T A R T A L O M
S z á m T á r g y O l d a l
Miniszteri rendeletek
11/2008. (II. 14.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények korszerûsítéséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet módosítá-
sáról - - - - 730 12/2008. (II. 14.) FVM r. Az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól - - - - 730 13/2008. (II. 15.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról
szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócso- portok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 93/2007. (VIII. 29.) FVM ren- delet alapján elõzetesen elismert helyi közösségek tervezési folyamatával, és a LEADER cso- portok kiválasztásával kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 147/2007. (XII. 4.) FVM rendelet
módosításáról - - - - 746 14/2008. (II. 15.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatások-
hoz (SAPS) kapcsolódó 2007. évi kiegészítõ nemzeti támogatások (top up) igénybevételével
kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 29/2007. (IV. 20.) FVM rendelet módosításáról - - - - 748 15/2008. (II. 15.) FVM r. A hagyományos különleges terméknek minõsülõ mezõgazdasági termékek és élelmiszerek elisme-
résének és ellenõrzésének rendjérõl- - - - 748 16/2008. (II. 15.)
FVM–SZMM e. r.
A nyers tej vizsgálatáról - - - - 752 17/2008. (II. 19.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevé-
teléhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet mó-
dosításáról - - - - 755 18/2008. (II. 19.) FVM r. A 2007. évben aszálykárt szenvedett mezõgazdasági termelõk kedvezményes hitelhez jutási lehe-
tõségérõl szóló 135/2007. (XI. 14.) FVM rendelet módosításáról - - - - 756 19/2008. (II. 19.) FVM r. A zöldség-gyümölcs termelõi csoportok és termelõi szervezetek nemzeti szabályozásáról- - - - 756 20/2008. (II. 21.) FVM r. A szántóföldi növényfajok vetõmagjainak elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004.
(IV. 21.) FVM rendelet módosításáról - - - - 778 21/2008. (II. 26.) FVM r. A tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeirõl - - - - 779
Közlemények
A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 15/2008. (II. 7.) MVH közleménye a nonprofit intéz-
mények és szervezetek vajvásárlási támogatásáról - - - - 793 A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 16/2008. (II. 7.) MVH közleménye a kazein és a ka-
zeinátok sajtgyártás során történõ felhasználásának elõzetes engedélyezésérõl, illetve az enge-
déllyel rendelkezõ vállalkozások negyedéves jelentési kötelezettségérõl - - - - 811 A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 17/2008. (II. 25.) MVH közleménye a szaktanács-
adási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatás kifizetésének igénylésérõl szóló
12/2008. (I. 29.) MVH közlemény módosításáról - - - - 821 Közlemény az Európai Közösség más tagállama vagy harmadik ország által benyújtott hagyomá-
nyos különleges termék bejelentéshez kapcsolódó összefoglaló megjelentetésérõl - - - - 822 Közlemény az Európai Közösség más tagállama vagy harmadik ország által benyújtott földrajzi
árujelzõ bejelentéshez kapcsolódó összefoglaló megjelentetésérõl - - - - 827 Pályázati felhívás a magyar államot megilletõ halászati jog hasznosítására - - - - 834
Miniszteri rendeletek
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 11/2008. (II. 14.) FVM
rendelete
az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények korszerûsítéséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló
75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdésa)pontjában kapott fel- hatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006.
(VII. 28.) Korm. rendelet 1. §a)pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. §
Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények korszerûsítéséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 75/2007.
(VII. 27.) FVM rendelet 6. § (2) bekezdése a következõ f)ponttal egészül ki:
(A támogatási kérelemhez mellékelni kell:)
„f) talajalkalmassági és tápanyag-feltöltési szakvéle- ményt;”
2. §
(1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ harmadik napon hatályát veszti.
(2) Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap- ból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében a kistérségi közleke- dési szolgáltatások fejlesztésére igénybe vehetõ támogatá- sok részletes feltételeirõl szóló 9/2008. (I. 24.) FVM ren- delet 3. § (1) bekezdésc)pontja helyébe a következõ ren- delkezés lép:
(Vissza nem térítendõ támogatás vehetõ igénybe:)
„c) a biztonságos közlekedés feltételeit megteremtõ – a 2. számú mellékletben meghatározott – kiegészítõ eszközök, berendezések beszerzésére.”
Gráf Józsefs. k.,
földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 12/2008. (II. 14.) FVM
rendelete
az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól
Az állategészségügyrõl szóló 2005. évi CLXXVI. tör- vény 47. § (2) bekezdése 1., 2., 8. és 25. pontjában kapott felhatalmazás alapján a földmûvelésügyi és vidékfejlesz- tési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006.
(VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ánakd)pontjában megha- tározott feladatkörömben eljárva a következõket rende- lem el:
I. Fejezet
ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK A rendelet alkalmazási köre
1. §
(1) E rendelet a brucellózis, valamint aBrucella ovisés Brucella canis fertõzés megelõzésével és leküzdésével, valamint az állatállományok brucellózis mentességének ellenõrzésével kapcsolatos szabályokat határozza meg.
(2) E rendelet elõírásait az (1) bekezdés szerinti fertõzé- sekre fogékony állatfajoknak (szarvasmarha, sertés, juh, kecske, ló, eb) az ország területén tartott, tenyésztett, vala- mint az ország területére behozott egyedeire, az egyes állatfajokra meghatározott eltérések figyelembevételével kell alkalmazni.
Értelmezõ rendelkezések 2. §
E rendelet alkalmazásában:
1. Brucellózis:a klasszikus Brucella fajok (B. meliten- sis, B. abortus, B. suis) által okozott megbetegedés.
2. Állattartó hely:a területileg illetékes állategészség- ügyi hatóság által nyilvántartásba vett létesítmény, udvar, épület, illetve szabadtartás esetén az a legelõ, ahol állato- kat tenyésztenek, tartanak vagy állatokkal foglalkoznak állandó vagy ideiglenes jelleggel.
3. Állatállomány: az ugyanazon állattartó helyen – mint járványügyi egységen – tartott azonos fajú állatok csoportja, amely akár egy állatból is állhat.
4. Brucellózistól hatóságilag mentes szarvasmarha- állomány:az1. számú mellékletI.1. pontjában meghatáro- zott állomány.
5. Brucellózistól hatóságilag mentes juh- és kecske- állomány:a2. számú mellékletI.1. pontjában meghatáro- zott állomány.
6. Brucellózistól hatóságilag mentes sertésállomány:
a3. számú melléklet1. pontjában meghatározott állomány.
7. Szarvasmarha brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye:az 1. számú melléklet II.2. pontjában meg- határozott megye.
8. Juh és kecske brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye:a 2. számú melléklet IV.1. pontjában meg- határozott megye.
9. Sertés brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye: a 3. számú melléklet 9. pontjában meghatározott megye.
10. Szarvasmarha brucellózissal fertõzött állomány:
olyan szarvasmarha állomány, amelybenB. abortussalfer- tõzött szarvasmarhát találtak.
11. Juh és kecske brucellózissal fertõzött állomány:
olyan juh- vagy kecskeállomány, amelybenB. melitensis- selfertõzött juhot vagy kecskét találtak.
12. Brucellózissal fertõzött sertésállomány:olyan ser- tésállomány, amelybenB. suissalvagyB. abortussalfertõ- zött sertést találtak.
13. Brucellózissal fertõzött állat:
a) amely a brucellózisra gyanút keltõ tüneteket vagy kórbonctani elváltozásokat mutat, és a betegség jelenlétét a bakteriológiai vagy az ismételt szerológiai vizsgálat iga- zolta,
b) amely betegségre gyanút keltõ tüneteket mutat és olyan állományban tartják, amelyben a betegséget már hatóságilag megállapították, de a betegség hatósági meg- szüntetése még nem történt meg,
c) amely tünetmentes, de a belõle származó mintából a betegség kórokozóját kimutatták, vagy
d) amely tünetmentes, de ismételt szerológiai vizsgála- tával a brucellózist kétséget kizáróan igazolták.
14. Brucellózis fertõzöttségre gyanús állat:
a) amelynek klinikai tünetei vagy kórbonctani elválto- zásai a brucellózisra gyanút keltõek, de a laboratóriumi vizsgálatok a betegség jelenlétét még nem igazolták,
b) amely tünetmentes, de fertõzött állattal egy állo- mányban tartottak, vagy amely a betegség kórokozójával közvetlenül vagy közvetve érintkezett vagy érintkezhetett, kivéve, ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben elõírt vizsgálatok a gyanút kizárták,
c) amely tünetmentes, de szerológiai vizsgálata nem negatív eredményû a megerõsítõ vizsgálat lezárásáig,
d) amely tünetmentes, de brucellózis szempontjából nem minõsített állományból származik, vagy
e) amelynek származása vagy azonosítása hitelt érdem- lõen nem bizonyítható.
15. Brucellózistól mentes egyed: az az állat, amely mentes állományból származik és mentes környezetben tartották, továbbá 24 hónaposnál idõsebb szarvasmarhák esetén egy évnél nem régebbi, ivarérett kanok esetén fél-
évnél nem régebbi negatív eredményû szerológiai vizsgá- lati eredménnyel rendelkezik.
16. Járványügyi nyomozás:a fertõzés eredetének, illet- ve esetleges terjedésének felderítésére irányuló állategész- ségügyi hatósági tevékenység.
17. Brucellózis új esete:a 13. ponta),b)ésc)alpont- jaiban meghatározott élõ, elhullott vagy levágott fertõzött állat.
18. Kitörés:a brucellózis legalább egy új esetének elsõ hatósági megállapítása azonos állattartó helyen (telepen).
19. Szarvasmarha:szarvasmarha, valamint a bivaly és az európai bölény.
20. Illetékes állategészségügyi laboratórium:a brucel- lózis mentesség ellenõrzésére irányuló vizsgálatok végzé- sére engedéllyel rendelkezõ állategészségügyi laborató- rium.
A szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományok minõsítése és mentességének ellenõrzése
3. §
(1) A szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományok brucellózis szempontjából történõ minõsítése, illetve az állományok brucellózis mentességének ellenõrzésére irá- nyuló vizsgálatok szervezése állami feladat, amelyet a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervei (a továbbiakban: Hivatal) látnak el.
(2) A Hivatal a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecske- állományok brucellózis mentességének ellenõrzését, vala- mint az újonnan kialakított állatállományok minõsítõ vizs- gálatait az adott állatfajra vonatkozó melléklet szerint a területileg illetékes hatósági fõállatorvoson keresztül meg- szervezteti és a vizsgálatok elvégzését folyamatosan fel- ügyeli. A területileg illetékes hatósági fõállatorvos köteles az illetékességi területén található állatállományok ellen- õrzõ, illetve minõsítõ vizsgálatáról ütemtervet készíteni és azt a Hivatalnak legkésõbb a tárgyév február 28-ig meg- küldeni. Az ütemtervet úgy kell elkészíteni, hogy minden állattartónak legalább 30 nap álljon a rendelkezésére a vizsgálatok végrehajtására. A Hivatal az állatállományok ellenõrzõ, illetve minõsítõ vizsgálatáról készült ütemter- veket legkésõbb március 31-ig – az illetékes állategészség- ügyi laboratóriummal való egyeztetést követõen – jóvá- hagyja, illetve szükség szerint módosítja.
(3) A területileg illetékes hatósági fõállatorvos a Hivatal jóváhagyását követõen az illetékességi területén lévõ állo- mányok állattartóit dokumentálható módon értesíti a vizs- gálatok ütemezésérõl. Az értesítést legalább 15 nappal a vizsgálatok megkezdésére meghatározott idõtartam elsõ napja elõtt kell megküldeni, illetve a helyben szokásos módon közzé tenni. Az állattartó – az (5) bekezdésben fog- lalt kivétellel – köteles az ütemtervben meghatározottak szerint gondoskodni a vizsgálatok végrehajtásáról. A min-
tavétel elvégzésére jogosult állatorvost, annak hiányában a Hivatal által a mintavétel elvégzésére feljogosított állator- vost (a továbbiakban együtt: mintavételezésre jogosult állatorvos) kell felkérni. Az állattartó írásbeli kérelmére a területileg illetékes hatósági fõállatorvos az illetékes állat- egészségügyi laboratóriummal való egyeztetést követõen engedélyezheti, hogy az ütemtervtõl eltérõ idõpontban kerüljön sor a mintavételre, ha ez utóbbi esetben a minta- vétel az állományban elvégzendõ egyéb beavatkozással összeköthetõ. Az ilyen írásbeli kérelmet az ütemterv kéz- hezvételét, illetve közzétételét követõ 15 napon belül kell postára adni.
(4) A minõsítõ és az ellenõrzõ vizsgálatok céljára mintát – az állattartó kérelmére – a mintavételezésre jogosult állatorvos köteles levenni és az illetékes állategészségügyi laboratóriumba beküldeni az illetékes hatósági fõállator- vos által meghatározott ütemterv szerint. A mintavételt csak olyan állaton szabad elvégezni, amelyet a külön jog- szabályban elõírtak szerint egyedi azonosítóval megjelöl- tek. Ha az arra jogosult állatorvos az állattartó kérelme ellenére nem veszi le a mintát az ütemtervben meghatáro- zott idõben, akkor errõl az ütemtervben szereplõ határidõ lejártát követõ nyolc napon belül az állattartónak értesíte- nie kell a területileg illetékes hatósági fõállatorvost. Ez utóbbi esetben a területileg illetékes hatósági fõállatorvos köteles az ügyet kivizsgálni és a szükséges intézkedéseket a mintavétel végrehajtatása érdekében megtenni.
(5) Mindaddig, amíg MagyarországB. melitensistõlaz Európai Bizottság által kiadott határozat alapján elismer- ten mentes, a juh- és kecskeállományok esetében az ellen- õrzõ vizsgálat az e rendeletben meghatározott monitoring rendszerben, állami költségre történik az országos fõállat- orvos rendelkezése szerint.
(6) Az állattartó köteles a mintavétel végrehajtásához alkalmas helyet kialakítani, az állat rögzítésérõl gondos- kodni, továbbá a mintavételhez a szükséges segítséget megadni. Az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével az állattartó köteles továbbá a mintavételért a mintavételi díjat a mintavételezésre jogosult állatorvosnak, valamint a vizsgálati költséget a vizsgálatot végzõ állategészségügyi laboratóriumnak megfizetni. A minta illetékes állategész- ségügyi laboratóriumba szállításának költségét – az (5) be- kezdés kivételével – szintén az állattartó köteles állni, vagy köteles a mintavételezésre jogosult állatorvos által a szakma szabályai szerint becsomagolt és lezárt mintát az illetékes állategészségügyi laboratóriumba juttatni.
(7) Az állatállományok minõsítését az adott állatfajra vonatkozó mellékletben foglalt feltételek teljesítése esetén a hatósági fõállatorvos határozatban adja ki.
(8) Az állatállományok (7) bekezdésben leírt mentessé minõsítését az állattartónak kell írásban kezdeményezni az állatok beszállításának megkezdésekor.
(9) A kiadott mentességi minõsítést határozattal vissza kell vonni, amennyiben az állomány már nem felel meg a
mentesség e rendelet mellékleteiben meghatározott köve- telményeinek.
II. Fejezet
A BRUCELLÓZIS MEGELÕZÉSE
A brucellózis elleni védõoltás, gyógykezelés tilalma 4. §
A szarvasmarhák, sertések, juhok és kecskék brucelló- zis elleni védõoltása vagy a brucellózissal fertõzött állatok gyógykezelése tilos. E szabály alól az országos fõállator- vos egyedi esetben tudományos vizsgálatok céljából kivé- telt tehet.
A termékenyítés, fedeztetés, betelepítés szabályai 5. §
(1) Szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések esetében a természetes fedeztetés kizárólag brucellózistól hatósá- gilag mentes állományokban alkalmazható. A fedeztetés csak brucellózistól hatóságilag mentes állományból szár- mazó apaállatokkal történhet.
(2) Legelõre csak brucellózistól hatóságilag mentes és forgalmi korlátozás alatt nem álló állományból hajthatók állatok. A legelõre járó nõivarú szarvasmarhák közé hat hónaposnál idõsebb, nem ivartalanított bikát, illetve serté- sek közé öt hónaposnál idõsebb, nem ivartalanított kant csak akkor lehet hajtani, ha e rendelet szerinti mentes állo- mányból származik.
(3) Brucellózistól hatóságilag mentes állományba kizá- rólag brucellózistól hatóságilag mentes állományból szár- mazó állatok vihetõk be, ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben elõírt esetekben egyedi szerológiai vizsgála- tuk – a származási vagy a rendeltetési helyen végrehaj- tott – elkülönítés ideje alatt negatív eredményre vezetett.
Új vagy üresen álló állattartó helyet kizárólag brucellózis- tól hatóságilag mentes állatállományból származó, egye- dileg is mentes szarvasmarhákkal, sertésekkel, juhokkal vagy kecskékkel szabad betelepíteni.
(4) Új állomány kialakítása céljából külföldrõl beho- zott, illetve újonnan betelepített állatállományból állatokat továbbtartásra elszállítani csak az állomány kedvezõ ered- ményû minõsítõ vizsgálata után lehet.
(5) Az állattartónak a brucellózistól hatóságilag mentes állományát úgy kell tartania, hogy az a brucellózissal fer- tõzött vagy fertõzöttségre gyanús állatokkal ne érintkez- hessen.
A tejre vonatkozó elõírások 6. §
A tej felhasználásának szabályait a következõ uniós jogi aktusok határozzák meg:
a) az Európai Parlament és Tanács 853/2004/EK ren- delete (2004. április 29.) az állati eredetû élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról;
b) az Európai Parlament és Tanács 854/2004/EK ren- delete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetû termékek hatósági ellenõrzésének megszer- vezésére vonatkozó különös szabályok megállapításáról;
c) az Európai Parlament és Tanács 1774/2002/EK ren- delete (2002. október 3.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi elõ- írások megállapításáról.
III. Fejezet
A BRUCELLÓZIS LEKÜZDÉSE SZARVASMARHA-, SERTÉS-, JUH-, KECSKE- ÉS LÓÁLLOMÁNYOK
ESETÉBEN Az állattartó kötelezettségei
7. §
(1) Az állattartó, illetve az állatok felvásárlásával fog- lalkozó személy köteles:
a) állata betegségét vagy betegségre gyanús voltát, valamint a brucellózis fertõzöttségének gyanúját – így állata vetélését, rendellenes ellését is – az állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni;
b) a szarvasmarha, sertés, juh, kecske vagy ló elhullását – tekintet nélkül az elhullás elõtt tapasztalt tünetekre – késedelem nélkül jelenteni az állatorvosnak.
(2) Az állattartó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét a magánállatorvos, a jogosult állatorvos vagy a hatósági állatorvos tájékoztatásával is teljesítheti.
(3) Az állattartó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettsége teljesítésérõl köteles feljegyzést készíteni és azt aláírni. A feljegyzésnek tartalmaznia kell az értesí- tett állatorvos nevét, a bejelentés okát, pontos idejét (dátum, óra, perc), illetve módját (szóban, telefonon, írás- ban stb.) is. Ha a bejelentés telefonon történt, akkor ponto- san meg kell adni a hívott telefonszámot is. A feljegyzést a helyszínre kiérkezõ állatorvossal is alá kell íratni.
(4) Az állattartónak a (3) bekezdés szerinti feljegyzéseit legalább egy évig meg kell õriznie és a hatóság kérésére ellenõrzésre azt be kell mutatnia. Az állatorvos által látta- mozott feljegyzést a bejelentési kötelezettség teljesítésé- nek egyértelmû bizonyítékának kell tekinteni.
(5) Ha az állatorvos a bejelentést követõ 48 órán belül nem jelenik meg a helyszínen, akkor az állattartó haladék- talanul köteles a történtekrõl a területileg illetékes ható- sági fõállatorvost tájékoztatni.
(6) Vetélés, illetve holtmagzat vagy életképtelen utód születése esetén (a továbbiakban együtt: vetélés) – ha az állat a 2. § 14. pontjánaka)–c)alpontjai alapján nem minõ- sül brucellózis fertõzöttségre gyanúsnak – az állattartó az állatorvosnak csak a laboratóriumi vizsgálat céljára törté- nõ mintavétel, illetve mintaküldés költségét köteles meg- fizetni. A 2. § 14. pontjánakd)vagye)alpontjában megha- tározott állat esetén az állattartónak kell állnia a vizsgálat- tal kapcsolatos minden költséget.
A magánállatorvos feladatai 8. §
(1) Ha a magánállatorvos brucellózis fertõzöttségre gyanús állatról értesül, köteles a helyszínre 24 órán belül kiszállni, és az állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is az állattartó költségére klinikailag megvizsgálni.
(2) A magánállatorvos az állat vetélése esetén – annak megelõzésére, hogy a magzat vagy a magzatburok vizsgá- latra alkalmatlanná váljék – köteles az5. számú melléklet szerinti mintát venni laboratóriumi vizsgálat céljára.
A mintát a területileg illetékes hatósági fõállatorvos ren- delkezése szerint az illetékes állategészségügyi laborató- riumba köteles küldeni.
(3) Ha a 2. § 14. pontja alapján a brucellózis fertõzöttség gyanúja fennáll, a magánállatorvos haladéktalanul értesíti a területileg illetékes hatósági fõállatorvost, továbbá uta- sítja az állattartót, hogy a hatósági intézkedésig a gyanús állatot különítse el, és további intézkedésig az állomány- ból állatot nem vihet ki és oda nem hozhat be.
(4) Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesítet- te, a magánállatorvosnak helyszíni vizsgálat során alá kell írnia, dátummal kell ellátnia és le kell pecsételnie az állat- tartó által a 7. § (3) bekezdése alapján vezetett feljegyzést.
Szükség esetén az állatorvos írásbeli észrevételt tehet a fel- jegyzéssel kapcsolatosan.
(5) Sertés vetélése esetén a (2) bekezdéstõl eltérõen nem kell mintát venni, ha az (1) bekezdésben leírt vizsgálat a brucellózist kizárja.
A jogosult állatorvos feladatai 9. §
(1) Abban az esetben, ha a jogosult állatorvos brucelló- zis fertõzöttségre gyanús állatról értesül, vagy akkor, ha a
területileg illetékes hatósági fõállatorvos erre utasítja, köteles a helyszínre haladéktalanul kiszállni és az állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is klini- kailag megvizsgálni.
(2) A jogosult állatorvos az állat vetélése esetén köteles az 5. számú melléklet szerint mintát venni laboratóriumi vizsgálat céljára, amennyiben a 8. § (2) bekezdése szerinti mintavétel korábban nem történt meg. A mintát a területi- leg illetékes hatósági fõállatorvos értesítése mellett az ille- tékes állategészségügyi laboratóriumba köteles küldeni.
(3) Ha a 2. § 14. pontja szerinti brucellózis fertõzöttség gyanúja áll fenn, a jogosult állatorvos haladéktalanul érte- síti a területileg illetékes hatósági fõállatorvost, továbbá utasítja az állattartót, hogy az állategészségügyi hatóság ellenkezõ intézkedéséig a gyanús állatot különítse el, és további intézkedésig az állományból állatot nem vihet ki és oda nem hozhat be.
(4) Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesítet- te, a jogosult állatorvosnak helyszíni vizsgálat során – az állattartó kérelmére – aláírásával és pecsétlenyomatával kell ellátnia az állattartó által a 7. § (3) bekezdése alapján vezetett feljegyzést. Szükség esetén az állatorvos írásbeli észrevételt tehet a feljegyzéssel kapcsolatosan.
(5) Sertés vetélése esetén a (2) bekezdéstõl eltérõen nem kell mintát venni, ha az (1) bekezdésben leírt vizsgálat a brucellózist kizárja.
A hatósági állatorvos feladatai 10. §
(1) Ha a hatósági állatorvos brucellózis fertõzöttségre gyanús állatról értesül, illetve, ha a területileg illetékes hatósági fõállatorvos erre utasítja, köteles a helyszínre ha- ladéktalanul kiszállni és az érintett állatot, valamint indo- kolt esetben a vele együtt tartottakat is klinikailag meg- vizsgálni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatról a hatósági állat- orvosnak jegyzõkönyvet kell felvennie, amely a tünetek részletes leírása mellett tartalmazza az állat azonosítására vonatkozó adatokat is.
(3) Ha a 2. § 14. pontja alapján az állat brucellózis fertõ- zöttségre gyanús, a hatósági állatorvos elrendeli az érintett állat elkülönítését és hatósági megfigyelését, értesíti a ha- tósági fõállatorvost és szarvasmarha, sertés, juh vagy kecs- ke esetén elrendeli, hogy az állományból állatot nem lehet ki- és oda beszállítani (a továbbiakban: forgalmi korláto- zás), és ha még nem történt mintavétel, illetve mintakül- dés, a laboratóriumi vizsgálat céljára az 5. számú mellék- letben foglaltak szerint mintát vesz.
(4) Ha a 2. § 14. pontja alapján az állat nem brucellózis fertõzöttségre gyanús, de vetélés történt, a hatósági állator- vos a következõk szerint köteles eljárni:
a) elrendeli az érintett anyaállat elkülönítését a laborató- riumi vizsgálatok negatív eredményének kézhezvételéig;
b) ha a magzatból és a magzatburokból még nem tör- tént mintaküldés – feltéve, hogy az még fellelhetõ és vizs- gálatra alkalmas –, azokból mintát kell venni laborató- riumi vizsgálat céljára;
c) az anyaállatból köteles vérmintát küldeni az illetékes állategészségügyi laboratóriumba a brucellózis kizárása céljából és a kísérõiraton köteles feltüntetni, hogy vetélés kivizsgálásáról van szó.
(5) Brucellózis fertõzöttségnek a 2. § 14. pontjának a)–c)alpontjaiban meghatározott gyanúja, illetve vetélés esetén a magzat, magzatburok és a vérminta brucellózis kimutatására, illetve kizárására irányuló laboratóriumi vizsgálata állami költségre történik, de a brucellózis kizá- rását követõen a vetélés okának tisztázására irányuló további vizsgálat kizárólag az állattartó költségére végez- hetõ. A mintavétel és mintaküldés költségét az állam kizá- rólag akkor téríti meg, ha a hatósági állatorvos megállapí- totta a brucellózis fertõzöttség gyanúját.
(6) Sertés vetélése esetén a (4) bekezdéstõl eltérõen nem kell mintát venni, ha az (1) bekezdésben leírt vizsgálat a brucellózist kizárja.
(7) Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesí- tette, a hatósági állatorvosnak a helyszíni vizsgálat során – az állattartó kérelmére – aláírásával és pecsétlenyomatá- val kell ellátnia az állattartó által a 7. § (3) bekezdése alap- ján vezetett feljegyzést. Szükség esetén írásbeli észrevételt tehet a feljegyzéssel kapcsolatosan.
11. §
(1) Ha a laboratóriumi vizsgálatok kizárták a brucelló- zis jelenlétét, a hatósági állatorvos megszünteti az érintett állat elkülönítését, illetve feloldja a forgalmi korlátozást, ha azt a 10. § (3) bekezdése alapján elrendelte.
(2) Ha a laboratóriumi vizsgálatok alapján egy állat bru- cellózissal fertõzöttnek bizonyul, a hatósági állatorvos az érintett állomány forgalmi korlátozását fenntartja. A for- galmi korlátozás ideje alatt az állomány tejének felhaszná- lásáról a 6. § szerinti külön jogszabályok alapján kell dön- teni. A 2. § 14. pontjának b)alpontjában meghatározott fertõzöttségre gyanús állatok vágóhídra elszállíthatóak.
(3) A hatósági állatorvos a brucellózist hatóságilag megállapítja a 2. § 13. pontjánaka)ésc)pontjaiban meg- határozott fertõzött állatok esetén. A 2. § 13. pontjának d)alpontjában leírt állat kivételével minden újabb brucel- lózissal fertõzött állatot a brucellózis új esetének kell tekinteni.
(4) Ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben elõírt, a mentes minõsítés visszaállításához szükséges laborató- riumi vizsgálatok kedvezõ eredményre vezettek, a ható- sági állatorvos megszünteti az állomány forgalmi korláto- zását. A forgalmi korlátozás feloldásával egyidejûleg a be- tegséget megszûntté kell nyilvánítani.
(5) A hatósági állatorvos a brucellózis hatósági meg- állapítását vagy megszûntté nyilvánítását haladéktalanul köteles jelenteni az illetékes hatósági fõállatorvosnak.
A hatósági fõállatorvos feladatai 12. §
(1) Ha a hatósági fõállatorvos brucellózis fertõzöttségre gyanús állatról értesül, köteles a helyszínre hatósági állat- orvost küldeni a gyanú megerõsítése vagy esetleges kizá- rása céljából. Ha a bejelentést közvetlenül az állattartó tet- te, a hatósági fõállatorvos jogosult állatorvost is kiküldhet.
Hatósági állatorvos helyszíni vizsgálata csak akkor szük- séges, ha a jogosult állatorvos a gyanút kizárni nem tudta.
A területileg illetékes hatósági fõállatorvos köteles kivizs- gáltatni az állattartó által a 7. § (5) bekezdésében elõírtak alapján tett bejelentést, és ennek eredményeként a szük- séges intézkedéseket megtenni.
(2) A hatósági fõállatorvos a brucellózis hatósági meg- állapítását haladéktalanul köteles jelenteni a Hivatalnak.
(3) A hatósági fõállatorvos határozata alapján a brucel- lózissal fertõzött szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét vagy lovat a fertõzöttség megállapításától számított öt na- pon belül – ha kizáró ok nem áll fenn, állami kártalanítás mellett – le kell öletni.
(4) A hatósági fõállatorvos – az állattartó költségére – elrendeli a fertõzött állomány valamennyi egyedének sze- rológiai vizsgálatát. Ha a szerológiai vizsgálat során a sze- ropozitív egyedek száma az állomány összes egyedének 5%-át nem haladja meg, az állattartónak az állomány men- tessé nyilvánításához szükséges intézkedési tervet (a továbbiakban: mentesítési terv) kell készítenie. A ható- sági fõállatorvos intézkedik az állomány általa jóváha- gyott terv szerinti mentesítésére. A mentesítéssel kapcso- latos összes költséget, beleértve a mintavétel és a laborató- riumi vizsgálatok költségét is, az állattartó köteles állni.
Ha a szerológiai vizsgálat során a szeropozitív egyedek száma az állomány összes egyedének 5%-át meghaladja, vagy az állattartó a mentesítést nem vállalja, akkor elren- deli az állomány felszámolását. Az állomány felszámolá- sát lehetõség szerint arra alkalmas vágóhídon kell végre- hajtani, a leölt állatokért az állattartót állami kártalanítás illeti meg, kivéve, ha a felszámolásra azért került sor, mert az állattartó nem vállalta a mentesítés költségeit.
(5) Ha valamely állományban brucellózissal fertõzött állatot találtak, akkor a hatósági fõállatorvos járványügyi nyomozást végez annak tisztázására, hogy a fertõzés hon- nan származhatott, illetve hova hurcolhatták el.
(6) A fertõzöttnek talált állományok környezetében a Hivatal elrendelheti a vadon élõ állatok (vaddisznó, gím- szarvas, dámvad, õz, muflon, mezei nyúl) néhány egyedé- nek diagnosztikai célú kilövését.
A Hivatal feladatai 13. §
(1) Ha valamely állatállományban brucellózissal fertõ- zött állatot találtak, a Hivatal
a) több állategészségügyi kerületet vagy megyét érintõ esetben részt vesz a járványügyi nyomozásban, más tagál- lamot is érintõ esetben soron kívül tájékoztatja a Mezõgaz- dasági Szakigazgatási Hivatal Központját (a továbbiak- ban: Központ);
b) más megyét érintõ esetben soron kívül tájékoztatja az adott megye területén eljárni jogosult Hivatalt;
c) utasítja a hatósági fõállatorvoson keresztül az illeté- kes hatósági állatorvost, hogy fertõzöttség gyanúja miatt rendeljen el forgalmi korlátozást azokra az állományokra, ahová a betegséget elhurcolhatták.
(2) A betegség hatósági megállapítását követõen a Hivatal értesíti a Központot.
(3) A Hivatal évente legkésõbb március 1-jéig összefog- laló jelentést küld az országos fõállatorvosnak és egyidejû- leg e jelentés másolatát a nemzeti referencia laboratórium- nak (a továbbiakban: NRL) is megküldi tájékoztatásul.
A közösségi elõírások, illetve a nemzetközi ajánlások figyelembevételével az országos fõállatorvos határozza meg a jelentéssel szemben támasztott követelményeket.
(4) Ha a Hivatal illetékességi területén brucellózissal fertõzött állatot találtak, akkor a Hivatal köteles értesíteni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes regionális intézetét.
Az országos fõállatorvos feladatai 14. §
Az országos fõállatorvos
a) országosan irányítja és felügyeli az állatállományok brucellózis mentességének ellenõrzésével, a brucellózis megelõzésével és leküzdésével kapcsolatos jogszabályi elõírások végrehajtását;
b) a tárgyévet követõ év március 31-ig jelentést küld az Európai Bizottságnak;
c) az állategészségügyi laboratórium írásbeli kérésére – a Központ szakvéleménye alapján – maximum 5 évre szóló engedélyt adhat arra, hogy meghatározott területrõl származó minták esetében állategészségügyi laboratórium részt vegyen a brucellózis ellenõrzésére irányuló szero- diagnosztikai vizsgálatokban.
Az állategészségügyi laboratóriumok feladatai 15. §
(1) Az NRL feladatait a Központ Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának (a továbbiakban: ÁDI) budapesti laboratóriuma látja el.
(2) Állományminõsítõ vizsgálatot kizárólag az ÁDI végezhet, az éves ellenõrzõ vizsgálatok végzésére a 14. § c)pontja szerinti laboratóriumok is jogosultak.
(3) A brucellózis kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatokat az ÁDI laboratóriumai végzik. Ha bakterio- lógiai vizsgálat során laboratórium Brucella baktériumot mutatott ki egy olyan állományban, ahol korábban a bru- cellózist nem állapították meg, akkor az izolált Brucella törzset vagy törzseket a faji azonosítás megerõsítése és biotípus-meghatározás céljából az NRL-be kell küldeni.
A brucellózis fertõzöttség szerológiai vizsgálat alapján történõ megállapításához az NRL megerõsítõ vizsgálata szükséges. Ennek érdekében a Hivatalnak intézkednie kell arról, hogy a vizsgáló laboratórium által szeropozitívnak talált, elkülönített állatokból vérmintát küldjenek NRL-be a megerõsítõ szerológiai vizsgálat céljára. A megerõsítõ vizsgálathoz szükséges mintát vagy mintákat a Hivatalnak az NRL által meghatározottak szerint kell elküldenie.
(4) A brucellózis hatósági megállapításához vagy kizá- rásához szükséges diagnosztikai vizsgálatok eredményé- rõl a vizsgáló laboratórium a beküldõ állatorvost és az érintett állomány tartási helye szerint illetékes Hivatalt is köteles értesíteni. A pozitív eredményû vizsgálatok eseté- ben az eredmény ismertté válásától számított 72 órán be- lül, míg negatív eredményû vizsgálatok esetén legkésõbb havonta, a tárgyhónapot követõ hónap 10. napjáig kell az eredményt megküldeni.
IV. Fejezet
ELJÁRÁS A JUHOK BRUCELLA OVIS FERTÕZÖTTSÉGE ESETÉN
16. §
(1) Tenyésztésre szánt hat hónaposnál idõsebb ivarérett kos akkor hozható forgalomba, ha ivarszervei épek és elváltozást nem mutatnak, továbbá B. ovis fertõzöttségét nem állapították meg, valamint a szállítást megelõzõ 30 napon belül vett vérmintájának a4. számú mellékletben elõírtak szerint komplementkötési vagy az Európai Bizott- ság által ezzel egyenértékûnek elfogadott bármelyik pró- bával végzett szerológiai vizsgálata negatív eredményt adott.
(2) Anyajuhokat – az egyéb jogszabályban elõírtak megtartása mellett – továbbtartás céljából értékesíteni csak a szállítást megelõzõ 30 napon belül a 4. számú mel- lékletben elõírtak szerint komplementkötési vagy az Euró- pai Bizottság által ezzel egyenértékûnek elfogadott bárme- lyik próbával végzettB. oviskimutatására irányuló egyedi szerológiai vizsgálat eredményének ismeretében lehet.
(3) Ha egy állományban a 2. § 13. pontja szerintB. ovis- salfertõzött állatot találtak, akkor a betegséget a hatósági
állatorvos köteles hatóságilag megállapítani, amennyiben az még nem történt meg.
(4) A 2. § 13. pontjánaka)–b)alpontjai szerint fertõzött- nek minõsülõ (klinikai tüneteket mutató) tenyészkost fedeztetésre vagy mesterséges termékenyítéshez használni tilos.
(5) A 2. § 13. pontjánakc)ésd)alpontjai szerint fertõ- zöttnek minõsülõ (klinikailag tünetmentes) tenyészkosok csak a tartási helyükön lévõ, fertõzött árutermelõ anyajuh- állomány fedeztetésére vagy mesterséges termékenyítésé- hez használhatók. Az ilyen kosokra életük végéig forgalmi korlátozást kell elrendelni, vágóhídra a területileg illetékes hatósági fõállatorvos elõzetes tájékoztatása mellett elszál- líthatóak.
(6) Laboratóriumi vizsgálattal igazolt B. ovis okozta vetélést követõen a fertõzött anyajuho(ka)t, az állomány többi állatától, legalább 30 napig el kell különíteni.
(7) Az adott vemhességi idényben – laboratóriumi vizs- gálattal igazoltB. ovisfertõzöttség miatt – elvetélt anyaju- hot fedeztetni vagy mesterségesen termékenyíteni csak 6 hónap elteltével szabad.
V. Fejezet
ELJÁRÁS KUTYA BRUCELLA CANIS FERTÕZÖTTSÉGE ESETÉN
17. §
(1) Ha a kutya B. canis (kutya brucellózis) fertõzött- ségének elõfordulását egy tenyészállományban laborató- riumi vizsgálattal igazolták, akkor az állatok folyamatos állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvos köteles értesíteni a hatósági állatorvost, továbbá az állat tulajdono- sát, gondozóját a közegészségügyi veszélyekrõl tájékoz- tatni. A hatósági állatorvos ezt követõen köteles az érintett (fertõzött) tenyészetre forgalmi korlátozást elrendelni.
(2) A fertõzött állatokat gondozó személy a tartási hely (kennel) elhagyása elõtt köteles kezeit, lábbelijét és ruhá- zatát fertõtleníteni.
(3) A forgalmi korlátozást fel kell oldani, ha
a) az állományt az állattartó felszámolta és a fertõtlení- tés megtörtént;
b) az állományt aB. canisfertõzöttségtõl mentesítették.
(4) Az állattartó kérelmére a hatósági fõállatorvos hatá- rozatban mentessé nyilváníthatja azt az állományt, amely- ben
a) kutya brucellózis klinikai tünetei a minõsítést meg- elõzõ egy éven belül nem jelentkeztek, továbbá
b) a nem ivartalanított egyévesnél idõsebb kutyákon legalább három hónapos idõközzel, kétszer elvégzett sze- rológiai vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak.
VI. Fejezet
KÖZEGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYOK 18. §
(1) A hatósági állatorvos köteles közölni a fertõzött és a fertõzöttségre gyanús állat gondozójával vagy tulajdono- sával, hogy az ilyen állat ellésénél, elvetélésénél vagy gon- dozásánál való közremûködés, továbbá az ilyen állat levá- gása, nyers tejének és tejtermékeinek fogyasztása köz- egészségügyi kockázatot jelent. Az ilyen állatokkal foglal- kozók figyelmét fel kell hívni a megfelelõ személyi higié- nia jelentõségére, beleértve a távozáskor kötelezõ szemé- lyi fertõtlenítést is.
(2) Az elkülönített, fertõzött állat gondozására az állat leöléséig az állat tartójának – ha az állatgondozást nem saját maga végzi – külön gondozót kell beosztania, és részére védõöltözetrõl gondoskodnia. Az állatgondozó az elkülönítés helyének elhagyása elõtt köteles védõöltözetét levetni, kezét és lábbelijét fertõtleníteni.
(3) Ha a Hivatal állatokkal kapcsolatban álló személy- nek Brucella-eredetû megbetegedésérõl vagy fertõzött- ségérõl kap értesítést, köteles az esetet a hatósági fõállator- vossal kivizsgáltatni. Állatok hatóságilag megállapított brucellózisáról a Hivatal értesíti az ÁNTSZ területileg ille- tékes regionális intézetét.
(4) A B. abortus, B. melitensis vagy B. suis bakté- riumokkal fertõzött állatállományok tartási helyén ebet, macskát szabadon tartani tilos. Az õrzõ-védõ ebet a fertõ- zõdését kizáró módon kell tartani.
(5) A fertõzött vagy fertõzöttségre gyanús állatok te- jével és húsával, valamint az ezekbõl származó állati hul- ladékokkal az élelmiszerhigiéniai, illetve az állati hulladé- kok ártalmatlanítására vonatkozó külön jogszabályokban meghatározottak szerint kell eljárni.
VII. Fejezet
MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK 19. §
Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 203. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Új telepek feltöltésének céljából történõ vásárlás esetén ellenõrizni kell a származási állomány B. ovistól való mentességét. A megvásárolandó állatokat B. ovisra szerológiai próbával egyedenként kell megvizsgálni. A te- lep állományába juhokat csak a 90. §-ban elõírt karanténo- zás és az ezt követõ kedvezõ eredményû állatorvosi vizs- gálat után szabad bevinni. Indokolt esetben a karanténo- zási idõszak alatt, megelõzési célból juhrühösség elleni kezelés is elõírható.”
20. §
(1) A sertések hólyagos betegsége elleni védekezés sza- bályairól szóló 14/2003. (II. 14.) FVM rendelet 20. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a (2) bekezdésben elõírt rendelkezéseket 30 na- pon túl fenntartják a betegség további elõfordulásai miatt, és ennek következményeként az állatok jogszabályi elõ- írásoknak megfelelõ tartása nem biztosítható, vagy jelen- tõs gazdasági nehézséget okoz, az illetékes hatósági fõ- állatorvos a tulajdonos indoklással alátámasztott kérelmét követõen – amennyiben ellenõrizte a tényeket –, engedé- lyezheti az állatok elszállítását a védõkörzeten belül talál- ható gazdaságból.”
(2) A sertések hólyagos betegsége elleni védekezés sza- bályairól szóló 14/2003. (II. 14.) FVM rendelet 23. §-a az alábbi (5)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 2. §-ban nem felsorolt, de védõkörzetbõl szár- mazó levágott sertések friss húsa nem kerülhet a Közös- ségen belüli vagy nemzetközi kereskedelmi forgalomba, és a kinyert húst a Közösségen belüli és nemzetközi keres- kedelemre szánt hústól elkülönítve kell darabolni, szállí- tani és tárolni, valamint olyan módon kell felhasználni, hogy elkerüljék annak a Közösségen belüli és nemzetközi kereskedelemre szánt hússal történõ keveredését.
(6) Amennyiben a 2. §-ban fel nem sorolt, de védõkör- zetbõl származó levágott sertés friss húsát az (1) bekezdés- ben meghatározott kezelésnek vetik alá, úgy arra az (5) be- kezdésben meghatározott korlátozó rendelkezések nem vonatkoznak.
(7) Az (5) bekezdésben leírt friss húson alkalmazott állategészségügyi jelölés olyan – 6,5 cm széles és 4,5 cm magas – ovális bélyegzõ; melyen a következõ informá- cióknak kell megjelenniük a jelzésen tökéletesen olvas- ható írásjelekkel:
a) a felsõ részen Magyarország ISO-kódja nagybetûk- kel: HU,
b) középen a vágóhíd állategészségügyi nyilvántartási száma,
c) az alsó részen a következõ kezdõbetûk: EC,
d) a bélyegzõ közepén két olyan módon keresztezõdõ egyenes vonal, amely nem teszi az információt olvashatat- lanná.
(8) A betûknek legalább 0,8 cm magasnak, a számoknak pedig legalább 1 cm magasnak kell lenniük. A jelölést az állategészségügyi követelmények végrehajtását ellenõrzõ hatósági állatorvos közvetlen felügyelete mellett kell alkalmazni.”
VIII. Fejezet
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 21. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép ha- tályba.
(2) Az e rendelet hatálybalépését megelõzõen mentessé minõsített szarvasmarha- és sertésállományok esetében az adott állatfajra vonatkozó mellékletben elõírt ellenõrzõ vizsgálatok negatív eredményét követõen a mentes minõ- sítést a hatósági fõállatorvosnak új határozatban kell meg- erõsítenie.
(3) Az e rendelet hatálybalépését megelõzõen betelepí- tett, de mentessé még nem nyilvánított szarvasmarha- és sertésállományok esetében az állattartó köteles a mentessé nyilvánítását a rendelet hatálybalépését követõ 30 napon belül írásban kezdeményezni a hatósági fõállatorvosnál.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Állat- egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.
(V. 28.) FM rendelet 1. számú melléklete 197. §-ának (4) bekezdése, 514–532. §-a, az 514. §-t megelõzõ „Bru- cellózis” cím, továbbá a 24. számú függelékének 27. pont- ja hatályát veszti.
22. §
Ez a rendelet a következõ irányelveknek való megfele- lést szolgálja:
a) a Tanács 64/432/EGK irányelve (1964. június 26.) a szarvasmarhafélék és sertések Közösségen belüli keres- kedelmét érintõ állategészségügyi problémákról,
b) a Tanács 91/68/EGK irányelve (1991. január 28.) a juhok és kecskék Közösségen belüli forgalmát szabályo- zó állategészségügyi feltételekrõl,
c) A Bizottság 2007/10/EK irányelve (2007. feb- ruár 21.) a sertések hólyagos betegségének kitörése esetén a védõkörzeten belüli intézkedések bevezetése tekinte- tében a 92/119/EGK tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról.
Gráf Józsefs. k.,
földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
1. számú melléklet
a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelethez A szarvasmarha brucellózisra vonatkozó
részletes szabályok
E mellékletben foglaltakat nem kell alkalmazni azokra a hizlalásra szánt hímivarú állatokra, amelyek brucellózis- tól hatóságilag mentes állományból származnak, ha az állattartó írásbeli kérelmére a hatósági fõállatorvos fel- mentést adott e melléklet alkalmazása alól. A kérelemben az állattartónak nyilatkoznia kell arról, hogy az állomány- ból kizárólag csak vágóhídra szállítják az állatokat, illetve vállalnia kell, hogy az állományból történõ minden szállí- tást az azt megelõzõ 72 órán belül, de legalább 24 órával a szállítás elõtt közvetlenül a területileg illetékes hatósági
fõállatorvosnak bejelent, megadva a szállítmányt fogadó vágóhíd nevét és címét.
I. Brucellózistól hatóságilag mentes szarvasmarha- állomány
1. A szarvasmarha-állomány brucellózistól hatóságilag mentes, ha:
a) nincs az állományban brucellózis ellen vakcinázott szarvasmarha, kivéve azokat a nõivarú állatokat, amelye- ket más tagállamban legalább 3 évvel korábban vakcináz- tak;
b) legalább 6 hónapja az állatokon a brucellózis klini- kai tünetei nem jelentkeztek; és
c) valamennyi 12 hónaposnál idõsebb szarvasmarhán a következõ vizsgálati eljárások egyikét – összhangban a 4. számú mellékletének szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezetével – elvégezték és az negatív ered- ménnyel zárult:
(i) e melléklet IV. 1. pontjában leírt szerológiai próbák valamelyikével kétszeri, legalább 3 hónapos, de kevesebb mint 12 hónapos idõközzel elvégzett vizsgálat,
(ii) három havonként összesen háromszori tejminta- vizsgálat, majd az utolsót követõen legalább 6 héttel a IV. pontban leírt valamelyik szerológiai próbával végre- hajtott vizsgálat;
d) a c) pontban leírt vizsgálatok megkezdése óta az állományba csak brucellózistól hatóságilag mentes állo- mányból származó állatot állítottak be és a 12 hónaposnál idõsebb szarvasmarhák vérsavójának a 4. számú melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezete szerint végrehajtott agglutinációs próbája 30 NE/ml-nél alacso- nyabb értéket adott, vagy az Európai Bizottság által ezzel egyenértékûnek elfogadott bármelyik próbában negatívan reagált az állományba való beállítás elõtti 30 napon belül, vagy a beállítás utáni 30 nap elteltét követõen;
e) a beszállítandó állat nem rendelkezik a származási állományban 30 napon belül elvégzett vizsgálat negatív eredményével, akkor olyan módon van fizikailag elkülö- nítve az állomány egyéb állataitól, hogy azokkal, amíg negativitása nem bizonyított, közvetlen vagy közvetett módon ne érintkezhessen.
2. A szarvasmarha-állomány a brucellózistól hatósági- lag mentes minõsítését megõrzi:
a) ha az összes 24 hónaposnál idõsebb egyed vérmin- tájának szerológiai vizsgálatát évenként negatív ered- ménnyel elvégzik a 4. számú melléklet szarvasmarha bru- cellózisra vonatkozó fejezete szerint; vagy
b) ha az állategészségügyért felelõs miniszter által a tárgyévet követõ év március 31-ig kiadott közlemény értelmében Magyarország nem teljesíti azt a feltételt, hogy szarvasmarha-állományainak legalább 99,8%-a legalább 4 év óta brucellózistól hatóságilag mentes, akkor a 4. szá- mú melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó feje- zete szerint végrehajtott alábbi vizsgálati eljárások egyike negatív eredményt adott:
(i) három, legalább 3 hónapos idõközönként, tejmintá- val végrehajtott gyûrûpróba,
(ii)három, legalább 3 hónapos idõközönként, tejmintá- val végrehajtott ELISA-próba,
(iii)két, legalább 3 hónapos idõközzel, tejmintával vég- rehajtott gyûrûpróba, melyet legalább hat hét múlva egy, a IV. 1. pontban leírt szerológiai próba követ,
(iv)két, legalább 3 hónapos idõközzel, tejmintával vég- rehajtott ELISA-próba, amelyet legalább hat hét múlva egy, a IV. 1. pontban leírt szerológiai próba követ,
(v) két szerológiai próba, legalább 3 hónapos, de nem több mint 12 hónapos idõközzel;
c) ha a mentessé nyilvánítás óta az állományba csak brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó állatot szállítottak be és a 12 hónaposnál idõsebb szarvas- marhák vérsavójának a 4. számú melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezete szerint végrehajtott agg- lutinációs próbája 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket adott, vagy az Európai Bizottság által ezzel egyenértékû- nek elfogadott bármelyik próbában negatívan reagált az állományba való beállítás elõtti 30 napon belül, vagy a be- állítás utáni 30 nap elteltét követõen;
d) ha a beszállított állat nem rendelkezik a beállítást megelõzõ 30 napon belül még a származási állományban elvégzett vizsgálat negatív eredményével, akkor olyan módon kell fizikailag elkülöníteni az állomány egyéb álla- taitól, hogy azokkal, amíg negatívitása nem bizonyított, közvetlen vagy közvetett módon ne érintkezhessen.
3. A brucellózistól hatóságilag mentes minõsítést fel kell függeszteni,
a) ha az 1. és 2. pontban részletezett feltételek nem tel- jesülnek,
b) ha egy laboratóriumi vagy klinikai vizsgálat alapján egy vagy több szarvasmarhánál a rendelet 2. §-ának 14. pontja alapján brucellózis fertõzöttség gyanúja merül fel és a gyanús állatokat elkülönítették a többi állattól oly módon, hogy azok sem közvetlenül, sem közvetetten ne érintkezhessenek a többi állattal, vagy
c) amennyiben a vetélés, holtellés, rendellenes ellés laboratóriumi vizsgálata a bejelentés elmulasztása miatt nem történt meg.
4. A brucellózistól hatóságilag mentes minõsítés fel- függesztését követõen az alábbiak szerint kell eljárni:
a) Ha a brucellózis fertõzöttségre gyanús állatot az állomány többi állatától e rendelet elõírásainak megfele- lõen elkülönítették, az állat az állományba visszaállítható és az állomány minõsítése visszaadható, ha az elkülönítés ideje alatt a gyanús állat:
(i) elvégzett szérum agglutinációs próbája 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket mutat és a komplementkötési próba negatív eredménnyel zárult, vagy
(ii) negatívan reagált bármelyik másik két szerodiag- nosztikai tesztkombinációban, amelyet az Európai Bizott- ság az elõbbivel egyenértékûnek ismer el.
b) Ha az állatot levágták vagy elhullott, s így további szerológiai, vagy a brucellózis jelenlétét kizáró egyéb laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére nincs lehetõség, a
minõsítés felfüggesztése csak akkor vonható vissza, ha az állományban valamennyi 12 hónaposnál idõsebb szarvas- marhát a 4. számú melléklet vonatkozó fejezete szerint végrehajtott
(i) szérum agglutinációs próbával kétszer megvizsgál- tak, s valamennyi minta 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket adott, vagy
(ii) az Európai Bizottság által a szérum agglutinációs próbával egyenértékûnek elismert egyéb eljárással kétszer megvizsgáltak.
Az elsõ vizsgálatot a gyanús állat eltávolítása után 30 nap elteltével, a másodikat pedig legalább 60 nappal késõbb kell végrehajtani.
5. A brucellózistól hatóságilag mentes minõsítést vissza kell vonni, ha a laboratóriumi vagy járványtani vizsgálatok az állomány brucellózissal (B. abortus) való fertõzõdését megerõsítették. A brucellózistól hatóságilag mentes minõsítés visszavonható, ha a brucellózis fertõ- zöttségre gyanús állat elkülönítése nem történt meg a 3. pontb)alpontja szerint.
6. A visszavont mentes minõsítés nem adható vissza addig, amíg az állományt ellenõrzõ vizsgálatnak alá nem vetették és valamennyi 12 hónaposnál idõsebb állat a 60 napos idõközzel kétszer elvégzett vizsgálatban negatív eredményt nem adott. Az elsõ vizsgálatot a pozitív ál- lat(ok) eltávolítása után 30 nap elteltével kell elvégezni.
7. Ha a betegség kitörésének idején az állományban vemhes állatok is voltak, a végsõ ellenõrzést az utolsó vemhes állat ellését követõ legalább 21 nap elteltével kell elvégezni.
8. Magyarországon szarvasmarha-állománynak a szar- vasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereske- delmét érintõ állategészségügyi problémákról szóló 1964.
június 26-i 64/432/EGK irányelv A. melléklete II. fejeze- tében meghatározott – a vakcinázást is megengedõ – bru- cellózistól mentes minõsítése nem alkalmazható.
II. Szarvasmarha brucellózistól hatóságilag mentes megye
1. Egy megye szarvasmarha brucellózistól hatóságilag mentes státuszának odaítélésére akkor kerülhet sor, ha az ország még nem teljesíti a vonatkozó tanácsi irányelvben a hatóságilag mentes tagállammal szemben támasztott kö- vetelményeket, de az adott megye már igen.
2. Ha az ország szarvasmarha brucellózistól hatósági- lag nem mentes, akkor szarvasmarha brucellózistól ható- ságilag mentes az a megye, amely megfelel az alábbi köve- telményeknek, feltéve, hogy mentességét az országos fõ- állatorvos kezdeményezésére az Európai Bizottság is jóvá- hagyja:
a) legalább 3 éve nem volt Brucella okozta vetélés, és nem izoláltakB. abortusbaktériumot,
b) 5 egymást követõ éven keresztül a szarvasmarha- állományok legalább 99,8%-a brucellózistól hatóságilag mentes minõsítésû volt, a december 31-i állapot szerinti,
c) valamennyi szarvasmarhát a közösségi elõírások szerint egyedi azonosítóval láttak el,
d) valamennyi vetélést jelenteni kell, és az állategész- ségügyi hatóságnak ki kell vizsgálnia.
3. A szarvasmarha brucellózistól hatóságilag mentes megye – illetve az ország mentességének elismerése után az ország – megõrizheti mentes minõsítését, ha:
a) a II. 2.a)és II. 2.b)pont teljesül, továbbá a feltétele- zetten brucellák okozta vetélések bejelentése kötelezõ és azokat az állategészségügyi hatóság kivizsgálja;
b) a minõsítés elnyerését követõ elsõ öt évben vala- mennyi állományban, évente az állományok legalább 20%-ában, valamennyi 24 hónaposnál idõsebb szarvas- marhának a 4. számú mellékletnek megfelelõ szerológiai vizsgálata negatív eredményt adott, figyelembe véve, hogy tejelõ állományok esetében tejminták is vizsgálhatók a 4. számú mellékletnek megfelelõen;
c) a brucellózis fertõzöttségre gyanús állatok esetében a járványügyi nyomozás, valamint legalább 2 szerológiai (komplementkötési vagy ezzel egyenértékû) próba, továb- bá a megfelelõ minták bakteriológiai vizsgálata minden esetben megtörténik;
d) a betegség gyanúját mindaddig fenntartják, amíg a c) pontban leírt vizsgálatok negatív eredménnyel le nem zárulnak, továbbá az állat származási helye szerinti, vala- mint azon állományok mentes státuszát fel kell függesz- teni, ahova a betegséget a járványügyi nyomozás tanúsága szerint elhurcolhatták;
e) a brucellózis megállapítását követõen a fertõzött állatokat leölik, illetve ha a betegség az állományban az 5%-ot meghaladó mértékben elterjed, az állományban található valamennyi szarvasmarhát levágják (leölik), és a telep újratelepítése elõtt a takarítást és fertõtlenítést elvég- zik, továbbá az egyéb fogékony állatfajok egyedeit a telep- rõl eltávolítják, vagy szerológiai vizsgálattal fertõzött- ségüket kizárják.
III. Jelentés az Európai Bizottságnak
Az országos fõállatorvos a brucellózis hatósági meg- állapításáról minden esetben tájékoztatja az Európai Bizottságot.
IV. E mellékletben elõírt vizsgálatként alkalmazható próbák
1. Az e mellékletben elõírt szerológiai vizsgálatok cél- jára a 4. számú mellékletben leírtak szerint végrehajtott szérum agglutinációs, pufferolt brucella-antigén, komple- mentkötési, plazma agglutinációs, plazma gyûrû-, mik- ro-agglutinációs próba, vagy az egyedi vérbõl elvégzett ELISA-vizsgálat alkalmazható. Tejpróbaként a gyûrû- próba (ABR) vagy a tejbõl végzett ELISA-vizsgálat végezhetõ. Egyéb diagnosztikai eljárás csak akkor alkal-
mazható, ha azt az Európai Bizottság a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintõ állat- egészségügyi problémákról szóló 1964. június 26-i 64/432/EGK irányelv 17. cikkével összhangban már jóvá- hagyta.
2. A 4. számú melléklet elõírásai szerint elvégzett komplementkötési próba, pufferolt brucella-antigén próba és az egyedi vérbõl elvégzett ELISA-vizsgálat az Európai Bizottság által a szérum agglutinációs próbával egyenérté- kûnek elfogadott eljárásnak tekintendõ.
2. számú melléklet
a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelethez A juh és kecske brucellózisra vonatkozó
részletes szabályok
I. Brucellózistól (B. melitensis fertõzöttségtõl) hatósá- gilag mentes juh- vagy kecskeállomány
1. Brucellózistól hatóságilag mentes a juh- vagy kecs- keállomány, ha
a) az állományban
(i) brucellózisra (B. melitensis) fogékony állatok leg- alább 12 hónapja e betegség klinikai vagy egyéb tüneteitõl mentesek,
(ii) nincs brucellózis (B. melitensis) ellen vakcinázott állat,
(iii)valamennyi 6 hónaposnál idõsebb juh és/vagy kecs- ke legalább 6 hónapos idõközzel – a 4. számú melléklet B. melitensisre vonatkozó fejezete szerint – végzett két- szeri szerológiai vizsgálat során negatív eredményt adott,
(iv) a (iii) pontban elõírt elsõ szerológiai vizsgálatot követõen csak olyan állatokat tartottak, amelyek az állo- mányban születtek, vagy a III. pontban meghatározott fel- tételeknek megfelelõen brucellózistól hatóságilag mentes juh- vagy kecskeállományból származtak; vagy
b) az állomány a IV. pontban meghatározott, brucelló- zistól hatóságilag mentesnek nyilvánított megye területén található.
2. A juh- vagy kecskeállomány brucellózistól hatósági- lag mentes minõsítését megõrzi, ha
a) a minõsítést követõen, az állatok bevitele az állo- mányba a III. pontban meghatározottak szerint történt; és
b) ha az állomány
(i) az ország brucellózistól hatóságilag mentes megyé- jében található és teljesülnek a IV. 3. pontban foglalt köve- telmények, vagy
(ii)az ország brucellózistól hatóságilag még nem men- tes megyéjében található és évente
– valamennyi 6 hónaposnál idõsebb, nem ivartalanított hímivarú állat,
– az elõzõ vizsgálat óta a telepre bevitt valamennyi állat,
– az ivarérettséget elért nõivarú állatok 25%-ának, vagy ha ezek száma 50 alatti valamennyi ivarérett nõivarú állat szerológiai vizsgálatát negatív eredménnyel elvégzik.
II. A brucellózis fertõzöttség gyanúja, illetve brucelló- zis fertõzöttség elõfordulása
1. Ha egy brucellózistól hatóságilag mentesnek nyilvá- nított juh- vagy kecskeállományban
a) felmerül a gyanúja, hogy egy vagy több juh vagy kecske brucellózissal (B. melitensis) fertõzött, akkor a hatósági fõállatorvos az érintett telep brucellózistól ható- ságilag mentes minõsítését felfüggeszti, ha a fertõzöttség- re gyanús állatot – a gyanú hatóságilag történõ kizárásáig – elkülönítik vagy leölik. Ha a fertõzöttségre gyanús állat elkülönítése vagy leölése nem történik meg, akkor az állo- mány mentes minõsítését vissza kell vonni;
b) ha az állományB. melitensisfertõzöttségét hatósági- lag megállapították, akkor az állomány mentes minõsítését vissza kell vonni és az állományt fertõzöttnek kell nyilvá- nítani. Az állomány a mentes minõsítését csak akkor kapja vissza, ha az állomány valamennyi fertõzött egyedét le- vágják (leölik), és az állományban visszamaradt 6 hóna- posnál idõsebb valamennyi állatnak legalább 3 hónapos idõközzel – a 4. sz. vonatkozó fejezete szerint – végrehaj- tott kétszeri szerológiai vizsgálata negatív eredményre vezetett.
2. Ha a fertõzöttség az 5%-ot meghaladó mértékben elterjedt, vagy ha a II. 1. b) pontban említett juh- vagy kecsketelep brucellózistól hatóságilag mentes megyé- ben/régióban van, akkor az országos fõállatorvos errõl az Európai Bizottságot és a többi tagállamot haladéktalanul értesíti. Ilyen esetben – a Hivatallal történt egyeztetést követõen – a hatósági fõállatorvos elrendeli az érintett telepen tartott juh és kecske zárt vágás útján történõ leölé- sét. A hatósági fõállatorvos járványügyi nyomozást végez és a fertõzött állománnyal járványtani kapcsolatban álló állományokban e rendelet 12. §-ának (4) bekezdésével összhangban szerológia vizsgálatot rendel el.
3. Ha a brucellózis kitörését hatóságilag megállapítot- ták az országos fõállatorvos az érintett megye brucellózis- tól hatóságilag mentes minõsítését felfüggeszti. E tényrõl haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot és a többi tagállamot.
III. Állatok bevitele a brucellózistól (B. melitensis) hatóságilag mentes juh- vagy kecskeállományokba
Juhok vagy kecskék a brucellózistól hatóságilag men- tesnek nyilvánított juh- vagy kecskeállományba nem vihe- tõk be, kivéve, ha
a) azok brucellózistól hatóságilag mentes juh- vagy kecsketeleprõl származnak; vagy
b) más tagállam brucellózistól mentes telepérõl szár- maznak, feltéve, ha az alábbi feltételek mindegyike telje- sül:
(i) azokat a juh- és kecskefélék azonosítási és nyil- vántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról szóló 2003. decem- ber 17-i 21/2004/EK tanácsi rendelete alapján megje- lölték,
(ii)sohasem vakcinázták brucellózis (B. melitensis) ellen, (iii)a származási telepen hatósági megfigyelés alatt el- különítve tartották úgy, hogy az elkülönítés ideje alatt hat- hetes idõközzel – a 4. számú mellékletben elõírtak sze- rint – elvégzett két szerológiai vizsgálat negatív eredményt adott.
IV. Juh vagy kecske brucellózistól hatóságilag mentes megye
1. Juh és kecske brucellózistól (B. melitensis) mentes az a megye, amely az országos fõállatorvos által elismer- ten megfelel az alábbi követelményeknek, feltéve, hogy mentességét az országos fõállatorvos kezdeményezésére az Európai Bizottság is jóváhagyja:
a) amelyben a juh- vagy kecskeállományok legalább 99,8%-a brucellózistól hatóságilag mentes minõsítésû;
vagy
b) amely megfelel a következõ feltételeknek:
(i) a juh és kecske brucellózis legalább 5 éve bejelen- tési kötelezettség alá tartozó betegség,
(ii)juh és kecske brucellózist az utóbbi 5 évben ható- ságilag egyetlen esetben sem állapítottak meg,
(iii)a vakcinázás legalább 3 éve tilos.
2. Hatóságilag mentesnek kell tekinteni minden me- gyét, ha az ország mentességét az Európai Bizottság hiva- talosan elismerte.
3. A hatóságilag elismerten mentes megyében, vagy az ország mentessége esetén az ország egész területén az alábbi feltételeket kell teljesíteni:
a) a megye/ország brucellózistól (B. melitensis) hatósá- gilag mentes minõsítésének elismerését követõ elsõ évben az állományokban vagy a vágóhídon végzett szúrópróba- szerû ellenõrzések 99%-os megbízhatósággal azt jelzik, hogy a telepek kevesebb, mint 0,2%-a volt fertõzött, vagy a 6 hónaposnál idõsebb állatok legalább 10%-án – a 4. szá- mú mellékletB. melitensisrevonatkozó fejezetében elõír- tak szerint – elvégzett egyszeri szerológiai vizsgálat nega- tív eredményre vezetett;
b) a megye/ország brucellózistól (B. melitensis) ható- ságilag mentes minõsítésének elismerését követõ második évtõl kezdõdõen évente az állományokban, vagy a vágó- hidakon végzett szúrópróbaszerû ellenõrzések 95%-os megbízhatósággal azt jelzik, hogy az állományoknak, kevesebb, mint 0,2%-a volt fertõzött, vagy a 6 hónaposnál idõsebb állatok legalább 5%-án – a 4. számú melléklet B. melitensisrevonatkozó fejezetében elõírtak szerint – el- végzett egyszeri szerológiai vizsgálat negatív eredményre vezetett;
c) a minõsítési feltételek továbbra is teljesülnek.
