• Nem Talált Eredményt

Gr´ afok metsz´ esi sz´ amai T´oth G´eza

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Gr´ afok metsz´ esi sz´ amai T´oth G´eza"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Gr´ afok metsz´ esi sz´ amai T´oth G´eza

EgyGgr´af metsz´esi sz´ama,cr(G), a lerajzol´as´ahoz sz¨uks´eges ´el-metsz´esek minim´alis sz´ama. A metsz´esi sz´amot el˝osz¨or els˝osorban gyakorlati jelent˝os´ege (pl integr´alt ´aramk¨or¨ok tervez´ese) miatt tanulm´anyozt´ak, ma m´ar elm´eleti jelent˝os´ege val´osz´ın˝uleg enn´el j´oval nagyobb. Ez f˝oleg Sz´ekely L´aszl´o felfedez´eseinek k¨osz¨onhet˝o,

˝

o tal´alt egy m´odszert, amivel kor´abban nagyon neh´eznek hitt kombinatorikus geometriai t´eteleket pofonegy- szer˝uen be lehet bizony´ıtani a metsz´esi sz´amok felhaszn´al´as´aval.

Egy tipikus p´elda a Spencer-Szemed´edi-Trotter t´etel: n pont k¨oz¨ott a s´ıkon legfeljebb cn4/3 egys´eg- t´avols´ag lehet.

A metsz´esi sz´amokr´ol a k¨ovetkez˝o, ¨onmag´aban is nagyon ´erdekes ´es egyszer˝u egyenl˝otlens´eget kell fel- haszn´alni: Ha aGgr´afnakncs´ucsa ´ese´ele van, ´ese≥4n, akkor

cr(G)≥ 1 64

e3 n2.

Az el˝oad´ason bebizony´ıtom a fenti egyenl˝otlens´eget, bemutatom Sz´ekely m´odszer´et, ´es a metsz´esi sz´amok tov´abbi ´erdekes tulajdons´agair´ol ´es v´altozatair´ol is besz´elek.

1

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

χ sz´ınez´es sz´ınv´alt´o ´elei mindig multiway cut-ot alkotnak. Biol´ogiai alkalmaz´asokban a gr´afok ´altal´aban c´ımk´e- zett levelekkel ´es nem-c´ımk´ezett

´altal gener´alt f´azisol´asok E=4.5 au energi´an. Mindk´et sorozat inverz sz´amol´as inputjak´ent szolg´al, ´es az eredm´enyek a 23. ´abra szaggatott vonallal

Adott k´ et t¨ omb, mindegyikben n darab eg´ esz sz´ amot t´ arolunk, a sz´ amok k¨ oz¨ ott lehetnek

T´oth: Crossing stars in topological graphs, Japan Conference on Discrete and Computa- tional Geometry 2004, Lecture Notes in Computer Science 3742, Springer-Verlag, Berlin,

(d) Az olyan gr´ afok nyelve, amelyekben ak´ arhogyan sz´ınezz¨ uk ki az ´ eleket 2 sz´ınnel, mindig keletkezik egysz´ın˝ u h´ aromsz¨

Az ´ellist´ aj´aval adott al´abbi G ir´ any´ıtott gr´ afot j´arja be m´elys´egi bej´ar´ assal, az a cs´ ucsb´ol indulva, adja meg a m´elys´egi ´es befejez´esi sz´ amokat

Adja meg az ¨ osszes olyan x eg´ esz sz´ amot, amire ez el˝ ofordulhat, ha tudjuk, hogy x egy olyan sz´ am, ami m´ ashol nem szerepel a t¨

Mutassa meg, hogy el˝ ofordulhat, hogy a cs´ ucsokat pontosan a befejez´ esi sz´ amok szerinti n¨ ov˝ o sorrendben j´ arjuk be (vagyis, hogy amelyiket el˝ osz¨ or j´ arjuk be,