P E S T M E G Y E I MUZEUMOK I G A Z G A T6S A G A S Z E N T E N D R E V A R O S O N K O R M A N Y Z A T A P E S T MEGYEI K O N Y V T A R P E S T M E G Y E I KOZMUVELODfel I N F0R M A C| 6S K O Z P O N T
KOZ^P-EURbPAl BAROKK t\l 1992 MAJUS-1993 SZEPTEMBER
1
1 9 9 3 J U N I U S 2 3 - 1 9 9 3 J U L I U S 1 8
A K I A L L I T A S A Z „ A K T I V A R T " G A L ^ R I A B A N T E K I N T H E T6 M E G , S Z E N T E N D R E , P A T R I A R K A U . 7 ,
G Y E R M E K O N Y V T A K
A barokk Szentendren
A barokk fogalma
A X V I I I . szazadi kJasszicista muvcszctclmelct a barokkot mint ertektclcn, kusza es bizan" slilust hatiirozza meg. mclyct ,.szabalytalansaga" es ..onkcnyc"
miatt vctnek el. Ez a fclfogas csakncm a X I X . szazad vegeig crvenycsQl.
Wincklemann, Lcssing es Gcxithe, de Burckhardt es a kesobbi puristiik (pi.
Crocc) is a klasszicizmus nevebcn utasitjak el a barokkot. (Nem veve tudomasul.
hogy a klasszicizmus .,mcllektermekkcnt" jelcn van a barokk valamennyi nemzeti megnyilvanulasaban!)
A „rossz izlcs" muveszetekent aposztrofalt barokkbol (Benedetto Crocc). a fenti muvcszctelmclet csak a logikatlansagot. az atcktonika jegyeit. a funkcio nclkulinck tckintctt oszlopokat es pillcrckel. a papirszerucn hajlo architravokat cs ralfcliiletckct. a fcsloi es szmpadias szobrokat es a termeszetellenesen mcg- vilagilotl feslmcnyck mcslcrkelten mozgo alakjait lalja. (1)
A tortcnclmi-larsadalmi folyamalbol kiszakiloll klasszicisla barokk-crtelmezcs nem vesz ludomasl a kovelkezokrol:
- a biuokk a rencszanszra. a manierizmusra adolt valaszl. (Nota bene: a barokk lehal a klasszikus fornuivildg ertelmezesenek reakcioja!) A reneszansz cszmenye az egyscgbc lomoililo forma. Az egyseges egcszcn belul pcdig a reszek onallo crlckkel. immanenciaval birnak es mint egyenrangu reszek liirsulniik.
A barokk epp cllenkezoleg: a vegtclcn konkretumanak paradoxonat hirdeti, czi akarja megfogalmazni. Ezert a tomegevel halo, minden nczopontbol felfoghato, az alkoloreszck onmaguk allali mcghatarozottsagan nyugvo ..befejezelt" forma helycll. a ..teresiletr' tomcgformal valaszlja, amiben semmi sem lezart. semmi scm sugallja a bcfejezettseget. Az elemek egymast egeszitik k i , egymasba mennek at. Az „egesz" egy allando atalakulas folyamatat: egy nyilt-nyitott, hatartalan rendszer kepet mtitatja: (2)
- a barokk-jelenseg a kor termeszettudomanyos felfedezeseire, a beloluk kifejlodott termeszettudomanyos vilagkepre epul. A Kopernikusz altal megfogal-
mazott heliocentrikus elmelet megsziinteti „a Fold a vilagmindenseg kozeppontja:
az ember a teremtes ertelme es celja" szemleletet: ezzel szemben az oksagi osszefuggeseken nyugvo, egyetemes termeszeti torvenyek altal iranyitott rendszer vilagkepe fogalmazodik meg, amiben az alkotoelemek egyenrangiiak es jol miikodo mechanizmuskent funkcionalnak. Ezaltal az emberi let „atomizal6dik", de az „atomok" (az egyes emberek), mint az „egesz" alapegysegeinek tudatosulasai az, hogy az ember kepes megerteni es egyben meghoditani a vilagegyetemet, egyuttal „gnosszeol6giai optimizmussal" tolti el a tarsadalmat:
- mindez egyaltalan nem mond ellent annak a tenynek, hogy a barokk az ellenreformacio muveszete (is)! A formalas gazdagsaga, a formak dinamiz- musanak fokozasa, a kompoziciok bonyolultabb szerkesztese, az emocionalis hatas megteremtese es elerese: a barokk stilus Icnyegcbol fakadoan - eleve adott.
A transzcendentalizmus „felold6dasa" a panteizmusban (amit mar kiilonben a reneszansz elkezdett), pedig tokeletesen osszeegyeztetheto a fentebb vazolt vilagkeppel.
A barokk az abszolutisztikus monarchiak muveszete: az egyszemelyes kozponti hatalom stilusa. Es noha orszagonkent kiilonbozo formakban jclentkezik - ezen kivijl az udvari-egyhazi barokk is kulonbozik a polgaritol - , a barokk onmagaban megis homogcn gyujtofogalom. Ilyen fogalomma valhatott. mert az italiai, majd foleg a francia valtozata mintaul szolgall Europa valamennyi udvaninak muve- szetehez. X I V . Lajos barokkjat utanozta a pfalzi valasztofejedelem. a spanyol kiraly, az orosz car es az osztrak csaszar. A foiiri palotak tobbseget is francia epiteszek tervezik.
A barokk gyujtofogalomma valhatott azert is. mcrt a templomi epiteszet gyokerei es elemei is nagyjabol mindenhol azonosak: plasztikus eszkozokkel, kepi modszerrel, a latvany hatasanak fokozasaval biztositani az empatiat a kozossegben.
Kozos jellege a barokknak, hogy nagyjabol mindenhol magaba epiti a nemzeti mult hagyomanyait. Kulonosen ervenyes ez a kozep-europai orszagokra!
Es meg egy azonos jegye a barokk polgari valtozatanak: letisztult, egyszeru stiluselemei mindenhol hasonloak.
2
A magyarorszdgi barokk
Azt mondotluk, hogy a barokk stilus gyujtofogalman beliil, szamtalan for- maelcm nyilvanul meg, Ictrehozva egy orszag (peldaul Italia, Spanyolorszag, Franciaorszag ) vagy rcgio (Kozcp-Europa, Del-Amerika) barokk tipusat.
A X V l I - X V l l l . szazadi Magyarorszag a Habsburg Birodalom muveszetehez kapcsolodik es mint ilyen, az italiai es francia barokkhoz. Ezen belul, ugyanakkor a stilus sajatosan magyar specifikumot is mutat.
A X V I I . szazad az olasz mestercke. Az elso jelentos barokk epuleteket az osztrak szerzctesck epittetik. Noha a jezsuitak templomai a kcttornyos eszaki mintat kovctik (magyar „valtozatban" lasd pi. a nagyszombati, gyori, soproni jezsuita templomokat): az cpitomesterek, a diszito-stukkatorok megis Italiabol
szarmaznak.
A kozep-europai es ezen belul a magyarorszagi olasz „kozremukodes" elso- sorban a torokok elleni vcdrcndszer kicpiteseben, az erodok, varak epitesehez kotodtek: ugyanakkor termcszetesen az elso barokk egyhazi es vilagi epuleteket is az italiai hadimcrnokok terveztek.
Ez a gyakorlat Sebastian la Pierre de Vauban francia hadmcrnok (a rola elncvezett Vauban rendszeril) vedmij - tipusanak elterjedcscvel megszunt es a francia hadiepiteszek jutottak vezeto szerephez. Ugyanigy, a X V l l l . szazad elso evtizedeiben, X I V . Lajos udvaranak kultiiraja felvaltja a becsi udvar italiai- spanyol orientaciojat: a „Napkiraly" barokkja honosodik meg a Habsburg Biro- dalomban.
Ebbol a szempontbol meghatarozo Jean Nicolas Jadot lotaringiai epitesz tevckcnysege, aki 1745-t61 csaszari focpitcsz: tervekct keszit a becsi Burghoz, kivitclczteti fomuvct, a rcgi becsi egyetemet (ma az Osztrak Tudomanyos Akademia epulete) es magan megbizatasokat is vallal.
Magyarorszagi tevekenysegcnek legkiemelkedobb momentuma a budai kiralyi palota terveinek elkeszitese. Ennek alapkovet 1749-ben tettck le, cpitese 1753-ban fejezodott be (csak a diszito jellegu munkak maradtak hatra.)
A kiralyi palota nagy hatassal volt a korabeli magyar epiteszetre: ennek mintajara keszultek az ugynevezett Grassalkovich-stilusu kastelyok (Godollo, Nagyteteny, Hatvan, Pecel, Gernyeszeg, stb.)
A Grassalkovich-stilus fo jellemzoje a kozeprizalit fole emelt, harang alaku kupolateto, ami baldachinos satorra emlekeztet. A baldachin - akkori szohasz- nalatban ,.babilon" - jelkepiscgc (az un. oszovetscgi salor, ami tulajdonkeppen a hatalom szimbolumat jelenti)_valt a magyar barokk megkiilonbozteto jegyeve.
„Babilonos" kikepzest kapott nemcsak a tctoszerkezet, hanem az agyak boltozata is, sot a godolloi Grassalkovich kastely nyugatra nezo trontcrmeben (a palota Maria Terezia es ferje, Lotaringiai Ferenc szamara kesziilt) baldachinos kettos iron is helyet kapott.
.,A budai kiralyi varkastely fiokait nemcsak az cpittetok, de az epiteszek is nevelgcttck. elsosorban olyanok, akik a budai varkastely epitkezeseiben rcszesek voltak. Igy Grassalkovich kegyencc Oraschck Ignac - cs kesobb Franz Anton Hillebrandt. Elobbi feltehetden GodcMlon, Tctcnyben es Hatvanban, utobbi Varadon es Pozsonyban, a polgari epiteszek koziil Meycrhoffcr Janos Pccclcn s talan Gcrnycszegen emelt kupolas kozeprizalittal diszitett kastclyt." (3)
A barokk Szentendren
A magyiirorszagi kisvarosok barokkja ugyanarra a jelcnscgre epul, mint a polgari barokk cgcszc, ncvezctcsen: a stilus pompajanak jol mcgibntolt financialis (es bizonyos esctben vilagnezeti-vallasi: protestantizmus) gatjai vannak. A polgari racionalizmus, utilitarizmus a hasznossag elvet az cpitcszetben is ervenyre juttatja es csak keves diszito elcmet-format enged meg neki - ligy a kiilso, mind a belso dekoracio kialakitasaban.
A barokk kor Szentcndrejcnek (amellctt, hogy termeszetcscn ez is polgari, hisz bortermclo kcreskcdovaros), az altalanos ismcrvcken kivul, meg meghatarozo jellegii specifikumai is vannak.
A varos szerkezetct elore behataroljak foldrajzi-domborzati adottsagai: a Duna altal fclkorben hatiirolt dombok. A kozponti magot eszak-dcli iranyban a Duna teraszaira epitcttck, majd ez a mag fejlodott kesobb eszakra, eszak-nyugatra es delre.
A varosba letelepedett - torok pusztitas elol menckiilo - szerb, gorog, dalmat lakossag epitkezcsenck modjat a fent vazolt termeszeti adottsagok befolyasoltak:
technikajat, sajatossagait pedig a mar emlitett prakticizmus hatarolja koriil, ami itt a szolotermeszto, bortermclo eletmodbol kovetkezik. A z eredmeny pedig az
a dclies specifikum, ami a ma Szentendrejenek is a sajatja. Ebben a delszlav kornyczetben harmonikusan el egyiitt, egesziti ki egymast a Maria Terezia korabeli barokk es a gorogkeleti pompa.
Szentendre osszhatasaban barokk kepet mutat (a romaiak jelenletere utalo cpuletmaradvanyok es a vardombi templom nehany megmaradt gotikus elemenek dacara). meg ha fel is bukkan egy-egy rokoko diszitoelem: „j6zan", „szaraz"
copf fuzerdisz: szigoru egyszeruscgre torekvo klasszikus szerkezet: vagy a helyi cpitcszct egy-egy eklektikat, szecessziot idezo diszito motivuma.
Az. hogy mindez fcnnmaradhatott, egy ,.visszafejl6desi" torteneti szakasznak koszonhcto. A szenlcndrci ipar, alighogy beindult - tokehiany miatt - , maris hanyatlani kezdett. A munkaerd elvandorolt a budai gyarakba, iizcmekbe. Ez a folyamat gyorsulo tendenciat mutatott es akkor valt veglegesse, amikor a hagyomanyos sz()l()gazdalkodas zatonyra futott. (Az 1880-ban, Tahitotfaluban kezdodd filoxera- jiinany elpuszitja a kdmyek szdldiiltetvenyeit, igy a szentendreit is.)
Nem csoda tehat, hogy a magyar varoskepeket a X I X . szazadban meghatarozo klasszicizmus Szentendren csak alig van jelen, de az eklektika es a szecesszio is csak szdrvanyosan kepvisclteti magat.
A fent emlitett gazdasagi helyzct dacara, az itteni barokk megsem „megkdvult"
(ami bizonyos crtelmezcsben akar a stilus „tisztasaganak" megkerddjelezeset is jelcnthctne!), hisz jo nehany epiUctegyiittesen beliil egymasra rakodnak, egymast
kicgcszitik a korizlest nyomon kdvetd stilusok: a regence (rocaille)-stilus, a rokoko. a copf. a klasszicizald kesdbarokk mindmegannyi eleme.
Igy valtakozhal mondjuk egy templom homlokzatan a barokk kokeretes fdkapu. ..benne" rokoko, faragott asztalosmunkajii szarnyakkal: a kosarives ablakok zaradekai felett pedig copf fuzerdiszekkel.
A mives, szep kapuzatok - hogy eldbbi bekezdesiink inditasanal maradjunk - kiilonben is a szentendrei epiteszet jellemzdi. A varos biiszke lehet muveszi minosegukre, hisz keves olyan helysege van az orszagnak, ahol ilyen es ennyi crtekes kaput talalhatunk.
A szentendrei barokk kapukat emeli ki Horler Miklos is alapkdnyveben:
„Szentendre a szep kapuk varosa. Barokk hazainkra es varoskepeinkre egyebkent is jellemzd a kapuk hangsiilyos kialakitasa, de ilyen kis teriileten ilyen valtozatos es muveszi ertekii anyag cleg ritka (...)" (4)
Nehany barokk motivum
A szentendrei barokk reprezentativ epQletei a templomok, amelyekre szinten jellemzo a korizlest tiikrozo stfluskeveredes: a barokktol a rocaile-on, rokokon, copfon at, a klasszicizmusig.
A Horler-fele „kapu-temat" tovabbtaglalva: a keso barokk magyarorszagi epiteszetenek egyik jelentos, kompozicioban es plasztikaban egyarant magas szinvonalu kapuzata a Blagovesztenszka templome. Mind pompas fokapuja - a rokoko stflusjegyeit magan viselo kokeretevel es tolgyfa szarnyainak valtozatosan kialakitott faragvanyaival - , mind a szerenyebb, de stflusaval egybecsengo oldalkapuja, jelentos mQemlekke nemesiti az epQletet.
Miiveszi ertekben megegyezik az elobb ismertetett templom kapuival a Belgrad-szekesegyhaz pragai rokokot idezo oldalkapuja. (Kuriozumkent emlitjuk meg, hogy ugyanez a kapuzat szerepel a Mdveszettorteneti A B C , barokk epitcszetet illusztralo anyagaban.) (5)
A fokapu egyszerij keretezeset egyensulyozzak a diisan faragott es mivesen veretezett szarnyak.
„A Klisa (dalmatul: var S. T . ) felol leereszkedve vagy a Fo terrol felka- paszkodva rokoko diszvazakkal ekesitett kapu fogad. A jatekos, r(x;aille-os kovacsoltvas kapu szarnyait, oromzatat Ginesse Mjirton szentendrei lakatos, a kovacsoltvas miivesseg kivalo mestere keszitette 1772-ben." (6)
A diszkapu miiveszi minosegeben rokonsagot mutat az izbegi templom keriteskapujaval. Az izbegi kesdbarokk keriteskapu mellett, a templom fobejarata mar a copf stflusjegyeit kepviseli: faragott szarnyai fiizerdisszel, fonadekmoti- vumokkal ekesitettek.
A kiilonbozo stflusjegyek egy epuleten beluli keveredesenek talan az egyik legeklatansabb szentendrei peldaja a Peter-Pal (Csiprovacska) templom kapu- zatai!
„A homlokzat kozeptengelyeben nyflo fokapu diszes barokk kdkeretezesii, sarokkonzolos, ives zaradekkal, felette tortvonalu, kozepen volutakban zarodo, gondosan tagozott szemoldokparkannyal. A faracsos kapuszarny copf izlesii asztalosmunka, felso mezojeben csiicsivsoros frizzel kozrefogott fiizerdiszes ro- zettaval (...) Mindket oldalhomlokzatan egy-egy klasszicizmusba hajlo copf
kapuzat nyilik, felkorives zaradekkal, lizenakkal tartott konzolos szemol- dokparkannyal. A finoman tagozott es diszitett vorosmarvany kapuzatok mdveszien faragott bronzveretes szarnyaikkal az 1800 koruli epitomuveszet kiemelkedo alkotasai." (7)
Noha kimondottan barokk elemeket nem tartalmaz, de a teljesseg kedveert emlitsuk meg a Preobrazsenszka templomot. Kertkapuja copf es koraklasszicista motivumokban gazdag. A diszkapu a pesti Szerb utcai szerb templom kapujanak masa.
A varos egyik legegyszerubb temploma az Opovacska, kapui viszont „stilus- tisztan" a barokkot kcpviselik. A templomot koriilvevo keritesfalban ket barokk vasracskapu nyilik: deli oldalan barokk kokeretes oldalajto talalhato: kozepten- gelyeben egycneszaradeku, sarokkonzolos barokk kokeretes kapu van.
A vardombon alio romai katolikus plebaniatemplom eredetileg gotikusnak epult, de a torok hodoltsag alatt tonkrement. 1710-ben allitottak helyre, de akkor mar a kor kivanalmai szcrint: barokk stilusban. A szazad vegen tatarozhattak, akkor kesziilt a torony alatti copf vasracsajtaja is.
A Pozsarcvacska templom szembetiino peldaja a keletelcsnek: annak a kora-keresztcny cloirasnak. hogy a szentely kelet fele tekintsen. Igy homlokzata a Kossuth Lajos utcanak hatat fordit. A templomot koriilvevo kokcritest copf vasracsos kapu zarja. Emlitesre melto a X V I I l . szazadi fokapuja, gazdag vasalassal, eredeti szekrenyzarral.
A z egyhazi epitmenyek koze tartozik a katolikus Kalvaria, a barokk stilus formajaban, aranyaiban talan egyik legszebb szentendrei kcpviseloje. Az ovalis alaprajzii kertct kcritesfal veszi koriil, kozepen boltozott kalvariakapolnaval (a teraszon alio harom, kesobb keszult kereszttel ) es a hozzakapcsolodo ket, felkorivben futo lepcsovel. A keritesfalat staciofiilkek szakitjak meg, melyek a belso fal parkanyabol emelkednek ki.
A Kalvaria eszaki oldalan nyilo keriteskapu - kosarives kokeretben diszes barokk vasracsajtajaval - mintegy ellentetezi a korbefuto sima falfeliiletet.
Ugyancsak az egyhazi epiteszet remeke az a kapolna, ami a Romai sane utca torkolataban all. A felkorives apszissal zarulo egyszeril kis kapolna hom- lokzatan szinten felkorives, kokeretes ajto talalhato, amit diszes vasracskapu zar.
A gazdagon diszitett apacaracsos vaskapu a szentendrei barokk vasmuvesseg egyik legertekesebb darabja.
Az emlekkeresztek koziil kiemelkedo jelentosegii a Fo tcri: a Szentendrei Szerb Kereskedo Tarsasag altal 1763-ban, a jarvanytol valo megmenekiiles emlekere emeltetett Pestis-kereszt. A kereszt osszhatasaban rokokd, de reszleteiben barokk elemeket is tartalmaz. A z eredeti emlekmii hatszoget zaro kesdbarokk vasracs-keritessel koriilvett. A talapzat barokk volutakkal tamasztott. A talapzat parkanyatol indulo haromoldalii, keskenyedo piller oldalain negy-negy, badogra festett, felkorives vegzodesii szentkep talalhato. A kepeket rokoko mintazatu faragvanyok keretezik. A piller indakkal, levelekkel atszott alapii vaskeresztben vegzodik, rafestett korpusszal.
A Szentendrei Kereskedo Tarsasag emeltette 1781-ben a sztaravodai forras- foglalatot is. A kolap kesdbarokk motivumokat tartalmaz: az oromzatot volutak fogjak kozre: a zaroresz ovalis nyilasa folott copf fuzerdisz van, amit tortvonalu, ives parkany es a jol ismert kagylodisz-zaradek keretez.
A Sztaravodaval attertunk a polgari epiteszetre. A teljesseg igenye nelkiil, jelzessszeriicn vazlatolunk nehany szentendrei barokk hazat.
Kiemelkedo fontossagu a Fo teri kereskeddhazak egyuttese. A X V I I I . szazad elejen epiilt, dt kereskedoc salad reszere kcszitctt, bclsd szerkezeteben tagozodo haztomb, .tdbb atalakitast szenvedett. Az emeleti kotenyes fejezetil lizenakkal tagolt falfeliilet a Gdrdg utcai oldal, terre nezd homlokzatan is folytatodik. Igaz, hogy itt csak egy lizena maradt fent, de feltehetd, hogy a barokk lizenatagolas eredetileg a Fd ter feldli oldalon is vegigvonul. A z emlitett sarkon kdkonzolon alio zart erkely talalhato, mely kdoromzatos tetdvel fedett.
Amellett, hogy a kereskeddhaz a Fd ter legfontosabb terfalat adja, bclsejeben korabarokk elemeivel jelentds miiemleki ertekkel bir.
A Wastagh Gydrgy utca, Gdrdg utca sarkat kepezd X V I I I . szazadban epitett haz (Kovacs Margit Muzeum), a helyi barokk epitkezes jellegzetes peldaja.
Az epiileten figyelemre meltdk a negy kosaras, apacaracsos es egy levelrozsas, rokokd oromracsban vegzddd ablakmegoldasok: valamint a szeles falfelulctbdl mintegy VingTO barokk kapuzat (kdkerete tiikrds tagozasu, kosarives, vallparkanyos:
szarnyai diszesen vasaltak). A kapualj csehsuveg-boltozatos. Az udvari homlok- zaton kdlceretes, apacaracsos, vastablakkal zarhato ablakok nyilnak.
A Varoshaza X V I I I . szazadi magjat 1924-ben, a korizlest tiikrozo neobarokk stilusban atalakitottak. A gyiilesterem foldtti keleti homlokzaton nagymeretii ives falat hijztak, mig a Varoshaz-terre nezo bejarata fole, oszlopokon nyugvo erkelyt epitettek. A z eredeti epitmenyre csak belso elrendezese es boltozatai utalnak, a Varoshaz-teri resz foldszintjenek folyosoin.
A hajdani viragzo szolomiivelesrol taniiskodik a Gorkij utca 1. szam alatti, X V I I I . szazad kozeperol szarmazo barokk lakohaz. „A kettraktusos hazban tagas, fiokos dongaboltozatos szobak vannak, az udvari oldalon szabadkemenyes kony- haval. Alatta ugyancsak kettraktusos, dongaboltozatos borospince, melynek lejarata eredetileg az utcarol nyilott. Oromfalas homlokzatan ket szalagkeretes ablak nyilik, koztuk kis szoborfulkevel, az oromfalban ket kisebb padlasablak es egy lant alakij szellozo nyilas." (8)
A fenti tipushoz tartozik a Rab Raby ter 1. szamii haza is, ahol a hagyomany szerint Raby Matyas lakott. A z epiilet zarokovenek bizonysaga szerint 1786-ban epult. A kettos haztomb kozos kapuval es kozos udvarral rendelkezik (valoszinii, hogy ugyanannak a szolosgazdanak volt a haza).
A barokk kapu kokeretes, kosarives, vallkovel es zarokovel, amin az evszam es a gazda ,.mestersegenek cimere", a dombormiivii szoldfurt van. A jobb oldali homlokzaton a ket ablak alatt kosarives kokeretes pinceajto talalhato, keresztpantos, leveh-ozsas szarnyakkal. A bal oldali homlokzaton egyetlen ablak van, az ellenkezo oldal ablakaihoz hasonlo fiiles keretezessel.
A barokk stilus egyszeriisegeben is vonzo peldai a Kossuth Lajos utca 4.
szamu es a Szentlaszloi ut 8. szamij lakohazak.
Az elsot rizalitba foglalt kokeretes kapu nyitja, vallparkannyal, zarokovel, tukros diszitessel, finomat tagozott kapuszarnnyal. Az ablakok egyszerdek: a jobb oldali egyetlen haromosztasu, kokeretes.
A masodik epiilet homlokfalan egy ikerablak (rajta az egesz falat megnemesito diszes ablakracs) es egy vakablak talalhato, fiiles volutas zarad6ku barokk kdkerettel. A z udvari homlokzat arkados tornaca egesziti ki az osszkepet.
Ismerteto vazlatunkat a Bogdanyi ut 13. szamu fdldszintes barokk lakohazzal zarjuk. Az epiilet a X V I I I . szazad elejere datalhato. Az egytagu foparkinnyal zart homlokzaton kokeretes, konyoklos, fules ablakok vannak. Kvaderezett ko- sarives kapuja rombusmintas boritott szarnyakkal nyilik.
A kiragadott lakohaz-peldak nem onkenyesek: igyekeztem a jellegzetes polgari barokkra felhivni a figyelmet. Az egesz szoveg sem torekedett, torekedhetett a teljessegre, inkabb a tipikust igyekezett vazolni.
Nehez, sot remenytelen es egyben ertelmetlen kiserlet osszefiiggeseibol kiemelni a barokk elemeket, ezert inkabb a hangsiilyozdst valasztottam. Bizonyitani szerettem volna, hogy a „pars pro toto" elve alapjan, osszhatasaban Szentendre egyike a legszebb barokk kisvarosainak.
Katalogusunk nem helyettesiti sem a szakirodalmat, sem az utikonyvet, mint ahogy kiallitasunk sem ohajt a fenti irodalom illusztraciojaul szolgalni. Celunk az volt, hogy barokk impresszidkat keltsunk a latogatoban.
Sclileininger Tamas
Irodalom
1. Bdvebben lasd Hauser Arnold: A mdveszet es irodalom tarsadalomtort6nete.
1. Reneszansz, manierizmus, barokk (357)., Gondolat, 1980.
2. A barokk fenomenologiajat lasd Szcnkiralyi Zoltan: Barokk. (Az epiteszet tortenete. Ujkor. Tankonyvkiado, Budapest 1986.) c. kdnyvebcn (9).
3. Magyarorszagi reneszansz es barokk. Mdveszettortcneti tanulmanyok, Aka- demia Kiado, Budapest 1975. Voit Pal: A francia barokk mdveszet jelensegei Magyarorszagon (460-461). A fejezct egesze c tanulmany alapjan kesziilt (S.T.)
4. Horler Miklos (Munkatarsak Sallay Marianne, Kuthy Sandor): Szentendre (Miiszaki Konyvkiado, Budapest, I960., 75.)
5. Muveszettorteneti A B C , Terra Kiadas, Budapest 1961., szerkesztok: Molnar Albert, Nemeth Lajos, Voit Pal (50)
6. Voit Pal: Szentendre, Corvina, Budapest 1968. (21-22.).
6. Horler Miklos: i.m. 138-140.
8. Horler Miklos: i.m. 121.
10
Resume
Baroque style was the art of absolute monarchies, the style of central power manifested by the sovereign. Although it appeared in diverse forms in each country, moreover even courtly and ecclesiatical Baroque were different from the burgherly version, it can be used as a homogenous collective concept, since its Italian and later French versions were used as models for the courtly art of all European countries.
It has become a collective concept likewise because the roots and elements of ecclesiastical architecture arc more or less identical everywhere: they intend to ensure the empathy of the community by plastic and visual means and by enhancing visual effects.
A common feature of Baroque style that almost everywhere it involves the traditions of the national past, especially in the Central European countries.
Another common feature is the purified, simpler arsenal of ornaments in the burgherly version of the style that can be found everywhere.
•
17th and 18th century Hungarian art is connected with the art of the Hapsburg Empire, and as such, with Italian and French Baroque. The style, however, has its own Hungarian specificities as well.
The ,.ltalian contribution" in Central Europe and Hungary primarily involved the planning of the local defense system, castles and fortresses against the Turks, but the first secular and ecclesiatical buildings were similarly planned by Italian military architects.
In the first decades of the 18th century the courtly culture of Louis X I V of France replaced the earlier Italian-Spanish orientation of the court of Vienna.
From this point of view, the activity of Jean Nicolas Jadot, an architect of Lorraine, from 1745 on the chief architect of the Austrian emperor, is of crucial importance. He made plans for the Burg (Royal Palace) of Vienna, built his chef d'oeuvre, the University of Vienna (now the building of the Austrian Academy of Sciences) and worked at private commissions.
The most outstanding momentum of his activity in Hungary is his plans for the Royal Palace in Buda whose foundation stone was laid in 1743 and whose
building was finished in 1753 (with the exception of smaller decorative woilcs to be finished later).
The Royal Palace had a great influence on contemporary Hungarian archi- tecture: it was used as a model for the palaces of the so-called Grassalkovich style (in Godollo, Nagyteteny, Hatvan, Pecel, Gernyeszeg, etc.)
The methods of the architecture of the Serbian, Greek, Dalmatian inhabitants of Szentendre seeking refuge here from the Turkish destruction were defined by the location and natural environment of the town (the hills with the semicircular border of the Danube): while its techniques and specialities evolved according to the burgherly utilitarianism and practicism that was a consequence of the viticultural lifestyle. It resulted in a certain Mediterranean atmosphere which characterizes also present-day Szentendre. In this south Slavic environment the Baroque of Maria Theresia and the Orthodox splendour could harmoniously coexist complementing each other.
The view of Szentendre is dominantly Baroque even if here and there a Rococo ornament appears: a „sober" or „dry" garland of the Zopf style, a Neo-Classicist structure of strict simplicity or decorative motifs recalling Ecc- lecticism or Art Nouveau emerge in local architecture.
The fact that this Baroque townscape could survive is due to the lack of industrialization (and the restructuring of the plan of the town as a consequence):
for local industry, owing to the lack of funds, decreased and the epidemic of filoxera which broke out in 1880 ruined viticulture. Manpower, for the lack of employment, started to commute to Buda and its factories.
In spite of the outlined economic situation local Baroque is not at all
„petrified", since within the same set of buildings the subsequent stylistic elements following the changes of contemporary tastes were applied one beside the other: thus motifs of the Regency (Rocaille), Rococo, Zopf and the Classicistic late Baroque styles complement each other.
Thus on the facade of a church we can find a main gate in Baroque stone frame with wooden gates of Rococo carving and Zopf garlands above the arched Baroque windows.
Tamas Schleininger
Zusammenfassung
Der Barock isl die Kunsi der absolulistischen Monarchien: der Stil der zentralen Macht in der Hand cMncr cinzelnen Person. Obwohl er in den einzelnen Liindern in den unterschiedlichcn Fornicn erscheint - und ausserdcm unterscheidet sich auch der hofische und kirchlichc vom burgerlichen Barock - , ist der Barock trotzdem in sich ein homogcner Sammelbegriff. E r konnte zu solch einem Begriff werden, weil die italicnischc, spiiter hauptsiichlich die franzosische Varianfe der Kunst aller europiiischcr Hofe als Muster diente.
Der Barock konnte auch daruin zum Sammelbegriff werden, weil die Wurzeln und auch Elemente der kirchlichen Architektur im grossen und ganzen uberall gleich sind: mit plastischcn Mitteln, bildlichen Methoden, mit der Steigerung der Ansichtswirkung wird die Empathie in der Gemeinschaft versichert.
Es ist der gemeinsame Charakter des Barocks, dass er grosstenteils uberall die Traditionen der nationalen Vergangenheit in sich baut. Das ist besonders fur die mitteleuropaischen Lander gultig!
Und noch ein gleiches Merkmal der Variante des hiirgerlichen Barocks: die geklarten, einfachen Stilelemente iihneln sich uberall.
— • —
Das Ungarn des 17.-18. Jahrhunderts ist mit der Kunst des Habsburger Reiches verbundcn und als solches mit dem italicnischcn und franzosischen Barock. Innerhalb dessen zeigt der Stil gleichzeitig ein eigcnes ugarisches Spezifikum.
Die italicnischc .,Mitwirkung", die in Mitteleuropa und auch in Ungarn tiitig war, war in erster Linie im Ausbau des gegen die Tiirken gerichteten Vertei- digungssystems, mit dcm Bau der Festungen und Burgen vcrbunden: natiirlich wurden gleichzeitig die ersten barocken kirchlichen und weltlichcn Gebiiude auch von den italicnischcn Ingenieuroffizieren geplatn.
Die italicnischc-spanische Orientierung des wiener Hofes wurde in den ersten Jahrzehntcn des 18. Jahrhunderts von der Kultur des Hofes von Ludwig X I V . abgcldst.
Aus dicscm Grund war die Tiitigkeit des lothringischen Architekten Jean Nicolas Jadot bestimmend, der seit 1745 kaiserlicher Oberarchitekt war; er fertigte Pliinc fiir die wiener Burg, fuhrte sein Hauptwerk, die alte wiener Universitat aus (heute das Gebiiude der Osterreichischen Akademie der Wis- senschaften) und ubernahm auch Privatauftriige.
Das hervorragendste Monument seiner ungarischen Tatigkeit ist die Herstellung der Plane des koniglichen Palastes von Buda. Sein Grundstein wurde 1749 gelegt, sein Bau wurde 1753 beendet (nur die Arbeiten dekorativen Charakters blieben zuriick).
Der konigliche Palast iibte eine grosse Wirkung auf die zeitgenossische ungarische Architektur aus: er diente als Muster fur die sogenannten Schlosser im Grassalkovich-Stil (Godollo, Nagyteteny, Hatvan, Pecel, Gernyeszeg usw.)
— •
Die Architektur der sich in Szentendre niederlassenden - vor der Zerstorung der Tiirken fluchtenden-serbischen, griechischen und dalmatischen Bevolkerung wurde von den natiirlichen Gegebenheiten (durch die im Halbkreis umliegcnden Hugel und die Donau) beeinflusst; ihre Technik, Charakteristiken wurden abcr von dem hiirgerlichen Utilitarismus und Praktizismus bestimmt, der die Folge der lebensweise der Weinbauem war. Das Ergebnis ist das siidliche Spezifikum, das auch heute die Eigenheit des heutigen Szentendres bedeutet. In dieser sudslawischen Umgebung lebt harmonisch der Barock der Zcit von Maria Theresia und die griechisch orientalische Pracht zusammen und ergiinzen sich gegcnseitig.
Szentendre zeigt im Gesamteindruck das Bild einer barocken Stadt, auch wcnn hier und dort ein Rokokodekorationselement auftaucht, cbenso wie .,nuch- temer", ,.trockcncr" Zopfgirlandenschmuck; nach strengcr Einfachhcit strcbcnde, klassische Konstruktionen. oder einige Ekiektrik, Jugendstil andeutende Dckora- tionsmotive der ortlichen Architektur.
Dass alles in Szentendre so bleiben konnte ist der Tatsache zu verdanken, dass die Industrialisierung (und die mit ihr verbundene Stadtregulicrung( die Stadt nicht beruhrte, die wegen des lokakn Kapitalmangels der Industrie zu- riickging; durch die im Jahre 1880 auftretcnde Philoxera-Epidcmic wurde der Weinbau zugrundcgerichtct. Die Arbcitskriiftc wanderten aus Mangel an Arbe- itsmoglichkeiten in die Manufakturen von Buda.
Trotz der aufgezeichneten wirtschaftlichcn Situation „versteinerte" sich der hiesige Barock jedoch nicht, denn innerhalb mehrerer Gebaudeeinheiten (!) stapcln sich, vervollstiindigen sich Stile, die dem Zeitgeschmack strikt folgten:
mannigfahige Elemente des Regence (Rocaille) - , Rokoko-, Zopfstils und des klassizierenden Spiitbarocks.
So kann auf der Fassade einer Kirche das steingerahmte harocke Haupttr erscheinen: „in sich" mit Flugeln, deren Tischlerarbeiten im Rokokostil geschnitzt wurden, uber den Stiirzen der Fenster mit Korbbogen befindet sich Girlandensch- muck im Zopf stil.
Kepjegyzek
1. A Blagovesztenszka templom fokapuja.
2. A Blagovesztenszka templom oldalkapuja.
3. A Belgrad-szekesegyhaz fokapuja.
4. A Belgrad-szekesegyhaz oldalkapuja.
5-6. A Belgrad-szekesegyhaz kovacsoltvas diszkapui.
7. A z izbegi r. k. templom kovacsoltvas kapuja.
8. A z izbegi r. k. templom lo'bejarata.
9. A Peter-Pal (Csiprovacska) templom fokapuja.
10. A Peter-Pal templom oldalkapuja.
11. A Prcobrazscnszka templom kcrtjenek dfszkapuja.
12. Az Opovacska templom fokapuja.
13. A z Opovacska templom kokeretes oldalkapuja.
14. A romai katolikus plcbaniatcmplom belso, kovacsoltvas kapuja.
15. A Pozsarcvacska templom fo homlokzata (reszlet) 16. A Pozsavcvacska templom oldal homlokzata.
17. A romai katolikus Kalvaria.
18. A r()mai katolikus Kalvaria bejarata.
19. A Szt. Florian kapolna
20. A Szt. Florian kapolna apacaracsos kapureszlete.
21. A Kalmiukcrcszt.
22. A Kalmiirkcrcszt volutas talapzata.
23. A Sztaravoda forrasfoglalata.
24. A loteri kereskedohaz.
25. A z ugynevezett „S6haz" (Kovacs Margit Muzeum) kapuzata.
26. A „S6haz" veretes kapuja (reszlet) 27. A „S6haz" kosaras, apacaracsos ablaka.
28. A „S6haz" levelrozsas vasracs ablaka.
29. A Varoshaza fohomlokzata.
30. Majus 1. utca 1. sz. alatti lakohaz.
31. Rab Raby ter 1. sz. alatti lakohaz.
32. Kossuth Lajos utca 4. sz. alatti haz.
33. Szentlaszloi ut 8. sz. alatti lakohaz.
34. Bogdanyi ut 13. sz. alatti lakohaz.
2
4
6
8
15
16
17
20
24
28
3 2
33
A katalogust irta es szerkesztette: Schleininger Tamas A fenykepeket keszitette: Gajzago Jolan
A reziimeket forditotta:
Bendes Rita - angol nyelvre
Szakacs Dagmar es Dr. Mailath Imre - nemet nyelvre A kidllitdst rendezte:
Schleininger Tamas
A kiallitas kivitelezeseben kozremukodott:
Lukacs Katalin, Schrett Laszlo, Mali Antal restauratorok, Aladics Antal kiallitasrendezo
A katalogust kiadja:
A Pest Megyei Muzeumok Igazgatosaga Felelos kiado:
Soos Sandor megyei muzeumigazgato
AKODENT NYOMDA, CEGliD
A boritok grafikai a „PEST M E G Y E M U E M L E K E I I I . " c. kotetbol valok.
(Irta a Magyar Tudomanyos Akademia Tipografiai Munkakozossege, Akademiai Kiado, Budapest 1985.; 67., 104.)
