ÖZLEMÉNYEK ÍROD ALOMTÖRTÉN ETI

(1)

ÍROD ALOMTÖRTÉN ETI

Ö Z L E M É N Y E K

SZERKESZTI

S Z I L Á D Y Á R O N

A BIZOTTSÁG ELŐADÓJA

ÖTÖDIK ÉVFOLYAM.

NEGYEDIK FŰZET .

BUDAPEST

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KIADÁSA ' i8g5.

(2)

Lap anyos-Rákosi Székely Sándor. II. és befejező közi. Dr. Heinrich Gusztáv .„ 385 Mikes » Törökországi Levelei «-nek keletkezése. II. és bef. közi. Császár Elemér 412 A tanodái dráma előzményei hazánkban. (Dr. Nagy Sándor hátrahagyott ira

taiból. Nagy Lajos ... 441

Adattár :

Koháry István gróf végnapjai 1731-ben Közli Eble- Gábor ... 461

Jászay Pál naplója. (VIII. közi.) Czékus László • 476

Ismertetések, bírálatok :

Magyar irodalomtörténeti értekezések az 1893/4-ikí középiskolai értesítőkben.

Befej, közlkmény. B. F 488 Irodalomtörténeti Repertórium. Hellebrant Árpádtól ... 383

Az Irodalomtörténeti Közlemények a Magyar Tud. Akadémia irodalom

történeti bizottságának megbízásából és kiadásában jelenik ugyan meg, de tartal

máért egyedül a szerkesztő felelős.

Szerkesztő l a k á s a : Halas.

(3)

ARANYOS-RÁKOSI SZÉKELY SÁNDOR.

— Második, befejező közlemény, —

V.

Egészen máskép vagyunk Székely Sándornak második reánk maradt-eposzával. Ez megjelent a Hebe. Zsebkönyv MDCCCXXIII.

Kiadta7Igaz Sámuel Pesten Müller Józsefnél 123—151. lapjain e czímmel: A Székelyek Erdélyben. Hősi költemény. Aláirva:

Aranyos-Rákosi Székely Sándor.¹ A szerző Tordáról 1828. január 12. Toldy Ferenczhez intézett első levelében (1. alább) pontosan fölsorolja e nyomtatványnak tetemes és részben értelemzavaró sajtóhibáit, fmelyek egy ujabb kiadásban természetesen, a szerző utasítása szerint, kijavítandók.

Lássuk mindenek előtt a három a rövid énekből álló kis eposz cselekvényét, illetőleg tartalmát, lehetőleg a költőnek saját szavaival.

I. A költő fegyvereket és nagytettü hősöket készül zengeni, kik a ,Honnyos Nemzet' (t. i. a hunok) kétfelé szakadása után legelébb fundáltanak Erdély halmain országot. Szikambria terén elhullt a scythák legnagyobb része, elhullt Aladár, Atilla³ fia is.

Csak hétezerén4 maradtak e nagy harcz után Irnakkal, Atillának

1 E kis eposzról két figyelemre méltó dolgozat jelent meg a .Keresztény Magvető'^ ez. jeles folyóiratban : Kanyaró Ferencz, Aranyos-Rákosi Székely Sán

dor és Vörösmarty (XXIII. 1888. 177 — 188.1.) és Péterfi Lajos Aranyos-Rákosi Székely Sándornak,A Székelyek Erdélyben' ez. eposza (XXIV'. 1889. 213 — 229. L).

A költeményt magát az ,Aranyos vidék' költségén kiadta Borbély György, Torda, 1895. január 1., 35 1. — Saját kiadásom sajtó alatt van.

- Sokfelé tévesen négy énekesnek mondják, így legújabban a ,Képes Iro

dalomtörténet' is, 361. 1.

3 A költő mindig íg}^ irja a nagy hún király nevét.

* A hagj'ományban rendszerint háromezerről van szó, a mit Benkő József, Imago nationis siculicae, Cibinü, 1791. 33. 1. is kevesel, de az összes családtagok beleszámításával mindjárt 15 ezerre mag3'aráz.

irodalomtörténeti Közlemények. 25

(4)

386 ARANYOS-RÁKOSI SZÉKELY SÁNDOR.

Krékától származott fiával; a többiek Khábával, a nagy hún király harmadik fiával, visszatértek az ősök földjére, mig írnak ,nyugaton letelepedni vágya'. Ezután kéri a költő a múzsát, hogy mondja el, mi okból és hogyan indultak őseink az új hazába és hogyan nyerték el a tündérország Oltvizi kertjéből az arany almát, melytől a szabad honnyok (hunok) birodalma függött.

Az ütközet után eleink, hölgyekkel, magzattal, erőtelen ős öregekkel, ott nyugvának, hol a Maros a Tiszába ömlik. A hon

talan, csekély számú népség esedezve kért hazát vezéreitől, kik tanácsra összeülnek. Úzon szerint vagy vissza kell térniök ősi hazájukba ;vagy itt földet víván' békében maradni, mert különben teljesen megsemmisülnek. Káinok a visszatérést ajánlja és a ,zuhogó sereg' örömmel fogadja nézetét; de írnak indokolatlannak találja, hogy e szép földről eleik sovány bérczeire, jég és fergetegek honába£ visszatérjenek; szerinte itt kell új hazát keresniök. A nép elfogadja véleményét, de Zágon, Haddúr főpapja, előbb áldozatot kivan rakni, mit írnak helyesel, a ki e czélra nyomban össze is hívja népeit. A főpap most lovat áldoz és könyörög Haddúr képé

hez: ,Vigy békében boldog hon földire lakni!' E szavakra a seregek fölött az égen tűzgömb tűnik föl, mely keletre tartva végre megáll és mennydörgő hanggal elpattan, mire tüze elhuny. Zágon kijelenti a népnek, hogy a fényes tünemény Haddúrtól küldött jel volt, mely útjok irányát mutatja. írnak most megfúvatja a kürtöt, és az özön nép útnak indul. Vezérei: Úzon, Káinok, Kezd, Ipor, Bárdocz, Bágyon (a nép legbölcsebb férfia, de szavatlan), Varjgyas, Gyula, Béldi, Orband, Daczó, Cserey és Kászon, kiket a költő nagyon röviden, egy-két vonással jellemez.1 A scytha sereg, csend

ben lépdelve keletre, haladt a Maros örvényes partjánál. így ment hajdan Spárta vitéz faja hőse után Thermopyléhez, mikor Ázsia dölyfös Xerxesze országát roppant sereggel elönté. A hunok írnak vezetése alatt érik Dáczia földjét, azon az ösvényen, melyet a hajdani népek ,vaskapúnak' neveztek. Itt általkelnek a folyón és ,erőt nyugtatni javallák'.

II. Három nap nyugvék a völgyben a tábor. Ekkor írnak fővezető, több vezérrel és ötven gyorskarú ifjúval, vadászni men-

1 Neveiket a költő részben a hagyományból vette, részben (úgy látszik, székely helynevek alapján) maga alkotta. Szerepök nincsen ; arra sem látni okot, hogy tizenhármán — az eposz csekély terjedelméhez és egyszerű cselekvényéhez képest mindenesetre sokan — vannak.

(5)

ARANYOS-IÍÁKOSL SZÉKELY SÁNDOR; 387

nek; őzeket és vadkant űznek a sűrű erdőben, éjféli homályban, mikor ,bikkek zöld ágain át' tündöklött ,az ezüst hold'. De Had- dűrnak ,egyéb gond forga eszében'. Elhagyva Kaukasz bérczét, ,űsza az égben', és pásztornak öltözve lejön a földre. A Vaskapu vidékén tüzet rak egy pásztor kunyhóban és vad őzet készül sütni. E kunyhó felé kanyarűla az ösvény, ,mellyen az Éjszakiak lovakat sarkalva jövének'. Az isten most fergeteget és nagy ziva

tart támaszt, mely a hősöket a kunyhóba szorítja, hová Haddűr maga is meghívja őket: ,vadakat forgatva regéljünk'. A vitézek körülülik a tüzet és a pásztor kérdi, hogy ,melly ország magzatji ?' írnak röviden megmondja, hogy ők ,Éjszaki honny magzatji', kik

nek ,eldődi' nyugotra jöttek lakozni, ők pedig ,lakföldet vívni keletre isteni végzésként' indultak; ,hogyha talán ez a rendelt ország, itten letelepedni vágynak'. A pásztor feleli, hogy ez a föld Dáczia, mely

ről régen száll a hir, hogy ,hideg éjszak férjfiakat küldend hal

mainkat bírni sajátul'. Erre Haddűr megismerteti velők a szép és mindenben dűsgazdag Erdélyt, melyet előbb dák népek és géta fajok, majd gepidák és rómaiak birtak. Traján megvette a ,régi Dierna kőfalait,1 tűi a Sztrigy mellett Zarmigethűzát, nagy Deczebal várát, dákok fejedelmei székét'. Később jöttek a Göthösök, végre Honnyosok érkeztek és ,kegyetlen Atilla járom alá késztette az ostorozott napnyugotot'. De ő elhalt és székében most honnyi király ül. De van ,napköltire innen' egy szép ország, melyet rabló nemzetek árja ritkán szállt meg; ezt az Olt melletti ,tündérkertet' javasolja, hogy foglalják el. Régi rege fűződik e tájhoz. Iszter folyamnak volt egy szűz vizi leánya, Lisszilián, kit vizek isteni sokszor kértek meg, de a szűz visszautasította őket, mert csak a vadászatban lelte kedvét, Ekkor Urpán, dák népek buja istene, elrabolja a leányt, ,titkon megrontja szemérmét' és egy erdei szikla

üregbe zárja. Végre, a leány saját könyörgésére, kűtfové változ

tatja Lissziliánt, a ki rögtön njmgotra és keletre egy-egy folyamot önte, igy akarva atyját hol létéről értesíteni. Mikor Urpán ezt észreveszi, megállítja a vizek menését, a ,szomszéd sziklák bérez ormait ellenek ontva'. De más vizek is segítették a leányt, ügy hogy árjai tengerré váltak, átzűgták a nagy havasok tetőit és eljutottak Iszterhez, ,Euxínnek korosabb főhelytartójához', a ki,

1 Székely Sándor e városhoz Dierniász ez. két énekes ,hősi költeményé

ben' (Hébe, 1825) utóbb egészen más, de a székely eposz főcselekvényéhez nagyon hasonló történetet kapcsolt. L. fönt 41. 1. >

25^

(6)

több vizek őr uraitól segélyezve, harczot kezdett Urpán istennel és kiszabadította leányát, Urpánt pedig éles sziklákhoz verve meg

ölték. Erre a szirteket elbontván, ,a tengert menni bocsáták', a két hű folyamot pedig Iszter gondja alá vette és vizekkel nevelte.

,Ettől fogva neves két folyamok a Maros és Olt.' Ez utóbbi mel

lett van a tündérkert, melynek birtoka a kertben levő arany alma birtokához van kötve. Nem könnyű azt elnyerni, mert érez a kert és lángos oroszlány állja nagy ajtóit. Sok küzde, sok elhalt; de vitézséggel czélt érhetnek. Ez elbeszélés után Haddúr ,lelkeiket fentebb tűzzel melegítve felihlé', úgy hogy tüstént útnak akarnak indulni a tündérkertbe. De a pásztor kérésére az éjt ott töltik a kunyhóban; isszák ,Dáczia nedvét', ,vadakat szeldelve regélnek víg örömekben és sok hangon dalokat zengének tűz melegénél'.

Künn zúg a dörgő fergeteg árja, a hősök pedig ,görbe karéba ledőlve' elszunnyadnak. Reggel visszatérnek a Vaskapunál maradt népökhöz.

III. A hősök útnak indulnak: három nap folyton mentek és negyedére a Sztrígy partja .terében tábort nyugtattak. Aztán foly

tatják útjokat; a szürke Küküllő mellett elhaladva nevet adnak^J ,a két testvér víznek', mire Homorod ,iszapló kisded folyama' mel

lett újra pihennek és kémeket küldenek ki, a kik ,nézék, hova kellene tartani.' Itt hal meg Kréka, Atillának hű özvegye, írnak hős édes anyja, kit három napi sírünnep után erdőben temetnek, melyet nevéről neveznek el. ,Tart ma is a név' (t. i. Rika), Innen az Olt vizéhez érkeznek és lemennek Barcza terén Sárkány hegye innen; túl a Czenk-bércz kékelle. De innen öt napig nem távoz

hattak. Tartóztatta őket a rohanó szél, mely Nemerétől vette nevét, egy ,szélvészt és fergeteget támasztó' rossz éjszaki rémtől.

Végre hatodik nap egy terjedt síkra érkeznek, hol az Ügy az Oltba ömlik. Itt volt egy sziget, istenek lakóhelye, melyet, miután a kormány más Istenfajra leszálla, félisten maradék bírt; hogy ez is kiveszett, most egy ,vég vér-lány' birtokában van. A ,férj telén és szűz' Alirán, egy régi hírszóban bízva, várja az ,új éjszaki hőst' és azért visszautasította ,a hajdani dák vezetők végső vér- ségét', Kaimbárt, Argidáva erős fejedelmét. Kényszerűségből mégis kijelenti, hogy négy hónap múlva nejévé leszen. A bús szűz, a ki már ,kétlette az isteni végzést', egy alkalommal estveli homályban

1 Székely ,kékell<">' értelmében veszi a nevet.

(7)

ARANYOS-RÁKOSI SZÉKELY SÁNDOR. 389

sétál a folyam mezején, midőn négy hős lovagolt feléje. Alirán ,ismeretlen lángot sejt égni ereiben* és kérdi a leventéket, hogy honnan valók és miért jöttek erre ? írnak, kit legott titkon lepett el a láng, tudatja vele, hogy ,éjszak népe vagyunk és honnyot szerzeni jöttünk'. A szűz ez éjjelre meghívja és tündér lakába vezeti a hősöket. Itt írnak elmeséli népe történetét, mi közben Alirán hő szerelemre fakad a vitéz iránt. Éjjel sincs nyugta és ,heves lángokban küzdve vezérli Irnakot árnyékos fák közt', a hold világában. Végre megvallja szerelmét és írnak, hosszabb habozás után elhatározza, hogy nem indul tovább. Mind erről Kaimbár is értesül, a ki írnak ellen harczra készül. A párduczos hős e hirre két követet küld a dák népek urához és üzeni neki, hogy ne álljon ütjokba, mert ők nem rabolnak és nem pusztítnak, hanem ,isteni végzésből honnyszerezni ős földjein által mennek/ Kaimbár visszaizeni, hogy ,honnyosok, ebfajták, országtalan emberek, orvok' számára nincs országában egy talapalat is telepedni, de temetni elég van.

Ez izenetet, mely a honnyos hőst haragra gyülasztja, iszonyü csata követi, mely alkonyatig tart és a dák népnek teljes leveré

sével végződik. Kaimbárt magát levágja írnak, mire a győztesek fényes ünnepet ülnek: ,osztogatják az idős bort és járnak honnyosi tánczot'. Most Haddűr rendeletéből újból tűzgömb (milyen vándor- űtjuk előtt irányt adott nekik) lángzik a levegőben, mely állva marad és aztán elpattan. Zágon megfejti a tüneményt: ,Haddúr kedve, hogy itt honnyot választva maradjunk'. A nép ,hitt a főpapi szónak', írnak pedig frigyet köt Aliránnal és elfoglalja a gazdag országot. Most ,felféjté, mit tett a lángos oroszlány, a tündérkertnek vad bajnoka^x és az arany fa'. Végül székekre fel

osztja seregét és ,székelyeknek nevezé a székbeli Honnyost'.

Szándékosan meséltem el ily terjedelmesen az eposz tartal

mát, hogy cselekvényének egyszerűsége, mondhatni soványsága annál szembeszökőbb legyen. Mert vajon mi történik e ,hősi köl

teményben' ? írnak útnak indul népével, hogy új hazát keressen.

Haddúr kelet felé utasítja és még pontosabban fölszólítja őket, hogy az ,Aranykert' vidékén telepedjenek le, melyet Alirán király

leány bír. Ennek kezére és országára vágyik Kaimbár dák feje

delem, de írnak levágja a vetélytársat, nőül veszi a szép ország

1 Ilyenről nem szólt a költő előbb, hanem a ,lángos oroszlány' alatt épen a ,vad bajnokot' értette.

(8)

390 ARANYOS-RAKOSI SZÉKELY SÁNDOR.

örökösét és letelepszik népével a székely földön. Valóban, egysze

rűbb mese alig képzelhető, és az epikai szerkezet és stil eszközei

nek lehető érvényesülése nélkül bajos is lett volna e történetből bár szerény terjedelmű ,hősi költemény' is. De Székely Sándornak ügyes és több helyütt meglepően költői hangulatú földolgozásában is túlságosan szerény marad az epikai anyag. Isten rendeletéből indul útnak a hős, — de ellenfele csupán az eposz legutolsó szakában akad és még ez sem tűnik föl soha veszedelmesnek.

Sem népe nem ellenzi a hosszas vándorlást, sem ellenséges isteni hatalom nem állja útját. Az ,arany alma' és a Jángos oroszlány' egy ideig daemoni hatalmakat sejtetnek, melyekkel a hős majd megvívni kényszerűi; de végűi kiderül, hogy itt csak metaphorák- kal van dolgunk, mert az arany alma nem egyéb, mint a szép Aurán, a lángos oroszlány pedig a bősz Kaimbár, kiknek meg

nyerése vagy legyőzése isteni segítség nélkül sem csodadolog.

Csupán metaphora a Nemere is, melyet a költő épen csak említ, hogy a kivándorlók útjában támadt zivatarnak és szélvésznek rettenetes voltát egy kis mythikus háttérrel jobban kiemelje. Harcz- ról itt sincs szó: midőn a szélvész kitombolta magát, eláll, és a hunok folytatják útjokat. Még Haddúr közreműködése sem teszi a cselekvényt elevenebbé vagy gazdagabbá; világos utasítása csak czéltalan barangolás alól menti föl kedvelt hiveit, a kik az ő pár

tolása mellett egyenesen és a biztos siker megnyugtató tudatában indulnak útnak. Egyebütt is kerüli a költő az ellentétes viszonyo

kat vagy elemeket. Az I. énekben Úzon békében akar maradni az elfoglalt területen, Káinok pedig visszatérni az ősi hazába, és mindkettejük véleménye tetszésre talál a hunoknál; de a mint írnak más javaslattal áll elő, szó sincs többé az eltérő véleményü- ekről, és az egész nép örömmel követi Attila fiát, a fővezért.

E megjegyzések természetesen, nem akarnak a kis eposz bírálata vagy hibáztatása lenni, csak a tényállást kívánják kellő világításba helyezni. Szerény cselekvény, kevés szereplő, egyszerű jellemzés, az epikai gépezetnek csupán néhány, majdnem félénken alkalmazott eleme, — ezek a Székely hősi költeményének első pillanatra fölismerhető jellemző vonásai. Ha Vörösmarty legkisebb eposzával vetjük egybe a Székely alkotását, a későbbi költő min

denben jóval gazdagabbnak, változatosabbnak, termékenyebbnek tűnik föl. De az erdélyi mester bélyege rajta van Vörösmarty leg

nagyobb alkotásán is, nemcsak a földolgozott anyag megválasztá-

(9)

ARANYOS RÁKOSI SZÉKELY SÁNDOR. 391

sában és a hagyomány nemzeti fölfogásában, hanem az epikai nyelv jellegében és a verselésnek rhythmikus hullámzásában is.

Van újabb íróinknál egy-két jó megjegyzés^x Székely és Vörösmarty viszonyáról, de épen csak megjegyzés. A mi e viszony igazi jelen

tőségének fölismerését és méltánylását illeti, a kezdet legkezdetén vagyunk. Még nincs tanulmányunk, mely Vörösmarty nyelvét és verselését pontosan összevetné a Székelyével és tudományosan meg

okolt feleletet adna e kérdésre: mit köszön Vörösmarty nyelv, stil és verselés tekintetében Székelynek? Hogy sokkal tartozik neki azt egy-egy oldal elolvasása is kétségtelenné teszi; csakhogy az ily általános természetű, csupán a ,hatásra' alapított ,belátás' nem sokat nyom a latban. Ily tanulmányokra Vörösmarty érdekében is sürgősen van szükségünk; mert a részletekbe hatoló kutatás két

ségtelenné fogja tenni, hogy a ,Zalán futása' el nem képzelhető ugyan a kis székely eposz nélkül, — és ebben van a Székely művének kimagasló irodalomtörténeti jelentősége, — de ki fogja deríteni azt is, hogy Vörösmarty mily bámulatos erővel és geniá- litással fejlesztette a keletről vett tárgyi és alaki hatásokat.

Székely — hogy erre csak általánosságban utaljak — mondai hagyományaink egyik legrégibb és legismertebb epizódját vette költeménye főtárgyául. Hogy a hűn birodalom fölbomlása után a pártokra szakadt népnek egy része keletre indult és Erdély bérczei közt keresett és talált új hazát; hogy ez az új haza a székely föld és hogy az itt letelepedett hunok utódjai megvannak a mai székelyekben, — e hagyomány már legrégibb krónikáinkban is megvan. A ,Budai krónika' szerint az utolsó véres harcz (,praelium Crumhelt', Kriemhilt csatája) után életben maradt hunok, összesen csak három ezerén, Chigle mezején vonták meg magukat és (Kézai szerint) zatuloknak vagy (a ,Budai krónika' szerint) székelyeknek (,siculi') nevezték magukat. Ugyanezen források arról is értesítenek, hogy a hunoknak e maradványai, mikor hírét vették, hogy a magya

rok Árpád vezérlete alatt bejönnek az országba, elébök mentek és segítségökre voltak. Hogy ez a monda még (vagy már?) a XV. század táján köztudatként élt a székelyek közt, — tehát oly időben, mikor az irodalom befolyásáról alig beszélhetni, — bizonyítja Oláh Miklós érsek, kinek teljesen elfogulatlan tanúságát egyáltalában nemi' szabad

1 Első sorban: Gyulai Pál, Vörösmarty életrajza, 3. kiad., Budapest, 1890. 63 — 67. 1. és Kanyaró Ferencznek font említett értekezése.

(10)

kicsinyelnünk.1 És a székelyek a mai napig ragaszkodnak e törté

neti mondához és nem igen hajlandók az újabb kutatás előtt meg

hajolni, mely e hagyomány történeti hitelességét el nem fogadja.

A monda ennek következtében, mint a nép széles rétegeiben századok óta eleven hagyomány, igen alkalmas volt a költői föl

dolgozásra, annál alkalmasabb^ mert szűkszavűságánál fogva semmi tekintetben nem feszélyezte a költő képzeletét, minden esetre sokkal kisebb mértékben, mint a magyarok honfoglalása, melyet Vörösmarty legnagyobb epikai művének tárgyául vett. Persze, Székely azért épen nem erőltette meg képzeletét és nem igen volt rajta, hogy a hagyo

mány sovány adatait kerekebb, gazdagabb, szövevényesebb cse

lekvén ynyé átalakítsa.

Inkább epizodikus elemekkel kívánta a főcselekvényt vonzóbbá, érdekfeszítőbbé tenni, még pedig négy ily mellékes mondai vagy regei anyag beleszövésével. Egyik Attila özvegyének, Kréka király

nénak halála. Krékát mint a nagy hún király nejét hazai króni

káink nem ismerik, pedig kétségtelen, hogy történeti alak, hisz Priskos, a legmegbízhatóbb tanú, nevezi meg (Kréka vagy Rhékan alakban) és a német mondákban és költeményekben szereplő Helche vagy Herche (Herchin) bizonyára azonos vele.2 Hogy a ,Rika' erdeje' névnek (Udvarhelymegyében) az Attila özvegyéhez semmi köze,³ ezzel nem tartozik a költő törődni; de annál föltünőbb, hogy Székely e nagy eseménynyel — a hatalmas hún király özvegyé

nek és a fővezér édesanyjának halálával — néhány sorban végez és a cselekvénynyel magával belső kapcsolatba nem hozta e hálás

1 V. ö. Petz Gedeon ,A magyar húnmonda', Budapest, 1885. 79. 1.

2 Hazai krónikáinkban Attilának három neje fordul elő : Honoria, Csaba anyja ; Kriemhilt, Aladár anyja; és Mikolt, aki a királyt túléli.

:i ,A Rikában, e három négyszögmértföldnyi erdőségben, az országút mel

lett, a Brassó felőli hegyaljban, patak partján, a víz és patak között, a nép egy pár ölnyi széles és magas kődarabot mutat, s azt mondja, oda van temetve az Ethele neje. Búváraink (?) ide Ethelének Réka (?) nevű nejét temettetik, ki itten halt el. S ez erdőség Rika nevét is Rékáról származtatják.' Kőváry László, Erdély régiségei. Pest, 1852.63.1. (Kőváry könyveiben sok az érdekes anyag, de, sajnos, rendszerint a megfelelő forrás megjelölése nélkül.) És már előbb Benkő József, Imago inclytae in Transsylvania nationis siculicae, Cibinii, 1791. 24. 1. : ,Attila post obitum conjugis Recae (quam, in transmigratione ex Valachia mortuam, in silva prolixa terrae Siculicae, cui a Rera seu Réka nomen Rika adhaeserit, sepelivisse traditur' etc. — Talán nem tévedek nagyot, ha azt hiszem, hogy Benkő Józsefnek e könyve Székely Sándor egyik fő forrása volt.

(11)

eseményt, sőt még terjedelmesebb leírásra, pl. hűn temetkezési szo

kások és szertartások rajzára, sem aknázta ki.

Még csekélyebb szerep jut Nemere ,rossz északi rémnek', — jobban mondva, egyáltalában nem jut szerepe, mert ,a rohanó szél', mely a vándorokat föltartóztatja' Nemerétől, a ,szél vészt és férge- teget támasztó' rossz ,északi rémtől' vette ugyan nevét, tehát a ked

vezőtlen, ellenséges szélvész neve Nemere, — de Nemere mint eselekvő személy nem szerepel. Azért nem osztozhatom Gyulai Pál véleményében,1 hogy ez eposzban Haddúr ellen ,egy rossz szellem ármánykodik, a szélvésztámasztó Nemere, kit a székely hagyomány máig is emleget'. Ez utóbbi helyes, de hol van Nemere ármánya ? hol van Nemere maga ? A Nemere nevű szélvész alkal

matlankodik írnak népének, de néhány nap múlva, minden további indokolás vagy cselekvény nélkül, eláll és a hunok folytatják útjo- kat. Mily könnyű lett volna a költőnek Nemerét fölléptetnie, talán mint Kaimbár pártfogóját, a ki lehetetlenné akarja tenni a hunok

nak útjok folytatását. Ezek azután segélyért Haddűrhoz folyamod

hattak volna és a nagy isten leverhette a gonosz daemont, a ki utóbb még Kaimbár szereplésénél is szerepelhetett volna. De mind ennek semmi nyoma. Nemere a Székely eposzában csak név, jelen

téktelen és a cselekvény lefolyására semmikép befolyást nem gya

korló név, olyanforma egyszerű metaphora, mintha a korabeli lyrikus Zephyrus leheli étéről énekel. Amott a fergeteg tombol, emitt a tavaszi szellő susog, — gyönge megszemélyesítés mind a kettő, és Székely voltakép még e megszemélyesítést sem vette igénybe, mert megelégszik a Nemere nevével.2

1 Vörösmarty életrajza 65. 1.

2 Nemeréről Kőváry László, firdély földe ritkaságai' Kolozsvárt, 1853. 38.1.

a következőkben tájékoztat: ,Nemere egyik csúcsa a keleti hegyvonalnak. Három

szék felső felében, Esztelnek fölött emelte föl fejét. Magassága 5172 láb a tenger fölött. E hegy neve Erdélyben olyszerű érzést költ fel a kebelben, mint Olasz

honban egy bandita főnöké. Nem ő szerezte e hírnevet; van neki egy szele, melyre borzadás nélkül alig gondolhatni. Ezen szél e hegyről, melyen át Moldová- ból beront, Nemere szelének neveztetik. Berontván, délnyugati irányban rohan le Háromszéken Brassó felé; rakott szekereket felborít, fákat csavar ki tövestől, épületeket bont el ; s ha télben jelenik meg, állatot hófuvatagok sírjába temet.

Uralkodása ideje inkább a tavaszi éjnap-egyen. S hogy dühe elől a lakosok rej

tőzzenek, Háromszék rendesen úgy épít, hogy ajtó, ablak lehetőleg legkevesebb legyen a Nemere felé. S azon évben, melynek tavaszán uralkodik, sok gabonát, de kevés gyümölcsöt várnak'. — Mit jelent a ,Nemere' név ? Valószínűen oláh szó és talán összefügg a latin ,nemus' szóval, a. m. erdős hegység ?

(12)

3 9 1 ARANYOS-RÁKOSI SZÉKEfcY SÁNDOR.

Népregei jellegűek a Lisszilián és Alirán történetei, melyek közül amaz mint Haddúr elbeszélése van elég külsőleg beékelve äz eposz szerkezetébe, míg emez magának a cselekvénynek egyik lényeges mozzanata. Ez elbeszélések forrásáról nincsen tudomásom és hosszas utánjárásom legfeljebb egy-két adatra x vezetett, melyek azonban magából a Székely eposzából is származhatnak, de egyéb

ként a rege-költészet nagy kincsesházából valók és mint ilyenek ,forrásra' bajosan vezethetők vissza. Nem is tartom valószínűtlen

nek, hogy Székely ezt a két mesét, népregei motívumok vagy egyéb népies szóhagyományok fölhasználásával, maga alkotta. Ez az alkotás, főleg a Lisszilián történetét illetőleg, nem mondható nagyon sikerültnek. A leányt egy ellenséges daemon elragadja, erőszakot követ el rajta s aztán elzárja, mert fél Lisszilián atyjá

nak bosszújától. A szerencsétlen leány tudtára kívánja adni atyjá

nak szomorú sorsát és ráveszi elcsábítóját, hogy ez őt ,kútfővé' átváltoztassa. Ez megtörténik és a leány most két vizet bocsát ki, melyek atyját hol- és hogylétéről értesítsék és tényleg, a csá

bítónak hatalmas mesterkedesei ellenére is, csakugyan értesítik az öreg Isztert. E motívumok a néprege körében elég ismeretesek, ép ilyen vagy többé-kevésbbé hasonló alakban, — de Székely ügye

sebben szerkeszthette volna őket össze. Egy kútfővé átváltoztatott leány — milyen kép! És hogyan értesítik a Maros és Olt az öreg Isztert? Ha e folyóvizek a boldogtalan leány könnyeiből támad

tak volna, —• a néprege jól ismeri ezt a motívumot is, — jóval költőibb alakot nyer a cselekvény, de ekkor is valahogy valószí

nűvé kellett volna tenni a folyóvizek ,értesítését!. De nem feszege

tem tovább ez epizódot, mely az eposz cselekvényével jóformán semmi kapcsolatban nincsen, valamint az Alirán történetét sem, mely szintén tetemesen nyert volna költoisegben, ha a végzet, mely e szép leánynak az éjszaki hőst megmentőjéül és férjéül szánt, legalább álmában megmutatta volna neki írnak vezért és ily módon eleve szerelmet ébresztett volna szivében a még nem látott, de várva várt hős iránt. Mostani alakjában az írnak és Alirán története nem kelt mélyebb érdeklődést az olvasóban és az ifjú párnak azonnal első találkozásuk alkalmával fellobbanó szenvedélye egy kissé sablonszerű. De kétségtelen, hogy az eposz harmadik énekének e szerelmi viszonyra vonatkozó része nemcsak az egész

1 Kováry László és Orbán Balázs különböző munkáiban elszórva.

(13)

ARANYOSRAKOSI SZÉKELV SÁNDOR. 395

költeménynek legszebb, legvonzóbb részlete, de magában véve is Székely Sándor íegköltőibb alkotása, meíy osztatlan elismerést érdemel. Igen sikerült, bár egy kissé szűkszavú, írnak és Kaimbár ellenségeskedésének, főleg a döntő csatának rajza is, mely Székely

nek költői alkotó erejét a legszebb színben tünteti föl. Vörösmarty előtt a nyelvnek és verselésnek ily hangulatos kelleme és férfias súlya, a leirásnak ily plasztikus és magával ragadó ereje más hazai költőnknél bajosan volna található.

Nincs pozitiv adatunk, mely kétségtelenné tenné, hogy Székely Sándor hogyan jutott e tárgyhoz, ül. milyen külső benyomások (olvasmányok, egyének) hatása alapján választotta e nemzeti hagyo

mányt eposza cselekvényeül, és miért dolgozta föl e mondát az antik epika alakjában és stíljében. A hazai epika fejlődésében rejlő momentumokra, melyek e kérdés eldöntésénél főjelentőségüek, helye

sen, bár (műve keretéhez mérten) röviden már rámutatott Gyulai P á l ;1 egy másik körülményre, melyre azonban nem fektethetni nagy súlyt, magam fogok alább utalni.

A XVIII. század epikája e sokat, de, azt hiszem, sok tekin

tetben nem méltányosan korholt századnak kétségtelenül leggyar

lóbb terméke, mely nagy visszaesést jelöl nemcsak Zrínyi, de még Gyöngyösi műveivel szemben is, és igen elevenen emlékeztet (de azért onnan vett hatásról nem tudok) a XVII. századi, szintén igen sanyarú állapotban sínlődő német epikára. Ezek az úgynevezett hősköltemények csak többé-kevésbbé száraz és tudákos történelmi verselmények, költői fölfogás és költői megalakítás nélkül, szegénye

sen fölczifrázva az antik eposzból vett élettelen gépezet foszlányai

val, amelyekkel már a fölvilágosodás sekély talajában gyökerező böl

cseimi okoskodások s a Voltaire iskolájából származó fagyos allegóriák is kezdenek elég furcsán vegyülni. E költészetből hivatott és nagyra- törő tehetség nem meríthetett ihletet, Székelyre sem voltak e művek, tudtunkkal, semmi hatással; bár nem lehetetlen, — legalább a tárgy választása ilyet sejttethetne — hogy első epikai kísérlete, ,A kenyér

mezői harcz' (1817), közelebb állt e XVIII. századi irányhoz és eshetőíeg ennek Ízlésében és stíljében volt írva. E föltevés meg^- magyarázná azt a föltűnő körülményt is, hogy a fiatal költő lemon

dott e mű befejezéséről és még az elkészült első éneket is meg

semmisítette.

] Vörösmarty életrajza, 64. 1.

(14)

Századunk elején — politikai és nem-politikai tényezők hatása alatt — a ,nemzeti eposz' lesz a korszaknak egyik jelszava és Árpád honfoglalása e sokat sürgetett műfajnak legnépszerűbb tárgya.

E törekvések visszanyúlnak még a múlt századba, de már ennek utolsó szakába, midőn az új nemzeti és művelődési szellem, Bécs

ből kiindulva, hódítani kezdett hazánkban és magával ragadta a honn maradottakat is. Gróf Ráday Gedeon (1713—92), kétségkívül Klopstock hatása alatt, a század közepe táján hexameterekbe kezdi átírni a Zrínyi eposzát és tervez egy önálló ,bajnoki éneket', mely

nek tárgya az Árpád honfoglalása. De Ráday, mint amolyan sok

oldalú műveltségű dilettáns, sokat tervez, de semmit sem fejez be;

ez epopoeiájának híre azonban a Magyar Mnsa révén l tudomá

sára jutott-kortársainak és gyökeret vert kepzeletökben. Rádayra hatással lehetett Pray György munkássága, főleg e kiváló törté

netírónak legfontosabb műve,² mely nemcsak terjedelménél, hanem anyagának imponáló gazdagságánál fogva is főműve, melylyel a magyar őstörténelemnek széles alapra fektetett és (a kor mértéke szerint) tudományos tárgyalása voltakép kezdetét veszi. De Ráday műve csupán terv maradt, azonban terv, melybe szerzője legalább belefogott; még ennél is kevesebb, csak eszme maradt Csokonai Vitéz Mihály Árpád-eposza, melynek gondolatát a hányatott költő e század legelején a legnagyobb lelkesedéssel ragadja meg: minden egyébről le akar mondani, hogy ,halála napjáig' kizárólag azon a ,heroica epopoeián' dolgozhassék, ,melyet Árpádról vagyis a magya-

.l. Magyar Mása 1787. 215. 1. Bekezdése világosan mutatja Zrínyinek (Vergiliusra visszanyúló) hatását:

Músám ! kinél tört út már régen.Pindus útja, S tudod jól, hol fakad a szüzek rúgott kútja, Sőt játszódtál is te nádsípön verseket,

Végy már most trombitát, kezdj hangosb éneket, írj Árpádróí; írd meg, hol volt első hazája, ' S új honra vágyó nép vezérévé mint lett ?

Beszéldd el. útjait, számláld elő, mit tett, S hogy hódolt végre meg a négy folyóvíz tája.

A harmadik versszak pontosabban jelöli meg a tárgyat, s Ráday ezzel Vörös

marty előzőjévé lett:

Szint olyan volt Árpád. Hiában gyűjtött népet Mind számost, mind erőst, mind fegyverére szépet Amaz bolgár Zalán stb.

a Annales veteres hunnorum, avarum et hungarorum ab anno ante natum Christum CCX. ad annum Christi CMXCV1I. deducti ac maximam par

tém ex orientis occidentisque rerum seriptoribus congesti. Vindobonae, 1761.

(15)

rok kijöveteléről kívánt a maradék számára Homeros és Tasso nyomdokin készíteni'. Csokonai fiatalon szállt sírba, a ,maradékra' hagyva nagyszabású tervét. És most egy másik hazai történetíró, a lánglelkű Horvát István, termékenyíti meg tüzes szellemével és részben kalandos, de ép a költőnek igen kedvező tudományával a magyar költészetet. Első sorban egy haxameteres¹ Árpád-eposzt sürget és Horvát Endrét buzdítja e nagy, de hálás munkára, még pedig nemcsak barátságos eszmecserében, hanem a nyilvánosság előtt is.2 Horvát Endre nem mert akkor e nagy feladat megoldá

sára vállalkozni, mert, személyes helyzetének kedvezőtlen körülmé

nyein kívül, hézagosnak és homályosnak találta a munka anyagát:

Árpádot s népét Pannon mezejére, Barátom ! Maró s Hornét* zenggése szerint kivezetni mit unszolsz ? Nagy mélység, mellyet mutogatsz ; Erythréumi forgó, Melyre vezér nélkül küldessz. Mondd, merre keressem A hősnek születése helyét Ázsiának ezernyi

Mértföldekre kinyúló térségén ? merre keressem A nagy nemzetnek laktat ? . . .

Tehát Horvát Endre egyelőre nem fog hozzá a kívánt és sürgetett Árpádiász megírásához, de a gondolat megnyerte tetszé

sét, bízik Horvát István segítségében, a ki kalauzául ajánlkozott,³

1 Hogy az antik alakoknak szerepe a magyar epikában összefügg Baróti Szabó Dávid, Révai és Rájnis törekvéseivel is, erre csak mellesleg utalok.

2 A Tudományos Gyűjteményben 1817. I. 107. 1. igen kedvezően, de nagyon röviden ismerteti Horvát Endrének Paintner Mihály püspöknek Győrből Budára lett általkelésére 18Í6-ban írt költeményét, e legújabb szerzeményét ,azon jeles költőnek, ki magát és nevét Zirtz emlékezete s egyéb hazafiúi lánggal teljes versei által megkedveltette1. Azután hozzá teszi (108. 1.) : ,De szabad legyen mégis arra kérni a téti derék magyart, hogy ő inkább Árpád kijövetelct írja hatos versekben Nemzetünknek köz örömére és dicsőségére'. E fölszólításra felel (U. o. 1818. IV. 121 — 124. 1.) Horvát Endre Boldogréti Víg Lászlóhoz írt ismeretes episztolájával.

8 Már 1817. máj. 24. irja Horvát István neki, hogy nemcsak ő maga, hanem mások is tőle várják ez eposzt. ,Ok is, mint én', folytatja, ,elég tehetséget látnak s elég nemzeti lelket gyanítanak benned, és számos kérdéseidre mind bizonyos a felelet, s ha csak ez akaszt el, kész vagyok ebben segéded lennem.

Jöjj le, de ne terminus alatt, két hétre hozzám s kész leszen históriai oldalról az Árpádiász. Legyen is az Árpád átka rajtad, ha nem használod szép poétái lelkedet. Árpád, nem Álmos vezette ki a magyarságot, — ezt kell énekelned.

Nem akarom, hogy tudatlannak tartassál a magyar történetekben ; most a mit még belőle nem igen tudsz, azt nálam könnyen kipótolhatod. Árpád, Árpád bír

jon írásra, hogy ne mondhassa Schwartner : A magyaroknak eddig egy éposok

(16)

és egyúttal maga is belemélyed őstörténeti kutatásokba, melyeknek eredményekép megírja ,A magyar nemzet nem finn származású' ez. dolgozatát.1 Végre 1821-ben2 valóban megkezdi az Árpádiászt, mely azonban csak egy évtized múlva, 1830. október 30.3 készült el, mire 1831-ben rnegjelent nyomtatásban. Horvát Endre nem igen örülhetett nagy műve hatásának: nagyon elkésett vele. Még Székely Sándor és Vörösmarty előtt készen volt tervével, sőt nagyobb részletekkel is, de mind ketten megelőzték, és ,Zalán futása' után az ,Árpád' csak egy letűnt korszak terméke gyanánt hathatott a magyar közönségre. Hiába fogadkozott egy Horvát Istvánhoz írt levelében, hogy az eposzi formában egy európai epikus sem lép eléje: Vörösmarty mellett teljesen elhalványult, és az utókor leg

feljebb nyelvét és stíljét ismeri el, melyről pedig elég meglepően maga így nyilatkozik: ,Nem szeretem, hogy a nyelvben, a stílus

ban nem tudtam eléggé napkeleti, azaz ázsiai magyar lenni'.

De azért jut Horvát Endrének is szerepe a magyar epikának azon fényes fejlődésében, mely Ráday Gedeon első tervétől a ,Zalán futásáig' vezet : eposzának az ,Aurora' három kötetében⁴ megje

lent mutatványai nem maradhattak hatás nélkül Vörösmartyra, de talán Székely Sándorra sem.5

sem készülhetett. A nemzeti becsület vezérelje tolladat és minden lépéseidet'.

Idézi Vass Bertalan, Horvát István életrajza, Budapest, 1895. 250. 1.

1 Megjelent a Tudományos Gyűjteményben, 1823. II.

2 Már 1820. jan. 30. értesíti Horvát Istvánt, hogy legközelebb hozzáfog az eposz megírásához.

s Ez évben ajánlja Kazincz}^ Ferencz is, a ,Szent Hajdan Gyöngyei' for

dítása közben, a honfoglalást Pyrker László figyelmébe : ,Árpád honfoglalása valóban méltó tárgya volna Excellentiád lantjának', — német nyelven, a ,Zalán futása' után !

* Az 1822., 1826. és 1828-diki évfolyamokban. Ezekhez járulnak 1809-ből ,A felkelő nemzethez' írt riadója :

,Kardra, lovakra, derék magyarok, dél, napkelet, észak Es nyugat őrszemmel kísér mint Átila magvát

Benneteket, valamerre vagyon neve, híre mag3',arnak' —

és ,Zirtz emlékezete' (1814), mely ugyan nem eposz, de a költő földolgozásánál és tendencziájánál fogva helyet követelhet magának a magyar epika ujabbkori fejlődésében.

5 Horvát Endre még nem részesült oly tudományos méltatásban, milyenre már Vörösmartyhoz és Székely Sándorhoz való viszonyánál fogva igényt tarthat.

Csak két figyelemre méltó dolgozatot ismerek róla : Méry Etelét a g3rőri főg}'m- názium 1879. évi értesítőjében és Szász Károb/ emlékbeszédét az ugyanazon évi akadémiai értekezések (Első osztály, VIII, köt. 5. sz.) sorában; de amaz

(17)

így találja meg a székely eposz szerzője magyar előzőinél

»hősi költeménye« tárgyát (az utalást a nemzeti hagyományokra), versét és stíljét. Volt-e neki is Horvát Istvánja, a ki buzdította, sarkalta, sürgette, — nem tudjuk. De bárhonnan vette a közvetlen impulzust: a mint ily eposz kidolgozására vállalkozott, igen közel fekvő gondolat volt, az ősi hagyománynak azt az ágát vagy epi

zódját választania, amely helyi érdeklődéssel is kecsegtetett. Kell-e e tények mellett, melyekre itt csak röviden figyelmeztethettem, még egyéb forrásokat vagy hatásokat is keresnünk ? Nem hinném; a magyar epika fejlődése eléggé érteti meg a székely ifjú lelkese

dését és irányát. De h a ' kellene, — ez is összevág a hazai adatokkal.

Székely Sándor 1820. deczember 10. érkezett Bécsbe, hol 1822. május 21-ig maradt. Itt írta a ,Vienniászt', itt ,A székelyek Erdélyben' ez. művét.

Mit talált Székely Sándor Bécsben? Mindenek előtt virágzó;

Klopstock-kultuszt, mely akkor Németországban már alaposan túl

haladott álláspont volt.* És Klopstok két szempontból volt reá nézve érdekes és csábító alak. Egy oldalról mint eposz-költő, kinek jMessiása' hexameterekben van írva és hosszú századok óta a nagy, hősköltemény terén az első világraszóló termék.

A ,Messiásc hatása még majd egy évtized múlva is fölismerhető Székelynek ,Mohács' ez. hősi költeményében, melynek Abaddonja és egyéb angyalai egyenesen a Klopstock művéből származnak (1. fönt 39. 1.). Hogy a nagy német költő— a feldolgozott tárgyak eltérő jellege daczára — Székely erdélyi eposzára is hatott, legjob

ban mutatja az az egy tény, hogy a Lisszilián szűz durva elcsá- • bitójának neve eredetileg, az eposz első fogalmazványában,2 nem !

Urpán volt, hanem Odin (utóbb Odron és csak végül Urpán).

Tehát az északi germánok főistenének nevét viselte az undok daemon, e nevet pedig legkönnyebben Klopstockból és iskolájának ódáiból ismerhette Székely. És ez Klopstock másik jelentősége az erdélyi

csak szorgalmas anyaggyüjtemény, emez meleg és rokonszenves jellemzés ; — * a philologia eddigelé teljesen elhanyagolta a téti plébánost. .. ; . .,,

1 És virágzó Ossian-kultuszt is, melynek hatása alatt Székely ugyancsak Bécsben ,Dierniász' ez. ossiáni hősi költeményét (prózában) írta.

2 Ez fönmaradt a költő saját kezeírásában az unitáriusok kolozsvári könyvtárában. Kiadásomban bővebben szólok e történeti szempontból érdekes ereklyéről.

(18)

költő szemében: a ,Messiás' énekese egyúttal a régi germán mytho- logiának új életre ébresztője is volt. Pedig mythologia, hacsak egy kevés is, nagyon kedvére jött volna Székelynek is. • Hogy Klopstocknak ismeretei és képzetei e téren igen zavarosak voltak:

nem bántotta költőnket, inkább még jelességnek tetszhetett neki.

Klopstock szerint nemcsak kelták és germánok voltak egyazon nép, — ebben kortársai majd mind egy véleményen voltak vele, — hanem ezekkel együtt a thrákok és szkythák is. Azért tekinthette ő Ossiánt is német költőnek; azért ismert föl mindenféle géta és thrák szokásban német hagyományokat; azért láthatott német költeményeket a skandináv .Edda' dalaiban; azért meríthette mythologiai képzeteit a legkülönbözőbb, legellentétesebb forrásokból, nem sokat törődve e források igazi nemzeti jellegével.1 Innen az a sajátos mythologiai chao$z Klopstock ódáiban és Hermann-drámáiban, melyet azonban a kortársak még nem ismerhettek föl ilyennek, — hiszen a germán mythologia terén még ma is elég zavarosak és homályosak még egyébként kiváló német és skandináv szakférfiak nézetei és képzetei is. Klopstock tehát — ez volt a kor fölfogása és saját tendencziája — visszanyúlt nemzetének őskorába, hogy a modern költészetben is nélkülözhetetlen mythologiához jusson, melyet azután nem ugyan eposzában, melynek tárgya e pogány képzeteket eleve kizárta, de annál meglepőbb sikerrel az őskorban játszó drá

máiban és hatalmas lendületű ódáiban alkalmazott. Példája nagy mértékben hódított, — az ,ős germán bárdok' (ilyenek tudvalevőleg sohasem voltak) szellemében éneklő (nem sokára azt mondták az elkeseredett kortársak: ordítozó) modern német ódaköltők még paza- rabbul éltek az állítólagos ,német mythoszokkal'; míg a helyesebb belátás és egészségesebb ízlés ez üres és mindig magyarázó jegyze

tekre szoruló csinálmányokat végkép elsöpörte. Ez Németországban már a múlt század nyolczvanas éveiben történt, — de Bécs még

1 Főforrásai azonban Paul Henri Mailét (1730—1807) genfi származású tudósnak (1753 — 61. Kopenhágában a franczia nyelv tanára), kit Klopstock valószínűen személyesen is jól ismert, következő két műve volt : Introduction á l'histoire de Dannemarc (1755) és Monuments de la Mythologie et de la poésie des Celles (!!) et particuliérement des anciens Scandinaves (1756). Schütze Gottfried Hamburgban mind a két művet lefordította 1765-ben németre. Klop- stockot ez irányú törekvéseiben, t. i. a germán mythologiának új életre ébresz

tésében és modern költeményekben való fölhasználásában, különben megelőzte egyik barátja, Gerstenberg Vilmos Henrik Gedicht eines Skalden (1766) ez. köl

teményével.

FOLYOIÄiTM'

(19)

1820 körül is csak ott volt, a hol a ,birodalom' egy félszázaddal előbb. E bécsi légkörbe lépett Székely és e légkör csak fokozhatta már a hazából magával hozott epikus hajlamát és a nemzeti őskor hagyományai felé fordított irányát.

De talált ő Bécsben mást is. A napóleoni szerencsétlen hábo

rúk Ausztriában és első sorban Bécsben is felköltötték a hazafias szellemet, melyet politikusokból és írókból alakult egy tekintélyes kör az irodalom terén is nagy buzgósággal és nem minden siker nélkül törekedett fölkelteni és ébren tartani. E kör középpontja Hormayr József báró volt, a ki 1782-ben született Innsbruckban és már 1803-ban udvari titkár és a titkos állami levéltár igazgatója lett.

Miután 1809-ben Tirolban a hadseregnél és mint a népfölkelés szervezője nagy érdemeket szerzett, a császár őt 1816-ban, az alig 28 éves ifjút, a birodalom és a császári ház történetírójává nevezte ki. Mint ilyen élt és működött Bécsben 1828-ig, mikor Münchenbe hívták, a hol szintén igen előkelő és befolyásos állást foglalt el és 1848-ban meghalt. Hormayr, János főherczeg bizalmas embere, az egységes Ausztriáért lelkesedett, melyben azonban az egyes nemzetek megtartották volna eltérő és sajátos nemzeti jellegöket. A németek, magyarok, csehek és lengyelek minden korlátozás nélkül meg

maradtak volna németeknek, magyaroknak, cseheknek és lengyelek

nek, de együttesen az ,egységes osztrák politikai nemzetet' alkották volna, melyben a németeket csak annyiban illeti a vezérszerep, a mennyiben a soknyelvű országnak a közigazgatás szempontjából elengedhetetlen ,állami nyelvéül' a német szolgált volna. E czélt Hormayr több irodalmi vállalattal* szolgálta, melyeknek történeti és részben maradandó kiváló értékök egészen független attól a rég túlhaladott politikai iránytól, mely, tényleg nagyon közvetve, meg

alapításukra vezetett. E vállalataiban kettős czél lebegett rendkívül buzgó kiadójuk és szerkesztőjük szeme előtt: egy oldalról a nemzeti

ségek múltjának minél több oldalú földerítése és ápolása, és más oldal

ról a fönt jelzett egységes politikai osztrák nemzet előkészítése és nevelése. Ez utóbbi czél test nélkül szűkölködő árnykép volt, mely soha nem ébredt igazi életre; de az első törekvés meghozta gyümölcseit.

Hormayrnak ez irányban fotÖrekvése volt, az írókat és költőket saját

1 Der österreichische Plutarch, 1807 — 12., 20 kötet. — Taschenbuch für vaterländische Geschichte, 1811—48. 20 és új folyamában 17 kötet. (1822 óta a derék Mednyánszky Alajos báró, volt e vállalat társszerkesztője). — Archiv für Geographie, Historie, Staats- undKriegskunst, 1809 — 28., 20 kötet.

Irodalomtörténeti Közlemények. 26

(20)

402 ARANYÖSMíÁKOSÍ SZÉKELY SÁNDOR.

nemzetök múltjának földolgozására serkenteni. Az,Archiv' 1817-iki és 1818-iki évfolyamaiban derék dolgozótársa Mednyánszky Alajos báró hosszú, érdekes és tartalmas czikksorozatban fölveti a következő kér

dést : ,Vajon az osztrák császári állam múltja szegényebb-e szivet nemesítő, a drámában, balladában, legendában, regényben és képző

művészetben feldolgozásra alkalmas tárgyakban, mint az ókor vagy az idegen (külföldi) középkor története ?' — és a leglelkesebb nem

mel felel e kérdésre. És jellemző, hogy Mednyánszky e czikkek- ben példáit, t. i. a múltból vett értékes és érdekes tárgyakat, melyek költői földolgozásra kiválóan akalmasak, — túlnyomóan a magyar történetből és hagyományból veszi, számos, akkor még hazánkban is alig figyelemre méltatott vagy egészen ismeretlen mondára, legendára és történeti epizódra fordítva kortársai figyel

mét.1 E figyelmeztetés nem volt eredménytelen. Osztrák-német köl

tők 2 ez időben és még jóval később is vetekedve dolgoznak föl a költészetnek minden fajában nemcsak osztrák, hanem különösen magyar és cseh tárgyakat is és e termékek sorában találkoznak oly mesteri alkotások, mint pl. Grillparzernek kiváló színmű

vei: ,Ein Bruderzwist in Habsburg', ,Ein treuer Diener seines Herrn' (Bánkbán), ,König Ottokars letztes Glück und Ende', ,Libussa' stb.3. Tehát ezt a Bécset is találta Székely Sándor, és mit látunk ? Első műve, mely itt létrejön, a Vienniász,' melyben a régi bécsi polgáro

kat és a vitéz lengyeleket dicsőíti, és utána nyomban ,A székelyek Erdélyben', a magyar és székely nemzet fényes őseinek dicsőítése.

Véletlen ez a találkozás? Az erdélyi ,hősi költeményre' vonatkozóan még annak vehetnok, mert magam is úgy vagyok meggyőződve, hogy ennek eszméjét, legalább csirájában, magával hozta a költő

1 E czikkből vette pl. Kisfaludy Károly a ,Stibor vajda' tárgyát.

8 Pl. a Collín testvérek, Mailáth János, Deinhardtstein Lajos, PichlérKarolina, Castelli Ferencz, Hammer József, Grillparzer és mások. E mozgalom bővebb rajza itt nagyon messze elvezetne tárgyamtól. Kedvezőbb összefüggésben majd vissza

térek reá. Megérdemli.

3 Ez iránynak politikai hatása természetesen éles ellentétben állt Hormayr czélzataival : a nemzetek múltjának ez irodalmi és költői dicsőítése csak annál nagyobb mértékben fejlesztette és élesztette a mag3^arok, csehek és lengyelek nemzeti szellemét és aspiráczióit, a mi végre tudvalevőleg az ,egységes osztrák politikai nemzet' és az ,egységes császárság' teljes felbomlására vezetett. De ez nem tartozik e vázlatos dolgozat keretébe ; azonban hangsúlyozandónak tartom, hogy pl. Grillparzer politikai meggyőződése teljesen a Hormayr-féle törekvésekben gyökerezik és Csakis e törekvések alapján érthető meg helyesen és ítélhető, meg méltányosan.

(21)

ARANYOS-RÁKÓSl SZÉKELY SÁNDOR. 4Ő3

bérezés hazájából; de a ,bécsi eposz' hogyan fogamzott meg a székely fiú lelkében a Hormayr teremtette légkör nélkül? és mért sietett annyira a magyar hősmonda földolgozásával?

De legyen elég az utalásokból és gyanításokból. Tény, hogy Székely Sándor Bécsben írta kis eposzát, melynek gyökerei minden esetre a magyar epika XIX. századi fejlődésében keresendők; és tény, hogy e ,hősi költemény' nélkül, — melyet Toldy Ferencz találóan nevez ,egy csodálatos sugallat művének' — Vörösmary epikája el nem képzelhető. Ebben van költőnknek történeti jelentősége, ennek köszöni maradandó helyét a magyar irodalom történetében, és Vörösmarty talán méltóbban is örökíthette volna meg emlékét, mint a következő epigrammban (czíme: ,Aranyos'):¹

Tűzbe veled, te nagyon aranyos, tán tiszta arany vagy ; S tüz kísért aranyat, hát arany úrfi megégsz.

Kár érted, de se baj, hamudat széthordja az alszél/

S a felszél, lelked béllete, égbe röpül.

VI.

Székely Sándor egj'éb, prózai, többé-kevésbbé tudományos művei a következők:

1. Unitária vallás történetei Erdélyben. Összefüggve Erdélyben lakott vagy lakó több népek vallásaival s keresztény felekezetekkel ere

detétől kezdve időszakunkig. írta Ar. Rákosi Székely Sándor, Kolozsvárt az unitáriusok főiskolájában hittan és ahhoz tartozó tudományok s nap

keleti nyelvek rendes közoktatója s egyházi főjegyző. Kolozsvárt, a kir lyceum betűivel, 1839. VI és 213 1. — Toldy szerint (íd. h. 248.1.)

»csak meglehetős hanyag kivonata Úzoni Fosztó István bő és gazdag kézirati munkájának (az unit. collegium könyvtárában).« Székely fiának Jakab Elekhez írt levele szerint a censura sokat törölt e műből.

2. Világtörténetek, tanulók és olvasók számára útmutatóul Ditt- már szerint. Kolozsvár, 1844., az ev. reform, főiskola betűivel, kiadta- ifj. Tiltsch János. Két,kötet, 151 és 146 1. —. Nem láttam. .-...:

1 Először kiadta Gyulai Pál Vörösmarty munkáinak nyolez kötetes kiadá

sában, VIII. 25. 1. A 378. lapon olvasható jegyzet nem ad fölvilágosítást arról, hogy ez epigramm mikor és eshetőleg milyen alkalomból készült.

26*

(22)

3. Erdélyország története hiteles kútfőkből. Irta Aranyas-Rákosi Székely Sándor 1840. Kolozsvárt. A kir. lyceum betűivel, 1845. VIII és 220 1. — Az előszó szerint magyar könyvet kivánt adni a nagy olvasó közönségnek, de különösen a tanuló ifjúságnak kezébe, melyből szűkebb hazája történeteivel megismerkedhessek. *

4. Az Erdélyi N, Fejedelemségben törvényesen bevett és megerő

sített Unitária Vallásnak Eredete röviden elészámlálva más recepta religiók Eredetével együtt. — Kézirat, Székely Sándor saját kezeirása, negyedrét 11 oldal, a Munkák-hoz fűzve. A tárgy rövid áttekintése

14 pontban. Aláírva: 1825., jegyzetté Székely Sándor m. p.

5. Hunnok és Avarok várairól. Nemzeti Társalkodó 1830. I.

353. sz. A Munkákban is.

6. Törökök kiverettetése Magyarországból. U. o. 1838. II., 193. sz.

7. A föld alakulásáról. A Munkákban e kelettel: Kolozsvárt, Augusztus 13-án 1844. — Hol jelent meg?

8. Zsidó régiségek Erdélyben. — Hol jelent meg ?2

1 Ism. Múlt és Jrlen, 1646, 7. sz.

2 Fönt (36. 1.) megemlítettem, hogy Székelynek az Unitárius Énekeskönyv reformjában is döntő része volt. (Az általa szerkesztett ez énekeskönyvnek most harmadik kiadása forog közkézen). Azóta az Unitárius Közlöny (szerkesztik dr. Brassai Sámuel és Boros György) f. é. 2. számában (Kolozsvár, 1895. VIII.

köt. 18. 1.) e munkásságáról Boros György következőleg nyilatkozott : Székely Sándor ,1837-ben teljesen újra szerkesztette, 63 új darabbal megtoldotta az uni

tárius énekeskönyvet. Az újak legnagyobb része (tizet-tizenkettőt kivéve) saját eredeti szerzeménye, a többi saját költői lelkének a képmása, mert a dicséret között alig (van) egy-kettő, a melyet újra ne öntött volna. Ezek őrzik nevét az unitárius egyházban. ,Szent szined előtt állunk', ,Felségesek műveid', .Csodálandó nagy Isten', ,Miatyánk', ^Világok teremtője', ,Dicsőitünk és tisztelünk', ,Örök Isten, kinek esztendők nincsenek létedben', ,Csudálandók úr Isten számtalan műveid', ,Bölcs teremtő, szent úr Isten', ,Szeret, imád, magasztal értelmünk, érzetünk'. Énekes könyvünk legjobb darabjai ezek, melyeken az elme elmereng s a szív érzelme Istenhez emelkedik. A Székely Sándor énekei és átdolgozásai sokkal tüzetesebb tanulmányra érdemesek, mint a mekkorát mi ide felvehetnénk.

Meg kell elégednünk azzal a kijelentéssel, hogy úgy költői formában, mint esz

mei tartalomban rendkívül felette áll a Sz. S. énekes könyve összes (öt) elődjé

nek ; dogmai kifejezései tisztultabbak és a modern unitarismus felé hajlók, ámbár sok olyan elem maradt a régi énekekben, a melyeken csak a legújabb kiadás tudott lényegesen javítani. A Székely S. befolyása határozott nyeresége volt az énekeskönyvnek, de — nézetünk szerint — igen kedvezett a rationalismusnak a lyrai hangulat hátrányára, a mit nem is lehet rossz néven venni a magyar epos költőjétől.'

(23)

ARANYOS-RÁKOS SZÉKELYI SÁNDOR. 405

VII.

Székely Sándor levelei.

/. Özvegy Nagy Mihálynénak, szül. Dézsfalvi Simon Judithnak*1

Bécs, 30. Jan. 1821.

Tekintetes asszony

Nagy tiszteletre méltó jó asszonyom !

Harmadik holnapja következik, hogy énis Bécsnek lákoi között szivom alsó Ausztriának száraz levegőjét — Bécsnek gyönyörködtető vidéke fogva tart ugyan minden tovább repülni akaró képzeletet; de az én kis hegyes völgyes Hazám ottan lakó jó embereim, és azok között a Tekintetes Asszonynak előttem kedves emlékezetű Háza örökké szivem és elmém előtt forog.

December 10-dikén 9 órakor léptem bé legelébb Bécsbe, három egész héti éjjeli nappali jövetelem után — a mi a várost, az ezen annyi nemzetek gyülekezésének fészkét illeti, lehet képzelni, hogy 34. Forstadt, b. akkora nagyságú, széles sánczokkal és magas Kőfalakkal körült vett vár, mint Kolosvár, és 800,000 egymáson tolongó népség nem kis helyen fér el — az éjszakra hajlott Sz.-István ugy áll ki a 8. 9. erreletü épü

letek közzül, ,mint egy felleget érő kormos óriás. — A nép az uttzák két oldalain folyva foj az Idegen elébb, azt gondolja, hogy a nép valami lármára siet olyan tolongással, de ez egész nap igy foly. A Hintók kép

telen zörgése az agyaveléjit az embernek megreszketteti, jő, megyén, éjjel, nappal.

A nép szerfelett finom és pompás; nevezett szerént az asszonyok milliókat viselnek és hordanak magokan továbbá elég nyájas, és szol

gálatra kész — nem képzelhetni, mi kíváncsi — Égés volt a minap a Duna mellett, a Szent Istvánt több két ezer embernél nézte, ott lévén utam el énis közikbe állottam, kérdem mit néznek. Senki nem tudta, későre vettem észre, hogy a nép a veres zászlót várja, hogy kitétessék, én ott hagytam; a Hofon megint nem régibe kiszabadul egy madár az ablakon, annyi nép fut öszve, hogy a Hintók nem mehetvén zúgás táma

dott, katonákat kellett hozni a nép elküldésére — egy vastagon füstölő kéménynek több nézője van, mint egy Theatrumi darabnak Kolozsvártt.

Uj esztendő napján láttam Bécsnek gála napját, jelen volt a Muszka

1 Megjelent a tordai Aranyosvidék 1893. októb. 21-iki 43. számában, hon

nan Borbély György szerkesztő úr szives engedelmebol átveszem. Özvegy Nagy Mihályné Borbély György úrnak nagyanyja.

(24)

406 ARANYOS-RÁKOSI SZÉKELY SÁNDOR

Czár a reggeltől fogva jővŐ-menő Princzeknek, Fürszteknek, Grófoknak, követeknek 11-ig nem volt vége hossza, 11-kor mentek ő Felségek isteni tiszteletre a Burgkapellbe én nagy nehezen bétolongtam, leginkább teczett nékem a kis Bounaparté, Gróf Colleredo nevelője mellett — fejér kerek pofájú, kék szemű, de azt mondják nagy hazug.

A császári kincstár felveretett, ugy van a hir, hogy egy paraszt köntösös ember tartotta volna beszéddel a strásákot, mig mások éjszaka, az épület alatt való kanálison feltörvén elvitték a teméntelen Aranyat, melyek 1820. verettek — máris sok ember jött galibába, hogy ilyenek

kel vásárlott, de még eddig mind megszabadultak.

Truppok szakadatlanul mennek Olaszországba, ugy haljuk, hogy a Neapolyi király Schönbrunba fog lakni jönni — Erdély és Bécs leve

gője között nagy a különbség, én itt még szánkát nem láttam. Az Europa előtt olyan hires éneklő Kataláni 22. Janu. adott egy Conczertet, ein- náhmja feljülmult 18.000 Pfrtokot.

A mi privát állapotomat nézi, még eddig mindenképpen jól érzem magamat; remélem hogy ezután is megsegít az Isten s a jó emberek.

Itten az ember erővel németté lessz. Az én öltözetem egy német magas kalap — fekete selyem lajbi, fehér nyakravaló, melynek oly magosnak kell lenni, hogy az ember örökké az égbe nézni kéntelen, egy pántoffel, fekete pantallón, és egy olajszin Gehrock — mindamellett ugy képzem magamat mint egy idegen sziget madarát mely bármi czifra Kaliczkában van, szirtos hazája felé fordul énekelni — Két napja már, hogy erdélyi levelekkel töltöm az időt — Alázatossággal tisztelem a kisasszonyokat, nevezett szerént Lajost, Miklóst mihelyt több időm tessz, többet fogok irni, mostan pedig ajánlván magam tapasztalt gratziájába maradok.

A Tekintetes Asszonynak

Szállásom vagyon. In der Stadt. Färben-gasse Nro. 338. in 4-tem Stock.

alázatos szolgája Székely Sándor, mp.

2. Toldy Ferencznek. x

Érdemes Férfi, Kedves Barátom !

Folyó esztendő okt. 10-kén hozzám utasitni méltóztatott Levelét nagy Tisztelettel vettem, ámbár nagy érdemű Nevét eddig fénylő íróink között is szemléltem, mindazáltal, hogy azon tisztelt Név nékem önkéntes

1 A Toldy Ferenczhez intézett Levelek a M. T. Akadémia könyvtárában őriztetnek.

(25)

ARANYOS-RÁKOSI SZÉKELY SÁNDOR. 407'-

barátságát is, Litteratori Lelkességét is ajánlá ; legnagyobb" gyönyörűsé

geim közzé számlálom.

A mennyiben illendő akárkinek magáról kérkedség és hiúság gya

núja nélkül irni, annyiban Kedves Barátom becses kívánságának telyesi- tője lehetek. Eredetemet vettem az (IV. Béla alatt kezdi és sepsi székekből Aranyasszékre előbb mint segédvédők, utóbb megtelepedett székely nép az Hazai Történetekben eléggé ismeretes) Aranyas Rákosi Nemes Székely Nemzetiségből, mely magának fegyverrel nyert nemzeti ősi szabadságát a hajdoni homályos időktől fogva tartya. Atyám volt Székely István volt káli unitárius pap és Marosi környéki Archidia- conus. Fia én egyedül, Leány testvérim kettő. Tanultam 6 észt. a Keresztúri Gymnasiumban, 6 ismét a Kolosvári nagy oskolában, egy esztendőt a Kolosvári Universitasban Törvényekben töltöttem, melyeket czélul tettem vala, de közben Statusom által Academiára közköltséggel expediaitattam. 2 észt. Bécsben tölték. — Onnan Tordára esett jöve

telem, hol 1822-től fogva viselem a papi kötelességeket és a Gymna

siumban a Theologiai Cursus és Német nyelv tanítását.

Házasságomban Fiscalis Proc. Csipkés Albert Leányával, Betaval szerencsétlen lettem; három és léi esztendeig volt szeretett Házastársom engem özvegységre hagyott. Azolta Barátim veszik és a kötelességek életem magános óráit. Néha pendítem meg, a múlt idők emlékezetében, néha a jövendők édes reményében, Latom (igy: lantom h.) húrjait.

Születésemet adta 1797. sept. 13.

Mit irjak gyönyörködtetőbb Könyveimről avagy uralkodó passióim

ról ? — Hornért és Virgilt mások felett szeretem, külömben minden nemzet Epicusait. A Eposzi kürtet adta nékem inkább a Természet, de a szelid Lanttól is nem fosztott meg. Munkáim a következők : A Kenyér

mezői Harcz öt Énekben. Hősi költemény (próba 1817), egy ének kész. — Lttsiade. Első Ének fordítás (1818). — Vienniász XXV Ének Alcaica strophákban (1821. 2.), mely jobbítást vár. — A Székelyek Erdélyben (Bécsben 1822). — Mohácsiász négy Énekben (1824 Tordán)5

mely egészen kész, nékem mindegy, akárhol és miként jelenjék meg.

Hogyha Kedves Barátom ! mivel már talán el is késett válaszom, az idei kötetben meg nem jelenhetnek küidett vagy küldendő darabjaim, tehát a jövendőire nézve, ezeken kívül, többiekkel is szolgálhatok.

A Székelyek Erdélyben telyes betűhibákkal.

Lap 126. sor 3. Légidnek, olvasni kell: Szegednek.

..•••» 131. » 7. Alva figyelmeztek fejedelmek hősi szavára. Mig osztán