Calot, G. – Febvay, M.: A differenciális mortalitás a társadalmi környezet szerint. Az 1955–1960. időszakban Franciaországban végzett kísérlet módszerének bemutatása

326

STATISZTIKAI IRODAL'MI HGYELÖ

DEMOGRÁFlA—KULTÚRSTATISZTI KA

STATISZTIKAI ÁTTEKlNTÉS AZ EURÓPAI ORSZÁG-OK 1960 KÖRUL! LAKÁSHELYZETÉRÖL

(A statistical survey of the housing situation in European countries around 1960.) New York.

1965. United Nations. 75 p.

Az Európai Gazdasági Bizottság La—

kásügyi, Építési és Tervezési Albizott- sága 1963. június 24—i ülésszakán fel—

kérte a Titkárságot, hogy készítsen a

legutóbbi nép— és lakásszámlálási ada—

tokon alapuló statisztikai áttekintést az

európai országok 1960 körüli lakáshely-

zetéről.

A szóban forgó áttekintés Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehszlová—

kia, Dánia, a Német Demokratikus Köz-

társaság, Finnország. Franciaország, Gö—

rögország, Magyarország, lrország, Olasz—

ország, Hollandia, _,Norvégia, Lengyel-

ország, Portugália, Spanyolország, Svéd—

ország, Svájc, az Egyesült Királyság, a

Német Szövetségi Köztársaság és Jugo—

szlávia lakáshelyzetéről tartalmaz sta—

tisztikai adatokat. Romániára és Török—

országra vonatkozóan csak népességi ada—

tokat tartalmaz a kiadvány, mert ezek—

ben az országokban nem tartottak lakás- összeírást az utóbbi években. Hasonló

a helyzet a Szovjetuniónál is, de itt

néhány, a Titkárság által végzett becs—

lés az 1960. év végi lakáshelyzetre is vonatkozik. Összehasonlítás kedvéért fel—

vették az Egyesült Államok lakáshely—

zetére vonatkozó adatokat is.

A legtöbb ország elfogadta az 1960

körül tartott nép- és lakásszámlálásánál az Európai Statisztikusok Értekezlete ál—

tal készített (1959 júliusában kiadott) Európai Programok alaptételeit; így a közölt adatok lényegükben összehason—

líthatók. A nemzetközileg elfogadott fo—

galmaktól, meghatározásoktól, felosztá—

soktól és tárgyköröktől való eltérést a

kiadvány II. sz. függeléke magyarázza

meg. Ezekre nagy figyelmet kell fordí—

tani, hogy a feltüntetett adatok értel-

mezése helyes legyen.

A kiadvány kilenc táblázatból, tizen-

négy ábrából és két függelékből áll. Hét táblázat a legutóbbi nép— és lakásszámlá—

lásból nyert adatokat tartalmaz, éspedig:

népesség és háztartások; a lakásállo-

mány összetétele (hagyományos és me—

zőgazdasági lakások, egy vagy több csa—

ládos házakban, nem lakóépületekben);

a. lakásállomány kora: helyzete bérleti vonatkozásban: megoszlása nagyság sze—

rint; laksűrűség; felszereltség. -— míg a

többi az 1950 és 1960 körüli összeírás

népességi és lakásadatait veti egybe. A

táblázatokat a lakáshelyzet főbb jellem—

zőit feltüntető ábrák és térkép követip Két további térkép az 1961—1963 közötti , lakásépítési arányszámokat mutatja be és feltünteti a lakáshelyzet javítása ér—

dekében tett erőfeszítéseket. Az I. függe—

lék az áttekintésben használt, az Európai Statisztikusok Értekezlete által készített

országos lakás— és népszámlálási progra—

moknál alkalmazott alapmeghatározáso—

kat tartalmazza, A forrásokat, az össze- írások időpontját és az egyes tábláza—

tokra vonatkozó megjegyzéseket (orszá-—

gonkénti sorrendben) a II. függelék fog—

lalja magában.

(Ism.: Szemes Vidor)

*

CALOT, G. —— FEBVAY, M.:

A DIFFERENCIÁLIS MORTALITÁS A TÁRSADALMI KÖRNYEZET SZERINT. Az 1955—1969. IDÖSZAKBAN FRANCIAORSZÁGBAN

VÉGZETT KISÉRLET Mónszenéneg BEMUTATÁSA

(La mortalité différentielle sulvant le milieu social. Présentation d'une méthode expérimentée en France sur la période 1955-—

1960.) —— Etudes et Conjoncture. 1965. 11. sz.

75—107. p.

A tanulmány elöljáróban kitér az ilyen

adatok megismerésének jelentőségére. Vé—

leménye szerint a különböző társadalmi rétegekhez tartozó népesség halálozási arányszámaiban tapasztalható eltérésekre vonatkozó információk nem csupán szo—

ciológiai szempontból tarthatnak számot az érdeklődésre, hanem az orvos-egész—

ségügyi szolgálat is hasznukat veheti a

mortalitás elleni küzdelemben. A népes—

ség jövőbeni alakulásának előrejelzésében is jó szolgálatokat tehetnek. Alapul szol—

gálhatnak a halálozási arányszám csök—

kenésének becsléséhez: ugyanis a kedvez—

ményezett társadalmi csoportokban meg—

figyelt halálozási arányszám ismerete elő—- segíti a jövőben várható csökkenése mér-

tékének kivetítését. figyelemmel az orvos—

tudomány fejlődésére.

Ennek a közérdekű jellegnek ellenére kevés adat ismeretes a differenciális mor—

talitásról, mert megállapitása sok nehéz—

séggel jár. A tanulmány bevezetője eze—

ket a nehézségeket ismerteti_ a továb—

biakban pedig néev részben tárgyalja a felvetett és vizsgált kérdéseket.

Az első rész leíria és összehasonlítja

az Egyesült Államokban alkalmazott mód-

szert a Franciaországban mali—igan. évek—

re vonatkozó megfigyelésben kipróbált módszerrel.

:STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

A második rész részletesen ismerteti :a Franciaországban használt eljárást, melynek alapját az 1954. évi népszámlá—

lásból vett — 500 000 főre kiterjedő — 'mintába tartozó esetek körében 1955——

1960. évek között előfordult halálozások megfigyelése képezte. Kiterjeszkedik ez a rész a mintavétel végrehajtásának mó—

dozataira, az elhalálozott egyének és a 'mintába tartozók azonosításánál követett

eljárásra.

A harmadik rész az eredmények elem—

*"ze'sének módszerét mutatja be az alkal—

Vmazott matematikai apparátussal együtt,

*így: a mortalitás valószínűségi modelljét, a függvényszerű kapcsolatot a mortalitás

"mértéke és az életkor között, a modell paramétereinek becslését, a különböző foglalkozási-szociális csoportokhoz tartozó paraméterek összehasonlíthatóságának és 'homogenitásának próbáját stb.

A negyedik rész tartalmazza az első eredményeket, melyek a férfiak életkor és foglalkozási—szociális csoportok szerint részletezett halálozási hányadosait (arány—

számait) állapítják meg, bizonyos kor—

csoportokban pedig a halálozások okait is figyelembe veszik. A 16 vizsgált foglal-

§lkozási csoport a következő volt:

.nevelők a közoktatásban,

. vezető káderek és szabadfoglalkozásúak, . katolikus papság,

. technikusok a magánszektorban, . középkáderek a közületi szektorban, . középkáderek a magánszektorban,

. művezetők és képzett munkások a köza- leti szektorban,

8. gazdálkodók,

9. irodai alkalmazottak a torban,

10. ipari és kereskedelmi cégek tulajdonosai, 11. irodai alkalmazottak a magánszektorban.

12. művezetők és képzett munkások a ma- gánszektorban,

13. szakmunkások a közületi szektorban, 14. szakmunkások a magánszektorban, 15. mezőgazdasági bérmunkasok,

16. segédmunkások.

vámúwNi—A

közületi szek—

Ezeken a foglalkozási csoportokon belül :.a 30—70 életév közötti népességet ötéves

korcsoportonként vizsgálták. A figyelem—

l—be vett halálokok a következők voltak:

tüdőbaj, rosszindulatú daganatok, az agy

vés a Véredények sérülései, a szívkoszorúér megbetegedése, más szívbajok, tüdőgyul-

ladás, májzsugorodás, alkoholizmus, bal—

eset, öngyilkosság, egyéb okok, meg nem határozott okok.

'Az így részletezett első eredmények jelentős eltéréseket tárnak fel a foglal—- kozási—szociális csoportok között. A szélső—

szséges eseteket véve figyelembe: a nevelők més a segédmunkások közötti különbség jelentős minden korcsoportban, de az életkor növekedésével mégis csökken; így ,gpéldául 35 éves korban a segédmunkás

327

halálozási arányszáma 3 és félszerese a nevelőkének, 70 éves korban pedig LB- szerese; más szóval: egy 35 éves segéd—

munkást olyan mértékben fenyeget a ha—

lál, mint egy 47 éves névelőt.

A halálozási arányszámok okok sze—

rinti vizsgálata pedig megvilágítja, hogy míg egyes betegségek megközelítőleg egy—

formán fenyegetik a különböző szociális rétegekhez tartozó egyéneket, addig más halálokok speciálisan bizonyos csoporto—

kat sujtanak inkább; így például a 36——

45 éves segédmunkások körében az alko—

holizmus halálozási arányszáma a 43—szo—

rosa az ugyanolyan korú középkádereké—

nek a magánszektorban.

A tanulmány függeléke bőséges szám—

anyaggal és sok grafikonnal szemlélteti az előadottakat.

Szerzők jelzik, hogy szándékukban van

a vizsgálatok időbeni folytatása és tér—

beni —— illetve témaszerű —— kiterjesztése, amitől a tanulmányukban közölt ered- mények kiegészítését és megerősítését várják.

(Ism.: Juhász László)

SIGEKI NISIHARA:

A JAPÁN FIATALOK ISMERETEI SZINVONALÁNAK ÖSSZEHASONLITÁSA

A NYUGAT! ORSZÁGOKKAL

*(Le' niveau des connaissances de la jeuncsse japonaise. Comparaison avec les pays occi-

dentaux.) —— Sondage. 1964. 1. sz. 85—91. p.

1960—ban öt országban (a Német Szö-

vetségi Köztársaságban, az Egyesült Álla—

mokban, Franciaországban, Angliában és Norvégiában) adatfelvételt végeztek arról, milyen ismeretekkel rendelkeznek a 14

éves fiatalok. Három évvel később, 1953

őszén Japánban hasonló felvételt hajtot- tak végre ugyanazzal a kérdőívvel, ame—

lyet az említett nemzetközi felmérés

használt. így lehetővé vált, hogy a japán és a nyugati fiatalok ismereteit össze—

hasonlítsák. A japán mintát 900 14 éves fiatal alkotta. (A minta nagysága több mint kétszerese volt bármelyik nyugati ország mintájának.) A nyugati országok—

ban harminc kérdést tettek fel, ebből Japánban különböző szempontok miatt ötöt kihagytak. Négy nagyobb ismeret—

csoportot vizsgáltak: híres emberek ne—

vét, földrajzi, természettudományos isme—

reteket, számtant (alapvető számolási készséget). Az első terület legérdekesebb eredménye talán az, hogy a japán fiata—

lok *89 százaléka ismerte Mozart nevét, többen mint bármelyik nyugati ország—