213
KÜLFÖLDI SZEMLE
A német Reichsfinanzhof g y a k r a n lioz olyan természetű elvi döntéseket, amelyek a Németországétól eltérő t a r t a l m ú pénzügy jogi törvények u r a l m á n a k területén is ú t m u t a t ó jelentőséggel birnak. — A VI. A. 1147/1928 (1928. X. 31.) számú
döntés a pénzbüntetéseknek az adóalaphoz való viszonylatá- ról rendelkezik. A Reichsfinanzhof az üzemi költségek fogal- m á t u g y értelmezi, hogy m i n d e n erkölcsi értékelés nélkül idetartoznak az összes, az üzem á l t a l okozott és m e g k í v á n t költségek és kiadások. Ebből folyólag nem t a g a d h a t ó meg tisztán érzelmi v a g y m o r á l i s okokból a pénzbüntetéseknek az adóalapból való levonhatása, Különösen áll ez az úgy- nevezett f o r m á l d e l i k t u m o k n á l és rendészeti büntetéseknél.
Ezek t. i. oly szoros összefüggésben á l l a n a k az üzemmel, hogy feltétlenül jogosult üzemi költségekként való figye- lembevételük. Eltérő megítélés alá eshetnek a szoros érte- lemben vett büntetőjogi pénzbüntetések, m e r t ezek már közel fekszenek a személyi jellegű kiadások kategóriájához.
— A VI. A. 1499/1928 (1928. X I I . 12.) számú döntés véglegesen leszögezi, a Reichsfinanzhof á l l á s p o n t j á t abban az i r á n y b a n , hogy valamely kereskedelmi üzem fizetési nehézségeinek rendezésénél a hitelezők által tett engedményekből származó nyereség nem adóalap. A pénzügyi legfőbb törvényszék sze- r i n t u g y a n i s nem minden, a kezdő és zárómérleg összehason- lításából származó felesleg jövedelem, h a n e m éppen ellen- kezőleg az csak a n n y i b a n tekinthető annak, a m e n n y i b e n az i p a r i v a g y kereskedelmi üzem menetéből származik. Ha a hitelezők összessége által egy engedmény adatik, ez u g y a n az illető i p a r i v a g y kereskedelmi v á l l a l a t t a l összefüggésben áll, de nincs közvetlen összefüggésben a n n a k üzemi mene- tével. I n k á b b az üzem f o l y t a t h a t á s a i r á n y á b a n eszközölt könnyítésnek tekintendő ez és i g y p á r h u z a m b a állitható u j tőkének az üzembe való bevitelével. V a l a m i k é p pedig az üzem nyereséges f o l y t a t b a t á s á i i a k u j tőkével való meg- könnyítése nem szaporítja, az adóköteles jövedelmet, u g y á l l a n i a kell e tételnek akkor is, h a az üzem nyereséges tovább- vitele a, követelésekből való általános e n g e d m é n y n y ú j t á s á - val mozdíttatik elő. — M u t a t j a m i n d k é t döntés, hogy a német p é n z ü g y i legfőbb bíróságot nemcsak fiskus, szolgálatának gondolata, h a n e m a m a g á n j o g és közgazdaság t u d o m á n y á - n a k mély ismerete és ez ismeretnek az Ítélkezésben való é r v é n y r e j u t á s a h a t j a át.
