e mü Az ö az és az aki a kir. PESTI KERESKEDELMI

A PESTI M A G Y A R KERESKEDELMI B A N K kegyelettel emlékezik J Ó Z S E F N Á D O R kir.

hercegre, aki a bank alapílása k ö r ü l lelkesen m u n k á l k o d o t t és a z e l s ő r é s z v é n y j e g y z ő volt. A z ö e m l é k é t vélte s z o l g á l n i a z intézet, amikor e l ő s e g í t e t t e e mü meg­

jelenéséi.

„ P e s t v á r o s a j e l e n é s j ö v ő n a g y s á g é n a k m e g a l a p í t ó j á t e s z k ö z l ö j é t g y á s z o l j a b e n n e ! M i n d e n kö m e l l y e l taposunk, m i n d e n s z é ­ pítés, melly lelkünket v i d í t j a , ö t jultatja e s z ü n k b e , s h a t a l m a s s z e l l e m é t melly mind e f ö l v i r é g z á s t i n t é z t e és i r á n y o z á ! "

(A „ H O N D E R Ű " J Ó Z S E F N Á D O R R Ó L !

J Ó Z S E F N Á D O R

EGY ALKOTÓ ÉLET ÍRÁSBAN ÉS KÉPBEN

1 7 7 6 — 1 8 4 7

B U D A P E S T , 1 9 4 3

P O S N E R G R A F I K A I M Ü J N T É Z E T R É S Z V É N Y T Á R S A S Á G

Ez a m ü 1943 k a r á c s o n y é r a jelent m e g . összeállította, o képekel kiválogatta és a szöveget Irta

L E S T Y Á N S Á N D O R .

K É S Z O t T 4 P O S N I I G R A F I K A I M Ü I N T Í Z E T R. T. M Ű H E L Y É B E N , B U D A P E S T E N .

„ í m e e z é l e t e a n á d o r n a k 4 '

„Emlékbeszéd J Ó Z S E F [öherczeg nedor magyar akadémiai pörllogó leleli. Az Acedémia rendkívüli köz ülésében Január XXV. MDCCCXIVII.

mondolla SCHEDEl FERENCZ liloknok."

J ó z s e f A n t a l austriai főherczeg, magyar- ország királyi herczege, I I . Mária királynénk s l o r r a i n i F e r e n c z császár unokája, toscanai L e o p o l d nagyherczeg utóbb királyunk, é9 s p a n y o l Mária L u d o v i c a f i a , távol ég alatt, F l o r e n c z b e n láta napvilágot 1776 Mártzius 9.-én. H a áldás f e j e d e l m i vérből születni, oda állíttatni a szerencse által o l l y p o l c z r a , m e l l y e n m i n d e n erény milliókra áraszthatja jótéteit, s a nagyra törő akarat a hatalom gyámkezével találkozik: kettős, sőt százszoros áldás egy o l l y fejedelemtől n e m csak szü­

l e t n i , de n e v e l t e t h e t n i is, m i l l y e n I I . L e o p o l d volt. A m i hazánk két rövid évig sem nyughatott jótéteményei árnyékában; de t u d j u k m i v o l t ő ama k i s d e d országnak, m e l l y e t egy emberivadékiglan kormányzott, s m e l l y e l nagygyá n e m tehetett, de annál többnek tett, boldoggá mások felett. I I . L e o p o l d az erőhatalom helyébe a szeretetet és emberiséget, a p o m p a helyébe az egyszerűséget iktatta a f e j e d e l m i székbe, koronájának drágakövei az erény, m u n k a és takarékosság, nyakláncza a felsegélt szegények és k ó r o k hálakönyei voltak, palotája n y i l t m i n d e n k i n e k m i n t az isten egyháza, nemessége a szív és ész nemessége, s törvényhozása a bölcsészet: csoda-e, T e k i n t e t e s A c a d e m i a ha i l l y atya, k i n e k neve csak azért n e m ragyog a föld legnagyobb fejedel­

meié között, mert a sors véle csak egy parányi részét boldogította e földnek, ha, m o n d o m , i l l y atya o l l y fiat nevelt, m i n t József nádor v o l t ? csoda-e, h a m i n d ezen erények e fiúban, mély, k i i r t h a t a t l a n gyökeret v e r t e k ? A m i n d e n hízelgés felett álló atya irányának hű teljesítője gróf M a n f r e d i n i F r i d i i k volt. az öt idősb főherczeg nevelésének közvetlen vezetője, s a szív mellett

az elmetehetségek is a l e g n a g y o b b g o n d d a l míveltettek. K i l e n c z e d i k évében az olasz és német n y e l v e k e n kívül derekasan értvén már a latint és francziát, s elvégezvén a szokott előkészítő tanulmányokat, József főherczeg m i n d e n e k fölött a történeti és természeti tudományokat k e d v e l t e és űzte, a füvészetet p e d i g g y a k o r o l t a is o l l y előmenetellel, h o g y , m i n t b i z o d a l m a s órában önmagát egy a l k a l o m m a l enyelgve kifejezé, az a k k o r i i d ő h ö z képest e két tudomány­

ban valóságos k i s tanár v o l t . A z a l a k i , név szerint a mathematieai tanok által kevésbbé vonzatott. A törvénytanba is csak amaz austriai nagy jogásznak Z e i l l e r n e k sikerűit a főherczeget, tizenötödik életévétől a t i z e n n y o l c z a d i k , foganattal beavatni, és p e d i g különösen azon bölcsészeti, az itéleterőt folytonos munkásságban tartó módszer által, m e l l y szerint a bölcs tanító egész szaka­

szait a tudománynak csak fő tételekben terjeszté elő, a lelkes tanítványra bízván a z o k n a k b ő v e b b kifejtését s előadását. I l l y tanítási m ó d e tudományt n e m csak megkedvelteté s bölcsészeti alapjaiban felfogatá a lelkes növen­

dékkel, h a n e m azon szép és nehéz pályára készité e l sikeresen, m e l l y n e m tudatva, n e m gyaníthatva, reája várt. M e r t testvér bátyja Sándor L e o p o l d az ifjúság teljes erejében és épségében viselte a magyar nádori pálczát, midőn a n e m kevésbbé váratlan m i n t szomorú vég L a x e n b u r g b a n érte. A király b i z o d a l m a a t i z e n k i l e n c z éves, de elevensége és életkedve mellett is önmí- velésében k o m o l y a n munkás Józsefre szállá. Tizenöt n a p p a l a gyászeset után az ifjú főherczeg a király helytartója volt. E z z e l rögtön új s még ismeretlen világba látta magát József általtéve, elébe új pálya tűzve, darabos és kényes egyszersmind, de m e l l y e n a legszebb j u t a l o m aratható: egy nemzet szeretete és hálája. E z t megérdemelni volt a főherczeg szívének szent fogadása. A z új hazával új g o n d o k fogták e l , új tanulmányok lettek szükségesekké. Első dolga a n e m z e t i n y e l v , az ország közjoga. L a k i c s Z s i g m o n d egyetemi törvény­

tanár h a j d a n , a k k o r tanulmány-bizottsági tag, az lön a magyar királyi hely­

tartónak, m i elébb Z e i l l e r az austriai főherczegnek volt. 1795. július 29. lát­

tatott ez először n e m z e t i l e g öltözve a magyar k i r . u d v a r i tanács ülésében;

semptember ötödikén fogadá az első üdvözlő küldöttséget Magyarországból, s már ez a fiatal herczeget meglepőleg elkészültnek, bátornak, s könnyű beszédűnek találta. K é t héttel u t ó b b , September tizennyolczadikán, lön gazdag következésfi kiindulása Szépkútról B u d a felé. U t j a diadalmenet volt, mert a hír Sándor méltó testvérét kürtölé. Öbuda felett díszes sátorokban várta a két város főnemessége. Itt m o n d o t t a e l isten n y i l t ege alatt szilárd feltételeit:

napjait e haza közjavának s a magyar n e m z e t díszének s z e n t e l n i , m i t ő o l l y híven beteljesített. D e a d d i g is az első év közöttünk leginkább tanulással tölt e l . A hagyomány fentartotta emlékezetét e szerénységnek, m e l l y e l az ifjú kormányzó a tapasztalás férfiai eránt viseltetett; e fáradhatatlan figyelemnek, m e l l y e l m i n d e n t m i körüle a hivatalkörben történt, a legapróbb részletekig kísért, a nélkül, hogy a nagy egészet szem elől vesztené; e h i h e t e t l e n szor-

galomnak, m e l l y e l a közigazgatás m i n d e n tárgyait, úgy a hazai történetet és törvényt, kimerítőleg és alaposan magáévá t e t t e ; s már e k k o r ragada m e g m i n d e n a l k a l m a t ön szemeivel i s m e r h e t n i meg az országot, m e l l y e t utóbb m i n d e n irányaiban összeútazott és betapasztalt; szemei előtt tartván, m i t gyakran szokott vala m o n d a n i : magyar berezegnek Magyarországot úgy k e l l i s m e r n i e , m i n t saját zsebeit. A k ö n n y ű , m a j d n e m naponkénti, hozzáférhetés, e n e m erőltetett nyájasság, m i n d e n véleménynek szíves kihallgatása, azon kimerítő szóváltások m i k e t a köz fogadásokon m i n d e n szőnyegre került tár­

gyak felett folytatni szeretett, s m i k reá nézve aranybányái lettek az álla- patok, nézetek és e m b e r e k ismeretének: másfelül e k o m o l y felfogása az országos d o l g o k n a k ; a tudomány és korát megelőző belátás, m e l l y e t m i n d e n a l k a l o m m a l tanusíta: betölték vala immár a legszebb reményekkel a n e m ­ zetet, midőn 1796-ban királyi bátyja az ország rendéit P o z s o n y b a gyüjté, hogy a veszélybe forgó haza megmentéséről velők tanácskozzék. A r e n d e k , szívok szép bizodalmától hajtatva, m i n d e n e k előtt a k i r . helytartót örökre a hazához kötni siettek, s illetetlenűl hagyván a nádorjelelést, egy értelemmel őt kiálták k i , őt kivánák nádorul a fejedelemtől. És megadatott. A z emléke­

zetes nap n o v e m b e r 12. volt. A következelt év n a g y o b b része fegyverzaj között tölt e l . A lelkesedés, m e l l y az egész nemességet tüzelte, rendkívüli volt, a felkelés buzgóságra és fényre n e m csekélyebb bármellyiknél, m e l l y e t újabb évkönyveink f e l m u t a t n a k . A z ország főkapitánya ifjúi tűzzel megtette a magáét: mindenütt élesztett, buzdított; a n e m e s i h a d szerkesztése, gyako­

roltatása fő vezérlete alatt o l l y s i k e r r e l folyt, hogy a s z o m b a t h e l y i szép n a p o k , m e l l y e k e n a tizenkét ezer nemes daliás ügyessége k ö z elismerését vívta k i , szép hadi tettek b i z o n y o s előhírnökei valának. D e megköttetett a c a m p o - formiói béke, s a n e m z e t i áldozat dicsőség nélkül lobogott e l a h o n oltárán:

noha n e m haszon nélkül, mert i l l y hős légiótól fedezve, a béke biztosabban és több becsülettel köttethetett m e g . Három évvel u t ó b b , a franczia háború vészesb kitörése után, e l n e m csüggesztve az elébbi itthon-maradástól, újra és négyszeres számmal gyűlt fel a vívni kész nemesség S o p r o n felé, de, nagy fájdalmára, ismét k i n e m vezettetve a becsület mezejére, gyűlölt tétlenség­

ben álla, míg a lünevilli béke megkötése után, pompás h a d g y a k o r l a t o k között h o n bocsáttatok. És így a nádor felett az a sors látszott u r a l k o d n i , m e l l y n e m engedé, hogy a hűség polgári koszorújába babér ágait fonhasson. D e e helyett már e század második évében a törvényhozási tér nyílt m e g előtte.

S ezen üdvözletté ő az országos r e n d e k e t a m a z emlékezetes s z a v a i v a l : „ A felség, m i n t szerencsés koronázásakor fogadta, az ország alkotmányát épen és illetetlenűl fen akarja tartani, és s e m m i t e n n e k ellenére n e m k í v á n : de ha mimódon megesnék, hogy a sarkalatos törvények sérelmével más gondo­

latokra vezettetnék, én m i n t az ország első tiszte s közbenjáró király és rendek között, ahogy szentül esküvém, s e m m i t n e m mulasztanék, segédeimül

hívnám a testvéri szeretetet is, hogy könyörgéseimmel m i n d e n sebet meg­

előzzek." S ím a tér, m e l l y e n szerzé az e l h u n y t e nehéz és zivataros fél század alatt a legszebb érdemeket a haza körül. M e r t jöttek idők s a nádor tette, m i t s e m m i t o l l föl n e m jegyzett, de m i t a haza n e m látva is érzett, m i n t érezzük a csendesen szövő természet hatásait, a nélkül, hogy műhelye titkába behatnánk. És már ez országgyűlésen lépett f e l József nádor úgy m i n t a haladás józan barátja, csakhogy a föld, m e l l y b e e magvak h u l l o t t a k , azoknak kicsiráztatására elkészülve még n e m volt. A következő évek sem kedvezőbbek erre. E z e r nyolez száz ötben t. i . ismét új veszély közelítvén a nádor pártolása mellett a n e m z e t i n y e l v uj foglalásokat tett ugyan, de m i n d e n egyéb tárgyat a j e l e n vész háttérbe szorított. A z ő felgyulasztó beszédére köz felkelés határoztatott, de sorsa, fájdalom, ismét, sőt h a r m a d ­ szor, a régi volt. Két évvel ez után a b i r o d a l o m állása nehéz szereppel láto­

gatta meg. A köz kincstár hanyatlása a g g o d a l o m m a l töltötte be az országot, s a nádor kénytelen v o l t a nagy többséggel ellentétbe jőni azon kérdés f e l e t t : előterjesztessék-e az ország rendéi által a f e j e d e l e m n e k a haza állapotja:

József tartott e nyilatkozástól, m e l l y a közbirodalom betegségét a világnak, az ellenségnek fölfedezendő volt, s a gyűlés nevezetes részével ütközésbe jött. M i n d a m e l l e t t n e m v o n a k o d é k a r e n d e k kérelmére egész befolyását használni királyi bátyjára, m i d ő n egy köztiszteletű hazafi és hadvezér a fő­

táblánál tartott nyílt beszédéért rangvesztéssel büntettetett. E büntető parancs a nádor közbenjártára a z o n n a l visszavétetett, s a szólásszabadság fentartása iránt királyi biztatás nyeretett. Még szerencsésb vala működése az 1808-ban következet gyűlésen, m e l l y a legszebb egyetértés paizsát mutatta f e l a király e l l e n új terveket k o h o l ó franczia egyedúrnak. N e m csak egy n e m z e t i hadi academia terve készült, m e l l y h e z a nádor is járult áldozatával — a v i s z o n y o k ezt még n e m engedek életbe lépni —, h a n e m az ő befolyásának gyümölcse a n e m e s i felkelés új és j o b b módja, m e l l y e gyűlésen törvénnyé l e t t ; az ő utasításai nyomán és ö n k e z e javításaival készültek az évvel utóbb világot látott h a d i szabályok; s m i t az ő fáradhallan cselekvősége, a közbirodalom legnagyobb v e s z e d e l m e i közt, a győzödelmet elszántságával o l l y a n n y i r a m e g ­ érdemlett n e m e s i felkelés sebes felállítása, rendezése, gyakoroltatása, ellátása, kórházak emelése s g y a k o r i személyes megvizsgálása által tön, hálás emléke­

zetében él a z o k n a k , k i k a szomorú időket vele é l t é k ; él emlékezete azon l a n k a d a t l a n éberségnek, m e l l y e l a haza ínségét m i n d e n , az ellenség által fenyegetett vagy sanyart p o n t o k o n bölcs rendelkezésekkel elfordítani vagy enyhíteni törekedett: s h a az ő, s a nemes sereg ön-odaadása koszorúkat n e m arathatott, ezt n e m a vitézi szellem hiának, h a n e m egyébnek köszöné, m i t az ellenség, saját ö n n ö n e i n k n é l méltányosban Ítélve, elismert. E bús, de azért n e m kevésbbé lélekemelő időpontnak s nádorunk gondjainak emléke­

zetét őrzi a polgári őrhadak intézete i s , m e l l y az ő eszközléséből vevé k e z -

detét, m e l l y zsengéiben a rendes hadaktól megfosztott városokban csak a belső r e n d és bátorság biztosítását czélozá, de midőn az alkotó szellemében tovább m e n v e , a csendes műhely polgáraiban lassanként n e m e s e b b férfias­

ságot, erők fejtését és k ö z szellemet fogott ébrezzteni és n e v e l n i : egyikét a l k o t a n d j a azon emlékeknek, m i k e t József nádor e hazában magának a k ö z j ó érdekében emelt. A z iránta való b i z o d a l o m , szeretet, tetőzött.

Annál súlyosabban derült a nádorra az 1811. év. M a j d n e m húsz esztendeig szakadatlanul folyt háborúk a közbirodalom kincstárát végkép k i látszattak meríteni. Ezüst immár n e m forgott köz kézen, az évről évre inkább eláradó papiros roszúl pótlotta azt, mert e p a p i r o s o k n a k az állodalom k i n c s ­ tárában megfelelő biztosítékok n e m volt. Bekövetkezett tehát elfordíthatlanul ama mindenünk által érzett szomorú időpont, m e l l y m i n d e n k i t készpénz vagyonának négy ötödével szegényebbített meg. D e m i biztosíthatta az új papirosok névbecsét, ha egyéb m i n t az országnak jót állása? I l l y törvény kívántatott a hazától, s az 1811-ki országgyűlése megnyílt. A történetíró tiszte elfogulatlanul megbírálni, m i t követel vala a sarkalatos törvények szigora a kormánytól, m i t a méltány, sőt a hazafiság az országtól: a nádor, e súlyos helyzetében, a közhirodalom hosszas szerencsétlensége által erre nehezült sürgető szükséget Ítélte az o k o k legfontosbikának: „salus r e i p u b l i c a e s u p r e m a lex esto" hivé ő, s áldozatot kért. T u d j u k hogy ez m e g n e m adatott, s kevés évvel utóbb egy második crisis fejezte be, m i t az első megkezdett. D e bármint ítéljünk most, midőn a s e b e k n e k már csak h e l y e i látszanak, n e m tagadhatni hogy a nádor n e m kevesebb hazafiságot bizonyított, m i n t az ellenzék leghajt- hatatlanabb tagjai, 8 hogy másfelül ez országgyűlésen nyílt először a l k a l m a státusférfiúi és elnöki magas tehetségeit egész f e n y ő k b e n ragyogtatni. N e m nyers erők v i a d a l m a volt e z : itt ő maga, kevés s e g e d e l e m m e l , v i a s k o d o t t szemtől szembe egy r o p p a n t és tömött ellenzékkel a legszebb vegyes ülések­

b e n , m i k e t a hongyülések évkönyvei fentartottak. S i t t , a m i a fiatal nádor szellemi magas elhivatásáról leginkább k e z e s k e d e t t : n e m t u d j u k a l e l k i éberséget, él finom észt, vagy e fenséges n y u g o d a l m a t magasztaljuk-e inkább, m e l l y erőnek szülötte volt, m i d ő n a csata f o l y t , s a többség tiszteletéé, midőn a csata elveszett. A beszédet, m e l l y b e n a királyi biztoshoz a h o n nevében szólt, már n e m a kormány nézetének védője, h a n e m a nádor, m i n t a nagy országtest elnöke s kiegészítője m o n d o t t a . Homályos sejtései között j ó s szel­

l e m szállotta m e g őt, m i d ő n búcsúbeszédében e szavakkal nyugtatta saját szive fájdalmát: „Reményeinket a magyar nemzet szerencsés nemtője tartja fen, m e l l y a beteg hazát, m i d ő n megmaradhatása áldozatot kér, még soha sem engedte v i s s z a v o n u l n i ; m e l l y a haza üdvével legbensőbbleg összeforrt királyi méltóság felett nagylelkűen ő r k ö d i k ; m e l l y s e m m i viszontagságok által a felség szent személye iránti ragaszkodást megfogyasztatni n e m hagyja;

m e l l y v é g r e h ű s é g , n a g y l e l k ű s é g , t ű r é s é s á l l a n d ó s á g á l t a l m i n d e n k e s e r ű s é g e k e t v a g y m e g e l ő z n i , v a g y e l v i s e l n i , v a g y e n y h í t e n i t u d . "

E sajnos perez óta, T e k i n t e t e s A c a d e m i a , örömtelen idők horúltak a hazára. Évek múltak évek után, s a n e m z e t , ügyei köz megvitatására, többé össze n e m hívatott. A magyar történet m e g látszott szűnni. M i t érzett leg- belsejében, m i t tett József e hosszú szünet idején, azt t u d n u n k n e m , de sejtenünk, de hinnünk lehet, sőt hinnünk k e l l abból, m i ő azelőtt, s abból m i utóbb volt. És ne legyen többé emlékezetünk ez idők számára. A z o k sokat érleltek m e g c s e n d b e n , m i u t ó b b örömdús virágzásra nyílt, s szülték az 1825. évet, m e l l y a r o s k a d o z n i i n d u l t alkotmányt új biztositékokkal erő­

sítette m e g a törvénykönyvben, s egy m i n d e n e k felett drága biztosítékkal, a legjobb király szent szavával, k i , valahányszor ön szive sugallatát háborítat­

l a n u l követheté, csak n e m e s e n , csak királyilag cselekedett. A m i az óta e napig a törvényhozás mezején nagy önzéstelen, a valóságos közjóra irányozva létesüli; ez áldozatok és engedélyek, m i k e t a kiváltságos r e n d m i n d e n külső kényszer nélkül, egyedül az eszme és méltány hatalmának hódolva, önkényt m e g a d a ; e nagy lépések a való szabadság és való statusbölcseség f e l é : törté­

netünk ez utolsó szakát a leggyümölcsözőbbé tették nemzetünk ezeréves életében, s széppé, n e h o g y m o n d j a m — sőt büszkeséggel m o n d o m , nagy tekintetű gyülekezet — páratlanná teszik a n e m z e t e k évkönyveiben. Ugyanis a földmívelő osztály az anyagi és erkölcsi emelkedését gátló régi terhek és korlátok alól felmentetvén, nevezetes j a v a k k a l és j o g o k k a l ajándékoztatott m e g ; a közkatonaság sorsa a hadszegődség által emberivé emeltetett, míg másfelül e szabály a vitézi szellem ébredésére és terjedésére egy új hathatós eszközzel gazdagította az országot; a b ű n ö s ö k javítása s hasznosítása végett országos javaslat készült, m e l l y h a még törvénynyé n e m lett is, de ez ember­

szerető m o z g a l o m sokfelé a hazában a börtönállapatot már is tetemesen meg­

javította ; a zsidók ügye is enyhíttetett; a nem-nemesek j o g a i időrül időre terjesztetvén, a kiváltságok uralkodása hanyatlásnak i n d u l t ; az igazság-szol­

gáltatás czélszerű intézkedések által meggyorsíttatott, a köz h i t e l , kereskedés és ipar felvilágosodott szellemű törvénykönyvek alapjára tétetett; a mező­

gazdaság a m e z e i rendőrséget s v i z i munkákat tárgyaló törvényekben új oltalmat n y e r t ; a közlekedési eszközök, állóhid, csatornák, vasutak, szinte törvényvédelem tárgyai l ő n e k , s az elsővel egyszersmind az agg alkotmányba egy ú j , a közvirágzást e g y k o r csodálatosan előmozdítandó elv oltatott b é ; a nemzetiség új biztositékokkal vétetett k ö r ü l ; tudomány és művészet az aca­

demia felállításával, a m u s e u m és n e m z e t i színház megalapításával új tám- oszlopokat n y e r t ; a vallási szabadság a k o r , az ész s a szívnek egyformán hangos követelései szerint bátrabban e m e l i szárnyait; ezek mellett halmaza kész az életműves javításokat m a g o k b a n foglaló munkálatoknak, sőt már a

felség elhatározásait váró törvényjavaslatoknak i s : — m e n n y i érdek e m e l v e ! a közboldogság m e n n y i új eszközökkel gazdagítva e rövid húsz év a l a t t ! D e ez esak a törvényhozás utján. M i t n e m teremtett elő e k o r s z a k b a n az e m e l ­ kedő n e m z e t i és köz s z e l l e m , m i t maga a kifejlett egyesülési irány? N e m győzném csak e l s o r o l n i . S miért ezeket most, m i d ő n József nádor tetteiről k e l l szólanom? N e m követem azok példáját, k i k újjá születésünk m i n d e n részleteinek díszágait az ő koszorújába tűzik. A z uralkodó formák n e m teszik azt lehetségessé országban, h o l a kezdeményi j o g a l u l v a n . D e g o n d o l j u n k székében férfiút, elfogultat, régi eszmék, a v u l t erkölcsök s megszokott formák által, k i n e k m i n d e n javítás egy egy j o g vesztése, egy egy szép f o r m o össze- törése: m e n n y i sző halaiul a k k o r e l az a j k o n , m e n n y i indítvány fojtódik e l csiráiban, m i l l y rögössé leszen a haladási pálya, m e l l y késedelmessé és ö r ö m ­ telenné, m i t végkép gátolni n e m lehet, m e n n y i betű leszen, m e l l y igazgatói hatalmának fagyos k e z e i alatt n e m k a p a n d életre, vagy kór és fél éltet élend c s a k ? — És m i t tett József n á d o r ? — N e m , Ö n ö k ezt n e m kérdezik. K o r ­ társai v a g y u n k m i n d szép éltének e legszebb szakában, s mélyen be v a n vésve szivünkbe, m i t köszön közbenjárásának a megerősített alkotmány, a vallási szabadság, m i t nemzetiségünk emelkedése és a haladási rendszer d i a d a l m a : sőt díszlése m i n d e n javításnak. M e r t nap vala ő, m e l l y n e k melegítő sugarai­

ban m i n d e n elhintett magvak kicsiráztak. Lelkében hely volt az állodalom m i n d e n érdekeinek számára, s n e m volt ügy, anyagi, vagy s z e l l e m i , vagy erkölcsi, m e l l y r e figyelme szívesen ne szállt v o l n a . S azért volt hatása érez­

hető mindenütt, itt tanácsa, ott helyeslése és bátorítása: itt hatott tekintélye súlyát vetve a mérlegbe, ott mérsékelve a szertelenségét, másutt tolva az akaratlanságot. S épen e m i n d e n r e kiható g o n d b a n és h a j l a m b a n árulá e l e magas lélek f e j e d e l m i természetét. És azért, nagy tekintetű gyülekezet a nélkül hogy számos kitűnő h o n o s i n k n a k részletekben áldást érdemlő hazafiúi törekvései és tettei érdemét kisebbítenők : ez egyetemes haladás lélekemelő képében József nádor szerető lehelete n y o m a i t n e m látnunk, befolyása áldá­

sait számba n e m vennünk hálátlanság nélkül csakugyan n e m lehet.

E d d i g leginkább a törvényhozó lebegett előttünk. A bírót és igazgató főnököt n e m k i s e b b erények díszesítették. A z önkény ellensége, szorosan törvény s fenálló szabályok vezették, s ezt kiváná az alája rendeltektől is.

Maga példája a csüggedhetetlen szorgalomnak, egymaga a n n y i t dolgozott, m i n t egy egész h i v a t a l ; s h o l kormányszerkezet vagy körülmények m e g n e m kötöttek, gyors az elhatározásban, és nyomós. V e s z e d e l e m idején vigyázó, mérsékelt és erélyes. így midőn a dögvész ütött be déli határinkon, így midőn a nyugatot ellenség fegyvere háborgatta, így az epemirígy szomorú idő­

szakában, s midőn a D u n a árja fővárosainkat pusztitá. Szerető gondjainak kedves tárgya Pest vala. E g y az egészség, biztosság és kényelem kivánalmait betöltő fővárost a hazai emelkedés egyik nevezetes emeltyűjének tárta. M i n d e n

tekintetek Pest mellett szóltak. A szűk látkörü polgárok kormányzása s egy felsőbb igazgató széktől függés mellett a czélszerű intézkedések vagy alulról lehetlenné, vagy felülről késedelmesekké lettek. K i v e t t e tehát e város szépítő bizottmányát m i n d a két befolyás alól, s független királyi hivatallá alakítá.

M i n t elnök ennek valóságos l e l k e is volt. Építészi rendszert adott a város­

n a k , a szabályozásba önmaga befolyt, az árvíz napjai után a régi hibákat, m e n n y i r e a r o m b o l ó veszedelem lehetővé tette, h e l y r e hozta, s a közlekedés, biztosság és kényelem előmozdítására utczákat vágatott, egyebeket szélesített, négy új tért nyitott, a vályogépitést tökéletesen eltörlötte, az építkezők segé- lésére hasznos kölcsönt eszközlött, s a seregesen beküldött terveket önmaga vizsgálván m e g , az inség napjai után folyvást három kezet fárasztott tollba m o n d o t t végzései leírásával. S z e n v e d e l m e o l l y élénk v o l t , hogy e tárgyakat utazásai közben is maga után küldetve a leggyorsabban ellátá, sőt azokat vég betegségében n e m bizá más k e z e k r e . Csoda-e, hogy az ismeretes nagy veszély alatt könyező szemeit e várostól e l n e m fordítva állott vára a b l a k a i ­ b a n , emésztődve a csapástól, m e l l y alatt az ifjú óriás r o s k a d o z n i látszott?

N e m z e t i nyelvünk viszontagságai tudvák a T e k i n t e t e s A c a d e m i a előtt.

A z ő közbenjártának köszöni a magyar, hogy e törvény m a i szélességében áll. És ő a győzedelmet édessé is tette. M e r t kimondá, midőn a haza atyái vég ízben sereglettek körüle, hogy noha a r e n d e k gyöngédsége őt az új tör­

vény alól k i f o g t a , s előhaladt k o r a daczára, reményli, mikép viszontlátáskor magyar igékkel szólhatand Magyarországhoz; és bár a gondviselés n e m engedé n e k i s a hazának e b o l d o g napot elérniök, bebizonyítá, hogy az Ígéret szilárd feltétel szüleménye volt, mert n e m csak a legszigorúbban s legtágabb határok közt lépteté életbe a törvényt, h a n e m maga is hódolva n e k i , midőn helytartói félszázada szerencsés betöltet üllé, m a g y a r u l szólítá m e g a helytartó tanácsot, s m a g y a r u l kedves jász-kúnait, m i d ő n hason ünnepre közöttök utolszor meg- jelene. És a nádor gyermekségében n e m hallott magyar szót, s most hetven éves v o l t !

E n n y i m u n k a , i l l y cselekvőség mellett m i k v o l t a k József nádor örö­

m e i ? M i k egyebek, m i n t m i n d e n magasb l e l k e k é : a tudományokkal barát­

kozás. Azért n e m volt már élte alkonyán vidék az e m b e r i ösmeretek nagy birodalmában, m e l l y b e n tájékozva n e m vala, a történetben pedig, régiség­

tanban, országtudományokban, a természetiek- és gazdaságban n e m egyedül tanult, de valóságos tudós v o l t . E készület k i v i l l a n t koronként köz beszédei­

ből i s , m e l l y e k r e n d s z e r i n t rövidek és szorosan a fenforgó d o l o g nyomán járók voltak, de meglepő vala a s z a k e m b e r e k k e l társalkodása az említett mezőkön, mert m i n d i g a tárgy lényegére irányzott kérdései n e m kevésbbé árulák el alapos ismereteit, m i n t m i n d e n k o r rövid, de a tudomány mélyeiből felgyümölcsözött észrevételeit. A z utazások leírása különösen kedves olvas­

mányai voltak, i n n e n merítette ő, r i t k a emlékező tehetsége által segítve, e

csodálatra méltó ismeretét a világ m i n d e n részeinek, m e l l y országtani néze­

teire is hathatósan befolyt. Alcsút és Kisjenő, m e l l y e k e t e g y v a l a k i a magyar gazdák Mekkájául jelelt k i , gazdasági (ismereteinek úgy, m i n t g y a k o r l a t i tapintatának e m l é k e i ; s példányai egyszersmind a n n a k , m i n t lehetne e ter­

mékeny hazában a hasznossal egyesíteni a szépet. S megillető volt néha látni az országos aggályokkal terhelt férfiút, m e l l y gyengéd gondossággal ápolta kertéinek virágait. Szép - m o n d a egy neves franczia iró, midőn Józsefet, a még gyermeket, a florenczi nagyherczegi k e r t b e n füvészni látá — szép a királyok gyermekeit a természettel társalkodva látni! Tegyük h o z z á : tiszta, nemes i n d u l a t jele, ha c v o n z a l o m a természethez az ősz hajak alatt sem hűl meg. A régiségek és i r o d a l o m szeretetének örök emléke a magyar n e m z e t i m u s e u m , mellyet midőn bármelly emlék megszerzése által nevelhetett, az nap nálánál s e n k i boldogabb n e m volt. N e m csak jártas vala a szépniüvé- szetek történeteiben, h a n e m magán erszényéből is n e m egy hazai műneven- deket segített, de m i n t m i n d e n t , úgy ezt is zaj és nyilvánosság nélkül. S m i n d ezen éleményeit isten egy mással, egy o l l y a n n a l tetézte, m e l l y a föld feje­

delmeinél o l l y ritkán tér b e : szerencsés férje volt egy az erény és jótét malasztaiban élő n ő n e k ; és saját l e l k e képére teremtett lelkes és j ó gyer­

m e k e k szépítek hanyatló napjait, k i k n e k ő n e m csak gyöngéd atyjok v o l t , hanem k i k b e emberszerető szíve érzéseit s magas szelleme nemes irányait is bécsepegtetni ügyekezett.

H a tettek, ha hatás teszik az e m b e r életét, i m e ez élete az e l h u n y t nádornak. A képet jellemének vonásai egészítik k i . Egyszerű m i n t beszédei­

ben, viseletében, egyszerű volt udvarában i s : a valódiság mindenütt t ö b b a kül színnél, vagy épen a látszatnál. Palotája nyílt m i n d e n e k n e k , k i k rende­

léseit v e n n i , k i k kérni, k i k helyesléséből bátorságot és erőt meríteni hozzá hetenként sereglettek. Előleges beirás, bejelentés n e m kellé, név nélkül bé lehete lépni ahoz, k i m i n d e n k i t o l l y tiszta szívvel fogadhata négy szem között.

Leereszkedése n e m érezteté a lépcső magasságát, mellyről a szólóhoz leszálla, s azért azon ünnepies hódolat, m e l l y vele szem közt k i t k i t elfogott, s m e l l y egyedül belső méltóság hatása v o l t , s azon felsőség, m i t a m i n d e n n a p i a s o n felülemelt r i t k a j e l l e m e , ismeretei és bölcsesége a k a r a t l a n u l gyakorlatiak, n e m volt n y o m ó vagy fájó, h a n e m emelő és melegítő. És így, míg a főher- czeget elfelejteté előttünk nyájassága, a nagy e m b e r előtt m e g kellé h a j o l ­ n u n k . K i t érdemesnek tartott reá, kitől részleteket érthetett s felvilágosítást várhatott, annak ajkait megoldotta e nyájasság, meg kérdései; a hallottakat megjegyzé, de meggyőződései közé csak a k k o r vevé f e l , m i d ő n a tárgy m i n d e n oldalról meglatolva volt. Jósága sokszor bízék, és m e g c s a l a t k o z o t t ; de e jóság épen abban nyilatkoztatta nemes természetét, hogy h a az élet későbbi évei­

ben az e m b e r e k e t , miután a n n y i s z o r látá sülyedni és b u k n i , kevebbé becsülte is, de az e m b e r t mindékor szerette. Lassúbb lön ítéleteiben,

vigyázóbb választásaiban, de k i t így is teljes mértékűnek lelt, attúl b i z o d a l ­ mát többé e l n e m vonta. A z árulkodást n e m tűrte, s ha szíve még az árul­

kodót n e m szégyeníté m e g szembe, az ész visszasujtá a vádat arra, k i azzal a jót akará sújtani. S h a m i k o r ferde vélemény hatotta át még is a levegőt körötte, s b a l u l történt ítélnie arról, k i t önmaga n e m vizsgála m e g : h a ezt megismerheté és ártatlannak találá, b i z o d a l m a egész mennyével tette jóvá az önvétlen hibát. Kérést visszautasítani szíve n e m v o l t , s ha kéretek, midőn n e m adhatott, hallgatással s arezvonásaiban olvashatott sajonnal felelt, hogy a megtagadás ne fájjon, vagy épen ne pirítson. A n y u g a l o m , m e l l y alakján s e méltóságos arezon ült sem vérmérséklet következése, sem mesterkélt n e m vala, h a n e m tűkre a magával tisztában levő léleknek, s eredménye az akarat­

erőnek, m e l l y n e m engedé, hogy érzései tengerét az i n d u l a t o k szellői fel­

háborítsák. H a v a l a m e l l y tettét siker érte, ha a vita terén o k a i győztek, örült, s ez örömet n e m rejté e l , h a n e m eltölt képe jószívű derűit mosolygással;

mellytől azon m o s o l y különbözött, m i t másokét haladó tiszta felfogás s biz­

tató önérzet v o n t össze ajkai körűi, s m e l l y gúnyos kifejezést vett v o l n a f e l , ha soha n e m hallgató jósága ezt kifejlődni engedi. D e ama mosolygás néha a fájdalom takarója is volt, m i k o r családi körben más veszedelme fölött e l kellé r e j t e n i az aggságot; e m e z z e l p e d i g a halált nézte, m e l l y e t úgy foga­

dott m i n t győző, és n e m m i n t győzött.

M e r t beszédein fonala a nádor kórágya mellé hozott. Emlékezünk mindnyájan a szomorú őszi n a p o k r a , m e l l y e k az országos örömet búra, féle­

l e m r e változtatták. Ő sejté, h o g y a betegség szele az élet tűzhelyéhez köze­

lített. A z o r v o s i jelentéseket s z e m m e l tartotta, n e m m i n t h a félve a végtől a k a r n a felvilágosíttatni állapaljáról, h a n e m hogy arra készülhessen. D e így a szomorú helyzetről teljesen n e m értesültünk. És j a v u l t is ez, s e T e k i n t e t e s A c a d e m i a szerencsés lehetett őt a nádori félszázad reggelén ragaszkodása emlékével megörvendeztetni. D e az enyhülés fegyverszünet volt csak, n e m béke. A z új év beköszöntött, hogy ő azt utolszor üdvezelje. A z új hír f e l - riaszta b e n n ü n k e t : ő n y u g a l o m m a l várta az elutasíthatatlant. Kedvetlenség, elsülyedés n e m v o l t a k rajta láthatók; h a n e m vallásos b i z o d a l o m m a l , ön-oda­

adással viselte az éles szenvedéseket, m i k az elsanyart testet utói érték. És még e k k o r is a m u n k a végképen n e m lön felfüggesztve, mert v a l a m i n t l e l k e munkában élt, úgy inent a halál elébe is. Mégis önnöneivel n e m érezteté, hogy sorsát i s m e r i , n e h o g y f a j d a l m o k a t n e v e l j e ; de maga számot vetvén istenével, magával, s kötelességeivel, t o l l b a m o n d a búcsúlevelét a királyhoz, csendben és derülten, azalatt hogy az írónak szíve repedezett. S oda irá nevét

— utolszor. E g y óhajtása v o l t még ez életben, s egy a g g o d a l m a : István fiát, l e l k e gyermekét láthatni, megáldani, s utolsó tanácsaival erősítenie egy hosszú pályára, m e l l y e t ez atyátlanul f u t a n d meg. D e egyet ne tagadd m e g tőle, o é g ! — És István belépett. E g y dicsőűlthez illő derűit n y u g a l o m m a l m o n d a :

„István, n e m sok hía v o l t , s elkésel. T u d o m , hogy m e g k e l l h a l l n o m , még sokat e l k e l l vala végeznem — aggódnám g y e r m e k e i m kiskorúságán is — de István, te atyjok lészsz!" Következett az é j . A fenséges nő egy k i s d e d kalán- ban nyújta n e k i gyógyitalt: ő azt megelégedett szelid mosolygással m e g k ö ­ s z ö n v é n : nyújtsd, m o n d a , a csészét, még lehet a szokott m ó d o n i s . " Lelkét erősíté a magasszívű nő öngyőzelme is, m e l l y engedé, h o g y a vég óráig gyöngéd, h ű s a lélekjelenlétet soha el n e m vesztő ápolója l e g y e n ; s szépíté elválását a virágzó g y e r m e k e k köre, k i k e t hiány nélkül, r e n d r e megáldhatott.

A főérsek belépett, a testi fájdalmak elálltak, a nádor néhány perez múlva lelketlen tetem volt.

F e r e n c k i r á l y b u d a i k o r o n á z á s a 1792 j ú n i u s ó-án (F. Wolf del. Impr. Hö|elicri)

J ó z s e f nádor m i n t tizenhat éves főherceg járt először Magyarországon, bátyja, F e r e n c király b u d a i koronázási ünnepsége alkalmából. Erről az útjáról naplót vezetett, (eredetijét a főhercegi család alcsúti családi levéltára őrzi,) m e l y b e n leírja magyarországi tartózkodása élményeit, Pest és B u d a neveze­

tességeit és a koronázási ünnepség lefolyását. A z ország nádora a k k o r az ifjú főherceg bátyja, Sándor Lipót volt, k i t „a R e n d e k egy A k a r a t t a l , Királyok­

h o z vonzzó hív i n d u l a t j o k n a k leg-főbb Bizonyságául, P o s o n y b a n , N o v e m b e r ­ n e k 13 Napján M D C C X C . Nádor Ispánynak kivárnak ; hogy ő légyen a N e m ­ zetnek a nagy Mátyás törvénnyé szerént, első Tisztviselője.*' Sándor Lipót 1795 július 10-én, L a x e n b u r g b a n szerencsétlen halált halt. Tűzijátékot készí­

tett, m e l y m u n k a közben f e l r o b b a n t és halálra égette a nádor-főherceget.

A magyar nemzetet a gyászhír a n n y i r a lesújtotta, hogy egyes megyei közgyűlé­

seket f e l k e l l e t t függeszteni, m e r t az e m b e r e k a fájdalomtól n e m tudtak szóhoz j u t n i .

[Hickel f e s t m é n y e u t ó n metszette Pichler)

„Húszon harmadik Esztendeiéi még el nem haladia, tgéssége virágában. Idejének zöldellő Tavaszizaban él volar a midőn Julius Havének 10-dikén — Féidelmai Emlékezel' — Kedves Tesivér Huga Szülelése Napiénak meg-ünneplésére egy Tűzi Jélékol maga készítvén, hirtelen — véletlenül — a salétromos és büdósköves pornak egy pusz'lló Szikrától lelt fel-

Gyuladasa éltei szörnyűén leverettelek, össze-szaggellafék, óh Egekl"

iBIrkertstock (Menyhárt „ E M L É K E Z T E T Ő 1rJÁS"-e, gröj Teleki Domokos lordltéséban.i

S á n d o r L i p ó t n á d o r a r a v a t a l o n

„ ö l t ö z e t e t e k n e k mért v a n o l l y n a g y f é n n y é M a ? - mert e l é r k e z e t t g y e r m e k e i n k r e m é n y -

í n y e , J Ó S E F A N T A L T mi-is ü d v e z l l y ü k , mig é l ü n k S a k o p o r s ó k b a n - i s vig v i s s z ü k - e l v é l ü n k "

(Üdvözlő vert s főherceg bevonulására!

JÓZSEF ANTAl löherceg. Magyarország helylarfója, maid nádora, 1799-ben

F e r e n c király 1795 július 20-án nevezte k i József A n t a l főherceget Magyarország helytartójává. Néhány n a p p a l később írásos utasítást adott n e k i

„mintegy vezérfonálként" j ö v e n d ő magatartásához, új méltóságában. A t y a i hangon ajánlja az uralkodó Öccsének, hogy házában tartson rendet, gazdál­

kodjék j ó l , íróasztala estére m i n d i g „tiszta" legyen, környezetével bánjék emberségcsen és ne tűrje az intrikát. F i g y e l m e z t e t i , hogy utazza be M a g y a r ­ országot, de ne pompával, h a n e m mellőzve a felesleges kiadásokat. Csak így ismerheti meg alattvalóit, a k i k k e l szemben első kötelessége az igazságosság.

„Egy nemes és hatalmas n e m z e t n e k kerülsz élére, egy nagy és gazdag országnak, m e l y n e k erőit az uralkodó ház érdekében még f o k o z n i k e l l . A z legyen legfőbb célod, hogy e n n e k a n e m z e t n e k becsülését, bizalmát és szere­

tetét megnyerjed, m i n d e n erőddel ezért dolgozz ! A magyar nagyon tüzes és nagyon kényes kiváltságaira, azonkívül bizalmatlan, de törvényeinek szigorú betartásával könnyen k i lehet vele j ö n n i . . . " József A n t a l főherceg, helytartó, 1795 szeptember 19-én d. e. 11 órakor v o n u l t be Budára, ahol d i a d a l k a p u és a nemzet előlegezett b i z a l m a várta.

Másnap, szeptember 20-án az ifjú főherceg már levelet írt Bécsbe, bátyjának : „Budára érkezve, kötelességemnek tartom Felségednek j e l e n t e n i m i n d a z t , a m i e d d i g történt."

Ezzel a levéllel kezdődött 50 éves alkotó-munkássága. A budai diodolkapu

J ó z s e f A n t a l f ő h e r c e g , mint m e g v á l a s z t o t t n á d o r , b e v o n u l B u d á r a llemaiire melszete)

A . p o z s o n y i országgyűlés 1796 n o v e m b e r 1 2 - i k i ülése, a legünnepé­

lyesebb formában, a király és a királyné jelenlétében zajlott le. A z ülésen a hercegprímás felhívta a karokat és rendeket a nádorválasztásra, mely a

„Kandidáló-levél" felolvasása után egyhangú lelkesedéssel történt. M a j d József A n t a l főherceg letette a nádori esküt és a koronás király megerősítette öccsét a díszes méltóságban. Államügyek, külügyek, Magyarország belső gazdasági kérdései, a n e m z e t i felkelés és az olaszországi hadjárat (1797) foglalkoztatták a nádort, a k i a következő évben (1798) meglátogatta a magyar bányavárosokat.

1799 február 23-án írta a nádor királyi bátyjának Szent-Pétervárról ezeket a sorokat. „Alexandra nagyhercegnő, k i t Felséged az orosz császárral egyet­

értve m e n y a s s z o n y o m u l jelült k i , már első p i l l a n a t b a n meghódított szépsé­

gével és e g y é n i s é g é v e l . . . ő s z i n t e szívből k e l l Felségednek m e g v a l l a n o m , hogy találkozásunk életem legboldogabb pillanata v o l t , m e r t o l y a n szép és nemes hercegnő kerül o l d a l a m mellé, a k i szeretni fog s a k i v e l b o l d o g l e s z e k . . . N e m hálálhatom m e g kellőleg Felséged kegyességét, hogy őt jelölte k i szá­

m o m r a élettársul, m e g v a g y o k győződve, hogy e házassággal családi boldog­

ságom egész életemre biztosítva v a n . " A l e x a n d r a P a v l o v n a nagyhercegnő, 1. Pál orosz cár leánya, 1783 augusztus 9-én született. Tizenhárom éves korá­

ban I V . Gusztáv A d o l f , az a k k o r 18 éves svéd király akarta nőül v e n n i , de vallási o k o k b ó l a házasság meghiúsult. A hercegnő 16 éves volt, m i k o r József nádor eljegyezte.

A l e x a n d r a P a v l o v n a n a g y h e r c e g n ő és J ó z s e f n é d o r e l i e g y z é s i képe

(P. C. Allmer pontozón rajza, Bécs, 18001

„ J e r h a m a r ! r é g e n ki terű lit karokkal V á r H a z á n k , J ó z s e f ! kebelébe v i s s z a ! Jer s z e r e n t s é n e k Fija! ritka kintsü

[ H e r t z e g i J ó z o n l

É S TE f e l s é g e s Szeretet L e á n y a ! A kinek s z l v é f ö r ö m ü n k a j á n l j a Légy A l e x a n d r á n k , s o l a j - á g g a l ékes

[ B é k e - G a l a m b u n k ! "

(Üdvözlő vers József nédor és Alexandra Pavlovna hercegnő eljegyzésére)

J ó z s e f n é d o r d í s z k o c s i j a , m e l y e n e l s ő felesége, A l e x a n d r a P a v l o v n a B u o é r a b e v o n u l l (Magyar Törléneli Mú/eum gyűjteménye. Jelenleg letel a Királyi Vérbon)

J ó z s e f nádor és A l e x a n d r a P a v l o v n a nagyhercegnő egybekelése 1799 október ,'50-án m e n t végbe, Gatsinán, az orosz császári család „mulató-kasté­

lyában," Szent-Pétervár közelében. A z esküvő e l ő b b a császári kápolnában görög szertartás szerint, m a j d utána, a palota lovagtermében felszentelt oltár előtt, a római k a t o l i k u s vallás szertartása szerint zajlott le. A nádor az esküvő előtt írott l e v e l e i b e n p a n a s z k o d i k királyi bátyjának, hogy a cár n e m túlságosan barátságos hozzá. ( P o l i t i k a i o k o k ! A z o r o s z o k megelégelték a háborúskodást a franciák e l l e n és seregeiket haza akarták v o n n i , a m i F e r e n c király-császár számításait keresztezte.) A nádort csak házassága vigasztalja. P o l i t i k a i l a g tehe­

tetlen apósánál. N o v e m b e r 10-én például ezt írja F e r e n c királynak: „ K é t n a p o n át hasztalan próbálkoztam, n e m t u d t a m a császár elé j u t n i . . . E z e k - után n i n c s más hátra, e l u t a z o m i n n e n , a nélkül, h o g y Felségednek hasznos szolgálatot tehettem v o l n a . . .** 1800 január 5-én érkezett az ifjú pár Bécsbe, a h o l négy héten át bálokat, hangversenyeket, színházi díszelőadásokat ren­

deztek a fiatalok tiszteletére. Január 29-én i n d u l t a k haza Budára, ahová február 1-én, délután egy órakor érkeztek. „ M i d ő n a Tanáts-ház előtt mentek el ő Fő Hertzegségek: d o b és trombitaszó hangzott s harsogott k i a Tanáts- házból és egy ott fel-állított győzedelmi k a p u előtt, m i n d a két Nemből való feles számú N e v e n d é k e k pásztori módra fel-öltözködve, a jeles alkalmatos­

sághoz készült öröm-éneket é n e k e l t é k . . . " Zengett az ének, zúgott az éljen . . .

„ A gyalog polgárságnak háromszori Salve-adása fejezte bé az ezen napi ünneplést kívülről, a palotán belül pedig víg e b é d . . E g y k o r i újságok felje­

gyezték, hogy „a m i g a pompás m e n e t e l közt az örvendetes Vivát kiáltások s az ágyú durrogások b e t ö l t ö t t é k a levegőt" a D u n a jege m e g i n d u l t és „ s o k ezernyi P e s t i e k kenteiének voltak az éjtszakát Budán tölteni".

A l e x a n d r a P a v l o v n a , n ó s z n a p j é n iQrtenburg Henrik ..Űröm" c. művébőll

1799 mórcius 3-an zajlót? le Szen.-Pélervéroll JÓZSEf nédor és ALEXANDRA PAVIOVNA nagyhercegnő eljegyzése. Az ünnepélyes esemény s csésziri leéri} palota úgynevezett gyémárrl-kemi-ójéban men? végbe, orosz szenarrei szerint.

A templomi szerterlésokar a kazáni érsek végezte, a jegygyűrűkéi mage a cer vólloifa. Az eljegyzés utón a nédor ezr Irfekirélyl béfyjénak: „Higyie el Felséged, hogy nehéz szívvel ulezom el Innen, egyrészl mert el kell válnom arám­

tól, aki' egész szivemmel szerelek, másrészt, mert a császár és a csészémé elhalmoznak kegyes szeretetükkel."

1800 május 3-án (ényes lovas-játékor rendezlek Pesten, az ifjú nédorné nevenapján. „Tizenhat magyar virezek állanak elől ló­

háton, pompás Nemzeti Köntösökben, kik közöli szemléltelik a jobb szárnyon N Á D O R I S P Á N Y U N K Ő Királyi Hercegsége képe is." (Fischer udvari rézmetsző müve, mely azonban csak 1802 márciuséban jeleni meg és a Magyar Hírmondó

szerint „egynek az ára legalább is öt |orlnl.")

A z ifjú pár boldogsága tökéletes. „ H a r m o n i e P a r f a i t e " — felírás ragyog a palota „szálújában" az egyik ünnepségen. A M a g y a r Kurír 1800 március 4-én j e l e n t i Bécsből: „ T e g n a p i n d u l t e l i n n e n Budára a m a nagy nevű H a y d n M u z s i k u s - D o k t o r és D i r e k t o r , hogy a Nádorispányné Ő . Csász. Hertzegsége parantsolatjára e l énekeltesse s e l muzsikáltassa a T E R E M T É S név alatt esméretes r e m e k muzsikáját, Nádorispányunk születése napján, m e l l y Mártzius- nak 9-dikén lessz." H a y d n után egy másik m u z s i k u s t hívott m e g Budára a nádor hitvese. Május 13-án a M a g y a r Kurír ezt írja: „a B u d a i Theátrum- ban C o n c e r t tartatott, a m e l y b e n egy B e e t h o v e n nevű híres m u z s i k u s a F o r t e - P i a n o n való mesterséges jádzása által m i n d e n e k n e k magára vonta a figyelmes­

ségét. . . H a y d n és B e e t h o v e n Pest-Budán ! . . . K ö z b e n „szakadatlan folya­

matban vágynak ezen két főfő Városában Hazánknak a víg M u l a t s á g o k . . . "

A gróf Batthyány T i v a d a r kertjében rendezett bálon a tánchoz magyar m u z s i k u s o k a t fogadtak, magyar énekesek énekeltek és csak magyar ételeket szolgáltak f e l . A magyar m u z s i k a , ének és tánc e z e k b e n a hónapokban lett udvarképes P e s t - B u d á n . . . A z orosz cár leánya a nádor hitvese tette a z z á . . .

J ó z s e f n é d o r n é v n a p i ü d v ö z l é s e ( V í z f e s t m é n y l

A szerető hitves, k i a napsugarat jelentette a nádor oldalán, 1801 március 8-án leánygyermeket szült. A k i s d e d csak egy-két óráig élt. A szeren­

csétlen, fiatal anya egy héttel később belehalt a szülési fájdalmakba. Baróti Szabó Dávid feljajdulása az egész nemzet gyászát j e l e n t e t t e : „Nintsen Alexandránk, n i n t s e n P a v l o v n a ; Világtól bútsut vett, s Szüleit, Férjét, és m i n k e t egészen gyászba h o z o t t . . . Sír B u d a Vára, z o k o g m i n d e n R e n d , N e m , K a r . .

A z ideiglenesen eltemetett nádorné koporsóját 1803-ban szállították e l a b u d a i várból az ürömi sírkápolnába, a h o n n a n esak 1809-ben, a francia h a d - járat idején vitték vissza átmenetileg Budára. A cár, a nádorné atyja, már nem értesülhetett szerencsétlen sorsú leánya haláláról. Králisz István, a nádor huszára, a k i a gyászhírrel Pétervárra i n d u l t , a magyar határon találkozott az orosz futárral, a k i I . Pál halálának hírével útban volt Budavár felé.

A l e x a n d r a P a v l o v n a a r a v a t a l o n

J ó z s e f n á d o r az 1800-os évek elején (Rajzolta és metszene Sear)

Id J á n o s P e s t - s z a b á l y o z á s i (ervének felirata

Legendás, regényes hagyo­

mány, hogy József nádor első fele­

sége kedvéért vetette f e l Pest város szabályozási tervét. A l e x a n d r a P a v ­ l o v n a már az ürömi kápolna sír­

boltjában n y u g o d o t t , m i k o r 1804 végén a nádor lelkében felmerült a gondolat Pest újjáépítésére. A z év n o v e m b e r 16-án leiratot intézett a városhoz, m e l y b e n azt m o n d j a , hogy Pest szabályozásának és szépí­

tésének gondolata közvetlenül az uralkodótól származik. A k i j e ­ lentés n e m lehetett más, m i n t a köteles tisztelet megnyilvánulása a koronás fővel szemben. József nádor m i n d e n szépért és jóért lelkesedett, s korszakalkotó m u n ­ kásságának egyik legmaradandóbb- j a , hogy a szegényes külsejű, e l ­ hanyagolt Pestet m o d e r n várossá alakította át. ( U g y a n a k k o r a vidéket sem hanyagolta e l . Ilercegfalva községben — m e l y e t róla neveztek el - - emlékoszlop h i r d e t i , hogy az ő kezdeményezésére épült, 1810 18 között). H i l d János építő­

mesterre bízta a nádor Pest szabá­

lyozásának és szépítésének tervét, s a n n a k elkészítése után megala­

pította a k i r . szépítőbizottságot, m e l y n e k irányítását az uralkodó 1808 októberében a nádorra r u ­ házta. A József nádor k o r a b e l i Pestről már csak metszetek és képek regélnek, de ligeteiben, m e l y e k az ő kezdeményezésére létesültek, m a is g y ö n v ö r k ö d ü n k és a köz­

épületek, m e l y e k az ő gondosko­

dását h i r d e t i k , nagyrészt m a is díszei a fővárosnak.

B U D A és P E S T S Z A B A D KIRÁLYI VAROSOK* POLGÁRJAIHOZ.

„Jósef Nádor Ispóny" 1805 november 12-én kibocsátón felhívásának kezdő soroi. A felhívás többek között ezt mondja:,.Buzgó és örökké Isak az Ország boldogságáért lángoló szívvel sietek HOZ­

ZÁTOK, [orró indulattal akarvén köteles­

ségemnek elegei lenni, s Polgár Terseim­

nek köz egybe munkálkodásokat is a Haza jeváre fel kívánni, most, mldón ez ellen­

ség e Heze széleihez közelget , . . "

A

(zollilott, olly" bizodalmas reménységgel h a g y t a l a k - el benneteket, h o g y majtt h a d i seregeink' vitézsége meg - lier- zi a ' k u l i ó bátorságot és n y u g o d a l m a t , ezeket a z e g y b e g y ü l t ' ii i/... R e n d i é i n e k b ö l t s rendelései meg erüssilik , és ezekre

« ' H a z á n a k belsó boldogságát t a r t ó s a l a p o k o n fogják épiLe­

ni ; v a l a m i n t h o g y azt is b i z o n y o s n a k t a r t o t t a m , h o g y az ál­

t a l a m és a H e l y t a r l ó T a n á t s á l t a l tett rendelések ezen ket V á r o s o k ' L a k o s s á it a* í z u k s é g l ő l é s drágaságtól meg menteni,

- v i r á g z á s u k a t nevelni fogják.

E z e n reménységek t ö b b n y i n ' elenyélztek olly fjerr-n- tsétlen esetek Á l t a l , mcllyeket semmi nénin emberi b ő l l s e s - t g előre nem l á t h a t o t t . A z ellenségnek eddig v a l ó hadi Í2eren- tséje é i n a g y o b b l z á m u s á g a derék seregeink vitézségének el­

lent á l l o t t , és már a ' C s á l z á r i F Ő - V á r o s i , "sőtt M a g y a r O r . f z á g h a t á r a i t is ki-tette az ellenséges b e - r o h a n á s o k velze (.el­

mének. A ' .... ii. !,.. idóktárása. az idei g a z d a g termelt meg­

vet z legeitek, ei c n o ket o k o k fzerezlek r e n d k í v ü l *alÓ drrt- Haságot.

„ S ú j r a ismét a k i r á l y n e v é r e H a d b a s z á d a h ü , a h ö s m a g y a r;

Ú j r a i s m é t J Ó Z S E F a v e z é r e . Ú j r a t ű z l á n g m i n d e n h o n f i k a r . "

(Egykorú versből)

A napóleoni-háborúk vérzivatarában a bécsi u d v a r Magyarországtól is súlyos áldozatokat követelt. Károly főherceg, a k i az a k k o r i monarchiának kétségtelenül legnagyobb k a t o n a i tehetsége v o l t , a szükséges hadsereg-reformot Magyarországra is k i akarta terjeszteni.

József nádorra hárult a feladat, hogy ele­

gendő magyar fegyveres erő szálljon hadba a francia seregek e l l e n . A nádor feladata n e m volt k ö n n y ű , de ő legyőzte a nehéz­

ségeket. „ M a g y a r o k ! ha édes h o n o t o k szép birtokában s a m o s t a n i kegyes igaz­

gatás alatt a k a r t o k m e g m a r a d n i h a n ­ goztatta — h a a maradék háládatosságára s a világ bámulására számot kívántok tar­

tani ez egyedül a haza szózatára figyel­

m e z z e t e k ! JNines béke, n i n c s üdv h a az ellenséges hadak rohanásainak visszatór­

iására szükséges erő hiányzik. E z e n n y u g ­ szik m i n d e n polgári társadalom a l a k j a : ebből ered m i n d a külbátorság, m i n d a

J ó z s e f n é d o r t á b o r n o k i d í s z b e n

beljólét állandósága.⁴' (Egyoldalon vert éi

A g y ő r i nemesi felkelők a P i a c - l é r e n iHieronifny Ferenc feiiményel

J e n ő herceg, N a p o l e o n katonáival Győr felé közeledett. A francia császár Schönhrunnból írta leveleit J o s e p h i n e császárnénak . . . 1809, Pünkösd Havának 10-dik Napján intézte Jósef Fő H e r t z e g , Nádor Ispány Parancsolattyát a Felkelő magyar sereghez: „Vitéz Őseinknek Kardiához k e l l eltökélve nyúl­

n u n k ! s a hijjános Kitanítás s Felkészítés akadályait b a j n o k i lélekkel s Kirá­

l y u n k h o z való hűséggel k e l l m e g h a l a d n u n k . A H a z a v e s z e d e l e m b e n f o r o g ! H a azt a veszélyektől m e g n e m menthetjük — h a l j u n k m e g ! . . .** Öt nappal később kelt N a p o l e o n „Proclamatio"-ja a m a g y a r o k h o z : „Gyülekezzetek össze Rákos mezejére, régi őseitek szokása szerént, tartsatok ott igaz N e m z e t i Gyűlést és adgyátok t u d t o m r a végzéseiteket.. . D e a nemzet, a nádor veze­

tése mellett, hű maradt királyához és hadba szállt . . . Szabadhegyről tudatta Jenő herceg N a p o l e o n császárral 1809 június 15-én: „Felség! M a reggel szürkületkor elfoglaltattam GyŐr külvárosait a badeni c s a p a t o k k a l . " Másnap N a p o l e o n írta Schönbrunnból a császárnénak: „ A p r ó d o t küldök hozzád a hírrel, hog\ a marengói csata 14. évfordulóján Jenő csatát nyert János főherceg és a nádor-főherceg e l l e n , Győrött, Magyarországon és elvett tőlük 3000 embert, több ágyút, 4 zászlót és üldözte őket nagyon messze a b u d a i úton.. . 1809 augusztus 31-én N a p o l e o n Győr falai közé érkezett . . . A magyar felkelő sereget a nádor az év karácsonyára bocsátotta haza.

[Bikkessy Heinbucher Józse| rajzéi, 1816)

A magyar nemzeti, hűségnek kevés szebb példája van történelműnkben, mtni a nemesi felkelés, Jőzsaf nédor aleli. Az ország megmozdult, tollforgató polgárok kardot köJöllefe derekukra, a gazdagok pénzeslédéja megnyit!, a szegények utofsó tövüket nyergelték fel áldozatosan. Minden épkézláb férfi otthagyta «fz Ösi kűriét, a poéták versekel irtok g felkeli

nemességhez, régi harcok dics^ emlék* támadt [el egyszerre a mull idők ködéből.

A z 1810 s z e p t e m b e r 5 - é n p u s z t í t ó tabáni t ű z v é s z kegyképe, S z e n t F l ó r i ó n a l a k j á v a l (Oleifeslmény e Kopisztrán Jénosről etnevezen helyőrségi templomban) A n á d o r é p p e n a t a n á c s b a n t a r t ó z k o d o t t , mikor a h a r a n g o k z ú g á s a h í r ü l a d t a a v e s z e d e l m e t . Lovon v é g l a l o t l a t ű z s z í n h e l y é r e , a h o l o l t á s k ö z b e n m e g s e b e s ü l t , d e folytatta a s e g é l y - n y u j t á s t . N é g y ­ s z á z h á z égett le. A T a b á n a n é d o r j ó v o l t á b ó l h a m a r o s a n ú j j á é p ü l t . (1933-ban b o n t o t t á k le végleg.)

A m á s o d i k hitves iWeyde [estménye ulén melszetle Ehrenreich, Pest)

„ A t o r n y o s o d o t t B u d a s P e s t S o l v é - t z ú g o t t — a h o l a — V é n S z e n t G e l l é r t J ó s e f e l é s H e r m i n á t t o l m á c s o l a."

Hdézet egy üdvözlő v c s b ó l l

J ó z s e f nádor második házas­

sága sem volt szerencsésebb az első­

nél. Tizennégy esztendeig lakott szívében a gyász A l e x a n d r a P a v ­ l o v n a elvesztése után. A mérhetet­

len fájdalmat esak úgy tudta e l ­ v i s e l n i , hogy fokozott munkának szentelte m i n d e n percét. Legfőbb törekvése arra irányult, hogy a nemzet kívánságainak útját a király és tanácsosai előtt egyengesse. N e m volt ez könnyű feladat, de törek­

véseinek másik oldala sem volt játék, a m i k o r állandó áldozatokat kellett kérnie a nemzettől a biro­

d a l o m megsegítése érdekében.

N a p o l e o n oroszországi veresége után F e r e n c király újabb élet-halál harcra készült Franciaország ellen.

1813 júliusában a nádor körlevél­

ben szólította fel a vármegyéket, hogy „vennének Ők is részt a béke állandó megalapításának, vagy ha az n e m sikerül, a b i r o d a l o m meg­

mentésének dicsőségében." M a j d a háborús izgalmak elcsendesedtek, a l e l k e k felszabadultak és József nádor csak most gondolt arra.

hogy másodszor is élettársat ve­

gyen maga mellé. 1815 augusztus 30-án kötött házasságot H e r m i n a hercegnővel, V i k t o r Károly, A n - h a l t - B e r n b u r g - S c h a u m b u r g herce­

gének leányával. Két évig élvez­

hette a szép, megértő hitves m e l ­ lett a visszatért boldogságot. A szeretett asszony abban az órában, a m i k o r i k e r g v e r m e k e k k e l H e r ­ m i n a és István örvendeztette meg fenséges urát, a halál karjaiba hanyatlott. (1817 szeptember 14-én.)

J ó z s e f n á d o r „ n y á r i - l a k a " a M a r g i t s z i g e l e n (Kőrojz, Szerelmey Miklós intezetéből, Pesten)

A Margitsziget története elválaszthatatlan József nádor nevétől. A m i k o r I I . József 1782-ben feloszlatta az egyházi r e n d e k e t , a szigetről eltűntek a szer­

zetesek és a szentéletű apácák. A király kijelölte a szigetet Sándor Lipót nádor-főherceg számára — mulatóhelynek. E z z e l megkezdődött a Margitsziget­

nek az a kora, amióta „Palatínus sziget"-nek nevezhetnénk, m e r t a főhercegi csatád birtokában maradt négy nemzedéken át. A Margitsziget ujjáalkotója József nádor, a k i hirtelen elhalt bátyja helyébe lépve, felfedezte a sziget rejtett szépségeit és elhatározta, hogy azokat fejleszteni fogja. A sziget tulajdon­

képen a piliscsabai u r a d a l o m h o z tartozott, ezt aztán a nádor elcserélte a kincstár püspökladányi uradalmával s miután ez megtörtént, királyi adománnyal a sziget tulajdonosa lett. Tost Károly nevű kertésze segítségével hamarosan tündérkertté varázsolta a szigetet. A középkori r o m o k h o z támaszkodva állott a nádor egyszerű­

ségében előkelő „nyári-laka". H e r m i n a , a második hitves, felfedezte a szigeti melegforrást, amely fölé már 1816-ban fürdőépületet akart e m e l n i . József nádor u g y a n a k k o r megnyitotta a szigetet a polgárok előtt, a k i k a p a r t o k o n füröd- hettek is . . . 1815 október végén három uralkodó szüretelt József nádor szőlőjében, a Margitszigeten. A bécsi kongresszus B i h a r i János muzsikájára táncolt. F e r e n c király-császár, I . Sándor orosz cár és I I I , F r i g y e s V i l m o s porosz király voltak a nádor vendégei. Négy n a p i g tartott a mulatozás. H a z a ­ térőben I. Sándor cár, a nádor kíséretében Ü r ö m felé vette útját, a h o l szép­

séges húga, A l e x a n d r a P a v l o v n a , a nádor első felesége, n y u g o d o t t .

J ó z s e f n ó d o r . P a l a t í n u s - h u s z á r o k kíséretében

|D. Montén festménye utén kőre rajzolta H. Kohler)

Ferenc király-császár, I. Sándor orosz cár és I I I . F r i g y e s V i l m o s porosz király pest-budai látogatása alkalmából (1815 október 24—28) a Rákos mezején k a t o n a i szemle volt, m e l y e n a Palatínus-huszárokat József nádor vezette. A két város 50 ezer forintot költött az ünnepi díszítésekre. A hajó­

hidat 800 gyertya világította m e g . A színházi díszelőadás 9000 forintba került.

A g e l l é r t h e g y i „ C S I L L A G D A " 1815-ben nyill m e g , J ó z s e f n é d o r p ó r i f o g ó s é v e i (V. Relm rézkarca. Pesll

Csillagda a G e l l é r t h e g y e n ! . . . A tudós P a s q u i c h János, a pesti U n i ­ verzitás professzora hiába fáradozott v o l n a megteremtésén, ha a t e r v n e k n e m n y e r i m e g József nádort, a k i közbenjárt F e r e n c királynál és 1813-ban m e g ­ nyerte az engedélyt, sőt előteremtette az anyagiakat is az építkezés és berendezés céljaira. 1815 október 15-én nyílt m e g ünnepélyesen a gellérthegyi „Csillagda".

Sietni k e l l e t t a munkával, mert a bécsi kongresszus koronás vendégei már készülődtek Budára és a nádor büszkélkedni akart új alkotásával az idegen uralkodók előtt. A falak ínég nedvesek v o l t a k és a berendezés szegényesnek, tökéletlennek tünt, m i k o r a nádor F e r e n c király-császárt, az orosz cárt és a porosz királyt a „Csillagdába" vezette. P a s q u i c h professzor úr őszintén fel­

tárta F e r e n c király előtt a hiányosságokat és az uralkodó ott, n y o m b a n intéz­

kedett, hogy tekintet nélkül a felmerülendő költségekre, m i n d e n t pótoljanak.

A gellérthegyi „Csillagda" úgyszólván egyszerre halt m e g József nádorral.

A szabadságharc kitörésekor műszereit elszállították és az épület „hadászati­

jelleget" nyert, m i n t e g y k o r o n , a m i k o r még fából épült „Gerendavár" állott a Gellérthegy tetején. ( I n n e n ered régies, B l o c k s b e r g elnevezése.) József nádor sok nyári estén felkereste a gellérthegyi „Csillagdát", á l m o d o z ó l e l k e elmerült az égitestek vizsgálatában. És a csillagok az égi magasságból barátságosan ragyogtak le rá, m i n t h a csak tudták v o l n a , hogy testvérek ő k az örökké­

valóságban . . .