Versenyszabályozás és szövetkezeti vertikális integráció az Európai Unió élelmiszer-gazdaságában megtekintése

9HUVHQ\V]DEiO\R]iVpVV]|YHWNH]HWLYHUWLNiOLVLQWHJUiFLyD]

(XUySDL8QLypOHOPLV]HUJD]GDViJiEDQ .LVV76]DEy**

Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Ökonómiai és Szervezési Intézet, Kaposvár, 7400 Guba Sándor út 40.

g66=()2*/$/È6

$WDQXOPiQ\HOV UpV]pEHQDYHUVHQ\V]DEiO\R]iVHOPpOHWLDODSMDLWHOHPH]]N$]HOPpOHWL NLWHNLQWpV NLWHUMHG D] (J\HVOW ÈOODPRNUD PLQW D YHUVHQ\V]DEiO\R]iVW OHJNRUiEEDQ PHJYDOyVtWy iOODPUD pV D] (XUySDL 8QLyUD DKRO D 5yPDL 6]HU] GpVEHQ IHNWHWWpN OH D YHUVHQ\V]DEiO\R]iV DODSMDLW $ PiVRGLN UpV]EHQ D YHUWLNiOLV pV KRUL]RQWiOLV PHJiOODSRGiVRNWtSXVDLNHUOQHNJyUFV DOi$]HO PR]GtWyWtSXV~V]|YHWNH]pVIRJDOPD IHMO GpVpQHNI LUiQ\DLpVYHUWLNiOLVLQWHJUiFLyVV]HUHSNNpSH]LDKDUPDGLNUpV]WiUJ\iW

$] XWROVy UpV]EHQ pOHOPLV]HUJD]GDViJL I NpQW V]|YHWNH]HWL SpOGiNRQ NHUHV]WO D]

HXUySDLYHUVHQ\V]DEiO\R]iVQpKiQ\J\DNRUODWLHVHWpWPXWDWMXNEH

(Kulcsszavak: versenyszabályozás, Európai Unió, vertikális integráció, szövetkezetek, élelmiszer-gazdaság)

$%675$&7

&RPSHWLWLRQ3ROLF\DQG9HUWLFDO,QWHJUDWLRQE\&RRSHUDWLYHVLQWKH

$JULIRRG,QGXVWU\RIWKH(XURSHDQ8QLRQ T. Kiss, G.G. Szabó

University of Kaposvár, Faculty of Animal Science, Institute of Economics and Organisation Kaposvár, H-7400 Guba Sándor út 40.

,QWKHEHJLQQLQJRIWKHSDSHUWKHWKHRUHWLFDOHOHPHQWVRIWKHFRPSHWLWLRQSROLF\LQWKH 86$ DQG (8 DUH GHILQHG LQFOXGLQJ $UWLFOHV DQG RI WKH 5RPDQ 7UHDW\ ZKLFK UHJXODWHWKHFRPSHWLWLRQRQ&RPPXQLW\OHYHO,QWKHVHFRQGSDUWRIWKHVWXG\DIWHUWKH WKHRUHWLFDOEDVLFVWKHYHUWLFDODQGKRUL]RQWDODJUHHPHQWVDUHGLVFXVVHG7KHVXEVWDQFH RI WKH VR FDOOHG SURPRWLRQDO W\SH FRRSHUDWLRQ DQG LWV VLJQLILFDQFH IURP D YHUWLFDO LQWHJUDWLRQSRLQWRIYLHZLVWKHWRSLFRIWKHQH[WSRLQW,QWKHODVWSDUWRIWKHSDSHUVRPH H[DPSOHRIWKHUHJXODWLRQRQFRPSHWLWLRQLQDJULIRRGVHFWLRQIHDWXULQJFRRSHUDWLYHV FDQEHIRXQG

(Keywords: competition policy, European Union, vertical integration, co-operatives, agri-food industry)

%(9(=(7e6

$YHUVHQ\V]DEiO\R]iVpVDPH] JD]GDViJLV]|YHWNH]HWHNWpPDN|UpQHN|VV]HNDSFVROiVD NLFVLW WDOiQ V]RNDWODQQDN W QLN PD 0DJ\DURUV]iJRQ KLV]HQ OpSWHQ Q\RPRQ D]RN HOOHKHWHWOHQOpVpU O KDOODQL $] (XUySDL 8QLyEDQ I NpQW 'iQLiEDQ pV +ROODQGLiEDQ kibontakozó tendenciák azonban azt mutatják, hogy ideje átgondolni az élelmiszer- University of Kaposvár, Faculty of Animal Science, Kaposvár

gazdasági szövetkezetek szerepét a piaci versennyel kapcsolatban. +DJ\RPiQ\RVDQ D V]|YHWNH]HWHN ugyanis azért jöttek létre, a múlt század második felében, hogy ~QSLDFL HOOHQV~O\R]yHU WEL]WRVtWVDQDN az egyébként kicsi és kiszolgáltatott gazdálkodóknak. A V]|YHWNH]HWL IHMO GpV PDL OpSFV IRNiQ D]RQEDQ PiU HJ\HV V]|YHWNH]HWHN yULiVL SLDFL UpV]HVHGpVVHO UHQGHONH]QHN I NpQW D WHMV]HNWRUEDQ 7HYpNHQ\VpJNHW D feldolgozás és marketing (beleértve az exportot is) területére kiterjesztve, nagy KR]]iDGRWW pUWpNHW iOOtWDQDN HO V HJ\UH N|]HOHEE NHUOQHN D IRJ\DV]WyKR] 0LQGH]HQ HO EE IHOVRUROW RNRN N|YHWNH]WpEHQ D V]|YHWNH]HWHN QpKiQ\ RUV]iJEDQ pV LSDUiJEDQ NH]GHQHN D PRQRSyOLXPRNUD HPOpNH]WHW PDJDWDUWiVW WDQ~VtWDQL V HUHGHWL V]HUHSNNHO ellentétes hatást gyakorolni. Tanulmányunkban FpOXO W ]WN NL KRJ\ DODSYHW HQ D PDJ\DU pV DQJRO Q\HOY V]DNLURGDORP IHOGROJR]iViYDO PHJYL]VJiOMXN D YHUVHQ\V]DEiO\]iV HOPpOHWL DODSMDLW, HXUySDL J\DNRUODWiW pV H]]HO |VV]HIJJ HQ D V]|YHWNH]HWHN V]HUHSpW D YHUWLNiOLV LQWHJUiFLyEDQ $] HOPpOHWL UpV]W N|YHW HQ QpKiQ\

V]|YHWNH]HWLHVHWHW ismertetünk a YHUVHQ\V]DEiO\R]iVHXUySDLJ\DNRUODWiEyO.

$9(56(1<6=$%È/<2=È6(/0e/(7,$/$3-$,

$]DJUiUSLDFIRJDOPDpVV]DEiO\R]iVD

-HOHQSRQWEDQDYHUVHQ\LOOHWYHDPH] JD]GDViJLV]|YHWNH]HWHNP N|GpVHV]tQWHUpQHND mai fejlett gazdaságok kulcskategóriájának, D SLDFQDN QpKiQ\ ± D PDJ\DU V]DNLURGDORPEDQWDOiOKDWyDODSYHW IHOIRJiViW mutatjuk be.

Az (agrár)SLDF IRJDOPiW és IRUPiLW igen szemléletesen mutatja be 7RPFViQ\L (1988) Ä$] pOHOPLV]HUJD]GDViJL PDUNHWLQJ DODSMDL´ F ~WW|U MHOHQW VpJ N|Q\YpEHQ valamint hasonlóra vállalkozik a /HKRWD pV 7RPFViQ\L (1994) Ä$JUiUPDUNHWLQJ´ c.

P YpEHQ *\DNRUODWLODJ D N|]JD]GDViJWXGRPiQ\ iOWDO iOWDOiQRVDQ KDV]QiOW SLDF fogalmat elemzik, annak UpV]WYHY LYHO és kereslet-kínálat viszonyaival együtt. Szorosan HKKH]NDSFVROyGyDQPLQGNpWP EHQPHJWDOiOKDWyDSLDFIRJDOPiWyOHOYiODV]WKDWDWODQ SLDFL PHFKDQL]PXV YDODPLQW D NO|QE|] WpUHQ pV PyGRQ PHJQ\LOYiQXOyYHUVHQ\

HOHP]pVH7RPFViQ\L, 1988; illetve /HKRWD és 7RPFViQ\L, 1994)

Utóbbival már ,KULJ .iURO\ LV IRJODONR]RWW PDUDGDQGy MHOHQW VpJ Ä$JUiU JD]GDViJWDQ´ F WDQN|Q\YpEHQ (POtWHWW P YpEHQ LJHQ NLHOpJtW pVDODSRV GHILQtFLyW fogalmaz meg a SLDFFtPV]y alatt: „93. A kereslet és kínálat találkozási helye, illetve az D]RNWDOiONR]iViEyOHUHG YRQDWNR]iVRNDONRWMiNWXODMGRQNpSSHQDSLDFRW´(,KULJ, 1941).

Összhangban a ma is uralkodó közgazdasági elméletekkel, természetesen QHPFVDN egy IL]LNDLKHO\HW jelenthet a piac:

„94. A SLDF N|]JD]GDViJLODJ QHP IHOWpWHOH]L RNYHWOHQO D YHY pV HODGy V]HPpO\HV találkozását, nem fizikai hely, hanem inkább V]HUNH]HW, melynek célja az azonos irányú NHUHVOHW LOOHWYH NtQiODW |VV]HJ\ MWpVH HJ\PiVUD YDOy KDWiVXN pV NLHJ\HQOtW GpVN OHKHW YpWpWHOH´,KULJ, 1941)

/HKRWD 7RPFViQ\L V]HU] SiURV LGp]HWW P YpEHQ IRJODONR]LN D] DJUiUSLDF szabályozásával is:

„ A piacszabályozásnak számos eszköze ismert. Legfontosabb D]iUSROLWLND, mert az ár a SLDF OHJI EE V]DEiO\R]yMD GH LGH WDUWR]LN D WiPRJDWiVSROLWLND D SpQ]J\L pV hitelpolitika, a termékforgalom, a külkereskedelem szabályozása, a versenyszabályozás LV$PH] JD]GDViJEDQLJHQIRQWRVV]HUHSHYDQD]DJUiUSLDFLUHQGWDUWiVQDN.” (/HKRWD pV7RPFViQ\L1994)

$YHUVHQ\V]tQWHUpQHNIHOYi]ROiVDXWiQN|]HOtWYHpVHO NpV]tWYHDWDQXOPiQ\WpQ\OH ges témájának elemzését, áttérünk a versenyszabályozás elméleti alapjainak bemutatására.

$YHUVHQ\V]DEiO\R]iVDODSMDDSLDFLYHUVHQ\

$ JD]GDViJ Q|YHNHGpVpQHN pV IHMO GpVpQHN pOWHW IRUUiVD DV]DEDG SLDF és a V]DEDG YHUVHQ\$W|UWpQHOHPpVDJD]GDViJLIHMO GpVHJ\DUiQWLJD]ROWDKRJ\MHOHQOHJLWXGiVXQN szerint a SLDFJD]GDViJQDNQLQFV más, reálisan megvalósítható DOWHUQDWtYiMD.

$ PRGHUQ pV JD]GDViJLODJ NHPpQ\ IHOWpWHOHNHW N|YHWHO SLDFJD]GDViJL UHQGV]HU egyik legfontosabb eleme a SLDF pV D] HEEHQ P N|G WLV]WHVVpJHV YHUVHQ\Ezen gazdasági rendszert három DODSSLOOpU WDUWMD IHQQ EL]WRVtWMD P N|GpVpW (]HN D N|YHWNH] N

1. V]DEDGYHUVHQ\

PDJiQWXODMGRQ 3. G|QWpVLV]DEDGViJ

+D H KiURP SRQW N|]O YDODPHO\LN QHP WHOMHVO DNNRU QHP M|Q OpWUH NRUV]HU pV YHUVHQ\NpSHVJD]GDViJ$NRUV]HU JD]GDViJRQ~J\QHYH]HWW³V]RFLiOLV´SLDFJD]GDViJRW NHOOpUWHQLDPHO\EHQDWiUVDGDOPLMyOpWLVMHOHQW VV]HUHSHWMiWV]LNHOWpU HQD;;V]i]DG HOHMpQPpJRO\MHOOHP] ÄYDGNDSLWDOL]PXVWyO´DKRODWiUVDGDOPLpUGHNDWiUVDGDOPLMyOpW háttérbe szorult.

Versenyszabályozási szempontból mind a három pillér fontos szerepet játszik, de a V]HPpO\HV G|QWpVL V]DEDGViJ, e pillérek közül is talán a leglényegesebb. Ugyanis bizonyos versenyellenes cselekedetek megítélésénél fontos szerepe van annak, hogy az ítélet ezt a pillért, a személyes döntés szabadságot minél kisebb mértékben korlátozza.

(]]HOHJ\LG EHQQHHQJHGpO\H]]HNiURVPHJiOODSRGiVRN SLDFL V]HUNH]HWHN OpWUHM|WWpW még akkor sem, ha a döntés ezt a pillért kisebb–nagyobb mértékben megsértheti.

Ahhoz, hogy megértsük a verseny fontosságát, ismernünk kell ennek IXQNFLyLW is. A funkciók nemcsak JD]GDViJL hanem WiUVDGDOPL MHOHQW VpJ HN is. A versenyt IRUUiVHORV]WyKDWpNRQ\ViJLIHMOHV]WpVLpVM|YHGHOHPHORV]Wy funkciókkal jellemezhetjük (7yWK, 1996).

iEUD

$JD]GDViJLYHUVHQ\IXQNFLyL 6]DEDGYHUVHQ\

)HMOHV]WpVL

IXQNFLy +DWpNRQ\ViJL

IXQNFLy )RUUiVHORV]WiVL

IXQNFLy -|YHGHOHPHORV]WiVL IXQNFLy

7iUVDGDOPLpVJD]GDViJL W|EEOHW )LJXUH)XQFWLRQVRIHFRQRPLFFRPSHWLWLRQ

)UHH FRPSHWLWLRQ ,PSURYHPHQW IXQFWLRQ (IIHFWLYHQHVV IXQFWLRQ 5HVRXUFH DOORFDWLRQIXQFWLRQ,QFRPHGLVWULEXWLRQIXQFWLRQ6RFLDODQGHFRQRPLFVXUSOXV

$WHUPHOpVLWpQ\H] NDSLDFLV]HUHSOpVDODSMiQDOORNiOyGYDNLDODNtWMiNDIRUUiVHORV]Wy IXQNFLyW tJ\ D WpQ\H] N pVV]HU IHOKDV]QiOiVD OHKHW Yp YiOLN $ PiVLN ROGDOUyO D V]HUHSO NLJ\HNH]HWHDUUDLUiQ\XOKRJ\DOHJDODFVRQ\DEEWHUPHOpVLN|OWVpJHNPHOOHWWD OHKHW OHJQDJ\REE SLDFL pUWpNHW NpSYLVHO WHUPpNHW iOOtWViN HO D KR]]iDGRWW pUWpN Q|YHOpVpYHO(]pUWpVDNRQNXUHQFLDNpQ\V]HUHPLDWWDSLDFLV]HUHSO NQHNOHJIRQWRVDEED KDWpNRQ\ViJ. Tulajdonképpen elmondhatjuk azt, hogy a fejlesztéseket és a OHJKDWpNRQ\DEEWHUPHOpVLOHKHW VpJHNHWDYHUVHQ\NpQ\V]HUtWLNL

$YHUVHQ\HO ] IXQNFLyMDDGMDPHJDYiODV]WDUUDKRJ\PLpUWNHOODYiOODODWRNQDN PHJOpY WHFKQROyJLiMXNDW iOODQGyDQ IHMOHV]WHQL tJ\ DIHMOHV]WpVL IXQNFLy is természetes N|YHWNH]PpQ\ $ KDWpNRQ\ViJ LWW LV NXOFVV]HUHSO D WHUPHOpV QHP NpS]HOKHW HO VRUR]DWRV IHMOHV]WpVHN QpONO tJ\ D YiOODODWRN PLQW SLDFL V]HUHSO N PpJ ~MDEE MREE termelési és forgalmazási módszerek után kutatnak.

$PHJIHOHO SLDFLV]HUHSOpVWHOMHVtWPpQ\DUiQ\RVM|YHGHOHPHORV]WiVWWHV]OHKHW Yp 7HKiWDSLDFLYHUVHQ\EHQDOHJMREEV]HUHSO QpOFVDSyGLNOHDOHJW|EEM|YHGHOHPSURILW formájában. Ezért fontos az, hogy a verseny tisztességes keretek között játszódjon, mert D] HOOHQNH] MH V~O\RV N|YHWNH]PpQ\HNNHO MiUKDW +D YDODNL QHP D KDWpNRQ\ViJiQDN N|V]|QKHW HQOHV]SLDFYH]HW pVtJ\WHV]V]HUWQDJ\REEJD]GDViJLSURILWUDDNNRUD]RND V]HUHSO N DNLN KDWpNRQ\ViJUD W|UHNHGWHNKiWWpUEH NHUOQHN és M|YHGHOPL SR]tFLyLN LV URPODQDN(EE ON|YHWNH] HQFV|NNHQDYHUVHQ\pVPRQRSROSR]tFLyN jelenhetnek meg, amelyek eléggé ritkák, de sok esetben fontos szerepet játszanak. Ez a jelenség felléphet akkor is, ha a verseny tisztességes körülmények között folyik, például természetes monopóliumok formájában.

$YHUVHQ\V]DEiO\R]iVJ\|NHUHLD](J\HVOWÈOODPRNEDQ

$] (J\HVOW ÈOODPRN PLQW D YLOiJ YH]HW JD]GDViJD PiU D KXV]DGLN V]i]DG HOHMpQ fellépet a szabad verseny védelme érdekében. Ez azt jelentette, hogy olyan W|UYpQ\L V]DEiO\R]iVW igyekezet megvalósítani, amely WLOWRWWD azokat a PDJDWDUWiVIRUPiNDW, amelyek a verseny ellen hatottak. A másik szempont az volt, hogy ne tudjanak létrejönni olyan SLDFL V]HUNH]HW típusok (monopólium és a szigorú oligopólium, mint az összejátszás „melegágya”), amelyek szintén JiWROKDWQiN a szabad versenyt.

Az Egyesült Államok verseny törvényeinek (trösztellenes törvények) alapjai a N|YHWNH] MRJV]DEiO\RNEDQ YDQQDN OHIHNWHWYH $6KHUPDQ $FW D] HOV RO\DQ törvény, amely azért született, hogy a I~]LyNDW pV D NDUWHOOHNHW szabályozza. Ez HOV VRUEDQ D NHUHVNHGHOHP PRQRSROL]iFLyMiW LOOHWYH D NHUHVNHGHOHP EiUPLO\HQ korlátozását tiltotta.

$ N|YHWNH] W|UYpQ\ D&OD\WRQ $FW (1914), amely a Sherman Act-el ellentétben már világosan lefekteti azt, hogy PL W|UYpQ\HV és PL QHP PLQ VO annak. Tiltotta az árdiszkriminációt, az árukapcsolást, kizárólagos megállapodásokat és a részvénycserén NHUHV]WOW|UWpQ I~]LyNDW

A &OD\WRQ$FW 6.§-a kimondja hogy az összes agrár szervezet, amely a kölcsönös VHJtWVpJQ\~MWiVpVHJ\WWP N|GpVPLDWWM|WWOpWUHPHQWHVOD]DQWLWU|V]WW|UYpQ\DOyO$]

1922-es &DSSHU9ROVWHDG$FW mindezeket NLWHUMHV]WLDV]|YHWNH]HWHNUH így a horizontális pV D YHUWLNiOLV HJ\WWP N|GpVHNUH LV $ VSHFLiOLVDQ PH] JD]GDViJL V]|YHWNH]HWHNUH vonatkozó törvény „érdekessége az, hogy noha specifikusan az ilyen szervezetek érdekében hozták, nincs benne az a szó, hogy szövetkezet.” (.LVSiO, 2000).

1914-ben hozták létre a 6]|YHWVpJL .HUHVNHGHOPL %L]RWWViJRW (Federal Trade

&RPPLVVLRQ LV (QQHN D I IHODGDWD KRJ\ EHWDUWDVVD D W|UYpQ\HNHW 6]HUHSN|UH lényegében megegyezik egy versenyhivataléval. Jogában áll cégek ellen eljárásokat

LQGtWDQL P N|GpVNHW EHWLOWDQL LOOHWYH D YHUVHQ\HOOHQHV WHYpNHQ\VpJ PHJV]QWHWpVpUH felszólításokat kiadni.

$ N|YHWNH] W|UYpQ\D &HOOHU.HIDXYHU $FW (1950), amely a Clayton Act-nek a hiányosságát pótolta. Ez azt jelentette, hogy a Clayton Act csak a részvények PHJV]HU]pVpYHO OpWUHM|Y I~]LyNDW WLOWRWWD D YDJ\RQWiUJ\DN PHJV]HU]pVpYHO W|UWpQ NHW pedig nem szabályozta.

Az Egyesült Államokban a versenyszabályozás mindig arra irányul, hogy hatékony piacgazdasági szerkezet alakuljon ki. Ennek napjainkban „látható” eredménye DI~]LyV Oi]HQJHGpO\H]pVH, amely sok esetben olyan piaci szerkezetet hoz létre, amely a század elején kiváltotta a versenytörvények megszületését.

9HUVHQ\V]DEiO\R]iVD](XUySDL.|]|VVpJEHQ

$] (XUySDL .|]|VVpJ (. QDSMDLQNEDQ D YLOiJ HJ\LN OHJQDJ\REE pV OHJHU VHEE JD]GDViJLSRWHQFLiOODOUHQGHONH] N|]|VVpJH$]HVPHJDODStWiVWyONH]GYHIRQWRV V]HUHSHW WXODMGRQtW D V]DEDG YHUVHQ\QHN, amely a gazdasági rendszer alapja és a IRO\DPDWRV IHMO GpV DODSIHOWpWHOH D] (.EHQ pV D YLOiJ IHMOHWW RUV]iJDLEDQ $] (.

YHUVHQ\MRJiYDO W|EE QHYHV V]DNHPEHU IRJODONR]LN D PDJ\DU Q\HOY V]DNLURGDORPEDQ 6iUDL (1997), 6iUDLpV7yWK (1997) 7yWK (1996), 9LVVL(1999, 1995), 9|U|V (1996).

Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) létrejöttét megalapozó okirat az 1958-os 5yPDL6]HU] GpVWRYiEELDNEDQ56=$56=EHQD]DODStWyiOODPRNW|EEHNN|]|WWD N|YHWNH] NHWIRJDOPD]WiNPHJ9LVVL, 1999):

- a tagállamok közötti NHUHVNHGHOHPOLEHUDOL]iOiViW, - kiegyensúlyozott kereskedelmet és WLV]WHVVpJHVYHUVHQ\W

- EHOV SLDFNLDODNtWiViWDPHO\HQNHUHV]WODWHUPHOpVLWpQ\H] NV]DEDGiUDPOiViWEL]WRVtWMiN - DNLDODNXOyEHOV SLDFRQDYHUVHQ\WRU]tWiVPHQWHVVpJpQHNbiztosítását

- V]DEDGYHUVHQ\HVnyitott gazdaságpolitika folytatását

$ IHOVRUROWDNEyO NLW QLN KRJ\ D] (*. PHJDODNXOiVDNRU LV IRQWRV V]HUHSHW V]iQW D szabad versenynek. A RSZ rendelkezései már több mint 40 éve kidolgozásra kerültek és azóta is alapját képezik az EK tagállamok gazdaságpolitikájának.

A dokumentum aláírásával (RSZ) a tagállamok a verseny tisztességének meglétét kitolták határaikon kívülre is, az egész Közösségre vonatkozóvá tették. Ezáltal a tagál- lamoknak olyan gazdaságpolitikát kell kialakítaniuk, amely tiszteletben tartja a Közösségi törvényeket, szabályokat és biztosítja a verseny szabadságát határain belül és kívül is.

$](.EHQD]DODSYHW YHUVHQ\V]DEiO\R]iVLWHUOHWHNDN|YHWNH] N7yWK, 1996):

- .DUWHOO WLODORP: Kartellnak nevezzük azt a megállapodást, amely egy adott piac megosztására, egyeztettet cselekvésre stb. irányul. Ennek a szabályozásáról a RSZ 85.§-a rendelkezik. Összeegyeztethetetlen és tilos a vállalatok közötti minden olyan megállapodás, illetve egybehangolt magatartás, amely a tagállamok kereskedelmének befolyásolására alkalmas.

- (U I|OpQQ\HO YDOy YLVV]DpOpV (U I|OpQ\U O DNNRU OHKHW EHV]pOQL KD HJ\ DGRWW FpJ SLDFL UpV]HVHGpVH MyYDO QDJ\REE PLQW D] W N|YHW OHJQDJ\REE YHUVHQ\WiUViQDN Ennek szabályozásáról a RSZ 86.§-a rendelkezik, miszerint tilos visszaélni a .|]|VVpJ WHUOHWpQ LOOHWYH DQQDN MHOHQW V UpV]pQ IHQQiOOy pV PHJKDWiUR]y SLDFL helyzettel.

- )~]LyNRQWUROO$I~]LyVRUiQHJ\YiOODODWWHOMHVYDJ\UpV]OHJHVHOOHQ U]pVWV]HUH]HJ\

másik vállalat felett. A RSZ 86.§-a alapján ezt rendelet szabályozza (4064/1989). A fúzió kontroll lényege, hogy megakadályozza a gazdasági versenyt gátló vállalati koncentrációk, átalakulások és egyesülések létrejöttét.

- +RUL]RQWiOLV pV YHUWLNiOLV PHJiOODSRGiVRN: A RSZ 85.§-a szabályozza ezen PHJiOODSRGiVRN W|UYpQ\HVVpJpW LOOHWYH OpWUHM|WWNQHN MRJV]HU VpJpW UpV]OHWHVHEEHQ OiVGNpV EE

- (J\pQL pV FVRSRUW PHQWHVtWpV: Sok olyan megállapodás létezik, amely a 85.§

pUWHOPpEHQWLORVGHDYHUVHQ\NRUOiWR]iVDPHOOHWDJD]GDViJLIHMO GpVKH]KR]]iMiUXO (például globális fúziók). Ilyenek lehetnek: kutatási és fejlesztési, kizárólagos beszerzési, illetve értékesítési megállapodások stb.

$PHQWHVtWpVDNNRUPHJDODSR]RWWKDQpJ\IHOWpWHOQHNWHV]HOHJHWJD]GDViJLHO Q\|NNHO MiUDIRJ\DV]WyLVUpV]HVOEHO OHDYHUVHQ\WQHPV]QWHWLPHJpVDIHOHNQHPYiOODOQDN szükségtelen versenykorlátozásokat. A feltételeknek megfelelve az egyéni- illetve csoportmentesség kiadható, de vissza is vonható. Ezek megadásáról bizottsági rendeleteken keresztül dönt az EK.

- ÈOODPL WiPRJDWiVRN Az állami támogatások megítélése általában a nemzeti versenytörvény és hatóság feladata, de az EK versenyjoga is foglalkozik a problémával. A RSZ 92.§ értelmében, D] iOODPL WiPRJDWiV a vállatoknak nyújtott kedvezményekkel a versenyt nem torzíthatja és a Közös Piaccal

|VV]HHJ\H]WHWKHW QHN NHOO OHQQLH $ EL]RWWViJ D WDJiOODPRNNDO HJ\WWP N|GYH IRO\DPDWRVDQIHOOYL]VJiOMDDWiPRJDWiVLV]DEiO\RNDWD56=†iQDNPHJIHOHO HQ A közösségi jognak szoros kapcsolatban kell állnia az egyes tagállamok versenytörvényeivel. A döntés megszülethet N|]|VVpJL V]LQWHQ, a bizottság által és WDJiOODPL V]LQWHQ, az adott versenyhivatalon keresztül. Azonban az EK versenyjoga PHJKDODGMDpVIHOHWWHiOODQHP]HWLMRJRNQDNH]pUWDWDJiOODPRNEDQ pUYpQ\HVtWKHW N D nemzeti hatóságok bármilyen beleavatkozása nélkül is.

9(57,.È/,6.25/È72=È62.6=$%È/<2=È6$$=(85Ï3$,81,Ï%$1 9HUWLNiOLVpVKRUL]RQWiOLVPHJiOODSRGiVRN

Az EK versenyjogában az egyik fontos szerepet a verseny korlátozások szabályozása jelenti. Ezek lehetnek: YHUWLNiOLV LOOHWYH KRUL]RQWiOLVDN. Ellenük azért szükséges a védekezés, mert olyan fúziók alakulhatnak ki, amelyek általában a piaci versenyt FV|NNHQWLN) OHJDKRUL]RQWiOLVI~]LyN játszanak ilyen szerepet. A YHUWLNiOLVDNesetében H] PiU QHP HQQ\LUH HJ\pUWHOP PHUW VRNV]RU H]HN MDYtWKDWMiN D JD]GDViJL KDWpNRQ\ViJRWSpOGiXOHJ\WHMIHOGROJR]y|VV]HIRJMDDWHUPHO NHW

A vertikális integráció az EK élelmiszer-gazdaságában is fontos szerepet játszik.

Két változatban valósulhat meg. Megkülönböztetünk „GRZQVWUHDP” és „XSVWUHDP” irányvonalat. A „downstream” esetében OHIHOp LUiQ\XOy, míg az „upstream” esetében IHOIHOp KDWy IRO\DPDWUyO EHV]pOQN $] HO EELHNEHQ D] LQWHJUiFLy D]HORV]WiVL V]LQWU O terjed ki a termelési szintre, míg az utóbbiakban a WHUPHOpVLV]LQW integrálja a magasabb elosztási szintet. A vertikális integrációt többféleképen lehet elérni: új beruházásokkal, vertikális fúziókkal (például közös vállalat alapításával). Minden esetben a cél a hatékonyság növelése és a tranzakciós költségek minimálisra szorítása.

$ IHQW HPOtWHWW IRO\DPDWRNNDO D IHOHN HOpUKHWLN D]W KRJ\ RO\DQ V]HU] GpVHN LV létrejöjjenek, amelyek egyébként versenyellenesek lennének. Az integrálódó vállatok nem törekednek egymás NLKDV]QiOiViUD, hanem együttesen, teljes vagy részleges összefonódással próbálják növelni profitjukat és érvényesíteni közös érdeküket. Ezeken felül a EHIHNWHWHWW HV]N|]|N koordinációja is sokkal könnyebb egy - legalább részleges - egybefonódás esetén.

$] HO Q\|N P|J|WW D]RQEDQ PHJK~]yGLN DQQDN DOHKHW VpJH, hogy az integráció létrejöttével DV]DEDGYHUVHQ\LVVpUOKHW.

$YHUWLNiOLVNRUOiWR]iVRNWtSXVDL

Ezek után tekintsük át a vertikális korlátozások típusait, amelyek kialakulásukkal a versenyt korlátozhatják. A vertikális korlátozásokat a RSZ 85.§-a szabályozza. Ezek a N|YHWNH] N6iUDLpV7yWK, 1997):

- .L]iUyODJRVpUWpNHVtWpVLPHJiOODSRGiVRN

(EEHQ D] HVHWEHQ D WHUPpN J\iUWyMD WHUPHO MH N|WHOH]L PDJiW KRJ\ EL]RQ\RV WHUPpNHW DGRWW WHUOHWHQ FVDN HJ\ NHUHVNHG QHN IHOGROJR]yQDN DG HO ( PHOOHWW D NHUHVNHG YiOODOMD KRJ\ PiV NRQNXUHQV WHUPpNHW QHP IRUJDOPD] ËJ\ D WHUPHO N|QQ\HQ~MSLDFUDOpSKHWNL]iUYDDYHUVHQ\WiUVDNDW$NHUHVNHG SHGLJEL]WRVOHKHW abban, hogy az adott térségben ezzel a termékkel más nem kereskedik és nem is fog.

$YHUVHQ\NRUOiWR]iVpSSHQH]HNE OD]HO Q\|NE ODGyGLNPHUWtJ\DW|EELNHUHVNHG QHP MXW KR]]i D WHUPpNKH] LOOHWYH D J\iUWyN WHUPHO N QHP WXGMiN HODGQL KDVRQOy WHUPpNHLNHW$NHUHVNHG LOOHWYHWHUPHO PRQRSROKHO\]HWEHQYDQDPHO\DYiViUOyN V]HPSRQWMiEyO VHP HO Q\|V $ EL]RWWViJ HQQHN HOOHQpUH QHP ]iUNy]LN HO WHOMHVHQ mereven ezen megállapodások létrejöttét szemben, ha azok nem tartalmaznak teljes területi védettséget. A megállapodások nagy része a csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozik.

- .L]iUyODJRVEHV]HU]pVLPHJiOODSRGiVRN

(EEHQ D] HVHWEHQ D NHUHVNHG YDJ\ WHUPHO D]W YiOODOMD KRJ\ WHUPpN V]NVpJOHWpW egy bizonyos forrásból szerzi be. Hasonlóan a fenti esethez jelen helyzetben is a kizárólagosság jelenti a versenykorlátozást, azonban itt nincs szó a területi kizárólagosságról

- 6]HOHNWtYpUWpNHVtWpVLUHQGV]HU

2O\DQpUWpNHVtWpVLIRUPiWMHOHQWDPLNRULVVSHFLiOLVWHUPpNU OQHPW|PHJiUXUyOYDQ V]y ,O\HQNRU D] HO iOOtWy WHUPHO NLYiODV]WRWW NHUHVNHG NHW Et] PHJ D WHUPpN pUWpNHVtWpVpYHO(]HNHWNO|QE|] NRUOiWR]iVRNQDNLVDOiYHWKHWLSpOGiXOFVDNYpJV IHOKDV]QiOyQDN DGKDWMD WRYiEE (QQHN HOEtUiOiViQiO VRNNDO N|UOWHNLQW EEQHN NHOO lenni. Nem ütközik versenyjogi korlátozásba abban az esetben, ha a termékhez speciális szolgáltatások is kapcsolódnak.

Ezeken kívül még léteznek megállapodás fajták, amelyeket itt most nem részletezünk.

(]HN D N|YHWNH] NJ\Q|NL PHJiOODSRGiV IUDQFKLVH PHJiOODSRGiV LSDUL V]iOOtWiVL V]HU] GpVLOOHWYHDOYiOODONR]yLV]HU] GpV.

A RSZ 85.§-át minden vertikális korlátozásra alkalmazzák, ami nem esik a „de minimis” szabály alá és közgazdasági elemzésnek kell azt eldöntenie, hogy megérdemlik-e az eset a 85.§ szerinti mentesítést. A „de minimis” szabály azt jelenti, KRJ\DUpV]WYHY IHOHNSLDFL UpV]HVHGpVHQiONHYHVHEE pV HJ\WWHV IRUJDOPXN QHP haladja meg a 300 millió ECU-t. A bizottsági rendeletek közül az 83/1983 a NL]iUyODJRV IRUJDOPD]iVUD, az 84/1984 a NL]iUyODJRVEHV]HU]pVL csoportmentességre vonatkozik.

$IHQWLHNE ONLW QLNKRJ\DYHUWLNiOLVPHJiOODSRGiVRNV]DEiO\R]iVDQHKp]IHODGDW

$G|QWpVHNNLDODNtWiVDNRUNHWW VV]HPSRQWRWNHOON|YHWQL$]HJ\LNDJD]GDViJLIHMO GpV EL]WRVtWiVD D PiVLN SHGLJ D] KRJ\ H] D IHMO GpVWLV]WHV SLDFL N|UOPpQ\HN között mehessen végbe.

$ YHUWLNiOLV LQWHJUiFLy VRN IHMOHWW SLDFJD]GDViJJDO UHQGHONH] RUV]iJ pOHOPLV]HU JD]GDViJEDQ SpOGiXO +ROODQGLD 'iQLD MHOOHP] HQ D V]|YHWNH]HWHNHQ NHUHV]WO YDOyVXO PHJ(]DV]HUYH]HWLYiOODONR]iVLIRUPDPHJSUyEiOMDPLQGD]RQOHKHW VpJHNHWNLKDV]QiOQL DPHO\HND]LQWHJUiFLyEDQOpWH]QHNPLN|]EHQQpKDYHUVHQ\W|UYpQ\EHWN|]LNDP N|GpVH

$ N|YHWNH] NEHQ HO V]|U D] ~Q HO PR]GtWy WtSXV~ V]|YHWNH]HWHN DODSYHW MHOOHP] LYHO IHMO GpVLLUiQ\iYDOIRJODONR]XQNPDMGUiWpUQNLQWHJUiFLyVV]HUHSNHOHP]pVpUH

Ò-6=g9(7.(=(7,02'(//6=h/(7e6(

$WDJpVDV]|YHWNH]HWN|]|WWLI YRQDOD]~QHO PR]GtWyV]|YHWNH]HWEHQ

$] DODSYHW DPHULNDL V]|YHWNH]HWL GHILQtFLy DPHO\ OpQ\HJpW WHNLQWYH HJ\EHHVLN D KROODQGIHOIRJiVVDOLVU|YLGHQPHJIRJDOPD]YDDN|YHWNH]

$V]|YHWNH]HWHJ\RO\DQYiOODONR]iVLIRUPDPHO\QHNLJpQ\EHYHY LHJ\EHQWXODMGRQRVDL LV DQQDN pV HJ\EHQ LJD]JDWMiN LV D]W YDODPLQW D KDV]RQEyO D] LJpQ\EHYpWHO DODSMiQ UpV]HVHGQHN (%DUWRQ1989, idézi 6]DEy 1996b)

0LQGHQNpSSHQ PHJiOODStWKDWy KRJ\ D OHJW|EE Q\XJDWHXUySDL PH] JD]GDViJL V]|YHWNH]HWPHJIHOHOYpJV VRURQD%DUWRQIpOHGHILQtFLyEDQ (%DUWRQ 1989; YDQ%HNNXP pV YDQ 'LMN 1997; 6]DEy E HPOtWHWW IRQWRVDEE MHOOHP] NQHN $ PHJIHOHOpV D]W jelenti, hogy érvényesül a KiUPDV HJ\VpJ, tehát a tagok, akik igénybe veszik a szövetkezet szolgáltatásait, egyúttal tulajdonosai is annak, valamint irányítják azt, s a V]|YHWNH]HWL W|EEOHWE O D] LJpQ\EHYpWHO D]D] D OHERQ\ROtWRWW IRUJDORP DUiQ\iEDQ részesednek. A fent említett meghatározása a szövetkezetnek eredetileg az USA 0H] JD]GDViJL 0LQLV]WpULXPD iOWDO HOYpJ]HWW NXWDWiV HUHGPpQ\H D]RQEDQ D] ~Q IRUJDOPLV]IpUiEDWDUWR]yYDOyGLV]|YHWNH]HWHNPLQGHJ\LNHH]HQHOYHNDODSMiQP N|GLN 0LYHO D N|]|VHQ WHUPHO V]|YHWNH]HWHN PHJOHKHW VHQ ULWNiN 1\XJDW(XUySiEDQ H]pUW nyugodtan tekinthetjük a fenti hármas egység érvényesülését általánosnak.

$]HO ] HNEHQHPOtWHWWHNQHNPHJIHOHO HQDV]|YHWNH]HWDODSYHW HQKiURPYRQDORQ állhat kapcsolatban a taggal:

- WHUPpN vonalon, - W NH tekintetében, és

- LJD]JDWiVLHOOHQ U]pVL vonatkozásban.

$]~QJD]GDViJLV]|YHWNH]HWLDODSHOYHNpVI NpQWD]~QDUiQ\RVViJWtSXV~DODSHOYHN WHUPpV]HWHVHQD]XWyEELKiURPI YRQDORQDODSXOQDNKLV]HQH]HNDV]|YHWNH]HWpVWDJ közötti (gazdasági) kapcsolattal összhangban alakultak ki. A holland és dán V]|YHWNH]HWHNNLDODNXOiVDNRUDWHUPpNYRQDOHJ\pUWHOP HQN|]SRQWLV]HUHSHWW|OW|WWEHD W NHYRQDOODOV]HPEHQ

$V]|YHWNH]HWHN~MPDUNHWLQJVWUDWpJLiLpVN|YHWHOPpQ\NDSyWOyODJRVW NHEL]WRVtWiVD A szövetkezetek az európai élelmiszer-gazdaságban bekövetkezett és racionálisan YiUKDWyYiOWR]iVRNQDNFVDNDNNRUIHOHOKHWQHNPHJKDNO|QE|] Q|YHNHGpVLpVIHMO GpVL V]DEiO\RNQDN PpUHWJD]GDViJRVViJ NRQFHQWUiFLy YDORUL]iFLy GLYHU]LILNiFLy) eleget tesznek, s melyekhez való alkalmazkodás a klasszikus szövetkezeti alapelvek (6=16=, 1995) érvényesülését, illetve az eddigi európai gyakorlat folytatását legalábbis nem VHJtWLNHO

Az európai agrárpolitika és agrárgazdaság változásai szükségessé teszik ~M PDUNHWLQJ VWUDWpJLiN EHYH]HWpVpW a V]|YHWNH]HWHN ]OHWL WHYpNHQ\VpJpQHN NLWHUMHV]WpVpW (QQHNHOV GOHJHVIHOWpWHOHDV]HPOpOHWEHQEHN|YHWNH] V]NVpJV]HU YiOWR]iVPHOOHWWD NXWDWiVRNKR] („Research & Development”), az ~M PiUNiN EHYH]HWpVpKH], a WHUMHV]NHGpVKH]YiOODODWRNIHOYiViUOiVDOHKHW OHJEHYH]HWHWWPiUNDQpYYHO EHROYDV]WiV egyesülés; leányvállalatok alapítása stb.), illetve az DODSYHW JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJJHO QHPV]RURVDQ|VV]HIJJ WHYpNHQ\VpJHNIRO\WDWiViKR]V]NVpJHV yULiVLSyWOyODJRVW NH EHIHNWHWpVEHYRQiViQDNOHKHW VpJH(6]DEy, 1995, 1996a).

$] HO ] HNEHQ HPOtWHWWHNQHN PHJIHOHO HQ D] HXUySDL V]|YHWNH]HWHNQHN iW NHOO gondolniuk a SyWOyODJRV W NH EHYRQiViKR] V]NVpJHV DODSV]DEiO\EHOL pV V]HUYH]HWL YiOWR]iVRNDW$N|YHWNH] pYHNOHJL]JDOPDVDEENpUGpVHDWDJRNWyOV]iUPD]yEHIHNWHWpV

szükségességének és honorálásának nagyobb hangsúlyozása mellett, D V]|YHWNH]HW WHYpNHQ\VpJpQHNpVV]HUYH]HWpQHNYLOiJRVDEEiYRQ]yEEiWpWHOHDQHPWDJRNWyOV]iUPD]y NOV NRFNi]DWYLVHO W NHV]iPiUD.

$QQDNpUGHNpEHQKRJ\DSyWOyODJRVEHIHNWHWpVHNHWNH]HOQLpVKDWiViWHJ\pUWHOP HQ mérni lehessen, az ~MV]|YHWNH]HWLVWUDWpJLiNDPHO\HNYDOyV]tQ OHJYDODPLO\HQKROGLQJ IRUPiEDQ fognak testet ölteni (=ZDQHQEHUJ, 1993, 1994), szükségessé teszik a EHOV V]HUYH]HWLNpUGpVHNHO WpUEHNHUOpVpW(QQHNHJ\LNDODSHOHPHD]HOV pVPiVRGLNV]LQW WHYpNHQ\VpJHN („first and second stage activities”) HOYiODV]WiVD (3RSSH, 1993; YDQ'LMN 0DFNHO 3RSSH$NpW V]LQWHOYiODV]WiVD OHKHW Yp WHV]L DKR]]iDGRWW pUWpN pV D EHIHNWHWpV PHJWpUOpVpQHN WLV]WiEEDQ látását. Finanszírozási szempontból pedig azért MHOHQW VPHUWDPiVRGLNFVRSRUWEDWDUWR]yWHYpNHQ\VpJHNNH]HOKHW HNWLV]WiQEHIHNWHWpV PHJWpUOpVLDODSRQVH]OHKHW YpWHV]LDPHQHG]VPHQWQHNKRJ\DWDJRNNDON|QQ\HEEHQ HOV]iPROMDQDN pV HO VHJtWL D NOV NRFNi]DWYLVHO W NH SRWHQFLiOLV EHNDSFVROiViW D IRO\DPDWEDDW NHSLDFRQNHUHV]WO3RSSH, 1993).

$ PiVRGLN V]LQW WHYpNHQ\VpJHW folytató leányvállalatok, alvállalatok célja HJ\pUWHOP HQDSURILWWHUPHOpVH, s ennek érdekében szabad kezet kell hogy kapjanak a Q\HUVDQ\DJ YiViUOiViEDQ KLV]HQ H] VHJtWL NHW D SLDFKR] YDOy DONDOPD]NRGiVEDQ $ V]|YHWNH]HWHN M|Y EHQ YiUKDWy QHP]HWN|]L WHYpNHQ\VpJpQHN NLV]pOHVHGpVpYHO ez a EHV]HU]pV W|UWpQKHW DNiU NOI|OGU O LV KD RWW ROFVyEEDQ MXW KR]]i D YiOODODW 3RSSH,

$]HO ] HNEHQYi]ROWI EEYRQDODNDODSMiQIHOpSO VSHFLiOLVV]|YHWNH]HWLKROGLQJ OHKHW Yp WHV]L D WDJRN EHIRO\iViW D WHYpNHQ\VpJUH LOOHWYH IHQQWDUW D UpJLyEDQ HJ\IDMWD iOODQGy LJpQ\W D Q\HUVDQ\DJUD IHOWpYH KD D WDJRN PHJIHOHO PLQ VpJEHQ WXGMiN HO iOOtWDQLXJ\DQDNNRUQHPDWDJRNQDNNHOOD]|VV]HVW NpWEL]WRVtWDQL3RSSH, 1993).

+DVRQOyNpSSHQ QDJ\ V]HUHSH YDQ D] HJ\UH HU V|G ~Q QHP]HWN|]LYp YiOiVL IRO\DPDWEDQ az említett szervezeti megoldásoknak, hiszen ezek segítségével valósítják meg nemzetközi marketing expanziójukat a legnagyobb európai szövetkezetek. A KROGLQJ IRUPiQ NtYO DONDOPD]]iN D EHOI|OG|Q LV HO V]HUHWHWWHO KDV]QiOW V]HUYH]HWL stratégiai változásokat, mint például OHiQ\YiOODODWRN DODStWiVD I~]LyN HJ\HVOpVHN YpJUHKDMWiVD LOOHWYH VWUDWpJLDL V]|YHWVpJHN kötése. A nagysággal és a méretek növekedésével természetesen együtt jár a WDJRN pV D V]|YHWNH]HW NDSFVRODWiQDN HOKLGHJülése, a tagok nagyon személytelennek érzik azt, különösen ha kiterjedt külföldi befektetéseket eszközöl szövetkezetük. Nem látják át a stratégiát, s ez a szövetkezet P N|GpVpW DODSYHW HQ EHIRO\iVROKDWMD (]HQ VHJtWKHW D PiU HPOtWHWWP N|G NpSHV pV N|OFV|Q|VNRPPXQLNiFLyPHO\QHNVRUiQDWDJRN~J\pU]LNKRJ\ NHWLVEHYRQMiNDI EE döntéshozatali folyamatokba.

.pWV]|YHWNH]HWLPRGHOO

1p]]NWHKiWPLO\HQMHOOHJ]HWHVVpJHLYDQQDNDV]OHWHQG ~MPRGHOOQHN$]HO ] HNEHQ HPOtWHWW YiOWR]iVRN pV MHOOHP] N PHOOHWW DODSYHW HQ NpWIDMWD PDUNHWLQJ pUWpNHVtW V]|YHWNH]HWLPRGHOOW különböztethetünk meg Európában: az ún. SLDFLHOOHQV~O\R]yHU YHO MHOOHPH]KHW WÄFRXQWHUYDLOLQJSRZHUFRRSHUDWLYHPRGHO´LOOHWYHD]~QÄYiOODONR]y´

(„entrepreneurial co-operative model”) szövetkezeti modellt (6]DEy és 6]DEy, 1999, YDQ

%HNNXP pV YDQ 'LMN, 1997). Utóbbi legfejlettebb formáit, melyek Európában legjellegzetesebben Hollandiában és Dániában kezdenek elterjedni, a szakirodalom ~Q

~MJHQHUiFLyVV]|YHWNH]HWHNNpQW határozza meg.

$ NpW PRGHOO HOWpU NLDODNXOiViEDQ D NRUDEHOL LOOHWYH MHOHQOHJL JD]GDViJL KHO\]HW játszik szerepet. A NODVV]LNXV V]|YHWNH]HWHN HOWHUMHGpVHNRU PHO\HN NO|QE|]

IRUPDYiOWR]DWDLDSLDFLHOOHQV~O\R]yHU NLpStWpVpWW ]WpNNLFpOMXNNpQWPHJKDWiUR]yYROW D PH] JD]GDViJL WHUPHO N NLV]ROJiOWDWRWWViJD D YHUWLNXP DOVy pV IHOV UpV]pQHN

YiOODODWDLYDO V]HPEHQ DNLN VRNV]RU PRQRSRO SR]tFLyEDQ MHOHQW V DONXHO QQ\HO tárgyalhattak a piacon túl kicsi (piacra vitt mennyiség, elégtelen információ, romlandó és YiOWR]y PLQ VpJ VWE PLDWW WHUPHO NNHO eUWHOHPV]HU HQ WHKiW D Q\HUVDQ\DJ pV OHKHW VpJV]HULQWDYpJWHUPpNSLDFUDYDOyEHMXWiVDVD]RQPLQpOQDJ\REEUpV]HVHGpV szerzése volt a legfontosabb cél. Ennek érdekében alakultak ki a szövetkezeti kapcsolatok azon formái, melyek szövetkezeti alapelvek formájában, formális és jogi EL]WRVtWpNRW Q\~MWRWWDN (O VHJtWHWWH D V]|YHWNH]HWHN HOWHUMHGpVpW KRJ\ D WDJViJ PHJOHKHW VHQ KRPRJpQ YROW tJ\ KDVRQOyNpSSHQ OHKHWHWW PLQGHQ WDJRW NH]HOQL (J\pUWHOP HQDYROXPHQJD]GDViJRVViJiOOWDV]|YHWNH]HWP N|GpVpQHNN|]pSSRQWMiEDQ 1HPMiWV]RWWDNNLHPHONHG V]HUHSHWDIRJ\DV]WyLV]RNiVRNEDQD]XWyEELpYWL]HGHNEHQ EHN|YHWNH]HWYiOWR]iVRNEiUDPLQ VpJLN|YHWHOPpQ\HNWHOMHVtWpVpWV]LQWpQV]|YHWNH]HWL DODSRQ YROWDN NpSHVHN D JD]GiN |QHU E O WHOMHVtWHQL V H]]HO D PHQQ\LVpJ PHOOHWW D PLQ VpJROGDOiUyOLVpOHWEHQWXGWiNWDUWDQLDYHUVHQ\WDQHPDJD]GiONRGyNWXODMGRQiEDQ OHY NHUHVNHGHOPLpVpOHOPLV]HULSDULYiOODODWRNNDOV]HPEHQ

Az ún. YiOODONR]yL PRGHOOkialakulásakor már az európai agrárpolitikában, a YLOiJNHUHVNHGHOHPEHQ pV IRJ\DV]WyL V]HPOpOHWEHQ EHN|YHWNH] YiOWR]iVRN D PHJKDWiUR]yNPHO\HNQHNI N|YHWNH]PpQ\HKRJ\DV]|YHWNH]HWHNQHNHJ\OLEHUiOLVDEE JD]GDViJL N|UQ\H]HWEHQ kell helytállni, s a befektetés-orientált gazdasági vállalkozásokkal versenyezni az egyre telítettebbé váló piacokon. A szövetkezetek számos szektorban (például holland tej és virág, dán tej, ill. sertéshús stb.) meghatározó piaci részesedéssel rendelkeznek, viszont a fokozódó versenyben egyre nagyobb KR]]iDGRWWpUWpN WHUPpNHNHO iOOtWiViYDOpVDIRJ\DV]WyL LJpQ\HNKH]YDOy WHOMHVHEE pV J\RUVDEE DONDOPD]NRGiVVDO NHOO KRJ\ pUYpQ\UH MXWWDVViN WDJMDLN DODSYHW JD]GDViJL érdekeit. A vertikális integráció minél teljesebb kiépítése mellett, V]iPRV~MPDUNHWLQJ VWUDWpJLD HOHPPHO E YOQLH NHOO a szövetkezetek tevékenységének, ha ezt a modellt YiODV]WMiN $ V]|YHWNH]HWL IHMO GpV PDJDVDEE OpSFV IRND H] D PRGHOO VRNV]RU D W NHWiUVDViJRNWyO YDOy IRUPDL NO|QE|] VpJ KDWiUPH]VJ\pMpQ PR]RJ eSSHQ HEE O D V]HPSRQWEyO YDQ V]NVpJ D] DGRWW RUV]iJUD pV V]HNWRUUD VSHFLiOLVDQ MHOOHP]

szövetkezeti alapelvek (6]DEy, 1997) világos meghatározására, hiszen a cél és funkció mellett ez bizonyítja, hogy a szervezet valóban szövetkezet.

Az említett két modell fontosabb jellegzetességeit YDQ%HNNXPpVYDQ'LMN (1997) alapján igyekszünk összefoglalni. 3LDFL HOOHQV~O\R]y HU YHO MHOOHPH]KHW („countervailing power”) szövetkezeti modell esetében:

- a szövetkezet YiOWR]ypVQ\LWRWWOpWV]iP~HJ\HVOHWNpQWP N|GLN

- az DODFVRQ\NDPDWPHO\HWDV]|YHWNH]HWEHEHIHNWHWHWWW NpUHIL]HWQHNPHJQ|YHOLD]

iUV]tQYRQDODWKLV]HQQHPNHOOPHJIL]HWQLDW NHYDOyVHOOHQpUWpNpWVH]PDJDVDEE értékesítési termékárat biztosít a tagok számára,

- a tagok sokszor V]HPpO\NNHO JDUDQWiOMiN D IHOYHWW KLWHOW PHO\ D] HO ] SRQWEDQ említett problémához vezet,

- a V]iOOtWiVLN|WHOH]HWWVpJ biztosítja a nyersanyag-ellátottságot, - az iWYpWHOLN|WHOH]HWWVpJ csökkenti a tagok piaci kockázatát,

- a tagok számára HJ\HQO iUDN révén a hatékonyabb gazdák finanszírozzák a gyengébbeket,

- WiUVDGDOPL FpORN pV pUWpNHN, valamint a szövetkezet világnézeti, vallási, faji stb.

VHPOHJHVVpJH megkönnyíti újabb tagok toborzását,

- az új tagoknak legtöbbször QHP NHOO KR]]iMiUXOQL DUiQ\RVDQ a szövetkezet addig felhalmozott YDJ\RQiKR],

- a tagok HJ\HQO NH]HOpVpQHN (például egy tag – egy szavazat) elve FV|NNHQWLDWDJJi YiOiVpVDNLOpSpVNRFNi]DWiW.

3UREOpPiN D] ~M VWUDWpJLiN YpJUHKDMWiViYDO pV D V]NVpJHV SyWOyODJRV W NpYHO kapcsolatban a fent említett szövetkezetekben:

- D WDJRN QHP PLQGLJ WXGQDN HOHJHQG W NpW EL]WRVtWDQL H]pUW QHP RSWLPiOLV befektetési struktúra alakul ki,

- a nagy befektetések, ha a közös vagyonból finanszírozottak torzíthatják az árakat, - D WDJRN PHJSUyEiOQDNIL]HWpV QpONO HO Q\|NK|]MXWQL D]D] D SRW\DXWDV V]LQGUyPD

érvényesül,

- VRNEHIHNWHWpVQHPDWDJRNpUGHNHLWV]ROJiOMDLOOHWYH NH]WQHPOiWMiNiWKRUL]RQW probléma),

- sok tagnak van problémája a szövetkezettel való kapcsolattartással, a szövetkezet P N|GpVpQHNiWWHNLQWpVpYHOLOOHWYHLUiQ\tWyLNRQWUROV]HUHSpQHNJ\DNRUOiViYDO - problémát jelent, ha a feldolgozó és/vagy marketing szövetkezet nem képes a tagok

iOWDOEHV]iOOtWRWWQ\HUVDQ\DJRWPHQQ\LVpJLpVPLQ VpJLV]HPSRQWEyONRQWUROOiOQL - a tagok „keresztbe támogatottsága” csökkenti a hatékonyságot, mind a tagok, mind a

szövetkezet szintjén.

$IHOVRUROWMHOOHP] NNHOUHQGHONH] YLV]RQWDQDJ\KR]]iDGRWWpUWpN WHYpNHQ\VpJHNEH belekóstoló „piaci ellensúlyozó modell” esetében a problémák többsége az úgynevezett

J\Q|NPHJEt]ySUREOpPiUDYH]HWKHW YLVV]DVPHJROGiVWDV]|YHWNH]HWLUpV]MHJ\HNHJ\

UpV]pQHN IRUJDOPD]KDWyViJD jelentene, valamint az ~Q UH]LGXiOLV WXODMGRQRVL MRJRVtWYiQ\RN WHKiW D V]HU] GpV NHUHWpEHQ QHP V]DEiO\R]RWW NpUGpVHN IHOHWWL G|QWpVL MRJN|U|N NRQNUHWL]iOiVD (QQHN PHJIHOHO HQ D] ~QÄYiOODONR]y´ ÄHQWUHSUHQHXULDO´

V]|YHWNH]HWLPRGHOOI EEHOWpU MHOOHJ]HWHVVpJHL

- néhány IRUJDORPNpSHV szövetkezeti értékpapír (speciális kötvények, részjegyek stb.), - NOV EHIHNWHW NEHYRQiVDPLQWWXODMGRQRVWiUVDNI NpQWDQDJ\KR]]iDGRWWpUWpN

tevékenységek finanszírozásához,

- V]LJRU~DQ PHJKDWiUR]RWW WHUPpNSiO\D PHQHG]VPHQW PHO\ PHQQ\LVpJL pV PLQ VpJL kérdésekre is kiterjed,

- esetlegesen ]iUWWDJViJ,

- a tagok számára V]LJRU~WHUPHOpVLHO tUiVRN,

- DWDJRNQHPPHJIHOHO V]iOOtWiVLLGHM PLQ VpJ VWEWHUPpNHLQHNYLVV]DXWDVtWiVD. A felsoroltak alapján látható, hogy farmer-tagok gazdálkodása számára továbbra is YHUVHQ\NpSHVVpJHW EL]WRVtWy QDJ\ KR]]iDGRWW pUWpNHW HO iOOtWy pOHOPLV]HUJD]GDViJL szövetkezetek több ponton PHJKDODGMiNDNODVV]LNXVV]|YHWNH]HWLHOYHNHW(6=16= 1995), de teszik ezt a tagok érdekében. ,KULJ DODSYHW P YpEHQ OHV]|JH]WH KRJ\ D szövetkezeti elvek nem merev szabályok, csupán az a lényeges, hogy az ~QHO PR]GtWiVL HOYpUYpQ\HVOM|QD]D]DWDJpUGHNHiOOMRQD]HOV KHO\HQ$Q\XJDWHXUySDLV]|YHWNH]HWL IHMO GpV PDUDGpNWDODQXO EHWDUWRWWD H]W D V]DEiO\W V V]iPRV RUV]iJEDQ pV iJD]DWEDQ VLNHUUHONHUHVLNpVKDV]QiOMiND]~MOHKHW VpJHNHWIRUPiNDW

$=(/ 02='Ë7Ï6=g9(7.(=e6e6$9(57,.È/,6,17(*5È&,Ï

$YHUWLNiOLVLQWHJUiFLyVNDSFVRODWRNNpWDODSYHW IRUPiMD

Az egyes termékpályák bizonyos szakaszait integráló ~Q HO PR]GtWy, illetve ,KULJ NLIHMH]pVpYHO pOYH ]HPNLHJpV]tW V]|YHWNH]HWHN HOHLQWH D SLDFRNRQ YHON V]HPEHQ PRQRSRO KHO\]HWEHQ OHY NHUHVNHGHOPL pV LSDUL V]HUYH]HWHN HOOHQ M|WWHN OpWUH KRJ\

HJ\IDMWDSLDFLHOOHQV~O\R]yHU W (*DOEUDLWK1963)DONRVVDQDNDWHUPHO NV]iPiUD 6iUiQGL LGp]HWW N|Q\YpEHQ IHOHOHYHQtWL D IRJ\DV]Wy pV D WHUPHO N|]YHWOHQ NDSFVRODWiW MHOOHP] LG V]DN XWiQ PHJMHOHQ IHOGROJR]y pV NHUHVNHG V]HUYH]HWHN

integrációs törekvéseit. Kiemeli, hogy: „Az értékesítési folyamat centrumában többé nem a PH] JD]GDViJLWHUPHO és a IRJ\DV]Wy, hanem a IHOGROJR]ypV a NHUHVNHG iOOW, és a PH] JD]GDViJL WHUPHOpV KDV]QDLEyO PLQGHQHNHO WW D OiQFRODW H N|]EHpNHO G|WW UpV]WYHY LUpV]HVHGWHN´6iUiQGL1986).

$ PH] JD]GDViJEDQ OH]DMOyYHUWLNiOLV LQWHJUiFLyV IRO\DPDWRNDW 6iUiQGL (1986) szerint NpWIRUPiUD lehet felosztani:

- LQWHJUiFLyWXODMGRQEDYpWHO~WMiQ, illetve - LQWHJUiFLyV]HU] GpVHN útján.

$V]HU] H]HNXWiQUpV]OHWHVHQHOHPH]DPH] JD]GDViJLWHUPpNpUWpNHVtWpVLV]HU] GpVVHO kapcsolatos minden ismérvet, illetve a V]HU] GpVHVJ\DNRUODWLLQWHJUiFLyYDO kapcsolatos számos esetet. Szintén teret szentel a V]|YHWNH]HWHNQHNLVPHO\HNHWV]HULQWHDWHUPHO N önvédelmi szervezeteként, a behatoló NHUHVNHGHOPLpVLSDULW NHHOOHQ hoznak létre. Az pUWpNHVtW V]|YHWNH]HWHN LVPpUYHLW DÄ6]|YHWNH]HWL PDUNHWLQJ V]HU] GpVHN´ cím alatt WiUJ\DOMDI OHJDPHULNDLSpOGiNDODSMiQ8WyEELDNDWXODMGRQRVLpVV]HU] GpVLLQWHJUiFLy VSHFLiOLVHVHWHLKLV]HQDWDJRNPLQGNpWPyGRQN|W GQHNDV]|YHWNH]HWKH]

A V]HU] GpVHNHW LG WDUWDP (rövid-, közép- és hosszú táv) szerint LV FVRSRUWRVtWKDWMXN, illetve aszerint is kétfelé bonthatjuk, hogy az integrátor mennyire DYDWNR]LN EH D PH] JD]GDViJL DODSDQ\DJWHUPHOpVEH 8WyEEL RV]WiO\R]iVQDN PHJIHOHO HQ~QWHUPpNpUWpNHVtWpVL, illetve WHUPHOWHWpVLV]HU] GpVHNHWNO|QE|]WHWKHWQN PHJDWWyOIJJ HQKRJ\D]LQWHJUiWRUV]|YHWNH]HWPHQQ\LUHDYDWNR]LNEHOHDWHUPHOpVL folyamatba.

A vertikális koordináció és integráció elméleti és gyakorlati kérdéseivel több PDJ\DUV]HU] )HUW ; ,KULJ,OOpVpV6]DNiO-XKiV]0iUWRQ 6iQWKDHWDO6]DEy6]DNiO is foglalkozik, így a terjedelem adta korlátok miatt most csak a szövetkezetek integrációs szerepét elemezzük röviden.

$V]|YHWNH]HWHNNLHPHONHG V]HUHSHDYHUWLNiOLVLQWHJUiFLyV]HPSRQWMiEyO

$] HO PR]GtWy WtSXV~ V]|YHWNH]HWHN NLHPHONHG V]HUHSH D YHUWLNiOLV LQWHJUiFLy V]HPSRQWMiEyODN|YHWNH] NEHQIRJODOKDWy|VV]H~MSLDFRN megszerzése és megtartása KRVV]~WiYRQLV a technológiai és a piaci NRFNi]DWFV|NNHQWpVHQDJ\KR]]iDGRWWpUWpN tevékenységek végzése, QDJ\REE KDWiV a piacra és az árakra, a WUDQ]DNFLyV N|OWVpJHN FV|NNHQWpVH a IRJ\DV]WyN|]HOHEEKR]DWDODDWHUPHO K|]VtJ\D]LQIRUPiFLyVN|OWVpJHN csökkentése, valamint a marketing csatorna egy PiVLN V]LQWMpU O D M|YHGHOHP HJ\

UpV]pQHNDWHUPHO V]iPiUD való „biztosítása”.

A tranzakciós költségek („transactions costs”) csökkentése és a vertikális integráció

|VV]HIJJpVpU O2OOLODpV1LOVVRQ (1995) publikáltak igen figyelemreméltó tanulmányt.

Megállapítják, hogy az úgynevezett WUDQ]DNFLyVN|OWVpJHNFV|NNHQWpVH a tagok számára YDOyV]tQ OHJD]HJ\LNOHJQDJ\REE|V]W|Q] DUUDKRJ\YHUWLNiOLVLQWHJUiFLyWnevezetesen V]|YHWNH]HWHWKR]]DQDNOpWUH$I EEGLPHQ]LyNDPHO\HNHWDWUDQ]DNFLyNV]HPSRQWMiEyO PHJYL]VJiOKDWXQN D N|YHWNH] N PLO\HQ D EHIHNWHWHWW HV]N|]|N VSHFLILNXVViJD a PH] JD]GDViJLWHUPHOpVpVDIHOGROJR]iVEL]RQ\WDODQViJDPLO\HQIRN~ valamint, hogy a piac és a farmer között DFVHUHJ\DNRULViJDPLO\HQ illetve PHO\H[WHUQiOLiN érik ezt a kapcsolatot. Például a tejszövetkezetek esetében minden említett dimenzióban D WUDQ]DNFLyVN|OWVpJHNFV|NNHQWpVHN|YHWNH]KHWEHDV]|YHWNH]HWDODStWiViYDO. Ez eszköz VSHFLILNXVKLV]HQSODWHMIHOGROJR]y]HPEHUHQGH]pVpWQHPYDOyV]tQ KRJ\PiVIDMWD tevékenységre is lehet használni. A bizonytalanság igen nagy, mind a termelés, mind a IHOGROJR]iVVRUiQ$FVHUHJ\DNRULViJDDOHJLQNiEEMHOOHP] IDNWRUDPLWDOiK~]KDWXQN hiszen minden nap szüksége van arra a farmernek, hogy a tejszövetkezet elszállítsa a

WHMHWpVD]H[WHUQiOLiNNOV KDWiVRNLVPHJIHOHO LQGRNRNDV]|YHWNH]HWOpWUHKR]iViUD 3pOGiXOKDHJ\HWOHQHJ\WHUPHO iOWDOEHV]iOOtWRWWWHMURVV]PLQ VpJ D]HJ\WDQNWHMHW PHJIHUW ]KHW pV RO\DQ SUREOpPiW RNR]KDW DPHO\ D] |VV]HV IDUPHUW pULQWL 7HKiW D PLQ VpJEL]WRVtWiV HEEHQ D] HVHWEHQ V]LQWpQ DUUD |V]W|NpOL D IDUPHUHNHW KRJ\

szövetkezeteket alapítsanak, hiszen érdekeltek benne.

gVV]HVVpJpEHQDV]|YHWNH]HWHNYHUWLNiOLVLQWHJUiFLyEDQEHW|OW|WWV]HUHSHDWHUPHO N (tagok) technológiai és piaci hatékonyságának növelésében, s ennek révén jövedelmi SR]tFLyLNQDNIJJHWOHQVpJNQDJ\IRN~PHJ U]pVHPHOOHWWLHU VtWpVpEHQiOO

*<$.25/$7,e/(/0,6=(5*$='$6È*,(6(7(.$

9(56(1<6=$%È/<2=È6(85Ï3$,*<$.25/$7È%Ï/

$ MHOHQW V PpUWpNEHQ V]|YHWNH]HWHN UpYpQ PHJYDOyVXOyYHUWLNiOLV LQWHJUiFLy az egyik RO\DQ OHKHW VpJH D] (8EDQ P N|G PH] JD]GDViJL YiOODONR]iVRNQDN DPHOO\HO YHUVHQ\EHQ WXGQDN PDUDGQL pV OpSpVW WXGQDN WDUWDQL D YiOWR]y YLOiJJDO $ N|YHWNH]

példákat ,VPHD (1999) alapján mutatjuk be.

$] pOHOPLV]HUJD]GDViJEDQ OpWUHM|Y YHUWLNiOLV |VV]HIRQyGiVRN DPHO\HN D NRQFHQWUiFLyWnövelik a piacon, sok esetben esnek versenytörvényi szabályozás alá, de legtöbbször valójában nem történik komoly versenyellenes kihágás (,VPHD, 1999). Ezért D] HOMiUiVRN QDJ\ UpV]H PHJV] QLN $ MRJL HOMiUiV DNNRU MiU NRPRO\DEE N|YHWNH]PpQ\HNNHODPLNRUDSLDFLV]HUHSO NDNDGiO\R]WDWYDOHV]QHNDNLDODNXOWKHO\]HW miatt. Ez akkor alakulhat ki, amikor a piacon domináns cég hajt végre integrációs lépést, amivel kiszoríthatja a versenytársakat. Erre volt precedens a Cargill /Unilever egyesülés.

$&DUJLOOEDURPILWHUPpNHO iOOtWiVVDOIRJODNR]RWWpVD]8QLOHYHUHEEHQD]HVHWEHQPLQW RODMSRJiFVD EHV]iOOtWy MiWV]RWWD D V]HUHSHW )HOPHUOW DQQDN D OHKHW VpJH KRJ\ D pogácsákat az Unilever drágában fogja értékesíteni a konkurens baromfi termékeket HO iOOtWyFpJHNQHNH]pUWQHPHQJHGpO\H]WpN

Egy másik esetben, amely szintén Dániából származik, egy kereskedelmi megállapodás volt a versenyellenes vizsgálat tárgya. Az FDB (Forenede Danske Brugforninger) élelmiszer kiskereskedelmi lánc megállapodást kötött, az MD Foods QHY V]|YHWNH]HWWHO 8WyEEL 'iQLD OHJQDJ\REE WHMWHUPpN HO iOOtWyMD $ V]HU] GpV DUUyO szólt, hogy az MD Foods V]iOOtWKDWMD D V]NVpJHV WHM WHOMHV PHQQ\LVpJpW és más WHMWHUPpNHNE O LV EL]RQ\RV PHQQ\LVpJHW tJ\ D] |VV]HV WHMWHUPpN iW D] 0' Foodstól szerezte be az FDB). Ezt verseny ellenesnek nyilvánították a RSZ 85. és 86.§-a V]HULQW LV $ V]HU] GpV JiWROWD D GiQ WHMWHUPpNHN SLDFiUD YDOy EHMXWiVW $ IHOHN ~J\

döntöttek, hogy csak az UHT tej esetében marad a kizárólagos beszerzés az MD Foods- tól. A többi tejtermék estében a 90%-os részesedést 3 év alatt, évi 20%-al csökkentik, UD$EL]RWWViJH]HNXWiQ~J\G|QW|WWKRJ\D]XWyEELPyGRVtWiVRNNDODV]HU] GpV megfelel a versenyszabályoknak.

$](8PH] JD]GDViJiEDQIRQWRVV]HUHSHWMiWV]DQDNDV]|YHWNH]HWHNamelyek ellen HJ\UHW|EEV] ULQGXOYHUVHQ\IHOJ\HOHWLHOMiUiV,O\HQW|UWpQWD+XGVRQ¶V%D\ esetben is.

(NNRU D] HOMiUiV D GiQ SUpPHViOODWWHQ\pV]W N V]|YHWVpJH 'DQLVK )XU %UHHGHUV

$VVRFLDWLRQHOOHQLQGXOW$]RND]YROWKRJ\FVDND]RNNDSWDNpUWpNHVtWpVLOHKHW VpJHWD szövetkezet aukcióin, akik tagjai is voltak. Ezáltal a szövetkezet monopol helyzetbe került, mivel csak rajta keresztül lehetett értékesíteni a prémeket. A bizottsági vizsgálat feltárta ezt és azt a döntést hozta, hogy a szövetkezet és tagjai között olyan kapcsolat YDQ PLQW DPLO\HQ HJ\ IJJHWOHQ NHUHVNHG LOOHWYH WHUPHO N|]|WW (] D] HVHW LV D]W mutatja, hogy egy szövetkezet az adott piacon, ebben az esetben egy egészen speciális

SLDFLV]HJPHQVHQPLO\HQN|QQ\HQWXGMDHOpUQLD]WKRJ\YHUVHQ\HO Q\|NHW pOYH]]HQ D W|EELV]HUHSO YHOV]HPEHQ

7|EEV]|ULVMHO]pVpUNH]HWDWHMWHUPHO IDUPHUHNUpV]pU OPHO\EHQD]WNLIRJiVROMiN hogy magas összeget kell fizetniük a szövetkezeteknek, amennyiben ki szeretnének lépni, vagy tagságukat felmondják. Ez az összeg az |WpYL iWODJ WHME O V]iUPD]y bevételüknek a D vagy az DGRWW pYEHQ értékesítet tej árbevétele utáni . Ez a kötelezettség a farmerek szerint nehezíti azt, hogy a szövetkezetek között szabadon választhassanak. Erre precedens Hollandiában található. A Campina szövetkezet (tipikus pUWpNHVtW pV IHOGROJR]y OHKHW Yp WHWWH WDJMDLQDN WHOMHV WHMWHUPHOpVN NL]iUyODJ KR]]i W|UWpQ EHV]iOOtWiViW$IHOWpWHOFVDND]YROWKRJ\DV]|YHWNH]HWLWDJViJIHOPRQGiVDNRUD WDJ D &DPSLQD iOWDO NLIL]HWHW |VV]HJ iW IL]HVVH YLVV]D |W pYUH YLVV]DPHQ OHJ (]

olyan feltétel, amit a farmer csak nehezen tud teljesíteni, így csak a szövetkezetnek adhatja el a tejet. A bizottság miután megállapította, hogy a Campina nem rendelkezik SLDFYH]HW SR]tFLyNNDOD]DGRWWWpUVpJEHQD]WDG|QWpVWKR]WDKRJ\D]|WpYHWNpWpYUH csökkentette és a korlátozásoknak meg kell felelnie a 26/1962-es bizottsági döntésnek.

Ezzel tulajdonképpen kimondja, hogy bizonyos korlátozások alkalmazása szükséges ahhoz, hogy egy szövetkezet életbe tudjon maradni.

Most tekintsünk át egy olyan esetet, amikor is a V]|YHWNH]HW SLDFL KHO\]HW PHJKDWiUR]y az adott szegmensben. A WHMROWyHVHWEHQD]|VV]HVWHMWHUPpNHWHO iOOtWyGiQ V]|YHWNH]HW NiOOtWMiNHO DGiQVDMWRNiWD]iOWDOXNOpWUHKR]RWWV]|YHWNH]HWKH]

kellett, hogy forduljon tejoltóért. A WHMROWy EHV]HU]pVpW csak ennél a szövetkezetnél WHKHWWpN PHJ pV DPHQQ\LEHQ OHPRQGWDN D PHJUHQGHOpVU O DNNRU LVN|WHOHVHN voltak kifizetni EL]RQ\RVV]i]DOpNiW a rendelésnek. A bizottság kimondta, hogy ez a viselkedés PHJV]HJLD56=†iW$EtUyViJLVHOIRJDGWDD]WDG|QWpVWKRJ\DVDMWNpV]tW FpJHN tJ\SUyEiOWiNPHJDYHUVHQ\WWRU]tWDQLDSLDFRQD]]DOKRJ\YLVV]DpOWHNHU I|OpQ\NNHO

$SpOGiNI NpQWDGiQpVDKROODQGpOHOPLV]HUJD]GDViJEyONHUOWHNNLDPHO\MHO]L KRJ\ HEEHQ D] RUV]iJEDQ IHMO GQHN WDOiQ OHJMREEDQ D V]|YHWNH]HWHN NO|Q|VHQ DPL D YHUWLNiOLV NRRUGLQiFLyV V]HUHSNHW LOOHWL (] D IHMO GpV D]RQEDQ QHP PLQGHQ HVHWEHQ D

„tiszta” verseny érdekében történik, és itt lép be a versenyszabályozás, amely megpróbál ÄKDWiUW´ K~]QL D SLDFL YHUVHQ\] N V]DEDG G|QWpVKR]DWDOD pV D NiURV SLDFL V]HUNH]HWHN megjelenése között.

$6=g9(7.(=(7,9(57,.È/,6,17(*5È&,Ï(6e/<(, 0$*<$5256=È*21

0LQGHQHNHO WW pUGHPHV OHV]|JH]QL KRJ\ D] pOHOPLV]HUJD]GDViJEDQ P N|G PDJ\DU V]|YHWNH]HWHN W|EEVpJpEHQ QHPFVDN D] ~Q HO PR]GtWy V]|YHWNH]pVUH MHOOHP]

tulajdonosi-használói-irányítói vonalak egysége létezik, hanem ez NLHJpV]O D WDJRN PXQNDYiOODOyLDONDOPD]RWWL dimenziójával, mely különlegesen NRPSOH[p WHV]L D] ~Q WHUPHO LWtSXV~V]|YHWNH]HWHNpUGHNHOWVpJLpVV]HUYH]HWLYLV]RQ\DLW. Szintén fontos elem, hogy a magyar szövetkezeti alapelvek elméletileg hasonlóak a nyugat-európai, illetve az SZNSZ-féle alapelvekhez, de gyakorlati megvalósulásuk néha igen különbözik.

$WDQXOPiQ\EDQYL]VJiOW~QHO PR]GtWyV]|YHWNH]pVPDJ\DURUV]iJLM|Y MpWpVD]

LQWHJUiFLyEDQ EHW|OW|WW SRWHQFLiOLV V]HUHSpW LOOHW HQ YDOyV]tQ VtWKHW KRJ\ D] ~MRQQDQ alakuló szövetkezetek egy része egyfajta tevékenységet fog végezni, amelynek létjogosultságát a tanulmányban is bemutatott nyugat-európai gyakorlat igazolta. A PDJ\DU V]|YHWNH]HWHN HOV VRUEDQ KRUL]RQWiOLV PyGRQ IRJMiN PDMG |VV]H D JD]GiNDW V ennek során mind az input, mind az output oldalon nagy szerepet játszhatnak, csakúgy, mint a termeléshez szükséges szolgáltatások nyújtásában. Igen fontos tanulság azonban a

PDJ\DUV]|YHWNH]HWHNIHMO GpVHV]HPSRQWMiEyOD]HXUySDLI NpQWDKROODQGpV D GiQ V]|YHWNH]HWLpOHWHWYL]VJiOYDKRJ\D]RWWDQLV]|YHWNH]HWHNDIHMO GpVHOV OpSFV MpQPiU túljutottak, tehát PiU QHP D PHJWHUPHOW PH] JD]GDViJL Q\HUVDQ\DJ SLDFUD YDOy EHMXWiViQDNDEL]WRVtWiVD (piacszervezés), illetve a SLDFLUpV]HVHGpVQ|YHOpVHD]DODSYHW IHODGDW SLDFL HOOHQV~O\R]y HU YHO UHQGHONH] V]|YHWNH]HWHL PRGHOO KDQHP az értékesített (feldolgozott) termékek PLQ VpJpQHN és KR]]iDGRWW pUWpNpQHN D Q|YHOpVH (vállalkozói típusú szövetkezeti modell).

A Hollandiában és Dániában elterjedt OHJIHMOHWWHEE pUWpNHVtW V]|YHWNH]HWHN – amelyek feldolgozó és teljes marketing tevékenységet (beleértve az exportot) is folytatnak – W|PHJHV OpWUHM|WWpQHN LJHQ NLFVL D] HVpO\H PD 0DJ\DURUV]iJRQ. Ennek PHJIHOHO HQHOV OpSpVNpQWYDOyV]tQ OHJD]HJ\IDMWDWHYpNHQ\VpJHWYpJ] V]|YHWNH]HWHN SLDFLHOOHQV~O\R]yHU YpYiOKDWQiQDN, DNiUUHJLRQiOLVDQ kiépítve azt. Utóbbi együtt járna WHUPpV]HWV]HU OHJ D WDJRN V]iPiUD VWDELO SLDF EL]WRVtWiViYDO LV $NDGiO\D D] HPOtWHWW hatás elérésének, hogy az csak bizonyos méreten (azaz a forgalmazott termékek egy EL]RQ\RV PHQQ\LVpJpQ IHOO pUYpQ\HVO 0LQW D] D WDQXOPiQ\EyO LV HJ\pUWHOP HQ NLW QLN QHP LVPHUHWOHQ D V]|YHWNH]HWL YHUWLNiOLV NRRUGLQiFLy pV LQWHJUiFLy HOPpOHWH D PDJ\DUV]DNLURGDORPEDQXJ\DQDNNRUJ\DNRUODWLPHJYDOyVXOiViQDNVRNHOV VRUEDQQHP gazdasági, akadálya volt és van. Magyarországon néhány esetben a létrejött vertikális LQWHJUiFLyWHUHGHWLOHJV]|YHWNH]HWYDOyVtWRWWDYROQDPHJGHD]NpV EEI NpQWSROLWLNDL jogi okokból, bizonytalanságból) JD]GDViJL WiUVDViJJi DODNXOW iW, illetve a nagyobb KR]]iDGRWW pUWpNHW HUHGPpQ\H] WHYpNHQ\VpJHW SpOGiXO IHOGROJR]iV PDUNHWLQJ PXQND VWE .IW YDJ\ 5W IRUPiEDQ P N|G ÄOHiQ\YiOODODWEDQ´ YpJ]L gVV]HJH]YH D]

eddigieket, a WHUPHO Loldalról induló magyarországi LQWHJUiFLyV NH]GHPpQ\H]pVHN, HOOHQWpWEHQ D WDQXOPiQ\EDQ YL]VJiOW HVHWHNNHO HJ\HQO UHQHP MHOHQWHQHN D PDJ\DU (teljesen EU-kompatíbilis)YHUVHQ\V]DEiO\R]iVV]iPiUDSUREOpPiW

.g6=g1(71<,/9È1Ë7È6

A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, az F025983 sz. OTKA kutatási téma és az FKFP 0505/2000 sz. pályázat keretében készült.

,52'$/20

Barton, D.G. (1989). What is a Cooperative? In: Cobia,D.W. (ed.): Cooperatives in Agriculture. Prentice-Hall, Inc. New Jersey. Chapter 1. 1-20.

)HUW ,9HUWLNiOLVNRRUGLQiFLyDPH] JD]GDViJEDQ.|]JD]GDViJL6]HPOH 957-971.

Galbraith, J.K. (1963). American Capitalism. The Concept of Countervailing Power. Penguin Books in association with Hamish Hamilton. (First published in the U.S.A. 1952) ,KULJ.$V]|YHWNH]HWHNDN|]JD]GDViJEDQ$V]HU] PDJiQNLDGiVD%XGDSHVW Ihrig K. (1941). Agrárgazdaságtan. Budapest, Gergely R. könyvkereskedése.

,KULJ.$YHUWLNiOLVLQWHJUiFLyDPH] JD]GDViJEDQ6]|YHWNH]HWL.XWDWy,QWp]HW Budapest.

Illés B.CS., Szakál F. (1995). The Role of Integration and Disintegration Tendencies in the Development and Transition of Hungarian Agriculture. Proceedings of the 41^st ($$( 6HPLQDU *|G|OO +XQJDU\ 6HSWHPEHU RQ &KDOOHQJH DQG Strategies for Re-establishing East-Central European Agricultures", 77-81.

Ismea, (1999). The European Agro-Food System and the Challenge of Global Competition”, Ismea, 1999 June, 47-49.

Juhász A. (1999). A vertikális kapcsolatok változásai a zöldség-gyümölcs ágazatban.

AKII Agrárgazdasági Tanulmányok sorozat, 10.

Kispál Z. Vitai Zs. (2000). Szövetkezetek a piacgazdaságban, Ph.D. dolgozat, Pécsi Tudományegyetem, Pécs. (kézirat)

/HKRWD-7RPFViQ\L3HGV$JUiUPDUNHWLQJ0H] JD]GD.LDGy%XGDSHVW 0iUWRQ-$]LQWHJUiOyGyPH] JD]GDViJ0H] JD]GDViJL.|Q\YNLDGy%XGDSHVW Ollila, P., Nilsson, J. (1995). The Position of Agricultural Cooperatives in the Changing Food Industry of Europe.Paper presented at the Worksop on "Institutional Changes in the Globalized Food Sector - Agricultural Cooperatives, Multinationals...", held at the European Institute for Advanced Studies in Management, Brussels, April 27-28.

Poppe, K.J. (1993). Financing in Western European Agriculture: A Comparative Prespective. In: Silvis, H.J. (ed.): Capital and Finance in Western and Eastern European Agriculture, Wageningen Agricultural University, 13-55.

Sántha T., Hollósi E., Nagy Z. (1998). Integrációs formák a zöldség-gyümölcs V]HNWRUEDQpVDPLQ VpJ*D]GiONRGiV

Sárai J. (1997). Hazánk integrációs törekvéseinek versenyjogi vetületei. Európai Tükör, 8. 41-53.

Sárai J., Tóth T. (1997). Az EK versenyjoga, Európa füzetek, ITD Hungary, Budapest.

Sárándi I. (1986). $ PH] JD]GDViJL WHUPpNIRUJDORP MRJD .|]JD]GDViJL pV -RJL Könyvkiadó, Budapest.

6]DEy ** $ KROODQG PH] JD]GDViJL V]|YHWNH]pV OHJ~MDEE NLKtYiVDL Szövetkezés, 1. 49-60.

6]DEy ** D 0DUNHWLQJV]|YHWNH]HWHN (O DGiV D] 07$ $JUiUN|]JD]GDViJL Bizottsága Szövetkezetelméleti Albizottságának alakuló ülésén, Budapest, MTA elnöki tanácsterem, 1996.március 7. Szövetkezés, 1-2. 114 –122.

Szabó G.G. (1996b). A szövetkezés gazdasági lényege Ihrig Károly elméletében, valamint a dán és a holland élelmiszer-gazdaságban. Kandidátusi értekezés.

Budapest - Kaposvár, 1996.

Szabó G.G. (1997). Usefulness and possibilities of using the „co-operative identity”

concept in economic analysis of co-operatives. Acta Agraria Kaposváriensis (1997) 1. 67-79.

Szabó M. (1999). Vertikális koordináció és integráció az Európai Unió és Magyarország tejgazdaságában. AKII Agrárgazdasági Tanulmányok sorozat, 9.

Szabó M., Szabó G.G. (1999). Megújulás és útkeresés a nyugat-európai szövetkezeti IHMO GpVEHQ"Az intézményrendszer helyzete és fejlesztése az agrárgazdaságban az EU-csatlakozás tükrében" 9,6,21,,F7XGRPiQ\RV.RQIHUHQFLD*|G|OO 1999. nov. 11-12. 149-159.

Szakál F. (1994). $ WUDQ]DNFLyV pV V]HUYH]pVL N|OWVpJHN V]HUHSH D PH] JD]GDViJL struktúra átalakításában. Gazdálkodás, 1. 28-38.

SZNSZ (1995). A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének állásfoglalása a szövetkezeti identitásról. Szövetkezés, 2. 77-78.

7RPFViQ\L3$]pOHOPLV]HUJD]GDViJLPDUNHWLQJDODSMDL0H] JD]GDViJL.LDGy Budapest.

Tóth T. (1996). Az Európai Közösség versenyjoga. JatePress Kiadó, Szeged

Van Bekkum, O.F., van Dijk, G. eds. (1997). Agricultural Co-operatives in the European Union. Van Gorcum, Assen.

Van Dijk, G., Mackel, C.J., Poppe, K.J. (1993). Finance and management strategies of agricultural cooperatives. Aspects of the debate in the Netherlands. Proceedings ICOS-conference on cooperative financing, Dublin, 1-12. (kézirat).

Vissi F. (1995). Piaci intézményrendszer, versenypolitika, uniós csatlakozás.

Közgazdasági szemle, 9. 771-782.

9LVVL)9HUVHQ\SROLWLNDLKHO\]HWNpSD](8FVDWODNR]iVOiWyV]|JpE O%XGDSHVWL Közgazdaságtudományi Egyetem Jubileumi ülésszak.

Vörös I. (1996). Az európai versenyjogok kézikönyve, Logod Bt., Budapest.

Zwanenberg, A. (1993). The Complications of Financing Dairy Cooperatives. Paper for The 32^nd EAAE-seminar: Capital and Finance in West- and East-European Agriculture, March 22-23, 1993, Wageningen, the Netherlands.

Zwanenberg, A. (1994). Cooperative strategies in European milk processing. Paper for the EDF-congress, 7-9 September 1994, Aarhus, Denmark (kézirat).

Levelezési cím (&RUUHVSRQGLQJDXWKRU):

6]DEy**iERU

Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar 7401 Kaposvár, Pf. 16.

8QLYHUVLW\RI.DSRVYiU)DFXOW\RI$QLPDO6FLHQFH +.DSRVYiU32%R[

Tel.: 36-82-314-155, Fax: 36-82-320-175 e-mail: szabogg@atk.kaposvar.pate.hu