Fórum 455
Statisztikai Szemle, 94. évfolyam 4. szám 3. A fenntartható mezőgazdaság fő területeit
leíró összetett mutatók kialakítása, valamint ezen alapulva a fenntartható mezőgazdaság index számítása és alkalmazása az EU tagorszá- gainak mezőgazdaságára vonatkozóan. Az EU- tagországok országcsoportjainak elkülönítése a mezőgazdasági termelésük fenntarthatósága alapján klaszteranalízis módszerével.
4. Az EU mezőgazdasági termelése fenn- tarthatóságának vizsgálata területiség szem- pontjából, a területi kapcsolatok, valamint a területiség változásokban játszott szerepének kimutatása.
A Szent István Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsa a 2015. szeptember 24-én tartott ülésén a PhD-fokozatot Summa cum laude minősítéssel odaítélte Valkó Gábor számára.
Az értekezés a következő internetes linken érhető el: https://szie.hu//file/tti/archivum/
Valko_Gabor_ertekezes.pdf.
Farkasné Fekete Mária,
a Szent István Egyetem egyetemi tanára E-mail: Farkasne.Fekete.Maria@gtk.szie.hu
Nyilvános védés Cseh Timea PhD fokozatszerzési eljárásában
2016. január 22-én a Nyugat- magyarországi Egyetem Közgazdaságtudomá- nyi Karán védte meg Cseh Timea, a KSH osztályvezetője „A tőkehasználat mérésének lehetőségei és a magyar állóeszköz-statisztika feladatai” című PhD-értekezését. A bírálóbi- zottság elnöke Závoti József egyetemi tanár, a jelölt témavezetője Báger Gusztáv egyetemi tanár; az értekezés bírálója Hoschek Mónika egyetemi docens, valamint Hüttl Antónia egyetemi magántanár volt.
A disszertáció áttekintést nyújt a nemzeti számlák rendszeréről, kiemelve az állóeszkö- zök elszámolását érintő összefüggéseket. A nemzeti számlák jelenlegi módszertana szerint a számlák sorozatában három összefüggésben jelennek meg az állóeszközökkel kapcsolatos fogalmak: jövedelemszámlák az állóeszközök értékcsökkenését vezetik végig költségként vagy jövedelemként attól függően, hogy bruttó vagy nettó jövedelemről van szó; a nem pénz- ügyi eszközök felhalmozása számla a reálesz- közök felhalmozását mutatja be; a vagyon
mérlegben és a vagyonváltozási számlákon a nem pénzügyi eszközök állománya és annak változása jelenik meg a változást előidéző okok szerint részletezve. A dolgozat behatóan tárgyalja mindazokat az új követelményeket, amelyeket az állóeszközök elszámolására vonatkozóan az ESA 2010 (a nemzeti számlák európai rendszere) szabályoz, összhangban a nemzeti számlák legújabb módszertani felül- vizsgálatával. Az új fejlesztések egyfelől pontosítják a felhalmozásba tartozó költség- elemeket, másfelől kiterjesztik az állóeszközök körének értelmezését, különösen a szellemi javak terén, például azáltal, hogy a kutatás- fejlesztést felhalmozásnak értelmezik.
A felülvizsgált idősorok visszavezetésével a beruházásokra, az állóeszköz-állományra és az értékcsökkenésre rendszeresen készülnek - időben és nemzetközi szinten összehasonlítha- tó - adatsorok. Ami továbbra is hiányzik, az a felhalmozott eszközöknek a termeléshez való hozzájárulását számszerűsítő statisztika. Meg- őrizve a gazdaságelméletben tradicionálisan
456 Fórum
Statisztikai Szemle, 94. évfolyam 4. szám használt elnevezést, ezt a fogalmat a statiszti-
kában is tőkeszolgálatnak nevezik. Az eddig kielégítően nem megoldott feladat lényege az, hogyan lehet a tőkeszolgálatra olyan becslése- ket készíteni, amelyek fogalmilag konzisztens és számszakilag koherens módon összeilleszt- hetők a rendszer már meglévő komponensei- vel. Nyomós érv a nemzetközi szinten egysé- gesített mérési módszertan mellett, hogy ter- melési függvényekkel eddig végzett számítá- sok a felhasznált számadatoktól függően igen eltérő eredményekre vezettek. Anélkül, hogy a tőkeinputra elméletileg megalapozott és sta- tisztikailag mérhető meghatározást tudnánk adni, lehetetlen számszerű előrejelzést készíte- ni a hosszabb távú gazdasági növekedésre, és értékelni az országok, régiók között megmu- tatkozó fejlettségi különbségeket.
Cseh Timea kutatása arra vállalkozott, hogy az egyelőre még nem kiforrott elméleti és módszertani háttér ismeretében kísérleti számításokat végezzen a magyar adatokon, azt vizsgálva, a tőkeszolgálatra vonatkozó becslé- sek rendszeresítése milyen változásokat idézne elő a magyar makrostatisztikákban. A számítá- sok létjogosultságát az indokolja, hogy miután a tőkeinput közvetlenül nem figyelhető meg, a statisztikai becslések nagyrészt modellekre épülnek. A disszertáció azt a kérdést járja körül, mennyire érzékenyek a modell eredmé- nyei a modellekben alkalmazott feltevésekre.
A kutatás hipotézisei a változások mértéké- re vonatkozó várakozásokat fogalmazzák meg.
Az 1. hipotézis a tőkeérték és a kamatláb közötti anomália következményeit fogalmazza meg.
Azt, hogy a neoklasszikus elmélet szerint a versenyzői piacon a természetes kamatlábnak meg kellene egyeznie a profitrátával (a profit és az eszközérték hányadosával). A széleskörű tapasztalatok ezt közel sem igazolják. Cseh Timea számításai például azt mutatták ki, hogy az 1996 és 2009 közötti években a magyar gazdaságban keletkezett profit jelentősen
meghaladta a tőke piaci reálkamattal számított
„bérleti díját”. A 2. hipotézis az eszközök életgörbéjével kapcsolatos feltevések hatását számszerűsíti. A magyar statisztika, össz- hangban a nemzetközi gyakorlattal, jelenleg lineáris értékcsökkenési leírással dolgozik. A tőkeinput számításához – módszertani okok- ból – előnyösebb a geometriai sor szerinti leírás. A dolgozat részletes szimulációkkal mutatja be, milyen változásokat idézne elő az eszközök, különösen a gyorsan cserélődő gépek és szoftverek értékében az, ha a ma- gyar statisztika áttérne a geometriai sor sze- rinti leírás alkalmazására. A 3. hipotézis azt az állítást fogalmazza meg, hogy a geometriai sor szerinti leírás érdemleges hatással lenne a GDP nagyságára is. Mivel a nem-piaci terme- lők, a kormányzat és a nonprofit szervezetek bruttó hozzáadott értékét költségszinten mérjük, ezért az értékcsökkenés, mint költ- ségelem számításának módja közvetlenül befolyásolja, a dolgozatban bemutatott szá- mítások szerint számottevően növeli a GDP értékét. A 4. hipotézis azt az állítást fogal- mazza meg, hogy az eszközállomány volu- menindexe meglehetősen érzékeny az esz- közállomány feltételezett élettartamára. Az eszközök volumenindexe azért kiemelt jelen- tőségű indikátor, mert ez fejezi ki a tőkeinput változását. Alapvető problémát érint az 5.
hipotézis is. Azt, hogy a tőkeszolgálat azért is nehezen illeszthető bele a nemzeti számlák jelenlegi rendszerébe, mert abból hiányzik a kormányzati eszközök lehetőségköltsége.
Külön nem lett kiemelve, de fontos tapasz- talata a kísérleti számításoknak, hogy az egye- di eszközök értékcsökkenés/hatékonyági pro- filjából nem következtethetünk az eltérő kohorszba tartozó eszközcsoportok összevont profiljára, ahogy azt az értekezés szemlélete- sen ábrázolja.
A disszertáció kérdésfelvetéseinek vázla- tos felsorolása is szemlélteti, hogy a tőkeszol-
Fórum 457
Statisztikai Szemle, 94. évfolyam 4. szám gálat számszerűsítéséhez vissza kellene nyúlni
a főáramú közgazdaságtan több alapkérdésé- hez, például a természetes kamatláb értelmezé- séhez. Ez az elméleti háttér hiányos, nem létezik olyan kiforrott vonatkozási keret, ami- be a magyar alkalmazás beilleszthető lenne. A disszertáció nagy érdeme, hogy ilyen körül- mények között vállalta azt, hogy – tájékozódva a meglehetősen képlékeny szakirodalomban – hozzákezd a tőkeinput számszerűsítését célzó magyar alkalmazáshoz. Az értekezés jelentős hozzájárulás egy olyan nagyszabású kutatás- hoz, alkalmazott fejlesztéshez, amelyet intéz- ményi keretek között lenne célszerű folytatni.
A védés során, Cseh Timea előadásában szemléletes összefoglalását adta kutatása főbb eredményeinek. Több megközelítésből is foglalkozott a tőkemérés elméletének és mód- szertanának fejlődésével, ezzel is bizonyítva a témában való jártasságát. A bírálók egyértel- műen pozitívan ítélték meg a dolgozatot, mind tartalmi, mind alaki, formai szempontból.
A bírálóbizottság által feltett kérdés első- sorban arra vonatkozott, hogyan lehetne a kutatást intézményi keretek között folytatni, és mi lenne ebben a magyar statisztikai szolgálat feladata.
Cseh Timea válaszában a négy pontban foglalta össze, hogyan látja a statisztikai szol- gálat feladatait ezen a téren:
1. Felül kellene vizsgálni az állóeszköz- statisztikában használt paramétereket, mint például az eszközök várható élettartamát vagy az értékcsökkenési leírási függvényeket. Szé- lesebb kutatói kör bevonásával szükséges lenne megállapodni abban, milyen módon állapítjuk meg az eszközfajták tőkeszolgálatá- nak összesítéséhez használt kamatlábat. Érde- mes lenne a hivatalos statisztika keretében
kísérletet tenni arra, hogy jobban hasznosítani lehessen az állóeszközök használóinak, azaz a vállalati szakemberek ismereteit.
2. Az állóeszköz-állomány felmérésére Ma- gyarországon utoljára 2000-ben került sor.
Feltehető, hogy az azóta eltelt több mint másfél évtized alatt kumulálódtak a PIM-modellel továbbvezetett állományban a hibák. Arra vonatkozóan pedig nagyon hiányosak az isme- retek, hogyan vezethető át az eszközállomány- ban a TEÁOR (tevékenységek egységes ágaza- ti osztályozási rendszere) felülvizsgálatának következménye. A termelékenységszámítások- hoz elengedhetetlen, hogy ágazati szinten meg- feleljen egymásnak a termelés és a termelésben használt eszközállomány.
3. Hasonlóképpen, lényeges előfeltétele a termelékenységszámításoknak, hogy a becslé- sek lefedjék az eszközök minél szélesebb körét. Jelenleg a magyar statisztika nem állít össze adatokat a szellemi javak teljes körére, valamint a hiányoznak a nem termelt eszkö- zök, például a termőföld érteke.
4. A fejlesztés menetét tekintve Cseh Timea hangsúlyozta, hogy először megfelelő minőségű éves becsléseket kell összeállítani. Ennek birto- kában érdemes a tőkeeszközöket és ezzel együtt a termelékenységi számításokat részletezni területi szinten, negyedéves bontásban.
A nyilvános vitát követően a bírálóbizott- ság zárt ülésén a disszertáció a szavazás során 100 százalékos eredményt ért el. Ennek alap- ján a Nyugat-magyarországi Egyetem Doktori Tanácsa Cseh Timea részére a PhD-fokozatot Summa cum laude minősítéssel odaítélte.
Hüttl Antónia,
a Statisztikai Szemle főszerkesztője E-mail: Antonia.Huttl@ksh.hu
