A szegedi Palánk

YA- / ¿ k W

A SZEGEDI PALÁNK

.. . I R T A :

CS. S E B E S T Y É N KÁROLY.

ÍY. (JbfiscUvy Á-j^aL

¿rrCuijl rrJ *+Tvi<aJj>

ÍZ.:

¡927.

/

X> 011 mtott a H í r l a p k i a d ó - és N y o m d a vállalat R é s z v é n y

j STüGEDI T U D O M Á N Y E G Y E T E M ' L^Fil*!'wil^^ könyvtára

Leli. napló-:- j ^ j . l S . : x l -„„„.csoport: . ¿ „ ^ i z á m .

R É G I S É G T U D O M Á N Y I INTÉZET K Ö N Y V T Á R A

h a g y a t é k á b ó l -

_ _

J 9 1 0 0 2 4 5 3 3

ö r e g emberek fázósan, idegenül j á r n a k a téliesre vált időben az elhagyatott palánki utcákon. Téglatorla-

1 aszok és törmelék hegyek, tátongó mély gödrök és é p ü l ő uji falaik kiözötif járniak szomorúan, m i n t h a régi (. miiékeket keresnének.

Talán a régi palánkot keresik, melynek most hul- lanak utolsó emlékei á m u n k á s o k csákányai alatt. Mert

az egyetemi építkezések nemcsak >m(egváltoztatják a belváros egész képét, h a n e m örökre eltüntetik a város

llegirégihb részének n é h á n y olyan utcáját, amelyek még a nagy árviz előttről m a r a d t a k meg s amelyek való- (Sziniüieg még a város Te,g,régibb idejéből valók. A kisa- jálitott h á z a k lerombolásával el fog t ű n n i a mostani Révai]-, Szegfii-, Ipar- és Sziv-uica, valamint a Pécsi-

cs a Somogyi-utcának egy része.

Az érző emlbernek fáj a pusztulás látása, még ak- k o r is. ha tudja, hogy u j élet fakad a n y o m á b a n . A város, az utca, a háziak is hasonlatosak a szervezetek- zeh, mert ő k is élnek, öregszenek s e l m ú l n a k , mint az ember. H a nem is voltak szépék azok az utcák, ha ko- pottak. rongyosak is voltak a régi h á z a k : tele voltak azért a m ú l t emlékével, s egy-egy darab várostörténet enyészik el velük.

Az árviz utáni városrekófistrukcióig fennállott a szegedi vár, amely a m a i belvárosi közepén feküdt, szabálytalan néjglyszög alakú volt s körülbelül a m a i Tisza partja, a m a i Vörösmarty-utca, a Széchenyi-tér keleti része és a Vár-utca vonala által körülhatárolt területen fékiidt. E n n e k a téglafalakkal s a középkor-

4

ban tornyokkal és vízzel telt árokkal körülvett várnak volt a kiegészítő része, úgyszólván külső erődje, elővéd- je. t. i. a körülkerített belső város, amelyet az árvízig

Palán k-nak neveztek. M á r a név is m u t a t j a ennek a városrésznek a jellegét s a nevében megőrizte egykori szerepét ínég a késői korban is. a m i k o r m á r régen nyoma sem volt régi erődítéseinek.

A ¡/alánk szó tudvalévőiét«] kerítést, deszka-, vagy fakerítést, palánk-kerítést jelent. A középkoriján s a tö- rök hódoltság k o r á b a n sok város vagy városrész volt védőiem céljából körülvéve ilyen fakerítéssel, palánkkal s ezért idővel magát a p a l á n k k a l körülvett területet is Paiánk-mvk nevezték, így történt ez Szegeden is és má- sutt is és ez a magvarázlaifa a n n a k , hogy a török hódolt- ság korában sok P a l á n k nevű erődített hely volt az országban.

Szeged évszázadokon keresztül, még a XV. század- ban is. a Tisza árterületének k ü l ö n á l l ó szegletein feküdt s e szigletiek lakói eredetileg k ü l ö n a u t o n ó m jogokkal hiró k ü l ö n községeket alkottak. Szeged 1552. évi ostro- m á r ó l szóló egykorú leirásia szeriint a város ínég akkor is egymástól távolabb esö több szigetcsoportból állott s a köztiük levő mocsaraikon és ereken mindenfelé át- hidalások vezetitek keresztül. Sőt még az 1713 hói való Jnely raj zokon is látható, hogy a Felsőváros felé í u u y be- épitellen üres terület volit, az Alsóváros pedig messz*»

feküdt délre, a Palánktól mocsártól és legelőtől elvá- lasztva.

ljlven k ü l ö n á l l ó szigeten épült a szegedi vár és Pa- lánk nevű kiilerődje is. kiilönváltan a felsővárosi és al- sóvárosi szigetcsoportoktól. A vár és a P a l á n k m i n i i g összetartozó egy szigeten feküdt, azért fel kell tételezni, hogv a palánki rész m á r a legrégibb időben is lakott

volt. De kerítését, palánkját és árokját Reizner János, Szeged történetirója szerint csak Zsigmond király idejé-

ben kapta. Ez lehetséges, mert valóban Zsigmond ki- rály rendelte el. hogy fa szabad királyi városok tartoz- nak magukat falakkal övezni. Reizner azonban azt is állit ja. hogy a paláink nevű városrész is csak akkor ke- letkezett s ebben már határozottan téved, ő persze még

nem ismerhette azt a régi tornyot, amely be volt falaz- va a lebontott Szent Demeter-templom tornyába s a mely valamely X I I I . század bli vagtv ennél régebbi teinp lomnak volt a része/ Ha pedig a X I I I . században azon a helyen templom állolt. akkor bizonyosan voltaik kö- rülölte házak, városrész is abban az időben.

A régi palánk alakját a sziget alakulata szabta meg. amelyen feküdi s amely valószínűleg nem is vál- tozott az idők folyamán. Alakját pontosan meg tudjuk állapítani még ma is dacára annak, hogy volt kerítésé- nek és árkának minden n y o m a régen eltűnt. A város- ról létező legrégibb tervrajzvázlat ugyanazt az alakját m u f t i j a , amely a későbbi terveken is látható. A vár nyugati fala mentén húzódó várárok egyeir?s irányban folyíatódot't déli felé s enyhe ivben megha jolva körül- fogta a Palánkot nyugat felől egészen annak délnyuga- ti sarkáig, ahol Tompa szögben megtörve keleti irány- ban hajlott el s meglehetős egyenes vonalban haladt a Tisza felé. amelybe végül Idetorkollott.

A XVIlit. század elején történt várbővités átkai- méval befoglalták a Palánk árkát is, az u. n. „Eugénius

árká"-ba, meghagyván az árkot eredeti alakjában, cstaik a beliső várárokhoz való tcsatlakoziását Tömték el. mert azon a helyen keletkezett az u j városrész, amely

a mostani Kölcsey-utca és Klauzál-tér között terül el. Egyik ujnbbkori helyi krónikus azt mondja, hogy

a Tisza és a Maros vize folyta körül a várat s a viz a Matyi-éren folyt vissza Röszke és Szentmiihállytelek alatt a Tiszábla». de mindez csak merő képzelet ered- ménye.

Ha a réjgji Palánk alakját a város» mai térképén akarjuk kirajzolni^ akkor azt meglehetős pontosság- gal jelöli meg a követező vonal : A Tisza partjától a Stefáni-sétány leli "határvonala a Ivultin -pálota előtt végig a mai Vár-ntteán, kelet-nyugati irányiban, a postapalotától délre fordul a vonal, végig a K elemen- és Ziinvi-utcán, a Gizella-térig. Ott azonban elhajlott délkeleti irányban s az Árpád-utca déli szélén, a mai piarista gimnázium telkén keresztül vonult egyenesen a Tiszának.

Milyen volt a palánk kerítése, árka, sánca? .A fentebi) emlilétt régi tervvázlatból nemcsak a kerítés alakja, h a n e m némi részlete is kivehető. A Palánkot körülvevő árokból kiásott föld annak belső oldalán sánccá, vagy gáttá volt halmozva s a gát tetején fatör-

zsekből faragott cölöpök voltak süriiii egymás mellé 'verve vagy ásva. Ez volt a palánk-kerítés. Nem kell azonban azt gondolni, hogy ezek az u. n. pallizádok a földsáncon igen magasak voltak Erősen le voltak verve, egy kevéssé ferdén kifelé hajoltak, felül megvol- tak hegyezve s egy méter, legfeljebb másfél méter ma- gasan nyúltak ki a földből. Felső végük alatt 30—40 centi méternyire össze voltak kötözve sövényfonással olyan erősen, hogy egyenként ki ne lehessen h ú z n i őket.

Iyenféle erődítés van a többször említett tervváz- laton az egész Palánk körül rajzolva, szorosan a bel- ső árok mentén, csak helyenként meglehetős egyenlő

távolságokban szakítják meg ezt a folytonos sort fél -

köríves vagy négyszög alaprajzú kiszökelések, amelyek nyilván a tornyokat vagy bástyákat helyettesietek. A Tisza parja ménén is egész hosszában végig vonult ilyen pal'lizád-sor, de nem egyenes vonalban és bástya- kiszökelések nélkül, hanem sajátságos zeg-zugos vo- nalban. Ez talán az árvizek vagy a jégzajlás miatt volt i g v .

Egy látszik ebből az egyszerű paliizádsoros pa- lánkból fejlődött ki a török hódoltság korában az a kü- 1 ön leges várépítési mód, amelyet akkor ,.magyar

m ó d r a " épültnek neveztek. Ez voltaképen a kőfai pótlására szolgált a kőben szegény alföldi vidékeken, A földbeásott fatörzsek mögé, u. 11. boronafalat. vagy- is vízszintesen egymásra helyezett fatörzseket raktak

s mögéje földből falat, gátat töltöttek. Ha nem volt ele- gendő fatörzsük, akkor voszőTonadékkal helyettesí- tették. Majdnem minden X V I . és XVI.I. századbeli al- földi várunk és erődített városunk ilyen falakkal volt körülvéve. A szegedi vár visszavételéről készült egyko- rú nürnbergi rézmetszet is ilyen bo-ronafalu palánkot

¡ábrázol a Palánk körül, amelyet azután a későbbi másolók már faragott kőfalnak rajzoltak. Ez azonban nyilvánvaló túlzás és tévedés, mert a szegedi Palánk soha sem volt sem kő-, sem téglafallal körülvéve. Már a

rézmetszet borona fala is bizonyára túlzás s inkább lehel lifinini a Reizner könyvé-ben közöllt L a m b i e n mérnöki rajzának, amelv a vár és város I69ő. évi ál- lapotát mutatja s ahol határozottan pallizádok van- nak feltüntetve.

A pallizádos sánc külső szélén vonni végig a Pa- lánk árka. Az irányát m á r fenebb megjelöltük, most még csak az ároknak vizzel való ellátásának nagyon érdekes megoldását akarom megemlíteni. Mikor a Ti-

8

szálxm nagy víz volt. mkkor a viz a vár észak kelet«

kői tornyánál kezdődő várárokba befolyt, körülfolyta a vár északi és nyugati oldalát s a délnyugati kürtorony-

nál (a postapalota bolyén) kél ágra szakadt: az egyik a vár déli oldala mellett húzódó várárkot töltötte meg s a Kultúrpalota és a hidfő közötti tájon szakadt a ri-

szálja, a másik ág pedig a Paláink árkába zudailt s azt töltötte meg. Nagy vízkor nem is volt semmi baj, véd-

ve volt a vár faila és a Palánk sánca az árok vize ál- tal. Mikor azonban leszállt a Tisza vizszine. akkor le- szaladt a viz a palánki árokból s az egész hosszú árok szárazon maradt. Már most ezen nagyon elmésen ugy segítettek, hogy a Palánk legnagyobb része körül egy- mással párhuzamosan kettős árkot ástak, egy belső szé- lesebbel és egv külső keskenyebbel. A külső árok volt

a nagy viz levezető árka. amelyen a Tisza vize ilyen- kor egyszerűen keresztülfolyt. A belső árok azonban valószínűleg vízszintezve volt. mer! alsó vége a Tiszá- nál el volt zárva. így aztán nagy vízkor ez is megteli vízzel (inert felső Vége nyitott volt), de a vizet nem bocsátotta le a Tiszába még kisvizkor sem. meri alsó vége el volft zárva. Allé) viz töltötte meg a belső,

folyó viz a külső árkol. Ennek a/ állóvíz,nek a nyo- mai még a mult században is meg voltak a régi árok helyén megmaradt pocsolyákban.

A Palánkból a várba való közlekedés a Palánk északi részéből, a vár főkapuján át. négyszögű tornyon keresztül vezetett. Olt az árkon ál fából való hid ve- zetett. amelynek bizonyosan volt .felemelhető szaka- sza, mint a későbbi időben is. Itt a várba vezető ka- pu előtt, a Palánk északi részén (a mai Rudolf-tér he- lyén) bizonyosan mindig volt valami kisebb -nagyobb térség, mint minden hasonló helyzetű várnál. Ezt ki-

5»

vaut« egy rész! a közlekedés, amely innen bonyolódik le a vállba, másrészt várvódehm szempontból volt erre az előtérre szükség. Itl volt a várkapu külerődje. a fő- kapu és az árkon átvonuló és sokszor k ü l ö n íorony- nval véde felvonóhíd k ü l ö n védelme. A váraknak ezt a részét a középkorban fíarbakcmnnk nevezték. A sze- gedi vár f ő k a p u j a elölt is bizonyosan volt ilyenféle a középkorban, s ez a Palánk m a i Rudolf-téri területére

esett. A város történetében említeti ,.Vicus seu piatea Lathran" és az 1522-ben feljegyzett Kislatrán-uXen és a közelében létezett Nagylatorján nevű tér alighanem ezen területen feküdt. Mert ez. a latrán valószínűleg egy

a latorvár. latorkert elnevezéssel, a m i pedig a sáncok és árkok erősítésére szolgáló hegyes karókból készült keritést, körülkerített helyei jelentett.

A könííkeriett P a l á n k n a k a várba vezető k a p u n kívül még két kijárata volt. A főkapu ugy látszik az volt,

amelyik a város észíaik nyugati sarkában, közel a vár déli falához volt, körülbelül ott, ahol ma a Kelemen- utca az Aradi-utcával összetalálkozik. Itt is híd vezetett a az áirkon, amely k ü l ö n b e n ezen a helyen szakadt kóí ágra. Lehel, hogy v a l a m i k o r kaputorony védte ezt a helyet, egy 1713-ból való tervrajzból talán ezt is kile- hel olvasni. Kovács J á n o s az 1881. évi Szegedi Képes N a p t á r b a n emlit egy bástyát, amely a mai Klauzál-

tér mélyében fekszik, ez a l i g h a n e m ennek a kaputo- ronynak az alapja.

Ez volt a város főbejárata, mert a várba vezető legrövidebb ut is ezen a bejáraton vezetett keresztül és jelentőségéi m u t a t j a az is. hogy az előbb említett térképen n e m kevesebb, m i n t Ívé! útvonal találkozik a bejárat előtt. A z o n k í v ü l ezen a k a p u n vitt keresz- tül az ut a Tisza h í d j á h o z , vagy átkelőbe/, tmely lii-

hetőleg regein is a Rudolf-tér, vagy az Oroszlán-utca táján volt m i n d i g .

A P a l á n k m á s i k bejárata vagy k a p u j a a kettős árok délnyiigoti oldalánál volt, ott ahol az Alsóváros- ról j ö v ő két útvonal (a Boldogasszony-utca és a Szent- háromság-utca) egy nagv üres téren összetalálkozott, s ahová a P a l á n k két hosszanti főutcája a mai Iskola- utca és a Réuay- utca Demeter1 t e m p l o m előtti térre torkolván összetalálkozott. Ez a bejárat a Gizella-tér északi sziéle t á j á n volt. Fontos közlekedési k a p u volt ez is, bár csak az Alsóvárossal való érintkezésnek szol- gált. Itt is hid vezetett át a kettős árkon, egy félkör- alakú pallizál-bástváhó! kiindulva, ellenben a torony- n a k itt nem találjuk a n y o m á t .

A P a l á n k u t c a h á l ó z a t á n a k legrégibb rajza, tud- t o m m a l 1713-ból való. A l á b b említendő változásokat

leszámítva, iránya helyzete, ugyanaz m a is, illetve a k ö z e l m ú l t b a n az volt. S h a tekintetbe veslszük azt, hogy rég'1 városok milyen szívóssággal tartották meg évszá- zadokon át eredeti úthálózatukat, azt lehet m o n d a n i , hogy a P a l á n k utcái olvan régiek, mint maga a vá- ros. A régi városok régi utcái tudvalevőleg n e m mér- nöki t u d o m á n n y a l készültek, hanem természetes mó- don keietkezte, nőttek, a. szükség és célszerűség szabta meg az irányukat s ez legtöbbször még évszázadok m ú l v a sem változott meg. E z az elv meglátszik a sze- gedi P a l á n k utcahálózatánál is.

A városterület középső részén ugy látszik a régi időben, valami emelkedett, partosabb hely volt, amely- nek déli végén a város legrégibb t e m p l o m a , a Szent - Demeter-templom állott. E z t a helyet két hosszirány- b a n haladó utca fogta körül, nyugatról a m a i Iskola- utcának megfelelő utca, amely valószínűleg a X V R

11

században emiitett Szent Demeter-utcával azonos, ke- letről pedig a m a i Tömörkény- és Révay-utcák vona- lában egy körívben hajló másik főutca. A régi Szent

Demeter-utcának m á r 1522-ben 50 h á z a volt, holott taiz annak gondolt Iskola-utcának m a sincs annyi. Ezt ugy lehet magyarázni, hogv a k k o r még a p r ó telke- ken igen kis házak sorakoztak egymás mellé 1553-ban m á r csak 13 h á z van ebben az utcában ami körülbelül megfelelhetett a közelmúlt idő á l l a p o t á n a k . A templom k ö r ü l terült el a város temetője, a m i t a most foilyó ásatás aillaitt előkerülő sok szétszórt emberi csont is bi- zonyít. A mai Révay utcában állott a X V I I I . század- ban talán éppen a m a i plébánia-palota helyén, Nádas- d v László gróf, szegedi püspök háza.

A városnak ezt a szerintem legrégibb magját ke- resztirányban szelte át egv utca (a mai Somogyi-utca), amelyet régebben nyugati részén Mészáros-uteának, az.

Iskola-utcától kezdve pedig Kereszt-utcáinak neveztek.

Voltaképpen az volt mindig az egyetlen utca, amely a várost egész szélességében keresztül szelte, alkalmasint

azért kapta a régebbi nevét.

A P a l á n k északi része az. amely határos volt a, várral, valószínűleg sok belkrajzi változáson m e n t keresztül. Érthető ez, ha meggondoljuk, hogy m i n d e n várostrom alkalmával itt folytak le a legelkeseredettebb harcok. H a a város m á s része talán elkerülte az ilyen- kor szintié elkerülhetetlen sorsát, a tűzvészt, ez a ré- l&ze bizonyosan m i n d e n a l k a l o m m a l porrá-égett. Ennek

a résznek az utcái is e miatt bizonyosan megváltoztak kisebb-nagyobb mértékben. Az u. n . rekonstrukciót megelőző utolsó nagyobb változását akkor szenvedte, m i k o r az 1714—1(S. év<

kálatok alkalmával a

D e á k Ferene-íu/tcák táján .több b á z a l kisajátitotlajk és leromboltak. Akkor k ü l ö n b e n egész a Somogyi -ut- cáig terjedő városrészt le aikarták rombolni. Reizner m u n k á j á b ó l t u d j u k , hogy a lerombolt épületek között volt a r á c t e m p l o m és a város székháza is s ekkor vi'jlék talán a város iratait tartalmazó l á d á j á t a Szent Demeter-templomnak most is fennálló régi tornyába, amelynek egy földalatti elfalazott fülkéjében őrizték

Egy 1811-ből vteuló tervrajz szerint ezen a tájon nagyon zeg-Zugoom haladtak az utcák. A mai Orosz-

lán-nlea például a Dráík Ferenc-utca t á j á n könyök- alakra hirtelen északra klalnya.rodott, de aikkor még Ötpacsirta-uteána k nevezték. A D e á k Ferenc- és Istko- la-utea között volt egy kis összekötő utca még aiz ár- vízkor is, előbb Bem-utea. később Aú/i/ó-uitca. A m a i Bajza-utcát akkor Bába-utcának, a Nádor-utcát Raz- marin-utcának nevezték. E két uitea északi találkozásá- n á l volt egv sa játságos ailaiku, sokszögű tér, amelybe két zsákutca szolgált s a közepén valami k ü l ö n á l l ó épü- let állott. E z azon a tájon volt. ahol m a a Kelemen-utca 5., és a Nádor-utca 3. és 5. s z á m ú házrtelkek v a n n a k . A mai Béla-utca rajta van a régi térképeken is, de hogy m i volt a régi neve, nem vehető kii azokból. A Mészáros- utca (181 l-ben) nyugati végén kiszélesedett, két ágra szakadt, közrefogván egy kisebb telektömböt, amelyen m a a közismert Feketeház áll. A Kelemen-utca, azelőtt Szinház-utca északi része akkoriban még nem létezett.

Területe be volt építve egészen a Kárász-uteáig s ezt a telek tömböt délről határolta « Könyök-utca, amelynek együk ágál most Kölcsey-utcáinak hívnak. m á s i k része a Kelemen-utca alsó vége volt. Ez a rész azonban kí- vül cselt a középkori Palánk területén.

Az északi részen tör lön t változásokon kivül ugy

í a

láIszik a Palánk lobbi utcája változatlanul megmaradt eredeti a l a k j á b a n egészen a legújabb időkig. Ilyenek az Iskola-, Révai-, Tömörkény- és Somogyi-utcák, a melyekről fennebb volt m á r szó.

Már a legrégibb térképeken is fellökő az a két hosz- szukás telektömb, amely a Palánk délkeleti részét betöl- tötte. Az egyik a mai Árpád- és Ipar-utca közé esik, a másikat az Ipar-utca, Templom-tér. Szegfű-utca és a Tiszapart határolja körül. Tehát a két telektömböt ha-

tároló u t c á k igen régiek lehetnek. Az /per-utcáit az- előtt Ser/ráz-alticának hivták. mert a Tisza ' felé eső végén, az állami szemkórház helyéin, állott a város egyik söfőző háza.amelyből a niult század halvtainais éveiben részben iskola, részben kaszárnya lett. Igen régi útvonal a Szegfii-utca. és az ezt a Somogyi-utcával

összekötő keskeny .Szíu-utca is.

A régi P a l á n k nyugati határán, a régi Mészáros- utcától délre vonult a Sáncpart vagy Sáncport utca egy sor háza „félszere", a m i n t régen m o n d t á k , mert a ház-

sorral p á r h u z a m o s a n haladt a P a l á n k sánca s azon k í v ü l a kettős árok. Ma Zrínyi-utcának h í v j á k az az- óta ía másik oldalán is kiépült utcát.

Végül a déli szélét képezte a városnak az a házsor, amelyet régen Az árkon. vagy ÁroA-utcának hívtak s mely szintén lai P a l á n k árka mellett feküdt. Ma az Árpád-utea északi házsora jelzi a helyét. Fiz. vagy a Sáncpart lehetett az az Árokhát. amelyet taz 1522. évi összeírás 70 házzal sorol lel.

Ha a m a i kor embereiben több kegyelet volna a m u l t emlékei iránt, fenntartotta volna ezeket a neve- ket. hogy legalább ezek őrizzék meg a régi városerő-

<iités emlékét. Bécs városának talán legelőkelőbb utcá- ját Graben-nek. Am Grabén-nck nevezik, a m i nem m á s ,

14

mint a szegedi Árok-utca, Az árkon. L á m Bécsben n e m jutott eszükbe ezt a m a oly közönségesnek h a n g z ó utca-

nevet megváltoztatni, nem keresztelték eíl' sem Mária Teréziáról, sem Ferenc Józsefről, m i n t n á l u n k elkeresz- telték Árpádról, Zrínyiről. Ott még m a sem szégyellik

az ilyen egyszerű utcaneveiket még pedig azért, mert megértik a n n a k történelmi nevezetességéit; az az utca a régi k ö z é p k o r i v á r n a k az á r k á n épült s a n n a k az emlékét őrzi. Száz és száz ilyen és ehhez hasonló pél- dáit lehetne felihozni az e u r ó p a i nyugatról, de m i n d a száz csak azt bizonyítaná, laimiit ez az egy, hogy n á l u n k nincsen s e m m i kegyéletérzés a m u l l emlékei iránt.

Hiszen m a is lehetne a városban egy Szent Demeter- ucat, hogyha m á r lebontottuk ezt 'a régli s z é p temp- lomot. legalább az utcanévben m a r a d j o n meg az em- léke. Ma is lehetne Kereszt-utca a Somogyi-utcának az a része, amely az Iskola-utcától a Tisizapartig ter- jed a régen eltűnt Piarista-uittca neve az ujaibtbi Révai- utca nevével együtt u g y látszik örökre eltűnik a vá- ros térképéről s hasonló sorsa lesz az Ipar- és a Szegfii- u teáknak is. Milyen szép volna, h a a Zrínyi-utcát meg- int Sáncpart-utcának, az Árpád-utcát pedig ÁroA-utcá- n a k , vagy még jobban Az ürAon-nak h í v n á k . Legalább ez a két utcanév őrizné meg a régi P a l á n k , a haldokló

P a l á n k középkori erődítésének emlékét.

A P a l á n k árka, sánca, p a l á n k j a régen eltűnt, m á r csak utcáinak régi vonala m a r a d t meg a m ú l t b ó l . Most m á r ez is eltűnik a város térképéről s maholnnaip nem m a r a d egyéb e m l é k ü n k a régmúltból, m i n t a Deme- ter-templom hétszázéves tornya, egyetlen régi t a n u j a a haldokló szegedi P a l á n k n a k .