Bu da pest, 2007. már ci us 6., kedd
26. szám
Ára: 1344,– Ft
TARTALOMJEGYZÉK Ol dal
32/2007. (III. 6.) Korm. r. Az egyes sza bály sér té sek rõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. ren - de let mó do sí tá sá ról. . . . 1274 11/2007. (III. 6.) EüM r. Az em ber i fel hasz ná lás ra ke rü lõ gyógy sze rek és a gyó gyá sza ti
segédeszközök rek lá mo zá sá ról és ismertetésérõl. . . . 1275 12/2007. (III. 6.) EüM r. A kü lön le ges táp lál ko zá si célú élel mi sze rek rõl szóló 36/2004.
(IV. 26.) ESZCSM ren de let mó do sí tá sá ról . . . . 1280 7/2007. (III. 6.) IRM r. A nuk le á ris anya gok nyil ván tar tá sá nak és el len õr zé sé nek szabá -
lyairól . . . . 1281 8/2007. (III. 6.) IRM r. Egyes mi nisz te ri ren de le tek nek a Be ván dor lá si és Ál lam pol gár sá gi
Hi va tal és a Köz igaz ga tá si és Elekt ro ni kus Köz szol gál ta tá sok Köz pon ti Hi va ta la meg je lö lé sé re vonatkozó módosításáról . . . . 1300 9/2007. (III. 6.) IRM r. Az anya köny vi szak vizs gá ról . . . . 1303 10/2007. (III. 6.) IRM r. Az anya köny vek rõl, a há zas ság kö té si el já rás ról és a név vi se lés rõl
szóló 6/2003. (III. 7.) BM ren de let módosításáról . . . . 1309 21/2007. (III. 6.) ME h. Sza kál lam tit kár ki ne ve zé sé rõl . . . . 1327
A Ma gyar Köz tár sa ság Leg fel sõbb Bí ró sá ga jog egy sé gi ha tá ro za ta (1/2007. PJE szám) . . . . 1327
II. rész JOGSZABÁLYOK
A Kor mány ren de le tei
A Kormány 32/2007. (III. 6.) Korm.
rendelete
az egyes szabálysértésekrõl szóló
218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról
A sza bály sér té sek rõl szóló 1999. évi LXIX. tör vény 166. §-ában, va la mint – a Vám- és Pénz ügy õr ség vo nat ko - zá sá ban – a Vám- és Pénz ügy õr ség rõl szóló 1994. évi XIX. tör vény 42/A. §-ának a) pont já ban ka pott fel ha tal - ma zás alap ján a Kor mány a kö vet ke zõ ket ren de li el:
1. §
Az egyes sza bály sér té sek rõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. ren de let (a továb biak ban: R.) 31. §-ának (3) be kez - dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(3) Az (1) be kez dés a) és b) pont já ban meg ha tá ro zott sza bály sér tés or szág ha tár át lé pé se kor tör té nõ el kö ve té se ese tén ma gyar ál lam pol gár ral szem ben a fõ vám hi va tal, Pest me gyé ben a Buda tér sé gi Fõ vám hi va tal, Bu da pes ten a Vám- és Pénz ügy õr ség Fõ vá ro si Sza bály sér té si Hi va ta la, nem ma gyar ál lam pol gár ral szem ben a Vám- és Pénz ügy - õr ség nek az Eu ró pai Unió kül sõ vám ha tá rán mû kö dõ vám - hi va ta la jár el.”
2. §
Az R. a kö vet ke zõ 31/A. §-sal egé szül ki:
„31/A. § (1) Aki a Kö zös ség te rü le té re be lé põ, il let ve a Kö zös ség te rü le tét el ha gyó kész pénz el len õr zé sé rõl szóló 1889/2005/EK ren de let ben meg ha tá ro zott nyi lat ko - zat té te li kö te le zett sé gét el mu laszt ja, vagy a va ló ság nak meg nem fe le lõ tar tal mú nyi lat ko za tot tesz, száz öt ven ezer fo rin tig ter je dõ pénz bír ság gal sújt ha tó.
(2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott sza bály sér tés miatt az el já rás a vám ha tó ság ha tás kö ré be tar to zik.
Magyar ál lam pol gár ral szem ben a fõ vám hi va tal, Pest megyében a Buda tér sé gi Fõ vám hi va tal, Bu da pes ten a Vám- és Pénz ügy õr ség Fõ vá ro si Sza bály sér té si Hi va ta la, nem ma gyar ál lam pol gár ral szem ben a Vám- és Pénz ügy - õr ség nek az Eu ró pai Unió kül sõ vám ha tá rán mû kö dõ vám - hi va ta la jár el.”
3. §
Az R. a 40. §-t köve tõen a kö vet ke zõ al cím mel és 40/A. §-sal egé szül ki:
„Jogszerû intézkedéssel szembeni engedetlenség 40/A. § (1) Aki a rend vé del mi szerv hi va tá sos állo - mányú tag ja jog sze rû in téz ke dé sé nek nem engedelmes - kedik, öt ven ezer fo rin tig ter je dõ pénz bír ság gal sújt ha tó.
(2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott sza bály sér tés miatt az el já rás a rend õrség ha tás kö ré be tar to zik.”
4. § Az R.
a) 3. §-ának (3) be kez dé sé ben az „Ál la mi Nép egész - ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat (a továb biak ban:
ÁNTSZ)” szö veg rész he lyé be az „Ál la mi Nép egész ség - ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat (a továb biak ban: ÁNTSZ) re gi o ná lis vagy kis tér sé gi in té zet”,
b) 11. §-ának (2) be kez dé sé ben, 12. §-ának (3) be kez - dé sé ben, 74. §-ának (3) be kez dé sé ben, 75. §-ának (2) be - kez dé sé ben, 77. §-ának (3) be kez dé sé ben, 79. §-ának (3) be kez dé sé ben, 81. §-ának (2) be kez dé sé ben, 84. §-ának (2) be kez dé sé ben, 86. §-ának (3) be kez dé sé - ben, 87. §-ának (2) be kez dé sé ben, 88. §-ának (2) be kez dé - sé ben, 101. §-ának (3) be kez dé sé ben, 102. §-ának (2) be - kez dé sé ben, 103. §-ának (2) be kez dé sé ben, 104. §-ának (2) be kez dé sé ben, 105. §-ának (3) be kez dé sé ben, 113. §-ának (2) be kez dé sé ben az „ÁNTSZ” szö veg rész helyébe az „ÁNTSZ re gi o ná lis vagy kis tér sé gi in té ze te”,
c) 31. §-ának (2) be kez dé sé ben, 61. §-ának (3) be kez - dé sé ben az „ÁNTSZ vá ro si, me gyei, fõ vá ro si ke rü le ti”
szö veg rész he lyé be az „ÁNTSZ re gi o ná lis vagy kis tér sé gi in té ze te”
szö veg lép.
5. §
Az R. 17. §-ának (2) be kez dé sé ben, 20. §-ának (2) be - kez dé sé ben, 31. §-ának (2) be kez dé sé ben, 93. §-ának (2) be kez dé sé ben, 94. §-ának (3) be kez dé sé ben, 95. §-ának (2) be kez dé sé ben, 98. §-ának (2) be kez dé sé - ben, 99. §-ának (2) be kez dé sé ben, 100. §-ának (3) be kez - dé sé ben, 103. §-ának (2) be kez dé sé ben, 130. §-ának (2) be kez dé sé ben, 131. §-ának (2) be kez dé sé ben, 132. §-ának (3) be kez dé sé ben, 133. §-ának (2) be kez dé sé - ben, 135. §-a (1) be kez dé sé nek a) és b) pont já ban, va la - mint (3) be kez dé sé ben, 136. §-ának (2) be kez dé sé ben, 137. §-ának (4) be kez dé sé ben, 138. §-ának (2) be kez dé sé - ben, 139. §-ának (3) be kez dé sé ben, 140. §-ának (2) be kez - dé sé ben a „bá nya fel ügye let” szö veg rész he lyé be a
„ bányakapitányság” szö veg lép.
6. § Az R.
a) 93. §-ának (2) be kez dé sé ben, 94. §-ának (3) be kez - dé sé ben, 95. §-ának (2) be kez dé sé ben, 96. §-ának (2) be -
kez dé sé ben, 96/A. §-ának (2) be kez dé sé ben, 97. §-ának (2) be kez dé sé ben, 98/A. §-ának (2) be kez dé sé ben, 99. §-ának (2) be kez dé sé ben, a „mun ka biz ton sá gi és mun - ka ügyi fel ügye lõ, il le tõ leg a mun ka ügyi fel ügye lõ”,
b) 98. §-ának (2) be kez dé sé ben, 100. §-ának (3) be kez - dé sé ben, 103. §-ának (2) be kez dé sé ben, 131. §-ának (2) be kez dé sé ben, 132. §-ának (3) be kez dé sé ben, 139. §-ának (2) be kez dé sé ben a „mun ka biz ton sá gi és mun - ka ügyi fel ügye lõ”
szö veg rész he lyé be az „Or szá gos Mun ka vé del mi és Mun - ka ügyi Fõ fel ügye lõ ség” szö veg lép.
7. § Az R.
a) 67. §-ának (3) be kez dé sé ben a „Hír köz lé si Fõ fel - ügye let te rü le ti szer vei, a Hír köz lé si Fõ fel ügye let”
szövegrész he lyé be,
b) 70. §-ának (2) be kez dé sé ben a „Hír köz lé si Fel ügye - let” szö veg rész he lyé be a
„Nem ze ti Hír köz lé si Ha tó ság” szö veg lép.
8. § Az R.
a) 84. §-ának (3) be kez dé sé ben, 85. §-ának (2) be kez - dé sé ben, 113. §-ának (3) be kez dé sé ben az „az ál lat-egész - ség ügyi és élel mi szer el len õr zõ ál lo más”,
b) 106. §-ának (2) be kez dé sé ben az „a nö vény-egész - ség ügyi és ta laj vé del mi ál lo más”
szö veg rész he lyé be „a Me zõ gaz da sá gi Szak igaz ga tá si Hivatal te rü le ti szer ve” szö veg lép.
9. §
Az R. 150. §-ának (4) be kez dé sé ben az „a ha tó sá gi minõségellenõrzõ szerv” szö veg rész he lyé be „a Ma gyar Ke res ke del mi En ge dé lye zé si Hi va tal” szö veg lép.
10. §
(1) Ez a ren de let – a (2) be kez dés sze rin ti ki vé tel lel – a ki hir de té sét kö ve tõ ötödik na pon lép ha tály ba.
(2) E ren de let 2. §-a 2007. jú ni us 15-én lép ha tály ba.
(3) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R.
31. §-a (1) be kez dé sé nek b) pont já ban a „gon dat la nul”
szö veg rész „szán dé ko san” szö veg re mó do sul.
(4) A ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R.
94. §-ának (4) be kez dé se, 98. §-ának (2) be kez dé sé bõl az
„ , az (1) be kez dés a) és c) pont já ban meg ha tá ro zott szabálysértés miatt az ÁNTSZ” szö veg rész ha tá lyát vesz ti.
(5) A ren de let hatályba lépésével egy ide jû leg az R.
II. fe je ze té nek II. cí mé ben az „ÉS A POLGÁRI VÉDEL - MI” szö veg rész he lyé be az „ , A POLGÁRI VÉDELMI ÉS A RENDÉSZETI” szö veg lép.
Az Európai Unió jogának megfelelés 11. §
Ez a kor mány ren de let a Kö zös ség te rü le té re be lé põ, illetve a Kö zös ség te rü le tét el ha gyó kész pénz el len õr zé sé - rõl szóló 1889/2005/EK ren de let 3. és 9. cik ké nek való meg fe le lést szol gál ja.
Gyur csány Fe renc s. k.,
mi nisz ter el nök
A Kor mány tag ja i nak ren de le tei
Az egészségügyi miniszter 11/2007. (III. 6.) EüM
rendelete
az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök reklámozásáról
és ismertetésérõl
A biz ton sá gos és gaz da sá gos gyógy szer- és gyó gyá sza - ti se géd esz köz-el lá tás, va la mint a gyógy szer for gal ma zás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2006. évi XCVIII. tör vény (a továb biak ban: Gyftv.) 77. §-a (2) be kez dé sé nek j) pont - já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján – az egész ség ügyi miniszter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 161/2006.
(VII. 28.) Korm. ren de let 1. § (1) be kez dé sé ben fog lalt fel - adat kö röm ben el jár va – az aláb bi a kat ren de lem el:
1. §
(1) E ren de let ha tá lya ki ter jed az em ber i fel hasz ná lás ra ke rü lõ gyógy szer és a gyó gyá sza ti se géd esz köz rek lá mo - zá sá ra és is mer te té sé re.
(2) E ren de let rek lá mo zás ra vo nat ko zó ren del ke zé se it – a Gyftv. 87. §-ának (6) be kez dé se alap ján – 2011. áp ri - lis 1. nap já ig al kal maz ni kell a Gyftv. ha tály ba lé pé se - kor már for ga lom ban lévõ gyógy szer nek nem mi nõ sü lõ gyógy ha tá sú ké szít mé nyek re is.
2. § E ren de let al kal ma zá sá ban:
a) ha gyo má nyos nö vé nyi gyógy szer: az em ber i al kal - ma zás ra ke rü lõ gyógy sze rek for ga lom ba ho za ta lá ról szóló
52/2005. (XI. 18.) EüM ren de let 2. § (2) be kez dé sé nek 12. pont ja sze rin ti gyógy szer;
b) saj tó ter mék: a gaz da sá gi rek lám te vé keny ség rõl szóló 1997. évi LVIII. tör vény (a továb biak ban: Grtv.) 2. §-ának t) pont ja sze rin ti ter mék, il let ve esz köz;
c) sza bad té ri rek lám hor do zó: a Grtv. 2. §-ának u) pont - ja sze rin ti esz köz.
3. §
(1) Em ber i fel hasz ná lás ra ke rü lõ gyógy szert és gyó gyá - sza ti se géd esz közt rek lá moz ni, is mer tet ni – ide ért ve az egész ség ne ve lé si, il let ve tu do má nyos is me ret ter jesz tõ cél - ból saj tó ter mék ben, il let ve sza bad té ri vagy egyéb rek lám - hor do zón köz zé tett tá jé koz ta tást – a Gyftv.-ben, a Grtv.-ben és e ren de let ben meg ha tá ro zott mó don és fel té - te lek sze rint le het.
(2) E ren de let al kal ma zá sá ban gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz rek lá mo zá sá nak mi nõ sül min den olyan in for - má ció át adás és te vé keny ség, amely a gyógy szer-, il let ve gyó gyá sza ti se géd esz köz-ren de lés, -for gal ma zás vagy -fogyasztás be fo lyá so lá sát, elõ se gí té sét cé loz za, il let ve arra al kal mas, így kü lö nö sen:
a) a gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz la kos ság nak szóló rek lám ja,
b) a gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz rek lá mo zá sa az azok ren de lé sé re vagy for gal ma zá sá ra jo go sult sze mé - lyek szá má ra,
c) gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz is mer te té se (a továb biak ban: is mer te tés) olyan sze mé lyek szá má ra, akik gyógy sze rek és gyó gyá sza ti se géd esz kö zök ren de lé - sé re vagy for gal ma zá sá ra jo go sul tak,
d) in gye nes or vo si min ta át adá sa,
e) gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz ren de lé sé re vagy ezek ki adá sá ra irá nyu ló ösz tön zõ te vé keny ség, aján - dék, elõny vagy ju ta lom fel aján lá sa, ki vé ve, ha az a Gyftv.
3. §-ának h) pont ja alap ján cse kély ér té kû,
f) ter mék is mer te tõ ren dez vény szpon zo rá lá sa olyan sze mély szá má ra, aki gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz ren de lé sé re vagy for gal ma zá sá ra jo go sult,
g) olyan tu do má nyos kong resszus szpon zo rá lá sa, ame - lye ket gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz ren de lé sé re vagy for gal ma zá sá ra jo go sult sze mé lyek lá to gat nak, kü lö - nö sen utób bi ak uta zá si és tar tóz ko dá si költ sé ge i nek vi se - lé se.
(3) Rek lám nak mi nõ sül az egész ség ne ve lé si, il let ve tudományos is me ret ter jesz tõ cél ból a saj tó ter mék ben, illetve sza bad té ri vagy egyéb rek lám hor do zón köz zé tett tá jé koz ta tás, ha az a gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz ne vét vagy a gyógy szert azo no sí tó uta lást (pl. nem zet kö zi sza bad név vagy a ha tó anyag és a gyár tó együt tes meg je lö - lé se, il let ve egyéb uta lás) tar tal maz za.
(4) A gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz rek lá mo zá - sá nak a gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz éssze rû fel -
hasz ná lá sát kell elõ se gí te nie az ál tal, hogy tár gyi la go san, túl zá sok nél kül mu tat ja be a gyógy szer és a gyó gyá sza ti se géd esz köz tu laj don sá ga it és azok ból fa ka dó elõ nye it.
A gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz rek lám ja nem le het fél re ve ze tõ.
4. §
(1) A la kos ság szá má ra rek lá moz ha tók azok a gyógy - sze rek, ame lyek – össze té te lük re és al kal ma zá suk ra te kin - tet tel – or vo si di ag nó zis vagy ren del vény nél kül, il let ve a ke ze lés meg fi gye lé se nél kül, adott eset ben gyógy sze rész ta ná csa alap ján al kal maz ha tók.
(2) Ti los – a (3) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel – a for ga - lom ba ho za ta li en ge déllyel nem ren del ke zõ, va la mint a gyógy szer tár ból ki zá ró lag or vo si ren del vény re ki ad ha tó, il let ve a tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ba be fo ga dott gyógy sze rek és a tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ban részesülõ gyó gyá sza ti se géd esz kö zök rek lá mo zá sa.
(3) A (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott ter mé kek a gyógy sze rek és gyó gyá sza ti se géd esz kö zök ren de lé sé re, il let ve for gal ma zá sá ra jo go sul tak ré szé re ki zá ró lag a Gyftv. 12. §-ának (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott szak - mai cél lal is mer tet he tõk.
5. §
(1) Gyógy szer, ha gyo má nyos nö vé nyi gyógy szer, il let - ve gyó gyá sza ti se géd esz köz rek lám ja ak kor te he tõ köz zé, ha a ren del te tés sze rû al kal ma zás hoz szük sé ges tájékoz - tatás meg is me ré se ér de ké ben tar tal maz za az aláb bi fi gyel - mez te té se ket:
a) or vo si ren del vény nél kül is ki ad ha tó gyógy szer ese - tén: „A koc ká za tok ról és a mel lék ha tá sok ról ol vas sa el a be teg tá jé koz ta tót, vagy kér dez ze meg ke ze lõ or vo sát, gyógy sze ré szét!”
b) a ha gyo má nyos nö vé nyi gyógy szer rek lám já nak az a) pont ban fog lalt fi gyel mez te té sen túl a kö vet ke zõt is tar - tal maz nia kell: „Ha gyo má nyos nö vé nyi gyógy szer. A ja - val la tok ra vo nat ko zó an al kal ma zá sa ki zá ró lag a rég óta fenn ál ló hasz ná la ton ala pul.”
c) tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal nem ren del he tõ gyó gyá sza ti se géd esz köz ese tén: „A koc ká za tok ról ol vas - sa el a hasz ná la ti út mu ta tót, vagy kér dez ze meg kezelõ - orvosát!”
(2) A rek lám nak jól ol vas ha tó an, jól lát ha tó he lyen, víz - szin te sen el he lyez ve, a hát tér bõl ki emel ve ma gyar nyel ven kell tar tal maz nia a fi gyel mez te tés szö ve gét. A fi gyel mez - te tés szö ve gé nek le kell fed nie a tel jes rek lám te rü le té nek leg alább 10%-át. A le fe dés nek leg alább 20%-nak kell len - nie, ha a fi gyel mez te tést a rek lám két vagy an nál több nyel ven tar tal maz za.
(3) Amennyi ben a rek lám anyag több ol da las for má ban ke rül ki adás ra, ak kor az (1) be kez dés ben is mer te tett figyelmeztetõ szö veg nek a rek lám anyag utol só ol da lán kell meg je len nie a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott mó don.
(4) Te le ví zi ó ban köz zé tett gyógy szer-, gyó gyá sza ti- segédeszköz-reklám ese té ben a rek lám vé gén köz zé tett, az (1) be kez dés sze rin ti fi gyel mez te tés szö ve gét tar tal ma zó kép er nyõ szö veg nek meg kell fe lel nie a (2) be kez dés ben fog lalt fel té te lek nek. A kép er nyõ szö veg idõ tar ta má nak az (1) be kez dés a) és c) pont ja sze rin ti eset ben leg alább öt má sod perc nek, az (1) be kez dés b) pont ja sze rin ti eset - ben pe dig leg alább tíz má sod perc nek kell len nie, ezen idõ - tar tam alatt a fi gyel mez te tés nek jól ért he tõ en, ma gyar nyel ven kell el hang za nia.
(5) Rá di ó ban köz zé tett gyógy szer-, gyó gyá sza ti se géd - esz köz-rek lám ese té ben az (1) be kez dés sze rin ti fi gyel - mez te tés szö ve gé nek a rek lám vé gén, jól ért he tõ en, ma - gyar nyel ven kell el hang za nia, és a fi gyel mez te tés idõ tar - ta má nak az (1) be kez dés a) és c) pont ja sze rin ti eset ben leg alább öt má sod perc nek, az (1) be kez dés b) pont ja sze - rin ti eset ben pe dig leg alább tíz má sod perc nek kell len nie.
(6) Gyógy szer vagy gyó gyá sza ti se géd esz köz em lé kez - te tõ rek lám já nak [Gyftv. 17. § (3) be kez dés] köz zé té te le ese tén az (1)–(5) be kez dés ben meg ha tá ro zott ren del ke zé - se ket nem kell al kal maz ni.
(7) A gyógy szer rek lám ban – a mo no kom po nen sû homeopátiás ké szít mé nyek ki vé te lé vel – csak olyan in for - má ció kö zöl he tõ, amely meg fe lel a gyógy szer for ga lom ba ho za ta li en ge dé lyé ben jó vá ha gyott (be teg)tá jé koz ta tó ban, il let ve a gyógy szer al kal ma zá si elõ írásában fog lal tak nak.
A mo no kom po nen sû ho me o pá ti ás ké szít mé nyek rek lám - já ban a cím ke szö ve gen sze rep lõ in for má ci ón túl egyéb nem kö zöl he tõ.
(8) A gyó gyá sza ti se géd esz köz rek lám já ban csak olyan in for má ció kö zöl he tõ, amely össz hang ban van a gyó gyá - sza ti se géd esz köz hasz ná la ti út mu ta tó já ban fog lal tak kal.
6. §
(1) A Gyftv. 12. § (1) be kez dé se sze rin ti is mer te tés meg kez dé se elõtt az is mer te tést vég zõ sze mély a 8. § (1) és (2) be kez dés ben em lí tett jog vi szonyt ta nú sí tó és az e te vé - keny ség re jo go sí tó is mer te tõ iga zol ványt a gyógy szer és gyó gyá sza ti se géd esz köz ren de lé sé re és for gal ma zá sá ra jo go sult nak be mu tat ja.
(2) Az is mer te tést vég zõ sze mély nek a gyógy szer re, illetve gyó gyá sza ti se géd esz köz re vo nat ko zó in for má ci ó - kat és do ku men tu mo kat olyan rész le tes ség ben kell be mu - tat nia, il let ve át ad nia, hogy azok alap ján a gyógy szer és gyó gyá sza ti se géd esz köz ren de lé sé re és for gal ma zá sá ra jo go sult vé le ményt al kot has son az is mer te tett gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz al kal ma zá sá ról. Az is mer te tés so rán a gyógy szer és gyó gyá sza ti se géd esz köz ren de lé sé re
vagy for gal ma zá sá ra jo go sult nak át adott min den in for má - ci ó nak, il let ve írá sos do ku men tá ci ó nak pon tos nak, hoz zá - fér he tõ nek, iga zol ha tó nak és nap ra kész nek kell len nie.
Min den írott do ku men tum nak tar tal maz nia kell a do ku - men tum le zá rá sá nak vagy utol só ak tu a li zá lá sá nak idõ - pont ját.
(3) Ha az is mer te tett gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz - köz kü lön jog sza bály alap ján tár sa da lom biz to sí tá si tá mo - ga tás sal ren del he tõ, az is mer te tés so rán át adott informá - ciók kö zött fel kell tün tet ni a gyógy szer, gyó gyá sza ti segédeszköz köz fi nan szí ro zás alap já ul el fo ga dott árát, a tá mo ga tás össze gét, va la mint té rí té si dí ját.
(4) Az is mer te tés so rán az or vo si szak fo lyó ira tok ból vagy más tu do má nyos for rás ból szár ma zó idé ze tet, táb lá - za tot és más szem lél te tõ anya got az ere de ti hez hû for má - ban kell be mu tat ni és azok pon tos for rá sát és nyil vá nos - ság ra ho za ta lá nak idõ pont ját fel kell tün tet ni. Ezek nem lehetnek el len té te sek
a) az adott gyógy szer al kal ma zá si elõ írásában fog lal - tak kal és nem ered mé nyez he tik a ké szít mény al kal ma zá si elõ írástól el té rõ meg íté lé sét,
b) az adott gyó gyá sza ti se géd esz köz hasz ná la ti út mu ta - tó já ban fog lal tak kal és nem ered mé nyez he tik a gyó gyá - sza ti se géd esz köz hasz ná la ti út mu ta tó tól el té rõ megíté - lését.
(5) Az is mer te tést vég zõ sze mély az is mer te tõi te vé - keny sé ge foly ta tá sa so rán a gyógy szer és gyó gyá sza ti segédeszköz ren de lé sé re vagy for gal ma zá sá ra jo go sult egész ség ügyi szol gál ta tó te vé keny sé gét, a be teg el lá tást nem aka dá lyoz hat ja. Az is mer te tést vég zõ sze mély a gyógy szer és gyó gyá sza ti se géd esz köz ren de lé sé re jo go - sul tat ki zá ró lag elõ ze tesen egyez te tett idõ pont ban ke res - he ti fel. A gyógy szer ren de lés re jo go sult ál tal meg ha tá ro - zott idõ pont ki zá ró lag olyan idõ pont le het, ami kor a ren de - lés re jo go sult az egész ség ügyi szol gál ta tó el lá tá si rend je sze rint gyó gyí tó-meg elõ zõ te vé keny sé get nem vé gez.
A gyó gyá sza ti se géd esz köz ren de lés re jo go sult ál tal meg - ha tá ro zott idõ pont ban vég zett is mer te tés nem za var hat ja az egész ség ügyi szol gál ta tó el lá tá si rend je sze rin ti gyó - gyító-megelõzõ te vé keny sé get.
(6) A gyógy szer is mer te tést vég zõ sze mély a fek võ be - teg-el lá tást biz to sí tó egész ség ügyi szol gál ta tó or vo sá nál tör té nõ is mer te tés rõl a fek võ be teg-gyógy in té zet fõ gyógy - sze ré szét tá jé koz tat ja, a tá jé koz ta tó anya got új gyógy szer ese tén a fõ gyógy sze rész nek is át ad ja. Új gyó gyá sza ti segédeszköz ese tén az is mer te tést vég zõ sze mély a tá jé - koz ta tó anya got az in té zet gaz da sá gi igaz ga tó já nak is átadja.
(7) Meg en ge dett a gyógy szer és gyó gyá sza ti se géd esz - köz ren de lé sé re vagy ki adá sá ra jo go sult sze mé lyek nek szóló olyan rek lám, amely ki zá ró lag a gyógy szer ne vét, vagy nem zet kö zi sza bad ne vét vagy véd je gyét, gyó gyá sza - ti se géd esz köz ese tén an nak ne vét vagy véd je gyét tar tal -
maz za, amennyi ben azt csu pán em lé kez te tõ rek lám nak szán ják.
(8) A gyógy szer is mer te tést vég zõ sze mély a 11. § (1) be kez dé sé ben fog lalt szer vet kö te les írás ban tá jé koz - tat ni va la mennyi olyan in for má ci ó ról, amely rõl õt a gyógy szer ren de lé sé re és for gal ma zá sá ra jo go sult sze mé - lyek a gyógy szer al kal ma zá sá val, fel hasz ná lá sá val kap - cso la to san tá jé koz tat ták, kü lö nö sen, ame lyek az adott gyógy szer mel lék ha tá sa i ra vo nat koz nak.
7. §
(1) Az is mer te tést vég zõ sze mély a 6. §-ban meg ha tá ro - zott fel ada ta el lá tá sa so rán az ál ta la aján lott gyógy szer bõl, gyó gyá sza ti se géd esz köz bõl – a gyógy sze rek, gyó gyá sza ti se géd esz kö zök ren de lé sé re vagy for gal ma zá sá ra jo go sult alá írt és kel te zés sel el lá tott írás be li igé nyé re –
a) fek võ be teg-el lá tást biz to sí tó egész ség ügyi szol gál - ta tó ese tén az in té ze ti fõ gyógy sze rész út ján,
b) az a) pont ha tá lya alá nem tar to zó egész ség ügyi szol - gál ta tó ese té ben köz vet le nül a gyógy sze rek, gyó gyá sza ti se géd esz kö zök ren de lé sé re és for gal ma zá sá ra jo go sult nak sze mé lyes ta lál ko zá suk so rán
té rí tés men tes min tát ad hat, mely hez mel lé ke li a gyógy - szer re vo nat ko zó al kal ma zá si elõ írás, a gyó gyá sza ti se géd - esz köz re vo nat ko zó hasz ná la ti út mu ta tó egy pél dá nyát.
(2) Gyógy szer bõl és egy szer hasz ná la tos gyó gyá sza ti se géd esz köz bõl – gyógy sze ren ként, il let ve gyó gyá sza ti se géd esz kö zön ként – a gyógy sze rek ren de lé sé re és for gal - ma zá sá ra jo go sul tan ként té rí tés men tes min ta ként éven te leg fel jebb két cso ma go lá si egy ség ad ha tó az zal, hogy gyó - gyá sza ti se géd esz köz ese tén a két cso ma go lá si egy ség egy havi ke ze lés re al kal mas mennyi sé get nem ha lad hat ja meg.
(3) Az (1) és (2) be kez dés sze rin ti át adás ról az is mer te - tést vég zõ sze mély jegy zõ köny vet vesz fel. A jegy zõ - könyv nek tar tal maz nia kell:
a) az át adott min ta gyár tó já nak és for gal ma zó já nak nevét és szék he lyét;
b) a min tát fel aján ló cég, il let ve az át ve võ in téz mény ne vét;
c) gyógy szer ese tén az át adott min ta
ca) for ga lom ba ho za ta li en ge dély sze rin ti el ne ve zé sét, cb) gyógy szer for má ját,
cc) ha tás erõs sé gét, cd) ki sze re lé si egy sé gét, ce) mennyi sé gét, cf) gyár tá si szá mát, cg) le já ra ti ide jét,
ch) el tar tá sá ra vo nat ko zó elõ írásokat, ci) for ga lom ba ho za ta li en ge dé lye szá mát;
d) gyó gyá sza ti se géd esz köz ese tén az át adott min ta da) el ne ve zé sét,
db) ki sze re lé si egy sé gét, dc) mennyi sé gét,
dd) gyár tá si szá mát,
de) fel hasz nál ha tó sá gi idõ tar ta mát, df) el tar tá sá ra vo nat ko zó elõ írásokat;
e) a min ta át adá sá nak idõ pont ját;
f) az át adó és az át ve võ ne vét és alá írá sát.
(4) Az is mer te tést vég zõ sze mély fek võ be teg-gyógy in - té zet ben tör té nõ gyógy szer min ta át adás ese tén a jegy zõ - könyv egy pél dá nyát az in té ze ti fõ gyógy sze rész nek adja át, aki az át adott min tát az in té zet gyógyszernyilvántar - tásában és kész le té ben a szám vi tel rõl szóló 2000. évi C. tör vény (a továb biak ban: Sztv.) 3. §-a (9) be kez dé se 12. pont já nak b) al pont ja és 50. §-ának (4) be kez dé se sze - rin ti pi a ci ér té ken tün te ti fel. Gyó gyá sza ti se géd esz köz ese tén az is mer te tést vég zõ sze mély a jegy zõ könyv egy pél dá nyát az in té zet gaz da sá gi igaz ga tó já nak vagy fõ - gyógy sze ré szé nek adja át, aki az át adott min tát az in té zet nyil ván tar tá sá ban és kész le té ben az Sztv. 3. §-a (9) be kez - dé se 12. pont já nak b) al pont ja és 50. §-ának (4) be kez dé se sze rin ti pi a ci ér té ken tün te ti fel.
(5) Az át adott min ta ki sze re lé se nem le het na gyobb a gyógy szer, il let ve az egy szer hasz ná la tos gyó gyá sza ti segédeszköz leg ki sebb for gal ma zott ki sze re lé si formá - jánál. A min tán – el nem tá vo lít ha tó mó don – fel kell tün - tet ni:
„In gye nes or vo si min ta, ke res ke del mi for ga lom ba nem hoz ha tó!”
Egy szer hasz ná la tos gyó gyá sza ti se géd esz köz ese tén a min tán – el nem tá vo lít ha tó mó don – fel kell tün tet ni:
„In gye nes min ta, ke res ke del mi for ga lom ba nem hoz ha tó!”
(6) Ká bí tó szert vagy pszi cho tróp anya got tar tal ma zó gyógy szer bõl min ta nem ad ha tó.
(7) A Gyftv. 15. § (1) be kez dé sé ben fog lal tak alap ján köz vet le nül a be te gek ré szé re ki zá ró lag az or vos ál tal terápiás vagy re ha bi li tá ci ós cél ból jut ta tott gyógy szer vagy gyó gyá sza ti se géd esz köz min ta ad ha tó.
8. §
(1) Rend sze res gyógy szer is mer te tést az Or szá gos Gyógy sze ré sze ti In té zet tel (a továb biak ban: OGYI) vagy a Gyftv. 12. §-ának (3) be kez dé se sze rin ti en ge déllyel ren - del ke zõ cég gel mun ka vi szony ban vagy mun ka vég zés re irá nyu ló egyéb jog vi szony ban álló or vos, fog or vos, gyógy sze rész, bi o ló gus, ve gyész, egész ség ügyi fõ is ko lát vég zett sze mély, to váb bá olyan sze mély foly tat hat, aki e ren de let ha tály ba lé pé sét meg elõ zõ en a gyógy szer is mer - te tõi te vé keny ség vég zé sé hez elõ írt fel té te lek tel je sí té se alól ko ráb ban fel men tést ka pott.
(2) Rend sze res gyó gyá sza ti se géd esz köz is mer te tést a Gyftv. 12. §-ának (3) be kez dé se sze rin ti en ge déllyel ren - del ke zõ cég gel mun ka vi szony ban vagy mun ka vég zés re irá nyu ló egyéb jog vi szony ban álló sze mély foly tat hat.
(3) Az is mer te tõ iga zol ványt az Egész ség biz to sí tá si Fel - ügye let (a továb biak ban: Fel ügye let) ál lít ja ki, amely tar - tal maz za:
a) az is mer te tés rend sze res vég zé sé vel meg bí zott sze - mély ne vét,
b) a Fel ügye let nyil ván tar tás ba vé te li szá mát, és c) a Gyftv. 12. §-ának (3) be kez dé se sze rin ti en ge - déllyel ren del ke zõ cég ne vét, amellyel az is mer te tést végzõ sze mély mun ka vi szony ban vagy mun ka vég zés re irá nyu ló egyéb jog vi szony ban áll.
(4) Az is mer te tést vég zõ sze mély meg bí zó ja a Gyftv.
13. § (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ada to kat tar tal ma zó ok má nyok má so la tát a jog vi szony ke let ke zé sét kö ve tõ nyolc na pon be lül a Fel ügye let nek meg kül di, a jog vi szony meg szû né se ese tén, az azt kö ve tõ nyolc na pon be lül a Fel - ügye let nek be je len ti és az is mer te tõ iga zol ványt vissza - szol gál tat ja.
(5) Az is mer te tõt al kal ma zó a Gyftv. 36. § (4) be kez dé - sé ben meg ha tá ro zott fi ze té si kö te le zett sé gé nek tel je sí té sét iga zo ló ok mányt a be fi ze tés tõl szá mí tott 8 na pon be lül a Fel ügye let nek meg kül di.
9. §
(1) Ha jog sza bály más ként nem ren del ke zik ka ri ta tív cél ra té rí tés men te sen gyógy szer, il let ve gyó gyá sza ti segédeszköz csak olyan egész ség ügyi vagy szo ci á lis in téz - mény, il let ve ka ri ta tív szer ve zet szá má ra ado má nyoz ha tó, ahol a gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz fel hasz ná lá sá - nak szak mai fel té te lei, to váb bá a fel hasz ná lás el len õr zé se biz to sí tott.
(2) Az (1) be kez dés sze rin ti ado má nyo zás ról min den eset ben jegy zõ köny vet kell ké szí te ni, amely tar tal maz za:
a) az el fo ga dó in téz mény és a fel aján ló meg ne ve zé sét és szék he lyét;
b) az át adó és az át ve võ ne vét és alá írá sát;
c) gyógy szer ese tén az át adott gyógy szer
ca) for ga lom ba ho za ta li en ge dély sze rin ti el ne ve zé sét, cb) gyógy szer for má ját,
cc) ha tás erõs sé gét, cd) ki sze re lé si egy sé gét, ce) mennyi sé gét, cf) gyár tá si szá mát, cg) le já ra ti ide jét,
ch) el tar tá sá ra vo nat ko zó elõ írásokat, ci) for ga lom ba ho za ta li en ge dé lye szá mát;
d) gyó gyá sza ti se géd esz köz ese tén az át adott gyó gyá - sza ti se géd esz köz
da) el ne ve zé sét,
db) ki sze re lé si egy sé gét, dc) mennyi sé gét, dd) gyár tá si szá mát,
de) fel hasz nál ha tó sá gi idõ tar ta mát, df) el tar tá sá ra vo nat ko zó elõ írásokat;
e) az át adás idõ pont ját.
(3) Csak olyan gyógy szer, il let ve gyó gyá sza ti se géd esz - köz ado má nyoz ha tó, mely nek fel hasz ná lá sa a le já ra ti idõn be lül biz to sít ha tó.
(4) Az ado mány min den egyes ki sze re lé si egy sé gén – el nem tá vo lít ha tó mó don – fel kell tün tet ni:
„Gyógy szer ado mány, ke res ke del mi for ga lom ba nem hoz ha tó!”,
il let ve
„Gyó gyá sza ti se géd esz köz ado mány, ke res ke del mi for - ga lom ba nem hoz ha tó!”
10. §
(1) A gyógy sze rek, gyó gyá sza ti se géd esz kö zök rek lá - mo zá sá nak és is mer te té sé nek a Gyftv.-ben, a Grtv.-ben, illetve az e ren de let ben meg ha tá ro zott sza bá lyai meg sér té - se ese té re vo nat ko zó ren del ke zé se ket a Gyftv. 18–20. §-ai tar tal maz zák.
(2) A 7. § (3) be kez dé sé ben, il let ve a 9. § (2) bekezdé - sében meg ha tá ro zott jegy zõ könyv egy-egy pél dá nyát a Gyftv. 12. §-ának (3) be kez dé se sze rin ti en ge déllyel ren - del ke zõ cég és a gyógy sze rek, il let ve a gyó gyá sza ti se géd - esz kö zök ren de lé sé re és for gal ma zá sá ra jo go sult a ki ál lí - tás tól szá mí tott öt évig kö te les – jegy zõ könyv tí pu son ként cso por to sít va – meg õriz ni. A Gyftv. 12. §-ának (3) be kez - dé se sze rin ti en ge déllyel ren del ke zõ cég a jegy zõ köny vek egy-egy pél dá nyát – tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal ren del he tõ gyógy szer és gyó gyá sza ti se géd esz köz ese tén – ne gyed éven te meg kül di az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár nak. A jegy zõ köny ve ket a Gyftv. 12. §-ának (3) be kez dé se sze rin ti en ge déllyel ren del ke zõ cé gek nél a Fel ügye let, az egész ség ügyi szol gál ta tók nál az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat re gi o ná lis in té - ze te el len õr zi.
11. §
(1) A for ga lom ba ho za ta li en ge dély jo go sult ja, il let ve meg ha tal ma zott kép vi se lõ je kö te les gon dos kod ni az ál ta la for gal ma zott gyógy sze rek kel kap cso la tos tu do má nyos, információs te vé keny ség irá nyí tá sá nak sa ját szer ve ze tén be lü li meg szer ve zé sé rõl.
(2) A for ga lom ba ho za ta li en ge dély jo go sult ja és a gyógyászati se géd esz köz gyár tó ja, il let ve meg ha tal ma zott kép vi se lõ je kö te les:
a) biz to sí ta ni, hogy a gyógy szer, gyó gyá sza ti se géd - esz köz rek lá mo zá sát a Gyftv., a Grtv. és e ren de let kö ve - tel mé nye i nek meg fele lõen vé gez zék,
b) a vál lal ko zá sá ból szár ma zó összes rek lám egy min - tá ját, il let ve elekt ro ni kus ter ve ze tét az ere de ti mé re tek meg ha tá ro zá sá val, an nak cím zet ti cél cso port ját, terjesz - tésének mód ját és a ter jesz tés meg kez dé sé nek idõ pont ját fel tün te tõ do ku men tá ci ót öt évig meg õriz ni és a gyógy -
szer, gyó gyá sza ti se géd esz köz rek lá mo zá sá nak el len õr zé - sé ben részt vevõ ha tó sá gok szá má ra ké rés re meg kül de ni,
c) meg gyõ zõd ni ar ról, hogy az ál ta la al kal ma zott, ismertetést vég zõ sze mé lyek meg fe le lõ kép zés ben ré sze - sül tek, és meg fe lel nek a vo nat ko zó kö ve tel mé nyek nek,
d) biz to sí ta ni az ál ta la al kal ma zott is mer te tést vég zõ sze mé lyek meg fe le lõ kép zé sét.
12. §
(1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép hatályba.
(2) Az OGYI e ren de let ki hir de té sét kö ve tõ 15 na pon be lül a gyógy szer is mer te tés re vo nat ko zó ügyek irat anya - gát és a nyil ván tar tá so kat a Fel ügye let nek át ad ja.
(3) E ren de let ki hir de té sét kö ve tõ har minc na pon be lül a gyógy szer is mer te tõ sze mélyt al kal ma zó cég be je len ti a Fel ügye let nek azon gyógy szer is mer te tõ sze mé lye ket, aki - ket a Gyftv.-ben és e ren de let ben fog lalt ren del ke zé sek sze rint to vább ra is fog lal koz tat.
(4) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg
a) az em ber i fel hasz ná lás ra ke rü lõ gyógy sze rek, gyógy szer nek nem mi nõ sü lõ gyógy ha tá sú ké szít mé nyek rek lá mo zá sá ról és is mer te té sé rõl szóló 64/2003. (X. 31.) ESZCSM ren de let, va la mint az ezt mó do sí tó 9/2006.
(III. 7.) EüM ren de let,
b) a gyógy szer nek nem mi nõ sü lõ gyógy ha tá sú anya - gok és ké szít mé nyek nyil ván tar tá sá ról és for ga lom ba ho - za ta lá ról szóló 10/1987. (VIII. 19.) EüM ren de let 20. §-a ha tá lyát vesz ti.
(5) Ez a ren de let – a Gyftv.-vel együtt – az em ber i fel - hasz ná lás ra szánt gyógy sze rek kö zös sé gi kó de xé rõl szóló, 2001. no vem ber 6-i 2001/83/EK eu ró pai par la men ti és ta - ná csi irány elv – 2004/27/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány elv vel mó do sí tott – 86–100. cik ke i nek való meg fe le - lést szol gál ja.
Dr. Mol nár La jos s. k.,
egész ség ügyi mi nisz ter
Az egészségügyi miniszter 12/2007. (III. 6.) EüM
rendelete
a különleges táplálkozási célú élelmiszerekrõl szóló 36/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet módosításáról
Az élel mi sze rek rõl szóló 2003. évi LXXXII. tör vény 20. §-ának (11) be kez dé sé nek a) pont já ban ka pott fel ha tal - ma zás alap ján, az egész ség ügyi mi nisz ter fel adat- és ha tás -
kö ré rõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. ren de let 1. §-ának a) pont já ban meg ha tá ro zott fel adat kör ben el - járva, a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter rel egyet ér tés ben a kö vet ke zõ ket ren de lem el:
1. §
A kü lön le ges táp lál ko zá si célú élel mi sze rek rõl szóló 36/2004. (IV. 26.) ESZCSM ren de let (a továb biak ban: R.) 14. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(2) Ez a ren de let a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tu sok nak való meg fe le lést szol gál ja:
a) a Ta nács 89/398/EGK irány el ve (1989. má jus 3.) a kü lön le ges táp lál ko zá si cé lok ra szánt élel mi sze rek re vonatkozó tag ál la mi jog sza bá lyok kö ze lí té sé rõl, va la mint az azt mó do sí tó 96/84/EK és 1999/41/EK irány el vek;
b) a Bi zott ság 2001/15/EK irány el ve (2001. feb - ruár 15.) a kü lön le ges táp lál ko zá si cé lok ra szánt élel mi - sze rek hez ad ha tó táp ér ték nö ve lõ anya gok ról, va la mint az azt mó do sí tó 2004/5/EK, 2004/6/EK, 2006/34/EK irány el - vek.”
2. §
Az R. 2. szá mú mel lék le te e ren de let mel lék le te sze rint mó do sul.
3. §
(1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha - tály ba.
(2) Ez a ren de let az aláb bi kö zös sé gi irány el vek nek való meg fe le lést szol gál ja:
a) a gli cin és az L-izo le u cin vo nat ko zá sá ban a Bi zott - ság 2001/15/EK irány el ve (2001. feb ru ár 15.) a kü lön le ges táp lál ko zá si cé lok ra szánt élel mi sze rek hez ad ha tó táp ér - ték nö ve lõ anya gok ról,
b) a Bi zott ság 2006/34/EK irány el ve (2006. már ci us 21.) a 2001/15/EK irány elv mel lék le té nek bi zo nyos anya gok fel - vé te le te kin te té ben tör té nõ mó do sí tá sá ról.
Dr. Mol nár La jos s. k.,
egész ség ügyi mi nisz ter
Melléklet
a 12/2007. (III. 6.) EüM rendelethez
1. Az R. 2. szá mú mel lék le té nek 1. CSOPORT, VITA - MINOK sza ka sza az aláb bi ak sze rint mó do sul:
a) A „Fol sav” cím he lyé be a „Fo lát” cím lép.
b) Az a) pont tal meg ál la pí tott „Fo lát” cím az aláb bi sor ral egé szül ki:
[Anya gok Fel hasz nál ha tó
KTCÉ ST]
„kal ci um-L me til-fo lát x”
c) A „B12 vi ta min” cím „ci a ni ko ba la min” szö veg ré sze he lyé be a „ci a no ko ba la min” szö veg rész lép.
2. Az R. 2. szá mú mel lék le té nek 2. CSOPORT, ÁSVÁ - NYI ANYAGOK sza ka szá nak Mag né zi um címe az aláb - biakkal egé szül ki:
[Anya gok Fel hasz nál ha tó
KTCÉ ST]
„mag né zi um L-asz par tát x”
3. Az R. 2. szá mú mel lék le té nek 2. CSOPORT, ÁS - VÁNYI ANYAGOK sza ka szá nak Vas címe az aláb bi ak kal egé szül ki:
[Anya gok Fel hasz nál ha tó
KTCÉ ST]
„vas-biszg li ci nát x”
4. Az R. 2. szá mú mel lék le té nek 3. CSOPORT, AMINOSAVAK sza ka szá nak Gli cin és L-izo le u cin címe he lyé be az aláb bi szö veg lép:
[Anya gok
Fel hasz nál ha tó
KTCÉ ST]
„Gli cin x
L-izo le u cin x”
Az igazságügyi és rendészeti miniszter 7/2007. (III. 6.) IRM
rendelete
a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenõrzésének szabályairól
Az atom ener gi á ról szóló 1996. évi CXVI. tör vény 68. §-a (1) be kez dé sé nek a) pont já ban ka pott fel ha tal ma - zás alap ján, a tör vény ben érin tett mi nisz te rek kel egyet ér - tés ben, az 1970. évi 12. tör vényerejû ren de let tel kihir - detett, az Egye sült Nem ze tek Szer ve ze te Köz gyû lé sé nek XXII. ülés sza kán, 1968. jú ni us 12-én el ha tá ro zott, a nuk - le á ris fegy ve rek el ter je dé sé nek meg aka dá lyo zá sá ról szóló szer zõ dés ben, és a nuk le á ris fegy ve rek el ter je dé sé nek meg aka dá lyo zá sá ról szóló szer zõ dés III. cikk (1) és (4) be - kez dé sé nek vég re haj tá sá ról szóló biz to sí té ki meg ál la po -
dás és jegy zõ könyv (a to váb bi ak ban: Biz to sí té ki Egyez - mény), va la mint a meg ál la po dás hoz csa tolt ki egé szí tõ jegy zõ könyv ki hir de té sé rõl (a to váb bi ak ban: Ki egé szí tõ Jegy zõ könyv) szóló 2006. évi LXXXII. tör vény ben a Magyar Köz tár sa ság ál tal vál lalt nem zet kö zi kötelezett - ségek tel je sí té se ér de ké ben a kö vet ke zõ ket ren de lem el:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya
1. § (1) A ren de let ha tá lya ki ter jed
a) va la mennyi ter mé sze tes vagy jogi sze mély re, va la - mint jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa ság ra, amely a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén, il let ve jog ha tó sá ga alatt vagy el len õr zé se mel lett nuk le á ris anya got bir to kol, il let ve az zal kap cso la tos bár mely bé kés célú te vé keny sé get foly - tat (a továb biak ban: nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer - vezet);
b) va la mennyi ter mé sze tes vagy jogi sze mély re, va la - mint jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa ság ra, amely a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén, il let ve jog ha tó sá ga alatt vagy el len õr zé se mel lett a nuk le á ris üzem anyag cik lus sal össze füg gõ bár mi lyen te vé keny sé get foly tat (a továb biak - ban: adat szol gál ta tás ra kö te le zett szer ve zet);
c) min den bé kés célú nuk le á ris te vé keny ség ben al kal - ma zott nuk le á ris anyag ra;
d) min den, a nuk le á ris üzem anyag cik lus sal össze füg gõ táv la ti ter ve zés re, ku ta tás-fej lesz té si, gyár tá si és ex port- im port te vé keny ség re, rend szer re, va la mint te lep hely re és azok hoz kap cso ló dó hely szí nek re.
(2) E ren de let sze rin ti he lyi nyil ván tar tá si kö te le zett ség ha tá lya nem ter jed ki
a) az or szág te rü le tén át szál lí tott, to váb bá a ma gyar tulajdonban lévõ szál lí tó esz kö zön kül föl di ki in du lá si és ér ke zé si pon tok kö zött szál lí tott nuk le á ris anyag ra;
b) a köz úti, vas úti, vízi és légi fu va ro zást vég zõ egyé ni vál lal ko zók ra és gaz dál ko dó szer ve ze tek re a nuk le á ris anya gok szál lí tá sa vo nat ko zá sá ban.
Értelmezõ rendelkezések 2. §
E ren de let al kal ma zá sá ban:
1. Adag: az öm lesz tett for má ban, vagy kü lön ál ló té te - lek ben meg je le nõ nuk le á ris anyag nak az a mé ré si kulcs - pon to kon nyil ván tar tá si egy ség ként ke zelt mennyi sé ge, amely re az elõ írás vagy a mé rés sze rint egyet len összeté - teli és mennyi sé gi adat vo nat ko zik.
2. Adag ada tai: a nuk le á ris anyag min den egyes al ko - tó ele mé nek a tel jes tö me ge, va la mint a plu tó ni um és az urán ese té ben az izo tóp-össze té tel is. A nyil ván tar tás egy - sé gei a kö vet ke zõk:
a) a plu tó ni um tar ta lom gramm ban;
b) a tel jes urán mennyi ség gramm ban, va la mint az urán-235 és az urán-233 együt tes mennyi sé ge az ezen izo - tó pok ban dú sí tott urán ese té ben gramm ban;
c) a tó ri um, a ter mé sze tes urán vagy a sze gé nyí tett urán mennyi sé ge ki lo gramm ban.
3. Anyag mér leg-kör zet: egy lé te sít mé nyen be lü li vagy azon kí vü li te rü let, ahol:
a) a nuk le á ris anyag mennyi sé ge min den egyes anyag - mér leg-kör ze ti ki- vagy be szál lí tás ese té ben meg ha tá roz - ha tó,
b) a nuk le á ris anyag tény le ges lel tá rát az elõ írt el já rá - sok sze rint, szük ség ese tén meg le het ha tá roz ni,
an nak ér de ké ben, hogy az anyag mér le get meg le hes sen állapítani a biz to sí té ki in téz ke dé sek cél já ra.
4. Biz to sí té ki rend szer: a nuk le á ris anya gok köz pon ti nyil ván tar tá sá ra ki ala kí tott nyil ván tar tás ba vé te li, fel ügye - le ti (je len tés té te li és adat szol gál ta tá si), va la mint hely szí ni el len õr zé si rend szer.
5. Ef fek tív ki lo gramm: a biz to sí té ki rend szer ben al kal - ma zott mér ték egy ség. Az ef fek tív ki lo gram mot a kö vet ke - zõ kép pen kell meg ha tá roz ni:
a) plu tó ni um ese té ben – an nak tö me ge ki lo gramm ban;
b) 0,01 (1%) és an nál ma ga sabb dú sí tá sú urán ese tén – an nak tö me ge ki lo gramm ban, meg szo roz va a dú sí tás négy ze té vel;
c) 0,01 (1%)-nál ala cso nyabb, de 0,005 (0,5%)-nál ma - ga sabb dú sí tá sú urán ese tén – an nak tö me ge ki lo gramm - ban, meg szo roz va 0,0001-del; és
d) 0,005 (0,5%) és an nál ala cso nyabb dú sí tá sú sze gé - nyí tett (so vá nyí tott) urán és tó ri um ese tén – an nak tö me ge ki lo gramm ban, meg szo roz va 0,00005-del.
6. For rás ada tok: mé ré sek vagy hi te le sí té sek so rán fel - jegy zett vagy em pi ri kus össze füg gé sek szár maz ta tá sá ra hasz nált ada tok, ame lyek a nuk le á ris anya got meg ha tá roz - zák és az adag ada ta it meg ad ják. For rás ada tok pél dá ul a ve gyü let sú lyok, az ele mek mennyi sé gé nek meg ha tá ro - zá sá ra szol gá ló át szá mí tá si té nye zõk, a faj súly, az elem - kon cent rá ció, az izo tóp arány, a tér fo gat- és nyo más mé ré si ér té kek kö zöt ti össze füg gés, va la mint a ter melt plu tó ni um és a fej lesz tett ener gia kö zöt ti össze füg gés.
7. Hely szín-spe ci fi kus kör nye ze ti min ta vé te le zés: olyan kör nye ze ti min ták gyûj té se (pl. le ve gõ, víz, nö vény zet, talaj, il let ve dörzs min ta), ame lye ket meg ha tá ro zott hely - szí nen, il let ve an nak köz vet len kör nye ze té bõl gyûj töt tek, hogy alá tá masszák a le vont kö vet kez te té se ket, ame lyek sze rint az adott hely szí nen nincs be nem je len tett nuk le á ris anyag, il let ve nem vé gez nek be nem je len tett nuk le á ris tevékenységet.
8. Nagy te rü le tû kör nye ze ti min ta vé te le zés: olyan kör - nye ze ti min ták gyûj té se (pl. le ve gõ, víz, nö vény zet, ta laj, il let ve dörzs min ta), ame lye ket meg ha tá ro zott hely szí nek -
rõl gyûj töt tek be, hogy alá tá masszák a le vont kö vet kez te - té se ket, ame lyek sze rint egy tá gabb kör zet ben nincs be nem je len tett nuk le á ris anyag, il let ve nem vé gez nek be nem je len tett nuk le á ris te vé keny sé get.
9. Lé te sít mény:
a) atom re ak tor, atom fû tõ mû, kri ti kus rend szer, kon ver - tá ló üzem, üzem anyag gyár tó üzem, új ra fel dol go zó üzem (re pro cesszá ló), izo tóp szét vá lasz tó üzem vagy el kü lö ní tett tá ro ló lé te sít mény;
b) bár mely olyan te lep hely, ahol nuk le á ris anya got rend sze re sen egy ef fek tív ki lo gramm nál na gyobb mennyi - ség ben hasz nál nak fel.
10. Lé te sít mé nyen kí vü li hely szín: min den olyan lé te - sít mény nek nem mi nõ sü lõ üzem, hely szín ahol leg fel jebb egy ef fek tív ki lo gramm nuk le á ris anya got hasz nál nak.
11. Le ál lí tott lé te sít mény vagy le ál lí tott lé te sít mé nyen kí vü li hely szín: olyan te le pí tett rend szer vagy hely szín, ahol az ere de ti funk ció sze rin ti mû ve le te ket le ál lí tot ták, és ahon nan a nuk le á ris anya got el tá vo lí tot ták, de ame lyet még nem sze rel tek le.
12. Le sze relt lé te sít mény vagy le sze relt lé te sít mé nyen kí vü li hely szín: olyan rend szer vagy hely szín, amely bõl a hasz ná la tuk hoz lé nye ges épít mé nye ket, il let ve be ren de - zé se ket el tá vo lí tot ták, il let ve eze ket mû kö dés re al kal mat - lan ná tett ék, úgy hogy az nem szol gál hat nuk le á ris anyag tá ro lá sá ra, és nem hasz nál ha tó töb bé an nak ke ze lé sé re, fel - dol go zá sá ra vagy al kal ma zá sá ra.
13. Men te sí tés: a nuk le á ris anyag men te sí té se a biz to sí - té ki in téz ke dé sek al kal ma zá sa alól, an nak fel hasz ná lá si mód ja vagy mennyi sé ge alap ján.
14. Mé ré si kulcs pont: ahol nuk le á ris anyag az anyag - áram lás vagy a lel tár kész let meg ha tá ro zá sa cél já ból mér - he tõ for má ban ta lál ha tó, ide ért ve az anyag mér leg-kör ze - tek be- és ki lé pé si, va la mint tá ro lá si pont ja it is.
15. Nuk le á ris anya gok:
a) a ter mé szet ben elõ for du ló izo tóp ke ve ré ket tartal - mazó urán, a 235 tö meg szá mú izo tóp ban sze gé nyí tett urán, a tó ri um; az elõb bi ek bár mi lyen fém, öt vö zet, ve gyü - let vagy kon cent rá tum for má já ban (a továb biak ban: alap - üzem anya gok); min den más anyag, amely a fent ne ve zett anya gok kö zül egyet vagy töb bet az Eu ró pai Unió Ta ná csa (a továb biak ban: a Ta nács) az Eu ró pai Bi zott ság ja vas la ta alap ján mi nõ sí tett több ség gel meg ha tá ro zott koncentrá - cióban tar tal maz;
b) a 233 tö meg szá mú urán, a 235 és 233 tö meg szá mú izo tóp ban dú sí tott urán, a 239 tö meg szá mú plu tó ni um, valamint az erõ mû vi re ak tor ki égett fû tõ ele mé nek plutó - niumtartalma, az elõb bi ek ben em lí tett anya gok kö zül egyet vagy töb bet tar tal ma zó bár mi lyen anyag (a továb - biak ban: kü lön le ges ha sa dó anya gok), ahol:
ba) a dú sí tás je len ti az urán-233 és urán-235 izo tóp össze sí tett tö me gé nek és az urán össz tö me gé nek ará nyát,
bb) a dú sí tott urán olyan uránt je len t, amely ben a dú sí - tás ma ga sabb 0,72%-nál,
bc) a sze gé nyí tett urán olyan uránt je len t, amely ben a dú sí tás ala cso nyabb 0,71%-nál,
bd) a ter mé sze tes urán olyan uránt je len t, amely nek dú - sí tá sa meg fe lel a ter mé szet ben ta lál ha tó urán 0,71–
0,72%-os dú sí tá sá nak,
be) ma gas dú sí tá sú urán az U-235 izo tóp ban 20%-os vagy an nál ma ga sabb dú sí tá sú urán;
c) mind azon anya gok, ame lye ket a Ta nács az Eu ró pai Bi zott ság ja vas la ta alap ján mi nõ sí tett több ség gel egyéb ha sa dó anyag ként ha tá roz meg;
d) min den olyan érc, amely át la gos kon cent rá ci ó ban olyan anya got tar tal maz, amely bõl meg fe le lõ ké mi ai és fizikai el já rás sal a fent meg ha tá ro zott alap üzem anya gok nyer he tõk ki; a fent em lí tett át la gos kon cent rá ci ót az Eu ró - pai Bi zott ság ja vas la ta alap ján a Ta nács ha tá roz za meg minõsített több ség gel.
16. Nuk le á ris hul la dék: olyan nuk le á ris anyag, amely - nek mennyi sé gét jó vá ha gyott mé ré sek vagy szá mí tá sok alap ján ha tá roz ták meg, és amely gya kor la ti lag vagy gaz - da sá gi lag vissza nyer he tet len nek te kin tett kon cent rá ci ók - ban vagy for má ban van.
17. Vissza tar tott hul la dék: olyan, fel dol go zás ból vagy üze mi bal eset bõl ke let ke zett nuk le á ris hul la dék, ame lyet az anyag mér leg-kör ze ten be lül egy adott te rü le ten he lyez - tek el, ahon nan az vissza hoz ha tó.
18. Ke zelt hul la dék: olyan nuk le á ris hul la dék, ame lyet olyan mó don ke zel tek (pél dá ul üveg be, ce ment be, be ton ba vagy bi tu men be való ágya zás sal), hogy az nem al kal mas to váb bi nuk le á ris hasz no sí tás ra.
19. Kör nye zet be el tá vo lí tott hul la dék: olyan nuk le á ris hul la dék, ame lyet egy ter ve zett el tá vo lí tás ered mé nye ként vég le ge sen tá vo lí tot tak el a kör nye zet be.
20. Nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga: az e ren - de let ha tá lya alá tar to zó köz igaz ga tá si ha tó sá gi ügyek ben eljáró, az Or szá gos Atom ener gia Hi va tal Szer ve ze ti és Mûködési Sza bály za tá ban meg ne ve zett szer ve ze ti egy ség.
21. Nuk le á ris te vé keny ség: e ren de let ha tá lya alá tar to zó nuk le á ris anyag bir tok lá sa, elõ ál lí tá sa, ter me lé se, tá ro lá sa, fel hasz ná lá sa, át ala kí tá sa, bel föl di for gal ma zá sa, exportja, im port ja, át me ne ti, va la mint vég le ges el he lye zé se.
22. Nuk le á ris üzem anyag cik lus sal össze füg gõ ku ta tá si és fej lesz té si te vé keny ség: olyan te vé keny sé gek, ame lyek ki fe je zet ten az aláb bi ak ban fel so rolt bár mi lyen el já rá si vagy rend szer fej lesz té si kér dés re vo nat koz nak:
a) nuk le á ris anyag kon ver zi ó ja, b) nuk le á ris anyag dú sí tá sa, c) nuk le á ris üzem anyag gyár tá sa, d) atom re ak to rok fej lesz té se, e) kri ti kus rend sze rek fej lesz té se, f) nuk le á ris üzem anyag új ra fel dol go zá sa,
g) kö ze pes vagy nagy ak ti vi tá sú, plu tó ni u mot, nagy dú - sí tá sú uránt vagy U-233-at tar tal ma zó hul la dé kok fel dol - go zá sa (ki vé ve a tá ro lást, vagy vég sõ el he lye zést szol gá ló át cso ma go lást vagy elõ ke ze lést, amely nem jár ve gyi ele - mek szét vá lasz tá sá val),
nem ter jed nek ki azon ban az el mé le ti vagy a tu do má nyos alap ku ta tás ra, il let ve a ra dio izo tó pok ipar i, or vo si, víz ügyi és me zõ gaz da sá gi al kal ma zá sa i val, va la mint az egész ség -
re és kör nye zet re gya ko rolt ha tá sok kal és a to vább fej lesz - tett kar ban tar tás sal fog lal ko zó ku ta tás ra és fej lesz tés re.
23. Stra té gi ai pont: a lé te sít mé nyi ada tok vizs gá la ta so rán ki vá lasz tott hely, ahol nor mál üze mi fel té te lek mel - lett és az összes stra té gi ai pont ból szár ma zó in for má ci ók - kal együtt a biz to sí té ki in téz ke dé sek hez szük sé ges és ele - gen dõ in for má ci ók adot tak és el len õr zöt tek; stra té gi ai pont le het bár mely hely, ahol az anyag mér leg-nyil ván tar - tás ra vo nat ko zó kulcs fon tos sá gú mé ré se ket vég zik, és ahol a te rü le ti kö rül ha tá ro lás sal kap cso la tos és meg fi gye - lé si in téz ke dé se ket vég re hajt ják.
24. Te lep hely: az a te rü let, ame lyet az Eu ró pai Atom - ener gia-kö zös ség (a to váb bi ak ban: a Kö zös ség) és a Magyar Köz tár sa ság meg ha tá ro zott
a) egy lé te sít mény, be le ért ve a le ál lí tott lé te sít mé nye - ket is vo nat ko zó lé te sít mé nyi le írá sá ban;
b) az olyan lé te sít mé nyen kí vü li hely szí nek rõl adott meg fe le lõ in for má ci ók ban, ahol rend sze re sen hasz nál nak nuk le á ris anya go kat, be le ért ve a le ál lí tott lé te sít mé nyen kí vü li hely szí ne ket, ahol rend sze re sen hasz nál tak nuk le á - ris anya go kat (ide csak olyan hely szí nek tar toz nak, ahol for ró kam rák van nak, vagy olyan mû ve le te ket haj tot tak vég re, ame lyek nuk le á ris anya gok kon ver zi ó já hoz, dúsí - tásához, üzem anyag gyár tás hoz vagy új ra fel dol go zás hoz kap cso lód tak);
c) a te lep hely fo gal má ba be le tar to zik min den olyan rend szer is, amely együtt van te le pít ve a lé te sít ménnyel vagy hely szín nel, és amely nek ren del te té se alap ve tõ szol - gál ta tá sok biz to sí tá sa vagy fel hasz ná lá sa, be le ért ve az aláb bi a kat: for ró kam rák nuk le á ris anya got nem tar tal ma zó be su gár zott anya gok fel dol go zá sá ra; be ren de zé sek nuk - leáris hul la dék ke ze lé sé re, tá ro lá sá ra és vég sõ el he lye zé sé - re; va la mint mind azok az épü le tek, ame lyek kap cso la to sak a Ki egé szí tõ Jegy zõ könyv I. sz. mel lék le te sze rin ti te vé - keny sé gek kel.
25. Te lep he lyi kép vi se lõ: az Eu ró pai Unió Bi zott sá gá - nak az Eu ra tom biz to sí té ki ren del ke zé se i nek al kal ma zá sá - ról szóló, 2005. feb ru ár 8-i 302/2005/Eu ra tom bi zott sá gi ren de let (a to váb bi ak ban: Eu ra tom ren de let) 3. cikk (2) be - kez dé sé ben meg ha tá ro zott adat szol gál ta tás ra a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga ál tal fe le lõs nek ki je lölt sze mély, vál lal ko zás vagy szer ve zet.
3. §
A 2. §-ban fog lal tak mel lett, az e ren de let al kal ma zá sa so rán az 1957. már ci us 25-én, Ró má ban kelt, az Eu ró pai Atom ener gia-kö zös ség lét re ho zá sá ról szóló Szer zõ dés (a to váb bi ak ban: Eu ra tom Szer zõ dés) 197. cik ke, a Biz to - sí té ki Egyez mény 98. cik ke, a Ki egé szí tõ Jegy zõ könyv 18. cik ke, va la mint az Eu ra tom ren de let 2. cik ke sze rin ti meg ha tá ro zá so kat kell al kal maz ni.
II. Fejezet
NUKLEÁRIS ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA Központi nyilvántartás
4. §
(1) A ren de let ha tá lya alá tar to zó nuk le á ris anya gok ról, va la mint a nuk le á ris üzem anyag cik lus sal kap cso la tos tevékenységekrõl, te lep he lyek rõl köz pon ti nyil ván tar tást kell ve zet ni.
(2) A köz pon ti nyil ván tar tás cél ja a Ma gyar Köztár - saság ál tal a Biz to sí té ki Egyez mény ben és a Ki egé szí tõ Jegy zõ könyv ben vál lalt, il let ve a Ma gyar Köz tár sa ság részére az Eu ra tom Szer zõ dés ben és az Eu ra tom ren de let - ben elõ írt kö te le zett sé gek tel je sí té se.
(3) A köz pon ti nyil ván tar tás rend sze ré nek ki ala kí tá sa és a nyil ván tar tás ve ze té se, va la mint a (2) be kez dés sze rin ti kö te le zett sé gek tel je sí té sé nek biz to sí tá sa a nuk le á ris és radioaktív anya gok ha tó sá ga fel ada ta.
(4) A köz pon ti nyil ván tar tás ba be jegy zés az 1. § (1) be - kez dé sé nek a) és b) pont jai sze rin ti szer ve ze tek adat köz lõ je len té se alap ján tör té nik.
(5) A nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga az e ren - de let alap ján bir to ká ba ju tott ada to kat ki zá ró lag a (2) be - kez dés sze rin ti kö te le zett sé gek tel je sí té sé vel kap cso la tos fel ada ta i nak el lá tá sá ra, il let ve az e ren de let sze rin ti cé lok - ra hasz nál hat ja fel.
(6) A köz pon ti nyil ván tar tás tól va la mennyi nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ és adat szol gál ta tás ra kö te le zett szer - ve zet a nyil ván tar tás ban sze rep lõ sa ját ada ta i ról in for má - ci ót kér het.
(7) A nuk le á ris anya gok köz pon ti nyil ván tar tá si rend - szer e az Eu ra tom ren de let alap ján meg ha tá ro zott anyag - mér leg-kör ze tek há ló za tán ala pul. Azok a lé te sít mé nyek, il let ve lé te sít mé nyen kí vü li te lep he lyek, ame lyek nem ké - pez nek ön ál ló anyag mér leg-kör ze tet, a nuk le á ris és ra dio - ak tív anya gok ha tó sá ga ál tal ki je lölt anyag mér leg-kör zet - nek je len te nek.
(8) A nuk le á ris anya go kat ada gon ként kell nyilvántar - tani. Az ada gok el ne ve zé sét a nuk le á ris és ra dio ak tív anya - gok ha tó sá ga ha tá roz za meg.
(9) A nuk le á ris anya gok köz pon ti nyil ván tar tá sát olyan mó don kell ve zet ni, hogy ab ból bár mi kor meg ál la pít ha tó le gyen
a) az egyes nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve ze tek ren del ke zé se alá tar to zó nuk le á ris anya gok mi nõ sé ge és mennyi sé ge ele men ként (urán, plu tó ni um, tó ri um), va la - mint ha sa dó anyag tar tal ma;
b) az összes nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve zet ren del ke zé se alá tar to zó nuk le á ris anya gok mi nõ sé ge
és össze sí tett mennyi sé ge ele men ként (urán, plu tó ni um, tórium), va la mint össze sí tett ha sa dó anyag tar tal ma;
c) a nuk le á ris anya gok nak a nuk le á ris anyag gal ren del - ke zõ szer ve ze tek kö zöt ti for gal ma;
d) a nem zet kö zi je len té sek ben és adat szol gál ta tá sok - ban sze rep lõ adat köz lé sek he lyes sé ge.
Helyi nyilvántartás 5. §
(1) A nuk le á ris anyag gal ren del ke zõ szer ve zet a ren del - ke zé se alá esõ nuk le á ris anya gok ról he lyi nyil ván tar tást ve zet. A he lyi nyil ván tar tás nak meg kell fe lel nie a Biz to sí - té ki Egyez mény ben fog lalt kö ve tel mé nyek nek.
(2) Az a szer ve zet, ame lyik he lyi nyil ván tar tás ve ze té - sé nek kö te le zett sé gé vel járó te vé keny ség be kezd, vagy az a szer ve zet, ame lyik a he lyi nyil ván tar tás ve ze té sé nek kötelezettsége alól a Biz to sí té ki Egyez mény 36. vagy 37. cik ke alap ján fel volt ment ve és a fel men tés re ala pot adó ok meg szû nik, kö te les lel tárt fel ven ni, va la mint a te vé - keny ség meg kez dé sét, il let ve a fel men tés alap já ul szol gá ló ok meg szû né sét kö ve tõ 15 na pon be lül he lyi nyil ván tar tást ki ala kí ta ni.
(3) A he lyi nyil ván tar tás meg kez dé se lel tá ro zá si el já rás alap ján tör té nik (nyi tó je len tés) oly mó don, hogy a nuk le á - ris anyag ada gok ban ki fe je zett mennyi sé gét mért vagy levezetett ér té kek alap ján tar tal maz za (fi zi kai lel tá ri kész - let). A je len té sek cél já ra az ada gon be lü li egye di té te le ket össze kell adni még a leg kö ze leb bi egy ség re tör té nõ adat - ke re kí tés elõtt.
(4) A nyil ván tar tá sok ba ada tot be je gyez ni csak üze mel - te té si fel jegy zé sek és egyéb bi zony la tok alap ján sza bad.
(5) A he lyi nyil ván tar tást úgy kell ve zet ni, hogy ab ból bár mi kor meg ál la pít ha tó le gyen a szer ve zet ren del ke zé se alá tar to zó nuk le á ris anya gok mi nõ sé ge és mennyi sé ge ele men ként (urán, plu tó ni um, tó ri um), va la mint ha sa dó - anyag tar tal ma.
(6) A he lyi nyil ván tar tás ba ha la dék ta la nul, leg ké sõbb 3 na pon be lül be kell ve zet ni min den kész let vál to zást.
A be jegy zés nek tar tal maz nia kell a vál to zás dá tu mát és indokát, va la mint az át ve võ, il let ve az át adó meg ne ve zé - sét is.
(7) A nuk le á ris anya gok ról éven te, a nuk le á ris és ra dio - ak tív anya gok ha tó sá ga ál tal meg ha tá ro zott idõ pont ban fizikai lel tárt kell fel ven ni. A lel tár fel vé tel dá tu má ról a nuk le á ris és ra dio ak tív anya gok ha tó sá ga 15 nap pal a lel - tár fel vé telt meg elõ zõ en írás ban ér te sí ti a nuk le á ris anyag - gal ren del ke zõ szer ve ze tet.
(8) A kész let vál to zá sok ról leg ké sõbb a vál to zást kö ve tõ hó nap 10. nap já ig kész let vál to zá si je len tést, a fi zi kai lel tár ered mé nyé rõl a lel tár fel vé te lét kö ve tõ 20 mun ka na pon
