KÉMIA
EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2013. október 22.
Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei
Az írásbeli dolgozatok javítása a kiadott javítási útmutató alapján történik.
Az elméleti feladatok értékelése
• A javítási útmutatótól eltérni nem szabad.
• ½ pontok nem adhatók, csak a javítókulcsban megengedett részpontozás szerint érté- kelhetők a kérdések.
A számítási feladatok értékelése
• A javítási útmutatóban szereplő megoldási menet szerinti dolgozatokat az abban sze- replő részpontozás szerint kell értékelni.
• Az objektivitás mellett a jóhiszeműséget kell szem előtt tartani! Az értékelés során pedagógiai célzatú büntetések nem alkalmazhatók!
• Adott – hibátlan – megoldási menet mellett nem szabad pontot levonni a nem kért (de a javítókulcsban megadott) részeredmények hiányáért. (Azok csak a részleges megoldások pontozását segítik.)
• A javítókulcstól eltérő – helyes – levezetésre is maximális pontszám jár, illetve a ja- vítókulcsban megadott csomópontok szerint részpontozandó!
• Levezetés, indoklás nélkül megadott puszta végeredményért legfeljebb a javítókulcs szerint arra járó 1–2 pont adható meg!
• A számítási feladatra a maximális pontszám akkor is jár, ha elvi hibás reakcióegyen- letet tartalmaz, de az a megoldáshoz nem szükséges (és a feladat nem kérte annak felírását)!
• Több részkérdésből álló feladat megoldásánál – ha a megoldás nem vezet ellentmon- dásos végeredményre – akkor is megadható az adott részkérdésnek megfelelő pont- szám, ha az előzőekben kapott, hibás eredménnyel számolt tovább a vizsgázó.
• A számítási feladat levezetésénél az érettségin trivialitásnak tekinthető összefüggé- sek alkalmazása – részletes kifejtésük nélkül is – maximális pontszámmal értékelen- dő. Például:
• a tömeg, az anyagmennyiség, a térfogat és a részecskeszám átszámításának kijelölése,
• az Avogadro törvényéből következő trivialitások (sztöchiometriai arányok és tér- fogatarányok azonossága azonos állapotú gázoknál stb.),
• keverési egyenlet alkalmazása stb.
• Egy-egy számítási hibáért legfeljebb 1–2 pont vonható le (a hibás részeredménnyel tovább számolt feladatra a többi részpont maradéktalanul jár)!
• Kisebb elvi hiba elkövetésekor az adott műveletért járó pontszám nem jár, de a további lépések a hibás adattal számolva pontozandók. Kisebb elvi hibának számít például:
• a sűrűség hibás alkalmazása a térfogat és tömeg átváltásánál,
• más, hibásan elvégzett egyszerű művelet,
• hibásan rendezett reakcióegyenlet,
• Súlyos elvi hiba elkövetésekor a javítókulcsban az adott feladatrészre adható további pontok nem járnak, ha hibás adattal helyesen számol a vizsgázó. Súlyos elvi hibának számít például:
• elvileg hibás reakciók (pl. végbe nem menő reakciók egyenlete) alapján elvégzett számítás,
• az adatokból becslés alapján is szembetűnően irreális eredményt adó hiba (például az oldott anyagból számolt oldat tömege kisebb a benne oldott anyag tömegénél stb.).
(A további, külön egységként felfogható feladatrészek megoldása természetesen itt is a korábbiakban lefektetett alapelvek szerint – a hibás eredménnyel számolva – érté- kelhető, feltéve, ha nem vezet ellentmondásos végeredményre.)
Bármely 2 helyes válasz 1 pont, de összesen csak egész pont adható!
1. Pl. HCHO 2. 1 db
3. poláris (dipólus) 4. Pl. SO2 (vagy HCN) 5. V-alak (vagy lineáris) 6. dipól-dipól kölcsönhatás 7. Pl. NH3
8. 0 db
9. poláris (dipólus) 10. hidrogénkötés 11. Pl. CO2, SO3
12. a választott molekulának megfelelő 13. a választott molekulának megfelelő 14. diszperziós kölcsönhatás
2. Esettanulmány (9 pont)
a) Az ezüst reakcióba lép a sejtfalat alkotó vegyületekkel.Az ezüstionok hozzákötődnek az enzimekhez.
Az enzimek a kémiai átalakulás után már nem tudják ellátni katalizáló
funkciójukat (inaktiválódnak). A DNS nem képes replikálódni. 2 pont (2 lépés helyes megadása 1 pont.)
b) A baktériumok rezisztensé válnak a gyógyszerekre, az ezüstre viszont nem. 1 pont c) Nem, mert (bár felületaktív, de) ionvegyület. 1 pont d) Meg kellett akadályozni, hogy az ezüst a kolloidban oxidálódjon,
vagy kicsapódjon. 1 pont
Meg kellett határozni az optimális ezüstkolloid / H2O2 –arányt. 1 pont
e) 2 H2O2 = 2 H2O + O2 1 pont
f) NaOCl 1 pont
Sav hatására mérgező klór keletkezik vagy lúgos, maró hatású anyag. 1 pont
3. Egyszerű választás (8 pont)
Minden helyes válasz 1 pont.
1. C 2. E 3. A 4. D 5. D 6. B 7. B
4. Táblázatos feladat (14 pont)
1. Gázhalmazállapotú.
2. Dipól-dipól kölcsönhatás. kettő együtt 1 pont 3. C2H2 + H2O = CH3CHO (más helyesen felírt egyenlet is elfogadható) 1 pont 4. CH2=CH-CHO, akrolein (propenal) kettő együtt 1 pont 5. C3H4O + 2 Ag+ + 2 OH– = C3H4O2 + 2 Ag + H2O 1 pont 6. HCOOCH3, metil-formiát (metil-metanoát) kettő együtt 1 pont
7. HCOOCH3 + NaOH = HCOONa + CH3OH 1 pont
8. C5H10O5, ribóz kettő együtt 1 pont
9. 4 db 1 pont
10. HCOOH, hangyasav (metánsav) kettő együtt 1 pont
11. HCOOH + Br2 = CO2 + 2 HBr 1 pont
12. HCHO, formaldehid (metanal) kettő együtt 1 pont 13. CH3OH + CuO = HCHO + Cu + H2O
(más helyesen felírt egyenlet is elfogadható) 1 pont 14. C6H12O6, fruktóz kettő együtt 1 pont 15. Átizomerizálódik formil-csoportot tartalmazó glükózzá. 1 pont
5. Elemző feladat (12 pont)
a) Az ólom-nitrát oldat esetén tapasztalunk változást, mert az ólomnak
nagyobb a standardpotenciálja (képes oxidálni a vasat). 1 pont Fe + Pb(NO3)2 = Fe(NO3)2 + Pb (ionegyenlet is elfogadható) 1 pont
b) A vasat oldja: sósav, híg salétromsav. 1 pont
Fe + 2 H+ = Fe2+ + H2 1 pont
c) (Vörösbarna) füst (vagy szilárd anyag) keletkezik. 1 pont
2 Fe + 3 Cl2 = 2 FeCl3 1 pont
d) (Halvány)zöld a kiindulási oldat. 1 pont
Fe(OH)2, (piszkos)zöld 1 pont
Fe(OH)3, vörösbarna (rozsdaszínű) 1 pont
e) SO2 és H2S 1 pont
4 FeS + 7 O2 = 2 Fe2O3 + 4 SO2 1 pont
FeS + 2 HCl = FeCl2 + H2S 1 pont
6. Számítási feladat (9 pont)
Képletek: Me(NO3)2, MeO, Me(NO3)2 · xH2O 1 pont Moláris tömegek: M + 2 · 62 + 18x Me(NO3)2 · xH2O
M + 2 · 62 Me(NO3)2
M + 16 MeO 1 pont
Az oldat összetételére felírható: 0,5786 x
18 62 2
M =
+
⋅
+ 2 pont
A hevítési maradékra felírható: 0,1572 x
18 62 2 M
16
M =
+
⋅ +
+ 2 pont
A két egyenlet elosztva:
1572 , 0
5786 , 0 16 M
62 2
M =
+
⋅
+ , ebből M = 24,3 g/mol 1 pont
A magnéziumról van szó. 1 pont
Valamelyik egyenletbe visszahelyettesítve: x = 6 → Mg(NO3)2 · 6H2O 1 pont
7. Számítási feladat (12 pont)
a) Ba2+(aq) + SO42–(aq) = BaSO4(sz) 1 pont ΔrH = (–1466 kJ/mol) – (–538 kJ/mol) – (–909 kJ/mol) = –19,0 kJ/mol 2 pont (Hess tételének ismerete 1 pont)
b) n(BaSO4) = 66,5 J : 19 J/mol = 3,5 · 10–3 mol 2 pont n(H2SO4) = 3,5 mmol m(H2SO4) = 343 mg 1 pont m(NaOH) = (8,74 cm3 · 1,04 g/cm3) · 0,0374 = 0,340 g
n(NaOH) = 340 mg : 40 mg/mmol = 8,50 mmol 2 pont n(NaOH) = 2 · n(H2SO4) + n(HNO3) összefüggés, vagy egyenletek: 2 pont n(HNO3) = 8,5 mmol – 7 mmol = 1,5 mmol
m(HNO3) = 1,5 mmol · 63 mg/mmol = 94,5 mg 1 pont A nitrálóelegy 70,1 m/m%-a H2SO4, 19,3 m/m%-a HNO3. 1 pont
8. Elemző és számítási feladat (14 pont)
a) Pincében: az égő gyertya elalszik. 1 pont Laboratóriumban: a meszes víz megzavarosodik. 1 pont b) Növeli az üvegházhatást (ezáltal globális felmelegedést okoz). 1 pont c) A hemoglobinhoz irreverzibilisen kötődve fulladást okoz. 1 pont
d) A gáztörvény ismerete. 1 pont
Mátlag = (ρ · R · T) : p = (1,61 g/dm3 · (8,314 J/molK) · 300 K) : 98,5 kPa =
Mátlag = 40,8 g/mol 2 pont
1 mol gázelegyben legyen x mol CO, 1–x mol CO2
28x + 44(1–x) = 40,8 x = 0,2
A gázelegy 20,0 V/V %-a CO, 80,0 V/V %-a CO2 2 pont (Bármely más helyes eredményt adó megoldás elfogadható.)
e) n(e–) = 2 · n(CO) = 2 · (55 mg : 28 mg/mmol) = 3,93 mmol 1 pont Q = 0,00393 mol · 96500 C/mol = 379 C 1 pont
f) A készülék sípolni fog. 1 pont
A 408 mg keverék (M!) 10 mmol gázt tartalmaz,
amelyből (az összetétel miatt) 2 mmol a CO. 1 pont A CO tömege 56 mg, ami több, mint az egészségügyi határérték. 1 pont
9. Elemző és számítási feladat (13 pont)
a) n(C) = n(CO2) = 2,205 dm3 : 24,5 dm3/mol = 0,09 mol 1 pont n(H) = 2 · n(H2O) = 2 · (2,43 g : 18 g/mol ) = 0,27 mol 1 pont n(HCl) = 0,012 dm3 · 0,1 mol/dm3= 0,0012 mol 1 pont n(N) = n(NH3) = 25 · 0,0012 = 0,03 mol 1 pont n(C) : n(H) : n(N) = 0,09 : 0,27 : 0,03 = 3 : 9 : 1 1 pont
Az amin molekulaképlete: C3H9N 1 pont
b) Az izomer aminok közül a legalacsonyabb forráspontú a tercier amin. (Vagy
ennek ismerete.) 1 pont
Az amin neve: trimetil-amin. 1 pont
(A C4H9N képlet esetén: dimetil-vinil-amin.)
c) c(OH–) = 10–3 mol/dm3 1 pont
A bázisállandóra vonatkozó összefüggés ismerete: 1 pont Az egyensúlyi aminkoncenráció: [C3H9N] = 0,017 – 10–3 1 pont Kb = (10–3)2: (0,017 – 10–3) = 6,25 . 10–5 mol/dm3 1 pont A nagyobb bázisállandójú amin erősebb bázis, mint az ammónia. 1 pont
Adatpontosság: 7. feladat: a) 3 értékes jegy b) 3 értékes jegy 8. feladat: 3 értékes jegy
9. feladat: c) 3 értékes jegy
