1204 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 93. évfolyam 11–12. szám munkavállalókat, miközben a kiugró maxi-
mum értékek jelentősen csökkentek (például City of Londont tekintve a legtöbb munkavál- lalót tartalmazó outputkörzet majdnem 80 ezres értéke a munkahelyi körzet esetében alig több, mint 15 ezer). A munkahelyek egyenle- tesebb eloszlását igazolja vissza az is, hogy az egy munkahelyi körzetre jutó munkahelyi népesség általában nőtt (kivéve City of Lon- don), miközben a szórás csökkent.
Az adatvédelmi kérdéseket Southampton példáján illusztrálták a szerzők. Elemezték azokat az irányítószámokat, amelyekhez a legnagyobb munkahelyi népesség tartozott, mivel várhatóan ezek alapján lehet a legna- gyobb foglalkoztató vállalatokat beazonosíta- ni. Ha megnézzük azt a 20 irányítószámot, amelyhez a legnagyobb munkahelyi népesség- szám kapcsolódott, majd ezt összevetjük annak az outputkörzetnek a munkahelyi népességé- vel, amelybe az adott irányítószám tartozik, akkor csak négy esetben tapasztalható az, hogy az adott irányítószám alatt foglalkoztatottak száma közel volt (legfeljebb 100 fő az eltérés) az outputkörzet teljes foglalkoztatotti létszá- mához. Ebben az esetben azt lehet feltételezni, hogy az adott outputkörzet foglalkoztatottsága valószínűleg egyetlen vállalathoz köthető. A megfelelő népszámlálási rekordokból azonban az látszik, hogy ez a foglalkoztatottság igen sok iparág között oszlik meg, és a foglalkozta- tói létszámok is nagymértékben szórnak.
Vagyis hiába feltételezhető néhány esetben, hogy egy outputkörzet foglalkoztatotti létszá- ma egyetlen vállalathoz köthető, maga a válla- lat közvetlenül nem azonosítható be a nép- számlálásban szereplő egyéb adatok segítségé- vel. A foglalkoztatottak a munkahelyük ipar- ágát inkább a saját munkájuk alapján ítélik meg, és a foglalkoztatotti létszám is inkább a saját részlegük létszámát tükrözi, semmint az egész vállalatét. Meg kell továbbá jegyezni, hogy éppen ezek a változók (például a
foglalkoztatotti létszám), amelyek esetén a legnagyobb válaszmegtagadás figyelhető meg.
Összességében elmondható, hogy a mun- kahelyi népességet illetően a munkahelyi körzetek sokkal előnyösebb statisztikai tulaj- donságokkal rendelkeznek, mint az outputkör- zetek. Előbbiek létrehozásának fő célja tehát teljesült: ezekre vonatkozóan részletesebb munkaerő-adatokat lehet publikálni, mint a korábbi lakóhely alapú outputkörzetekre. A módszer általános jellegű: az automatizált zónakialakítás módszerével más térstatisztikai eloszlási problémák megoldása is lehetséges.
Kristóf Péter, a KSH fogalmazója E-mail: Peter.Kristof@ksh.hu
Brandt, M.:
Az európai mikroadat-hozzáférés fejlesztése
(Improvement of Access to European Microdata.) – Joint UNECE/Eurostat Work Session on Statistical Data Confidentiality. 28–30 October 2013. Ottawa.
Az ESR1 legnagyobb feladata, hogy ellássa az Európai Unió intézményeit, a tagországokat, valamit a nyilvánosságot megbízható informá- ciókkal a társadalomról, gazdasági környezetről és fejlesztésekről. Emiatt fontos a statisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása és elemzése a tagországokban. A kérdőívek, adatfelvételek harmonizálása, az előkészítő folyamatok és az adatok szállítása az Európai Unió 28 tagállama számára bonyolult procedúra. Szükséges az információk összehangolása a tagállamok kö- zött, és az Európai Unióra vonatkozó összesített adatok előállítása. Ebből következik az is, hogy
1 ESR: Európai Statisztikai Rendszer.
Szakirodalom 1205
Statisztikai Szemle, 93. évfolyam 11–12. szám ezek az adatok értékes és egyedi források a
nemzetközi kutatók számára. Hasznosságuk nem merül ki a standardizált aggregált táblák publikálásában. Sokkal több lehetőség nyílik a legjobb gyakorlatok, különbségek feltérképezé- sére a tagállamok között.
Az ilyen módon előállított aggregált adatok azonban nem elég részletesek a legtöbb kutató- nak, fontosabb számukra, hogy az eredeti mik- roadat állományhoz hozzáférjenek. Erre jelenleg csak egy lehetőség van: a kutatónak el kell utazni az Eurostat Kutatószobájába Luxembo- urgba. Pontosan ezt a problémát hivatott kezelni a DARA2 elnevezésű ESR-projekt, melynek olyan rendszer létrehozása a célja, amely segít- ségével a nemzeti statisztikai intézeteknek és a tagállamoknak lehetőségük van távolról is hozzáférni az Eurostat adataihoz. A tapasztala- tok azt mutatják, hogy a kiépített infrastruktúra nehezen használható, ellenben lehetőséget biztosít a kutatók számára.
A projekt 2011 októberében indult, kétéves időtartammal. Fő résztvevői voltak a Francia Közgazdasági és Statisztikai Iskolák Csoporto- sulása, a magyar Központi Statisztikai Hivatal, az Egyesült Királyság Nemzeti Statisztikai Hivatala, a Portugál Statisztikai Hivatal, a Német Szövetségi Statisztikai Hivatal és a Német Szövetségi Állami Statisztikai Intézet.
Az írás bemutatja a projekt előzményeit, tartalmát, eredményeit, valamint röviden a további lehetőségekre is kitér.
A DARA-projektet a „Decentralised Ac- cess to EU Microdata Sets” (decentralizált hozzáférés az európai uniós mikroadatokhoz) elnevezésű projekt előzte meg, melyben azt vizsgálták, lehetőség van-e a tagországok kutatószobáiban távoli hozzáférést biztosítani bizalmas adatokhoz. Így született meg az ajánlás, hogy hozzanak létre egy ilyen rend-
2 DARA (decentralised and remote access to confidental data): decentralizált és távoli hozzáférés bizalmas adatokhoz.
szert. A részletek kidolgozásáért, hogy miként jöjjön létre ez a biztonságos csatorna az Eurostat és a tagállamok között, már a DARA- projekt volt felelős, melynek tagjai első körben meghatároztak egy koncepciót, technikailag hogyan nézzen ki ez a rendszer. A megvalósí- tást a VIP-SICON3-projekt keretében biztosí- tották. Az Eurostat és egy külsős cég volt felelős a mikroadatokhoz való hozzáférés kiépítéséért. Bár ez a rendszer több feladatot hivatott ellátni, elsődleges mégis az, hogy biztonságos megosztást és hozzáférést biztosít- son az európai bizalmas adatokhoz a tagorszá- gokban. Ez a rendszer lehetővé teszi az adatok megtekintését, feldolgozását és elemzését.
Az eredeti terv az volt tehát, hogy létre- hozzanak a tagállamok és az Eurostat, mint csomópont között egy hálózatot. Azonban a VIP-SICON-rendszer nem készült el a DARA- projekt végéig, ezért a munkacsoport kitalált egy alternatív megoldást, melynek keretében a fő csomópontot az Eurostat helyett Franciaor- szág jelentette. Ez a megoldás a meglevő francia távoli hozzáférési rendszeren alapul, melyet átterveztek az európai rendszerre. Ez volt a bizonyítéka a megvalósíthatóságnak, ám nem használható tényleges feldolgozáshoz. A rendszerben erős felhasználói azonosítást hoztak létre, melynek lényege az adatok biz- tonsága, hogy a felhasználó ne tudjon adatot eltávolítani, lemásolni a rendszerből. Így a hozzáférés biztosításához öt szerepkört hatá- roztak meg:
1. Kutató: hozzáfér a mikroadatokhoz és statisztikai szoftverekhez Windows környezet- ben.
2. Támogató munkatárs: a kapcsolatot biz- tosítja a kutató és más felhasználók között.
3 VIP-SICON (Vision infrastructure project on secure infrastructure for CONfidental data access):
Vision infrastruktúra-projekt a bizalmas adatokhoz való hozzáférés biztosítására.
1206 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 93. évfolyam 11–12. szám 3. Kimenetellenőr: a kutató által kinyert
eredményeket látja el felfedés elleni védelem- mel.
4. Adatmenedzser: az adatbázisokat és a metaadatokat készíti elő a kutatók számára.
5. Információtechnikai menedzser: a rendszer fejlesztéséért és a karbantartásáért felelős.
Egy felhasználóhoz több szerepkör, illetve egy szerepkörhöz több felhasználó is tartozhat.
A rendszer legnagyobb előnye, hogy az adatok nem kerülnek ténylegesen a tagországokba, azok mindig egy biztonságos szerveren van-
nak, és csak a tagországok biztonságos kutató- szobáiból érhetők el.
A DARA-projekt bebizonyította, hogy a gyakorlatban is lehetőség van biztonságos, felhasználóbarát módon hozzáférni az euró- pai mikroadatokhoz. Persze sok még a tenni- való: ki kell építeni az Eurostatban a megfe- lelő központot, valamint a tagállamoknak is létre kell hozniuk a fogadásra alkalmas kör- nyezetet.
Pécs Mária, a KSH tanácsosa E-mail: Maria.Pecs@ksh.hu
Kiadók ajánlata
CAREY, P. [2015]: Data Protection. A Practical Guide to UK and EU Law. Fourth Edition. (Adatvédelem. Gyakorlati útmutató az Egyesült Királyság és az EU jogszabályaihoz.
Negyedik kiadás.) Oxford University Press.
Oxford.
Az Egyesült Királyság egyik vezető adatvé- delmi szakértője által írt értékes kézikönyv gyakorlati megoldásokat kínál az Egyesült Királyság és az Európai Unió adatvédelmi törvényével kapcsolatban felmerülő problémák- ra. A teljesen átdolgozott és kibővített negyedik kiadás újdonságának számít, hogy benne koráb- ban még nem tárgyalt esetek és iránymutatások, új módszerekkel foglalkozó anyagok, valamint a viselkedésalapú hirdetésről és a magánélet védelmére vonatkozó hatásvizsgálatról szóló fejezetek szerepelnek. A szerző jelentős mér- tékben átdolgozta a CCTV-t1 tárgyaló fejezetet is, és új információt közöl a közösségi médiáról, illetve a Leveson-jelentésről.
1 CCTV (closed-circuit television): zárt rendsze- rű televízió.
A fejezetek az általános európai adatvé- delmi rendelettervezet valószínű hatásával kapcsolatos szempontokat az Európai Bizott- ság által 2012-ben kiadott rendelettervezet és az Európai Parlament által közzétett módosítá- si javaslatok elemzésével sorakoztatják fel.
JAY,R.P.(ed.) [2015]: Data Protection &
Privacy 2016. (Adatvédelem és -biztonság 2016.) Law Business Research Ltd. London.
Napjainkban, párhuzamosan az informáci- ók nélkülözhetetlenné válásával a kereskedel- mi és közéletben, az adatvédelemről szóló jogszabályok is egyre fontosabb szerepet töltenek be. A kötet a világ különböző tájain hatályban vagy előkészítés alatt levő, legfonto- sabb adatvédelmi és -biztonsági törvények közül többel is foglalkozik. Olyan témákat tárgyal, mint az adatvédelmi szabályok meg- sértése, a mentességek, a témát érintő egyéb jogszabályok, a PII-formátumok2, a jogszerű
2 PII (personally identifiable information): sze- mélyesen azonosítható információk.
