A TÓKES VALUTÁK LE— Es FELERTÉKELESENEK HATÁSA , A NEMZETKÖZI OSSZEHASONLITÁSOKRA -— "
DR. A SZluLÁGYil GYÖRGY
Az 'i970—es évek ún. ,,dollówólsőgc" és a valutóik ezt lcö—vető le- és felérté-
kelése sokféle. már ismert következménye mellett a nemzetközi összeh—aison'l'iló'solk:egy részére is hatással voli: több mint két évtized után lényegében megszűnlt az eltérés a "nemzetközi vósórlóerejű dollór" (mint az ÖSSZGhOiSiOHVll'tÓSOk egy sajátos mértékegysége) és az Egyesült Államok belföldi órszínvonalónaik megfelelő dollár között. A továbbiakban először az eltérés jellegével és mértékével, majd pedig megszűnésének tényével foglalkozom.
N — DOLLÁR ÉS U—iDOLil—ÁR
Az az értékelési kettősség, amelyről itt szó van, a nemzeilk'iözi összehasonlí—
t—c'iso'k te—kiinlélyes részét érinti: azokat a sokoldalú (multilaterális) összehasonlító- so'koi, amelyek az országok viszonylag nagy sz—a'imót ölelik fel (nem voiniaiikoziik te- , hét az ún. bináris vagy p—óros. két ország közötti ö'szeihasonlíhósria) és ezek közül azokat, melyeknek eredményei dollárban lejeződnek ki. Az összeihzaso'nlításoik e
körében az eljárások két csoportja különbözteiihető meg:
1, azok az összehasonlítósok, amelyek a számítás során egyáltalában nem használják a hivatalos valubú'kulasokiat, hanem a valuták VÖSÓTlÓGl'ő—idl'ál'lyailit kizárólag az arszógak belső pzi-aoain érvényes ónak alapján határozzák meg; ilyen a témában már ,,klussziileusna "
szóimíitó OEEC-öszehasonlíiós (1) és az ENSZ keretében folyó nagyszabású összehasonlítás (international Comipvarison Project — lCP), melynek első fázisa két éve fejeződött be (3), (4).
2. azok az összehasovnlíióiscvk, melyek a számítások valamelyik fázisában a Mamim-los vvailutiakulcso'khoz folyamodniuk, akár uzent, hogy ezzel minden más átszámítási; helyettesit—
senek (ami tulajdonképpen nem is tekinthető vwclósógos összehxasionil'ítóisniaik és eredményei tővel esnek a reialitó'stól), akár azért, hogy kiindulósképip—en val—amilyen közös mentésk—
egységhez jussanak (ezek már valós. az országok közötti tényleges aranyokat jól közelítő összehasuonlítósok, például (2), (5)).
Az első esetben az Egyesült Államok belső dollárja, (: második esetben az
ún. nemzetközi vósórlóerejű dollár a mértékegység. Nevezzük az egyszerűség ked—véért az elsőt U—dollórn'ak, a másodikat N-dollómok.
Le kell szögezni, hogy az országok közötti arányok (például voluimenurónydk) szempontjából mindegy. hogy milyen dollárban szóvmolunik1 (ebből a szeimpomlból nem az említett két cso—portnak, hanem az azolkon belül alkalmazott tényleges
módszernek van jelentősége). Ha azonban azt is ki akarjuk fejezni, hogy pél-
lecik (: kettő összekeverésétől kell óvakodni.
DR. SZILÁGYI: A TÖKÉS VALUTÁK
611
drául mennyi az országok egy lakosra jutó nemzeti jövedelme vagy bruttó hazai terméke (GDP) dollárban. akkor már fellép az említett kül'önfbs—é—g.
Az eltérés afb'ból szánmoziik. hogy a dollár vásárlóereje az Egyesült Államok belső piaoauiin való felhasználás esetén jelentősen kisebb volt, mint akkor, ha hli—
vatalo—s árfolyamon beváltották valamelyik pénznemre. Ezt a helyzetet már az 1950-re vonatkozó OwEEC-iösszehvasonilitás is feltárta, amikor megállapította. hogy a hivatalos valutakulccsol való átszámítás ,.. .. erősen aláértékeli minden európai ország helyzetét az Egyesült Államokkal összehasonlítva és az európai országok között is torzitott arányokat ad."2 Hasonló megállapítást találunk ]ánossy Ferenc—
nél (2), aki tovább is megy a lcövetkeztetéslben: ,.. .. a valutakul'cs segítségével a fejlettségi szintareányoikat más skálán mérjük. mint a társadalmi termék átára—
zá'sávav'l . ' '3
A kétféle mértékegység eltérésével -— más összefüggésben —- nemrég fog—
lalkoztam (: Statisztikai Szemle hasábjain (7), de meghatározására nem adtam
részletes számítást. Csupán megemlitettem, hogy pontos nagysága nem álla-pít- ható meg, mert az attól függ, melyik ország valutáját vagy mely országok valu- táját számítjuk át dollárra. Az árfolyamok ugyanis más-más mértékben b—e'csütlilk (illetve becsülték) alá a különböző valutátkiat a dollárhoz képest. Ideális kisz—á- mítási módja egy olyan nemzetközi átlag lenne, amelyben minden ország valuta- kulcsá't figyelembe vesszük, és alkalmas súlyokkal átlalgoljulk. Ha ez nem is old- ható meg gyakorlatilag, a kétféle dollár nagyságrendiarányai néhány ország figyelem'b—evetelév—el jól megubfecsüilhetőlk. Az arány attól is függ. milyen aggregá—tumra értelmezzük (fogyasztás. beruházás, teljes GDP stb.). A legáltalánosabb értelmezési szféra a teljes GDP.
Az U-dollár és az N—dollár vásárlóerő—aránya (g) a következőképpen fejez—
hető ki:
9 2 M(9i) /1,f
v . '
g,. :.— U' /'2/1
yNi
le. : f(ei) /3.:
ahol:
YUI. — az i—eolifk ország GDP—je U-d—ollárban, YNi— az i-ed'lk ország GDP-je N—doll'árbxan, M — a súlyozott számrta'ní átlagoláis,
e,- — az í—eduik ország valutájának hivatalos dollánárfolyama.
Az U-doll-árban kifejezett GDP csak valamilyen részletes összehasonlítás ered—
ménye lehet. Az N-dollárb'an kifejezett GDP-re a /3/ formula csupán azt jelenti, hogy valamilyen függvénye a valuták hivatalos átváltási arányának. A függvényre vonatkozóan most semmiféle megszorítást nem kell tennünk, mert -— b-ónmri'lyen furcsán hangzik is —— nem az egyes országokra vonatkozó YNi adatok helyessége érdekel, hanem az /1/ képlet szerinti átlagé. (Ha az egyes országokra vonatkozó nemzetközi összehasonlításról lenne szó, akkor természetesen nagyon is fontos volna az YN; értékek helyessége.)
2 (t) 23. old.
3 (2) WZ. old.
4,—
612
DR. SZlLÁrGY—i GYÖRGY
Elfogadható tehát a /3/ képlet legegyszerűbb speciflikóciója is:
Y .
re,.) ( :: ___3', e. // 4
ahol:
V5, —— az i-edilk ország GDP-je az ország saját valahai—aban.
A g szósmszerű nagyságúnak becslésére kiválló lehetőséget ad a már említett ENSZ-összehasonlítás (l—CP). Ennek első fázisa 1970—re. tehát a .,dollórvólsóg"
előtti időszakra vonatkozik. Az összehosonlítósban 10 ország vett részt. közülük
bennünket most hot gazdaságilag fejlett tőkés orszag adatai érdekelnek (Egye- sült Államolk, Franciaorszag. Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország. Egye—
sült Királyság, Japán). Ez a hat orszá-g tekintélyes .,mintónotk" tekinthető. mert la—
ikosső'guik száma a fejlett tőikés világának/' mintegy 72 százalék—ót. GD'P—rjlülk több mint 80 százalékát teszi ki.
fl— tábla
Az ENSZ-összehasonlítás.1970-re vonatkozó néhány eredménye
Egy lakosra jutó GDP bA kié!
Ország Lage???" Udollórban . N—dollórbain húffíáüa
(millió fő) 1
in l YNí 9:
Franciaország . . . . . . . . 50.78 3599 2902 1.240
Német Szövetségi Köztársaság . . 60.99 3585 3080 1.164
Olaszország . . . 54.50 2198 1699 1.294
Egyesült Királyság . . . 55.99 2895 2143 1.351
J—apión . . . 103,50 2952 2003 1.474
Összesen . . . 325.76 . 1.320
Egyesült Államok . . . . . . . (204.90) (4801) .
Az 1. tábla valaimenunyli adatának a forr—ésa az lCP (3). A 2. oszlopban sze-
replő GDP—adatuk U-idioll-órb'ain az összehasonlítás összetog'lailó eredményei.5 A 3.oszlopban szereplő N-doliór adatok a hivatalos valutakulcsokkal valló egyszerű
ótszőimímúslból szarmaznak (l4/ formula). A 4. oszlopban szereplő 9. hányadosok(: /2/ képletnek felelnek meg. A rovatban szereplő átlag: (9 21.320) a g. adu-
tok súlyozott átlaga. Az átlag számításához súlyként az összes GDP—t (a lakosság számának és az U—dollőrban meg-adott egy lakosra jutó GDF-nek a szorzatát)használtam.6
1970-ben terh-ót a dollórmmlurtakulcsok átlagos torzítása mintegy 32 százalék.
ennyivel becslik laló átlagosan o fejlett tőkés országok valutájának vásárlóere-
jét a dollárhoz képest, illetve ennyivel becslik aló ezen országok GDP-jének
színvonalat az Egyesült Állalmoikéval szemben.4 Ezt az országcsoportot az ENSZ évkönyve (Yeawrboak of National Acoouwnts Statistios (9)) ,.developed market economies"—nek nevezi. és ide sorolja az európai tőkés országokat. az Egyesült Államokat. Kanadát.
Ausztráliát. Új-Zélandot. izraelt, Japánt és a Dél-Afrikai Köztársaságot.
5 A dollár adatok meghatározása az ún. Geary—(Khamils-módszerrel történt. (Az eljárásról és annak tulajdonságairól lásd (7).)
6 Az /1/ formulában szereplő óltlagoláshoz ez látszik a legmegfelelőbb súlyrendszernek, alkalmazás—ó- hoz azonban nem mindig áll! elegendő adot rendelkezésre. ..Szükségmegoldóském" esetleg lehet a lakosság- szúmhoz mim súlyrendszerhez folyamodni.
A TÖKES VALUTAK
61 3 AZ 1970 ÉS 1974 KUZ'OTTJ VÁLTOZÁSOXK
Az 1970 utáni időszakra — egyelőre — nem rendelkezünk olyan részletes ösz—
szerhasonilí'tássa'l. mint amilyen az előbbi ENSZ—összelhaisonlaitás. Ezért, ha a valuta- válságnfak a g—re gyakorolt hatását akarjuk vizsgálni, becslésekhez kell folyamod- nunfk. E becslés egyfajta változata lesz annak az általános módszernek, amellyel egyszeri térbeli összehasonlitásolkat időbeli továbíbvezetéssel "aktualizálni" szok—
tunk. E módszerhez szükség van a figyelembe vett országok dinamikai indexeire az egyszeri összehasonlítás (a 0 időszak) és a becslés tárgyéve (a t időszak) kö- zött. A becslés természetesen annál jobb, minél kevésbé táavolodunlk el a részle- tes összehaso'nlít—ás érv—étől.
Célunlk tehát 9, mutató meghatározása go mutatóból kiindulva. (Számítá- sainlkib—an 1970 felel meg a 0, 1974 pedig a t időszaknak.)
A továbbvezetésnelk elméletileg töz'bíb változata alakítható ki, de ha a két
időszak között viszonylag rövid idő telik el, akkor a különböző változatokkal kia—pott eredmények nem tennek el számottevően egymástól (általában jóval kisebb hat—áraik között, mint armelk'korái'k az ilyen jellegű nemzetközi összxeihasonilítiásoik hi—
bahotámfi). Lényegében ne'gy változat képzelhető el: két aggregációs és két sú- lyozási el'j-árás kombinációja.
_
1. Az orsz—árgonlkfésn'ti go,- mutatóik egyenkénti továbbvezetése és az így kapott gt,- mutatók átlzagoliása:
g, : M(g,,-)
/5/
E,- Pu e,.
_ :: (_ "HM. E. : ' .
gt: 90; Pi ( : eOi)
/6/
ahol:
E,. — az i-edik ország valutájának őnfolyamváltozása a dollárhoz képest, Pu — az Egyesült Államok belföldi árindexe O és t időszak között,
P,- —- az i-edik ország belső árindexe 0 és t időszak között.
A két súlyozási változat:
a) az /5/ formulában a t időszakra ugyanazt a sú—lyrend'szert alkalmazzuk, mint az /1/ formulában O időszakra;
b) a két formulában más-més súlyrendszert alkalmazunk, például gO-hoz 0 időszak, gt-ihez :: t időszak súlyait rendeljük.
2. Az /1/ formula szerinti go mutató globális továbbvezetése a megfelelő át- lo gi n-dwexeiklkel :
É-Pu
gt " go "7 /7/
E : M(E,.) : M[———)
eti eOi ahol:_É—a figyelembe vett országok valutaáriolyamainak átlagos változása, P — a figyelembe vett országok belső árindexeinek átlaga, P : M(P;)*.
614 DR. SZixLÁGYl Gvonev A súlyozási változ—atok itt a köve'ükezőik:
a) az átlagos voluíac'rrlolvam—"változás (E) és az átlagos árváltozás (P) kiszámításának * súlyrendszere megegyezik g., kiszámításánál /1/ alkalmazott súlyr—endszerrel:
b) más-más súlynendszere vain gO—inalk, P-nalk, és E-in'aik.
E változatok közül szá'mitásaim'ban az előbbit alkalmaztam. Az aggregfációs lehetősé—gek közötti választást az indokolja, hogy nem annyira az egyes országok—
ban tapasztalható változásokat, mint inkább az átlagok alakulásában megnyilvá—
nuló tendenciákat kívántam előtérbe helyezni. Az egységes súlyozás mellett egy—
r'észt az egyszerűség szált, másrészt az, hogy az ENSZ-összehas—onlit—ás eredménye- ként dollárban kifejezett 1970. évi GDP—értékeknél alig—'ha lehetett volna szolidabb
súlyrendszereiket találun'i.
Némi magyarázatot kíivánnalk még a /6/ és a /_7/ formulában szereplő ár—
indexek (Pu, Pi). Mivel minden számítás a GDP—re vonavtkozvilk. ezeknek az árindex—
eknek is a GDP globális árváltozását kell kifejezniük. Ezt a célt az ún. ..implicit árindexekkel" lehet elérni. Az implicit árindexek nem közvetlen ármegligyelés ered- ményei, hanem származtatott mutatóik, melyelklet a folyó áras és a váli-ozatla-n áras mérlelgekből lkaipu—n'k. A GDP implicit árindexe általában a folyó áras és a változatlan áras GDP hányados—a. Az implicit árindex kiszámítása viszonylag egyszerű, ha valamely országban a változatlan ár éve (b) megegyezik a részletes térbeli összehasonlítás évével (0). Ha nem ez a helyzet, akkor a számításuniklhoz
szükséges t/O típusú index becsléséhez még egy láncolást kell beikt—atnunk:
§. v
Ham HCM/30
F— : ,—- : ,
"O 34 (7sz 2 (1on [8/
A vizsgrálatunllcban szereplő halt ország közül négyben (Franciaország, Olasz- ország, Egyesült Királyság és Japán) szerencsére 1970 a változatlan ár éve, a Német Szövetségi Köztársaságban azonban 1963, az Egyesült Államokban pedig 1958 (!). ezért ezeknél a [8/ formula szerinti láincolásihoz kellett folyamodni.7
2. tábla
_* ,, ,, , A kétféle dol/ár vásárlóerő-arányának kiszámítása 1974-ben
: Voiliutakulas ,
) g (nemzeni—ii vakvlum/doilaryw Áminidnex
o ' § g' ! ? . d (11974 1970) g ,;
mag l 19717-l'íen "770 l 1974 l (nálla/ÉTM ; 1974—ben
l l , ?m , e" * ,Ei , * P,,JWMÚ
l i i §
Franciaország . . . . . 1.240 5.535 4.81 § 0.366 § 136,7 l 0.988
Német Szövetségi Köztársa- § § É l l
ság. . . . . . . . .i l,1óll 3.66 3 2.59 ; 0.708 § 129.0 l 0.803 Olaszország . . . l 1.294 625 § 650 § 1.040 ; 146.0 l l,159
Egyesült Királyság § l,315'l O,4l7 03128 1.037 l'lSA l,l76
Japán . . , . l l,47/l 359 ?92 ' 0311 "1542 ! 0.975
Átlag . . . . . . . , l 1.320 — ; 0362 mas _
Egyesült Államok . . . § — , — — —- 1238 ( —
i § ; i
i i i i i
7 Számításaink idején Franciaország, az Egyeisüt Királyság és Japán 191714. évi GDP—je még nem állt rendelkezésre. Mintegy tíz fejlett tőkés ország árai—nyak 1970 és 1974 közötti alakulásának vizsgáltam azonban azt mutaüa, hogy a GDP implicit árindex nagyon közel esik a fogyasztói óriindexhez. Ugyanezt mutatta e három ország árainak 1970 és 1903 közötti alakulása. Ezért a számításokban Franciaország, az Egyesült Királyság és Japán WTO és 1974 közötti fogyasztóiár-iindexét használtam.
A TÖKÉS VALUTAK
615
Alkalmazva a /7/ formulát:
0.862—1.258
gt : 1.320- ———_——— : 0-998 % 1-
1.433
Ezek szerint az eltérés 32 százalékról nullára csökkent, az-az lényegében megszűnt. A g, mutatóra kapott. 1—hez ennyire közelálló érték természetesen .,túl szép". az adam—alk jó—cskwáin lehet a számítás nem teljeslkörűséguéből, az egyes tényezők elkerülhetetlen pontatlanságaiból stb. származó hibája, de akár 3—4 száza'le'lkos eltérés sem változtat a kétféle dollár vásárlóereje egy'beesésének gya- korlati tényén.
Mint a 2. tábla adataiból látható, a hat ország közül az Egyesült Államokban vollt a legkisebb méretű az infl—álódás 1970 és 1974 között. Ennek ellenére a dol—
lár mintegy 14 százalékkal leértékelődött a másik öt valuta átlagában. Ebből arra is lehet következtetni, hogy a leértékelést nem elsősorban (sőt talán e'gyóil- talán _nem) az utóbbi évek intlálód-ás—a idézte elő, hanem a váswártlóerő—anáinyofkinak meg nem felelő valut—aparitások korrekciója. Az adatokból egyébként az is látható, hogy az öt ország közül kettő (Olaszország és az Egyesült Királyság) a saját valutáját a dollárnál jobban leértékelte, ezekhez képest a dollár felértékelődött.
Ezekben a jelenségekben nagyon összetett módon és sajátos tükröződésben jut kifejezésre a világgazdaság, a nemzetközi pénzpiac, a tőkés országok integ- rációjának néhány fejlődési tendenciája. A fejlett tőkés országok többségében megszűnt a dollárnak az a vonzereje, amely a világháború utáni évtizedekben lehetővé tette a belföldi vásárlóerejénél magasabb árfolyam fenntartását. Ez az árfolyam az ún. aranydeviza típusú monetáris rendszeren alapult. mely az 1970-es évek elején felbomlott, és átadta helyét az ún. ,.tiszta dollárstandardon" állá, lebegő ánfolyaimreinclsmrnelk.8 Ugyanakkor az Egyesült Államok is megváltoztatta politikáját a ddllánpairi'tással (kapcsolatban. ennek egyik jellemző vonása a valuta-
dömping volt. '
!!
Az okok és hatások all—apos vizsgálata túlmegy e cikk keretein. Számunkra a fő kérdés az, hogy mindez mit jelent a nemzetközi összelhasonlításak szempont—
jáiból. Minden—esetre egyszerűbbé teszi a tájékozódást a különféle összehasonlítási módszerek és eredmények között, mert a sokféle változat egy alternatívával csölk- vkent. megszűnt a különbség az N- és az U—dollárban való értékelés között. Ez azonban csak a legújabb idő—szakokat érintő össze'hiasosnlítása—kn—á'l van így, az 1970. és az azt megelőző évek esetében — márpedig ezek az összehasonlítások még sokáig afk'tuálisalk lesznelk —- továbbra is ügyelni kell az N-idwol'lár és az U—
dollár eltérésre.
Sőt az is elképzelhető. hogyajövőben megint számolni kellvalamilyen eltérés—
sel. Napjainkban ismét jelentős árfolyamváltozásoknak, a tőkés valuták különböző méretű inflálóda'sának lehetünk tanúi. Olyan arányok talán nem várhatók, mint az 1973 előtti volt, hiszen más az országok valutapolitikája és az egész nemzet—
. közi pénzpiac. Ezek — ma még egyelőre nem látható — változása a nemzetközi összeha'sovnlításak számára is hozhat változást.
A jelenlegi helyzet sem jelenti azonban azt —— erre nagy nyomatékkal szeret- nék rámutatni —. hogy a hivatalos valutakuécs most már jó eszköz az országok közötti összehasonlításra. Az egyes valuták vásárlóerő-arányát továbbra is tor-
3 A kérdést alaposan és sokoldalúan elemzi Becsky György és lzikné Hedri Gabriella tanulmánya (110).
616 DR. SZILÁGYI GYÖRGY
lelíjü. de most nem egyértelműen lefelé. hanem az egyiket le-, a másikat fellelni-.
Ha a hNat—alos va'lutalkulcs alapján hiasonliíta'nlóinik össze az országok GDP—jét.
aiklklor péld—dul a Német Szövetségi Köztársaság szinvonalat felfelé. Oll-aszorsziógét és az Egyesült Kirólysógét lefelé torzítanak. Még nagyobb lenne a torzítás két olyan ország összehasonlitása esetén. melyek közül az egyik valutója túl-, a másiké allióértékelt. Nézzük például a Német Szövetségi Köztársaságot és Olaszországot.
Az ENSZ-összehasonlítás szerint 1970—ben Olaszország egy lakosra jutó GDPvie 61 százaléka volt a Német Szövetségi Köztársasógénak. 1970 és 1974 között Olasz- országban 11,5, a Német Szövetségi Köztársaságban 10.1 százalékkal nőtt az egy ' lakosra jutó GDP volumene. Eszerint 1974-ben az Olaszország/Német Szövetségi Köztársaság arány 62 százalék. Ha viszont a két ország 1974. évi, nemzeti valu- tálban 'kliifejezett GDP—jét a hivatalos valutaórfolyamokon számítjuk ót dollárra.
akkor a két ország között 44 százalékos volumenarc'myt kapnánk. melynek irreális mértéke "szabad szemmel" is megítélhető.
Ha az országok közötti reólis arányokat akarjuk kiszámítani. továbbra is szűk- ség van a nemzetközi összehasonlitósoik speciális módszereire. Nem az össze- hasonlítás letvt egyszerűbb. hanem csak az eredmények értelmezése-
lRODALOM
(Al) Gilbert, M. — Kravis, I.: Az international comparison of national products and the purchasing power of currencies. OEEC. Paris. 1954. 203 old.
(2) Iánossy Ferenc: A gazdasági fejlettség mérhetősége és új mérési módszere. Közgazdaeági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1963. 323 old.
(3) A system of international compcurisrms of grass product and purchasing power. The Johns Hopkiwnis University Press. Baltimore —- London. 1975. 294 old.
(4) Nemzetközi összehasonlítás az ENSZ keretében. Statisztikai Szemle. 1974. évi 5. sz. 438-447. old.
(5) Paretti, V. —— Kriinse Locker, H, — Goybet. Ph.: Compamilson réelle du produit intérieur brut des pays de la communauté européennie. Analyse et Prévision. 1974. évi 6. sz. 643—78'1. old.
(6) Szilágyi Gy.: International average prices and price systems in international comparisons. Az Economettric Society ill. Vilógkongrewsszusóra (Teramo. 1975.) benyújtott dolgozat. (Kézirat)
7) Dr. Szilágyi György: Megjegyzések a nemzetközi összehasonlítósouk sokoldalú índexrenclszeréhez.
Statisztikai Szemle. 1975. évi 5. sz. Sió—530. ol-d.
(8) Monthly Bulletin of Statistics. 1976. február.
(9) Yearbook of Nart—ional Accounts Sta'tistlcs 1974. United Namions. New York. 1975.
(10) Becsky György — Izikné Hedri Gabriella: A tőkés monemóris rendszer és a nyugott-európai integ- rációs folyamat összefüggései. Közgazdasági Szemle. 1975. évi 2. sz. álló—22194 old.
PE3lOME
Hapnny c oőmeuseecmmmu nocnencrauamu ,,KpH3MCB gonnapa" " nocneAyiougeíá Ae- aanbaauuu u peaanopuaauuu eamo'r e 1970—e roz-ru, or-m oxaaanu enusmwe Tanme " Ha uacrb memgynaponnux cpaaHeHMi—i: nocne npononmaewerocn Sonee nsyx aecnmnemü nepuoga no cy-ru gene ucueano pacxomnenue memny ,,Aonnapom c memnynaponuoü nouynerenbuoü cu—
noü" (Kax ocoőoü mepoü page conocraeneuuü) u .nonnapom, cooraecrayiomum BHYTpeHHeMY ypoamo u.eH B CoenuHéHr—rbix LLlTaTax AMepum—r. ABTOp, c oAHoü CTOpOHbI, noxasbreaer xa- pax'rep aroro pacxoxmenun, n, c apyroü croppor, nouaebleae'r npouecc ero Mcueanoaenun.
PacxomAeHx—ie BO3HHKaeT Ha ocnose Toro, lrro nouynarenbnan cuna gonnapa Ha aHyTpeH—
HeM pur-me CLUA Shine aHaumem-Ho MeHbLueü, nem e cnyuae ero oöMeHa no amuuuanbno—
MY xypcy Ha Kaxyro-Hwőynb .apyryro Bamory. CoorHowel—mn Benn-mb: nayx Bunos gonnapa sa ucxmouenueM HGCKODbKHX crpan Mmm—ro oueHm-b c ynoaneraopmenbnoí—i TOl-lHOCTl-O. OTHOCH- Tenbno Benn—muhi pacxomnenun aarop p.aér oueHKy, ocnoaannyio Ha ABHHHX cpaenenun, npoeenéHHoro e paMKex OOH (lCP).
Linz xapanrepucmxu usmenenuü, npowcmenmux a nepi—ron menny I'OAOM cpaeuenm (1970) " 1974 FOAOM cnymar rnoőanbubie unnexcu u.eH cooraercreyioumx crpaH " unnekcm namenenuü Bamomux KYpCOB nonnapa. B cpenHeM no mecm Kanuranucrmecmm crpauam
paCxomAeHue MemAy nByMs ennem" ouemm a 1974 rogy ceenocs (bakra—Jemen K Hymo. 310
zenei-me ynpomaer opneHTaumo cpenu pasnwmmx merogoe u pesynb'ra'roa cpaaHeI-möi, Tan Kan MHomecrso aapuamos coupamnoce Ha anny anbrepna'may. OAI-lako, aznap oőpamaer snumauue Takme Ha TO oőcron'renbcrao, ura : cnyuae orgenbnux CTpaH OCPHLLHBIII-lble san- romue nypcu npuaonm K TaKHM me ucxameHMM, KOTOphle "meno mecro " no cnx nop.
A TÖiKÉS VALUTAK
617
SUM MARY
Tihe "dollar crisis" in the 1970ie—s and the following devwa'lu'ation land revailuation of currencies, besides several wellikinown co—nseauence's, i'nrfluenced also international compar—
isons: the difference between the ,,dolilar orf international puroh'as—ing power" (being a special ulni—t af measure in c'o—mipa'risions) and the d'olliar expressivng the home price level of the United States p—ractieallly ceased to exist, after more than two decades. Tihe article diisoursses the characteristics of this difference, then shows the process of its disapapearence.
The difference origrirniaihes in that the purchasiing power of the dollar on the home markets at the United States was much less than if exahanig-ed at official rates into other curreinvcies. The order of miaginiltude of the ratio of the two kinds of dollv'ars oan properly be estimated talking into account a few countries. The article gives an estimate of the size of the difference using data of a UN complarison (ICP).
Tlhe changes which have token place between the base year (1970) of the compar- isoin and 1974 are characterized with global price iindices of the observed countries and inidices ot the changes of the exchange rates. The difference between the two voluamions decreased, on the average of six developed icaupi'talist countries, ipraictiically to zero by 1974.
That ensures cm easier orientation as regards vra—riou-s methods of c—ompsarisons and their results since the miarny varianits lessen-ed by one alternative. However. the article directs attention to that official rates of exchange leads, even now, to biaxs if com'pia'rina individual countries.
