TMT 22.évi. 4.szám 1975.április
FORDÍTÁS
Az információközlés idegen nyelvi akadályai
A tudományos intézetei:, intézsények, egyetemeit s t b . könyvtárosai nap mint nap szénbe kerülnek idegen nyelvű kiadványokkal, l e g y e n a munkájuk akár a beszerzés, katalogizálás, indexelés vagy kivonatoláa.
A könyvtárosoktól o l y k o r b i z o n y o s forditási képességet i s elvárnak.
Hogy a könyvtáros az ezen a téren v e l e szemben felmerülő igé
nyeknek m e g f e l e l h e s s e n , i s m e r n i e k e l l a nemzetközi bibliográfiai s z a k i r o d a l m a t , a nemzetközi könyvforgalmat, a beszerzési lehetősége
k e t , a f o n t o s a b b szerzők nevét, a főbb folyóiratokat s t b . Természete
sen meg k e l l barátkoznia a jelentősebb világnyelvekkel és Írásrend
s z e r e k k e l i s .
A könyvtárosok általában specializálják magukat egy-egy világ
n y e l v r e , ez azonban r e n d s z e r i n t nem elégséges, h i s z e n gyakran adódik, hogy a világ minden tájáról származó, széles tematikát felölelő i d e gen nyelvű anyaggal k e l l d o l g o z n i u k .
Ezért az a m e r i k a i St.John Egyetem Könyvtártudományi Karán az 1972-73 akadémiai évben különleges t a n f o l y a m o t i n s i t o t t a k "az i n f o r mációközlés idegen n y e l v i akadályai" címmel.
Bár sok tudományág terén az a n g o l a l e g e l t e r j e d t e b D n y e l v , egye
temisták, kutatók és tudósok gyakran kényszerülnek más nyelvű forrás
munkák használatára. C.«. HAÍJSüN 1962-ben Londonban m e g j e l e n t e g y i k munkájában rámutatott a r r a , hogy a tudományos i s m e r e t e n ter^e32tése a jövőben egyre inkább különféle n e m z e t i n y e l v e k e n f o g történni. Rö
v i d távlatban HAMSON a legnagyobb jelentóséget az o r o s z , a k i n a i és a japán n y e l v n e k t u l a j d o n i t o t t a .
D.N. 1V00D megismételte 1967-ben ezeket az előrejelzéseket.Ugyan
akkor "becsléseket i s közölt a különböző nyelveicen megjelenő tudomá
nyos és műszaki publikációk várható arányairól.
A v o l t N a t i o n a l Lending L i b r a r y f o r Science and Technology k i mutatásai s z e r i n t a tudományos és műszaki folyóiratok n y e l v i aránya a következő képet m u t a t j a : 46:- a n g o l , 14jí orosz és egyéb c i r i l l ábé
cével n y o m t a t o t t kiadvány, I0;í német, 3?> f r a n c i a , 4;» japán, 5* spa
n y o l , 3? o l a s z , 2;á l e n g y e l , ZA cseh és szlovák, 2'^ portugál és S« az egyéb n y e l v e k részesedési aránya.
Ezekre és más hasonló a d a t o k r a támaszkodva WOOD leszögezte,hogy a világ tudományos és műszaki szakirodalmának a f e l e nem a n g o l n y e l ven j e l e n i k meg.
Ha nem a folyóiratokat, hanem a könyvkiadást vizsgáljuk, akkor
303
Beszámolók, szemlék, közlemények
az UNESCO S t a t i s z t i k a i Évkönyve i s szolgálhat némi útbaigazítással, bár e kiadvány összeállítási g o n d j a i közismertek. Német nyelvű köny
veket például nemcsak a két Németországban adnak k i , hanem Ausztriá
ban és Svájcban i s . A Dél-Afrikai Köztársaság könyvtermésének a f e l e a n g o l , a f e l e a f r i k a a n s nyelvű. Japánban sok könyvet angol n y e l v e n j e l e n t e t n e k meg. Számos dél-amerikai állam csak részleges a d a t o k a t s z o l gáltat, sok a f r i k a i ország egyáltalán nem ad a d a t o k a t .
Az összeállítás alapján mégis valamiféle tájékozódást l e h e t sze
r e z n i a világ könyvkiadásáról. 1970-ben például /1971-ben közzétett adatok alapján/ 137 348 a n g o l , 6 1 798 német, 60 792 oroaz, 3 1 508 spa
n y o l , 31 249 japán, 30 297 f r a n c i a , 12 348 portugál és 8031 o l a s z nyelvű könyvet adtak k i .
Ha azonban a t e l j e s könyvkiadást egybevetjük a m e g j e l e n t tudomá
nyos és műszaki munkák számával, akkor a f e n t i s o r r e n d megváltozik, mert például a negyedik h e l y e n álló spanyol n y e l v jelentűsen v i s s z a e s i k . Annyi mindenesetre ebből az Összeállításból i s kiviláglik,hogy az angol n y e l v távolról sem egyeduralkodó.
A könyvtártudomány a m e r i k a i művelői tehát i n d o k o l t a n törekszenek a könyvtárosok idegen n y e l v i képzésére, D.B. WALCH e g y i k legutóbbi t a nulmányában /1970/ hangsúlyozta, hogy mind ez i d e i g megelégedtek egy idegen n y e l v szerény ismeretével, o l y a n s z i n t e n , amely egy-két éves főiskolai, egyetemi tanulással érhető e l . Ez természetesen távolról sem elegendő.
Ezért a Columbia Egyetemen és a P r a t t Intézetben bevezették a
"könyvtárosi nyelvészet" tanítását. Ez az előadássorozat a bibliográ
f i a i szakkifejezésekre, a földrajzi helységnevek, család- és személy
nevek helyes Írásmódjára, a nem l a t i n betűs ábécék átírására s t b . t e r jed k i . Sajnos, ez a képzési mód mindmáig nem vált általánossá, bár - amint e z t T.T.B. MILLS már 1968-ban leszögezte - a nyelvészet nélkü
lözhetetlen a könyvtárosok számára,
Hem arról van szó, mintha több idegen n y e l v e t egyidejűleg a l a p o san e l k e l l e n e sajátítani. A nyelvészet tanulása azonban megbarátkoz- t a t j a a könyvtárost a különböző n y e l v r e n d s z e r e k k e l , s így azok nem lesznek többé idegenek, vagy éppenséggel ijesztők a számára.
MILLS s z e r i n t egy i l y e n jellegű t a n f o l y a m célja:
f o k o z n i a tanulók n y e l v i i s m e r e t e i t általában, különösképpen pe
d i g a f o n t o s a b b publikáló országok n y e l v e i n e k és Írásrendszereinek megértését;
erősíteni a hallgatók fogékonyságát a n y e l v e k és írásrendszerek sokffeleségéből adódó azon problémák iránt, amelyek a szóban vagy i - rásban rögzített gondolatok és információk cseréjét megnehezítik;
t a p a s z t a l a t o k a t nyújtani a n y e l v i vonatkozásban felmerülő könyv
tárosi gondok helyes megoldására;
képessé t e n n i a hallgatókat a r r a , hogy használni tudják a f o n t o - 304
B H 22.évf. 4.szám 1975.április
sabb világnyelveken közzétett bibliográfiai és r e f e r e n c i a a d a t o k a t . A - kizárólag g y a k o r l a t i szempontból - t a n i t o t t idegen n y e l v e k a német, a f r a n c i a , az o r o s z , a japán, a s p a n y o l , az a r a b , a héber és a k i n a i . Az angol m e l l e t t a németet, a franciát, az o r o s z t és a japánt szokták a l e g f o n t o s a b D tudományos-műszaki publikációs n y e l v n e k t e k i n t e n i .
A t a n f o l y a m alapját az Írás történelmi fejlődésének a bemutatása képezi, a szóirástól, a szótagíráson keresztül, egészen a betűírásig.
A k i n a i írás még ma i s szóirás, v a g y i s e l v i l e g hasonló ahhoz, a¬
melyet a sumérok és az e g y i p t o m i a k használtak. A héber, az arab kon- s z o n a n t i k u s szótagiró jellegű, a hiányzó magánhangzókat külön Írásje
l e k pótolják. A japán i s szótagiró n y e l v . Az orosz, a német, a f r a n c i a , a s p a n y o l s t b . betűírást a l k a l m a z , természetesen mindegyik a s a ját ábécéje segítségével.
A hallgatók a t a n u l t n y o l c idegen n y e l v mindegyikén gyakorolják a beseersés,katalogizálás, visszakeresés s t b . munkáját. F o g l a l k o z n a k a fordítás problémáival és gyakorlatával. MegtanuljáK az i d e s e n n v e l - vü könyvek rendezését, amelyeket - hacsak nem képeznek külön gyűjte
ményt egy könyvtárban - inkább a tárgy, mintsem a n y e l v alapján SZOK¬
t a k b e s o r o l n i .
A legkomolyabb probléma az u n . transzliterálás, v a g y i s az idegen Írásrendszerekkel közölt címek, nevek és egyéb bibliográfiai adatok l a t i n betűs átírása. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet /ISO/ k i d o l g o z o t t ugyan ajánlásokat, de ezeket nem alkalmazzák egységesen. Sót, az angol B r i t i s h Standards I n s t i t u t i o n , az a m e r i k a i l i b r a r y o f Gong- reas s t b . egészen más irányelvek s z e r i n t dolgoznak, ami jelentős z a var forrása.
Az ISO a betű s z e r i n t i átírás m e l l e t t f o g l a l t állást, hogy az átirási f o l y a m a t bármikor visszafordítható l e g y e n , s ne vezessen t o r zulásokhoz. I g e n sokfelé mégis a kiejtés s z e r i n t i átíráshoz folyamod
nak, amely természetesen nem r e v e r z i b i l i s , v a g y i s - szükség esetén - az e r e d e t i irásmőd csak nehezen reprodukálható.
A fordítás az információközlés terén jelentkező i d e g e n n y e l v i a¬
kadályok legjelentősebb elháritója. Ezért a t a n f o l y a m o n jelentős t e r e t s z e n t e l n e k a fordításelméletnek és a fordítástechnikának egy
aránt. Áttekintik a gépi fordítás korábban emelkedő, ujabban csökke
nő lehetőségeit, s f o g l a l k o z n a k a gépi szótárak alkalmazhatóságával /machine a i d e d t r a n s l a t i o n / . Tisztázzák a könyvtárosi és dokumentáto- r i munkában nélkülözhetetlen f o g a l m a k a t , m i n t például a " t e l j e s "
/cover t o c o v e r / fordítás, a kivonatolás, a tömörítés s t b . A saákiro- dalom állásfoglalásai alapján eldöntik, hogy mi a fordító j o g a és kö
telessége. Megismerkednek a hallgatók a jelentősebb forditasnyiIván- tartási központokkal és forditószolgálatokkal, hogy a kutatóknak e¬
zen a téren Í8 segítségükre lehessenek.
A t a n f o l y a m s i k e r e s elvégzéséhez nem a n n y i r a konkrét idegen n y e l v i s m e r e t , m i n t inkább az idegen n y e l v e k iránti érdeklődés szüksé-
305
Beszámolók, szemlék, közlemények
ges. A tananyag - a lényeget t e k i n t v e - az általános és a l k a l m a z o t t nyelvészetet, v a l a m i n t a könyvtárosi munka idegen n y e l v i vonatkozása
i t öleli f e l .
/ J o u r n a l o f Education f o r L i b r a r i a n s h i p , l 4 . k . 3.sz. 1974.
p.171-184./
KAPCSOLATAINK
Tarnóczi Lóránt
Az informál a GPI nürnbe
1975. márciu9 13¬
13" c. kiállítással eg b e r n e t i k keretében mük s t r u k t i o n .
A szimpózium lény nyos társaság nevében l a t e z e r i n t i tanitíiet , magatartásbeli fejlódéi
K é n e n meg;
íi a EZ.cd;
für Kyb,
•gben rendezte meg a "DIDAKTA :\:r_:iz für p r o g r a z j n i e r t e I n -
iz t u d n i k e l l , hogy a tudomá- Káciöátcdísi, akiibe a képzés
:-^,-.cá~, célja az iníorrr.á- e^; kutai.t-.ee és fejle:;::".
t i k célja is.Ez az intézet a eszköze:
munkácsi A 36
kiálliti ben a t i
íja az e^.
Lás é 3 t a
[ bpracn v s a i v a l
e z e t t
be.
adás
ziumon a G?I t i z munkacsoportra o s z t v a t a r t o t t a meg elő- Az AVi„ / A u d i o v i s u e l l e Wedien - Audio-vizuális eszközök/ munka
csoportban ezeknek az eszközöknek a tájékoztatásra és tájékozódásra, 306
