ÉRTEKEZÉSEK
A T Á R S A D A L M I T U D O M Á N Y O K K Ö R É R Ő L .
K IA D JA
A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A .
TIZENKETTEDIK KÖTET.
A II. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
SZERKESZTI
PAUER IMRE
O S Z T Á L Y T IT K Á R .
A M. T. AKADÉMIA
FÓTITKÁU m i & é
B U D A P E S T .
1903.B u d a p e s t, a z A t h e n a e u m r .-t. k ö n y v n j 'o m d á j a .
i i
. in . í v . v .
VI.
V II.
v n i .
IX .
X .
i. szám . C arlyle T am ás tá r sa d a lo m -p o litik a i rendszere. S z é k fo g la ló é r te kezés.
Gaál Jenő
1. ta g tó l.» A z au sztriai császári czím fö lv é te lé rő l. S z é k fo g la ló értek ezés.
Nagy Ernő
1. ta g tó l.» H erod otos és A n y to s p sep liism á ja .
Sehivarcz Gyula
r. ta g tó l.» É v tized ü n k egy en es a d ó r e fo r m ja ir ó l.
Ráth Zoltán
1. ta g tó l.» N ép sza porod ásu n k k érdése a X X . század küszöbén .
Ráth Zoltán
1. ta g tó l.> A ren d őrség term észete és állása szabad á lla m b a n .
Concha Győző
r. ta g tó l.» A s o c io lo g ia sa rk tétele.
Hegedűs Lóránttól.
> A z eg y h á zi házasságkötési j o g tö rté n e lm i a la p ja i. S z é k fo g la ló értekezés.
R einer János
1. ta g tó l.» A tá rsa d a lo m e rk ö lcsi p ro b lé m a . S z é k fo g la ló értekezés.
Földes
Béla
r. t a g tó l. .» N ép esedésü n k k ú tforrá sa i a m ú lt század első feléb en . S zék
fo g la ló értekezés.
Thirring Gusztáv
1. ta g tó l.E R T E K E Z E S E K
A T Á R S A D A L M I T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L . KIADJA A MAGYAR TUD. AKADÉMIA.
A I I . O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
S Z E R K E S Z T I
P A U E R I M R E
O S Z T Á L Y T IT K Á R .
XII. KÖTET. 2. SZÁM.
AZ AUSZTRIAI
S Z É K F O G L A L Ó É R T E K E Z É S .
N A G Y E R N Ő
L . T A G T Ó L .
(Olvastatott a Magyar Tud. Akadémia II. osztályának 1897. jan. 11-én tartott ülésén.)
A ra 40 kr.
B U D A P E S T .
1897.É R T E K E Z É S E K
A T Á R S A D A L M I T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L .
Első kötet. 1867—1870.
I. Szám . A z u z sora tö rv é n y e k r ő l.
Szinovácz Györgytől.
1867. 17 1. Á r a 10 kr. — I I . Szám . A m a g y a r m ezőg azda ság.Keleti Károlytól.
1867. 1 9 .]. 10 kr. — I II. Szám . A n e m z e t szellem i élete a p á risi k iá llítá son .D r. Kőnek Sándortól.
1868. 42 1. 20 kr. — I V . Szám . A m a g y a r K o r o n a orszá g a in a k le g ú ja b b népesedési m ozg a lm a i.
D r. Kőnek Sándortól.
1868. 52 1. 20 kr. — V . Szám . J o g tu d o m á n yn em zetg a zd a sá g ta n .
Kautz Gyulától.
1868. 38 1. 20 kr. —• V I. Szám . A sta tistik a h iv a ta lo s és tu d o m á n y o s m ivelése.Keleti Károlytól.
1868. 41 1. 20 kr. — V I I . Szám . A ró m a i j o g s az u ja b b k o r i jo g fe jlő d é s .Pulszky Ágostontól.
1869.27 1. 10 kr. — V I I I . Szám . G aius.
Rentmeister Antaltól.
1869. 116 1. 30 k r. — I X . Szám . Z á d o r G y ö r g y m a g y a r a k a d ém ia i ta g em lékezete.Tóth Lörincztöl.
1869. 26 1. 20 kr. — X . Szám . A törv én yk ez és r e fo r m ja .
Ökröss Bálinttól.
1869.18 1. 20 kr. — X I . Szám . A b ü n tetés re n d sze rrő l á lta lá b a n , k ü lön ösen a h a lá l
b ü n te té srő l P oro s zo rsz á g b a n .
Csatskó Imrétől.
1870. 26 1. 20 k r. — X I I . Szám.A b ir ó s á g i szerv ezet, k ü lö n ö se n a b ír ó s á g o k m ega lak u lá sa.
Baintner Jánostól.
1870. 37 1. 20 kr.
Második kötet. 1870—1874.
I. Szám . A fo g y a sz tá si eg y le te k .
D r. Vécsey Tamástól.
1870. 59 1. 20 ki-. — II. Szám . A z e m b e ri ö n tu d a t je le n fok á ról.D r. Barsi Józseftől.
1870. 27 1.10 k r. — I II. Szám . K assa v á ros p a rk etk észitése a X V . század k ezd etén .
Wenzel Gusztávtól.
1870. 43 1. 10 kr. — IV . Szám . E m lé k b e szé d C sászár F eren cz tiszte le ti ta g fö lö t t.
D r. Suliayda Jánostól.
1871. 12 1. 10 kr. — V . Szám . Szem le a m a g y a r jo g á s z g y iilé s e k m u n k á ssá g a s ere d m é n y e i felett.Tóth Lörincztöl.
1872.88 1. 30 k r. — V I. Szám . M od ern a lk o tm á n y o s m o n a r c h iá i in tézm én y ek .
Ladányi Gedeontól.
187 3. 28 1. 1" kr. — V I I . Szám . E m lék b eszéd R a u K á r o ly H en rik fe le tt.Kautz Gyulától.
1873. 16 1. 10 kr. — V I I I . Szám . A nem esség o r szá g g y ű lé s i fe je n k é n t v a ló m egjelen ésén ek m egszű nése.Hajnik Imrétől.
1873. 18 1.10 kr. — I X . Szám . A ré szv é n y tá rsu la ti ü g y tö r v é n y h o z ó i szem p on tból.
D r. Matlekovits Sándortól.
1873. 32 1. 10 kr. — X . Szám . M ezőg azd asági s ta tis tik a a n e m z e tk ö z i k on g ressu sok on .Keleti Károlytól.
1874. 32 1. 10 kr. — X I. Szám . A sz ék ely kérdés.Galgóczy Károlytól.
1874. 24 1. 10 kr. — X I I . Szám.A z em b eri é le tta rta m és a h a la n d ósá g k iszá m ítá sá ról. 4 g ra p h icu s ra jz z a l.
K örösi Józseftől.
1874. 52 1. 30 kr.Harmadik kötet. 1875.
I. Szám . A k é n y sz e r -e g y ség a c sőd eljá rá sb a n .
Apátliy Istvántól.
1875.25 1. 18 kr. — II. Szám . Q u etelet em lék ezete.
Keleti Károlytól.
1875. 24 1.10 kr. — I I I . Szám . M a g y a ro rs zá g n ép esed ési m ozg a lm a 18 64— 18 73-b an és a c h o le r a .
Keleti Károlytól.
1875. 56 1. 40 kr. — I V . Szám . U ja b b adataink M a g y a r o rs zá g b ű n v á d i sta tistik á já b ó l.Kőnek Sándortól.
1875. 55 1. 35 kr. — V . Szám . A sta tistik a és a n em zetg a zd a sá g ta n k ö z ti v iszo n y a m a i korban .Kőnek Sándortól.
1875. 26 1. 15 kr. — V I. Szám . E m lék b eszéd S z ig e th i W a r g a J á n o s 1. ta g felett.Galgóczy Károlytól.
1875. 23 1. 15 kr. — V I I . Szám . S tatis- t ik a i ta n u lm á n y o k h a zá n k k öz eg és zség i á lla p o ta felett.D r. Weszelovszky Károlytól.
70 k r. — V I I I . Szám . V issz a p illa n tá s az e lő b b i m . k. cu riá n a k 17 24— 1769-ki m ű k öd ésére.
Wenzel Gusztávtól.
80 kr. — X I . Szám . E m lék b eszéd C sacskó Im re 1. ta g fö lö t t.Pauler Tivadartól.
10 kr.Negyedik kötet. 1876.
I. Szám . V issza p illa n tá s k öz g a zd a sá g u n k eg y n eg y ed századára.
Keleti
Károlytól.
20 k r. — I I . Szám . A z össz eh a son lító jo g t u d o m á n y és a m a g y a r m a g á n jo g .W enzel Gusztávtól.
25 kr. — V I I I . Szám . A szób eliség , k özvetlen ség és n y ilv á n o ssá g ren d szere a p o lg á ri törv én y k ez ésb en m a g y a r szem p on tból.Tóth
Lörincztöl.
40 kr. — I V . Szám . E m lék b eszéd h o d o s i és k iz d ia i br. S ina S im on felett.Tóth Lörincztöl.
20 k r. — V . Szám . A z orszá gos j o g és a p articu la ris jo g o kAZ AUSZTRIAI
• *
S Z É K F O G L A L Ó É R T E K E Z É S .
N A G Y E R N Ő
L . T A G T Ó L .
(Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1897. január 11-én tartott ülésén.
B U D A P E S T .
K I A D J A A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M IA . 1897.
Az ausztriai császári czím fölvételéről.
A jogi életben sem ismeretlen jelenség az, hogy egyes eseményekről, sőt intézményekről is bizonyos önkénynyel kelet
keznek nézetek, vagy épen így alakul a közvélemény. A z eltérés kezdetben talán alig észrevehető, csak a szabatosság hiányá
nak látszik, de idők folytával messze eltávozhatnak a valótól, a melyhez visszavezetni az igaz után szomjúhozó tudománynak sokszor nem csekély fáradságába kerül.
Könnyen érthető, hogy ilyen esetek a közjogban, külö
nösen a mi történeti fejlődésű közjogunkban még inkább előfordulhatnak, minthogy tételei a politikai élettel, ennek pártküzdelmeivel, eltérő irányaival és czéljaival szoros össze
köttetésben állanak és mert sajátságos közviszonyaink folytán néha három nemzet irodalmában is közvetlen érdeküek.
A z ausztriai császári czím eredetének jogi fejtegetése a mai élő jogunkra ugyan nem vonatkozik. — Magyarországnak Ausztriához való viszonyát a pragmatica sanctio és az 1 86 7:
X I I . t.-cz. világosan meghatározván, annak tartalmára, jogi természetére nagyban és egészben, mondhatni, megállapodás jött létre és pedig nemcsak a mi irodalmunkban. A z újabb és tekintélyes osztrák közjogi irók nagy része') ma már arra
’) E g y ik e az elsők n ek J u r a s c h e lc g rá czi, m a jd in n sb r u c k i tan á r, a k i azt a r é g i fe lfo g á s t, a m ely szerin t M a g y a ro rs zá g A u sz triá v a l m a g a sab b á lla m i e g y sé g e t a lk otn a , m in t »B u n d e ssta a t«, »S ta a ten sta a t« stb.
czá fo lv á n , azt m o n d ja : » In O esterreich -U n g a rn b esteh t k ein esw eg s ein G esa m m tsta a tsb ü rgerreclit, son d ern es g ib t n u r ein ö sterreicliisch es u n d ein u n g a r is c lie s . . . som it au ch k ein zu beh errsch en d es G esa m m tv olk . . . au ch e in zu beh errsch en d es G e sa m m tsta a tsg eb iet lie g t n ic h t vor, d ér W o r t la u t d ér p ra g m a tisc h e n S a n ction s p r ic h t d a g e g e n . W ie sie ü b e r-
É R T E K . A T Á R S . T D D . K Ö R É B Ő L. X I I . K .
2.
SZ. 1 * 81az álláspontra helyezkedik, a melyet méltán nevezhetünk magyar álláspontnak; sőt ka igazságosak akarunk lenni, be kell vallanunk, hogy közreműködtek annak kiderítésén, mi-
h a u p t ein e S u ccession sord n u n g ist, so w ill sie g a r n ic h t ein G esam m t- sta a tsg eb iet feststellen , son d ern b e sa g t b los, dass d ie K ö n ig r e ic h e un d L a n d e r u n tren n b a r un d un au flösba r m it ein a n d er v erb u n d e n in den B esitz d ér É rb en ü b erg eh en . . . E s fe h lt a u ch d ie h errsch en de C entral- g e w a l t . . . ein d ie S ta aten e in ig e n d e r S taat ist in O esterreich -U n g arn n ic h t y orh a n d en . . . In d ér ein en le ib lic h e n P erson des S ouverans kann m án z w ei v ö llig g etren n te u n d v ersch ied en e R eg en ten p erson en u n ter- seh eiden . I n je d e m Staate ist sie S u b je c t ein er a n deren S o u v e r á n it á t ; in O esterreich ist sie K aiser, in U n g a rn K ö n ig .« (P erson a l- u n d R e a l- u n ion . 1878.) A lé n y e g b e n ez á llá sp on tot fo g la lja el
Jelűnek,
ak k or b écsi, m ost lie id e lb e rg i tan á r, a k i részletes és n a g y jo g i érték k el b ir ó f e jt e g etéseib en b iz o n y ít ja , h o g y A u sz tria és M a gy arország , m in t k é t sou verain á llam , n em zetk özi je lle g ű sz öv etség b en él eg ym ással és h o g y az u ra lk od ó term észeti szem ély ében k é t sou verain fe je d e le m k ö z jo g i szem élyisége ta lá lk o z ik össze (L eh re v on den S ta a ten v erb in d u n g en . 1882.). —Ulbrieh,
a p rá g a i eg y e te m n a g y te k in té ly ű tanára le g ú ja b b m ű v éb en (O esterr.S ta atsrech t. 1892.) m o n d ja : »D ie K on stru k tion d ér A n h a n g er d ér Ge- sam m tstaa tsth eorie, dass d ie C en tra lg ew a lt b e i Z u sta n d ek om m en des A u sg le ich e s im J a h re 1867 einen T h e il ih rer K om p eten z en an d ie b e id e n T h eilsta a ten a b g e g e b e n , d en R est a b er b eh a lten h a bé, fin det in d em p osi- tiven R e c h te k ein e B e g rü n d u n g , w e il ein e solc.he W illen sá u sseru n g dieser a n g e b lich e n C en tra lg ew a lt n irg en d s zu fln den ist. — lm G egen th eil, es w u rd e im Jalire 1867 d ér K reis d ér gem ein sam en A n g e le g e n h e ite n b e i- d er Staaten d u r ch m a teriell ü b erein stim m en d e W ille n n se rk la ru n g d er- selben v ertra g sm á ssig fix irt, u n ter p r in c ip ie lle r W a liru n g d ér Selbst- stá n d ig k e it b e id e r Staaten . . . D ér gem ein sam e M on arch v e r e in ig t z w e i H errsch erp ersön lich k eiten in sich, er ist K aiser von O esterreich u n d K ö n ig von U n g a rn .« Ő u g y a n az összeköttetést rea lu m ón a k nev ezi, de annak m ai, ú j je le n tő s é g é b e n , h o g y t. i. sou verain á lla m o k b ó l áll. —
Gumplo- viez,
g r á c z i tan á r s z e r in t : »B e id e Staaten h a b én einen g e m e in sc h a ftli- ch en M on arch en , '\velcher K aiser von O esterreich un d K ö n ig v on U n garn ist. D ie so v e r b u n d e n e n Staaten b ild e n ein en u n th eilb a ren u n d un zer- tre n n lich e n gem ein sa m en B esitz, des jed esm a l n a ch d ér E r b fo lg e o r d n u n g zum T h ron e b eru fe n e n H errsch ers. lm ü b rig en sin d diese b e id e n Staaten z w e i g eson d erte u n d gan z g le ic h b e r e c h t ig t e T h eile, un d ist je d e r leg is- la tiv u n d a d m in istra tiv u n a b h á n g ig .« A dualism u sra v o n a tk o z ó la g : »das W esen d esselben b esteh t d arin , dass O esterreich u n d U n g a rn z w e i selbst- stá n d ig e S t a a t e n . . . b ild e n .« (O esterr. Staatsrech t. 1891.) Ig az u g y an , h o g y so cio lo g ik u s (v a g y m in t nev ezik realistik u s, de nem jo g i) m ódszere fo ly tá n t ö b b tételéb en zavaros, sőt lá tszóla g k öv etk ezetlen is lesz.Hauke,
czern ow itzi tanár (M on a rch en rech t, 1894) ésTezner,
a b é c si eg y e - 8 2A Z AU SZTRIA I CSÁSZÁR I CZÍM FÖ LV ÉTELÉ RŐ L. 5
szerint Magyarország és Ausztria egymáshoz való viszonya két souverain állam szövetsége, és érdemük van abban, már csak az általuk használt világnyelv következtében is, hogy az a régi téves tan az összbirodalomról és még más nevekkel jelölt magasabb állami egységről a külföldi jogi irodalomban mindinkább meghaladott.1)
tem m a g án tan ára szintén e lism e rik ez összek öttetésben 186 7 -től M a g y a r
orszá g á lla m isá g á t (U n g. V erfassu n sgesetze. G r iin h u t : Z eitseh r. X X . k.).
’ ) A z irá n y v á lto zá st lá th a tju k m ár
Demómbynes
(C on stitu tion s e u rop éen n es, II. k ia d á s) ésDareste
(C on stitu tion s m odern es, II. kiadás) n a g y elterjed és n ek ö r v e n d ő m ű v e ik b e n .Bidermann,
g rá czi ta n á r k o m o ly ta n u lm á n y ok ala p ján »G e s ch ich te d é r österr. G esa m m tstaa tsid ee« czím ű m u n k a m egírásáh oz fo g (I. k öt. 1872.), a » G esa m m tstaa t* a la tt értv e M a g y a r o rs zá g o t is, de m ár a m á sod ik k ö t e t előszav ába n k ije le n ti (1889.), h o g y elv esztette k e d v é t a m ű fo ly ta tá s á tó l, m iu tá n az u r a lk o d ó áram lat ir á n y á t e lh a g y ta és a m ű fé lb e m a r a d t, a m i p e d ig b e fe je z é s ü l a szerző h a lá la után m e g je le n t (G rü n h u t : Z e its c h r ift, X X I . k ö t.), azt a szerző m é g a lig h a k ö z ö lte v oln a . A z e m líte ttUlbrich
le g e ls ő m ű v e ib e n (D ie r e ch tlic h e N a tú r d ér u n g .-ö ste r r. M on a rch ie 1879 és L e h r b u ch d es österr.Sta atsrech tes 1882) m é g szintén a »G e s a m m tsta a t« e lm életén ek h ó d o l, az u to lsó m ű v é b e n (1 8 9 2 .) p e d ig a fe n te b b is m e rte te tt á llá s p o n to t fo g la lja el és csak az it t -o t t b ecsú szo tt e g y es k ife je zé se i e m lék eztetn ek a r é g i tanra.
Bernatzik
, a k k or b a seli tan á r, G u m p lo v ic z e m líte tt m ű v e t b ír á lv a , m o n d ja : » a u f den ersten B lic k fa lit a u f, dass e r in sein em ö ste rr e ic h i- sch en S ta atsrech t au ch das u n g a risch e V erfa ss u n g sreeh t m it b e h a n d e lt (a m i p e d ig r é g e b b e n egészen szokásos v o lt). E r sch ein t — m án tra u t sein en A u g e n k au m — U n g a m zum öste rr e ic h isc h e n Staat zu r e c h n e n . . . Ic h b e m e rk e a b er s o fo r t zű r B e s e h v ic h t ig u n g ein er a llen fa lls sich erh eb en - d en p a trio tis c h e n E n trü stu n g in U n g a m , dass d ér V erfa ss er n eb en an p rá cise e r k l á r t : »O e s te rre ich -U n g a rn b e ste h t aus z w e i Sta aten .« M a jd fo ly t a t ó la g k ét o ld a lo n k eresztü l g ú n y o lja a szerző e k ö v e tk e z e tle n sé g e it és m ód szerén ek fu rc sa sá g a it ( G r ü n h u t : Z e its c h r ift, X I X . k.). M a r q u a r d s e n , erlan - g e n i tan á rn ak a k ü lö n b ö z ő á lla m ok k ö z jo g á t b e m u ta tó n a g y v á lla la tá b a n (H a n d b u ch des öffen tl. B ech ts), az első k iad ásn ál (1883.) m é g M a g y a r orszá g és A u sztria k ö z jo g a e g y ü t t t á r g y a lt a t o t t, m in t *Staatsrech t dér ö sterreich ísch en -u n g a risch en M o n a r c h ie * , m íg a m ásod ik k iad ásn ál (1892.) m ár k ü lö n je le n t m e g az osztrák k ö z jo g és k ü lön készül a m a g y a r (S taatsrech t des K ö n ig r e ic h s U n g arn ), h o g y »ö n á lló sá g a teljesen k id o m b o r ít h a t ó leg y e n .*
B rie
, b o r o s z ló i ta n á r szerin t M a g y a rorszá g v iszon ya A u sz triá h oz rea lu n io (e sz ót m a i j o g i je le n tő s é g e b e n haszn álva) v a g y is a sou verain á lla m ok társas v iszon ya az u r a lk o d ó term észeti szem élyén ek jo g ila g m e g á lla p ít o t t közösség ével (T h e o rie d ér S ta a ten v erb in d u n g en , 1886).Mischler,
g r á c z i tanár és U lb r ic h által szerkesztett »O esterreich isch es 8 3De bár így a két állam jogi viszonya alapjában kideri- tettnek tekinthető és a részletek, mint a milyen a czímnek kérdése is, ehhez simulni kénytelenek, még sem lehet az reánk nézve közönyös, hogy az ausztriai császári czím milyen jogi jelentőséggel keletkezett, mert az kétségtelen, hogy a múltra vonnak belőle következtetéseket, vagyis arra az időre, mely a mai rendet közvetlen megelőzte, és így annak megítélése, hogy a mai jog milyen változást idézett elő, attól is függ, hogy milyennek tekintjük a régi viszonyt.
A z ausztriai császári czím fölvételét illetőleg pedig igen eltérő felfogásokkal találkozunk. A magyar irodalomban ugyan arra nézve, hogy lényegében mit jelentett, vagy talán jobban mondva, hogy mit nem jelenthetett, alig van eltérés,1) bár a részleteket illetőleg itt is hiányzik a teljes egyetértés; de már az idegen nyelvű irodalmakban igen szétválnak a nézetek.
A z egykorú és közelkorú Íróknál csekély eltéréssel azt olvashatjuk, hogy a császári czím puszta czím, az uralkodó és az uralkodóház tekintélyének, tényleges nagy hatalmának meg
felelő magasabb rang jelzése.2) Később az irók már kevésbbé
S ta a tsw örterb u ch * e g y n a g y k öz lem én y t hoz »ITngarn« czím szó alatt (1896.). D e a szerkesztőség k ije le n ti : »m it R ü c k sic h t a u f d ie M an n ig - fa ltig k e it d ér g e s c h ic h tlich e n , sta a tsrech tlich en u n d v ir t h s c h a ft lic h e n B ezieh u n gen d ér im R e ich sra tk e v ertreten en L a n d e r u n d d ér L a n d er d ér h e ilig e n Step h an sk ron e ersch ien es z w eck m a ssig, au ch d ie H a u p t- p u n k te des u n g a risch en Staats- u n d V en v a ltu n g sre ch ts zu b ek a n d eln ,
■wobei a b er selb s tv e rsta n d lich d ie sta a tsrech tlich e S elb sta n d ig k eit U n g a m s g e h ö r ig zu m A u sd r u c k e zu b r in g e n ist.«
') Ez p e d ig nem csak a b b ó l k ö v e tk e ze tt, h o g y , a m in t lá tn i fo g ju k , a czím fö lv é t e lé t ü n n ep ély esen k ih ir d e tő ok m á n y a m a g y a r alk otm á n y v á lto za tla n fen n állá sát töb b sz örösen b iz to s ítja , hanem m ert m in d a d d ig , m íg a m a g y a r törv én yh ozá s, teh á t a k oron ás k irá ly és az orszá g gy ű lés h iv a to tt az á lla m sou verain term észetű aka ra tá t k ifejezésre hozni, m in t a h o g y ezt k ife je z i W e r b ő c z y (H k. II.), az 1 6 3 5 : X V I I I ., v a la m in t k öz
v e tle n e lő z ő le g az 1791 : X I I . t.-czik k e k és a tö rv é n y e k k e l szem ben a F e lsé g e g y o ld a lú ren d elkezése v á ltozá st n em id ézh et e l ő : v ilá g os, h og y a re n d e le tile g m e g á lla p íto tt czím fe lv é te l M a g y a rorszá g ot nem eg y esíth ette A u sztriá va l.
*) í g y
G retzm iller
: G esch ich te O esterreichs ( 1 8 0 8 . ) ;Genersich
: G esch ich te d ér ö sterreich isch en M on a rch ie (1 8 1 5 .);Schneller
: Staats- g esch ich te des österreich isch en K aiserth u m s (1 8 2 1 .);H assler
; G eschichte64
A Z A U SZ T R IA I C SÁSZÁR I CZÍM FÖ LVÉTELÉRŐ L. 7
határozottan nyilatkoznak, sőt egyesek ellenkező véleményre térnek át.1) Végre egészen megerősödik, és különösen az osz
trák jogi irodalomban majdnem kizárólagossá lesz az a nézet, hogy a császári czím fölvételéből a Felség uralkodása alatt élő összes országok és királyságok szorosabb jogi egysége következik; a magasabb czím az összes országokat egy maga
sabb állami egységbe, a császárságba olvasztotta. E nézetet elfogadják még azok is, a kik Magyarország és A usztria mai viszonyát elfogulatlanul képesek megítélni.
íg y olvashatjuk, hogy az örökös császári czím fölvétele fontos állami intézmény, II. Ferencz ezzel országait szorosab
ban összefűzi a napoleoni túlhatalommal szemben,2) a császári
des österreich isch en K aiserth u m s (1 8 4 2 .);
Klaudi,
a k i m é g le g in k á b b j o g i a la p on t á r g y a lja a k é rd é s t, v ilá g osa n k ije le n ti, h o g y a császári czím p u szta czím és fö lv é te lé n e k j o g i k öv e tk e zm é n y e i nin csen ek , a m ié rt a zu tán m eg is tá m a d já k .’ )
A rn eth
: G esch ich te des ö ste rre ich isch e n K aiserth u m s ( 1 8 2 7 .) ;M eyn ert
: G esch. O esterreich s (1846.). ARotteck
ésW elcker
S ta a tsw örter- b u ch -b a n , O esterreich ezím szónál (1 8 4 8 .): II. F eren cz 1804. a u g . 1 1 -é n :»sein e gesa m m ten Staaten als »K a ise r th u m v on O esterreich « zu einem g an zen v e r e in ig t h a tte * . A sou verain a császár, csa k h o g y so u vera in itá sa a m a g y a r b e liig y e k r e k o r lá t o lt.
Mailáth
szerin t, az császári czím az auszt ria i á llam test ala ku lásá n ak s y m b o lu m a és an nak e g y s é g é t m eg p e csé te li (G esch ich te des österreich isch en K aiserstaates, 1842.), a k i e g y é b k é n t m ár h a son ló fe lfo g á s n a k ad k ife je z é st a m a g y a r Ism eretek T árába n . (I; k öt.
1831.) A tek in té lye s osztrák iró,
Beer,
a B lu n ts c h li-fé le S ta a tsw örterb u ch - b a n , »K a ise r th u m O e ste r re ic h « ezím szónál (1862.) m o n d j a : »D ie A n n a h m e d ér K a is e rw ü rd e v o n S eiten N a p oleon s b e stim m te F ra n z I. sich zum E rb k a iser v o n O esterreich zu erk láren u n d seine sá m m tlich en Staaten u n ter den N am en eines K aiserth u m s zu ein e m Staate zu v e r e in ig e n . E nézeten vanLustkandl,
b é c s i ta n á r n á lu n k is h ir lie d t m ű v é b e n (D as u n g a risch -ö ste rre ich isch e S ta atsrech t, 1863) és m e g tá m a d ja K l a u d i t : »E s ist g e r a d e u m g e k e h rt, als w ie m án v o n v e rsch ied en en S eiten d e d u cire n g e h ö r t h a t (z. B. R e ich sra th K la u d i), n ic h t d a r f m án sagen, w e il das P a ten t v ö m 11. A u g u st 1804 einen b losseu T ite l e in g e fiih rt hat, d aru m b e ste h t k ein e re a lv e rb u n d e n e M on a rch ie, son dern w e il b e r e its eine real- v e r b u n d e n e G esa m m tm on a rch ie b esta n d , d esh a lb hat d ér R e g e n t einen dieses V erh á ltn iss zw eek m a ssig b e z e ich n e n d e n T ite l e i n g e f i i h r t . . . un d w e il e b e n d ie M on a rch ie sclion b esta n d , d a ru m ist au ch das P a te n t olrne AViderrede a u ch in U n garn an erka nn t w o r d e n .«2)
W elck er
: W e ltg e sc h ic h te . 8 5czím szép symbolumát képezi a Felség uralkodása alatt élő országok egységének. — TJlbrich szerint, az 1804-ben fölvett örökös császári czím a Felség országai reál - egyesülésének symboluma, a császárság pedig a pátens szavai szerint az összes országok egységét és összhatalmát jelenti.1) Dantsclier von Kollesberg akkor a bécsi, most az innsbrucki egyetem taná
rának felfogása, liogy az ausztriai császárság régente, az 1804.
augusztus 11-ki pátens értelmében a Felség uralkodása alatt élő királyságokból és országokból alakult államot jelentette.
Ez egyesítés létre jöhetett, mert akkor az összmonarchia abso- lu t volt (?), így tehát az államfő szabadon határozhatott.2) Gumplowicz egész röviden nyilatkozik a czím fölvételéről, de úgy látszik, hogy az uralkodói jogokat most már a császár hatalmi körébe tartozóknak tekinti.3) Biderm ann irodalmi hagyatékából, az említett nagyobb művének befejezéseként közölt tanulm ány4) a császári czím fölvételének jogi jelentő
ségéről külön nem nyilatkozik, minthogy az szerinte olyan világos, hogy bővebb magyarázatra nem szorul. De fejtegeté
seiből az tűnik ki, hogy a császári czím Magyarországot és Ausztriát egy magasabb állami egységbe foglalja össze, illetve ez egységet megerősíti vagyis kifejezi. A z előadása és okos
’ ) Id . m ű v e ib e n : »D ie K a is e rw ü rd e ist ein S y m b ol (Jer rea len V er- ein ig u n g e n a lle r e in zeln en L a n d e r . . . d ér A u sd r u c k K a iserth u m b e d e u te t n a ch dem W o r tla u te des P aten tes d ie G esa m m th eit d ér v erb u n d en en K ö n ig r e ic h e u n d L a n d er . . . G esa m m tm a ch t des coexisten ten Staates. — B ár ő m ár ak k or is b iz on y os d u alism u st lá t a k ét állam k öz ti v iszon y ban , csa k h o gy a m a g y a r k ir á ly k ö z jo g i szem élye in k á b b a m a g y a r b e lü g y e k - n é l lé p elő té rb e , m íg az összm on a rch iá t é rd e k lő ü g y b e n a császár b ir ja a h a ta lm at.
2) »D as frü h ere K aiserth u m b ez eich n ete n a ch d em P a ten te vöm 11. A u g u st 1804 d en Staat, w e lc h e r aus sá m m tlich en K ö n ig reich en un d L á n d ern , d ie zu je n e r Z e it u n ter d em österreich isch en S cep ter v e r e in ig t w aren , ftir das G e b ie t d ér ihn en allén gem ein sam en A n g e le g e n h e ite n (sic) bestan d. D a d ie G esa m m tm on a rch ie d am als ein e ab solu te w ar, stand d em S ta atsoberh a u p te d ieser M on a rch ie alléin d ie E n tsch eid u n g z u .« (D ér m on a rch isch e B u n dessta at O esterreich -U n g a rn , 1880).
! ) E in le itu n g in das S ta atsrech t és Das österreich isch e Staatsrecht.
4) K öz li A d le r , a b écsi e g y etem m agántan ára, G riin h u t-féle Z e it s c h r ift fü r das' p riv . u n d öffen tl. E ech t. X X I . köt. 1894.
8 6
A Z a u s z t r i a i c s á s z á r i c z í m f ö l v é t e l é r ő l. 9
kodása annyira különös, liogy jónak látjuk itt az eredeti szö
vegre utalni.1)
Tezner, 'a bécsi egyetem magántanára, érdekesen fejte
geti,2) hogy a magyar alkotmányos küzdelmeknek sajátsága volt, miszerint nem is annyira a személy szabadságáért, mint inkább az állam függetlenségének, önállóságának fentartásáért folytak.
A magyaroknak, mondja, sikerült is az uralkodótól időről- idó're annak biztosítását elnyerni, hogy az uralkodói hatalmat Magyarországon csak mint magyar király gyakorolja, és ezzel elejét vették ama felfogásnak, mintha Magyarország a német örökös tartományokkal jogilag az állami életre egyesült volna.
Ilyen biztosítást tartalmaznak különösen az 1 791-ki törvények,
*) » T h r o n fo lg e r ist in tTngarn so g u t als in O esterreich d ér
Archi- dux Austriae.
Dass d erselb e v e r m ö g e d ér u n g a risch en V e fa s su n g g eh a lten ist b e i v ie le n fü rs tlie h e n V e r ric h tu n g e n als K ö n ig v o n TTngarn so sich zu ben eh m en , w ie diese V e r fa s s u n g es v o r s ch r e ib t, á n d ert n ich ts au d ér M a ch tsp h á re, d ie d é r seit d em Ja h re 1804 zura K aiser v on O esterreich erh oben eArchidux Austriae,
allén S trau ben s d é r U n g a rn u n g e a c h te t, au ch a u f d em G eb iete d ér u n g a risch e n K r o n e zu e n tfa lte n im v o lle n B e c h t e ist . . . D é r K a is e rtite l is t b e im r e g ie r e n d e n E rzh erz og e v o n O esterreich an d ie S telle des E rzh erz og stitel g e tr e te n (?), w a h ren d d ie ü b r ig e n P rin zen des H errsch erh au ses den letzteren fü h ren (e lő z ő le g is v iselték ). D iese V e r á n d e r u n g v o llz o g sich im Ja h re 1804. A m 10. A u g u st des e b e n g en a n n ten Jahres eröffn ete K a iser F ra n z seinen b e z ü g lic h e n E ntsch lu ss e in e r Y e rsa m m lu n g d ér S ta a tsw ü rd en tra g ern . A m fo lg e n d e n T a g é v e rk ü n d e te ein P a te n t, dass d ér b ish e r ig e rö m isc h -d e u ts ch e K aiser (m in t ily e n ?) d en T ite l ein es E rbk aisers v on O esterreich a n g en om m en h a b é . . . d ie u n g a risch en B eh örd en w u rd e n d u r ch ein k ö n ig lic h e s B e s c r ip t v ö m 17. A u g u s t d a v on b e n a c h r ich tig t. í n d iesem Iateinisch a b gefassten R e s c r ip t ist sta tt v ö m »E r b k a ise rth u m O esterreich « (d e ez a p áten sben sem fo r d u l elő), v o n e in e r »Monarchia Austriaca*
d ie E e d e . Dass h ieru n - t e r au ch d ie u n g a risch en L a n d e r b e g r iffe n seien, ist n ic h t a u s d rö c k lic h g esa g t, ab er d em C on tex te d e u t lic h zu en tn eh m en . D en u es w ir d den U n g a rn zum T roste in d em E e s c r ip t e erk la rt, dass d ie u n g a risch e V e r fa ssu n g von d ér N eu eru n g in k ein er W eis e b e r ü h r t w ir d .« (D e ha a v á ltozá s M a g y a rors zá g ot n em érte, m ié rt k e lle tt a m a g y a r o k a t m e g v ig a sz ta ln i ? ) . . . E z z e l: >die H e r r sc h a ft ü b e r allé E r b k ö n ig r e ich e un d L a n d er, n ic h t b lo s d eren G esa m m tg eb iet ist als u n th e ilb a r e r k l a r t . . . d ie d u a - listisch e N e u g e sta ltu n g d ér öste rr.-u n g a risch e n M on a rch ie (1867) h a t d ie b e z ü g lic h e E ech tsa n s ch a u u n g in d en H in te r g ru n d g e d r á n g t.*2) D ie u n g a risch en V erfassu n g sgesetze. B írálat. G ru n h u t-féle Z c it - s c h r ift fü r das p r iv . u n d öffen tl. ^ e c h t. X X . k. 1893.
87
melyek nemcsak Magyarországnak tartománynyá válását, ha
nem a királyi hatalomnak csak részleges egyesülését is más államhatalommal kizárták.1)
De a franczia háborúk, folytatja, a népeket végre az alkotmányokkal szemben is közönyössé tették és így I. F e- rencz az ausztriai császári czímet, az egyesített ausztriai államtest egységének és tekintélyének megerősítésére fölveheti és publikálhatja, a nélkül hogy a magyaroknál ellenzésre találna. Igaz, hogy a czímnek fölvételét hirdető pátensben a magyar alkotmány biztosíttatik, de ilyen biztosítást nyertek a többi királyságok és országok is, a melyek pedig, mint tar
tományok, most már az egységes államhatalomnak meghódol
tak. A z államhatalmat egész 1848-ig úgy kezelik, hogy felis
merhető lesz, miszerint az 1804-ki pátens nem valamely puszta czímet, hanem az egész monarchiára kiterjedő egységes hatal
mat állapít m e g ... és Magyarország csak 1867-ben, a kiegye
zéssel nyeri vissza államiságát, addig provinczia.2)
JurasclieTc szerint a császári czím fölvétele Magyarország
’ ) » . . . n ich t b los e in e P ro v in zia lisir u n g U ngarn s, son dern au ch nu r eine p a r tie lle V ersch m elz u n g d ér u n g a risch en K ö n ig sg e w a lt m it ein er frem d en S ta a tsg ew a lt zu ein er r e ch tlic h e in h eitlich en a u ssch liessen . . . Das gan ze so reieb e, fiir d ie E rsta rk u n g d ér G esam m tstaatsid ee v o rg e - b r a c h te liistoriseh e M a teria l (B id erm a n n ra czélozv a ) kann an d em B esu l- ta te n ich ts ündern, dass d ér V ersu ch , eine feste, verfassu n gsm ássigc G r u n d la g e zu g e w in n e n , m it d em Erlass dieser L a n d ta g sa b sch ied e g e- s ch eitert ist.«
2) »D as P a ten t v ö m 11. A u g u st 1804, in w eleh em F ranz I. fü r sich u n d seine N a c h fo lg e r d en T ite l eines e r b lic b e n K aisers v o n O ester- r o ich zű r B e fe s tig u n g des A nseh ens des v e r e in ig to n österreieh isch en Staa- ten k örp ers an nim m t, kann p u b lic ie r t w e rd e n , ohn e d ie n a ch d rü ck lich sten P roteste d ér u n g arisch en S tandé h erv orzu ru fen . D ér A u fre c h th a ltu n g d ér V erfa ssu n g U n garn s w ir d in d iesem P a ten te g e d a ch t, a b er n ic h t m in d er d ér a ller ü b rig e n K ö n ig r e ic h e u n d S taaten, v on denen n ich t b c z w e ife lt w e r d e n kan n, dass sie als P rov in zen ein er ein h e itlich e n Staat8gew alt u n terla g en . . . .Jedenfalls ist b is zum Ja h re 1848 d ie S ta atsgew alt in d ér g an zen M on a rch ie d e ra rt a u sg eü b t, dass sich erken n en lásst, es ha bé m it d em c itir te n P a ten te n ic h t b lo s ein T itel, son dern eine ein h eitlich e S ta a tsg ew a lt in d ér gan zen M on a rch ie e ta b lir t w erd en w o l l e n . . . erst im Ja h re 1867 ist d ér u n g a risch e Staat, b ish er n u r eine P rov in z, neuer- lic h b e g r ü n d e t w ord en ,«
8 8
A Z A U SZ T R IA I CSÁSZÁR I CZÍM FÖ LVÉTELÉRŐ L. 11
és a Felség német örökös tartományai közt levő tényleges viszonyt véglegesen jogira változtatta á t ; . . . a német és a szláv örökös tartományokban a császár uralkodik, M agyar
országot illetőleg azonban csak a kiilügyekben és badügyekben, míg a belügyekben a királyt illetik meg az uralkodói jogok.
A z 1867-ki kiegyezés e tekintetben azután változásokat idéz elő.1) H a még ezekhez hozzá veszszük a magyar felfogást, mely a magyar alkotmányosságból, az állam függetlenségéből kiindulva a császári czímnek fölvétele alkalmával M agyar
országot illetőleg minden jogi jelentőségű változásnak a leg
határozottabban ellenmond: be kell látnunk, hogy kérdésünkre vonatkozólag a különböző nézeteknek egész mintalapját lehet összeállítani.2)
A nézeteknek ilyen nagy eltérése a komoly irodalomban vezetett engem arra, hogy a kérdést forrásainál, a levéltárak
ban tanulmányozzam. Kutassam azt, hogy az ausztriai császári czímnek milyen jogi jelentőséget tulajdonítottak abban a kor
ban, a melyben létrejött; a bécsi, valamint a külföldi kormá-
’ ) Id . m . » A ls e n d lic h d u r ch d ie S ch a ffu n g d é r österreich isch en K a is e rw ü rd c (1804) d é r fa k tisch e Z u sta n d d e fin itiv in einen r e ch tlic h e n u m g e w a n d e lt w u rd e , da w u rd e n d ie sch on fr ü h e r erlosch en en R e g e n te n - person en d é r d eu tsch -sla visch en L a n d e r v o lle n d s b e s e it ig t u n d a u fg e so g e n v o n d ér e in h e itlic h e n öste rre ich isch e n K a is e rw ü rd e , a b e r d ie R e g e n te n - p e rs o n d es u n g a risch en K ö n ig s b lie b e r h a lt e n . . . Es w a r som it d ér e ig en - th ü m lic h e Z u sta n d , w o n a c h d é r K aiser v o n O esterreich in d en ob en - g en a n n ten A n g e le g e n h e ite n (k ü lü g y e k és h a d ü g y e k ) iib e r d ie G esa m m th eit d ér L a n d e r r e g ie r te u n d d en R e st d é r S ta a tsg e w a lt in d en d eu tsch - sla v isch en L a n d e r n w ie d e r als K a is e r v o n O esterreich , in U n g a r n als K ö n ig au sü b te, m m d a u ern d r e ch tlic h fix irt.«
2) D e a m a g y a r m ű v e k is tö b b s z ö r azt a g o n d o la t o t k e ltik az olv a sób a n , m in th a A u sz triá b a n , 18 0 4 -b en , a császári czím fö lv é te lé v e l, M a g y a rors zá g ot j o g i l a g e g y e síte ttn e k t e k in te tté k v o ln a és ez ellen t ilt a k oznak. T o v á b b á m e g je g y e z z ü k , h o g y tu d tu n k k a l az ú ja b b k ü lfö ld i ir o d a lo m b a n csak e g y e d ü l
Jellinek
(S taaten v erbin d u n g 'en ) n y ila tk o z ik a m a g y a r állá sp on th oz h a s o n ló a n : »d a s P aten t v ö m 11. A u g u s t 1804, m it- telst w elclies F ranz II. als H errsch er d ér G esa m m th eit sein er Staaten d en T ite l eines K aisers von O esterreich an nah m , hat k e in e r le i F o lg e n fü r d ie nstaatsrechtliche S tellu n g U n garn s g e h a b t ; U n g arn ha t d u r ch A n e rk e n - n u n g dieses T itels sicli in k e in e r H in sich t zu ein er P rov in z eines ü b er ih m steh en den Staates g em a ch t. —Hátiké
(i. m .), L u sch in (R e ich s- g e sch ich te , 1896) h a tá rozatlan .8 9
nyok felfogása egyezett-e a magyar állásponttal vagy eltért tőle, avagy talán a magyar alkotmány félreértésével keletke
zett? Ezen sem lehetne csodálkoznunk, tekintve az akkori közjogi tudást, különösen pedig a magyar alkotmány csekély ismeretét külföldön.
Es most, a midőn e tanulmányok eredményéről beszá
molni kísérletet teszek, azt hiszem, képes vagyok bebizonyítani, hogy e tételt illetőleg az idegen jogi irodalomnak jelenleg uralkodó iránya messze eltávozott a valótól, hogy azt már elfelejtette. Sőt nekem úgy látszik, hogy a magyar állam füg
getlensége oly erősen domborodik ki ép ez esetben, hogy vele foglalkozni már e szempontból is érdemes.
*
A z ausztriai császári czím fölvételének jelentőségét hogy méltathassuk, szükséges némely közismeretű tényt, habár csak egész röviden is felemlítenünk.
A császári czím (Imperator) már az ókorban is a leg
magasabb világi hatalmat jelen ti; igaz ugyan, hogy választás útján nyerhető el, de a választással az egész »majestas populi«, a »majestas reipublicae* reá ruháztatott.
A középkorban a császár a keresztény világ feje.1) M eg
marad, sőt megerősödik az a felfogás, hogy birodalma »Imperium mundi«. K ésőbb is az »Imperium Eomanum Germanicae Na- tionis« elsőségét vitatlanul elismerik. M ár léteznek ugyan mellette önálló, független államok, melyeknek uralkodói a hatalom souve- rain voltát illetőleg a császárral egyenlők, de rangra a császár fölöttük áll, mint ahogy ezt Mátyás királyunk is megírta F r i
gyes császárnak. Sőt midőn nagy Péter a nystadti béke (1721.) után, mint a keleti császárok utóda és női ágon rokona a császári czímet szintén fölvette, a római-német császárt rang-
’ ) N ém ely ek szerin t ezt sy m b olizá ln á a k é t fe jű sas, m ár akár a b b a n az értelem b en , h o g y a k eresztén y v ilá g n a k k ét fe je v an : a le l
k ie k b e n a p á p a , v ilá g ia k b a n a császár, akár p e d ig a n y u g a ti és a k eleti császárokra v on a tk ozta tv a . M ások szerin t ez egyszerűen csak m e g k ü lö n b ö z te tn é a császári czím e rt a ró m a i k ir á ly i czím ertől, m elyet az e g y - fe jű sas a lk o to tt (H á b e r lin -P ü tt e r : H a n d b u c h des T eutschen Staats- rech ts, 1794),
90
A Z A U SZTR IA I C SÁSZÁR I CZÍM FÖ LTÉTE LÉ RŐ L. 13
bán elsőnek elismeri és ez a nemzetközi életben, a diplomatiai érintkezéseknél mindig megmaradt. — E bből érthető, hogy a
» felség*, » felséges « legmagasabb czímzéseket hosszú időn ke
resztül csak a császárt megilletőnek tekintik és midőn a X V . századtól a királyokkal szemben is használják már, a császár ellenmond és jogilag a királyokat is megilletőnek általában csak a westphaliai béke után fogadják el.
A múlt század végén és századunk első éveiben tehát a császári czímhez két ezer év hatalmának és dicsőségének em
léke fű ző d ik ; így volt elég ok reá, hogy becsesnek tekintsék, és pedig annál inkább, mert még mindig a legmagasabb ural
kodás rang és tekintély jelzésére szolgál. M egérthető az is, hogy dynastiánk, mely e czímet ugyan választás útján nyeri el, de tényleg már, rövid megszakítással, több mint háromszáz év óta birja, ragaszkodik hozzá.
A napoleoni háborúk következtében a róm ai-német biro
dalom alapjában ingadozik. D e azért még sem mondhatnánk, hogy az ausztriai császári czím fölvételére a közvetlen okot ez szolgáltatta volna, mint ahogy többektől hallható és valószínű
nek is látszik, miután most már a később bekövetkezett esemé
nyeket is ismerjük. Nem. A z osztrák államférfiak a lunevillei béke után a római-német birodalom és ezzel a római császári czím fennállását még lehetőnek Ítélik. Igaz ugyan, hogy ott már egy idegen hatalom nagy befolyáshoz jutott, de nem volt kizárva, hogy ez csak ideiglenes természetű lesz, és azután, mert a császári czím már a X V I I . és X V I I I . században jogi tartalmából és tényeges hatalmából úgyis igen sokat vesztett.
A bécsi udvari és állami levéltárban őrzött okmányokból a legvilágosabban kitűnik, a mi egyébiránt a történetírók nagy részének is álláspontja, hogy az ausztriai császári czím föl
vételére a közvetlen okot I. Napoleon szolgáltatta ama tervével, hogy Francziaországban a monarchiát a császársággal állítja vissza, minthogy a királyi czím, melylyel szemben a franczia nemzet ép előbb fejezett be egy véres küzdelmet, nem igen vonzhatta, és mert a császársággal ugyancsak nagy és hízelgő történeti emlékeket eleveníthetett föl, mint nagy Károly utóda, valamint ez tényleges hatalmának is inkább megfelelni látszott.
A midőn az első consul tervének híre Becsbe érkezik,
91
majd a franczia kormány a bécsi udvar hozzájárulását kikéri és sürgeti, akkor jön hivatalosan szóba a dynastia által föl
veendő örökös császári czím. A kérdés mibenlétének megvilá
gítására, az elintézésre szóló javaslattal egyetemben, gr. Collo- redo, birodalmi alkanczellár, és gr. Kobenzl, udvari és állami titkos kanczellár, 1804. márczius 20-ki kelettel, egy memo
randum ot1) terjesztenek a Felség elé, mely azután a továb
biaknak is alapul szolgál.
A monarchia visszaállítása Francziaországban, természete
sen a bécsi udvar előtt ellenszenves nem lehetett; mert egy
részt ez csak betetőzése az első consul által eddig is követett politikai iránynak, és mert tőle a monarchikus államok meg
erősödése, ezzel az általános béke is talán inkább várható volt. Fölötte sajnálandónak tekintik ugyan, hogy nem a törvényes királyi család előnyére történik, de végre is taná
csosabbnak látszott megnyugodni egy szerencsés »usurpator«
sikereiben, mintsem hogy a legitim uralkodócsalád jogaiért folytatott eredménytelen küzdelem Európa békéjét továbbra is megzavarja.2)
De már az a terv, hogy Napoleon a monarchiát a csá
szári czímmel akarja visszaállítani, a bécsi kormánynak nagy gondokat okozott.
Ez a fenliéjázás (Anmassung), mondja a memorandum, már csak azért is komoly megfontolást igényel, mert félő, hogy a császári magasabb czímmel új hódítási vágyak lesznek ösz- szekötve; továbbá kétely merült fel a tekintetben is, hogy az új franczia császár hajlandó lesz-e a római császár rangjának elsőségét elismerni ?
A legnagyobb aggályt azonban az a kérdés okozta, hogy milyen lesz uralkodónknak és házának, valamint a monarchiá
nak, tehát a Felség jogara alatt élő, egyrészt a trónörökösö
dési országos törvények szerint, másrészt a hűbéri patrimoniális jog alapján örökös országainak és tartományainak viszonya az xij császársághoz ?
*) A b é c s i S ta atsarch iv titk o s le v é ltá ri része, T it e l u n d W a p p en , II. fasc.
2) U g y a n o tt.
A Z A U SZ T R IA I CSÁSZÁR I CZÍM FÖ LVÉTELÉRŐ L. 15
M ert igaz ugyan, hogy a dynastia told) mint háromszáz év óta birta a római császári czímet, de minden egyes esetben választás útján nyerte el, és így nem volt kizárva annak a lehetősége, hogy esetleg másra szálljon á t ; különösen most a császári rang elsőbbségéért beállható küzdelemben talán épen a franczia befolyás fog oda hatni, hogy azt valamely engedé
kenyebb német fejedelem nyerje el. A múltból egy praecedens kínálkozott a kérdés elvi megoldására: Mária Theresia nem viselte a császári koronát, de azért, mint magyar király és a német örökös tartományok uralkodója, az európai nagyhatal
makkal és így Francziaországgal is teljesen egyenrangúnak tekintetett.
A franczia kormány a jelen esetben is hajlandónak mutat
kozott az egyenlőség elismerésére,1) de jogosult volt az aggály, hogy megmarad-e a jövőre is ez állásponton, akkor, a midőn a franczia uralkodó a császári czímmel olyan czímnek a bir
tokosa leend, mely a közfelfogás szerint magasabb rangot, elsőbbséget jelent, és ép ez okból nem fogják-e elsőbbségre való törekvését mások is igazoltnak tekinteni?
A bécsi udvar tehát nem láthatta szivesen a franczia császái’ság keletkezését, de nem volt abban a helyzetben, hogy ellene mondjon, vagy akár csak kitérő választ adjon. Ezért a kanczellári javaslat oda irányul, hogy Ferencz császár és király a franczia első consulnak a császári czím fölvételére vonat
kozó tervét a kedvetlenség minden jele nélkül, sőt előzékenyen fogadja, de azt is mindjárt tudomására hozza, hogy mint Magyarország királya és az örökös tartományok uralkodója az eddig is élvezett rangegyenlőségének fentartása czéljából a franczia kormánynyal bizalmas természetű tárgyalásokba óhajt bocsátkozni, és ezek folyamán jöhetne szóba, hogy uralkodónk a rang egyenlőségét maga számára csakis az örökös császári czím fölvételével látja valóban biztosítottnak, már akár úgy, hogy a római császári czím dynastiánkat illetőleg örökössé tétessék, akár pedig más alakban, a Felség uralkodása alatt
') A b é c s i S ta atsarch iv , T ite l u n d W a p p e n , II. fa sc. 4. sz. — L , m ég W e r t k e im e r : G esch ich te etc.
93
élő országokra és királyságokra gyökeresítve. De egyszersmind kifejezendő lenne az is, liogy. ha az első consul eláll tervétől, uralkodónk is lemond a császári czím fölvételéről, miután ezzel csak az egyenlőséget óhajtja fentartani.
A párisi és bécsi kormányok között a bizalmas tárgya
lások hosszabbra nyúlnak, és az érdekes részleteket nem nél
külözik,1) de végre is a franczia kormány elfogadja a bécsi udvar javaslatait, hogy ez meg a franczia császárságot ismerje el. És miután I. Napoleon 1804. május hóban a francziák császárává kikiáltatott, a senatus által megerősíttetett, a bécsi kormány is terveinek megvalósításához fog.
A kivitel módozataira vonatkozó kanczellári előterjesz
tés 2) abból indul ki. hogy Magyarország és az örökös király
ságok és tartományok uralkodóját Francziaországgal, így tehát a franczia uralkodóval szemben is a múltban elismert, a campo- formiói és a lunevillei békében is kifejezett egyenlő rang illeti meg. Ez pedig nemcsak a külső ceremoniális eljárásban, a követek és meghatalmazottak egyenlő jogaiban nyilvánul, ha
nem abban is, hogy egyik fél sem viselhet magasabb souverain czímet a másiknál, vagy ha egyik ilyent mégis fölvenne, a másik is jogosított hasonlóan cselekedni és azok a hatalmak, melyek az elsőnek rangban való emelkedését elismerik, az utóbbitól sem tagadhatják meg hozzájárulásukat, minthogy nem függhet egy harmadiknak önkényétől, hogy a nemzetközi megállapodásokon és szerződéseken nyugvó egyenlőség csorbát szenvedjen. — Másrészt meg ő Felsége, mint örökös király
ságainak és országainak souveraine, minden előföltétellel ren
delkezik a császári czím fölvételéhez. íg y monarchiája .»több, egymástól független országokból és királyságokból áll,3) és ez alapon a hatalom és tekintély azon fokával rendelkezik, a
’ ) L . W e r t h e im e r : G esch ich te O esterreiclis un d U n garn s im ersten Jalrrzente des X I X . Jahrhu nd erts.
2) A b é c s i S ta atsarch iv, titk os lev éltá r, T ite l u. W a p p en , II. fasc.
3) E b b ő l is k itű n ik , h o g y a »m o n a rc h ia « it t n em közönséges á lla m jo g i, h a n em á tv itt értelem b en használt k ifejezés a m on a rch a szem élyére v on a tk ozta tv a , a k i t ö b b fü g g e tle n k irá ly sá g o k b a n és orszá g ok ban (v ag yis k özönséges értelem b en t ö b b m o n a rch iá b a n ) uralk od ik .
94
A Z AU SZTRIA I CSÁSZÁR I CZÍM FÖ LVÉTELÉRŐ L. 17
mely régtől fogva a legelső európai államokkal egyenlővé tette.«
De a czím fölvételénél, folytatja az előterjesztés, arra különös figyelem fordítandó, liogy a monarchia sajátságos köz
viszonyai sérelmet ne szenvedjenek, és ezt úgy véli elérhető
nek, hogyha a császári czím nem az egyik vagy másik ország czímével jön kapcsolatba, hanem a Felség uralkodása alatt élő független királyságok és országok összeségére gyökeresítte- tik (radizirt).
Ez azután számos félreértésre vezetett és talán vezet ma is, pedig az előterjesztés megmagyarázza, hogy miként értendő.
A császári czím a fejedelem személyére vonatkoznék, a ki több független ország fölött uralkodik. De ez országoknak alkotmánya, eddigi jogaik, czímeik, kiváltságaik, egyszóval egész politikai alakulata változatlan marad, habár az uralkodó az örökös császári czímet is viselni fogja. A mint a Felség a római császári czímet századokon keresztül viselhette a mon
archia különböző államainak és birodalmainak (besonderen Staaten und Reichen) sérelme nélkül, ép úgy nem lesz az sérelmes, ha most mellé még fölveszi az örökös császári czí
met, ha csak ez a monarchiát alkotó, különálló országok jogainak, alkotmányának tiszteletével történik. — A zért is a kanczellárnak javaslata oda irányul, hogy a császári czím az uralkodóház (ausztriai) nevéhez kapcsoltassák, mert így elejét vehetni ama kifogásoknak, melyeket esetleg különösen M agyar
ország emelhetne1), miután közjogi állása változást nem szen
ved. A Felség megmarad továbbra is magyar királynak és az örökös tartományok urának. » Felséged a legtökéletesebb függetlenséggel birja örökös királyságait és országait, a mi az által nincs megsértve vagy gyengítve, hogy Felséged a
') A z előterjesztés v ilá g o sa n m o n d ja : »d ie B en en n u n g v o n O ester
re ich , k e in e s w e g s v o n d em L a n d e O esterreich , son dern v on d e m a llg e- m ein ü b lic h e n G esch lech tsn am e des d u r ch la u ch tig ste n R eg en ten h a u ses g en om m en u n d zu v ersteh en is t.«
É R T E K . A T Á R S . T U D . K Ö R É B Ő L . X II. K .
2,
S Z . ‘29 5
római-német, birodalomhoz tartozó országok felett is uralkodik, mint ahogy — mondja igen találóan -— az angol királynak, svéd királynak, dán királynak független souverainitásán nem ejtett csorbát a római-német birodalomhoz tartozó részeknek birtoka.« ]) — Minthogy pedig a Felség uralkodása alatt élő független ország kétségkívül első sorban a magyar királyság, e kijelentés nem kevesebbet ismer el, mint azt, hogy a magyar királyság olyan független és souverain a német örökös tarto
mányokkal szemben, mint a milyen független volt Anglia, Svédország, Dánia, és ez a czím fölvétele után is változatlan marad.
Ferencz császár és király, az 1804. augusztus 8-án kelt előterjesztést elfogadja és akként rendelkezik, hogy a császári czím fölvétele ennek értelmében és indokai alapján történjék;
arról úgy a külhatalmak, mint a Felség uralkodása alatt álló országok és hatóságok értesíttessenek, a mi azután három nap múlva, augusztus 11-én kelt ismeretes pátenssel meg is történik. Magyarország pedig, mint tudjuk, augusztus 17-én kelt külön leirattal nyer a czím fölvételéről értesítést, mely
hez a pátens mellékelve sem volt és ámbár e leirat a pátens szövegét vagyis az utóbb említett memorandum főelveit tar
talmazza, de egy külön pontban még Magyarország alkotmá
nyos jogállását és függetlenségét újra is biztosítja.
') A k a n cz e llá ri előterjesztés e tétele íg y s z ó l : . . . E. M ajestá t h a b én sich entsch lossen , d en n eu en e r b lic h e n K a is er-T itel n ic h t a u f eines v o n Ih re n E rb lá n d ern , son d ern a u f d en C on ip lex u m a ller Ih rer
unabhan- gigen
Staaten u n d a u f d ie P erson des E e g en ten , d ér diese Staaten u n ter sein em S cep ter v e r e in ig e t, d erg e sta lt zu rad iziren , dass d ie Staaten und K ö n ig r e ic h e ih re T iteln , V erfa ssu n g eu u u d V o rre ch te u n g esclim a lert b e i- b e h a lt e n . . .D ie politische Beschaffenheit clieser Lünder bleibt unver- cindert, obschon dér Besitzer aller derselben den erblichen Titel eines Kaisers führt.
D ieser T ite l w ir d m it d e m je n ig e n Y e rb a n d in kein en W id e r s p ru ch k om m en , d ér zw isch en d en d eu tsch cn E r b lá n d e r n u n d dem d eu tsch en B e ic h e b esteh t (teh á t an n yira nem ö ssz efog la ló czím ).E.
Majestát besitzen Ihre Erbkönigreiche mit vollkommenster TJnabhangig- keit, welche dadurch a u f keine A rt vermindert oder bescliránkt wird, dass allerhöchstdieselben auch• einige mit dem deutschen Staatskörper vereinigte Staaten besitzen
; g le ic h w ie d ér B esitz v on B eich sla n d en d ér u n a b liá n g ig en k ö n ig l. W ü r d e d ér Souveraine v on E n g la n d , D án em a rk , S ch w ed en k ein en A b b r u c h th u t,9 6
A Z A U SZTR IA I CSÁSZÁR I CZÍM FÖ LV ÉTELÉ RŐ L. 19
Érdekes, liogy vigy a pátens, mint a Magyarországhoz intézett leirat háromszor is hangsúlyozza, miszerint a czímfel- vétel különösen arra való tekintettel történt, hogy a Felség több egymástól független országnak az uralkodója. íg y mind
járt a bevezetésben: » A czímfelvétel tekintettel az uralkodóház ősi fényére és az uralkodása alatt álló, független fejedelemsé
geket magában foglaló államainak (unabhangige Königreiche und Fürstenthümer in sicli fassende Staaten) nagy terjedel
mére és népességére történ ik ;« továbbá »az uralkodó jogosított
nak érzi magát, hogy e czímet az uralkodóház és a monarchia fényének emelésére fölvegye, tekintettel ennek (t. i. a monar
chiának) független állam aira;« végre »az uralkodó maga és utódai számára, független államainak osztatlan birtokában az ausztriai örökös császári czímet és méltóságot a foherczegi ház neveként fölveszi, de úgy, hogy az összes királyságok, fejede
lemségek, tartományok eddigi czímeiket, alkotmányukat, jogai
kat változatlanul megtartandják, különösen pedig áll ez a magyar királyságra és a vele egyesített országokra.« ')
Magyarországhoz intézett leirat utolsó pontjában pedig még egyszer előfordul: » Megemlékezvén a koronázási hitlevél
ben kiadott biztosításról, ő Felsége figyelmét arra fordította, hogy a mit az egész monarchia fényének emelésére és méltó
ságára tenni határozott, az Magyarország alkotmányának, törvé
nyeinek, jogainak épségben tartásával történjék.«
De mielőtt a császári czímnek az uralkodóház nevéhez
* ) » . . . in dem unzertrennlichen Besitze unserer unabhangigen König
reiche und Staaten den Titel und die Würde eines erblichen Kaisers von Oesterreich als den Namen un&eres Erzhauses dergestalt feierlich anzu- nehmen und festzusetzen,
dass u n sere sa m m tlich e K ö n ig r e ic h e , F ü rste n th ü m er u n d P ro v in z e n ih r e b is h e r ig e n T ite l, Y erfa ssu n g en , Y o rr e c h te un d Y erh a ltn isse fern erh in u n v e ra n d e rt b e ib e h a lte n sollen.'< A leira tb a n :»C u ju s in con seq u en tia m p raem issa m a tú ra d e lib e r a tio n e M a jes ta ti N o-' strae v isu m est, p ro N ob is, N ostrisqu e in in s e p e ra b ili r e g n o r u m et in d e- p e n d e n tiu m d itio n u m N ostra ru m R é g im m é S uccessoribu s titu lu m et d ig n i- ta tem : H a e re d ita rii Im p e ra to ris A u str ia e . u tp o te au gu stae d om u s N ostrae co g n o m in e , q u a m solen nissim e h isce ea tam en ra tio n e assum ere e t s ta b ilire u t u n iv ersa R e g n a , p rin cip a tu s e t p ro v in ciá é N ostrae titu lis , C on stitu tio- n ib u s a c ju r ib u s suis, q u ib u s h a cten u s g a u d e b a n t in p o ste ru m q u o q u e c itr a m u ta tion em illib a te fr u a n tu r .«
9 7 2 *
történő kapcsolása elhatároztatott volna, többféle terv merült föl, a melyek szintén bizonyságot tesznek arról, hogy csakis a császári czímnek valamely alakban fölvétele volt a czél. — A z első', hogy a római császár czím az uralkodóházat ille
tőleg örökössé tétessék. Ez birta volna legteljesebben a tör
téneti traditiókat; csakhogy örökössé tétele nem történhe
tett volna egyoldalúan, uralkodói rendelettel, hanem csak a birodalmi gyűlés beleegyezésével, a mi pedig egyáltalán nem volt biztosítottnak tehinthető. M ert igaz ugyan, hogy a római császári czím inkább csak üres czím, de vájjon a birodalmi fejedelmek nem tarthattak volna-e olyan idők bekövetkezésétől, a midőn a most már örökössé vált császári czím régi jogaihoz visszafelé fejlődik ? A másik terv volt, ugyancsak a történeti emlékeknek hódolva a »Pannonia császára« czímet fölvenni;
egy harmadik szerint a »magyar és cseh császár« czím lett volna fölveendő, a császári czímet a Felség két legtekintélye
sebb királyi czíméhez csatolva. — Elfogahásra azonban egyik sem talált.
A külhatalmak értesítésénél a czím fölvételét kihirdető okiratot még egy rövidke levél is kiséri, mely előterjesztést tartalmaz a czím elismerésére; továbbá némely követségünk
höz (angol, svéd, dán, egyes német követségekhez) még bizal
mas utasítás *) is menesztetett az ügy mibenlétének megvilá
gítására, ha talán bővebb magyarázatra lenne szükség.2) De sem
misem mutat ezekben arra, mintha a czím fölvétele a Felség uralkodása alatt álló országok szorosabb egyesítését jelentené vagy csak tervezné is. Ellenkezőleg azt olvashatjuk mindenütt, hogy az uralkodó ezzel háza rangjának, nemzetközi jogállásá
nak, valamint a monarchia rangjának, tekintélyének megóvását óhajtja.
És csakis egy kitétele van a bizalmas utasításnak, mely téves és félreértésre is vezethetne. E szerint u. i. » A usztria a diplomatikai és statisztikai általános használatbans) az ural
kodóházat jelenti és hasonló nevű monarchiáját.« M ár pedig
') R e se rv irte W eisu n g .
*) A b é c s i Sta atsarch iv, T ite l u n d W a p p en . II. fasc.
8) »N a ch d em allg em ein en G eb ra u ch d ér D ip lo m a tik e r un d Sta- tistik er.*
9 8
j
AZ A U SZTR IA I CSÁSZÁRI CZÍM FÖ LVÉTELÉRŐ L. 21
az uralkodóház, ősi hűbéres birtoka után ugyan ausztriai ház, a mi elismertetett a nemzetközi életben: »maison d'A utriche«, valamint a német birodalom ban: »das Haus Oesterreich*, úgyszintén a magyar törvényekben, a pragmatica sanctióban:
»domus austriaca.« De a monarchia, ha már t. i. átvitt érte
lemben a Felség uralkodása alatt álló, egymástól független államokat együtt, tekintettel a monarcha közös vagyis egy
séges természeti személyére így nevezzük, mint ahogy az tör
ténik ma is, csak az ausztriai ház monarchiája lehet.1) Igaz ugyan, hogy a téves következtetéseket megakadályozhatta már a bizalmas utasítás következő' mondata, a mely ismétli, hogy ő Felsége örökös királyságait teljes függetlenséggel birja, és ezen csorbát nem ejthet az a tény, hogy a német birodalom hoz tartozó tartományai is vannak.
Kérdésünkre igen érdekesek már most a hatalmak vála
szai, melyek egyszersmind arra is világot vetnek, hogy a csá
szári czím fölvételét a hivatalos Európa miként magyarázta.
A bécsi állami levéltárnak ide vonatkozó adatai között van nehány magánlevél, de a legnagyobb részben hivatalos átirat.
Ezekben csak örvendetes tudomásvételről olvashatunk, a mennyi
ben a császári czím és méltóság az uralkodó, uralkodóház rangjának fölemelésére szolgál, megfelelően, irják egyesek, ama bölcseségnek, melylyel a Felség háza tekintélyét fentartani mindig törekedett; hogy ez az ausztriai háznak új fényt ad, minthogy Európa legelső hatalmasságaival a rangnak egyenlő
ségét a czímben is fentartja; tudják, hogy a czímet az ural
kodó. mint több független állam regense, veszi föl, független királyságainak és államainak osztatlan birtokában, hogy ezzel a főherczegi házat császári házzá em eli; sőt felhozzák azt is, hogy a czím fölvétele minden alkotmányi vagy jogi változtatás
*) Ez o k b ó l n em ta r tju k szerencsés k ifejezésn ek a császári czím fö lv é t e lé t ü n n ep ély esen h ir d e tő páten sn ek , ille tv e ez ü g y b e n M a g y a r orszá gh oz in té ze tt le ira tn a k e k ife je zé sé t s e m : xösterreich isch e M on arch ie*
v a g y is » m on a rch ia a u stria ca «, h a b á r ezeket p e r a n a log ia m » h a b s b u r g i m on a rch ia * m e g o k o ln i és h elyesen értelm ezn i leh etn e. A z 1765 : X X X . t.-c z ik k m ár a k k o r tilta k o z ik , a m id ő n a te n g e r p a r to t au sztriainak k e z d ik eln ev ez n i, n e h o g y ez az orszá g jo g a in a k sérelm ére leg yen .
9 9
