• Nem Talált Eredményt

Egy szegény pórfiú

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Egy szegény pórfiú"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

szak vette kezdetét. A társadalmi változások szükségessé tették az iskolák államosí- tását is, a "tankönyvek, az iskolai szellem, az iskolai szerkezet megváltoztatását. Bog- n á r József előadói beszédében azt hangsúlyozta, hogy olyan intézkedésekre van szükség amelyek visszatükrözik azt a változást, amely a magyar nép életében v é g b e m e n t . . . "

A kisebbségi vélemény előadójaként Barankovics István szólalt fel. Az egyházi iskolai oktatást védelmezve az oktatás állami monopóliumának megteremtése, a ke- resztény világnézet „kiküszöbölése" ellen emelt szót. Az imponálóan felkészült K a - tona Jenő a Magyar Dolgozók P á r t j a részéről a lényeget érintette: akié az i f j ú - ság, azé a j ö v ő . . . a magyar demokrácia nem mondhat le a maga j ö v ő j é r ő l . . . "

Bóka László még pontosabban fogalmazott: „Ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy kiüsse a reakció kezéből az egyik legerősebb f e g y v e r é t . . . hogy betetőzze a dolgozó magyar nép gazdasági, politikai, társadalmi felemelkedésének hatalmas művét."

*

„A szövegek eredeti f o r m á b a n való közlésével az volt a célunk — írta a kötet bevezetőjében Balogh Sándor —, hogy az olvasó ne csak a magyar parlamentarizmus talán legértékesebb polgári demokratikus jellegű hagyományaival ismerkedhessék meg, hanem a koalíciós időszak parlamentjének levegőjével, atmoszférájával is s ezzel egyidejűleg remélhetőleg érdekes, izgalmas olvasmányhoz is jusson." Ű j remé- nyekkel, ám nem kevés veszéllyel terhes korszakot, különböző elképzeléseket, vágya- kat, törekvéseket; a demokrácia születésének bonyolult körülményeit; az osztályharc egyik fontos színterét ismerhettük meg. (Gondolat.)

LAGZI ISTVÁN

Egy szegény pórfiú

Kováts István szegedi építőmester éppen 99 évvel ezelőtt tette le azt a tollat, amellyel gyerekei okulására leírta élete folyását.

Az örökösök jóvoltából a gondosan bekötött önéletrajz közel száz éven át v á r t a sorsát a Somogyi-könyvtárban. Nem mozdulatlanul, ismeretlenül. A történészek, írók, m á s tudományú kutatók ismerték, mint bőven zuborgó forráshelyet, és éltek vele, hivatkoztak rá.

Az idei könyvhétre megjelent nyomtatásban, amit a Magvető Kiadó vállalt, közelebbről a. Szegedről elszármazott Ördögh Szilveszter szerkesztő, szülőföld iránti szeretetből dajkált.

A kézirat nyomdai úton való megjelenéséért Bálint Sándor mérhetetlenül sokat tett, és az ő tudósi gondjai között készülődött a fésülésre váró szöveg a sokezres példányban való megjelenésre.

Á m a hirtelen halál kiütötte a professzor kezéből a munkát, s annak hiánya biz' kicsit, talán inkább csak a vájtfülűeknek, észrevevődik.

De még így is óriási fegyvertény az önéletírás (Egy szegény pórfiú önéletrajza) világrarévészelése, mert írója egyetemes emberi vonzalmakkal vigyázza kora minden rezzenetét, abban megérezve az áramlatokat, nagy, magát nem sajnáló fáradalmak- kal forgolódik, a mindent megismerni akaró törekvéseivel, szakmát tanuló ambíciók- kal és a szülőföld iránti szomjas vágyakozásával.

írói erényeknek sem alávaló ábrázolási készséggel, friss nyelvi erővel, máig ható eleven árammál, tanulságokkal teli az emlékezés.

Ki ő?

g Tiszatáj .81

(2)

Apai oldalról ötéves korában elárvult gyerek.

Apja, a nagyerejű fuvaros-vállalkozó egy k o r a tavaszi hideg éjszakán, álmából fölverve hírt kap, hogy a szomszédban lakó rokonát, abban a k o r b a n szokásos m ó d - szerrel, a rablók a házából kiásták.

Ahogy ágybéliben kiszalad az atyafiak segítségére, űzőbe veszi a rablót, jeges árkokon, temetői sírokon keresztül, míg elfogja. Udvarában egy fára köti, a hatóság emberei jönnek érte. Maga ágynak esik, fél éven belül elköltözik az árnyékvilágból.

Gyönge anyai szárnyak alatt növekedik ötödmagával az árva.

Nagyon megismeri, megtanulja a szegénység parancsoló törvényeit. Hogy azzal éljen, amije van. Esze, törekvése, ereje.

Pestre áll el kőmívesinasnak.

A nagy reformtörekvések korában élünk. L á t j a az épülő Lánchidat, Széchenyit, Kossuthot. Ekkor r a k j á k le f u n d a m e n t u m á t a m ú z e u m n a k , a cukorgyárnak. H a t s z á - zad magával dolgozik a nagy gőzmalom építésén.

„Itt m á r nem voltam többé az alföldi pórfiú [elsőéves inas] m e r t egészen ki- keféltem magam és városi modort vettem magamra. Elhagytam a szegedi tájszólást [számomra szívfájdító], és fénymázas csizmában j á r t a m . "

De megvigasztal olthatatlan tudásvágyával. „A tót és német nyelvet az első é v - ben elsajátítottam. A Liptó és Árva megyei tót lányok a k á r megesküdtek, hogy a földijük vagyok. Elhagytam az enyelgő, tréfás modort, komoly, művelt e m b e r e k t á r - saságát kerestem. A szorgalom és takarékosság, valamint a tudományok elsajátítása volt a fő elvem. Az idegen nyelveken írni, olvasni is megtanultam, szorgalmasan jártam az inas iskolába, és az öreg Landauhoz ipari rajzot tanulni. De vásároltam a könyveket. Szótárakat, földabroszokat [térképeket], történelem- és építészeti k ö n y - veket."

A kőmívesipar akkor idénymunkának számított. Amikor a malteros k a n á l k i - fagyott a kezükből, bizony az éhkoppot verték. A mesterinas nem tudott kicsi kere- setéből félretenni a kényszerű pihenések idejére. A mestersegédek ennek megfelelően rendezkedtek be anyagiak vonatkozásában. A nagy építkezéseken, ahogy Kováts m e g - említi, egy-egy jobb pallér többet keresett, mint Pest polgármestere. Abból lehetett telelgetni. Hanem ő a téli szünetre gyalog jött haza Pestről a szülői házhoz. H á r o m és fél n a p alatt tette meg az utat. Itt sem ült ölbe tett kézzel. Beiratkozott a polgári rajziskolába, hogy képezze magát.

Az önképzés, a valamivé válás vágya olyan erősen élt benne, hogy segédként szabadulása után tíz éven át j á r j a a világot. Megkóstolja Erdélyt, Galíciát, Ausztriát, Poroszországot. Vándorlásai alatt a kor szokása szerint kőmívesmestereknél koldul.

Nyaranként dolgozik, telenként a külhoni nagyműveltségű városok ipari iskoláit látogatja.

De akárhol, akármilyen jól megy sora, mindig hazavágyakozik. Nap n e m múlik el hazagondolása nélkül. Ha teheti, évente megteszi a Szegedre vezető utat. V á n d o r - éveiről nemcsak szakmai gyarapodása ad számot, de aprónak tűnő árnyaltsággal festi kora képét.

Az iparoslegények magázódnak. Szilvalébe áztatott szivart szívnak, hogy é d e s e b b legyen. A részegeskedést megvetették, a kötéllel fogott, tíz évre szóló katonai szolgá- latot utálták, messzire elkerülték. Ott a regulázásnak törvényesített m ó d j a volt m é g a botozás.

A nőktől, a legtisztábbaktól is tartózkodott. H a valahol, mint Szebenben, egy kis idill következhetett volna, onnét elmenekült. Nehogy b a j a legyen belőle, és a k a d á - lyoztassa magát világjáró törekvéseiben.

1848-bán, 26 évesen hagy föl vándorlásaival, s ekkor érzi magát elég é r e t t n e k ahhoz, hogy hazatelepülve, mint céhmester munkához lásson. Zenebonás idők. Ki építtet? Beáll ő is a nemzeti őrseregbe. Hamar megunja. Alaki gyakorlatokból áll a foglalkozás. Lemegy Temerin t á j é k á r a Egy-két házat ott még fölrak, 49-ben, a m i k o r a haza veszélybe kerül, tüzérezredhez áll, mint műszaki katona. Ott v a n a világosi csatatéren, az utolsó percig t a n ú j a a történteknek, és fogoly a gyászos napok e r e d - 82

(3)

ményeképpen. De álruhában hazaillan. Munka nincs évekig. Szomorú orrlógatás, csöndes, passzív rezisztencia a szegedieken. Abból nem lehet élni.

Messzire elmegy m u n k a után. Csurran, csöppen.

özvegyasszonyt vesz feleségül, kinek hozományával önálló vállalkozásba tud kezdeni. Tisztakezűsége, becsületessége ragaszt hozzá. Meglett ember korában telkei, házai vannak, s vállalkozó kedve magasan lobog. A környék nagy városaiban több- féle m u n k a egyszerre a keze között. Vannak évek, amikor nyolcvan munkással dol- gozik. Ipari ismeretekkel, tettvággyal annyira teli, hogy tankönyvet ír az építészet- ről. F e l a j á n l j a a Tudós Társaságnak. Azok évek m ú l t á n sem a k a r j á k tudni, mi az.

Nem is lett az írásból tankönyv!

Amikor vagyonilag is erősnek érzi magát, megvásárol egy szőnyi téglagyárat.

Belebukik. Rámegy a vagyona. Csak a gyerekek porciója m a r a d meg. Nem esik két- ségbe. Dolgozik, dolgozik. Hites építő mestere a nehezen fizető városnak. Számtalan, máig használatban levő jeles házat fölépít Szegeden.

Nevét nemcsak a most kiadott önéletírása őrzi, aminek olvastán, mi, késői szel- lemi utódai megtelítődünk annak bizonyságaival, hogy érdemes óráinkat, napjainkat tartalommal telicselekedni, h a látszatra nem koronázza is siker törekvéseinket.

Ébren t a r t j a bennünk a hitet, mert örökérvényű példákat hoz, hogy a világot fogadjuk magunkba, magunk erejének féltése, magunk kímélése nélkül, hogy azon a világon kicsit moccantsunk előre. Fölmerül a kérdés, mire vitte?

Örökérvényű tartást sugároz, hiszen a pórfiú világot mozdító emberré küzdötte föl magát. Másért nem is érdemes élni! (Magvető.)

TÓTH BÉLA

Szegedy-Maszák Mihály: Világkép és stílus

Bár szeretném elkerülni a túlzott egyszerűsítést, óhatatlanul bele kell bonyolód- nom némi vulgarizálás bűnébe a következő gondolatmenettel: a harmincas évekig bezárólag a magyar irodalomtörténetírásnak még megvoltak a kapcsolatai a nagy nemzeti irodalmak tudományainak ú j tendenciáival, bár kétségtelen, hogy döntő befolyása a német irodalomtudomány ú j irányzatainak, a szellem- és stílustörténet- nek volt tudományunk nagyjaira éppúgy, mint a felnövekvő i f j ú nemzedékekre.

A későbbiek szempontjából szerencsésnek mondható azoknak az akkor fiatal iro- dalomtörténészeknek az indulása, akik nem germanisták, hanem romanisták, esetleg anglisták voltak; a két világháború között gyökeresen ú j törekvéseket hozó szláv formalizmus és strukturalizmus viszont el sem jutott hozzánk, legfeljebb nyelvész közvetítéssel (Laziczius) sejthettünk róla valamit. Aztán a nagy világgazdasági válság következtében széttört a tőkés világpiac s az a gazdasági autarchia, amelyre a sztá- lini Szovjetunió, m i n t egyetlen szocialista ország a kapitalista országok gyűrűjében, kénysaerült, rövidesen a válság leküzdésének egyetemes orvosságává kezdett válni, legalábbis Európa elmaradottabb s leginkább válságsújtotta övezeteiben. De ezzel együtt megerősödött a szellemi autarchiára való törekvés, a nacionalista bezárkózás is; ha van valami, ami indokolhatja az egyébként a világirodalom és világkultúra minden korára és t á j á r a nyitó kezdő Németh László szellemi bezárkózását a Kisebb- ségben című tanulmányában, akkor a hitleri Drang nach Osten veszélyére felelő önvédelmi reflexen kívül elsősorban azt kell tekintetbe vennünk, hogy azokban az években Európa nagyobbik felén mindenütt a szellemi önvédelemre, a nemzeti autarchiára rendezkedtek be a népek és nemzetek. Ezt a tendenciát erősítette a II.

6 83

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Éppen ezért a tantermi előadások és szemináriumok összehangolását csak akkor tartjuk meg- valósíthatónak, ha ezzel kapcsolatban a tanszék oktatói között egyetértés van.

Ennek során avval szembesül, hogy ugyan a valós és fiktív elemek keverednek (a La Conque folyóirat adott számaiban nincs ott az említett szo- nett Ménard-tól, Ruy López de

A fiatalok (20–30 évesek, más kutatásban 25–35 évesek) és az idősek (65–90 évesek, más kutatásban 55–92 évesek) beszédprodukciójának az összevetése során egyes

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem