Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018.

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3) © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..



(6) 85. szám.. Törvényj avaslat _. az Országos Erdei Alapról. I. FEJEZET.. Általános rendelkezések. 1. §• Az Országos Erdei Alap közérdekű erdészeti célok előmozdítására szolgál. 2. §.. Az Országos Erdei Alap jövedelmei a következők: 1. Az erdőrendószeti áthágások eseteiben befolyó pénzbírságok négy ötöd része; 2. az 1901 : XX. t.-c. 23. §-ának 4. bekezdése értelmében a földmívelósügyi tárca céljaira fordítandó összegnek az erdei kihágásokra eső hányadrésze ; 3. az alap költségén kiadott szakmunkák jövedelmei; 4. azok az összegek, amelyek az 1884: XXVI. és 1913: XXXIII. t.-c.-ben foglalt felhatalmazás alapján eladott ingatlanokért, továbbá az úrbéri elkülö nítés, arányosítás, tagosítás, telepítés, feldarabolás, határkiigazítás vagy kisajátítás során értékesített, avagy a törvényhozás külön intézkedése alapján eladott vagy elcserélt állami erdőkért időnkint befolynak; 5. az 1904: XIV. t.-c. 13. §. 4. m) pontjában foglalt rendelkezéssel az erdővásárlási alap gyarapítására engedélyezett 5,000.000 korona; 6. a törvényes rendelkezések útján az Országos Erdei Alap céljának vagy az alap rendeltetésének megfelelő céloknak előmozdítására rendelt, vagy önkéntes adományok útján felajánlott összegek, valamint a Magyarországi Faértékesítő Hivatal tiszta jövedelme; 7. az alap gyümölcsözőleg elhelyezett pénzeinek kamatai.. 3. §• Az alap jövedelmei a következő közcélok előmozdítására szolgálnak: . 1. az ország erdőgazdaságának fejlesztésére, erdőtelepítések és fásítások előmozdítására; © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(7) 2. 2. az erdészeti tudomány és szakirodalom előmozdítására, valamint az erdészeti szakismeretek terjesztésére és az erdészeti kísérleti ügy fejlesz tésére ; 3. az erdőrendészeti intézkedésekkel kapcsolatos kiadások ama részének előlegezésére, vagy fedezésére, melyet az érdekeltek helyett — törvényes rendelkezések alapján — az államkincstár előlegez vagy visel; továbbá az erdőrendészeti áthágás miatt megindított eljárás, illetőleg a hivatalból üldözendő erdei kihágások miatt folyamatba tett rendőri büntető eljárás költségeinek fedezésére abban az esetben, ha a felmerült költségek be nem hajthatók, vagy ha az erdőrendészeti hatóság vagy a rendőri büntető bíróság az eljárást jogerősen megszüntette, vagy a terheltet jogerősen felmentette; 4. az állami erdőbirtokok kiegészítésére alkalmas erdőrészeknek, valamint erdészeti érdekeket szolgáló ingatlanoknak, kopár, illetőleg kopárosodó vagy vízmosásos avagy futóhomok területeknek és erdőbii'tokossági arányrészeknek megszerzésére. Az Országos Erdei Alap terhére vásárolt ingatlanok és erdőbirtokossági arány részek az állam tulajdonát képezik. 4- §• Az Országos Erdei Alap évi kiadásait és bevételeit az állami költségvetésben a földmívelésügyi tárca »Állami erdészeti igazgatás« címénél külön rovat alatt kell előirányozni és olykópen kell megállapítani, hogy az évi kiadások végösszege az illető évi bevételek végösszegének megfeleljen. Ennek az egyenlegnek úgy az állami költségvetésben, mint az állami zárószámadásban való biztosítására az alap kiadásai közt »Az alap tőkéjének gyarapítása« elnevezéssel külön alrovatot kell nyitni, amely alrovaton mindenkor olyan összeget kell előirányozni és elszámolni, amely összeggel az előirányzott, illetőleg (a zárszámadásban) a tényleg befolyt bevételek végösszege az alap rendeltetésszerű évi szükségletére előirányzott, illetőleg (a zárszámadásban) a tényleg lerótt kiadások végösszegét meghaladja.. 5. §.. Az Országos Erdei Alap tőkevagyonát a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve kezeli és helyezi el gyümölcsözőleg. Ezt a tőkevagyont érinteni nem szabad. Felhatalmaztatik azonban a földmívelés ügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszter hozzájárulásával kivételesen a tőke vagyont is igénybe vehesse a következő célokra: a) kopárok, futóhomokterületek és erdőbirtokossági arányrészek, valamint erdészeti érdekeket szolgáló egyéb ingatlanok megszerzésére, továbbá kopár fásítások és az alföldi erdősítések munkálatainak költségeire akkora összeg erejéig, amekkora az illető óv költségvetésében fedezetet nem talál; b) erdők és erdőbirtokossági arányrészek megvásárlására akkora összeg erejéig, amekkora összeg erre a célra az igénybevételt közvetlenül megelőző költségvetési évben elő volt irányozva, de nem lett kiutalványozva és így a költségvetési óv végén a tőke vagyon gyarapítására lett elszámőlva; c) az évi kezelésben fedezetet nem talált összeg erejéig annak a hiány nak fedezésére, amely a költségvetési évben amiatt állott elő, mert az alap © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(8) 3. bevétele fejében befolyt összegek a teljesített kiadások összegét el nem érték. A földmívelésügyi miniszter az e szakaszban foglalt felhatalmazás alapján tett intézkedéséről a törvényhozásnak jelentést tenni köteles.. 6. §.. Azok a költségek, amelyeket az államkincstár — a fennálló törvényes rendelkezések értelmében — az érdekelt erdőbirtokosok terhére hivatalból elrendelt munkálatok teljesítése fejében az érdekeltek helyett az Országos Erdei Alapból előlegezett, valamint ezeknek késedelmi kamatai olyan köz tartozások, amelyeket az ingatlan mindenkori tulajdonosától az ingatlant terhelő egyenes állami adók módjára kell behajtani. Az ingatlan bírói el árverezése esetében ennek a köztartozásnak a jogerőre emelkedett árverés napjától esedékes részletei az árverési . vevőt terhelik. A köztartozásnak az árverés napját megelőzőleg esedékessé vált, három évnél nem régibb időről hátralékban levő részleteit az árverési vételárból minden más törvényes elsőbbséggel nem bíró, akár bekebelezett, akár be nem kebelezett követelés előtt kell kielégíteni. Az előbbi bekezdésben említett köztartozásokról kiállított hátraléki ki mutatás végrehajtható közokirat. Az ingatlan mindenkori tulajdonosa személyesen is felel azokért az összegekért, melyek addig járnak le, míg az ingatlannak ő a tulajdonosa.. II. FEJEZET.. Vegyes rendelkezések. 7. §.. Az 1884 : XXVI. t.-c. 1. §-a alapján eladott erdők faállományáért e törvény életbelépéséig befolyt, még fel nem használt összegeket az idézett rendelkezés alapján elvállalt még fennálló tartozások törlesztésére kell fordí tani. Erre a célra kell fordítani az 1904: XIV. t.-c. 13. §-ának 4 m) pontjában az erdő vásárlási alap céljaira engedélyezett hitelnek e törvény életbelépéséig még fel nem használt részét is. E leszámolás után mutatkozó felesleget vagy hiányt az Országos Erdei Alap javára vagy terhére kell bevételként vagy kiadásként elszámolni. Ennek megtörténte után az 1884 : XXVI. törvénycikk hatályát veszti. 8. §•. Az 1913 : XXXIII. t.-c. I. és 4. £-ában engedélyezett ingatlaneladások ból és cserékből a jelen törvény életbelépése után befolyó összegeknek azt a részét, amelyet az 1913 : XXXIII. t.-c. 6. §-ában foglalt rendelkezés szerint az 1884 : XXVI. t -c. értelmében az erdőv^sárlási alapban, illetőleg külön alap-' bán kellene kezelni, az Országos Erdei Alap javára kell bevételként el számolni. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(9) 4 9. §•. A jelen törvény életbelépésével az 1879 : XXXI. t..c. ötödik címe (208—209. §.) hatályát veszti. 10. §.. Ahol korábbi jogszabály a 7. vagy 9. §. rendelkezései szerint hatályát vesztő törvényre vagy törvényszakaszra hivatkozik, ott ennek a törvénynek megfelelő rendelkezését kell érteni.. 11. §• A jelen törvényt a földmívelésügyi miniszter hajtja végre, aki a törvény végrehajtásához szükséges rendelkezéseket, amennyiben más miniszter ügykörét is érintik, vele egyetértve rendelettel, állapítja meg.. 12. §.. A jelen törvény életbelépésének idejét a földmívelésügyi miniszter ren delettel állapítja meg. Budapest, 1922. évi november hó 16-án.. Szabó István s. k., m. kir. földmívelésügyi miniszter.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(10) ő. Melléklet a 85. számú irományhoz.. Indokolás „az Országos Erdei Alapról“ szóló törvényjavaslathoz. i.. Általános indokolás. Az Országos Erdei Alap létesítéséről a törvényhozás inár az „Erdőtörvény“-ben (1879 : XXXI. t.-c.) is gondoskodott s ennek 208. és 209. §§-ban megállapította, hogy a kártérítésen felül fenmaradt pénzbüntetésekből és az elkobzott javak érté kesítése útján befolyt összegek 4/B részéből Országos Erdei Alap képeztessék és hogy az erdészeti célokra szolgáló Országos Erdei Alapot a földmívelés-, ipar- és keres kedelemügyi miniszter kezelje. Ez a t.-c. azonban az alap jövedelmeinek mikénti felhasználásáról egyáltalán nem rendelkezett s az alap rendeltetését sem állapította meg tüzetesebben. Az Országos Erdei Alap bevételeit és rendeltetését a földmívelés-, ipar- és keres kedelemügyi miniszter az 1880. évi 36.776. szám alatt kiadott „Szabályzatiban szabályozta s megállapította, hogy az alap jövedelmeinek legfeljebb 4/B része fordít ható a „Szabályzatiban részletezett célokra szükséges költségek fedezésére, x/5 része pedig tőkésíttessék s az alap pénzeit a m. kir. központi állampénztár kezelje. Az Országos Erdei Alap létesítése óta az erdészeti célok szolgálatára több más alap is létesíttetett és pedig: 1. Az úrbéri rendezés közvetkeztében, avagy törvényhozási engedély alapján eladott állami erdők faállományáért befolyó pénz felhasználásáról szóló 1884 : XXVI. t.-c. (Erdővásárlási alap) szerint az úrbéri rendezés következtében, avagy telepítési célból törvényhozási engedély alapján eladott állami erdők faállományáért befolyó pénz ismét kincstári birtokok kiegészítésére alkalmas erdőrészek vásárlására, vagy a kincstár birtokában lévő és a rendes üzemterven kívül eső mezőgazdasági .terü letek .befásítására fordítandó; vagy pedig esetleg a kincstár, mint erdőbirtokos által a helyi érdekű vasutakról szóló 1880 : XXXI. t.-c. 7. §-a értelmében teljesítendő hozzájárulásra fordítható. 2. A m. kir. államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasúti és más beruházá sokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről szóló 1904 : XIV. t.-c. 13. §. 4. m) pontja szerint az erdővásárlási alap gyarapítására 5,000.000 korona hitel összeg engedélyeztetett. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(11) 6 3. A némely kincstári ingatlanok elidegenítéséről és illetőleg elcseréléséről szóló 1913 : XXXIII. t.-c. (Erdőfeltárási alap) alapján értékesíthető kincstári erdőbirtokok eladásából befolyó jövedelmet ugyané törvény 3. és 4. §-ai szerint erdőgazdaságra alkalmas erdők és erdőtalajok, továbbá a községi és némely más erdők és kopárterü letek állami kezeléséről szóló 1898 : XIX. t.-c. II. címének hatálya alá tartozó közös erdők és kopárterületek arányrészeinek megszerzésére, illetőleg a kincstári birtokok célszerű kikerekítésére és a kincstári erdőket eltagoló belzetek megszerzésére kell felhasználni. A 6. §. szerint pedig addig is, míg ezek a jövedelmek rendeltetésüknek megfelelően felhasználta.tnak, az ingatlanok eladásából befolyó jövedelmet az erdő vásárlási alapban (1884 : XXVI. t.-c.) kell kezelni. 4. A Magyarországi Faértékesítő Hivatal szervezéseire vonatkozó 1917. évi 1851. M. E. számú rendelet 13. §-a szerint ennek a hivatalnak jövedelmeit kopárteriiletek befásítására és kopárok megszerzésére kell fordítani. Minthogy az 1879 : XXXI. t.-c.-nek az Országos Erdei Alapra vonatkozó ren delkezése hiányos s mert az erdészeti célok szolgálata érdekében később létesített alapok az Országos Erdei Alap rendeltetésével azonos célokat szolgálnak, végül mert az utóbbi időben pénzügyi szempontból az az irányzat jutott érvényre, hogy a különféle alapok száma lehetőleg apasztassék, vagyis hogy a hasonló természetű bevételek és kiadások, amennyiben alapszerű kezelésük indokolt, lehetőleg közös alapba vonassanak össze; már csak a kezelésnek, nyilvántartásnak és a kiutalások nak egyöntetűsége és egyszerűsítése érdekében is szükséges, hogy a fentebb felsorolt külön alapoknak vagyona az Országos Erdei Alapba vonassák össze s az Országos Erdei Alap rendeltetése tüzetesebben és újból megállapíttassék.. II.. Részletes indokolás. I. FEJEZET.. Általános rendelkezések 1., 2. és 3. §.. Az 1. §-bau kitűzött közérdekű erdészeti célok megvalósítására a 2. §-ban fel sorolt jövedelmekből kell a 3. §. szerint szükséges kiadásokat fedezni. A 2. §-nak 1., 2., 3. és 7. pontjaiban felsorolt jövedelmek már az „Erdőtörvény és a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről“ szóló 1901 : XX. t.-c. rendelkezései alapján is az Országos Erdei Alapot illették; új jövedelmek a 4., 5. és 6. pontokban felsoroltak, melyeknek az alap jövedelmeihez való beutalását az általános indokolás utolsó bekezdésében kifejlettek indokolják. A 3. §. 1—3. pontjaiban ismertetett költségeket eddig is az Országos Erdei Alap fedezte. A 4-ik pontban felsorolt erdőterületek és arányrészek megszerzésének költ ségeit a javaslat 2. §. 4—6. pontjaiban felsorolt alapok fedezték; minthogy ezek az alapok az Országos Erdei Alapba olvasztatnak be. a költségek fedezését is az Országos Erdei Alap terhére kellett előírni. A 4. pontban egyúttal gondoskodás történt arról, hogy az alap vagyonából ne csak erdőterületek, hanem egyéb ingatlanok is legyenek szerezhetők, ha ezeknek meg szerzése szintén közérdekű erdészeti célokat szolgál. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(12) 1. Bár az alap költségén vásárolt ingatlanok az állam tulajdonát fogják képezni, önként értetik, hogy ezeknek jövedelmei az Országos Erdei Alapot fogják illetni.. 4. §. Ezek a rendelkezések a költségvetési törvénynek felelnek meg s arra szolgálnak, hogy az alap feladatainak megvalósítását, bevételeinek alapszerű kezelését biztosítsák és az alap tőkevagyonának gyarapítását lehetővé tegyék.. 5. §.. Az alap tőkevagyonát a főlmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyet értve fogja kezelni, ami megfelel az állami számvitelről szóló 1897 : XX. t.-c. némely rendelkezésének módosításáról és kiegészítéséről szóló 1920 : XXVIII. t.-c. 13. §-ába lefektetett elvnek. Minthogy abban az esetben, ha az ezen szakasz a) és b) pontjaiban tervezett vásárlásokat és erdősítéseket valamely évben nem lehetett volna olyan hitel összeg erejéig lebonyolítani, amilyenre a költségvetési előirányzat összeállításakor számítani lehetett, a fel nem használt hitelösszegeket a 4. §. szerint az alap tőke vagyonának gyarapítására kell fordítani; ezzel szemben gondoskodni kellett arról, hogy az alapnak így gyarapítóit tőkevagyona is kivételesen igénybe vehető legyen abban az esetben, ha az 5. §. a), b) és c) pontjaiban felsorolt célokra a költségvetés ben fedezet nincs, mert enélkül az alap kitűzött céljait zavartalanul megvalósítani nem lehetne. Az a rendelkezés, hogy a földmívelésügyi miniszter az e szakaszban nyert fel hatalmazás alapján tett intézkedéséről a törvényhozásnak jelentést tenni köteles, biztosítani fogja azt, hogy az alap tőkevagyona indokolatlanul igénybe ne vétessék.. 6- §*. Ezek a rendelkezések az alapból előlegezett költségek behajtását hivatottak biz tosítani. 7—9. §. Ezeknek a szakaszoknak rendelkezései az 1884 : XXVI., 1904 : XIV. és 1913 : XXXIII. t.-cikkek alapján létesített alapok összevonásának és e javaslat törvényerőre emelkedésének következményei. 10. §.. Ez a szakasz a korábbi és az új jogszabályok egymáshoz kapcsolását állapítja meg. 11. és 12. §.. Ezt a törvényt a földmívelésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve fogja végrehajtani, mert az ö hatáskörébe tartozik azoknak a törvényeknek végre hajtása is, melyekkel az Országos Erdei Alap szorosan összefügg. Ebből kifolyólag a törvény életbelépésének idejét is ő fogja megállapítani.. Budapest, 1922. évi november hő 16-án.. Szabó István s. k., m. kir. földmívelésügyi miniszter. Rwrt. <b, *j-tíi»-ííwdí/.. 15.399.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..





(17)

(18)

T&aacute;mogat&oacute;: F&ouml;ldművel&eacute;s&uuml;gyi Miniszt&eacute;rium szerz.sz.: EVgF/255/2018.

Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018.