• Nem Talált Eredményt

Geometriai ´erz´ekenys´eg vizsg´ alata r´ acsos tart´ okon

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Geometriai ´erz´ekenys´eg vizsg´ alata r´ acsos tart´ okon"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Geometriai ´erz´ekenys´eg vizsg´ alata r´ acsos tart´ okon

D´ ob´ e P´ eter

k¨ oz¨ os munka Domokos G´ aborral ´ es T´ oth Krisztin´ aval

R´acsos tart´onak nevez¨unk egy olyan modellt, amely ny´ujthatatlan, ¨ossze- nyomhatatlan rudakb´ol ´es ezek v´egpontjait ¨osszekapcsol´o, a rudak egym´ashoz viszony´ıtott elfordul´as´at megenged˝o csukl´okb´ol ´all. Ha a csukl´ok t´erbeli el- helyezked´es´et˝ol eltekint¨unk, a modell egyszer˝us´ıthet˝o egyG(V, E) topol´ogiai gr´afra, ahol a v ∈ V csom´opontok a csukl´oknak, az e ∈ E ´elek pedig a rudaknak felelnek meg.

Bizonyos elfajul´o eseteket lesz´am´ıtva a r´acsos tart´o sz´amos statikai jel- lemz˝oje meg´allap´ıthat´o ezt a G gr´afot vizsg´alva kombinatorikai, gr´af- ´es matroidelm´eleti m´odszerekkel. Egyik ilyen jellemz˝o a minim´alis merevs´eg:

a teljes tart´o tekinthet˝o-e egyetlen merev testnek, melynek azonban egy tetsz˝oleges r´ud elhagy´as´aval a merevs´ege megsz˝unik. Ennek a k´erd´esnek a megv´alaszol´as´ara ismert egy hat´ekony m´odszer (Lov´asz ´es Yemini algorit- musa), amely a Ggr´afb´ole∈E megdupl´az´as´aval nyertGe gr´afok k¨ormatro- idj´anak particion´al´as´an alapul.

A r´acsos tart´oknak egy m´asik jellemz˝oje a geometriai ´erz´ekenys´eg, amely azt mutatja meg, hogy csukl´ok poz´ıci´oj´anak kism´ert´ek˝u pontatlans´aga eset´en a megterhelt tart´o rudainak mekkora r´esz´eben v´altoznak meg az er˝ok.

Vizsg´alatunkat minim´alisan merev s´ıkbeli r´acsos tart´okra korl´atozva a naiv m´odszer a geometriai ´erz´ekenys´eg meghat´aroz´as´ara v´egigj´arja 2V-t, vagyis exponenci´alis fut´asi idej˝u. Egy enn´el hat´ekonyabb, polinomidej˝u m´odszert mutatunk be: visszavezetj¨uk a feladatot minimumhely-keres´esre egy f : 2E0 → Q, E0 ⊂ E f¨uggv´enyen, amelyre ∀X, Y ⊆ E0 : f(X) +f(Y) ≥ f(X∪Y) +f(X∩Y). Az ilyen tulajdons´ag´u, ´un. szubmodul´aris f¨uggv´enyek minimumhely´enek keres´es´ere t¨obb polinomidej˝u algoritmus ismert.

1

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A v´ alaszokat indokolni kell, de a feladatokban szerepl˝ o tanult algoritmusokat nem kell r´ eszletesen le´ırni, el´ eg csak azokat a r´ eszeket kifejteni, amelyek az indokl´

Ertelmezhet˝ ´ os´ eg : A felhaszn´al´ok azt v´arj´ak el a klaszterez˝o algoritmusokt´ol, hogy olyan klasztereket tal´aljanak, amelyek j´ol meghat´arozott jegyekkel

Az ´ uj algoritmust t¨ obb heurisztikus r´ eszmegold´ assal implement´ alt´ ak ´ es az ezzel v´ egzett kezdeti tesztel´ es azt mutatja, hogy az elj´ ar´ as nem ´ erz´ ekeny

A gyakorlatban az elektronikus ´ aramk¨ or¨ ok, amelyek modul´ alt jeleket ´ all´ıtanak el˝ o, mindig kevert, egyszerre amplit´ ud´ o- ´ es sz¨ ogmodul´ alt jeleket k´

K¨ oztudott, hogy gyakran nem nehezebb a meg- old´ asok v´ egess´ eg´ et az eg´ esz sz´ amok halmaz´ an´ al t´ agabb algebrai sz´ amtestek eg´ eszeinek k¨ or´ eben kimutatni..

Ezek ut´an m´ ar megk´ıs´erelhet˝o a fesz¨ ults´eghat´asok reakt´ıv diff´ uzi´ ora val´o hat´ as´ anak a vizsg´ alata. El˝ osz¨or a g¨ ombi kett˝ os r´etegekben

kev´esb´e ´erz´ekeny a csillagk¨ozi v¨or¨os¨od´esre; ezeken a hull´amhosszakon a f´enyv´altoz´as m´ert´ek´et a cefeida ´atm´er˝oj´enek v´altoz´asa szabja meg,

A makro-k¨ ozgazdas´ agi szeml´ eletm´ od v´ altoz´ as´ anak k¨ ovetkezt´ eben fel- t´ etelezhet˝ o, hogy a potenci´ alis kibocs´ at´ as meghat´ aroz´ as´ anak m´