223
évnek nyarán pedig a leányával, vaslapáttal és kutaccsal a kezükben kergette a felperest a műhelyen keresztül."
A Kúria azután'megállapítja, hogy nem volt meg-, állapitható, hogy ezeket a veszekedéseket ki és. miért kezdte, de elfogadta, alperes feleségének azt a meg nem cáfolt védekezését, hogy. e jeleneteket alperesnek a fel- peres viszonyával kapcsolatos elkeseredése idézte elő és- ily körülmények mellett felperes egyéniségét figyelembe véve, reá nézve nem tekinthető az együttélés elviselhetet- lenül feldultnak. A.Kúria itt nem használja a menthető vétkesség fogalmát,.megállapítja alperes súlyos köteles- ségsértését, de az eredmény mégis az, hogy a bontó kere- setet elutasítja és igy a gyermekek elhelyezése iránti fellebbezési bírósági intézkedéseket, mint tárgytalano- kat, hatályon kivül helyezi. (Kúria P. I I I . 2981/1928. — 1929. február 21-én.)
A magyar bíróságok a szovjetházasságot erkölcsi tartalom hiánya miatt egyáltalában nem tekintik házas- ságnak. Kérdem, milyen érdek fűződik e házasság fenm tartásához? Szegény gyermekek!
Ezzel szemben érdemes felemlíteni, hogy földmives- émherek házasságát felbontja a Kúria azon az alapon, hogy a nő a férfi fényképét a szemétdombra dobta.
(Kúria P. I I I . 354/1928.) Csúnya dolog, de tessék a két esetet, összehasonlítani.
Az első ismertetett esettel szemben ezúttal örömmel említjük meg a Kúria egy másik ítéletét, mely kimondja, hogy a férj, aki tudva kéjnőt. vesz el és annak jövedelmé- ből is részesül is megtilthatja feleségének, hogy az ő nevén jelentse be magát az erkölcsrendészeti hatóságnál, mert „az erkölcsi törvény ellen a maga részéről is a leg- súlyosabban vétő s a legalacsonyabb erkölcsi érzéket tanúsító férjtől sem lehet megtagadni azt a jogot, hogy az erkölcstelen s a házasság lényegével és erkölcsi, céljá- val merőben ellentétben álló viszonyt megszakítsa".
(Kúria P. I I I . 1381/1928.).
E határozatot ugyanaz a tanács hozta. Kivánjuk az igazság, méltányosság és a házasság erkölcsi és társa- dalmi szerepe szempontjából, hogy az utóbbi ítéletben kifejezett elv legyen a házassági perek elbírálásánál az
irányadó. ' Sz—i.
Kérhet-e csődöt a kényszeregyességi adós, a kényszeregyes- ségi eljárás folyamán? E z a k é r d é s n e m először vetődik fel k o n k r é t k é n y s z e r e g y e s s é g i ü g y e k b e n és a b u d a p e s t i kii\
í t é l ő t á b l a . G ö n c z y - t a n á c s a P . V I I I . 12.431/1928. sz. végzésében o l y k é n t o l d j a m e g a kérdést, h o g y adós csak a k k o r kérheti a csőd m e g n y i t á s á t k é n y s z e r e g y e s s é g i e l j á r á s során, ha a
2 2 4
csődnyitás a kényszeregyességi e l j á r á s b a n résztvevő jó- hiszemű hitelezőknek esetleg m á r megszerzett, az adós á l t a l m e g a j á n l o t t biztosítékok e l f o g a d á s á b a n n y i l v á n v a l ó szer- zett jogait n e m sérti, v a g y egyébként akkor is, a m i k o r a fennálló szabályoknak a hitelezők sérelmére való k i j á t s z á s á t célzó szándék n e m f o r o g fenn.
A kir. í t é l ő t á b l a indokolásában egyrészt az 1410/192G.
M. E. sz. rendelet 23-ik §-ának 1. és 2. bekezdésére hivatkozik, melyek szerint a kényszeregyességi e l j á r á s t a r t a m a a l a t t a kényszeregyességi hitelező kérésére a csőd m e g n e m nyit- ható és viszont szünetel adósnak egyéb jogszabályokon ala- puló csődkérési kötelezettsége. A kir. ítélőtábla a rendelet szövegét mégis olyként m a g y a r á z z a , hogy a törvényhozó nem k i v á n t a adóst elzárni a n n a k a lehetőségétől, hogy a kényszeregyességi e l j á r á s f o l y a m á n is okadatolt esetekben a csődöt m a g a ellen megkérhesse.
A kir. í t é l ő t á b l a á l l á s p o n t j á t azonban több okból v i t a t - h a t ó n a k t a r t j u k és pedig elsősorban azért, m e r t a csődnek az adós által ö n m a g a ellen való megkérése v é l e m é n y ü n k sze- r i n t nem joga, h a n e m kötelessége az adósnak a t ö r v é n y á l t a l i m p e r a t i v e előirt esetekben, melyet adós azért köteles telje- síteni, hogy a hitelezők egyenlőtlen és a r á n y t a l a n kielégitése e g y m á s r o v á s á r a elkerültessék. Kétségtelen tehát az, hogy á csőd kéréséből, illetve m e g n y i t á s á b ó l k i f o l y ó l a g az adós jogokat v a g y előnyöket egyáltalán n e m szerez és lia jogok- ról és előnyökről a csőddel összefüggően e g y á l t a l á n lehet beszélni, ezek csak a hitelezők j a v á r a állanak elő, a m e n n y i - ben a hitelezők részint az a r á n y l a g o s v a g y o n i felosztás, részint pedig a m e g t á m a d á s i lehetőségek f o l y t á n elkerülik a csődhitelezők kielégitésbeli d i s p a r i t á s á t .
H a tehát az adósnak csődnyitás iránti kérelmét nem jognak, h a n e m kötelezettségnek tekintjük, melytől a kény- szeregyességi e l j á r á s m e g i n d í t á s a f o l y t á n a m ú g y is mente- sül, u g y a kir. ítélőtábla á l l á s p o n t j a m á r i s t á r g y t a l a n n á válik.
A m a g u n k részéről azonban a kérdést elsősorban a R.
20. §-a a l a p j á n t a r t j u k elbirálandónak. E u g y a n i s adós cselekvési szabadságát bizonyos kisebb le' ''tőségektől el- tekintve erősen korlátozza és k i m o n d j a , hogy oly ügyletek- nek hatályosságához, melyek az üzlet, g a z d a s á g v a g y kenyér- kereset f o l y t a t á s á h o z rendszerint nem tartoznak, a v a g y o n - felügyelő h o z z á j á r u l á s a szükséges, illetve a v a g y o n f e l ü g y e l ő h o z z á j á r u l á s a nélkül v a g y kifogásolása ellenére végzett ilyen cselekmények, a hitelezők i r á n y á b a n h a t á l y t a l a n o k . — Nem v i t a t h a t ó az, hogy a csőd meg'kérése oy n a g y jelentő- ségű jogcselekmény, amely a R. 20. Yában felsorolt j o g ü g y - leteknél sokkal nagyobb f o n t o s s á g ú és elképzelhetetlen az, hogy a cselekvőképességében korlátolt kényszeregyességi
225 adós az ő cselekvő képességét pótló vagyonfelügyelő hozzá- j á r u l á s a nélkül u g y az ő saját, m i n t a hitelezők érdekeire nézve oly n a g y jelentőséggel biró csődkérés tekintetében j o g h a t á l y o s nyilatkozatot tehessen;
A kir. ítélőtábla indokolásában bizonyos h a t á r v o n a l a t huz a csődkérési lehetőségnek és pedig ezt attól teszi füg- gővé, hogy az adós a esődnyitási kérelemmel nem sérti-e meg a jóhiszemű hitelezőknek esetleg m á r megszerzett és az adós á l t a l m e g a j á n l o t t biztosítékok elfogadásában nyilvánvalóan
szerzett jogait. A kir. ítélőtábla felfogása szerint tehát mindaddig, amig az alós egyességi a j á n l a t á b a n foglatt biz- tositékok elfogadása tekintetében a hitelező nem nyilatko- zott — vagyis a szavazás előtt — a csődöt az adós a hitelező sérelme nélkül megkérheti, ezentúl azonban nem (lásd Bp, T á b l a P. V I I I . 5535/927.. számú végzését). Véleményünk sze- r i n t ez a birói álláspont nem egyezik a ke. rendelet szelle- mével a következő okokból:
A ke. e l j á r á s m á r adósnak egy bizonyos egyességi aján- latával indul meg és a R. 5. §-a azt a jogszabályt tartal- mazza, hpgy az adós egyességi a j á n l a t á t nem rosszabithatja, h a n e m csakis a hitelezők j a v á r a előnyösebbé módosíthatja.
B á r kétségtelen az, hogy az egyesség kétoldalú jogügylet, amelynek létrejöveteléhez egyrészről az ajánlat, másrészről annak bizonyos szigorú formák közt való elfogadása szük- séges, a R. 5. §-a azonban a hitelezőknek bizonyos előnyt n y ú j t annyiban, hogy az adóst a m á r egyszer megtett egyes- ségi a j á n l a t a köti és azt in pejus csakis az .összes hitelezők hozzájárulásával módosíthatja. Amennyiben adós a kény- szeregyességi eljárás során csődnyitási kérelmet terjeszthet elő, ez tulajdonképen a m á r megtett kényszeregyességi aján- lat visszavonását vagy leghátrányosabb módosítását jelenti, amit a R. 5. §-a határozottan tilt és nem szorul bővebb ma- g y a r á z a t r a az, hogy érvényben levő csődtörvényünk szerint a csődhitelezők számára a csődtömegből az eljárás lefolyta- tása. és a csődeljárás költségeinek kiegyenlítése u t á n rend- szerint vagy semmi, vagy pedig egy többnyire egészen jelen- téktelen csődquóta marad, különösen, ha számításba vesszük, az előzetesen megkísérelt kényszeregyességi eljárás során felmerülő nem jelentéktelen költségeket is. Ezek után nem lehet kétséges az, hogy a ke. e l j á r á s során adós kérelmére megnyitott csőd, adósnak ós a hitelezőknek érdekeit egyarán!
súlyosan sérti. A hitelezők károsodnak, mert az a r á n y l a g rövid ideig tartó, olcsó és commerciális szempontokat inkább respektáló ke. eljárás helyébe lépő csődeljárás, az aktivákaf felőrli, az adós szempontjából pedig ezért kedvezőtlen a csőd- eljárás, mert minél nagyobb összeg vonatik el az aktívák- ból költségekre és minél kevesebb jut a hitelezőknek, annál kisebb mértékben következik be az adós desobligatioja a
226
csődhitelezőkkel szemben és u g y a n i l y e n m é r t é k b e n n e h e z ü l m e g adós s z á m á r a az, h o g y v a l a m i k o r g a z d a s á g i , ö n á l l ó s á - g á t ú j r a visszaszerezze.
M i n t h o g y t e h á t i l y k é p e n a ke. e l j á r á s s o r á n v a l ó csőd- kérés sem a hitelezőknek, s e m p e d i g az a d ó s n a k n e m áll érdekében, f e l v e t ő d i k a z a kérdés, hogy m i é r t f o r d u l a z ilyesmi — b á r egészen elvétve — m é g i s elő?
A v á l a s z igen e g y s z e r ű :
A z a d ó s i s m e r i a hitelezőknek félelmét a csőd v a g y o n - d e s t r u á l ó k ö v e t k e z m é n y e i t ő l és ezzel p r ó b á l j a a h i t e l e z ő k e t egy a l a c s o n y a b b összegű és kedvezőtlenebb f e l t é t e l ű egyes- ség e l f o g a d á s á r a s z o r í t a n i . A t a p a s z t a l a t azt b i z o n y í t j a , h o g y m i n d e n h a s o n l ó csődkérés ilyenféle m a n ő v e r t leplez és épen ezért m i n d a d d i g , m i g a fizetésképtelenségi j o g á l t a - nos t ö r v é n y e s r e f o r m j a be n e m következik, a b i r ó i j o g g y a - k o r l a t f e l a d a t a lesz az ily visszaélések lehetetlenné tétele.
Dr. Sárkány Lajos, Lemondott-e nyugdijáról, aki a rendelet szerinti végkielégí- tés felvételekor kijelenti, hogy főnökével szemben követelése nincs? F e l p e r e s 1923-ban j o g t a l a n elbocsátása m i a t t f e l m o n - dási j á r a n d ó s á g , r e m u n e r a t i o és végkielégítés i r á n t p e r t indit m u n k a a d ó j a ellen. U t ó b b b í r ó s á g o n kiviil k i e g y e z i k és n y i l a t k o z a t á b a n elismeri, h o g y perbeli igényei t e l j e s és v é g leges k i e g y e n l í t é s e f e j é b e n X összeget felvett u g y , h o g y al-
peressel szemben s e m m i n é v e n nevezendő követelése n i n - csen. 192'8-ban p e r t i n d i t n y u g d i j á n a k m e g á l l a p í t á s a i r á n t .
A Küria. -következő i n d o k o l á s s a l u t a s í t j a el a k e r e s e t e t : (P. I I . 728/1927. sz.)
Az a l p e r e s n é l é r v é n y b e n levő n y u g d i j s z a b á l y z a t - 17. §-a szerint a n y u g d i j i n t é z e t i t a g a végkielégítési összeg felvéte- lével l e m o n d a nyugdíjintézettel szemben m i n d e n j o g á r ó l . . . Az előző p e r b e n f e l p e r e s n y u g d í j i g é n y t n e m é r v é n y e s í t e t t u g y a n , de követelést t á m a s z t o t t v é g k i e l é g í t é s cimén, m e l y e t az alperessel szemben f e n n á l l o t t szolgálati v i s z o n y b ó l szár- m a z t a t o t t ; a nyilatkozatban k i t e t t összeg egy részét t e h á t végkielégítés cimén t á m a s z t o t t követelésének k i e g y e n l í t é s é r e vette fel. M i n t h o g y a f e l p e r e s n y u g d í j i g é n y e a s z o l g á l a t i vi- szonyból ered, a m e l y b ő l f o l y ó l a g a f e n t i e k s z e r i n t m á r előbb végkielégítésben r é s z e s ü l t s e r r e v o n a t k o z ó i g é n y é n e k ki- e g y e n l í t é s e a l k a l m á v a l jelentette ki, hogy s e m m i n é v e n neve- zendő követelése nincsen, — habár a jogról való lemondást t a r t a l m a z ó n y i l a t k o z a t szorosan értelmezendő — a m. k i r . K ú r i a m é g i s u g y t a l á l t a , h o g y a fentebb idézett k i j e l e n t é s a fennforgó körülmények között alperessel szemben a n y u g - d í j i g é n y r ő l v a l ó l e m o n d á s t is t a r t a l m a z z a .
E z a döntés elvi felépítésében é p u g y m i n t j o g i k ö v e t - keztetésében is erősen a g g á l y t keltő.
a) H a n g s ú l y o z z a s igy f e n n t a r t j a azt a s z a b á l y t , h o g y s
