• Nem Talált Eredményt

A társadalmi patológia egyes problémái

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A társadalmi patológia egyes problémái"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

STAT—lSZTllKAI !RODALMI FlGYELÖ

1 033

élelmiszerek aránya, és növekszik a ihiinköz—

lési és közlekedési ciilokekié. Ezeket a tőr—

vényszerűségeket a hosszú távú e'lőneijelzé- sekinvé—l figyelembe kell venni. A jelenlegi statisztikai számba—vétel azonban nem teszi lehetővé az összes áru fogyasztási komplexu-

mok szerinti felosztását.

A hosszú tói/rú prognózisok egyik legfon- tosabb problémája () prognózisok kidolgo—

zásánál bázisul szolgáló (laikóssáigi 'téxnyle- ges kereslet mértékének meghatározása. A jelenleg figyelembe vett kiinduló statisztikai i-nilo-rmxáiciák alig alkalmasak a hosszú tán/ú prognózisok elkészítéséhez, mivel e igyaiklor- l'Dll'íbUln realizált laikiosswágii keresletet rögzí- tilk és az egyes iciiíkkieikfbőll meglevő hiány mi- atit nem tükrözik a tenyleges kereslet mér- tékét. A szerző utal rá, hogy a tényleges kereslet egyes ainklk'elkibuől lényegesen meg- haladja (: nealizó'ltiatt. és néhány áru ese—

tében a különbség 30—40 százalék vagy meg több is lehet.

A problémát az is bonyolítja, hogy egyes cikkek nem kielégítő kínálata miatt a ke- resleft más áirulkno terelődik (például a hús—

ról a hallva; a gyiüimöllosről és zöldsévgirő-l a cukronna és a burgenyóira stb.). Emiatt az egyes áiru'k hiánya mellett rkziialalkuló ke resleti struktúra inaxgymentéik'ben eltérhet ait—

tól, ami (: keneslet lólrukllnlólllü'thüll törté-nő telles ledeztése esetén jönne létre.

Szerző véleménye szerint nagy jelentősége van a tényleges lakosságú kereslet kínálattal nem fedezett része, valamint ia tényleges keresleti struktúra meghatározásának. A prob- léma legjobb megoldása az lenne, ha a kereskedelmi és (: házbarbáisstatisztikában áll—la-ndxóoln figyelemmel iki'sénniélk a ki nem elégített lakossági keresletet. Egy ilyen számbavétel országos méretű megszervezése azonban időt igényel, míg a lakossági ke- resleti prognózisok összeállítása inaxpjaiiink lelladata. Ezéint szükségessé válik enne a cél- ra megközelítő értékelési módszenek kido-l- giozáisa. llyen mód-szert lehet például 'kiidroll-

gozni (] háztartásstatisz'tikai aidia-tolkibvól eki—

indulva, feltételezve, hogy a legmagasabb jövedelmi osepomtbain az alapvető élelm—i—

smerek és más álrulk fogyasztása imegilele'l a fiziológiai és szociális logyasztási norimók- naikr, Ha ebben a csoportban egyes áruk tényleges fogyasztása nem éri el az alján- lott normát. akkor az ilyen elmaradás a nem kielégítő 'piioici ámukaíináila't következmé- nye, és ily módon meg [lehet ihaitiámozni o kielégítetlen kereslet abszolút mértékét.

,A laikosság—i hosszú távú keresleti pmo-gvnó- zis—ok pontosságának ldkoz-áisa érdekében nagy jelentősége van az előnejelzés során alkalmazott módszerekinvevk. E módszereket alapvetően két csoportra lehet osztani:

1. negresszióainalízis segitségével a kereslet mate- matikai statisztikai modellezése;

2. az ún. normatív módszerek.

Jelenleg a normatív módiszenek a leghel- terjieditebibek. Szerző véleménye szerint a hoszú tán/ú keves—leti prognózisok ikiidailgoizá- sávniátl módszertani iszem'proinltlből' ia statiszti- rkiaii és a normatív imegik'özelí'tlés össz—elkap- csolósa a legimiegrhelelőibb, mert ez hosszú táv—no racionális és fiziológiaillaig megallapo- zolit fogyasztási rnenmiálk kidolgozását lelté- tiellezi. E (nionmiá'k kidolgozásánál figyelembe kell! venni a fogyasztási sztenkiezet perspek- tíivtilkiuis válltozá salt.

Különleges jelentőségre yaln a hosszú tó—

vú fogyasztási prognózisok kidolgozásánál a fizetőképes ikenesletme *hamó tényezők és az új társadalmi—gazdasági loilyaimialt—ok (li—gye- lembeyé'telénieik. llllyen tényező például a sze- melyes fogyasztás rUC'llTLSlGlle'llmvdlslllüóislü, ami mind a laik—ossági fogyasztás 'voluimeniéne.

minid istruikbúmáijána hatással van. A folya—miat-

—nalk az az eredménye. hogy a h—áztamáasok szerepe a fogyasztás kielégítésében csökken, a másik oldalon pedig nőnek a lakossági szolgáltatásokra fordított összegek.

(ism.: Csahók István)

TÁRSADALOMSTATISZTlKA

A TÁRSADALMI PATOLÓGIA EGYES PROBLÉMA!

(Wybroine zagadunieniiu piaitologii GUS. Warszawa. 1905, 163 p.

spolecznej.)

A lengyel Statisztikai lFőihiiivatati ezzel a kötettel kívánja megkezdeni a tuáinsadailmi betegségek és problémák statisztikai vizs- gálatát Lengyelországban. Az elméleti és módszertani ikiétrdiésekiet tárgyaló első fejezet után különböző szerzők erősen eltérő jelle—

gű adaxtibázi's alapján tárgyalnak öt olyan jelenséget, amelyet a társadalmi patológia fogalomkörébe lehet sorolni.

Amint M. [orosz, a kötet szeinkiesztője meglogallmazza: azok a jelenségek tartoz—

nak a társadalmi patológia körébe. amelye- ket iniegiortífvaksnak, a (társadalommá in'ézve iká—

nosaikinaik, clizsziuinikici'o—niálisalkiniak (a mázsa—da—

lom jó műk—ödését alloadárlyoizóknaik) lehet tekinteni. Ezek :

1. a bünözés.

2. az alkoholizmus. a kóbíitószerfogyasztás. a túl- zott gyógyszerfogyasztós.

3. az öngyilkosság és az öniseibzés.

4. az ideg- és elmebategségek.

5. a szexuális deviainciáik (prostitúció stb)

6. egyéb diszfunkcionális jelenségek. például olya—

nok, amelyek a családok felbomlásához vezetnek.

(2)

! 034

A felsorolt jelenségek az utóbb—í időben növekvő vbenidxeinoióíc mutatnak., .és egy 'r'é- szük több szocialista országban is jelen- tős tarsadalmi pnablétm—ót jelent. .lravrosz en- nek vokióit részben abban látja. hogy a gaz- gazd—asági üejlőclwéassel szükségszerűen negy—

menetű vándorlás—i és "nó-nsa'dnalllmi mOblIlál'tiÓ-Sl folyama'ooxk jiómiazk együtt. Ezek egyrészt gyengíti—k a szocializációt hagyomanyosan végző közösségek (család, szomszédság) hia- tásót az egyénre, másrészt növelik a siker—

telenség okozta úruzsz'nnóició-ésmések gyak-ori- sa'ig—át, amelyek az emflített d'evi-óinss viselke—

deselklbe tonkellhratnelk. lgy ia ltwóvrsadraikmí pa- ta'l—ógiza Ain/cenzistásó'nialk növekedése szükség—

szerű és a pozitiv társadalmi] kolyaxm-aotek kísérőjelensége. Éppen ezért kell! ezekkel alaposan iouglliallkomni, oka—ikat felttlónn'i. hogy azok ismereteben enyhiteni lehessen a gaz—

d—axsógi és a tarsadalmi ieilődiésasel pónhu- zavmosain jelentkező itósnsadiallmvi patológiai E jelenségek vizsgálatba —— nemcsak dkiaizk feltárása, lh—a-nem walliósógvos elterjredbSlé—güik- nek megállapítása is — küillönlleges nehézsé—

geket vet fel. A velük fliog'liaflllaoizó din-tézmények

— kórházak. bíróságok süb. — adatai csupán azt mutatíók, hogy hány esetben vólt annyira nyilvánvalóvá egyik vagy másik dev—iióvncs vi- selik-edés, (hogy ezen intézmények foglalkoz- tak yelütk. Jelen—fős (allamban az olyan ese- tek száma, amelyek (nem kerülnek bíróság elé, kórházba smb.

Az okok feltáró—salt meg—nehezíti, hogy a sbattiiszkikvali és uszocivollógrieí iellegű vizsgala—

mk kimutavvjók ugyan an. előlio'rdiuilősek gya- konis—óigót és 'Gthle különbségeit külömbö- ző társadalmi könnyezzelienkíben, de nem 1110—

aya—rózzóuk meg, hogy az edett könnyezet—

ben miért éppen bizonyos személyek visel—

kedése vállt devianissó. A pszíehelóigii—ai és a klinikai jellegű vizsgál—atok ikiimiu-üa'tiő—k az egyes emberek cl'eviióinis viselkedésének hót—

t'er-ében levő legyéinli okokat, amra azonban nem adnak kelletletet, hogy miért gY'lelO'flllblb a deviancia bizonyos társadalmi csoportok—

ba—m benü'le'aeken. Ezént ve jelenségek viz—sguó- lna'oólnsósl az inwhe'rldiíszci'dlliinióurius meglközelxitiésme fel-'hétleniül szükség van.

A kötelmek a newrózdsok ellrtie—rj-edtiségével foglalkozó tanulmánya Z. Bizon munkóia.

Ezer 20 és 60 év [közötti varsói lakosra k'i—

teriedő adatfelvételen alapul. amelyben vizs- a'ó'lmófk a meglkiévndezrehüek véleményét satiiót fiziiik'aii egészségi ótl'liaipotukiró'li. (beilleszkedé- sü'kről. neumotilkussógnót és az orvosi segít—

ség igénybevételét. A neurotikussóg fokát AS'DeClBÓllllIS skálával! ménbék. amelyben a ker- déseik többségét Cattel almerilkuaii vizsgál—amá—

ból, va—llalmiisnit Eysenck személyiségrüellmérő tesz'ltjéből vet'béck ért. A kéndőiwek val-alpljóln 1-től 10—iig terjedő pontszámok a-dltialk min—

den megkérdezettnek, athfoll az 1—3 kokem- toik az igen alacsony lidkú sneuino'biku'ssóget

STATISZTIKAI iliRDDALMl FIGYELÖ

(magasfokú lelki egészség), a 8—10 pedig igen súlyos ineu—rotsikiussóxgo't (jelzett. A vizs- -grólliafc azt muveli—ta. ihegy Varsó ffíe'llnőtt hé—

ipessiéigenek kb. egyörböiclie ia isúllvyosnm neu—

nobiikus lkodaegőniiótba tartozik; Saldlml kisebb (alig több mint 1 százalék) a neurózis mian anvosi kezelésben részesülők tanúm—ya.

TúinlUil'mló'nYlOZ'bólk, hogy a külömböző demag- rnólfila'i és fcófrsaldiailmi cisoipmhdldbazn milyen arányban vennek súlyosan weau-nartikvus sze—

mélyek. A nők között több (: neumrhikus, mint a fér-Nek között. Családi wóllepost sze—

nint részletezve lkusllönzösen sek neurotikus Win az elvált és küvlönnéllő férfiak között. Nem túlságosan nagyok a különbségek a tőr- sadiaólxm—i templomuk között. csak a legmaga- sabb sbólbusúialk között van feltűnően kevés és a legalacsonyabb s'oómusú'ak között Mí—

szenylvag sok *neurohilkus.

A kü'llkölldi ViZSglólllÚmdk" 'emedlmiéinye'ímell' való ősszelhxaosonllíibózs nem oldható meg. mert

azok nagyon elmérő muho'oókaat alkalmazniuk (úgyhogy a inieumowtílkusolk CM'lÖ'nW] 5 száma- léik és möxlalb mint 50 százalék között inga- d'oziilk). A Lengyelország más ire'szesílben Vég- zeftt hiaisenlló 'aidiailfelwé'heleklkel velő összne- hiaso—nfl'ilhós arllaiojiósn anna lehet lköiviefhklezite'ansi, hogy Vians-ó 'lalkossóigiólbain ugyalkiomilblb a neu- rózis, mint vidéken.

Az öngyilkossági aaróinyszőlm —— amellyel M. ]arosz tanullmióunya fogillatllkezilk -— Lengyel!- onszc'mglbasn lényeges-en (aelcaucsolnyialblb, mint ha—

zóinlkibain. die "G'lllllülnidló meredeken emelkedő tendenciát mutat. A férfiaknálaz öngyilkos—

sóaasi airólnysziólm közel ötször akkora, mint a (nők—nel. A kémek lklözöft 'az 50—53 éves, a nők között va 60—69 éves .kenosztóllylbam leg- magasabb az öngyilkosok aránnyal. Mind a fénf'llülkinlófl, mind a (nőknél gyakoribb az ön- awíllkvossőg (: nem hazas-olc. különösen az el—

vióltiaik és az özvegyek között. A vónrosiva-nómy- szám nem sokkal nagyobb a(,fzaulwsign—óll, tie—

rhói az öngyilkosság nem jiell'legzeüesen vó—

wrosi jelenség. A regionális "krüllöinibséigek ezt imubamjióik, .hogy az öngyilkosság a nyugati yaidasógaolkbvain a leggyakoribb; elhal a bell-- ső vósndonl—ós és a társadalmi mobilitás is a (legmagasabb.

A. Swiecicki a fiatalok aillkoihiotllizmusóval íogllialllkezó minullmútnvólbain ez előző két ite—

iezettől eltérő aidiamfonnósolkat használ (Bel.

1913-ban egy mafníellüigyeélő Bdahini-a kisvá- rOSlblClln megvizsgálta a tanulók alíkehokfo—

gyasztósi iszdkiósa—ít es ezt a fielvé'tiellit 1967—

ben megismételték. lm! 0 több mint fél éw—

szózad alom bekövetkezett változásokat le- het megfigyelni. Az első világháború előtt az egeszen flruvtdll fiúk és ileólnyolk a vszüllők k*önélben eayamóvnlt üogyaszchotbaik szeszes italt.

A ikiözelm—úflmbnan lényegesen kevesebben rint- talk finom! korukban, elsősorban uzent. mert a szülők úllc'zsnpenfaja megvóllkomlm nem ad—

t-alk szeszes italt gyenmekeiiksniexk. Ezzel iszem-

(3)

STATISZTllKAl lRODALMl Fl'GYELÓ 1 035

ben a sendvüilőko'nbasn és utána szinte álta-

lánossá válik (: szeszesital—fogyasztás, nem

szülői, hanem baráti lköinbeln. E korcsopor- toldbarn erősen megnövekedett a vodkát iwvók aránya az első világháború előtti helyzethez a Legyest.

Egy másik [adatforrás inéiszlleteseb—b de rö—

videbb időre kiterjedő osszehasonlitast tesz lehetővé, mert egy 1962—ben Vamsóbaln és megy környező településen vegzett vizsgála—

ton és annak 1972. évi 'meglismuétléseun alap—

szisk. Ezeknél az lGllet'llellVéltel'elkln'éll ia fogyasz- tott mennyiségeket és a fogyasztás gyakori- ság—át is vizsgálták. lgen figyelemremelto eredmeny, hogy ebben az időszakban ia 14 évesnél fiatalabbak siömfegyoaisztiása Viaxrsóbvain

csökken—t. Ez azzal magyarázható, hogy idő-

közben megszüntettek Varsóban a siöná'ru—

sítázst az utcai árusítóhelyek-eln. Erősen vmeg—

nőtt viszont a V—OlCllletlf'O'gYGSZlfÓS az idősebb tolnullólk között. Azrt lehet mondani, hogy .a 17 éves liiskiolás filúik egynegyede olyan meny—

vnyíségsbeln fogyaszt szeszes italt. mint az all—

! ioíhiolliflogyaiszrtó lellnőfttek.

1965-ben több vidéki városban, 1968—ben pedig az egész országban megvizsgálták az alkiolhxolliüogyausztáisi szokásaikat; így területi összelhasonllháusekxait is lehet vegez-nai. Közé-p- Lengyeliország wklisváirosaiínnuoik nila'balsiá-gra és a varsói 'mlulnklólsfliutlűlllolk körében a legnagyobb azoknak az aránya. alk-ik gYOlkaH'l ism-alk na—

gyobb mennyiségű vodkát. Az ivás motívuma (: legtöbbször a társaság, az egyéni (motí- vumok (rossz piszlclhlitklai közérzet, rOlZ alkohol iránti vágyaik-oltós) a fiatalok között sokk—oil nitkióbbak, mim. ia leulnőttelk között.

A. Kobus tavnrufllmiávnyálbaln a hagyományos birósági statisztikai adataik alapján vizsgál—

ta a rfilavhalkiomi (10—16 éves) bűnözés allavku—

lását. 1958-tól 1967-ig emelkedő a tenden- aiua, ezt követően csökkentés mutatkozik. A csökkenés negyobb a leányok, mint a llúk között. és nagyobb a illldlbülllü'bblülk (10—12 évesek), mint az idősebbek között. A csök- kenésnek töb—b OlleI van. Egynéiszt 1967-ben kihágás—nak minősítettek több kisebb súlyú cselekményt, másrészt ugyanebben az évben

egy évvel meghosszabbodot az általános is—

kolai oktatás, ezzel párhuzamosan fokozato- san nőtt (: középiskolába járó 14—16 évesek aránya, így kevesebb fiatal élt elfoglaltság nélkül.

(A fiatalkorú bűnözés jellegzetes területi eloszlást lm'UVUOFt: magasabb a nyugati és az észalkii vlaljidia—svágokfboin, valamint legújabban a varsói WdljlleISÓlglblülni, mint az onszág más részein. Az említett Vldljdlüislógldklblclln va máso- dik világháború után igen nagy volt a belső v—óin—dommioizg-ailem, a szerző szerint ezzel télr- sadalmi dueziinlhegmá-oi'ó járt együtt:. amely kiü- lönböző nemkívánatos jelenségekhez, töb- belk között a bűnözés megnövekedéséhez

vezetett.

]. Iasinski tanulmányában a visszaeső bű- nözéssel foglalkozik. Mindenekelőtt megálla- pítja, ahogy az erre vonatkozó lengyel sta- tisztilkrai adatok eleg bizonytalanok, ment a büntetések nyilvá—ntartása különböző okok miatt nem teljes,— például egyes amnesztia- reinlde—llkezeselk után ki kellett hagyni az 'éiriun- tetteket a nyilvántartásból. Ezért szerinte ab- ból a tényből, hogy a visszaesők amátnya az összes elítéltek között fokozatosan nőtt (1973-ban 34 százalék), nem lehet a vissza- eső 'bűlnölzés tényleges növekedésére követ- keztetni. Jellemző, hogy az amnesztiaren- delkezéseiket követő években mindig vissza- esett ez az amáiny.

Az elítélt fenti—alk között lényegesen több a visszaeső, mint a nők között. A vissza- esők aránya a 30—34 évesek között a leg—

imwagavslat'bb, e kor fölött lassam csövkiken. Ezt ezzel lehet magyarázni, hogy a bűnöző tie- vékenység intenzitása az életkor előrehalad- táMa'l csölklken. A visszaesőlk ama—nya a mo- giáenlszelmiélyek tuílanjidon-a ellen—i, továbbá (a férfiaknál) a család és ifjúság elleni 'bű'n- cselekményeknél a legmagasabb.

A visszaesés a nagyvárosokban és a nyu- giami, valamint az észzalki Vüljldlalsló'goklbla'n a leggyakoribb, tehát ahol a bűnözés inten- zitása is a legnagyobb.

(lrsm. : Andorka Rudolf)

DEMOGRÁJF'lA

lKAPLAlN. D. L.:

leÉHÁlNY lDÖ—SZERO GONDOLAT AZ 1980. ÉVl lN ElHSZAMLÁll—Ais SAL KAiPCSO LATxBAN

(Some current thoughts on the 1980 census.) Statistical Reporter. NUTS. augusztus. 25—30. p.

1980. áipniliis 1-éin kerül sor az Egyesült Államok 20. népszámlálásáma. Az előkészí- tés munkálatai az 1970. évi népszámlálási műveleteik ubetejeziése után. már 1973 nya- rán megkezdődtek. Az előkészítéssel megbi- zott szakembereket főleg két kérdés foglal-

koztatja. Az első a népszámlálás teljessége;

az előző két népszámlálás során ugyanis a lakosság 2.5 szazaleka —— küllönlféle ne—

hézségek miatt — nem került összeírásra.

Az G'klúldióllyvolkldlt a f'öllxdmjzi fekvés vagy az érintett csoportok adottságai jelenbe—tték: ál- landó lakóhely wnwé'llküili, mozgó (és bulekiól'ó ember-ek stb. Az összeírás hasznosságát.

fontosságát és az adatok titkos jellegét hangsúlyozó meggyőzési feladatokat 1970—ben 20 főnyi ik'üllönlleges úln. .,l iözöisségi nevelő"

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

25 A rasszisták természetesen jellemzően nem vallják magukat a bíróság előtt rasszistának. Ennek következtében, ha sértettek, akkor azzal érvelnek, hogy nem

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

A meg ké sett for ra dal már ...83 John T.. A kö tet ben több mint egy tu cat olyan írást ta lá lunk, amely nek szer zõ je az õ ta nít vá nya volt egy kor.. A kö tet

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

A kiállított munkák elsősorban volt tanítványai alkotásai: „… a tanítás gyakorlatát pe- dig kiragadott példákkal világítom meg: volt tanítványaim „válaszait”