A MAGYAR TUDOMÁNYOS
A K A D É M I A
S Z E R E P E
A NÖVÉNYTANI TUDOMÁNYOK F E J L Ő D É S É B E N
ÍRTÁK
Dr- DEGEN ÁRPÁD és M ÁGÓCSY-DIETZ SÁNDOR R. TAGOK
A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K I A D Á S A B U D A P E S T , 1 9 3 3 .
A MAGYAR TUDOMÁNYOS
A K A D É M I A
S Z E R E P E
A NÖVÉNYTANI TUDOMÁNYOK F E J L Ő D É S É B E N
ÍRTÁK
Dr DEGEN ÁRPÁD és M ÁG ÓCSY-DIETZ SÁNDOR R. TAGOK
A MA GY AR T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K I A D Á S A B U D A P E S T , 1 9 3 3 .
hálás köszönetét m o n d u n k az A kadém iának, m eglehetősen nehéz feladat elé á llíto tt. M ert egyrészt az A k ad ém ia köz
vetlen befolyását k e lle tt figyelem be vennünk, am elyet tudom ányos dolgozatok közzétételével és tu dom ányos k u ta táso k n ak anyagi és erkölcsi tám o g atásáv al gyakorolt, m ásrészt pedig n em h a g y h a ttu k figyelm en k ív ü l azt' a közvetett befolyást sem, am elyet az A kadém ia azzal gyakorolt, hogy b o ta n ik a i dolgozatok n y ilv á n o sság ra hoza
ta lá v a l az A kadém ián k ív ü l is m in d szélesebb és szélesebb körben m egind íto tta a b otan ik ai m unkálkodást.
E n nek a közvetett h a tá sn a k részletesebb vázolása m eghalad ta volna elő ad ásu n k keretét, ezért a to v áb b ia k ban főképen csak azo k kal a dolgozatokkal k ív á n u n k fog
lalkozni, amelyek az A kadém ia közvetlen b efolyásának köszönhetik m egjelenésüket.
Még itt is több esetben nehéz volt a h a tá rv o n a lá t m eghúzni a tisztán b o ta n ik a i term észetű és a v ele szoros kapcsolatban álló á lta lá n o s élettan i, biológiai, p ale o n to lógiái, bakteriológiai, különösen pedig a fizikai és kém iai diszciplínáik között. A n ö v ény élettan és a kémia, között különösen az utóbbi időben v ált oly szorossá a kapcsolat, hogy m esterséges h a tá rv o n a l m eghúzása nélkül k én y tele
nek le ttü n k volna k ité r n i azokra a dolgozatokra is, am e
lyek révén az A k ad ém ia k iad v á n y a i bizonyos növényi ered etű vegyületek tan u lm án y o zásán ak k ú tfo rrá s a iv á v áltak és ezek elsősorban azok a kötetek, am elyek Zem plén Géza r. t. ta n u lm á n y a it tartalm azzák .
A n ö v én y tan i ism eretek, fejlődésük so rán — kezdve a botan ik ai feljegyzések leg'k ezde 11e,ge seb'b n y o m aitó l — a m ai napig, n a g y o n sokfelé tagolódtak. A m íg régen a b o tan ik a m egelégedett az em berek életszükségleteit kielé
gítő legelem ibb növényism eretekkel, a hasznos, m érges és közömbös növények felism erésével, addig későbben a gyó
gy ító tu la jd o n sá g o k k a l rendelkező növények felism erése ré
vén szoros k a p c so la tb a ju to tt a g y óg y ászattal, az orvostudo
m ánnyal. Ez a k ap cso lat sok évszázadon á t á llo tt fenn és esak a 16. század közepén m egnyilvánuló á tm e n e ti kor
szak során bontak o zo tt ki a botanikának, a növényism e
retnek, m in t ö nálló tu d o m án y n ak tek in tet n é lk ü l a növé
nyek hasznos v a g y káros tu la jd o n sá g a ira v a ló művelé
sére irán y u ló törekvés. Ebben az időben m in d e n egyes ország fló rá já n a k k ik u ta tá sa , m eg állap ítása a n n a k , hogy az ország te rü le té n m ely növén y fajo k fo rd u ln ak elő, rövi
den az ország b o ta n ik a i le ltá rá n a k felvétele á llo tt előtér
ben. Az a k k o ri botanikusok fig yelm ét term észetesen leg
elsősorban a szembeötlő, n agyobb term etű, v irá g o s növé
nyek ra g a d tá k m eg; az apró, v irá g ta la n növények óriási tömege an n ál in k á b b m arad t figyelm en kívül, m e rt tanul mányozásuk,hoz szükséges eszközök — elsősorban a m ikro szkópium — ek k o r még nem á llo tta k rendelkezésükre.
A lighanem ez a főkópen „virá g os“ növényekkel való fog
lalkozás hozta m eg ennek az irá n y n a k a „florisztikai k u ta tá s“ cím en szokásos m egjelölést.
Az egyes országok b o tan ik ai le ltá rá n a k felvétele veze
te tt az ú. n. „ F ló rá k “ m egszerkesztéséhez; a F lórákban le írt fajok szám án ak szaporodása vezetett a rendsze
rezés szükségességéhez, a növényrendszertanhoz, a F ló
rá k közt m u tatk o zó különbségek felism erése pedig a n övényföldrajz kibontakozásához.
Evvel szem ben a növénybonctan és az é le tta n növelése, ha első kezdem ényei vissza is n y ú ln ak a táv o l m últba, az ókorba, m égis csak az o p tik a i és egyéb segédeszközök
feltalá lá sa után veszi kezdetét oly értelem ben, ho g y a való tén y ek spekulációnientes m egfigyelése csak e ttő l az idő
p o n ttó l kezdve v á lt lehetségessé. Ezeknek a tu d o m á n y á g a k n ak m ívelését azonban a régibb időkben nagyon h á tté rb e szo ríto tta a flo risz tik a i és re n d sz e rta n i irá n y , am elynek jelszava volt, hogy az a nagyobb b o tan ik u s, aki több növényt ism er.
Űjabban a növény növekedését, táp lálk o zását, szapo
ro d ási m ódjait, a z átöröklést, az ú j fajok keletkezési mód
j a i t k u tató irá n y feliilkerekedésével — legelsősorban a pro blómá'k érdekességénél fogva — az élettani és g enetikai irá n y ju to tt vezető szerephez. M indazok a kérdések, am e
ly ek az em bert legelsősorban érdeklik, — az élő anyag keletkezése, a növekedés, a táplálkozás, a szaporodás, az átöröklés, a h a lá l — a n ö vén yen ta n u lm á n yo zh a tó k leg
könnyebben, m e rt a növény ország k ifo g y h a ta tla n m ennyi
ségijén és változatosságban s z o lg á lta tja a ném a és türelm es k ísérleti any ag ot, am ely az állatországból eredőnél köny- nyebben is kezelhető.
Ezek azok a nagyobb h o rd e re jű kérdések, am elyek a b o tan ik á t m ost fo g la lk o zta tjá k és a közel jövőben foglal
koztatni fogják. De ha a b o tan ik a i tu d o m á n y n a k ezt a rövid és vázlato s fejlődésm enetét szem e lő tt ta r tv a az|t k u ta tju k , hogy m e ly ik az az időpont, am elyben a M agyar Tudom ányos A k a d é m ia k e zd te befolyását é rezte tn i, akkor ahhoz az eredm ényhez ju tu n k , hogy a la p ítá s á n a k idő
p o n tjáb an o rszágu n k flo risz tik a i k ik u ta tá s a Clusius, B eyth e, M arsigli, W in te rl, E n dlicher, L u m n itzer, Diószegi, P illér és M itterpacher, W a h len b erg , B a u m g a rten , Rochet, legelsősorban ped ig K ita ih e l P álnak még m a i napon is bám u lato t keltő, ern y ed etlen k u ta tó m u n kája rév én n ag y já b a n m ár be v o lt fejezve. E g y e s országrészek tüzetesebb kik u tatása, m in t p. o. a ré g i h atárőrvidéké, e g y á lta lá b a n a határszéli k u ta tá s még n ém ileg elm aradt, ez azonban nem válto ztat azon a tényen, h o g y a történelm i M agyarország
v irá g o s F ló rá ja , v a g y is ennek le ltá ra , 1825-ben m á r főbb vo násaiban be v o lt fejezve, egyes részeinek k ik u ta tá sa pedig — Rochel A n ta l és Sadler Jó zsef k u ta tá s a i — éppen ekkor, azonban a M ag yar Tudós T ársaság k e re te in kívül fo ly tak. Mi sem term észetesebb, m in t hogy az a k k o ri irá n y n a k m egfelelően a m ag y ar k u ta tó k szeme az ország h a tá r a in tú l eső országok felé irá n y u lt, legelsősorban olyan országok felé, am e ly ek b o tan ik ailag még k ik u ta tv a nem v o lta k és ezek v o lta k a h azán k tó l kelet, ill. délk elet felé eső vidék: a B a lk á n félsziget.
H a a M a g y ar Tudós T á rsa sá g É vkönyveinek kilenc k ötetét (1833—1859) átnézzük, m á r a m ásodik kötetben (1835) ennek a törekvésnek egy v aló b an k lasszik us példá
já t talá lju k . E b b e n a kötetben (235—275) te tte közzé F riv a ld szk y Im re „Közlések a B a lk á n y vidékén te tt te r
m észettudom ányi u ta z á sró l“ cím ű első közlem ényét, m ely
nek foly tatása a I I I . (1834—36: 156—184. old.) és a; IV.
kötetben (1836—38: 194—207. old.) jelent meg a z első 7, a m ásodik 8, a h a rm a d ik 12 tá b la kiséretében. E z e k a köz
lem ények az a k k o ri Törökországnak, a m ai B u lg á ria és M acedónia F ló rá já n a k és F a u n á já n a k alap ot v e tő kút- fo rrá sa i.1 Az első közlem énynek első táb lá ja F riv a ld s z k y Törökországba k ü ld ö tt g y űjtőjén ek legnevezetesebb felfe
dezését, a Haberlea rhodopensis-1 ábrázolja. M éltó feltűnést k e lte tt a n n ak id ején ennek a növénynek a felfedezése, am ely arró l nevezetes, hogy E u ró p á b a n a m áso d ik kép
viselője volt a tro p ik u s Gesneriáceák család ján ak és hogy m ai n a p ig sem ism eretesek a m ai B u lg á riá n k ív ü l eső
1 Frivaldszky g y ű jtő i 2000 növény- és 3000 á lla fa jt hoztak m agukkal; 1. N endtw ick: Frivaldszky Im re életrajza. Értek, a term, köréből. H l. 1872: 20.
Hogy egyébként a m agyar tnd. Akadém iának későbben kiadott florisztikai közleményei eg y ú ttal a román Flórának is kútforrásai, erről meggyőződhetünk Borbás Vincének ér
dekes cikkében, am elyet az „Ellenőr“ X III. 1881 277. szám ának mellékletén telt közzé.
term őhelyei. Az ú jo n n an alap íto tt b o lg á r n ö v ény tani t á r saság te h á t m éltán veh ette fel cím erébe országának ezt a jellemző endem ikus növényét, b en n ü n k e t pedig büszkeség
gel tö lth e t el, hogy egy m ag y ar egyetem i ta n á r nevét viseli és hogy m ag y ar k u tató k h aláltm eg v ető b á to rs á g á nak- köszönheti felfedezését.
A cikksorozat bevezetésében F rivo.ldszky ta lá ló a n jegyzi meg, hogy „a term észettu d o m á n yi vizsg á la to k észa kn yu g a tró l d élkeletn ek ta rto tta k s ezen folya m a tb a n hatá ra it h a zá n k szélén érté k el, de a szomszéd európai Török birodalom ba eddig be nem h a to lta k.“
A b o ta n ik a i k u ta tá s halad ásán ak ez a földrajzi irá n y a későbben is nyom on követhető, a k á r a rend szertan i és növ énygeográfiai, a k á r az an ató m iai és é le tta n i szakokat vesszük szem ügyre és a M ag y ar Tudós T ársaság n ak — m in t lá tju k -— m á r 100 évvel ezelőtt ez az úttörő szerepe ju to tt osztályrészül kelet felé.
A flo risz tik a i k u tatá sn ak országunk h a tá r a in tú l a m ég ism eretlen k e le t felé való irá n y ítá sá b a n 1838-tól 1868-ig n ag y hézag m utatkozik. N em zetünknek ebben a szomorú időszakában, m elynél szom orúbbat a tria n o n i békeparan csőt megelőző időben nem élt át, a n ö v é n y ta n i ku tatásb an is pangás á llo tt be, amely u tá n csak 1868-ban és 1869-ben ta p a sz ta lu n k újraéledést, am időn az A kad ém ia Ja n k a V ik to r-nak h a z án k délkeleti részében v ég zett növénytani k u ta tá s a it tá m o g a tta . 1871-ben és 1872-ben végezte Ja nka két híres törö kországi k u tató u tazását, am ely oly fényes eredm énnyel z á ru lt, hogy örök dicséretére fog v áln i a m ag y a r k u tató k teljesítm ényének. Ezzel hosszú időre vége is szak adt az A k ad ém ián ak a B alkán-félsziget k ik u ta tá s á ra irá n y íto tt tevékenységének, am ely csak a világh ábo rú utolsó éveiben éledt fel ú jra , am időn hadsereg ein k a B alkán-félsziget n a g y részét m egszállották, am iv el kitűnő 2
2 Frivaldszky gy ű jtő i közül kettő, Füle A ndrás és Hinke Károly, Törökországban a kutatók hősi halálát szenvedték el.
alkalom n y ílt a más k ö rü lm én y ek közt nehezen megköze
líthető helyek term észetrajzi k ik u ta tá s á ra . Ezt az a lk a l
m at az A kadém ia is m eg rag ad ta, am időn k e le ti bizottsága erkölcsi tám o g atásb an részesítette az A lb á n ia terü leté re k ik ü ld ö tt m a g y a r tu dom ányos expedíciókat. Mivel azon
ban ez a tevékenysége, ill. az eredm ények közlése3 m á r a k itű zö tt időközön tú l esik, eredm ényeinek jelentőségét e h e lyen nem tá rg y a lh a tju k . O rszág u nk délkeleti és déli részei
nek k ik u ta 'á s á b a n azonban 1872-ben és az ezt követő n éh án y évben az A kadém ia évenként tám o g a tta H azslin szky F r., Borbás V in ce és S im k o v ic s (Sim onkai) Lajos u taz á sait, akik ellenszolgálat fejében érték ü k et soha el nem veszítő dolgozatokkal h á lá ltá k m eg a néhány száz forintot k ite v ő tám o g atást.
A m ú lt század h a tv a n a s és hetvenes éveiben ez a k e le t felé irá n y u ló k u tató ösztön az osztrák botan ik u so k at szállta meg. N eilreich Ágost, k o rá n a k egyik legjo bb növényism erője és A k adém ián kn ak 1867 óta külföldi le v e lező ta g ja 4 néhány M a g y aro rsz á g ra és H o rv áto rszág ra vonatkozó5 müvével ezeknek az országoknak m egbízhatóság és k ritik u s m érlegelés szem pontjából sz in te p á ra tla n é rté k ű F ló rá it í r t a meg. K e rn e r A ntal-t, a k it hiv atása v e te tt néhány évre (1855—1860) m agy ar fö ldre,6 legelsőkben a
3 A m agyar tudom ányos Akadémia B alkán-kutatásának tudományos eredményei. Szerkesztik: Gróf Teleki Púi és Csíki Ernő. I. 1. 1923., 111. Budapest, 1926.
4 L. H azslinszky: Emlékezés Neilreich Ágostról. Ért. a Term. Kör. 1872.
5 Neilreich, l)r. A.: Aufzählung der in U n g arn und Slavonien bisher beobachteten Gefässpflanzen. W ien 1866. — N achträge u. Verbesserungen. Wien, 187(1. — Diagnosen der in U n garn u. Slav. bish. beob. Gefässpflanzen, W ien, 1867.
Die V egetationsverhältnisse von Croatien. Wien, 1868. — N achträge 1869. —
6 L. Degen Árpád: K erner Antal. Term. Tud. Közi. 1898.
348. — Dr. E. M. K ronfeld: Anton K ern er v. M arilaum . Leip
zig, 1908.
klasszik ussá v á lt „D as P flanzenleben der D onauländer“
(In n sb ru ck , 1863)7 cím ű m űve te tte híressé, k itű n ő meg
figyelő tehetségének és nemes s tílu sá n a k a d v a tanújelét, későbben a M agyarországon t e t t értékes növ én y tan i m eg
fig y eléseit fo g lalta össze egy cikksorozatban, m ely az Őst.
Bot. Z eit. 1867—1879. év fo ly am aib an jelent m eg.8 Kerner- hez sorakozik P o k o rn y Alajos, a k it szintén h iv a tá s a hozott M ag y aro rszág b a és aki a m a g y a r lápokról í r t értékes ta n u lm á n y á v a l szerzett valóban elism erésre m éltó érdem e
ket.9 H e u ffé l Já n os lugosi fő o rv o sn ak ez id ő -tá jt m eg
jelen t, m egbízhatóság tek in tetéb en p á ra tla n bánsági F ló rá já n a k felem lítésővel10 z á rju k ezt a rövid so rá t az A k ad ém ián kívül m egjelent m ü veknek, am elyek azonban o rszág u n k n ö v én y tan i k ik u ta tá s á b a n a kapocs fontos szerepét tö ltik be, a n n a k a k apo csn ak, mely K ita ib e l úttörő k u ta tá s a i és későbbi m ag y ar követői, Borbás és S im o n ka i között fennáll.
A z ifjabb g enerációnak a flo ris z tik a i irá n y t követő ta g ja i közül újabban B oros A dóm v o n ta m ag á ra a szakkörök fig y elm ét országunk délny ug ati részének k ik u ta tá s a a lk a l
m áv al e lé rt szép eredm ényeivel (A kad. É rt. 1933.).
H á t r a volt azonban még h a z á n k re jte tt v irá g ií növé
nyein ek k ik u tatása.
E bből az A kadém ia valóban k iv ette a részét.
7 Ú jabban 1929-ben második, bővített kiadása jelent meg V ierhapper Fr. szerkesztésében.
8 Dr. A. Kerner: V egetationsverhältnisse des m ittleren und östlichen U ngarns und angrenzenden Siebenbürgens.
Első része összefoglalva is m egjelent Innsbruck-ban 1875-ben.
9 Dr. Alois Pokorny: U ntersuchungen über die Torf
moore Ungarns. Sitzungsber. der math.-nat. Klasse der K aiserl. Akad. d. W iss. Wien, X L III. 57. 8.
10 Dr. Joannes H euffel: E num eratio Plantarum in Bana- tu Temesiensi sponte crescentium e t frequentius cultarum, Verli. der K. K. Zool.-Bot. Ges. W ien, 1858. (Sajtó alá ren
dezte Ja n k a Viktor.)
A M athem atik ai és T erm észettudom ányi K özlem ények I I . (1862. évi) k ötetétő l kezdve úgyszólván m inden kötetben ta lá lu n k e rre vonatkozó értékes közlem ényeket legelsősor
ban II azslinszky F rig ye s,11 to v áb b á K olchbrenner K ároly, L o jk a Hugó, S im k o v ic s Lajos, B o lla János, Borbás Vince, S chaarschm idt ( Is tv á n ffi) G yula, F ü a r s z k y N ándor, Péter- f i M árton, Hollós László, G y ö r ffy Istv á n tollából, am elyek m elle tt a virág o s növényekre vonatkozó flo risztik ai m un
k á k szerényebb h ely et foglalnak el, anélkül azonban, hogy csekélyebb tu d o m án y o s érték et képviselnének. K ü lö n m eg
em lítésre ta r th a t igényt K o lch b renn er K á ro ly r. t.-nak
„M agyarország h á rty a g o m b á in a k v álo g ato tt képei“ c., az A k ad ém ia k ia d á sá b a n 1873-ban m egjelent, 40 színes tá b lá v a l ékesített, részben Schützer Á g o st észleletéin alapuló, m á r külső m egjelenésében díszm űnek is beillő m űve,12 H ollós László 1. t.-n ak az A k ad ém iá k iad ásáb an m egjelent
„M agyarország G asterom ycetái“ (1903) és az A kadém ia tá m o g a tá sá v al k ia d o tt „M agyarország fö ld a latti gom bái“
(1911), oly m űvek, m elyeknek m eg írásá n á l a v ilág tó l való elzárkózás, különösen a vidéki m a g á n y b izto síth a tja csak a z t a z a v a rta la n m unkásságot, m ely előfeltétele annak,
11 L. Mágócsy-Dietz Sándor: Emlékbeszéd H azslinszky F rigyes rendes tagról. 1899.
12 Schulzer von Müggenburg Ágost (1802—1892) nyug.
k ap itán y kiváló megfigyelő és gombaismerő, 1869-ben aka
dém iai tám ogatásban részesült, hogy a K árpátok gombáit kutathassa. Ez a tám ogatás azonban az első jelentései után elm aradt. Vidéki (vinkovcei) m agányában nem volt m ódjá
ban értékes m egállapításait oly alakban a nyilvánosság elé hozni, amint ezt a tudomány akkori színvonala m egkívánta volna és ezért az akkori m agyar szakkörök részéről erős k riti
kában részesült. Főm űve: „Schwämme und Pilze aus Ungarn und Slavonien“ ily módon csak kéziratban m arad t meg s k erü lt 1869-ben az Akadémia, egy másik kéziratos műve pedig a zágrábi egyetem növénytani intézete birtokába. Akik ezekkel a kéziratokkal foglalkoztak, dicsérik a bennük talál
ható, kiváló m egfigyelő tehetségről és igen nagy szorgalom
ról tanúskodó m egállapításokat.
h ag y v a la k i sok ezer m egfigyelést összegytijtsön és ezekből szűrjön le alapotveiő és világ raszó ló eredm ényeket.
Ezek m elle tt F ila rszk y N ándor r. t.-nak részben az A kadém ia tám o g atásáv al k észü lt „A Charafélék, különös tek in te tte l a m ag y aro rszág i fa jo k ra “ 1189!!) c. m űve néhány más, később em líten d ő m onografikus dolgozattal e g y ü tt azok közé tartozik, am ely ek a v ilág irodalom ban is szám ottevők.
E lő ad ásu n k ehhez a részéhez kell sorak o ztatn u n k a n ö v ény k órtan i vonatkozású dolgozatokat. Tognio L a jo s
nak „A M agyarh o nban m o stan áb an uralkodó burgo ny a- betegség. Észszerű mezei g a z d á k és term észetvizsgálók szá m á ra “ e. m űve 1847-ben az A k ad ém ián kívül jelent meg, azonban em lítést érdem el, m in t eg y ik e az elsőknek. Az A kadém ia k iad v á n y a ib a n m eg jelentek közül idézzük S chil- berszky K á r o ly-nak „A datok a P e n ic illiu m alak- és é le t
tan áról.“ M. T. É rt. 19. 1911. és „A szilva féléik rozsdabeteg
ségét okozó gom bák b io ló g iájá ró l“, M. T. É rt. 1921-ben közzétett dolgozatait.
De visszatérv e a v irá g o s növényekre, az A kadém ián m egjelent dolgozatok k ö zö tt első h elyen em lítendők az Általa k ia d o tt m onográfiák. I t t ism ét elől járn a k B orbás Vince, különösen kitűnő Iio sa -m o n o g rafiá já v al (A M a g y a r birodalom vadonterm ő ró zsái m o n o g ráfiáján ak kísérlete, M. T. K. 1880.), továbbá A ra b is, A q u ilegia , E p ilo b iu m , Roripa, T h y m u s, a m a g y a r ernyősök és harasztok, és kor- tá rs a : S im o n k a i Lajos, a m a g y a r tö lg y e k (1890), h á rsfá k (1888) és zanótok (1888) m o n o g rá fiá já v a l. 1905-ben jele n t meg az A kadém ia tá m o g a tá sá v a l S ta u b Mór 1. t. post- hum us h a ta lm a s műve, a C innam om um -nem tö rténete.
Ezek, különösen a B orbás tollából eredők azok a feltétlen becsű dolgozatok, am elyek kel az A kadém ia nem zetkö zi értékeket te re m te tt. B orbás V ince k o rtá rs a i között k im a gaslo tt sokoldalú képzettségével, széleskörű irodalm i ism e
reteivel, törh etetlen, a v a ló d i tudóst jellemző kutató-szén-
vedélyével, nem utolsósorban pedig p á ra tla n m ag y a r stílu sá v a l.13 Az újab b nemzedékből B e r n á ts k y Jenő fo g lal
kozott az Asparagaceák-kai, Iris-ekkel, Gombocz E ndre, ak ib en a h a z ai botanika jeles tö rté n e tíró já t bírju k ,1' a Populus-, Szabó Zoltán a K n a u tia - és Cephalaria-nem zet
ségekkel, W agn er János beh atóan ism e rte tte a m ag y a r C en ta urea -ia jck nagy válto zato sság át és fajkeverókeit, Tuzson Ján os pedig az A ra b is hirsuta feltű n ő változékony
ságát.
A flo risz tík a i irá n y b a n k u tató k közül még meg kell em lékeznünk Sta u b M ör-röl (Fium e fló rá ja ), Borbán V ince-ről (Békésmegye, A rb e és V eglia F ló rá ja ), Hazs- lin s z k y F rig ye s, F eichtinger Sándor, J a n k a V ikto r, S im o n- k a i Lajos és F r e y n József e z irán y ú tevékenységéről, végül J á v o rk a Sándor-n ak részben az A kadém ia tám o g atásáv al 1924—25-ben m egjelent M ag y ar F ló rá já ró l, amely össze
foglaló és k ritik u s mű m in teg y betetőzése országunk eddigi flo risztik ai k u ta tá s a in a k és a n á lu n k te rm ő virágos növé
nyeknek k ieg észített és h ely esb ített le ltá ra , amely még növényföldrajzi szem pontból is fo rrásm ű n ek tekintendő.
H a egyébként az A kadém iának m ú lt századvégi tevé
kenységét részletesebben a k a rn é k jellem ezni, a Math, és Term . K özlem ények, az „ É rte sítő “ és az „Értekezések a term . tud. köréből“ c. k iad v án y o k la p ja iró l kellene fel
sorolnunk a b o tan ik a i vonatkozási! dolgozatok címeit. De ú g y ebben, m in t a következőben is a dolgozatok felsorolá
sában h a tá r t k e lle tt szabnunk és csak a legfontosabbak m é lta tá sá ra szorítkozunk.
K ülön em lítést érdem el H a yn a ld L a jo s dr. bíboros, k alocsai érsek ig. t.-nak (1816—1891)15 szerepe a h azai b o tan ik a i ism eretek fejlesztésében. B o ta n ik a i ism ereteiről
13 L. Degen: D ejtéri Borbás Vince. Magy. Bot. Lap. 1905.
és Rapaics R.: Borbás Vince emlékezete. ÍJ. o. 1916.
14 L. A budapesti egyetemi botanikus k ert és tanszék története. Budapest, 1914.
15 L. Fraknói V. emlékbeszédét 1893-ból.
tan ú sk o d n ak Pariatore F ü lö p-ről (1878) és Boissier P ierre Edm ond-ról (1888) ta r to tt ondók beszédei , v a la m in t az A k a dém ián k ív ü l m egjelent több cikke. A botanikusokkal szoros k ap cso lato t ta rtv a fenn, korán felism erte a fejlődő tehetségeket, az érdem eseket és a felsorolt tám ogatások n ag y része az ő megértő, jó a k a ró befolyásának köszönheti eredetét.
Bőkezű tám o g a tá sa te tte lehetővé F u ss M ihály erd é
ly i,16 és M e n y h á rth László k alocsai fló rá já n a k 17 m egjele
nését. A m a g y a r k u tató k n a k a legnagyobb szolgálatot azonban azzal tette, hogy érték es n övénygyűjtem ényét, v alam in t re n d k ív ü l gazdag k ö n y v tá rá t a M a g y a r Nem zeti M úzeum nak h ag y om ányozta. E vvel a kb. 250,000 f rt-r a becsült, v aló ban fejedelm i a já n d é k á v a l a n evezett múzeum szerény n ö v é n y tá rá t egy csap ással E u ró p a legnagyobb gy űjtem én y ein ek sorába em elte és m egbecsülhetetlen k u ta tó fo rrásáv á tette .
A n ö vén yanatóm iai és n ö v ény élettan i ism eretek kifej
lesztésében a M a g y a r T udom ányos A k adém iának orszá
gun k ban egész m ás szerepe v olt. Ezekben a diszciplínák
ban neki ju to tt a vezető szerep. Am i term észetes, m ert ezeknek a tu d o m á n y á g ak n a k előtérbe n y o m u lása m ár az A kadém iának a la p ítá s i évét követő k o rszak ra esik és az országunkban nö v én y b o n ctan n al és é le tta n n a l foglalkozó fia ta l tudósoknak m ás hazai közlési szerv n e m is állo tt rendelkezésére, m in t az A kadém ia k iad v án y ai. És valóban elism erésre m éltó lend ü lettel v e tte kezdetét ezeknek a tu d o m ányszakoknak mívelóse, am elyeket J u r á n y i Lajos18 h onosított meg h azánkban. M e rt ha e lte k in tü n k Dorner Józsefin ek bevezető, de részben az A kadém ián k ív ü l kifej-
16 Fuss Mill.: F lo ra Transsilvanica excursoria, Cibinii, 1866.
17 Menyhárth László: Kalocsa vidékének Növénytenyé
szete. Budapest, 1877.
1S L. Mágócsy-DietzSándor: Emlékbeszéd J u rá n y i Lajos r. tag felett. 1901.
te tt e z iráy n ú tevékenységétől,1" J u r á n y i é az az érdem — hogy az a k k o r vezető H o f m eister-P ringsheim -Strasburger- AVigeZi-iskolák színvonalán álló k u ta tá s i irá n y n a k n á lu n k m egvetette az a lap ját. A z A kadém ia k iad v á n y a ib a n m eg
jelent dolgozatainak s o rá t az „A datok az ü rth o tric h u m d iap h an u m spóráinak kifejlődés-történetéhez“ (M. Tud.
Akad. É rt. V I. 1865.) cik k e vezeti be.
Ism ét az A kadém ia k iad v á n y a in a k tartalo m jeg y zék é
ből kellene 1883-ig k ijeg y ezn i J u r á n y i dolgo zatain ak cím eit, am elyek kivétel n élk ü l önálló k utatáso k o n alap u ló , a tu d o m á n y t áj, eredeti m egfigyelésekkel gazdagító dolgo
zatok. L egjelentősebbnek „A C eratozam ia h ím sejtjein ek kifejlődése és a lk a tá ró l“ (É rt. a T. T. Közi. II. 1870. V I. sz.) ír t d olgozatát ta rtju k , am elyben S c h a c h t-nak a hím por- szemcséken te tt m egfigyeléseit kiegészítve, közel j u to tt a két term éken yítő sp erm am ag és a k e ttő s m egterm ékenyi tés (N aw aschin, 1898) felfedezéséhez, am ely et m éltán nevez
h etü n k a növény élettan legnevezetesebb felfedezésének.
T udom ányos m un k álkod ásán ak — sajn os — m egbetegedése v e te tt véget.
Az ő irá n y á t k ö v ette K lein G yula, aki kezdetben n éh ány kitűnő, sőt klasszik usnak nevezhető dolgozattal g a z d ag íto tta a b o ta n ik a i iro d alm at; az á lta lu k képviselt, ma „Á ltalán os N ö v é n y ta n in a k n evezett irá n y t M ágócsy
D ietz Sándor, aki az egyetem i tanszéken J u r á n y i utóda lett, fejlesztette to v áb b úgy egyetem i előadásaiban, m int az A kadém ián, ahol számos dolgozata20 ad ja ta n ú je lé t egy
19 L. Kalchbrenner: Dorner József emléke. É rt. a T. T.
köréből. VI. 1875.
20 Adatok a növények, különösen az Euphorbiaceák tej
nedvének ismeretéhez. Ért. a Term. Kör. X II. 1882. V III. sz.
A „Sparganium és Typha virág- és termés-fejlődése“. Ért.
a term. tud. köréből. XV II. 1887.), „A növények talajálló irán y án ak okairól.“ (U. o. XVII. 1887.), „A kétszikű fás növé
nyek b éld iap hragm ája“ (Math. term . ért. X V II. 1899.), „A kenderrel végzett tenyésztési kísérletek.“ (II. o. X X IV . 1906.),
„A lomblevelek alkalm azkodásáról.“ (U. o. XXXV. 1917.)
em beröltő értékes m unk álk o d ásán ak , m egem lítve, hogy n a g y o b b összefoglaló művei, m in t a Fekete Lajos és R ejtő A d o lf -fal k iad o tt „Erdészeti N ö v én y tan , I. k ia d .“ (1891—•
96), és „A növények táplálkozása (1909)“ c. m üvei az A ka
d é m iá n kívül je le n te k meg, és h o g y M ágócsy-D ietz Sándor ta g tá rs u n k s a já t szakán kív ü l m ég az erdészeti, mezőgaz
daság i, g yó gy szertan i b otanika, a florisztika és növény- fö ld ra jz i ism eretek fejlesztése k ö rü l is te lje síte tte köte
lességét.
R ic h te r A la d á r a b o n etan -élettan i irá n y szellemében te t t közzé több érték es élettan i és n ö v én y rendszertani dol
g ozatot.21 T isztán élettan i jelen tő ség ű Kövessi Ferenc-nek
„A növényi szőrök n itro g é n assim ilá lási képességéről“ (M.
T. É rt. 19: 1911.); tisz tá n a n a tó m ia i H ollendonner Ferenc
irek a luc- és vörös-fenyő f á já n a k összehasonlító szövet
ta n á ró l írt dolgozata (M. T. É r t. 29. 1911),; bonc- és élet
ta n i jelentőségű F ila rszk y N án do r-n a k „A sep aratio s sejt
m agosztódásról“ közzétett elm élete (M. T. É rt. 38. 1912.);
a n a tó m ia i-re n d sz e rta n i v o natk o zású S ztankovics Rezső
n e k a hazai Iris-ek rhizo m áin ak a n a tó m iá járó l í r t dolgo
z a ta (M. T. É rt. 31. 1913.). F ila r s z k y Nándor „Növényinor- p h o lo g ia “ cím ű m űvének (B u d ap est, 1911.) tám ogatása rév én az a la k ta n n a k összefoglaló m űvét köszönhetjük az A kadém iának.
A budapesti tud. egyetem i tanszéken Máig ócsy-Dietz S á n d o r utóda, Paál Árpád, n é h á n y , az in g eré le tta n körébe vágó dolgozattal irá n y íto tta m a g á ra a szaktudósok figyelm ét.
Ú jabban egy népszerű m a g y a r szakírónk írá sá b an olvassuk, hogy az a n a tó m ia i-é letta n i irá n y n a k M ag y ar
21 „A víztartó szövet és az é le tta n i felemáslevelűség né
m ely esete.“(M. T.Ért. 33. 1915. M. T. K. 33. 1916.); a Schizaeák- ról értekezik két esetben (M .T .Ért. 19.1911.é s 33.1915.) a Mare- graviaceák-xól (M. T. Ért. 34. 1916.), a Noranteák-ról a M. T.
Ért. 35. 1917-ben.
o rszág b a való á tü lte té se időelőtti volt, am inek bizonyíté
k á t a b b a n látja, hogy nem bír u tó d o k a t nevelni.
T a g a d h a ta tla n , hogy ennek a z irá n y n a k n á lu n k igen kevés a mívelője. A z okát enn ek a jelenségnek azonban nem abban ism e rh e tjü k fel, h o g y á m ag y a r elme nem tu d o tt volna ezekre a kétségtelen több, különösen fizikai és k é m ia i előism ereteket feltételező szakok m ívelésére fel
em elkedni — m egbirkózott az en nél nehezebb feladatokkal is, — hanem abban, hogy jó fo rm án semmi elhelyezkedési és k eny érkereseti lehetőséget ez a szak még abban az időben nem n y ú jto tt és a m ai n a p o n is alig n y ú jt.
A növényföldrajzi v onatkozású dolgozatok között ínegem lítendők Tuzson János-n ak „M agyarország fejlődés
tö rté n e ti növényföldrajzának főbb v o n ásai“ (M. T. É rt. 19.
1911.), „A m ag y ar A lföld növény föld rajzán ak tagolódása“
(M. T. É rt. 33. 1915.) című értekezései és D egen Árpád, Ciáyer Gyula és S c h e ffer Jó zsef-nek „A D etrekőcsütörtöki láp és a M orvam ező keleti részének F ló rá ja “ e. (Magy.
Bot. L ap. 1913.), az A kadém ia tám o g a tá sá v al m egjelent tan u lm á n y a .
A növényélettan ró l és azokról a tényezőkről megem
lékezve, am elyek a növénynek te r ü le ti elosztását befolyá
solják , nem feledkezhetünk m eg a rró l a m odern ta la j
k u ta tó irányról, am ely et o rszág un k ban 1S ig m o n d E lek ta g tá rs u n k h o n o síto tt és szerv ezett meg. B á r elsősorban g az d asá g i Célokat v a n hiv atv a követni, de m á r az eddig v é g re h a jto tt s z á m ta la n v izsg á lat eredm ényeképen oly talajo sztályozási alap o t, és, am i m ég ennél is fontosabb, a talajképződésnek és a ta la j á lla n d ó á ta la k u lá sá n a k oly jelen ség eit á lla p íto tta meg, a m e ly ek h iv a tv a lesznek a nővényoekológiában is az eddiginél nagyobb szerepet já t
szan i és a m odern, ú. n. szociológiai irá n y t m ás u tak ra te re ln i, m int am ely ek et eddig követett.
A m ezőgazdasági vonatkozású m űvek meglehetősen szerény helyet fo g la ln ak el az A kadém ia k iad v ány aiban ,
m égis egy olyan elsőrendű m ű v e t tartalm a z n a k , am ely ig én y t ta r th a t a r r a , hogy k ü lö n m egem líttessék; és ez W en czel G usztáv-m ik „M agyarország m ezőgazdaságának tö rté n e te “ (kiadja a M. T. Alt. T ö rtén elm i B izottsága, 1887), m ely alap osságán ál és ta r ta lm i g azdagságánál fogva m éltó módon k ép v iseli ezt a szakot, és m a m ár b ib lio g rá fia i ritk a sá g szám ba megy.
W enczel m ű vét megelőzően W a g n er D ániel-n ek és T ö rök József-nek „M agyarország közgazdaságilag neveze
tes term ékeiről“ cím ű, egy évben (1844) m eg jelen t két ak a d ém ia i p á ly a m u n k á ja é rin te tte a m ezőgazdaságot.
A z erdő gazdaságot nagy szerű en képviseli Beelő A lb e r t
nak két m űve: „A m ag y a r á lla m erdőségeinek gazdasági és kereskedelm i le ír á s a “ (1885) és „M agyarország erdő
ségei“ (1885), to v áb b á „Az erdőm ívelés jelentősége h a z án k b a n “ cím ű ta n u lm á n y a (1887), az u tó b b i kettőt az A kadé
m ia, az előbbit (ném et nyelven is)22 a Földm űvelésügyi M inisztérium a d ta k i.23
A p h y to p haen oló g iát Sta u b M ór-n a k „M agyarország phaenológiai térk é p e “ (M, T. K. 1880), „Az állandó meleg- összegek és alk alm azásu k M ag y aro rszág északi felföldijén te tt p h y top haeno log iai m egfigyelésekre“ (M. T. K . 1880) és több m ás e z irá n y ú tan u lm á n y a , kiváló m ódon pedig H e g y fo k i Kabos-n a k „A v irá g z ás idejének in gadozásá
ró l“ című, m eglehetősen k ritik a i ir á n y ú értekezése (M. T.
K. 1926) képviselik.
A p hy topalaeontológiai dolgozatok közül idézzük Neu - p auer János-nak „A z ásatag D iatom aceak R yolith-csisz- p a la s egyéb kőzetekben“ M ath, és Term . közi. V. 1867.
II. f.-ben és T u zso n Jáwos-nak „A Zsilvölgy ú j liarm ad- 22 Die w irthschaftliche und ciommerzielle Beschreibung der W älder des U ngarischen Staates. (4 kötet, I. kiadás 1885, II. kiadás 1896.)
23 L. Kann K.: A M. Tud. A kadém ia és az erdőgazdasági tudom ány. A M. Tud. Akadémia első évszázada. II. 1928.
216. és k. 1.
k o ri növénye“ c. értekezését (M. T. É rt. 11)11), m in t ennek a tu d o m án y ág n ak az A kadém iához k e rü lt két s a rjá t;
az e té re n a m a g y a r szakférfiak á lta l k ife jte tt tevékeny
ségnek zöme u g y a n is az A kadém ián kívül fo ly t le.
# # #
T a g a d h a ta tla n , hogy a n ö v én y tan terén m á r huzam o
sa hl) idő óta az A kadém ián k ív ü l folyik az ólénkehb, sok
oldalúbb és b elterjesebb m u n k a, jeléül an n a k , hogy számosok a m ívelői. E nnek o k á t abb an lá tju k , hogy ú ja b ban a T erm észettudom ányi T á rsu la t, a N em zeti Múzeum k iad v án y ai, a „ M ag y a r B o ta n ik a i Lapok“, a „B otanikai K özlem ények“, a G yőrffy Is tv á n k iad ásáb an megjelenő
„F ó lia C ryptoigam iea“, a „K isérletü g y i K özlem ények“, az
„E rdészeti L apok“, a F ö ld ta n i K özlem ények“, a Szent Is tv á n A kadém ia k iad v á n y a i és számos m ás szakfolyóirat több közlési lehetőséget n y ú jta n a k , azonban nem tag a d ható, hogy az A k adém ián képviselt többi szakhoz viszo
n y ítv a a n ö vén ytan, az a tudom ányág, am ely m agával a növénnyel, orszá gun k táplálójával, fen n ta rtó já v a l és leg
fontosabb bevételi fo rrá su n kka l foglalkozik, m in d ig szeré
n yeb b helyet fo g la lt el. Az A k adém iát m in d azo n által m eg
n y u g ta th a tja az a tu d at, hogy az ezirán y ú m unkálkodás színvonalának em elése az ő érdem e és ha azo k at az anyagi eszközöket, am ely ek et kénytelen an n y i szak között szét
osztani, a m ú ltb an csak szerényebb m értékben fo rd íth a tta ennek a tu d o m án y ág n ak erőteljesebb kifejlesztésére, rem é
n y ü n k fennáll, ho g y helyzetünk jav u lá sáv a l jobb jövőnek n ézü n k elébe!
A m int azt a növénynél és n a g y álta lá n o sság b a n a szerves lények összességénél ta p a sz ta lju k , h o g y a táplálék csökkentése, a lé té rt való küzdelem hevességének erős- bödése, ingerlőleg h a t bizonyos életjelenségek fokozására, úgy rem élhetjük, hogy azok az idők, am elyek et a m agyar tu d ó s világ a h á b o rú óta átélt, a nélkülözések és az az éles verseny, am elyet az utódállam ok a szellemi verseny terén
m eg in d íto tta k és állandóan s z íta n a k , serkentőleg fog h a tn i a m ag y a r tudósokra és t a lá n a m agyar tudósokat törekvéseikben tám o g ató tá r s u la to k ra is. E nnek az inger- h a tá s n a k m ár számos tan ú jelét lá tju k és k ív án ju k , hogy ta rtó s legyen.
/
