A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A
Bu da pest,
2008. au gusz tus 29., pén tek
126. szám
Ára: 1755,– Ft
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A
Bu da pest,
2008. au gusz tus 29., péntek
126. szám
Ára: 1755,– Ft
TARTALOMJEGYZÉK Ol dal
212/2008. (VIII. 29.) Korm. r. A fo gyasz tó vé del mi ha tó ság el já rá sa so rán fel me rü lõ egyes el já rá si költségekrõl . . . . 14426 213/2008. (VIII. 29.) Korm. r. Az üz le ten kí vül fo gyasz tó val kö tött szer zõ dé sek rõl . . . . 14438 214/2008. (VIII. 29.) Korm. r. Egyes fo gyasz tó vé del mi tár gyú kor mány ren de le tek mó do sí tá sá ról 14439 215/2008. (VIII. 29.) Korm. r. A bé kél te tõ tes tü le ti ta gok ki je lö lé sé nek sza bá lya i ról . . . . 14441 216/2008. (VIII. 29.) Korm. r. A fo gyasz tói ér de kek kép vi se le tét el lá tó tár sa dal mi szer ve ze tek nek
a 98/27/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány elv sze rin ti jegy - zék be való fel ke rü lé se cél já ból lefolytatandó eljárásról . . . . 14443 217/2008. (VIII. 29.) Korm. r. A fo gyasz tók kal szem be ni tisz tes ség te len ke res ke del mi gya kor lat
ti lal má ról szóló 2008. évi XLVII. tör vénnyel, a gaz da sá gi rek - lám te vé keny ség alap ve tõ fel té te le i rõl és egyes kor lá ta i ról szóló 2008. évi XLVIII. tör vénnyel, to váb bá ezek hez kap cso ló dó an a fo gyasz tó vé de lem rõl szóló 1997. évi CLV. tör vény, va la mint egyes kap cso ló dó tör vények mó do sí tá sá ról szóló 2008. évi XLII.
tör vénnyel össze füg gés ben egyes kor mány ren de le tek mó do sí tá - sá ról, va la mint egyes miniszteri rendeletek hatályon kívül he lye - zé sé rõl . . . . 14444 22/2008. (VIII. 29.) KHEM r. A köz le ke dé si szak ké pe sí té sek szak mai vizs gá i nak szer ve zé sé re
fel jo go sí tott in téz mé nyek rõl, va la mint a gaz da sá gi és köz le ke dé - si mi nisz ter ha tás kö ré be tar to zó szak ké pe sí té sek szak mai és vizs - ga kö ve tel mé nye i nek ki adá sá ról szóló 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet módosításáról . . . . 14456 23/2008. (VIII. 29.) KHEM r. A vil la mos ener gia át ál lá si költ ség meg ál la pí tá sá ról . . . . 14493 25/2008. (VIII. 29.) PM r. A pénz ügy mi nisz ter ága za tá ba tar to zó szak ké pe sí té sek szak mai
követelményeirõl szóló 2/1995. (II. 22.) PM ren de let módosítá - sáról . . . . 14493 57/2008. (VIII. 29.) ME h. Szak ál lam tit kár meg bí za tá sá nak meg szû né sé rõl . . . . 14494 58/2008. (VIII. 29.) ME h. Fõ is ko lai ta ná rok ki ne ve zé sé rõl . . . . 14494 Hi va ta los Ér te sí tõ (2008/35. szám) ... HÉ 6013–6108
III. Kormány rendeletek
A Kormány
212/2008. (VIII. 29.) Korm.
rendelete
a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során felmerülõ egyes eljárási költségekrõl
A Kor mány a fo gyasz tó vé de lem rõl szóló 1997. évi CLV. tör vény 55. § (1) be kez dé sé nek b) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján, az Al kot mány 35. § (1) be kez dé sé - nek b) pont já ban meg ha tá ro zott fel adat kör ében el jár va a kö vet ke zõ ket ren de li el:
1. §
A Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó ság (a továb biak ban:
NFH) hi va tal ból in dí tott el já rá sa so rán fel me rü lõ min ta vé - te li költ ség, to váb bá la bo ra tó ri u mi és egyéb vizs gá la ti költ ség (a továb biak ban együtt: el já rá si költ ség) mér té két e ren de let mel lék le te ha tá roz za meg.
2. §
Az el já rá si költ sé get az NFH Ma gyar Ál lam kincs tár nál – a 10032000-01494879-00000000 szám la szá mon – ve ze - tett elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret szám lá já ra csek ken vagy át uta lás sal kell be fi zet ni.
3. §
(1) Az el já rá si költ sé get az el já rá si költ ség ügy fél ál ta li vi se lé sé rõl szóló dön tés jog erõ re emel ke dé sé tõl szá mí tott ti zen öt na pon be lül kell meg fi zet ni.
(2) Az NFH köz pon ti szer ve a be fi ze tett el já rá si költ - ség rõl szám lát ál lít ki, és azt a be fi ze tést kö ve tõ ti zen öt na - pon be lül meg kül di az ügy fél nek.
(3) A be folyt el já rá si költ ség az NFH be vé te lét ké pe zi.
4. §
Az el já rá si költ ség elekt ro ni kus úton tör té nõ meg fi ze té - se ese tén arra az elekt ro ni kus ügy in té zés rész le tes sza bá - lya i ról szóló 193/2005. (IX. 22.) Korm. ren de let igaz ga tá si szol gál ta tá si díj tel je sí té sé re vo nat ko zó sza bá lya it kell al - kal maz ni.
5. §
E ren de let 2008. szep tem ber 1-jén lép ha tály ba, ren del - ke zé se it a ha tály ba lé pé sét köve tõen in dult el já rá sok ban kell al kal maz ni.
Gyur csány Fe renc s. k.,
mi nisz ter el nök
Melléklet a 212/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelethez
A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során felmerülõ mintavételi költség, továbbá laboratóriumi és egyéb vizsgálati költségek mértéke
TEVÉKENYSÉG EGYÉB ELJÁRÁSI KÖLTSÉG (Ft)/áfá val együtt
I. Min ta vé te li el já rás 4 800
+ a min ta ára
III. Ra di o ló gi ai vizs gá la tok
1. Dó zis mé rés/5 min ta 7 320
2. Ra dio ak tív szennye zett ség/fe lü le ten ként/su gár zá si tí pu son ként 5 520
3. Nuk lid azo no sí tás/nuk li don ként 13 920
4. Ra dio ak tív szennye zett ség (Gam ma-spekt ro szkó pia) 24 840
5. Ra don mé ré se (zárt te rek)/na pon ként 9 240
IV. Koz me ti kai, ház tar tás vegy ipa ri, fes ték ipa ri, tex til ipa ri ter mé kek, gyer mek já té kok, gyer mek ápo lá si cik kek és mû anyag ter mé kek, ház tar tá si esz kö zök, bõr rel érint ke zõ anya gok, test ék sze rek és nap szem üve gek vizs gá la ta
1. Ak tív klór-tar ta lom 11 880
2. Ak tív oxi gén-tar ta lom (pl. bo rá tok) 10 200
3. Al ko hol tar ta lom meg ha tá ro zá sa (DMA-val) 13 800
4. Am mó nia meg ha tá ro zás (Titr.) 8 640
5. An ti mik ro bás ha tás – Bak te ri cid ha tás vizs gá la ta 25 680
6. An ti mik ro bás ha tás – Fun gi cid ha tás vizs gá la ta 25 560
7. An ti oxi dán sok (BHA, BHT) meg ha tá ro zá sa (GC-vel) 32 640
8. Át von ha tó ság 16 680
9. Azo szí ne zé kek bõl szár ma zó aro más ami nok (HPLC-vel) 49 560
10. B12-vi ta min mik ro bi o ló gi ai meg ha tá ro zá sa 27 120
11. B1-vi ta min meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) EU-mód szer sze rint 41 880
12. B2-vi ta min meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) EU-mód szer sze rint 46 800
13. B6-vi ta min meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) EU-mód szer sze rint 41 160
14. Be dör zsö lé si fi nom ság (grin do mé ter rel) 14 040
15. Benz(a)pi rén meg ha tá ro zá sa (GC-vel) 36 960
16. Bé ta-ka ro tin meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 36 240
17. Be vo nat vizs gá lat/pa ra mé te ren ként 10 680
18. Be vo na tok el len ál ló ké pes sé gé nek vizs gá la ta/ol da ton ként 11 160
19. Be vo na tok víz ál ló sá ga 13 680
20. Bõ rö sö dés 8 160
21. C-vi ta min meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) EU-mód szer sze rint 37 080
22. Der me dés pont meg ha tá ro zá sa 21 360
23. Éde sí tõ sze rek meg ha tá ro zá sa koz me ti ku mok ból (HPLC-vel) 30 600
24. El csa va ro dás, el hú zó dás tex til ipa ri ter mé kek nél 10 800
25. Elem tar ta lom meg ha tá ro zá sa (AAS-sel)/kom po nen sen ként 14 760
26. Elem tar ta lom meg ha tá ro zá sa (ICP-MS-sel)/6 elem re 23 040
27. Elem tar ta lom meg ha tá ro zá sa (ICP-MS-sel)/8, 9 elem re 34 080
28. Ér zék szer vi vizs gá la tok 10 680
29. Ér zék szer vi vizs gá la tok (rész le ges) 6 240
30. Etil al ko hol ban old ha tó és old ha tat lan rész meg ha tá ro zá sa 10 080
31. Ezüst nit rát-meg ha tá ro zás (Titr.) 9 720
32. Fe dõ ké pes ség, ki adós ság 15 000
33. Fe lü let ak tív anyag ki mu ta tá sa 17 280
34. Fény ál ló ság, szín ál ló ság mes ter sé ges fénnyel szem ben 16 920
35. Fény ál ló ság, szín ál ló ság mes ter sé ges fénnyel, idõ já rás sal szem ben 16 920
36. Fény el nye lés (egy sze rû) 8 040
37. Fény el nye lés (UV, VIS, IR) 10 320
38. Fény el nye lés (szab vá nyo san) 18 000
39. Fé nyes ség meg ha tá ro zá sa 17 280
40. Fol sav mik ro bi o ló gi ai meg ha tá ro zá sa 22 920
41. For mal de hid meg ha tá ro zá sa (gõ zab szorb ci ós mód szer rel) 22 200
42. For mal de hid meg ha tá ro zá sa (víz ki vo na tos mód szer rel) 24 600
2008/126. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 14427
46. Hal maz sû rû ség 7 680
47. Ha lo gé nek (F, I) meg ha tá ro zá sa (mû sze re sen) 9 120
48. Hid ro xi-ben zol-szul fon sav meg ha tá ro zá sa (Titr.) 12 600
49. Hi gi é nés vizs gá lat, öb lí té ses és érin tõ-fe lü let le mo sá sos mód szer
– Lis te ria mo no cy to ge nes ki mu ta tá sa 11 520
50. Hi gi é nés vizs gá lat, öb lí té ses és érin tõ-fe lü let le mo sá sos mód szer
– összes élõ csí ra szám meg ha tá ro zá sa 3 360
51. Hi gi é nés vizs gá lat, öb lí té ses és érin tõ-fe lü let le mo sá sos mód szer
– Sal mo nel la ki mu ta tá sa 10 680
52. Hi gi é nés vizs gá lat, öb lí té ses és érin tõ-fe lü let le mo sá sos mód szer
– pe nész- és élesz tõ gom ba szám meg ha tá ro zá sa 5 280
53. Hi gi é nés vizs gá lat, öb lí té ses és érin tõ-fe lü let le mo sá sos mód szer
– En te ro bac te ri a ce ae szám meg ha tá ro zá sa 3 840
54. Hi gi é nés vizs gá lat, öb lí té ses és érin tõ-fe lü let le mo sá sos mód szer
– En te ro coc cus szám meg ha tá ro zá sa 5 280
55. Hí gít ha tó ság 7 680
56. Ho mo ge ni tás (szem re vé te le zés sel) 7 680
57. Hõ ál ló ság 13 680
58. Hõ mér sék let mé rés (sok pon ton) 7 680
59. Il lat tar tós ság vizs gá la ta (Alp ha M.O.S. tí pu sú elekt ro ni kus or ral) 50 400
60. Iz zí tá si ma ra dék 11 040
61. Kap sza i cin tar ta lom meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 42 480
62. Ka ti on ak tív anyag tar ta lom (Titr.) 15 480
63. Ke mény ség fes ték min tá ból (ce ru za mód szer rel) 11 160
64. Ke mény ség kész be vo na ton (ce ru za mód szer rel) 8 160
65. Ki fo lyá si idõ 9 720
66. Ki nyer he tõ tö meg, tér fo gat/min ta ele men ként 7 680
67. Ko pás ál ló ság vizs gá la ta (Ta ber-ké szü lék kel) 16 200
68. Kor ró zió ál ló ság vizs gá la ta/24 óra 11 400
69. Kur ku min tar ta lom vizs gá la ta fo to met ri á val 18 120
70. Kur ku min tar ta lom vizs gá la ta (HPLC-vel) 21 600
71. Lá gyí tó szer-tar ta lom meg ha tá ro zá sa (GC-vel) 29 160
72. Le dör zsöl he tõ ség, fes ték ki ol dó dás/ol da ton ként 10 680
73. Le pár lá si pró ba 13 680
74. Le ürít he tõ ség ae ro szo lok ból 10 200
75. Lis te ria mo no cy to ge nes ki mu ta tá sa (mini VI DAS-sal) 16 680
76. Lob ba nás pont (zárt té ri) 9 600
77. Meg fo lyá si fok 11 640
78. Mé ret vál to zás tex til ipa ri ter mé kek nél 10 800
79. Mes ter sé ges szí ne zé kek meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 44 160
80. Mik ro bi o ló gi ai vizs gá lat (koz me ti ka: 6 pa ra mé ter) 31 440
81. Mû anya gok ból ki old ha tó kom po nen sek/kö ze gen ként (Extr.) 16 080
82. Nem io nos fe lü let ak tív anyag ki mu ta tá sa 7 080
83. Ni-ki ol dó dás bõr rel érint ke zõ anya gok ból (gyors mód szer rel) 13 800
84. Nit rit tar ta lom meg ha tá ro zá sa spekt ro fo to mé ter rel 9 840
95. Összes fe lü let ak tív anyag meg ha tá ro zá sa 21 360
96. Összes hi gany tar ta lom meg ha tá ro zá sa (AAS-el) 14 760
97. Összes ká li um-per jo dád dal oxi dál ha tó rész meg ha tá ro zá sa (pl. gli ce rin) 12 240
98. Összes sav- vagy lúg tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Titr.) 9 720
99. Összes zsír sav el szap pa no sí tá si szá ma (Titr.) 11 760
100. Pá rol gá si szám 10 680
101. pH-mé rés (mû sze res) 3 240
102. Por lasz tás ae ro szo lok ból 9 720
103. Re zor cin meg ha tá ro zá sa (GC-vel) 28 080
104. Ru gal mas ság vizs gá la ta (haj lí tás sal) 13 560
105. Sal mo nel la ki mu ta tá sa 7 200
106. Sal mo nel la ki mu ta tá sa (mini VI DAS-sal) 14 040
107. Sav val, lúg gal, mo só szer rel és ve gyi anya gok kal szem be ni el len ál ló ké pes ség/kö ze gen ként 11 520
108. Só tar ta lom (Titr.) 10 920
109. Sû rû ség mé ré se mé rõ po hár ban 11 040
110. Sû rû ség mé ré se pik no mé ter rel 9 600
111. Sû rû ség mé rés (DMA-val) 13 800
112. Sza bad al ká li tar ta lom (Titr.) 12 360
113. Sza li cil sav-meg ha tá ro zás (HPLC-vel) 33 720
114. Szá ra dá si idõ (fe lü le ti szá raz ság) meg ha tá ro zá sa 14 160
115. Szá raz ré teg vas tag ság meg ha tá ro zá sa 10 680
116. Szá raz anyag, nem illó rész meg ha tá ro zá sa 9 720
117. Szem cse el osz lás és szem cse mé ret meg ha tá ro zá sa 10 680
118. Szer ves és szer vet len ide gen anyag-tar ta lom meg ha tá ro zá sa 4 440
119. Szer ves ol dó szer-tar ta lom meg ha tá ro zá sa (GC-vel) 21 960
120. Szer ves sa vak meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 35 880
121. Szín tar tós ság iz zadt ság gal szem ben 8 640
122. Szín tar tós ság dör zsö lés sel szem ben 9 600
123. Tá nyér szám mo só- és tisz tí tó sze rek bõl 16 800
124. Tar tó sí tó sze rek (pa ra be nek és fe no xi-eta nol) meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 38 280
125. Ta pa dás (el co mé ter rel) 17 760
126. Ta pa dás (rács vá gás sal) 14 760
127. Ter mék azo no sí tás (Alp ha M.O.S. tí pu sú elekt ro ni kus or ral) 42 480
128. Te rü lé si fok meg ha tá ro zá sa 11 520
129. Tio gli kol sav meg ha tá ro zá sa 9 480
130. Tisz tít ha tó ság meg ál la pí tá sa (kézi mód szer rel) 10 680
131. Tisz tít ha tó ság, mo sás- és sú ro lás ál ló ság meg ál la pí tá sa (be ren de zés sel) 18 840
132. Töl té si, brut tó tö meg vagy tér fo gat/min ta ele men ként 960
133. Ubi ki non-Q10 meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 39 360
134. Ujj le nyo mat fel vé te le ter mék azo no sí tás hoz (GC-vel) 19 320
135. Ütés szi lárd ság (Du Pont ké szü lék kel) 13 560
136. Víz fel vé tel be vo na tok nál 13 800
137. Víz fel ve võ ké pes ség 7 320
138. Víz old ha tó vi ta mi nok meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 43 440
139. Víz tar tó ké pes ség 7 320
140. Víz tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Karl Fis cher mód szer rel) 13 320
141. Zárt ság és szi vár gás men tes ség vizs gá la ta/ele men ként 960
142. Zo mánc ra gya ko rolt ha tás 16 440
143. Zsír old ha tó vi ta mi nok (A, E) meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) gyors mód szer 24 360
2008/126. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 14429
V. Élel mi sze rek vizs gá la ta
1. Ala ki há nya dos meg ha tá ro zá sa 1 200
2. Al de hid tar ta lom meg ha tá ro zá sa 3 000
3. Al ko hol, il let ve sû rû ség meg ha tá ro zá sa fo ko ló val, desz til lá ci ó val 2 280 4. Al ko hol, il let ve sû rû ség meg ha tá ro zá sa fo ko ló val, köz vet le nül 1 440
5. Al ko hol tar ta lom meg ha tá ro zá sa (DMA-val) 13 800
6. Al ko tó ré szek ará nyá nak meg ha tá ro zá sa 1 200
7. Ál la ti szennye zõ dés meg ha tá ro zá sa 9 120
8. Ami no sav-össze té tel meg ha tá ro zá sa, ana li zá tor ral 46 080
9. An ti oxi dáns-tar ta lom meg ha tá ro zá sa (GC-vel) 17 160
10. Aro ma anya gok vizs gá la ta (GC-vel) 19 560
11. Ava so dás ki mu ta tá sa (Kre is-re ak ció) 1 320
12. bakt. Bi fi do bak té ri u mok meg ha tá ro zá sa 11 400
13. bakt. Egyéb mik ro or ga niz mu sok izo lá lá sa ás azo no sí tá sa 11 760
14. bakt. Fes tett ké szít mé nyek mik ro szkó pos vizs gá la ta 3 000
15. bakt. Lac to ba cil lus ki mu ta tá sa 5 400
16. bakt. Me zo fil ae rob és fa kul ta tív ana e rob mik ro bák ki mu ta tá sa 3 000
17. bakt. Me zo fil ae rob és fa kul ta tív ana e rob mik ro bák spó ra szá má nak meg ha tá ro zá sa 3 600
18. bakt. Na tív ké szít mé nyek mik ro szkó pos vizs gá la ta 1 800
19. bakt. Pe nész- és élel mi szer gom bák ki mu ta tá sa 4 200
20. bakt. Pse u do mo nas ae ru gi no sa ki mu ta tá sa 5 400
21. Be pár lá si ma ra dék meg ha tá ro zá sa 2 280
22. Bé ta-ka ro tin meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 23 160
23. Be vo nat arány meg ha tá ro zá sa me cha ni kai szét vá lasz tás sal 1 440
24. Cu kor liszt ke mé nyí tõ tar tal má nak meg ha tá ro zá sa 3 720
25. Cuk rok, cu kor al ko ho lok ki mu ta tá sa (HPLC-vel)/kom po nen sen ként 21 240
26. Cso ma go lás, je lö lés vizs gá la ta ele men ként 1 200
27. Dext rin tar ta lom meg ha tá ro zá sa 4 680
28. Di asz táz ak ti vi tás meg ha tá ro zá sa 7 680
29. Dú sí tó anyag-tar ta lom meg ha tá ro zá sa 2 640
30. Éde sí tõ szer (asz par tám, ace szul fám stb.) meg ha tá ro zá sa (HPCL-vel)/kom po nen sen ként 28 200
31. Egyéb szá mí tás 1 800
32. El nem szap pa no sí tott rész meg ha tá ro zá sa he xá nos mód szer rel 3 960
33. Elekt ro mos ve ze tõ ké pes ség meg ha tá ro zá sa 1 320
34. Elem tar ta lom meg ha tá ro zá sa (ICP-MS-sel) 6 elem re 23 040
35. Elem tar ta lom meg ha tá ro zá sa (ICP-MS-sel) 8, 9 elem re 34 080
36. El szap pa no sí tá si szám meg ha tá ro zá sa 3 000
37. En to mo ló gi ai vizs gá lat 5 160
38. Ere de ti ext rakt tar ta lom meg ha tá ro zá sa 4 080
39. Ér zék szer vi vizs gá lat (rész le ges) 3 600
40. Ér zék szer vi vizs gá lat (tel jes) 7 200
41. Ész ter tar ta lom meg ha tá ro zá sa 3 000
42. Éte res ki vo nat meg ha tá ro zá sa 3 000
43. Etil-al ko ho los ki vo nat meg ha tá ro zá sa 3 000
44. Ét ke zé si ecet acet al de hid-tar tal má nak meg ha tá ro zá sa 3 000
45. Ét ke zé si só ás vány olaj-tar tal má nak meg ha tá ro zá sa (dön tõ mód szer rel) 9 840
56. Fém tar ta lom meg ha tá ro zá sa (AAS-láng ger jesz tés ned ves fel tá rás sal)/fé men ként 13 680 57. Fém tar ta lom meg ha tá ro zá sa (AAS-gra fit kály hás ger jesz tés)/fé men ként 15 840
58. Flu o rid tar ta lom meg ha tá ro zá sa 6 240
59. Fol sav-meg ha tá ro zás mik ro bi o ló gi ai mód szer rel 34 560
60. Fosz fát tar ta lom-meg ha tá ro zás 6 600
61. Fõ zé si idõ meg ha tá ro zá sa 1 440
62. Fõ zé si tu laj don ság meg ha tá ro zá sa 2 280
63. Fû szer pap ri ka összes szí ne zék tar tal má nak meg ha tá ro zá sa 7 800
64. Fû szer pap ri ka-ki vo nat kap sza i cin tar tal má nak meg ha tá ro zá sa 8 160
65. Gesz te nye ké szít mény héj tar tal má nak meg ha tá ro zá sa 1 440
66. Gli a din (glu ten) meg ha tá ro zá sa (ELI SA-val) 16 920
67. Gu mi bá zis mennyi sé gé nek meg ha tá ro zá sa 3 240
68. Gyors fa gyasz tott ter mé kek elõ fõ zött sé gé nek meg ha tá ro zá sa 1 440
69. Gyors fa gyasz tott ter mé kek fõ zé si pró bá ja 1 440
70. Gyors fa gyasz tott ter mé kek hõ mér sék let mé ré se 1 320
71. Gyors fa gyasz tott zöld ség al ko hol ban old ha tat lan ré szé nek meg ha tá ro zá sa 3 960
72. Hab tar tós ság meg ha tá ro zá sa 1 440
73. Ha mu lú gos ság meg ha tá ro zá sa 4 680
74. Ha mu tar ta lom meg ha tá ro zá sa 3 600
75. Ha mu tar ta lom meg ha tá ro zá sa kon duk to met ri á san 2 640
76. Hid ro gén kar bo nát-tar ta lom meg ha tá ro zá sa 10 680
77. Hid ro xip ro lin tar ta lom meg ha tá ro zá sa (kö tõ szö vet) 8 520
78. HMF-tar ta lom meg ha tá ro zá sa 6 000
79. Ide gen mag õr le mény, ál la ti kár te võk ki mu ta tá sa 1 440
80. Ide gen zsí rok ka kaó vaj mel lett 31 320
81. Ide gen zsí rok tej zsír mel lett 31 320
82. Il ló olaj-tar ta lom meg ha tá ro zá sa 3 960
83. In ver táz ak ti vi tás meg ha tá ro zá sa 5 160
84. Íze sí tett te jes ita lok üle dék tar tal má nak meg ha tá ro zá sa 1 320
85. Jód meg ha tá ro zá sa jó do zott só ban (tit ri met ria) 9 960
86. Jo did tar ta lom meg ha tá ro zá sa 4 080
87. Jód szám meg ha tá ro zá sa 3 960
88. Jód szín-szám meg ha tá ro zá sa 2 280
89. Ka kaó ital szusz pen zió-tar tal má nak meg ha tá ro zá sa cent ri fu gá lás sal 2 280
90. Ka kaó ital szusz pen zió-tar tal má nak meg ha tá ro zá sa üle pí tés sel 2 280
91. Kap sza i cin tar ta lom meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 42 480
92. Ka ze in meg ha tá ro zá sa (ELI SA-val) 16 920
93. Ke mé nyí tõ tar ta lom meg ha tá ro zá sa po la ri met ri á san 3 960
94. Ke mé nyí tõ tar ta lom meg ha tá ro zá sa tit rá lás sal 4 680
95. Ké nes sav tar ta lom meg ha tá ro zá sa desz til lá lás sal 7 680
96. Ké nes sav tar ta lom meg ha tá ro zá sa jo do met ri á san 6 240
97. Ki nin tar ta lom meg ha tá ro zá sa 12 840
98. Klo rid-ion meg ha tá ro zá sa 1 920
99. Kof fe in- és egyéb al ka lo i da tar ta lom meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel)/kom po nen sen ként 20 160
100. Kony ha só men tes ha mu tar ta lom meg ha tá ro zá sa 4 680
101. Kony ha só tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Mohr-mód szer rel) 2 400
102. Kony ha só tar ta lom meg ha tá ro zá sa (po ten ci o met ri ás vég pont jel zés sel) 2 640
103. Kony ha só tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Vol hard-mód szer rel) 2 640
104. Koz ma olaj-tar ta lom meg ha tá ro zá sa (GC-vel) 18 000
105. Kris tály- és por cu kor szem cse nagy sá gá nak meg ha tá ro zá sa 1 440
106. Kur ku min tar ta lom meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 21 600
107. Kur ku min tar ta lom meg ha tá ro zá sa (fo to met ri á val) 18 120
2008/126. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 14431
111. Liszt avas sá gá nak meg ha tá ro zá sa 2 280
112. Liszt la bo ra tó ri u mi elõ ál lí tá sa 3 000
113. Liszt õr lé si fi nom sá gá nak meg ha tá ro zá sa 1 560
114. Mag hõ mér sék let mé ré se 1 440
115. Mé ret meg ha tá ro zá sa 1 440
116. Méz faj ta meg ha tá ro zá sa (pol len ana lí zis sel) 7 680
117. Mik ro szkó pos vizs gá lat 5 160
118. Nát ri um hid ro gén kar bo nát-tar ta lom meg ha tá ro zá sa 2 280
119. Nit rát tar ta lom meg ha tá ro zá sa 6 600
120. Nit rát tar ta lom meg ha tá ro zá sa (gyors) 2 400
121. Nit rit tar ta lom meg ha tá ro zá sa 6 240
122. Nit rit tar ta lom meg ha tá ro zá sa (gyors) 2 400
123. Nyo más mé rés ae ro szo lok ban 7 920
124. Ola jok és zsí rok sav szá má nak meg ha tá ro zá sa 15 480
125. Õr lé si fi nom ság meg ha tá ro zá sa 1 560
126. Összes cu kor tar ta lom meg ha tá ro zá sa po la ri met ri á san 3 600
127. Összes cu kor tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Titr.) 6 000
128. Összes sav meg ha tá ro zá sa 1 920
129. Összes szén hid rát meg ha tá ro zá sa 17 640
130. Összes víz ke mény ség meg ha tá ro zá sa 2 280
131. Per oxid szám meg ha tá ro zá sa 13 200
132. pH-meg ha tá ro zás mû sze re sen 1 440
133. Re du ká ló cu kor tar ta lom meg ha tá ro zá sa po la ri met ri á san 3 720
134. Re du ká ló cu kor tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Titr.) 4 080
135. Sár ga pig ment-tar ta lom meg ha tá ro zá sa 6 240
136. Sa va nyú tej ké szít mé nyek sû rû sé gé nek meg ha tá ro zá sa pik no mé ter rel 3 240
137. Sav fok, sav szám meg ha tá ro zá sa 1 920
138. Só sav ban old ha tat lan hamu meg ha tá ro zá sa 4 680
139. Sör szín meg ha tá ro zá sa 6 240
140. Sza lon cu kor szem szá má nak meg ha tá ro zá sa 1 200
141. Szá raz anyag-, il let ve víz tar ta lom meg ha tá ro zá sa (at mosz fé rás szá rí tás sal) 2 280 142. Szá raz anyag-, il let ve víz tar ta lom meg ha tá ro zá sa (old ósze res desz til lá lás sal) 4 680 143. Szá raz anyag-, il let ve víz tar ta lom meg ha tá ro zá sa (pik no mé ter rel) 3 360 144. Szá raz anyag-, il let ve víz tar ta lom meg ha tá ro zá sa (ref rak to met ri á san) 1 440 145. Szá raz anyag-, il let ve víz tar ta lom meg ha tá ro zá sa (vá ku um szá rí tás sal) 3 000
146. Szem cse el osz lás és szem cse mé ret meg ha tá ro zá sa 10 680
147. Szén-di oxid meg ha tá ro zá sa mû sze re sen 3 600
148. Szén-di oxid meg ha tá ro zá sa nyo más mé rés sel (gyors mód szer) 1 320
149. Szer ves és szer vet len ide gen anyag-tar ta lom meg ha tá ro zá sa 10 680
150. Szer ves ol dó sze rek meg ha tá ro zá sa (GC-vel) 21 960
151. Szer ves sav meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 21 960
152. Szesz ész ter-tar ta lom meg ha tá ro zá sa 3 000
153. Szesz fur fu rol-tar ta lom meg ha tá ro zá sa 6 240
154. Szesz koz ma olaj-tar ta lom meg ha tá ro zá sa 6 240
155. Szí ne zék azo no sí tá sa gyap jú fes tés sel 3 960
156. Szí ne zék azo no sí tá sa (VRK-val) 9 840
166. Tisz ta ság és ke vert ség meg ha tá ro zá sa 2 280
167. Tisz ta ság, hi bás szem, tör me lék mennyi sé gi meg ha tá ro zá sa 1 440
168. To jás li kõr to jás tar tal má nak meg ha tá ro zá sa zsír alap ján 6 600
169. To jás tar ta lom meg ha tá ro zá sa szte rin tar ta lom alap ján (fo to met ria) 7 080
170. To jás tar ta lom meg ha tá ro zá sa zsír tar ta lom alap ján 3 960
171. Töl te lék há nyad meg ha tá ro zá sa 1 440
172. Tö meg, tér fo gat el len õr zé se ele men ként 1 200
173. Tö rés mu ta tó meg ha tá ro zá sa 1 440
174. Ubi ki non-Q10 meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel) 39 360
175. Ujj le nyo mat fel vé te le ter mék azo no sí tás hoz (GC-vel) 19 320
176. Vaj víz el osz lá sá nak vizs gá la ta 1 320
177. Vaj víz men tes szá raz anyag-tar tal má nak meg ha tá ro zá sa 5 400
178. Vaj szé rum pH-meg ha tá ro zá sa 2 280
179. Vá lasz ték meg ha tá ro zá sa 1 200
180. Va nil lin tar ta lom meg ha tá ro zá sa 4 080
181. Vasszennye zõ dés meg ha tá ro zá sa 1 440
182. Vi ta mi nok (B1, B2, B6, ni a cin, ni a ci na mid, A, D, E, C stb.) meg ha tá ro zá sa (HPLC-vel)/faj tán ként 25 800
183. Víz ben ol dó dó/old ha tat lan anyag tar ta lom meg ha tá ro zá sa 2 400
184. Vi zes ki vo nat meg ha tá ro zá sa 2 640
185. Víz tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Karl Fis cher mód szer rel) 13 320
186. Zsír sav össze té tel meg ha tá ro zá sa (GC-vel) 19 080
187. Zsír tar ta lom meg ha tá ro zá sa emul zi ó ból (Extr.) 14 880
188. Zsír tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Ger ber-mód szer rel) 2 280
189. Zsír tar ta lom meg ha tá ro zá sa (hi deg ext rak ci ót kö ve tõ szû rés sel) 6 000
190. Zsír tar ta lom meg ha tá ro zá sa (hi deg ext rak ci ó val) 3 000
191. Zsír tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Rö se-Got li eb-mód szer rel) 9 600
192. Zsír tar ta lom meg ha tá ro zá sa (sa vas fel tá rás után me leg vagy hi deg ext rak ci ó val) 6 000 193. Zsír tar ta lom meg ha tá ro zá sa (sa vas fel tá rást kö ve tõ Soxh let-mód szer rel) 13 200
194. Zsír tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Soxh let-mód szer rel, ana li zá tor ral) 6 480
195. Zsír tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Soxh let-mód szer rel, ha gyo má nyos mó don) 7 680
196. Zsír tar ta lom meg ha tá ro zá sa (több szö rös Soxh let-ext rak ci ó val) 9 960
197. Zsír tar ta lom meg ha tá ro zá sa (Van Gu lik-mód szer rel) 2 160
VI. Do hány ipa ri ter mé kek vizs gá la ta
1. Ci ga ret ta, szi var ka és szi var mé re té nek meg ha tá ro zá sa 1 920
2. Fo gyasz tói cso ma go lás ban lévõ da rab szám meg ha tá ro zá sa 1 200
3. Fo gyasz tá si do há nyok vá gat szé les sé gé nek meg ha tá ro zá sa 1 920
4. Fõ füst kárt rány- és ni ko tin tar tal má nak együt tes meg ha tá ro zá sa (GC-vel) 37 200 5. Fõ füst kárt rány- és ni ko tin tar tal má nak meg ha tá ro zá sa (GC-vel és Karl Fis cher mód szer rel) 30 600 6. Fõ füst kárt rány- és ni ko tin-, és szén-mon oxid-tar tal má nak együt tes meg ha tá ro zá sa 42 000
7. Fõ füst szén-mon oxid-tar tal má nak meg ha tá ro zá sa 25 200
VII. Ház tar tá si és ha son ló jel le gû vil la mos ké szü lé kek biz ton sá gos sá gá nak vizs gá la ta
1. Vé de lem ak tív ré szek meg érin té se el len 15 840
2. Mo to ros ké szü lé kek in dí tá sa 14 160
3. Fel vett tel je sít mény és áram 15 840
4. Me le ge dés vizs gá la ta 39 240
5. Szi vár gó áram méré se üzem me leg ál la pot ban 24 240
6. Vil la mos szi lárd ság üzem me leg ál la pot ban 24 240
7. Ned ves ség ál ló ság, ned ves ség ke ze lés (ned ves ség kam rá ban) 32 640
8. Ned ves ség ál ló ság/túl fo lyás vizs gá la ta 25 920
9. Víz men te sen tö mí tett ség vizs gá la ta 27 600
2008/126. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 14433
13. Túl ter he lés vizs gá la ta 35 760
14. Szak sze rût len mû köd te tés (hõ tech ni kai vagy mo to ros ké szü lék) 45 700
15. Szak sze rût len mû köd te tés (kom bi nált ké szü lék) 59 160
16. Sta bi li tás, me cha ni kai sé rü lés vizs gá la ta 15 840
17. Me cha ni kai szi lárd ság vizs gá la ta (ru gós ka la pács) 15 600
18. Me cha ni kai szi lárd ság vizs gá la ta (ej tés) 15 600
19. Szer ke ze ti elõ írások vizs gá la ta 29 040
20. Bel sõ hu za lo zás vizs gá la ta 15 600
21. Bel sõ hu za lo zás/haj lí tá si vizs gá lat 90 fo kig 24 240
22. Há ló za ti csat la ko zás és kül sõ haj lé kony ve ze ték vizs gá la ta 15 600
23. Vé dõ csat la ko zás foly to nos sá gá nak vizs gá la ta 15 600
24. Csa va rok és össze kö té sek vizs gá la ta 15 600
25. Kül sõ ve ze tõk és csat la ko zó kap csa ik vizs gá la ta 15 600
26. Kú szó ára mút, lég köz és szi ge te lé sen ke resz tül mért tá vol ság vizs gá la ta 15 600
27. El len ál ló ké pes ség mé ré se hõ vel szem ben (go lyós nyo mó pró ba) 18 960
28. El len ál ló ké pes ség mé ré se hõ vel szem ben (iz zó hu za los vizs gá lat) 18 960
29. El len ál ló ké pes ség mé ré se hõ vel szem ben (tû lán gos vizs gá lat) 18 960
30. Mik ro hul lá mú su gár zás mé rés 18 960
31. Tran zi ens túl fe szült sé gek mé ré se (lö kõ ge ne rá to ros vizs gá lat) 28 680
32. Há ló za ti csat la ko zó ve ze ték haj lí tó igény be vé tel 24 240
33. Te her men te sí tõ húzó igény be vé tel 22 320
34. Te her men te sí tõ csa va ró igény be vé tel 18 960
35. Ter mék spe ci fi kus vizs gá lat 15 840
36. Ned ves ség ál ló ság/me rü lõ szi vattyú 22 320
VIII. Vil la mos já té kok biz ton sá gos sá gá nak vizs gá la ta
1. Fel vett tel je sít mény 16 320
2. Me le ge dés és rend el le nes mû köd te tés 45 960
3. Vil la mos szi lárd ság üze mi hõ mér sék le ten 23 280
4. Ned ves ség ál ló ság 32 640
5. Vil la mos szi lárd ság szo ba hõ mér sék le ten 15 840
6. Me cha ni kai szi lárd ság (ru gós ka la pács) 15 840
7. Szer ke ze ti elõ írások 25 920
8. Ve ze té kek és hu za lok vé del me 15 840
9. Csa va rok és össze kö té sek 15 840
10. Kú szó ára mút és lég kö zök 15 840
11. Hõ ál ló ság (go lyós nyo mó pró ba) 19 200
12. Tûz ál ló ság (tû lán gos vizs gá lat) 19 200
13. Tûz ál ló ság (iz zó hu za los vizs gá lat) 19 200
14. Ter mék spe ci fi kus vizs gá lat 15 840
IX. Au dio-, vi deo- és ha son ló elekt ro ni kus ké szü lé kek vizs gá la ta
1. Me le ge dés ren del te tés sze rû kö rül mé nyek kö zött 32 640
2. Áram ütés el le ni vé del met szol gál ta tó szer ke ze ti kö ve tel mé nyek vizs gá la ta 15 840
3. Áram ütés ve szély ren del te tés sze rû üze mi kö rül mé nyek kö zött 25 920
X. Lám pa tes tek vizs gá la ta
1. Lám pa tes tek szer ke ze té nek vizs gá la ta – cse rél he tõ al kat ré szek, ve ze ték utak, lám pa fog la la tok,
gyúj tó fog la la tok, so ro zat kap csok 14 160
2. Lám pa tes tek szer ke ze té nek vizs gá la ta – csat la ko zó kap csok és há ló za ti csat la ko zók 14 160 3. Lám pa tes tek szer ke ze té nek vizs gá la ta – kap cso lók, szi ge te lõ bé lé sek és vé dõ csö vek, ket tõs
és meg erõ sí tett szi ge te lés 14 160
4. Lám pa tes tek szer ke ze té nek vizs gá la ta – vil la mos csat la ko zá sok és áram ve ze tõ ré szek, csa va rok,
me cha ni kai kö té sek és töm sze len cék 15 840
5. Lám pa tes tek szer ke ze té nek vizs gá la ta – me cha ni kai szi lárd ság 15 840
6. Kú szó áram utak és lég kö zök 15 840
7. Vé dõ ve ze tõs érin tés vé de lem 15 600
8. Csat la ko zó kap csok (csa va ros) 15 600
9. Kül sõ hu za lo zás 15 600
10. Bel sõ hu za lo zás 15 600
11. Áram ütés el le ni vé de lem 15 600
12. Tar tós sá gi és me le ge dé si vizs gá lat (ren del te tés sze rû üzem) 32 520
13. Tar tós sá gi és me le ge dé si vizs gá lat (rend el le nes üzem) 32 520
14. Ned ves ség ál ló ság 32 400
15. Szi ge te lé si el len ál lás 15 600
16. Vil la mos szi lárd ság 15 600
17. Szi vár gó áram 15 600
18. Hõ vel szem be ni el len ál lás (go lyós nyo mó pró ba) 18 960
19. Tûz zel szem be ni el len ál lás (iz zó hu za los vizs gá lat) 18 960
20. Tûz zel szem be ni el len ál lás (tû lán gos vizs gá lat) 18 960
21. Ter mék spe ci fi kus vizs gá la tok 15 600
22. E14-es fog la lat be csa va rás köz be ni idom sze res vizs gá lat 18 960
23. E27-es fog la lat be csa va rás köz be ni idom sze res vizs gá lat 18 960
XI. Gé pek biz ton sá gos sá gá nak vizs gá la ta
1. Me cha ni kai szi lárd ság 25 290
2. Me cha ni kai ve szé lyek el le ni vé de lem 25 920
3. Hõ ha tás okoz ta ve szé lyek el le ni vé de lem 19 200
4. Anya gok okoz ta ve szé lyek el le ni vé de lem 19 200
5. Ör vény ára mú fék pa don vég zett me le ge dés mé rés 66 000
6. Ör vény ára mú fék pa don vég zett nyo ma ték vizs gá lat 66 000
7. Szer ke ze ti vizs gá lat 29 280
8. Mû kö dé si vizs gá lat 19 200
9. Nyo ma ték mé rés 19 200
10. Ter mék spe ci fi kus vizs gá lat 15 840
XII. Erõs ára mú ház tar tá si du gós csat la ko zók vizs gá la ta
1. Mé re tek el len õr zé se mé ret la pok al kal ma zá sá val 15 840
2. Vé dõ érint ke zõk és vé dõ kap csok, csat la ko zó kap csok el len õr zé se 15 840
3. Szer ke ze ti elõ írások el len õr zé se rög zí tett, több szö rös hor doz ha tó alj za tok ra és du gók ra 15 840
4. Me cha ni kai szi lárd ság vizs gá la ta (ej tõ do bos) 19 200
5. Ter mék spe ci fi kus vizs gá la tok 15 840
6. Me le ge dés el len õr zé se rög zí tett, több szö rös hor doz ha tó alj za tok ra és du gók ra 32 520 XIII. Elekt ro mos hang frek ven ci ás mé ré sek
1. Ki me nõ tel je sít mény mé ré se 15 840
2008/126. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 14435
5. Ki bo csá tá si hang nyo más szint mé ré se 66 120
6. Fej hall ga tós és fül hall ga tós ter mék mû fü les vizs gá la ta 19 200
7. Ter mék spe ci fi kus vizs gá lat 15 840
XIV. Gyer mek já ték sze rek biz ton sá gos sá gá nak vizs gá la ta
1. Mo no fil szá la kat tar tal ma zó já té kok vizs gá la ta 10 560
2. Kis al kat ré szek vizs gá ló hen ge res vizs gá la ta 12 840
3. For ga tó nyo ma ték vizs gá la ta 16 320
4. Húzó vizs gá lat (INST RON-nal) 51 240
5. Húzó vizs gá lat (erõ mé rõ vel) 23 280
6. Ejtõ vizs gá lat 12 840
7. Bil len tõ vizs gá lat 12 840
8. Ütés vizs gá lat 12 840
9. Nyo mó vizs gá lat (INST RON-nal) 54 840
10. Áz ta tá si vizs gá lat/duz za dó anyag 16 320
11. Sta bi li tás vizs gá lat 23 280
12. Élek éles sé gé nek vizs gá la ta 16 320
13. He gyes vég zõ dé sek vizs gá la ta 16 320
14. Hu za lok haj lít ha tó sá gi vizs gá la ta 19 800
15. Duz za dó anya gok mé re té nek meg ha tá ro zá sa 19 800
16. Fo lya dék kal töl tött já té kok tö mí tett sé ge 26 760
17. Bi zo nyos já té kok ge o met ri ai alak já nak vizs gá la ta (vizs gá ló sab lon nal) 12 840
18. Száj jal mû köd te tett já té kok tar tós sá gá nak vizs gá la ta 19 800
19. Össze csu kó és toló me cha niz mu sok vizs gá la ta ter he lés sel 19 800
20. Egyes ele mek vagy al kat ré szek hoz zá fér he tõ sé gé nek vizs gá la ta (vizs gá ló uj jal) 12 840
21. Hin ták és ha son ló já té kok szi lárd sá gá nak vizs gá la ta 23 280
22. Lö ve dé kek moz gá si ener gi á já nak meg ha tá ro zá sa 68 760
23. Mû anyag fó lia vas tag sá gá nak vizs gá la ta 16 320
24. Má szó ka áll vá nyok és más ha son ló já té kok nyí lás vizs gá la ta 16 320
25. Hin ta kö te lek és lán cok át mé rõ jé nek vizs gá la ta 16 320
26. Ki bo csá tá si hang szint nyo más meg ha tá ro zá sa 68 800
27. Vil la mos haj tá sú rá ül he tõ já té kok se bes sé gé nek meg ha tá ro zá sa 40 800
28. Hõ mér sék let emel ke dés mé ré se 33 840
29. Szer ke ze ti vizs gá la tok 12 840
30. Gyú lé kony ság vizs gá la ta 68 760
31. Zsi nór vas tag ság vizs gá la ta 16 320
32. Sta ti kus szi lárd ság vizs gá la ta 19 800
33. Di na mi kus szi lárd ság vizs gá la ta 47 760
34. Fék be ren de zés mû kö dõ ké pes sé gé nek vizs gá la ta 61 800
35. Fi gyel mez te té sek és hasz ná la ti út mu ta tók vizs gá la ta 12 840
36. Mé re tek meg ha tá ro zá sa 16 320
37. Já té kok zsi nór ja i nak vizs gá la ta 16 320
38. Cso ma go lás vizs gá la ta 12 840
39. Kis lab da vizs gá la ta 12 840
XVI. Kor ró zió ál ló acél ból ké szült ház tar tá si edé nyek vizs gá la ta
1. Fe lü let ki ala kí tá sá nak vizs gá la ta 19 200
2. Sze rel vé nyek ter he lé ses vizs gá la ta (3-szor tö meg, 0,5 óra) 29 520
3. Sta bi li tás vizs gá la ta (10%-os lej tõn) 15 960
4. Fo gan tyúk me le ge dé sé nek vizs gá la ta 29 280
5. Mû anyag sze rel vé nyek hõ ál ló sá gá nak el len õr zé se (120 Cel si us fo kon) 22 560
6. Fe nék ki ala kí tás vizs gá la ta 15 960
7. Ter mék spe ci fi kus vizs gá lat 15 960
XVII. Ét ke zé si por ce lán ter mé kek vizs gá la ta
1. Fe lü let mi nõ sí té se 15 960
2. Mé re tek meg ha tá ro zá sa 15 960
3. Hõ mér sék let vál to zás sal szem be ni el len ál ló ké pes ség vizs gá la ta (6 db ter mé ken) 45 960
4. Ter mék spe ci fi kus vizs gá la tok 15 960
XVIII. Ház tar tá si fém tö meg cik kek (ter mék spe ci fi kus) vizs gá la ta
1. Mé re tek el len õr zé se 15 840
2. Fe lü let mi nõ ség, fe lü le ti hi bák vizs gá la ta 15 840
3. Szi lárd ság vizs gá la ta 25 900
4. Ren del te tés sze rû al kal mas ság, mû kö dés vizs gá la ta 15 840
5. Ter mék spe ci fi kus vizs gá lat 15 840
XIX. Uni ver zá lis mé ré sek
1. Ke mény ség mé rés vizs gá lat 56 040
2. Mik ro szkó pos vizs gá lat 22 560
3. Hú zó-nyo mó vizs gá lat (INST RON-nal) 59 400
4. Kon di ci o ná lás klí ma kam rá ban (hõ és/vagy pára) 39 240
5. Ter mék spe ci fi kus vizs gá lat 15 840
6. Meg vi lá gí tás-mé rés fény for rá son ként 21 120
7. Haj lí tó igény be vé tel 24 240
8. Ej tõ do bos vizs gá lat 22 560
XX. Gyer mek ma gas szé kek vizs gá la ta
1. Ütõ vizs gá lat 17 400
2. Ál lít ha tó hát tám la szi lárd sá gá nak vizs gá la ta 15 480
3. Nyí lá sok, ré sek vizs gá la ta 11 640
4. Sta bi li tás vizs gá la ta 17 400
5. Tál ca szi lárd ság és sta bi li tás vizs gá la ta 11 640
6. Tál ca ej tés vizs gá la ta 11 600
XXI. Pe len ká zó be ren de zé sek vizs gá la ta
1. Pe len ká zó asz ta l rés és/vagy nyí lás vizs gá la ta 13 560
2. Ter mék spe ci fi kus vizs gá lat 15 960
2008/126. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 14437
Rö vi dí té sek jegy zé ke
AAS ato mab szorb ci ós spekt ro met ria
ELISA en zim jel zé sû im mu no ló gi ai vizs gá ló mód - szer
Extr. ki vo nás (ext ra há lás)
GC gáz kro ma to grá fia
GC/MS gáz kro ma to gráf-tö meg spekt ro mé ter rend - szer
HMF hid ro xi-me til-fur fu rol
HPLC nagy tel je sít mé nyû fo lya dék kro ma to grá fia ICP-MS in duk tí ve csa tolt plaz ma-tö meg spekt ro mé ter Titr. tit rá lás
VIS lát ha tó fény frek ven cia tar to mány IR inf ra vö rös frek ven cia tar to mány UV ult ra ibo lya frek ven cia tar to mány VRK vé kony ré teg-kro ma to grá fia
A Kor mány
213/2008. (VIII. 29.) Korm.
ren de le te
az üz le ten kí vül fo gyasz tó val kö tött szer zõ dé sek rõl
A Kor mány a fo gyasz tó vé de lem rõl szó ló 1997. évi CLV. tör vény 55. § (1) be kez dés d) pont já ban fog lalt fel - ha tal ma zás alap ján, az Al kot mány 35. § (1) be kez dés b) pont já ban meg ha tá ro zott fel adat kör ében el jár va a kö - vet ke zõ ket ren de li el:
1. §
(1) E ren de let ha tá lya azok ra a ter mék ér té ke sí té sé re vagy szol gál ta tás nyúj tá sá ra irá nyu ló szer zõ dé sek re ter jed ki, ame lyek meg kö té sé re vál lal ko zás vagy a vál lal ko zás ne vé ben, il let ve ja vá ra szer zõ dést kötõ sze mély (a to váb - bi ak ban együtt: vál lal ko zás) és fo gyasz tó kö zött, a vál lal - ko zás kez de mé nye zé sé re, a vál lal ko zás üz le tén, te lep he - lyén kí vül, il let ve an nak hi á nyá ban ke rül sor, így külö - nösen
a) a fo gyasz tó la ká sán, mun ka he lyén, át me ne ti tar tóz - ko dá si he lyén, fel té ve, hogy a vál lal ko zás a fo gyasz tót
mék, il let ve szol gál ta tás ér té ke sí té se a vál lal ko zás gaz da - sá gi te vé keny sé ge vagy ön ál ló fog lal ko zá sa kö ré be tar - tozik.
(3) A ren de let ha tá lya ki ter jed arra az eset re is, ami kor a vál lal ko zás üz le tén, te lep he lyén kí vül, il let ve an nak hi á - nyá ban a fo gyasz tó tesz szer zõ dés kö tés re aján la tot a vál - lal ko zás nak.
(4) Nem ter jed ki a ren de let ha tá lya:
a) az épí té si szer zõ dés re,
b) az in gat lan tu laj don jo gá nak, in gat lan ra vo nat ko zó más jog meg szer zé sé re irá nyu ló szer zõ dés re,
c) a biz to sí tá si szer zõ dés re,
d) az ér ték pa pír ra vo nat ko zó szer zõ dé sek re.
(5) Nem ter jed ki a ren de let ha tá lya a vál lal ko zás vá sá - ron, pi a con, il let ve köz te rü le ten vég zett ér té ke sí tõ te vé - keny sé gé re.
(6) A vál lal ko zás és a fo gyasz tó kö zött ki zá ró lag egy vagy több táv köz lõ esz köz hasz ná la ta út ján kö tött szer zõ - dés re a tá vol lé võk kö zött kö tött szer zõ dé sek re vo nat ko zó kü lön jog sza bály ren del ke zé se it kell al kal maz ni.
2. §
A fo gyasz tót az 1. § (3) be kez dé se sze rin ti eset ben nem köti az aján la ta, ha a vál lal ko zás az aján la tot nyom ban el nem fo gad ta.
3. §
(1) A vál lal ko zás kö te les leg ké sõbb a szer zõ dés meg kö - té se kor a fo gyasz tót írás ban tá jé koz tat ni a 4. § sze rin ti jogáról, és an nak a sze mély nek a ne vé rõl, cí mé rõl, és – ha az el ál lá si nyi lat ko za tot ilyen mó don is fo gad ja – elekt ro - ni kus le ve le zé si cí mé rõl, aki vel szem ben e jo gát gya ko rol - hat ja.
(2) Az (1) be kez dés sze rin ti tá jé koz ta tást kel te zés sel kell el lát ni. A tá jé koz ta tás nak tar tal maz nia kell a szer zõ - dés azo no sí tá sát le he tõ vé tévõ ada to kat.
(3) Ha a vál lal ko zás az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott kö te le zett sé gé nek nem tesz ele get, a szer zõ dés sem mis.
b) szol gál ta tás nyúj tá sá ra irá nyu ló szer zõ dés ese té ben a szer zõ dés kö tés nap já tól szá mí tott nyolc mun ka nap el tel - té ig
gya ko rol hat ja.
(3) Írás ban tör té nõ el ál lás ese tén azt ha tár idõ ben ér vé - nye sí tett nek kell te kin te ni, ha a fo gyasz tó nyi lat ko za tát a ha tár idõ le jár ta elõtt el kül di.
(4) Az (1) be kez dés sze rin ti el ál lás ese tén a fo gyasz tó nem kö te les meg té rí te ni a ter mék nek azt az ér ték csök ke - né sét, amely a ren del te tés sze rû hasz ná lat kö vet kez mé nye, és nem kö te les a ter mék hasz ná la tá ért hasz ná la ti dí jat fizetni. Az át vett ter mék neki fel ró ha tó ér ték csök ke né sé ért azon ban helyt áll ni tar to zik.
(5) A fo gyasz tó (1) be kez dés sze rin ti el ál lá sa ese tén a vál lal ko zás nem kö te les az át vett vé tel ár, il let ve a szol gál - ta tás díja után ka ma tot fi zet ni.
(6) Nem gya ko rol hat ja az (1) be kez dés sze rin ti jo gát a fo gyasz tó, ha a ter mé ket nem tud ja tel jes egé szé ben vissza szol gál tat ni. Ha azon ban rész ben vissza tud ja azt szol gál tat ni úgy, hogy a meg ma radt rész ér té ke és hasz nál - ha tó sá ga nem csök kent, a vé tel ár ará nyos ré szé nek vissza - szol gál ta tá sát kö ve tel he ti.
(7) Ha a szol gál ta tás nyúj tá sá ra irá nyu ló szer zõ dést rész ben tel je sí tet ték, a fo gyasz tó nak a díj vissza fi ze té sé re vo nat ko zó kö ve te lé sé vel szem ben a vál lal ko zás kö ve tel - he ti a szol gál ta tás már igény be vett ré szé re ará nyo san járó dí jat. Nem gya ko rol hat ja az (1) be kez dés sze rin ti jo gát a fo gyasz tó, ha a szol gál ta tást már tel jes egé szé ben igény be vet te.
5. §
A fo gyasz tó a 2. és 4. §-ban meg ha tá ro zott jo ga i ról érvényesen nem mond hat le.
6. §
Ez a ren de let a 2008. szep tem ber 1-jén lép ha tály ba, ren del ke zé se it a ha tály ba lé pé sét kö ve tõ en kö tött szer zõ dé - sek re, il let ve a ha tály ba lé pé sét kö ve tõ en tett, az 1. § (3) be - kez dé se sze rin ti aján la tok ra kell al kal maz ni.
7. §
(1) Ha tá lyát vesz ti az üz le ten kí vül fo gyasz tó val kö tött szer zõ dé sek rõl és az üz le ten kí vü li ke res ke dés foly ta tá sá - nak egyes fel té te le i rõl szó ló 370/2004. (XII. 26.) Korm.
ren de let.
8. §
Ez a ren de let az üz let he lyi sé gen kí vül kö tött szer zõ dé - sek ese tén a fo gyasz tók vé del mé rõl szó ló, 1985. de cem ber 20-i 85/577/EGK ta ná csi irány elv nek való meg fe le lést szol gál ja.
Gyur csány Fe renc s. k.,
mi nisz ter el nök
A Kormány
214/2008. (VIII. 29.) Korm.
rendelete
egyes fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról
A Kor mány a fo gyasz tó vé de lem rõl szó ló 1997. évi CLV. tör vény 55. § (1) be kez dé sé nek f)–h) pont já ban, az 5. § (1) be kez dé sé nek b) pont ja te kin te té ben a köz igaz ga - tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szó ló 2004. évi CXL. tör vény 174/A. § a) pont já ban fog - lalt fel ha tal ma zás alap ján, az Al kot mány 35. § (1) be kez - dé sé nek b) pont já ban meg ha tá ro zott fel adat kör ében el jár - va a kö vet ke zõ ket ren de li el:
1. §
(1) A Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó ság ról szó ló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban: R.) 6. § (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(3) Az NFH fo gyasz tó vé del mi ha tó ság ként el len õr zi a) az egyes tar tós fo gyasz tá si cik kek re vo nat ko zó kö te - le zõ jót ál lás ról szó ló 151/2003. (IX. 22.) Korm. ren de let 3. §-ában, 5. § (2) és (3) be kez dé sé ben, va la mint 6. §-ában,
b) a la kás épí tés sel kap cso la tos kö te le zõ jót ál lás ról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. ren de let 4. § (2)–(4) be kez - dé sé ben és 5. §-ában,
c) az egyes ja ví tó-kar ban tar tó szol gál ta tá sok ra vo nat - ko zó kö te le zõ jót ál lás ról szó ló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. ren de let 3. § (1)–(4) be kez dé sé ben és 4–5. §-ában, d) a fo gyasz tók nak szánt ter mé kek re vo nat ko zó biz ton - sá gos sá gi kö ve tel mé nye ket tar tal ma zó, kü lön jog sza bály - ban
fog lalt ren del ke zé sek be tar tá sát, és az Fgytv.-ben meg ha - tá ro zott sza bá lyok sze rint el jár ezek meg sér té se ese tén.”
(2) Az R. 6. §-a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a je len le gi (4) be kez dés szá mo zá sa (5) be kez -
2008/126. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 14439
2. §
Az R. 8. § (2) és (3) be kez dé sé nek he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:
„(2) A Kor mány
a) az Fgytv. 39. § (1) be kez dé sé ben, 43/A. § (1) be kez - dé sé nek d) pont já ban, va la mint (3) be kez dé sé ben, to váb bá 50. §-ában,
b) az elekt ro ni kus hír köz lés rõl szó ló 2003. évi C. tör - vény (a to váb bi ak ban: Eht.) 16. § k) pont já ban,
c) a biz ton sá gos és gaz da sá gos gyógy szer- és gyó gyá - sza ti se géd esz köz-el lá tás, va la mint a gyógy szer for gal ma - zás ál ta lá nos sza bá lya i ról szó ló 2006. évi XCVIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Gyftv.) 76. § (2) be kez dé sé ben,
d) a vil la mos ener gi á ról szó ló 2007. évi LXXXVI. tör - vény (a to váb bi ak ban: Vet.) 72. § (3) be kez dé sé ben, va la - mint 163. § (2) be kez dé sé ben,
e) a föld gáz el lá tás ról szó ló 2008. évi XL. tör vény 113. § (2) be kez dé sé ben,
f) a fo gyasz tók kal szem be ni tisz tes ség te len kereske - delmi gya kor lat ti lal má ról szó ló 2008. évi XLVII. tör vény 12. § (3) be kez dé sé ben
fo gyasz tó vé del mi ha tó ság ként az NFH köz pon ti szer vét je lö li ki.
(3) A Kor mány
a) az Fgytv. 17. § (5) be kez dé sé ben, 43/A. § (1) be kez - dé sé nek a)–c) és e)–k) pont já ban, va la mint (2) és (4) be - kez dé sé ben, 47. § (6) és (7) be kez dé sé ben, to váb bá 48. § (3) be kez dé sé ben,
b) a gaz da sá gi ka ma rák ról szó ló 1999. évi CXXI. tör - vény 10. § (1) be kez dé sé nek f) pont já ban,
c) 2009. jú ni us 30-áig a föld gáz el lá tás ról szó ló 2003. évi XLII. tör vény 5. §-ában,
d) a biz to sí tók ról és a biz to sí tá si te vé keny ség rõl szó ló 2003. évi LX. tör vény 10. szá mú mel lék le te A) pont já nak 11. al pont já ban,
e) az Eht. 21. §-ának (1)–(5) be kez dé sé ben, va la mint 42. § (2) be kez dé sé nek c) pont já ban,
f) a táv hõ szol gál ta tás ról szó ló 2005. évi XVIII. tör vény 4. § (1) be kez dé sé nek b) pont já ban, 6. § (2) be kez dé sé nek b) pont já ban, 9. §-ában, 10. § a) pont já ban, 11. § (1) be kez - dé sé ben, va la mint 18. § e) pont já ban,
g) a Gyftv. 18. §-a (6) be kez dé sé nek má so dik mon da tá - ban,
h) a Vet. 163. §-át meg elõ zõ al cím ben, 163. § (1) be - kez dé sé ben és (3) be kez dé sé nek b) pont já ban
(2) A köz igaz ga tá si ha tó sá gi dön tés bí ró sá gi fe lül vizs - gá la ta ese tén az erre vo nat ko zó bí ró sá gi dön tés Fgytv. sze - rin ti köz zé té te lé vel kap cso la tos fel ada to kat az NFH köz - pon ti szer ve vég zi.
(3) A ha tó sá gi szer zõ dés köz zé té te lét az NFH azon szer - ve vég zi, amely az adott szer zõ dést meg kö töt te.
(4) A fo gyasz tó vé del mi ha tó ság hon lap ja alatt az NFH köz pon ti szer ve ál tal üze mel te tett hon la pot kell ér te ni.”
4. §
(1) E ren de let – a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel – 2008. szep tem ber 1-jén lép ha tály ba.
(2) Az R. – e ren de let 2. §-ával meg ál la pí tott – 8. § (2) be kez dé sé nek e) pont ja 2009. jú li us 1-jén lép ha tály ba.
5. §
(1) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti
a) a Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó ság ál tal ki sza bott egyes bír sá gok fel hasz ná lá sá ról szó ló 336/2007. (XII. 13.) Korm. ren de let 2. § (1) be kez dé sé nek a) és c) pont ja, va la - mint
b) az R. 7. § (3) be kez dé sé nek c) pont ja.
(2) 2009. ja nu ár 1-jén ha tá lyát vesz ti az R. 6. § (3) be - kez dé sé nek d) pont ja.
6. §
(1) A bé kél te tõ tes tü le ti ta gok dí ja zá sá ról szó ló 211/1998. (XII. 24.) Korm. ren de let 2. § (3) be kez dé sé ben az „Fgytv. 31. §-ának (4) be kez dé sé ben” szö veg rész he - lyé be az „Fgytv. 31. §-ának (3) be kez dé sé ben” szö veg lép.
(2) Az R.
a) 6. § (1) be kez dé sé nek d) pont já ban az „az áruk és szol gál ta tá sok biz ton sá gos sá ga és meg fe le lõ sé ge” szö veg -
A Kormány
215/2008. (VIII. 29.) Korm.
rendelete
a békéltetõ testületi tagok kijelölésének szabályairól
A Kor mány a fo gyasz tó vé de lem rõl szó ló 1997. évi CLV. tör vény 55. § (1) be kez dé sé nek i) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján, az Al kot mány 35. § (1) be kez dé sé - nek b) pont já ban meg ha tá ro zott fel adat kör ében el jár va a kö vet ke zõ ket ren de li el:
1. §
A fo gyasz tó vé de lem rõl szó ló 1997. évi CLV. tör vény (a to váb bi ak ban: Fgytv.) sze rin ti bé kél te tõ tes tü let (a to - váb bi ak ban: tes tü let) tag jai meg bí za tá sá nak le jár tát száz nap pal meg elõ zõ en a tes tü let el nö ke (a to váb bi ak ban:
elnök) meg ál la pít ja az új tes tü let tag ja i nak szá mát és kez - de mé nye zi az új tes tü let meg ala kí tá sát.
2. §
(1) A tes tü let tag ja i nak szá mát – az Fgytv. 21. § (2) be - kez dé sé ben fog lalt ke re tek kö zött – a tes tü let hez be nyúj - tott ké rel mek szá ma alap ján kell meg ha tá roz ni.
(2) Ha a tárgy évet meg elõ zõ nap tá ri év ben a tes tü let hez be nyúj tott ké rel mek szá ma az öt szá zat meg ha lad ta, a tes - tü le ti ta gok szá ma leg fel jebb negy ven fõ ben ál la pít ha tó meg, il let ve leg fel jebb negy ven fõre emel he tõ.
3. §
(1) Az új tes tü let tag ja i nak ki je lö lé sét a fo gyasz tói ér de - kek kép vi se le tét el lá tó tár sa dal mi szer ve ze tek (a to váb bi - ak ban: fo gyasz tó vé del mi szer ve ze tek) ál ta li ki je lö lés tekintetében hir det mény köz zé té te lé vel, a me gyei (fõvá - rosi) ke res ke del mi és ipar ka ma ra, va la mint a me gyei ( fõvárosi) ag rár ka ma ra (a to váb bi ak ban együtt: ka ma rák) ál ta li ki je lö lés te kin te té ben pe dig fel hí vás ki bo csá tá sá val kell kez de mé nyez ni.
(2) A tes tü let il le té kes sé gi te rü le tén mû kö dõ fo gyasz tó - vé del mi szer ve ze te ket leg alább egy me gyei na pi lap ban köz zé tett hir det mény ben kell je lö lés re fel hív ni, meg je löl - ve egy út tal a tes tü let be ál ta luk ki je lö len dõ összes ta gok szá mát. A hir det ményt a Ma gyar Köz löny ben, va la mint a fo gyasz tó vé de le mért fe le lõs mi nisz ter ál tal ve ze tett minisztérium hon lap ján is köz zé kell ten ni.
(3) A tes tü let il le té kes sé gi te rü le tén mû kö dõ ka ma rá kat köz vet le nül írás ban kell fel hív ni a tes tü le ti ta gok ki je lö lé -
tes tü let hez be nyúj tott ké rel mek jel le ge alap ján kell meg - ha tá roz ni.
(4) A fo gyasz tó vé del mi szer ve ze tek je lö lés re vo nat ko - zó ja vas la ta it a hir det mény me gyei na pi lap ban tör té nõ köz zé té te lé tõl szá mí tott har minc na pon be lül, a ka ma rák ál ta li ki je lö lést a fel hí vás kéz hez vé te lé tõl szá mí tott negy - ven öt na pon be lül kell írás ban be nyúj ta ni az el nök höz.
Határidõben be nyúj tott nak mi nõ sül a ha tár idõ utol só nap - ján pos tá ra adott ja vas lat, il let ve ki je lö lés is.
4. §
(1) A fo gyasz tó vé del mi szer ve zet a je lö lés re vo nat ko zó ja vas la tá ban nyi lat ko zik ar ról, hogy
a) meg fe lel az Fgytv. 2. § e) pont já ban fog lalt fel té te - lek nek,
b) a tes tü let il le té kes sé gi te rü le tén mû kö dik,
c) mely sze mélyt vagy sze mé lye ket je löl tes tü le ti tag nak, d) mely sze mély lát ja el a kép vi se le tét a ki je lö lés rõl tör - té nõ sza va zás so rán.
(2) A je lö lés re vo nat ko zó ja vas lat hoz mel lé kel ni kell a je lölt
a) je lö lést el fo ga dó nyi lat ko za tát,
b) fel sõ fo kú is ko lai vég zett sé gét iga zo ló ok irat má so la tát, c) leg alább két éves szak mai gya kor la tát iga zo ló ok ira - tot, vagy an nak má so la tát,
d) bün tet len elõ éle tét iga zo ló, há rom hó nap nál nem régebbi er köl csi bi zo nyít ványt,
e) vo nat ko zá sá ban az Or szá gos Igaz ság szol gál ta tá si Ta nács Hi va ta lá nak iga zo lá sát ar ról, hogy nem áll cse lek - võ ké pes sé get kor lá to zó vagy ki zá ró gond nok ság alatt,
f) nyi lat ko za tát ar ról, hogy a je lö lé sét meg elõ zõ há rom év so rán állt-e, il let ve mi lyen idõ tar tam ban állt munka - viszonyban vagy mun ka vég zés re irá nyu ló egyéb jog vi - szony ban az õt je lö lõ szer ve zet tel vagy an nak tag já val,
g) nyi lat ko za tát, amely ben hoz zá já rul a je lö lés sel össze füg gõ sze mé lyes ada ta i nak ke ze lé sé hez.
5. §
(1) A je lö lés re vo nat ko zó ja vas la tot és an nak mel lék le - te it az el nök meg vizs gál ja. Hi á nyo san be nyúj tott ja vas lat ese tén hi ány pót lás ra nincs le he tõ ség.
(2) El ké sett ja vas lat nem fo gad ha tó be. Az el ké sett javaslat el uta sí tá sá ról az el nök írás ban ér te sí ti az azt be - nyúj tó fo gyasz tó vé del mi szer ve ze tet.
6. §
Ér vény te len a je lö lés re vo nat ko zó ja vas lat, ha nem tar - tal maz za a 4. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott nyilat -
2008/126. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 14441
7. §
(1) Ha a je lö lés re vo nat ko zó ja vas lat va la mely je lölt tekintetében nem tar tal maz za a 4. § (2) be kez dé sé ben meg - ha tá ro zott do ku men tu mo kat, az érin tett sze mély je lö lé se ér vény te len.
(2) Ha a 4. § (2) be kez dé se sze rin ti do ku men tu mok alap ján egy ér tel mû en meg ál la pít ha tó, hogy a je lölt nem felel meg az Fgytv. 22. §-ában fog lalt va la mely fel té tel - nek, úgy je lö lé se ér vény te len.
(3) A je lö lés ér vény te len sé gé rõl az el nök írás ban ér te sí ti a ja vas la tot tevõ fo gyasz tó vé del mi szer ve ze tet.
8. §
(1) Ered mény te len a bé kél te tõ tes tü le ti ta gok ra vo nat - ko zó je lö lés, ha
a) nem ér ke zett leg alább két fo gyasz tó vé del mi szer ve - zet tõl ér vé nyes je lö lé si ja vas lat, vagy
b) össze sen nem je löl tek ér vé nye sen leg alább a 3. § (2) be kez dé se sze rin ti hir det mény ben meg ha tá ro zott, a fogyasztóvédelmi szer ve ze tek ál tal a tes tü let be kijelö - lendõ ta gok szá mát el érõ szá mú sze mélyt.
(2) A je lö lés ered mény te len sé gé rõl az el nök haladék - talanul írás ban ér te sí ti a ja vas la tot tevõ fo gyasz tó vé del mi szer ve ze te ket.
(3) Ered mény te len je lö lés ese tén há rom mun ka na pon be lül is mé tel ten köz zé kell ten ni a 3. § (2) be kez dé se sze - rin ti hir det ményt, és is mé tel ten le kell foly tat ni a je lö lé si el já rást. En nek so rán a 4. § (1) be kez dé sé nek a) és b) pont - ja sze rin ti mel lék le te ket, to váb bá a ko ráb ban ér vé nye sen je lölt sze mély is mé telt je lö lé se ese tén a 4. § (2) be kez dé se sze rin ti mel lék le te ket nem kell is mé tel ten csa tol ni, az el já - rás ban a ko ráb ban be nyúj tott mel lék le tek fel hasz nál ha tók.
9. §
A fo gyasz tó vé del mi szer ve ze tek ál tal ki je lö len dõ tagokról tör té nõ sza va zás idõ pont ját az el nök ered mé nyes je lö lé si el já rás ese tén a je lö lé si ha tár idõ le tel tét kö ve tõ tizenöt na pon be lül re esõ mun ka nap ra tûzi ki, és biz to sít ja a le bo nyo lí tás hoz szük sé ges tár gyi fel té te le ket. A ki je lö - lés rõl jegy zõ könyv ké szül, amely hez csa tol ni kell a je len -
(2) Az el nök a ki je lö lés rõl tör té nõ sza va zás so rán nem lát hat ja el fo gyasz tó vé del mi szer ve zet kép vi se le tét.
(3) A kép vi se le ti jo go sult sá got az el nök a sza va zást meg elõ zõ en el len õr zi.
(4) A fo gyasz tó vé del mi szer ve zet kép vi se lõ je leg fel - jebb a 3. § (2) be kez dé se sze rin ti hir det mény ben meg ha tá - ro zott szá mú je lölt re sza vaz hat. A ki je lö len dõ tes tü le ti tagok szá ma sze rint leg több sza va za tot ka pott je löl tek kerülnek tes tü le ti tag ként ki je lö lés re. Nem le het tes tü le ti tag olyan je lölt, aki egy sza va za tot sem ka pott.
(5) Ha a ki je lö len dõ tes tü le ti tag sze mé lye sza va zat - egyen lõ ség miatt nem dönt he tõ el, az egyen lõ szá mú sza - va za tot ka pott je löl tek te kin te té ben is mé tel ten sza vaz ni kell. Ha az is mé telt sza va zás nem ve zet ered mény re, az érin tett je löl tek kö zül az ke rül tes tü le ti tag ként ki je lö lés re, aki jogi vég zett ség gel ren del ke zik. Ha a tag ság a jogi vég - zett ség alap ján sem dönt he tõ el, az érin tett je löl tek kö zül az ke rül tes tü le ti tag ként ki je lö lés re, aki hosszabb iga zolt szak mai gya kor la ti idõ vel ren del ke zik.
(6) Ha a ki je lö lés so rán a ki je lö len dõ ta gok szá má nál ke ve sebb je lölt kap sza va za tot, a sza va zást a be töl tet len tagi he lyek te kin te té ben meg kell is mé tel ni.
11. §
(1) A ka ma rák a bé kél te tõ tes tü le ti ta go kat írás ban je lö - lik ki. A ki je lö lés hez mel lé kel ni kell a 4. § (2) be kez dé se sze rin ti do ku men tu mo kat.
(2) A ki je lö lést és a do ku men tu mo kat az el nök meg vizs - gál ja. Ha a do ku men tu mok alap ján egy ér tel mû en meg ál la - pít ha tó, hogy a ki je lölt sze mély nem fe le l meg az Fgytv.
22. §-ában fog lalt va la mely fel té tel nek, er rõl ha la dék ta la - nul írás ban ér te sí ti a ki je lö lõ ka ma rát, és egy út tal fel hív ja má sik sze mély ki je lö lé sé re.
(3) Ha va la mely ka ma ra ha tár idõ ben nem te szi meg a kijelölést, vagy nem je lö li ki a fel hí vás ban meg ha tá ro zott szá mú tes tü le ti ta got, az el nök ha la dék ta la nul írás ban fel - hív ja a ki je lö lés meg té te lé re, vagy a hi ány zó szá mú tag pót ló la gos ki je lö lé sé re.
