• Nem Talált Eredményt

MÉRTANI FÖLDRAJZ

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "MÉRTANI FÖLDRAJZ"

Copied!
17
0
0

Teljes szövegt

(1)Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(2) Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely. MÉRTANI FÖLDRAJZ. ISKOLAI HASZNÁLATUL MÁRKOVÍCS. JAK AB. kir. tanító által.. MAROSVASÁRHELYEN, nyomatott az ev. ref. főtanoda betűivel 1848..

(3) BEVEZETÉS.. Isten — — — A' legmagasb menny' 's aether* Uránai, Mellyek körülted rendre keringenek, A' láthatatlan férgek , a te Bölcs kezeid remekelt csudái. B.. Milly nagy az Isten, 's melly dicső az ő or‑ szága. Az egek hirdetik az Isten dicsőségét. Kiparancsolta a' napnak ,,kelj fel a' semmiből és országoly a világon? és a' holdnak> ,,jöjj' fel, 's világíts a' setétben? kicsoda azon építő mester kinek hatalmával e' mindenség terem‑ tetett! a' véghetetlen bölcs, és hatalmas istennek munkái mind ezek.— E' nagy mindenség‑ ben istenen, és önmagunkon kivül semmi sem érdekel inkább bennünket a' földnél, mellyben éltünk folyta alatt tartozkodunk. Ez ideigle‑ nes hazánkat ismerni igenszükséges. Ha e* földnek más világtestekhezi visszonyai u. m. alakja, nagysága, mozgása, leiratnak, Mértani Földrajznak (geographia mathematica) nevez‑ zük.— E' föld a' világnak csak egy kisded ré‑ sze , csak egy csillag a' megszámolhatlan csil‑ lagok köztt, azon számtalan — Herschel sze‑ rént 74, mások szerént 140 millió — álló csil‑ lagok, mellyek az ég boltozatán fénylenek, egyenként ugyan annyi, és még sok ezerszer nagyobb világok ezen mi világunknál. §.. 1. Földünk Alakjáróli balvélemény. Régentén azt hivék hogy a' Föld lapos ka‑ rikához hasonló, melly az Óceántól körülvéve, abban mint egy úszik, 's annak nyugoti olda‑ lán mindennap az Óceánba alá ereszkedett a' nap , az ellenoldalon pedig ismét feltűnt az ég boltozaton. Hogy ha ez így Volna, akkor:.

(4) 1-ször valahol a földvégét füllelnők, az az szé‑ lére jutnánk. 2 or valamennyi ember a' földön egy azon időben látná föl, 's le szállni a na‑ pot, mi azonban még sincs úgy. '3-or Azon esetben Európából legalább jó távcsövekkel (telescop) más földrészeknek p. o. Amerika ma‑ gas hegyeit szemlélhetnők, azonban ezeket semmikép sem láthatni. §. 2. Földünk'. Alakja.. A' föld tehát nem lehet egy nagy lapály, hanem golyó alakjával bir, t. i. a' sarkoknál valamennyire horpadt, közepén pedig az egyen‑ lítő táján domborodottabb. Azonban ez csekély különbség. * Hogy a' mi földünk gömbölyű, arról több okoknál fogva meggyőződünk. 1-ó'r Minden ismert világtesteknek, nap, holdnak sat. imez alakja van, miért állna ki‑ vétel gyanánt egyedül a' föld ? 2-or Csak gömbölyű test vet maga után gömbölyű árnyékot, de illyet vet a' földis, va‑ lahányszor holdfogyatkozáskor árnyéka a' hold ráesik. A' tányért például nap, vagy gyer‑ tya világánál lehet olly helyzetbe tenni, hogy annak árnya csak sujtásos légyen, nem pedig a' golyot, hogy az mindenkor karikát nemutas‑ son. 3-or A' föld körül tett tengeri utazásokon gyűjtött tapasztalások 1519 óta, midőn a' merész Magellán az első illyenutat tette, többen, jelesen Cook, mintegy 40-er hajózták körül földünket, a' mellett egyik is soha vissza nem A' föld tengellye , vagyis az egyik s a r o k t ó l a' másikig k é p z e l t v o n a l 1712 inföld, az egyenlítő alatt lévő á t m é r ő j e 1719 'g fél mf. tehát a' k ü l ö n b s é g7 's fél uifőldel tenne.. fordult, de mindig előre ment, 's ugyan azon helyre értek vissza, a' honnan ki indultak, csak hogy ellenkező tájról. * 4 er A' tengeren vagy síkságon utazók a magosabb tárgyaknak csupán csúcsaikat látják megelőször, s csak közelitvén azokhoz láttat‑ nak lassanként jobban kifejlődni. Itt nem fedheti a' tárgyakat egyébb, mint a' föld'görbülete. 5-ör Ha az ember emelkedettebb helyekről p. o. hegyről, vagy toronyról a' síkra néz, a' látkör kerekdednek látszik: mindezeket ös‑ szevetve, nem kételkedhetünk azon állitmá‑ nyon, hogy a' föld alakja golyóhoz hasonlit. A' hegyek semmit sem változtatnak a' föld' gömbölyű alakján, mivel a' föld olly nagy, hogy e' tekintetben a' Iegmagosabb hegyek is hozzá képest ollyanok, mint a' tekén vagy golyon egy homokszemecske. §. 3. Alaprendszer.. Azon nagy tér, mellyet bizonyos állócsil‑ lag, vagy nap a' hozzá tartozó bujdosokkal, és mellék bujdosokkal elfoglal, világ v. nap‑ rendszernek mondatik. (Systema Solis) A' nap rendszerről különfélék voltak a' vélemények. Az első neveztetett Ptolomaeusi rendszernek, Ptolomeusról Egyiptomban született görög Íróról, ki K. u. a' 2-dik században élt. Szerinte a föld a' világrendszernek középpontja volt, és a' többi vilagtestek u. in. Nap, Hold, Vé‑ nus stb. körülte forogtak. E' hibás rendszerre következett a' Coper‑ niki rendszer (Copernicus szülőhelye Thorn , • ) Dráke Ferencz 1580 (utazásának következtében burgonyát hozott Amerikából Angolhonba ) Cook 3 - o r tette meg földkörüli ú t j á t , Cruzenstern, Roos »tb..

(5) n e a m o n d h a t j u k h o g y Ok u»i a l a t t u n k l a k n a k t ők ( n o h a l á b b a l felénk v a n n a k f o r d u l v a ) s z i n t e ú g y uuu\ l a k n a k úii a l a t t u n k . m i n t mi n e m l a k u n k ő a l a t t u k . A* föld Síinél, n i n c s e n sein f ö n t , sem a l a t t . A ' l á b e l l e n i e k n e k u' m i é n k k e l e l l e n k e z ő n a p i d e j ü k , és é j s z a k u k v a u .. Poroszhonban 1473 f 1543). A halhatlan Copernik szerént a' Nap mint egy gyülpontban áll, és körülötte a bujdosok, mellyek köze földünk tartozik, különböző' tavolsagokban keringenek, továbbá hogy a' napnak egyedül ran egyszerű forgása, t. i. folyvást önmaga tengelye körül forog 25 nap, és 14 óra lefolyása (*). <. rr. i. E' rendszerhez alkalmazta magat lycho de Brahe is (3 évvel Copernik halála utanszuletctt) 2-dik Rudolph császár' hires csdlagasza, 's róla Tychoi rendszernek neveztetik. De ezen rendszer senkitől sem fogadtatik el, mivel a földet a' mindenség közepébe helyezi, es e körül forog a' nap, és a' hold, a többi bujdosok pedig nem a' föld, hanem a' nap körül íorognak. A' csillagászok a' Coperniki rendszert fogadják el, mert a' nap sokkal nagyobb, mint minden bujdosok együtt véve Jegyzet. M i v e l a ' föld g ö m b ö l y ű , a z e v t t o l ü u k i l t a l e l l e n b e n is l a k n a k e m b e r e k t i k lábbal vannak l o r i l u l v a m i f e l é n k , a z é r t labelleneknek f a n t i p o d e s * n e veztetnek , m é g i s e z e k , k i k a' g o l y o m a s o l d a l a , , l a k nak , é p p e n azon okból nem hullanak le, melly okból m i ez o r s z á g n a k l a k ó i n e m e s ü n k le : u g y a n is a v i lág alkotója földünkbe olly erőt alkatott, melly altat m i n d e n t , mi r a j t a , ' s h o z z á k ö z e l t a l a U a u k , u , . 6 a >oz v o n , '8 m a g á h o z e r ő i e n c s a t o l j a . E z e n o k b ó l n y o m u l a l e v e g ő a' föld felé, és m i »ánK, m e l l y az e m b e r t a f ö l d h ö z n y o m j a , és a t t ó l e l s z a k a d n i n e m e n g e d , ; e z e n o k b ó l n e m f o r d u l n a k k i m e d r . i k b ó l a' f o l y o v . z e k es t e n g e r e k ; ugyan e z é r t siet alá a földre az a l m a , k o , vagy a k á n n i a ' m i t a ' l e v e g ő b e f ö l v e t e t t ü n k , es s o h a főn n e m akad a l e v e g ő b e n . Így t e h á t a' l a b e l l e n e k i o l «) H a teli á t a n a p b a n is l é t e z i k k ü l ö n b s é g n a p es éj között m i n t n á l u n k : k ö v e t k e z i k h o g y ezen allo c s i l l a g n a k egy n a p j a m a j d o l l y h o s s z ú , m i u t 26 fold, n a ; . , és é p p e n o l l y h o t í z u e i « z a k a j a >s.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely. alatt.. §. 4.. Láthatár.. Ila valamelly helyről, melly minden felöl szabad kilátást enged, körültekintünk , mindég csak egy kis részét látjuk a' föld felszínének, mellyben az ég, és a'föld egymást érinteni látszanak. Ezen kis rész, mellyet. a' szabadban álló lát maga körül, tetsző láthatárnak v. láthörnek neveztetik, ( horizon apparens) minthogy mindenfelől kereknek tetszik, ha a' kilátás magas tárgyak által, millyenek a' hegyek, erdők, 's több effélék nem-akadályoictatik. Ha pedig a' föld kellő közepébe úgy képzeljük magunkat, hogy elvétetvén a' föld felső félgolyója (hemispheria) közép kerekségét láthatnék e' volna a' vuloságos hitkor (horizon verus ). A' műföldgolyon, a' talap szélén létező látkörün felvannak jegyezve az égnek 12 jegyei, és a' két naptár. A' látkör felett lévő legmagasabb pontot, vagyis azon pontot, mellyet a' szabadban álló ember egyenesen a' feje felett képzel az égboltozatán tető, v. agy-pontnak (zenith) 's az ég boltozat másik oldalán, ennek ellenirányában lévő pontot pedig talp-pontnak (nadír) nevezzük. §. 5.. Tájékozás.. A' láthatár a' nap állásához képest felosztatik világ vagy égi tájékokra. Fő rilág táj négy vagyon: u. m. kelet, nyugot,. dél, és észak, ti-. zeknek megfelelnek ugyan annyi szelek : A' keleti szél — eurus— a' nyugoti — zephyrus — az északi — boreas— a* déli—-notus, v. auster. Azon tájck hol a' nap mártius, és september'.

(6) 21-én fel kél, kelet,hol éppen a' mondott napekon alkonyodik, nyugotnalc mondatik. Ha már most az ember szét terjesztett karokkal úgy áll , hogy jobb kezével keletre, 's ballal isyugotra mutat, tehát éppen háta megett lészen dél, 's egyenesen előtte észak. (*). • ) M i v e l nem m i n d e n h e l y , vagy tárgy é p p e n az é g | n é g y tájának fekszik ; és h o g y a ' szél i r á n y z a t a e vagy a m a táj u t á n könnyebben kijelöltessék , ugyan a z é r t a' világtájékoknak szorosabb meghatározások vég e t t felvesznek ínég ( a* t e n g e r é s z e k ) 2 8 , 3 2 , 6 4 , s ő t t ö b b v i l á g t á j é k o t is , ezt azonban c s a k a' t e n g e r i u t a s o k n a k s z ü k s é g i s m e r n i , kik egy u t i k a l a u z t a z az c o m p a s t h o r d o z n a k m a g u k k a l , m e l l y n e k t á b l á j á n n ' 32 v i l á g t á j é k k i v a n j e l e l v e , a n n a k k ö z e p é n egy s z a b a d o n forgó ( ' c s a k n e m ; m i n d é g é s z a k r a m u t a t ó mágn e s t& á l l , h o g y e n n é l f o g v a s z ü n t e l e n t u d h a s s á k h<jl j á r n a k , és m e r r e k e l l m e n n i ü k , ha c z é l h o z a k a r n a k j u t n i . •*) Á l t a l á n o s a n v é v e a ' f ö l d á t m é r ő j e a z o n e g y e n e s v o n a l , m e l l y e t a' föld s z i l i é n e k a k á r m e l l y p o n t j á b ó l a' földköz-pontján ( c e n t r u m ) k e r e s z t ü l a' f ö l d s z i n é nek e l l e n k e z ő f e l é i e v o n a t t a t n i k é p z e l ü n k .. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely. §. 6. Műföldgolyó.. A* műföldgolyó (glóbus terraqueus artificialis) a' főidnek egész felületét lerajzolva állitja elünkbe. Ez ha ünmaga körül forgattalik, két legvégső pontja legkissebbé sem mozog, és e' két legvégső pont görögül Pólusnak, az az sarokpontnak neveztetik, máskép forgáspontnak is, minthogy végpontjai azon átmérőnek, melly körül a'föld forog. Ha e'két pontot gondolatban össze kötjük valamelly vonallal, melly a' golyó középpontján keresztül megy, c vonali földteng elynek (axis, v. diameter, átmérő)**) nevezzük. A' földben nem létezik illy észrevehető tengely\ hanem azt, valamint más vonalokatis. csupán gondoljuk , melIveket azonban a' tudósok a" füldgolyon láthatóvá is tették. E' vonalokat ismernünk fülütte szükséges, mivel nélkülük azt sem tudnók meghatározni, ez vagy amaz ország, város, falu stb merre és hol fekszik a' földszínen. E' vonalok: az egyenlítő, a' párhuzamok, és délkörök, mellyeknck alapjául a' földtengely vétetett föl az ő két végpontjavai, vagyis a' két sarokkal. A' két sarok közül egyik északi (pólus arcticus) másik déli (pólus antarcticus) máskép éj és dél-gönezöl.. Sarki kőris kettő van 20° foknyi, és 30 pereznyitavolságban a'sarktól, az egyik neveztetik északi Sifkkörnek (circulus poláris arcticus) a'másik déli sarkkörnek (circ. pol. antarcticus). §. 7. A' föld'. nagysága.. A' földnek, mint gömbölyű testnek nagysága: átmérője, kerülete, felülete, és testi tartalma vagy tömege után határoztatik meg. A' föld' átmérője. 1720 mföldet tészen.. Kerülete. (circuitus) 5400 mf. ugyanis az egyenlítő í'elosztatik 360 fokra (gradus; minden fok pedig foglal magában 15 mfüldet, e' szerint 360X15 =.5400. (*) A' földnek felületét, vagy felső részét (superficies) nem lehet földrajzi mföldek szerint meghatározni, hanem csak négyszög • rnföl* ) H a v a l a k i a' Földet k ö r ü l u t a z n i a k a r n á , és n a p o n k é n t 6 m f ö l d e t t e n n e , h a r m a d fél é v k e l l e n e a r r a . M e g j e g y z e n d ő , b o g y a' f ö l d r a j z b a n m i n d é g földrajzi ( g e o g r a p h i c u s ) m e r t f ö l d e t v e s z n e k fel, h a c s a k n y i l v á n m á s féle n e m n e v e z t e t i k . A' f ö l d r a j z i mfóld p e d i g m e g e g y e zik a' n é m e t m f ü l d e l , ez p e d i g = 4 0 0 0 ől v a g y i s 1 0 0 0 0 l é p é s , m i t j ó g y a l a g o s k é t óra a l a t t m e g j á r , l o v a k n a k e r r e fele i z ü k s é g e s ..

(7) —. dek szerént. Négyszög mföld alatt pedig értünk egy olly négyszögű tért, mellynek mind a* négy oldala egy egy mföld hosszú v. széles, már illyen négyszög mfüldet értve, a' földnek felülete =9,288,000 =rmf. A' föld tömegét (massa terrae) vagy is azon egész (irt, mellyet az elfoglal, megint nem lehet egyenesen nyúló vagy • mfüldek után meghatározni, hanem koczka, vagy köbmföldekkel, (*) testi köbtartalma a'földnek két ezermillionális több ii. m. 2602,560,000 köbösmf. 8. Egyenlítő.. Párhuzamok.. Képzeljünk egy ollyan abroncsalaku vonalt, melly a' kétföldsarktól egyenlően távul legyen, 's a' földet mintegy átölelje, úgy ez a' földet két egyenlő u. m. északi, és déli félgolyóra osztja. Azért ezen vonal egyetilílőnek (aequator) neveztetik. E z , valamint minden körvonal akár kisebb, akár nagyobb légyen, 360° egyforma részre osztatik , mik fokoknak neveztetnek, minden fok ismét 60' perezre, és minden első perez 60" másod perezre osztatik. Egy fok 15 földrajzi mfóldet foglalmagában. Az egyenlítőtől jobbra , és balra eső kisebb abroncs alaku vonalokat párhuzatnoknak, v. párhuzamos köröknek (circuli parallelig nevezik azért, mivel párosan futván, egymástól mindenütt egyenlő távolságra vannak §. 9. Délkör.. Ha a' földgolyon egy vonalt képzelünk melly egyik saroktól a' másikig ér, ezt délvonalnak vagy délkörnek (meridianus) nevezzük;. —. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely. 10. azért, mivel midőn a' <nap látszólag ezen a' körvonalon átmegy (delelés culminatio) akkor delet hoz mindazoknak, kik azon délkör alatt laknak. Illy vonalokat gondolatilag annyit képzelhetünk, mennyinek egymás mellett helye van; hogy azonban ezen sok délkörökkel n földgolyó egészen be ne temettessék, csak 36-ot szokás venni fel, minden 10-ik fokon egyet. Mindeniket közülök elsőnek vehetni fel, mindazonáltal közönségesen az neveztetik elsődéivonalnak, melly mintegy 200, tulajdonkép 192 's fél mf're Páristól nyugotnuk, 's közel a' Ferro nevü Kanari szigeten Afrika nyugoti részén átvonatik. Az angolok a'greenvich-it (olr Crienits) a' francziák a'párisit, a' magyarok a' budait, Erdélyben a* k. fehérvárit veszik elsőül, s ujabb időben majd minden hely, mellyen csillagda vagyon saját délkörét szokta elsőnek venni, §. 10. Ecliptica.. Azon k ö r , mellyen a' föld a' nap körül forog, ecl/ptteának fogyatkozás. gas is.. körének,. sőt. hibáson napúijának is neveztetik, ha pedig képzeletileg az eclipticának mind a' két oldala mellett 'ollyan körvonalok huzattatnak, mellyek minden pontjaikban az eclipticával együtt haladnak , e' lesz az állatkör (zodiacus). Az ecliptica 12 egyenlő részre, (mellyek 12 égi jeleknek neveztetnek) és 360 fokra oszlik, minden jelre 30 fok jut, ha bár nem annyi időt töltis minden jelben a' nap, vagyis inkább a* föld. A' jelek a' régi egyiptusiaktól származnak. Északra. *> Kübinföld alatt értünk olly köbalaku testet, melly egy mföldnyi liusszu, ugyan annyi széles, és in»-. 11 —. vannak.. Kos, bika, kettős, rák, az oroszlán, és arató szifz. Délre.. Mérleg után ollár, nyilas, a'bak, kanta, halakkal,.

(8) Suat Aries, Taurus, Gemini, Cancer, Leo, Virgo, Libraque, Scorpio, Arcitenens, Caper, Ampliora, Pisces. (*). rok között lévő nyári napfordító. körnek, vagy. rákfordítónak, (tropicus cancri) a' másika, mely az egyenlítő, és déli sarok között van, téli. nap/ordító. körnek,. vagy. bakfordítónak. (tropicus capricorni) neveztetik. §. 12. Vilárégal.. A' vilárégal (clima mathematicum, astronomicum) tekintetbe veszi, mikép van a' föld tizinén a' napvilágosság elterjedve, vilárégal van az egyenlítőtől az egyik sarkkörig 24, a' másik sarkkörig is 24. Minden vilárégalban félórányi különbség vagyon a' leghosszabb napok köztt, azaz: a'nap félórával növekedik. Már pedig mivel az egyenlítőtől soha sem tér el a' nap igen messzire, azért a' világosságot nem fogyasztja, de nem is növeli a nap, azért az egyenlítőnél a' napok és éjek mindég egyenlők, ott a' nap áll 12 órából, az éj is 12-ből. Az egyenlítőtől a' sarkkörökig minden égalban félórával. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely. §. 11. Napfordítói.. KTét napfordító, vagy térítő kür vagyon, az egyenlítőtől 23 1/5 foknyi távolságban, mellyeken tul a' nap soha sem halad, hanem mihelyt oda érkezik pályáját megfordítja. Ezek közül egyike, t. i. az egyenlítő, és északi sa-. *) T a v a s z i j e g y e k : k o s , b i k a , k e t t ő s . N y á r i jegyek: rák, o r o s z l á n , s z ű z . Ő s z i j e g y e k : m é r l e g , o l l á r , n y i l a s . T é l i jegyek: bak, kanta, halak. Ezek azon csillagképek í z e r i n t n e v e z t e t n e k , 's j e g y e z t e t n e k , m e l l y e k e n át m i n t e g y 2 8 0 0 évvel e z e l ő t t az e c l i p t i c a g o n d o l t a t o t t , íjegyei. következők: ko3 V , bika tf, ki t t ö s a , rák ö , oscorpio ftl, roszlán Sl > szűz llí , mérték tt) ila» J , bak 3., vízöntő ss , halak X •. növekedik a 1 nap, és azcrt a ? sarkköröknél a' leghosszabb nap 24 órából áll , az az 24 óráig nincs éj. Az északi sarok kör alatt a* nap Június 21-kén nem is száll le. A' sarkköröktől egész a' sarokig megint 6 égal van, az elsőben a' leghosszabb nap egy hónapig tart, az utolsóban , az az a' sarok alatt hat hónapig; ellenben az éj is hathónapig tart. Azonban hosszú éjeik az északi fény, a' csillagok' és hold' fénye miatt pompások, 's az éjet úgy ki világítják, hogy akkor ide 's tova utazni, és szánkázni, sőt gyertya nélkiilis szinte olvashaínif • A-. 13. Melegségégal. Fö!dövek. melegség - máskép geographiai. égal. a napmelegségnek miképeni elterjedésén alapul.— A' föld a' rajta elterjedt melegség különbségéhez képestöt földövre osztatikf t. í. forró, (zona torrida) két mérsékelt, (zonsr temperatae) és két hidegre, zonae frígidaei. A' forró égöv (3,800,000 • ) fekszik az egyenlítő két felén, erre a' nap sugarai cgvr nesen esnek, azért az éghajlat igen meleg. a' napok, és éjek itt csak nem egyenlők. Az évnek két része van egy száraz, vagy is nyár 7—9 és egy nedves vagy esős évszak 2—5 hónap folytáig, a' tél ismeretlen. A' nap fénye itt sokkal vakítóbb mint nálunk, 's az égboltozata ott mind nappal, mind éjei olly szép tiszta • ) A ' s z é l e s s é g 7 3 foka a l a t t a ' l e g h o s s z a b b nap 3 h ó n a p i g t a r t , 78 fok a l a t t 4 - i g . 8 4 a l a t t 5 ig, és a s a r o k a l a t t 6 - i g . A ' n a p t . i . csak a ' föld golyó* egyik felét v j l á g i t j a e g y s z e r r e , h o g y ha az e g y e n l í t ő n van mind a ket sarkra szolgál világával ugyan azon időben; a z o n b a n ^ h a az e g y e n l í t ő t ő l e l t á v o z i k , ' s egyik sark felé k o z e l g , s a n n a k v i l á g á v a l fél évig s z o l s á l , a k k o r az e l l e n k e z ő s a r k fél évig n é l k u l ö z e n d i a ' n a p ' v i l á g á t ..

(9) Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely. kék, hogy •egy esipet fellcgecskét sem láthatni r:ijta, 's éjelenként millió ragyogó csillagokkal vau bé hintve. A' lioldis fényesebb, de minél forróbbak a' napok, annál hidegebbek az éjszakák. Naplemente után a güzkür hirtelen meg hál, 's a' harmat olly bőven hull alá, hogy csőnek is beülhetnék, az utazók ruháját át áztatja. A' két mérsékelt földöv (4,820,000 • m) fekszik a'naptérítő, és sarki körük közt. Erre a* napsugarai mindég csaponyolag esnek, azért itt szelídebb meleg, és keményebb hideg van, sokkal nagyobb különbsége van a' nap, és éj hosszának, mint a forróban, és az évnek négy részei rendesen váltogatják egy mást, do néni egyszerre mint a két mérsékelt füldövön, hanem fölváltva. Majd egész Európa az északi mérsékelt földövben fekszik. A' két hideg földöv a* sarki körök, és sarkak között van (. 760,000 Q r a ) ezekre a napsugarai harántékosan, mintegy elsikamolva esnek, azért itt a' hideg igen nagy, a' nap 24 órától egész hat hónapi kosszaságra nyúlik, a' mellyre egy éppen ollyan hosszú éj következik, itt két része van az esztendőnek: egy hosszú ( 8—10 hónap ) tél, és egy rövid nyár (2—4 hónap folytáig) miért is a ' j é g némelly tájain soha sem olvad el. Azonban égal jok csöndes, ritkán villámlik, nem dörög, eső nem esik,csak havazik. (*). H a a' föld f e l ü l e t é t 1 2 e g y e n l ő r é s z r e f e l d a r a bolnék , a b b ó l majd 5 rész a forróra , 6 nál valamivel t ő b b a k é t m é r s é k e l t r e , és nem e g y egész r e s z a h i d e g földövre jutna. A ' f o r r ó ö v l a k ó i árnyéktalanoknak (ascii) neveztetnek minthogy bizonyos időben árnyékot oldalast nem v e t n s k . A' m é r s é k e l t öv l a k ü i egyar-. A' hibáson nevezett nap/ttjáról láthatni, hogy egyedül a' földgolyó közepén a' nap hatása majd folyvást egyeníő, mivel minden helyzetben , mellyet a' föld forgásában elfoglal, a* nap soha sem esik túl a' rák, és a' bak naptérítő körén, ar. az a* földgolyó közepének határain. így tehát sugarai majd mindig függőlegesen esnek a' földre, s e' miatt 0 <t örökös nyár uralkodik. —Ellenben minél továbbmegy az ember a' földsarki körön a' föld sarok fejé, annál inkább megszűnik minden élet, és tenyésztés. Azért a'földsarkot laktalannak tartiák. Jegyzet.. Az. igazi v. természeti. égalt C clima. p h y s i c u i n ) m e g k e l l k ü l ö n b ö z t e t n i a' v i l á r , és m e l e g s é g é g a l t ó l , m e r t a ' t e r m é s z e t i égal a' l e v e g ő n e k egész minémiiségét, hidegét, melegét, nedvességél, szárazság á t , e g é s z s é g e s , és k á r o s v o l t á t foglalja m a g á b a n , a* u i i l l y e n n e k t. i. a z e g y e s t a r l o m á n y o k ' , és v i d é k e k k i n t t a l a l t a t i k a' k ü l ö n f é l e természeti okok miatt. Illyen o k o k : a' s z á r a z f ö l d , és a t e n g e r e k . T o v á b b á a' t a r t o m á n y o k fekvése, e m e l k e d e t t s é g e , f ö l d ü k m i v o l t a , .V s z e l e k s t b . E n n y i f é l e o k o k n á l fogva a' t e r m é s z e t i é g a l l e h e t s z a r a z , n e d v e s , h i d e g , m e l e g , m é r s é k e l t , f o r r ó , forronedves, egészséges, egészségtelen.. §. 14. Ej napegyenlőség.. Minthogy martius, és september 2l-ke azon. két nap , mellyen mind a* két sarok egyenlő távolságban van a' naptól, akkor ezen pontokon a' föld kellő közepe egyenesen a' napnak van fordítva, 's ez okozza a' nappalnak, és éjeinek egyenlő voltát: az az a'nap 's éj akkor az egész földön egyenlően hosszú , ez éj~ nyéhiaknah. f h e t e r o s c i i ) neveztetnek, minthogy- árnyért k u k d é l b e n m i n d e n k o r u g y a n azon t á j felé e s i k , 11. m i a z északi m é r s é k e l t ö v b e n é s z a k ; a ' d é l i b e n dél felé V é g r e a* h i d e g ü v l a k ó i kördmyékuak, (periscii,) m e n n y i b e n á r n y é k u k d é l b e n k ü l ö n b ö z ő i d ő b e n a' l á t h a t á r 1 minden oldalaira vetődik. /'-•.

(10) napegyenlóségnek (aequinocfium) neveztetik; — és pedig az egyik tavaszi martius 21-kén, mert ekkor kezdődik a tavasz, midőn a' nap a' kos jegyhez jut, a másik őszi éjnapegyenlőség, september 21-kén, mert ekkor kezdődik az ősz, midőn a' nap a mérleghez jut. (*) lurohnak neveztetnek.. 15. Napállás.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely. Jegyyzet. Azon délkörök, mellyek a' n ap fordító, és éj nap egyenlítő pontokon keresztül goudoltatuak, co-. Napállás kétszer van: 1-ör a' nap jnnins 21-kén a' rák naptérítőhez jutván, erre lövellj függő sugarait, melly idő nyári 7iapállás idejének neveztetik, ekkor van a' nap az északi félgolyóhoz legközelebb, a' délitől pedig legtávolabb , ugyanazért ekkor van az é. félgolyon a' leghosszabb nap. 2-or december 2'2-én, mikor a' nap a' baknaptérítőhez jut, ezen időt téli napállás idejének nevezik (solstitium hvemale) ekkor van az é- félgolyónak legrövidebb napja. •) Mivel Julius Caesar 45 évvel K e. az é v e t k ö r ü l b e l ü l 10 p e r c z e l h o s s z a b b r a t e t t e , a z é r t m á r 1582 n a p , és é j n e m m a r t . 2 1 - k é n v o l t e g y e n l ő , h a n e m m a r t . 1 0 - k é n , t e h á t 10 n a p p a l k o r á b b a n . A z é r t X I I I G e r g e l y p á p a rendelé, hogy 1582 october 4-ke után m i n d j á r t a 1 5 - i k ( n e i n az 5 - i k ) s z á m í t a s s é k az e l v e s z e t t 10 n a p k i p ó t o l á s á r a , és e z u t á n l e g y e n u g y a n m i n d e n 4 - i k év s z ö k ő é v , de a' t e l j e s s z á z a d o k r a n é z v e is csak m i n d e n 4 - i k l e g y e n s z ö k ő , t e h á t 1600 s z ö k ő é v , de 1 7 0 0 , 1 8 0 0 , 1 9 0 0 csak k ö z ö n s é g e s évek , ( m e l l y e k a' J u l i u s féle n a p t á r s z e r é n t m i n t a' r e n d e s 4 - i k é v e k s z ö k ő k v o l t a k ; de 2 0 0 0 i s m é t s z ö k ő é v . A ' k a t h o l i c u s o r s z á g o k G e r g e l y ' n a p t á r á t e l f o g a d t á k , és p e d i g m i n d j á r t , a' p r o t e s t á n s o k N é m e t h o n b a n 1700, az á n g o l o k 1 7 5 2 , a' s v é d e k 1 7 5 3 . Csak az o r o s z o k , és m i n d e n g ö r ö g h i t ű e k tartjak m e g a ' régi n a p t á r t , v a g y i s , az ó - s t i l t . é» m o s t m á r 12 n a p p a l h á t r á b b vannak, p . o. ujévök 13-kán esik, s jövő k é t s z á z a d b a n 14-l.én. Okleveleikben mind a regi, m i n d az u j i d ő s z á i n l ílást m e g j e l l e m z i k ;. Mivel a' földgolyó déli fele az északival ellentételesen áll, ennek folytában azon minden megfordítva áll , t. i. midőn mi a* naptól elfordulunk, az a' napnak esik, és midőn mi esünk a' naphoz, az elfordul a'déli goiyotól. Innen marf. 21-én midőn nékünk a' tavasz bé áll , ott ősz kezdet, junins 21-kén téleleje van, 's legrövi debb nap, december 22-kén nyárkezdet, s ieg hosszabb nap. (*) §. 16. A' föld'. forgása.. A' föld nem függ csak csendesen nyugodva a' szabad égi űrben, hanem mint mindenbujdosónak keltös forgása van, a) öntengelye körül, (mint a' kocsi kerék tengelye körül.) nyugotról keletre, és b) a' nap körül. A' föld forgásából pedig mi semmit sem veszünk észre, mert az részint igen gyengé*J M i n l h o g y m a r t . 2 1 - t ő l k e z d v e a z é s z a k i félg o l y ó k ö z e l e b b fordul a' n a p h o z , e r r e n é z v e a k k o r k e z d ő d i k a' s z é p v. m e l e g i d ő s z a k , é s p e d i g m a r t 2 1 - é n esik a' t a v a s z k e z d e t e , 's a ' n a p o k f o l y v á s t h o s s z a b b a k , e k k o r a z é. félgolyó m i n d i g t ö b b e t és t ö b b e t k e i ü l a' n a p f e l é , f o l y v á s t m e l e g e b b l e s z , 's n y á r k e z d ő d i k j u n i u s 2 1 k é n , e k k o r l e g h o s s z a b b n a p u n k v a n , 's l e g r ö v i d e b b é j i i n k , m i n t h o g y e' n a p h o s s z a s á g m i n t e g y 8 n a p i g t a r t . ez n y á r i n a p - á l l á s i d e j é n e k n e v e z t e t i k . E z i d ő t ő l fogva a z é. f é l g o l y ó i s m é t lassan lassan e l f o r d u l a' n a p t ó l , a ' n a p o k k i s s e b b e d n e k , i n i g s e p t e m b e r 2 1 - é n n a p é» é j i s m é t e g y e n l ő v é l e s z , 's n á l u n k az ősz k e z d ő d i k ; ekk o r az északi f é l g o l y ó uiég f o l y v á s t e l t a k a r o d i k a' n a p e l ö l , l a s s a n lassan hideg l e s z , 's d e c e m b e r 2 2 - é n k a p j u k a ' t é l k e z d e t é t a' l e g r ö v i d e b b n a p o t , l e g h o s s z a b b é j j e l , m i v e l ez a' n a p r ö v i d s é g h a s o n l ó i , i g m i n t e g y 8 n a p i g t a r t , ez i d ő t é l i n a p á l l á s n a k n e v e z t é l i k . Ekkor az északi f é l g o l y ó , i s m é t l a s s a n las«an f o r d u l n i k e z d a' n a p felé, v a l a m i v e l h o s s z a b b a k a' n a p o k , inig m a r t 2 1 k é n az é j e k e g y e n l ő k k é l e s z n e k , és az egész é v f o l y a m újra kezdődik..

(11) d<-n, részint pedig nagy gyorsasággal történik. Egy halkal uszó sajkán, vagy kocsiban is azt képzeljük, hogy a' távollévő hazak, és fák mellettünk szaladnak el, a' sajka pedig, vagy kocsi mozdulatlan áll. A'föld'. 18. § A' földnek. tengelye körüli forgásának eredményei.. Ránk nézve az a' jótékony eredménye van a föld' tengelye körüli forgásának, hogy: 1-ó'r Ez által eszközli a' föld a' nappal, és éjnek változásait, mivel az mindig 24 óra alatt történik , ugy t. i. hogy a' föld mint homályos test világosságát szinte , mint melegségét a' naptól kölcsönözi, melly oldala tehát a'nap félé van fordulva, ennek nappalja, a túlsó oldalnak pedig éje van. Ebből kitetszik, hogy a' föld valamennyi lakosának nincs egyszerre nappalja, és éje, sőt midőn némelyeknek hajnallik , akkor másoknál estveledik, és igy megfordítva: midőn ezeknél a' nappal kezdődik, azoknál éj következik bé. (*) 2-or V föld' tengelye körüli forgásából lehet az égi testek' u. m. a' nap, hold, és csillagokét megmagyarázni; mert az alatt míg a' fold nvugotról keletfelé valósággal tengelye körül megfordul, az emiitett égi testek az ég' boltozatával együtt keletről nyugotnak látszanak keringeni, igen is csak tetszőlegesen, 's ezt onnan tudjuk, mert a' föld forgása kétségki*) M i v e l k e l e t r e forog a ' föld, t e h á t m i n é l k ö z e l e b b esik v a l a m e l l y t a r t o m á n y , v á r o s s t b . k e l e t r e , a n n á l e l ő b b k e l l a z o n a' n a p n a k f ö l k e l n i , r e g g e l n e k , délnek . de estének is l e n n i . Európában Oroszországnak mint l e g e l s ő keleti t a r t o m á n y n a k l e g e l ő s z ö r , l s l á n d n a k pe» dig, m i n t l e g u t o l s ó n a k l e g u t ó l j á r a v a n r e g g e l e , dele, 's estéje.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely. §• 17.. 's u' külszín olly gyakran csal, mint az elébb felhozott példája a' sajkának mutatja. (*) viili,. napkörüli. forgása.. Hogy a föld forog a' nap körül, nem pedig a' nap a föld körül, igen hihető leszen azon körülmény által is, hogy sokkal természetesebb azt feltenni, mintsem a' sok ezerszer nagyobb nappal, 's a' számtalan csillagokkal olly sok millió mfbői álló hosszú utat naponként a' föld körül tétetni (**) Azon pálya, mellyet a' föld a' nap körül évenként fut, 181 millió mföldre tétetik, ha tehát azon végig utazni akarnánk, ahoz sok ezer év megkívántatna, legalább több 258 ezer évnél. Mivel pedig a' föld e roppant utat egy év alatt végig futja, azért ez olly sebességgel történik, hogy abból minden órábán elvégez 15,000 mf, és minden perczben 240 mf. A' földnek napkönili utja hosszúkás, vagy is tojásdad alakú, a' nap pedig a' föld pályá*) M i n d e z e k e l l e n é r e a z t s z o k t u k m o n d a n i : a' n a p fel kél , v a g y l e h a l a d , e n n e k n e m m á s e g y é b b az o k a , h a n e m m i v e l az e m b e r e k sok ideig igy v é l e k e d t e k , m a i n a p i g is m e g t a r t o t t á k a' k ö z ö n s é g e s szólás m ó d o t . **) Ez é p p e n a n n y i t t e n n e , m i n t h a valaki a z t k í v á n n á , hogy az egész t á j é k k ö r ü l t e f o r o g j o n , hogy azt végig nézhesse 5 v a g y h a ki azt á l l í t a n á h o g y az egész ház konyhástul, és t ü z h e l y e s t ő l , egy n y á r s o n l é v ő p a csirta k ö ' ü l forog.— U g y a n i s a ' n a p n a k t ö m e g e 3 5 5 , 0 0 0 szer o l l y n a g y m i n t a ' földé, 's 7 0 0 - s z o r o l l y n a g y m i n t a z o n égi t e s t e k é , m e l l y e k e t v i l á g á v a l e l e v e n í t . Á t m é r ő j é n e k nagysága = 1 8 0 , 0 0 0 mf. 's 1 , 4 0 0 , 0 0 0 f ö l d g o l y ó e l f é r h e t n e a' n a p b e l s e j é b e n . A' n a p t ö i n ü t t s é g e a' földének csak n e g y e d é t t e s z i , 's ha feltesszük, h o g y a ' föld á l a l j á b a n 5 - s z ö r o l l y n e h é z , m i n t a' v í z , 3 5 , 5 0 0 földgolyó a n n y i t n y o m , m i n t a' nap..

(12) nem éppen középpontján áll, tehát a'földnek az esztendő egyik részében közelebb kell alioz esni, másikban pedig távolabb kell attól lennie, közelebb estét, melly 20 1/2 millió mf. tesz, napközeinek (perihelion) távolabb estét pedig, melly 21 1/2 mii. naptávolnak {aphelion) nevezik. A'földnek napkörüli utja illy alakú.. §. 19. A' föld'. tiajikörüli forgásának. eredményei.. Hogy a' föld mint kissebb égi test a' nap körül forog, onnan is kitetszik, mert különben nem tudnók meghatározni a) az év hosszának okát. 6) az évszakok változásait, c) a' nappalok hosszaságának különbséget, d) a' nap és hold fogyatkozást. Lássuk rendre. 1-ör Azon időközt, mellyre a' földnek ezen keringéshez szüksége van, egy évnek nevezziik, vagyis 365 n. 5 óra, 49' perez, és 50" másod perez. 2-or Az évszakok változásait u. m. a* tavaszt, nyarat, őszt, és telet szinte a' földnek nap köriili futása okozza, melly keringésnek egyik felén a' napnak sugarai rézsut, és gyengén lövelnek a' földre, és szerzik a' hideg évszakot, (az őszt, és telet) másik felén felülről egyenesebben lövelnek ránk a' napsugarak, és szerzik a' melegebb évszakot (a' tavaszt, és nyarat). 3-or A' nappalok hosszaságának különbségét megint földünknek napkörüli keringése okozza: mikor t. i. a' föld olly tájékokon jár a'. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely. iiak. nap körül, honnét annak sugarai egyenesen rá szolgálnak, ekkor a' nappal sokáig tart, az éj kevés órákig; ellenben mikor a' föld olly tájékokon jár a' nap körül, honnét ennek sugarai csak rézsut szolgálhatnak rá, ekkor fénye nem sokáig tart, a' nap rövid, az éj pedig hosszú. 4-er A' földnek napkörüli keringése által a' nap és hold fogyatkozások ekép származnak. Minthogy a' hold éppen olly formán forog földünk K ö r ü l , mint a'föld a' nap körül, ezen keringés alatt vagy a' hold megyén el (újuláskor) a' nap és a'föld között, vagy a föld (hold tölte idejekor) a' nap és a' hold között fut el. Az eiső esetben t. i. mikor a' hold a' nap, és föld között megyen el, ekkor mint homályos égi test elfogja előlünk a' nap világát, vagy egészen, v. résznyire, és árnyékát főidőnkre veti. Ezen tünemény napsötétségnek, v. napfogyatkozásnak neveztetik, elég hibásan, mivel a' nap ez által semmi változást nem szenved, csak a' föld előtt menő hold fogja el a' napnak sugarait. A' 2-dik esetben az a z : mikor a' föld éppen a' nap és a' hold között fut cl, elfogja a' föld a' nap' sugarait a' hold előtt, vagy egészen, v. résznyire, és a' föld a' holdra veti árnyékát. E' tünemény helyesen neveztetik hold sötétségnek, v. fogyatkozásnak, mert a' hold a* naptól kapván a' világító sugarakat, ezek meg akadályoztatván, a' hold világosság nélkül marad. (*) *) A ' h o l d , m i n t f ö l d ü n k n e k kísérője (satelleí) nem csak t e n g e l y e k ö r ü l forog, hanein földünket n a p k ö r ü l i ú t j á b a n k ö v e t v é n , k ö r ü l ö t t e is k e r i n g . A ' h o l d n a k f ö l dünktőli legnagyobb távolsága . = 5 5 0 0 0 , legkisebb — 4 8 Ü 0 0 , ' k ö z é p — 5 1 , 5 0 0 inf. F e l ü l e t e igen h e g y e s v ö l g y e s , a' fold k ö r ü l i u t j a t m e g j á r j a m i n t e g y 2 8 n a p a l a t t ..

(13) 20.. Földünknek az égi testekhezi. viszonya.. Név.. gossággal f é n y l e n e k — f ő ,. mellék,. és üstökös. bujdosókra osztatnak, Fő bujdosóknak (planétáé) azok neveztetnek, mellyek közvetlenül a' nap körül keringenek, mellék bujdosóknak azok, mellyek ezeket utjokban kisérvén körülöttük mozognak, üstökösöknek (cometae) azok, mellyek az égboltozaton világló üstökkel vagy farkkal ellátva időről időre megjelennek. A' fő bujdosók száma 13, kísérőié 18. 11Jyen kísérője a' földnek van 1, Jupiternek 4 , Saturnusnak 7, Urannak 6.— A' főbujdosók. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely. Ha szemeinket derült estvén az égboltozat felé emeljük , számtalan nagyobb kisebb csillagokat látunk, ezek köztt észrevehetjük azon különbséget, miszerint számtalanok kölcsönös egymáshozi állásukat nern változtatják, nérnelJyek pedig változtatják. Ezek bujdosók , amazok állóknak (stellae fixae) neveztetnek. Az álló csillagok saját fénnyel ragyognak , feltűnő az úgynevezett téjut (via lactea ) melly nem egyéb, mint temérdek sokaságú csillagoknak földünkig ható gyönge fénye. Az álló csillagok távolsága meg nem határozható, igy Sirius Napon tul a' hozzánk legközelebb álló csillag, olly messzére esik, hogy egy ágyú golyónak oda érkezésre 600,000 évre volna szüksége. Legközelebb álló csillag a' nap ( © ). A' bujdosók e' körül különböző távolságokban keringenek, 's csak a' naptól kölcsönzött vilá-. Nap tói j távolsága. At mérő. NapkörüÜ keringése. óra". 87 23 224 17 365 6 321 16 225 50 131 16 220 13 221 15 314 20. Merkúr. Venus Föld Márs Vesta Astrea Juno Ceres iPallas lJupiter Saturn Urán Neptun. 8 mii. mf. ev 1660 „ 15 1720 „ 21 1 2 »» 55 930 „ 31 I 5) 60 49 3 55 53 1/2 )) 4 310 55 4 I) 350 56 4 >J 450 57 4 20000 101 1/2 555> 11 15000 197 1/2 »» 29 116 7500 396 84 5> 9 9071 746 217 141 55. lameI amey. h T > S ° g y " , i n é l k ö z R , e b b van v a bujdoso a' naphoz, annál rövidebb. 600 mf.. az esztpri H , n " t á V í a b b C S Í k a t t ő J ' hosszabb és 2 T ó S ' M : g M e r c u r x b a n - - csak 87 >apig es 23 oraig tart, az alatt Névtanban em* legszélső bujdosóban 217 olIyan év t lVl ol Jyan nap, mint millyen a' mi földünkön van c u L S V - C T n < 1 < , , U ' Z ' k ü v e ^ e z e s k é p e „ Mer. curban ,ge„ ,amar, Neptunban periig igen asS i í í " ^ 1 " . 1 Mi.ly1a.4n kell toki i életnek A n . T I T - ' * * « taitani. Copernicua szerint körökben, Kepler szerint pe-. dig tojásdad alakban keringenek a' nap körül következő renddel, 's következő távolságban. V * holdnak h fordulalját a' föld körül hó/dnapnak nevezzük. 18 év, és 210 na|> mán a" nap és holdfogyatkozások ugyan aionjiendben térnek viszsza.. 9. év i ^ V e S f. tához 62, Junohoz e. 0. r / í i í ü V. ^. ^. t. 0. p. 1. ,. ^. M e. ;. c u. v. h ü z. %Ve,-. év iilatí s mJoU > Sacurnughoa 252, 's U^nhoz 507.

(14) GYAKORLATOK A MÚGOLYON. §. 1. Földrajzi. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely. Jegyzet:Mikor a' naptárban (kalendáriomban) ez van írva: ebben az ésbenUralíodó bujdosó Márs vagy S a t u m stb. az nem jelent egyebet minthogy abban az evben a nap' útjában ez v. amaz bujdosó esik Földünkhez leg közelebb. De ennek a mi földünkre semmi befolyást, v. babonás erőt tulajdonítani nem kell, annál kevésbbé rajtunk való uralkodást, melly egyedül az isten dolga mennyen földön. A' régiek sokat foglalkozanak az égi testekkel, 's azokkal ugyan sokan vissza eltek jóslatra. Hogy mire valók azok a számtalan ragyogó csillagok? azt az ember nem tudja elgondolni bizonyoson, minden esetre az istennek hatalmat es dicsőségét hirdetik mi nékünk, és a' világ miden egyeb o kos lakosinak, mert hogy a többi csillagoknak is Vannak lakosaik: az semmi kétséget neui szenved.. Ha valahonnan, ugy a' roppant alkotmánynak,- mellynek a' mi földünk csak kis mákszemnyi részecskéje—teremtéséből tűnik ki leg inkább az istennek határtalan hatalma, ós bölcsesége, mellynek elgondolására lehetlen hogy a szük korlátok köxé szorított ember' elméje az isten imádására ne ragadtassék, mert ,az egek hirdetik az Isten' dicsőségét'.. szélesség.. Valamelly helynek az egyenlítőtől; távolsága földrajzi szélességnek neveztetik. Éspedig ha az adott hely az egyenlítőtől észak felé fekszik —északi— ha pedig délre fekszik —déli szélességnek mondatik. Az adott hely' földrajzi szélességének fokai számitatnak a* rézdélkörön (meridianus aenens vagy déli gyürü, földéikor) az egyenlítőtől a' sarkok felé , egész az adott helyig. Ha tehát valamelly helynek földrajzi szélességét akarjuk meghatározni, akkor az adott helyet a' déli gyűrű alá visszük, azon pont vagy szám, melly alatt a' hely fekszik, a' keresett szélességet mutatja. (*) Ha a' keresett szélességnek foka szoroztatik 15-el, a' szorozmány leend azon helynek az egyenlítőtőli távolsága. Jegyzet. Bécsnek, Posonynak, Kassának északi szélessége több valamivel 48, Budának 47 foknyinál. Kolosvár' földrajzi szélessége a' Ferroi délkör szerint több 46° foknyinál.. Ha az adott helyet a' déli gyürü alá visaszük, és a' sarkot a látkörtől a mar kikeresett szélességnek fokára emelyük , e' lesz a • ) Azon h e l y , mellynek földrajzi szélessége ismeretes, ekép' találtatik fel .• a* déli gyűrűvel vágásiét az adott fok alatt az egyenlítő, 's a' kérdéses hely a. déli gyürü alatt létezik..

(15) 12-re 's a' golyot forgatjuk míg az adott hely a' déli gyürü alá esik, a mutató a' kivánt órát jeleli ki.. sarknak latkor feletti távozása, ez pedigjarkernelkedésnek (elevatio poli) neveztetik. (*) Hossz.. Jegyzet. K é t lielynek egymastoli távolságát ekep l e h e t k i t a l á l n i : igen v é k o n y s o d r o n n y a l meressek a k e r déses t á v o l s á g , ' S az e g y e n l í t ő r e i l l e s z t v e k e r e s s ü k k i . h a n y fokot t e s z az e m l í t e t i t á v o l s á g ; ' s 1 5 - e l s z o r o z t a s s e k a szorozinány leend a keresett távolság.. §. 3. időpont. meghatározása.. Hogv akár melly helyen, és időpontban hány óra van? ekép' lehet kitalálni. Lakhelyünket a' déli gyürü alá visszük, az óramutatót pedig a műgolyon azon számra, mellyet számlálunk azon időpontban. Már ha az óra a' keleti részeken kerestetik , forgatjuk a' golyot nyugotra, ha pedig a' nyugoti részeken kerestetik, akkor keletre, míglen az adott hely a déli gyürü alá j u t , a' mutató pedig meghatározza hány az óra az adott helyen. Hogy pedig valamelly helyen hány az ora mikor p. o. nálunk a déli 12?— Lakhelyünket a déli gyürü alá visszük, a' mutatót pedis * ) G o n d o l j u k h o g y v a l a k i az e g y e n l í i ő t ó l a' s a r k o k v a l a m e l l y i k e felé u t a z i k , ez * s a r k o t a n n y i r a l a t a n d ja a' l á t k ö r b ő l , m e n n y i r e az e g y e n l í t ő t ő l e l t á v o z i k : h o n n a n k i t e t s e i k liogv a" sárk e m e l k e d é s e = a ' h e l y s z é l e s -. ségével.. Iláwj. óra Teheránban, Pekingben, Londonban mikor nálunk a déli 12? §. 4. A' nap' felkelése, v. lemente időpontjának kitalálása.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely. §. 2. Földrajzi. Valamellv helynek az első délkörtőli távolsága földrajzi hossznak mondatik. Es pedig ha a' hely kelet felé fekszik keleti, ha nyugotra, nyugoti hossznak mondatik. A' hely hosszanak fokai számitatnak az egyenlítőn a' Ferrot delvonaltól egész az adott helyig, tehát az adott helyet vigyük a' déli gyürü alá, ez az egycnh tón a' hossz fokot mutatja. Kolozsvár földrajzi hossza 41°. ,. az. A' nap' felkelése, v. lementének időpontját bizonyos helyre, és nappalra nézve ekép' tudhatjuk : 1-ör a' golyó állitatik az adott helyeni sark emelés szerint. 2-or a' naputján ki kell keresni a' nap' helyét, Vagyis azon pontot, mellyen van azon időben (látszólagosan) a'nap, e* pontot vigyük a' déli gyürü alá, a' mutatót pedig 12-re. 3-or ha a' nap felkelte kerestetik, a' golyot fordítjuk keletre, ellenben nyugotra addig, mig a' nap helye, vagyis a' kikeresett pont a' láthatárig jut, a' mutató pedig kijeleli a' nap' felkelését vagy lementét..

(16) Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(17) Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely.

(18)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

ƒ tér, a hely és a lépték mint földrajzi alapkategóriák analitikus szerepét mutat- ja be az adott témában, ezzel hangsúlyozva a földrajz jelentőségét (és

Ennek grafikonja:.. Ha a valószínűségi változó egy adott intervallumba esésének valószínűségét akarjuk meghatározni, akkor a sűrűségfüggvény görbe alatti