S'lAl'lSZTlKAl lRODALMI FIGYELÖ 907
vábbi része becsrléselmélettel foglalkozik, majd ennek alapján, a lineáris Gauss-imo—
dell becslésénél megismertet a Kalman—szű—
rőN-el.
A lineáris Gauss-modell esetén definiált TJ: elégséges statisztika tulajdonságai szol- gáltatják az első motivációt a 3. fejezetben levő elégséges statisztikák elméletéhez. Ez a fejezet tehát a kontrollproblléimához szük- séges eloszláselméllet tovább—i feltárásával foglalkozik.
A könyv egyik célja egy minden tekin' tetben működőképes ailgoritmus kifejleszté- se az optimális kontrollszaibállyok konstruk—
ciójára. Az opblmalitás elméletével a 4. fe- jezetben foglalkozik. A hangsúly az optima- litás elégséges relllté'teileiin van, a teljesség érdekében azonban időnként nem konstruktiv egzisztencia bizonyító—sokat is ad, és meg- ismertet a feltételes optimalitással. A fel—
dolgozásban csalk végleges idővhorizontra történnek vizsgálatok, bár az egzisztencia—
tételek közül solk végtelen időhorizontra is általánosítható. A modellben egy veszteség- függvény van specifikáilva, és ennek mini- malizálását kívánja megoldani a dinamikus programozási modelleknél szokásos nyere—
ségfüiggivlény mwaxiimailizálásárwal szemben.
Az 5. fejezet a dinamikus programozási egyenlet megoldását konstruktiv módszer-
ként használja optimális kontrollszabályok nyerésér—e, valamint különböző típusú sze- lekciós osztályokat definiál, és ezek tulaj- donságait ismerteti.
A 6. és 7. fejezet az 5 fe]ezetben tár—
gyalt általános kontrollelmélet alkalmazásá- ra mutat be példákat. A sztochasztikus kont- roll problémára klasszikus modell a lineá—
ris Gauss-modell. kvadratikus veszteségfü—gg- vénnyel. A 6. fejezet részben a korábbi el- mélet alkalmazására mutat be példát. rész- ben közvetlen bizonyítással győz meg arról, hogy a rendszer egyedülállóan erős szelek-.
ciós osztályú. A 7. fejezetben egy olyan lineáris Gauss—rendszerrel foglalkozik a szer- ző, melyre a becsült hi-á—nysta'iti'sztilkva egydi- menziós.
A könyv jelentős matematikai apparátust használ fel. A kapcsolódó függelék a szto- :hasztikus magokkal és az integrálható függ—
vényelk egy családját/tai külon fog latllkozlilk.
Összegezésképpen megállapítható, hogy a szakirodalom mind a témával újonnan ismenkuedők, mind pedig a kontrollelm'élet- iben járatosak számára igen jól szerkesz- tett, pontos, a további tanulmányokhoz meg—
felelő imodalomijegyzé'ldkel ellátott műve'ligxaz—
dagodott.
(ism.: Freschl György)
GAZuDeASÁGSTzATlSZ'I'ilKA
COLEMAlN, J. -— RAxFF, M.
A FOGYASZTÓlÁR-llNDzEXEK FELULVllZSGÁLATA (CPI revision — Staltiotiioai objectives and metho- dologY-) — Statistical Reporter. 1975. 9. sz. Mn—
1'45. p.
A kiskereskedelmi árak statisztikai meg- figyelése az Egyesült Állom—akiben ia fogya-sz—
tói kiadásaik és a jövedelmek vizsgálatával kapcsolatban 1901-ben kezdődött meg. Ek- kor hrarmvinrc élelmiszerre vonatkozóan 171 város 800 vállalatánál 189049 visszamenő—
leg gyűjtöttek be a'dtaitoklat. Az árindexek kiszámításához a súlyokat (: Munkaügyi Hi- vatai 1901-1902-iben végrehajtott 2567 csa—
lácl fogyasztási szerkezetére vonatkozó fel—
vétele képezte.
A jelenlegi, a városokban élő munkások és alkalmazottak fogyasztóiwár—indexét. ame—
lyet korábban megelhetesi ík'öiltlslégindex'nek neveztek, 1918 óta számítják. Akkor a bér- vitáihoz történő felhasználás céljára dolgoz—
ták ki ezeket az árindexek-et. Azóta a fo- gyasztóiválr-iindex (CR!) három alkalommal ke—
rült átfogó felülvizsgálatra. A jelenlegi —- negyedilk — a legjelentősebb, több évvel ezelőtt kezdődött és várhatóan 1977—xre fe- jeződik be. A tervek szerint először 1977 áp—
rilisában közölnek a felülvizsgált módszerrel
-—— JACOBS. C. A.: árindexeket. A jelenlegi indexek mellett egy még szélesebb, az egész város—i lakosság és a vidéki nem mezőgazdasággal foglalko- zó családok fogyasztására vonatkozó árin—
dexet is kidolgoz—nak. Ily módon az Egye—
sült Államok lakosságának több mint 80 százaléka lesz reprezentálva az árindexben, szemben a jelenlegi alig több mint 40 szá- z a'lékkail .
A CPl-nek minit közgazdasági mutatónak jelentősége. fontossága a következőkben
fog la'lho—tó össze :
1. ez az ország egyik legfontosabb. az infláció mértékét jelző staitisztikai mérőszám.
2. a bérek. fizetések], nyugdíjak. bérleti]
stb. emelkedésének közvetlen mozgatója.
3. az index alakulásához kapcsolódó kikötések miatt az indexnek egy százalékos növekedése mint—
egy egymillfliárd dolxlár beáramlását jelenti az Egye- sült Allamok gazdaságába.
díjak
A mondottak alapján tehát elengedhetet—
len, h—ogy a lehetőségek szerinti legjobb, legrészletesebb fogyasztóiár—invdexelke-t szá—
mitsáik ki. Ennek érdekeiben 0 CH felülvizs—
nálatánok statisztikai célkitűzéseit a követ- kezökben hldltló'rOlZ'th'llk meg:
hibás
1. a hiányzó adatok és a feljegyzések minimálisra csökkentése;
908 STATlSZTIKAl IRO DALMI RlGYELÓ
2. az egész felülvizsgálati-lak a véletlen minim—
vétielek (pirobebllity sampling) módszerére történő alapozása:
3. a megfigyelési és a mintavételi tervek el- készítésének jelentős javítása;
4. a iogya—sztőiáiraiindex kiszámításának meggyorsí—
tása;
5. a publikálhiartő árindexek számának jelentős növelése ;
6. az optimalizálási elvek hatékonyabb alkalm- zása az ármegiligyelések kijelölésénél.
Első lépésként a mintavételi területeiket.
majd a megllígyelésre kerülő családokat kel- lett kijelölni, amelyek a fogyasztás szerk-e—
zetére vonatkozó információkat biztosítják, valamint az árm—egéfigyeléselk helyet. módját állapították meg, Tekintettel az egész p'roib- léimoa bonyolultságára, lényegét tekintve több- irányú komp-lex mintat/ételi tervre (sample design) és az annak lebonyolításához szük- ség-es statisztikai módszerek és technikák ki- dolgozására volt szülkség.
A fogyasztás szenkezetéinielk meghatározá- sáh—oz 216 elsődleges minrbarv-étel'i egységben (PSU). mintegy 20000 háztartásban végez- tek megfigyeléseket. Ez a mtinlla jával wa- gyovblb a jelenlegi lndexnél alkalmazott 1960—1'961-re vonatkozó haázbant—ósslatisztiilkfai felvételnél. A háztartások egy része a napi vásárl-ásokról (élelmiszerek, háztartási Cirk—
k'ek és szolgáltatások) vezet feljegyzéseket megfelelő időpontokban, a másik része nie—
avedévenként a ritkábban vásárolt cikk-ek- ről.
A mintavételi rendszer lényegében nyolc mintából áll, mivel a 'kétfiajta indexcsaládra vonatkozóan az eddigi országosan egységes fogyasztási szedkiezet helyett négy, (különbö- ző terülehe'kre vonutkozó fogyasztói kosarat állapítottak meg.
Minden egyes terület fogyasztói kosarát hozzávetőlegesen 200 retegre osztották ame- lye'k közül néhány csalk egy tétellel van rep—
rezentálva. A mintavétel minden egyes ré- tegen belül a becslés szórásánaik csökken- tése érdekében lüggietlenül történik. A ki- választott tételek nyolc egymástól független mintáját három vagy négy helyen (PSU) figyelik meg.
A kétlajha árindexme vonatkozóan a szórás csökkentése érdekében független mintákat kellene venni, ez azonban túlságosan nagy munnlkaltö—blble'let jelentene, ezért vannak mind- két minthában szereplő családok. Az index számiímáisánláll a mindkét millnltlólbdln szereplő családok aidramalivnialk felhasználása a Keylritz—
módszerrel történik. amely a két minta kö—
zötti átfedést a költség-ek csökkentése érde- kében úgy maximalizálja. hogy mindkét min-
ta számára biztosítja a korrekt. veletlen min- tai/ételt.
Az összes fogyasztás mintegy 60 százaléká- nvalk (élelmiszerek, egyéb árucikkek és szol—
gáltatásdk) á-rairt a vásárlás h—e'lyealaipjián vá- lasztott mintán figyelik meg. A kiadások bo-
vábibi 20 százalékát (közlekedés. telefon, oktatás, üdülés stb.) a házlairt-ássstatisztiika'i feljegyzésekből veszik, a fennmarad620 szá—
zaléikot különböző egyéb lorrásakból.
A megfigyelt tételek (árucikkek, szolgá—lta- tá'sdk) száma bővült. A legnagyobb volu- menű tételek mellett részletesen körüli-rt vé—
letlenszerűen kiválasztott kisebb volumenű tételeket is megillgyellnek. A különböző té—
telek kiválasztása a forgalmi értékkel ará- nyos valószínűséggel történik. A tanulmány ismerteti a lalkbe'rnek, az ingatlanadóik szárm- barvét-eli problémáinak sajátosságait is.
Az áraikat alapvetően a 85 PSU-iban li—
gyelik meg. A megrligyelési terület-ek kije- lölése ellenőrzött réteglezett kiválasztással történik úgy. hogy minden egyes rétegből kijelölésre kerüljön egy megfigyelési terü-
et.
Részletes árindexek kerül!—nek kiszámításra az egyes fogyasztási csoportok-na és azegyes területi rétegekre vonatkozóan. Az indexek kiszámítása oly módon történik, hogy hó- napról hónapra meghatározzák az adott ré—
tea bázisidőszaki fogyasztói kosaránalk tárgy—
időszaki értélkőt. E legrészletesebb rétegekre vonatkozó értékeik megf—elelő kombinációját a m—egilielelő báziiserlélldkell osztva, kapják meg a különböző aggregált indexek-ert.
Az árindexek szóródvásánoalk meghatározása a félmiinta elvén alapul, McCarthy módsze-
re szerint.
Az árindexek megbízhatóságát. minőségét még ellenőrizni fogják az eredetitől függet- len, de az eredeti mintavételi és index- számítási struktúrával megegyező módon végrehajtott ellenőrző megfigyelésekkel és számításokkal. Ezek a pótlólagos, ellenőr- zési céölolkat szolgáló felvételek (: mintavé- teli terv éves terjedelmének kb. 15 száza- lélkát teszik 'ki. A későbbiek során a minta- vételi tervet, a megfigyelt tételeket és a megfigyelési helyeket lelülvizsgióljiá-k és szükség szerint korrigálják.
(ism. : Marton Ádám)
HlENlRY, 5. G. B. — DES/U. M.:
AZ ADOPOAUlTleA SZJlMUrLÁClÓJA ÉS A STABILllZAGlÓS POLll'l'liKA
(F—iisoal policy siimuliamian ami sbatbi'llizatioin po- licy.) — The Review of Economic Studies. — 1975. júl.
w—asn. p.
A szimulációs vizsgálatot, karrá—bibi kuta- tásdk lolytatásalkiéptpen, a szerzők viszony—
lag egyszerű őkonomebriai modell segítsé- gével végzik, amelynek nallam—ennyi függet- len változója időben késleltetett változó. A cél annak bemutatása. hogy a szimulációs teehnika segitsegevel hogyan gyűlrűzbethe'tők tovább külömböző adópolitikai hatások a
