerint

• Titokfelügyeleti hatósági eljárás

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt

Belső adatvédelmi felelősök konferenciája

• Rendszeres szakmai konzultációt szolgálja az egységes jogalkalmazás érdekében

• Szakmai segítséget kíván nyújtani az adatkezelőknek

• Konferencia tagjai: ha a kinevezés kötelező,

automatikusan tagjai lesznek, más adatvédelmi felelősöknél a részvétel lehetősége biztosított

• A Hatóság belső adatvédelmi felelősi nyilvántartást vezet a kapcsolattartás céljából

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt

Hatósági eljárások jövője

• Számuk nő

• Bírságok kiszabása

• Határozatok megtámadhatósága a bíróság előtt

• Amit várunk: nagyobb tudatosság és gondosság az adatkezelők és az adatalanyok oldalán

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt

Közérdekű adatok megismerése

• Gyakorlati tapasztalatok alapján pontosítások:

– Közfeladatot ellátók személyes adatainak nyilvánossága - anomáliák feloldása

– Megismeréshez való jog korlátozhatósága – Megismerés iránti igény rendje

– Bírósági jogérvényesítés szabályai – Közérdekű adatok közzététele

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt

Közfeladatot ellátók személyes adatainak nyilvánossága

– Objektíve nyilvános adatkör: név, feladatkör, munkakör, vezetői megbízás, külön törvény szerint meghatározott adatok

– Közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata

• Tényleges összefüggés

• Fontos szempont: magánszféra védelme, mint a törvény elsődleges célja

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt

• Egyértelmű jogértelmezés érdekében a kivételi kör bővülése (27. § ):

• környezet- vagy természetvédelmi érdekből;

• szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel

• DE továbbra is csak törvény korlátozhatja a megismeréshez való jogot, az adatfajták meghatározásával

• Megtagadás alapját szűken kell értelmezni

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt

A közérdekű adat megismerése iránti igény rendje

• Főszabály: érdemi tájékoztatás megadása legfeljebb 15 napon belül

• Kivétel: nagyszámú vagy jelentős terjedelmű adat esetében további 15 napja van a szervnek

– Hosszabbítás indokáról 8 napon belül tájékoztatás – Költségtérítés megfizetésétől kezdődik a határidő

– Jelentős terjedelem és költségtérítés nem lehet önkényes, szempontjait jogszabály határozza meg

• Elegendő lehet a forrás megjelölése, ha korábban a világhálón nyilvánosságra hozták (adategyezőséget feltételezve)

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt

Európai Bizottság által javasolt új adatvédelmi csomag

• Jelentős újításokat kíván elérni

• A globálisan alkalmazható norma igényével jelent meg

• A belső piaci működést támogatja

• Az „elfelejtéshez való jog” bevezetése – right to be forgotten

• Az adatok hordozhatóságának joga

• Ha egy szolgáltatás az EU-ba irányul, az EU joga alkalmazandó (Facebook, Google stb.)

• Az alapbeállításoknak magánszféra-barátnak kell lenniük

• Adatbiztonsági incidensek bejelentésének kötelezettsége

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt

Az adatvédelmi csomag újításai II.

• Harmadik országba irányuló adattovábbítás szabályainak lazítása

• Adatvédelmi hatóságok hatáskörének és szerepének megerősítése

• Bírságolás jogának rögzítése

• Adatvédelmi hatóságok közötti együttműködés

erősítése

Köszönöm a figyelmet

Kapcsolat

1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.

1530 Budapest, Pf. 5.

Tel.: +36 391-1404 Tel.: +36 391-1410

ugyfelszolgalat@naih.hu www.naih.hu

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt